A pénzügyi termékek megismerésére, kiválasztására és összehasonlítására a legtöbb ember rendkívül kevés időt szán (sokan kb. zérót), amely nagyon messze áll a racionális döntéshozatali folyamattól. Akár azt is kijelenthetnénk, hogy egy mobiltelefon vásárlására a legtöbben több időt fordítanak, mint egy több évtizedes nyugdíj megtakarításon, amelyen szó szerint több millió forint múlhat. Igaz, hogy ezt kevésbé mutogatja és nyomkodja majd az ember nap-mint-nap, de ha komolyan belegondolunk, egy kisebb nyugdíj jellegű megtakarításból is kijöhet több mint elég okostelefon életünk végéig. Higgyük el, hogy azoknak is érdemes valamelyest elmerülni a témában (és még inkább megfelelő segítséget, tanácsot kérni, szerintünk leginkább független tanácsadóktól), akik tényleg nem szeretnek a pénzzel foglalkozni. Sőt, ilyen esetben, főleg ha a pénzzel bánni sem tudunk kiválóan, ez még egy ok, hogy a későbbi, idősebb és nyugdíjas kori pénzügyeinket már most elkezdjük rendbe tenni.
Mennyi nyugdíjra számíthatok?
Több módszer is van az elkövetkezendő nyugdíj kiszámítására, többek között létezik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) hivatalos nyugdíj kalkulátora, amelyhez nagyobb türelem kell, mint a többi hasonló nyugdíjbecslő lehetőséghez, azonban ez a legpontosabb, hivatalos értékeket adja ki, azonban nemcsak hogy nem lát a jövőbe, de ezt meg sem kísérli megtenni. Így minél távolabb vagyunk a nyugdíjkorhatártól, annál kevésbé lesz hasznos ez a hivatalos kalkulátor. Ennek használatához elő kell bányásznunk az összes fizetésünket életünkből (amely hivatalos volt és amely után járulékokat is fizettünk, persze).
Más kalkulátorok is léteznek, amelyek néhány kattintás és másodperc után kiadnak egy összeget: a közhiedelemmel ellentétben a fizetéseink nem súlyozottak olyan értelemben, hogy az utolsó 5 (vagy 10) év fizetései nem fontosabbak az első 5 vagy 10 év fizetéseinél. Természetesen fontos tudni, hogy néhány száz vagy ezer forintos fizetés a rendszerváltás előttről nemcsak ennyinek számít, hanem megfelelő szorzókkal kerül beszorzásra.
Jó tudni azt is, hogy a jelenlegi átlagos nyugdíj 140.000 Ft körüli nettó (tehát kézhez kapott) összeg és azt is, hogy ez az összeg (reál-, vagyis vásárlóértéken) könnyen lehet, hogy csökkenni fog a közeli (és távolabbi) jövőben is.
Miért csökkenne a nyugdíj?
Sokan szeretnek azzal példálózni, hogy nekik (vagy másoknak) nem lesz már nyugdíjuk, majd esetleg harsányan nevetni egyet, azonban a szakértők szerint gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy az állami nyugdíjrendszer megszűnne létezni. A jelenlegi keretek között próbáljuk meg elképzelni azt a döntéshozót vagy vezetőt, aki kijelentené: vége a nyugdíjrendszernek. Ez a legkevésbé sem valószínű. Azonban az, hogy fokozatosan egyre kevésbé tudja lefedni az állami nyugdíj összege egy nyugdíjas állampolgár igényeit, az sokak szerint már elkezdődött. Az utóbbi években az előző nyugdíjak mértékének kisebb százaléka landol a nyugdíjasok számláján vagy kezében, mint egy évtizeddel ezelőtt. Sokak szerint ez a tendencia a demográfiai változások miatt egyre inkább így lesz, amely nem úgy tűnik, hogy rövid távon megállítható.
Mindez egyenes következménye lehet az úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek, amely azon alapul, hogy egy adott évben befolyt adókból és járulékokból osztják ki a nyugdíjakat. Azonban ha egyre kevesebb adó és járulék folyik be, az azt is jelenti, hogy egyre kevesebb nyugdíjat lehet kiosztani. És miért történne ez meg?
A már említett demográfiai változások miatt: a világ fejlett része több különböző módszerrel küzd az elöregedő társadalmakkal. A csökkenő születésszám és több országban a csökkenő népességszám azt jelenti, hogy folyamatosan, napról-napra egyre kevesebb aktív dolgozó jut több nyugdíjasra. A nyugati világban az egyik megoldási kísérlet a bevándorlás a munkaerő pótlására, ettől eddig Magyarország nagy részben elzárkózott (igaz, 2016 óta megötszöröződött a Magyarországon élő külföldiek száma).
A magyar kormány megoldása a családtámogatások és az új családmodell, amely olyan szempontból igen érdekes, hogy a történelemben eddig sokkal inkább korlátozni akarták az emberek számát, mint növelni: eszünkbe juthat Kína híres-hírhedt egy gyermek politikája, amely hosszú időig, 1979-től egészen 2015-ig létezett. Ekkor azonban hiába növelték meg a kínai párok szabadságát arra, hogy 2 gyereket is vállaljanak, ez nem lett nagyon népszerű, így a 2021-es 3 gyermekes politika sokak szerint kevéssé lesz sikeres.
A magyar családpolitika hosszabb távú kifutása kétséges és senki nem látja a jövőt, azonban sokat mondó, hogy jelenleg Magyarország egyike a 20 leggyorsabban fogyó országnak. Szintén nem sok jót ígér, hogy nem elszigetelten vagyunk ebben a helyzetben, hanem az ilyen országok több mint fele a tágabb értelemben vett régióból került ki (Kelet-Európa, Közép-Európa, Balkán).
Mit tehetünk azért, hogy magasabb legyen a nyugdíjunk összege?
Bármilyen megtakarítás vagy befektetés alkalmas lehet arra, hogy anyagilag megkönnyítse a nyugdíjas korunkat. Azonban nem véletlenül létezik olyan jogi kategória, amely megnevez három termékcsaládot, amelyek nyugdíj előtakarékosságnak minősülnek.
Ezek a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP). Ez a három kategória nemcsak azért érdekes, mert egy törvényben (a 2014-es személyi jövedelemadó [SZJA] törvényben) szerepelnek, hanem azért, mert ennek van egy nagyon pozitív vonzata: ezekre a megtakarítási / befektetési lehetőségekre lehet állami adójóváírást is igényelni.
Állami támogatás privát nyugdíj megtakarításra!?
Vannak, akik szkeptikusak és úgy értik az állami támogatást, hogy ezzel az állam valamilyen jogot nyer arra, hogy befolyásolhassa ezeket a termékeket, csakúgy, mint 2012-ben a magánnyugdíjpénztárakkal történt, azonban hadd nyugtassunk meg mindenkit, hogy a két eset egészen más jellegű. Míg a magánnyugdíjpénztár leginkább csak a nevében volt magán, hiszen a fizetésünk bruttó összegéből került levonásra egy adott összeg havonta, a nyugdíj előtakarékosságok mindegyike valóban független az államtól, hiszen piaci szereplők (pénzintézetek: biztosítótársaságok és bankok) üzemeltetik ezeket és az államnak ebbe semmilyen beleszólása sincsen.
Az állam annyival „nyúlhat bele” ezekbe a megtakarításokba, hogy eltörli a további állami támogatásokat, azonban erre semmi esély nincsen. Az állami támogatások ezeknél a termékcsaládoknál inkább azt jelentik, hogy az állam valamelyest burkoltan azért, de elismeri, hogy problémák vannak az állami nyugdíjrendszerrel és támogatja az állampolgárok öngondoskodási folyamatát.
A támogatás pedig akkor vehető igénybe, ha van befizetett személyi jövedelemadónk (SZJA), és ebből vissza tudunk igényelni egy-egy termék esetén 100.000, 130.000 vagy 150.000 Ft-ot, kombináltan akár többet is, a havonta befizetett megtakarításunk összegének 20%-áig. Tehát ha havi 20.000 Ft-ot takarítunk meg, havi 4000 Ft-ot igényelhetünk vissza az adónkból.
Ez elsőre nem tűnik óriási összegnek, de tudnunk kell, hogy a nyugdíjcélú megtakarításnál nagyon előre kell gondolkodni: egy év alatt havi 4000 Ft már 48.000 Ft-ot ér, amely 10 év alatt már közel fél millió forint. És most jön ennek a támogatásnak a legjobb része: az adóból visszaigényelt összeg a megtakarítás részévé válik és együtt kamatozik (kamatosan) a befektetéssel. Így 20 év alatt nem egymillió forintot spórolunk meg csak az adónkkal, hanem akár ennek több mint a kétszeresét is, ha jól választunk befektetést.
Melyik a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás?
Ahogy fentebb is jeleztük, szerintünk érdemes egy független szakértővel felvenni a kapcsolatot, akinek nem érdeke, hogy egy adott cég termékét reklámozza, hanem valóban személyre szabottan nyújt segítséget és ad tanácsot. Az ilyen tanácsadások ingyenesek.
