„Magyarországon már rég nem egyszerűen kormányzati médiatúlsúlyról van szó, hanem egy putyini típusú propagandagépezetről”

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai uniós jogszabály a médiát hivatott védeni az állami nyomás ellen – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban.

A jogszabályról szóló európai parlamenti vita keretében a cseh biztos elmondta: a törvénnyel az EU egyértelmű üzenetet küld az újságíróknak azzal kapcsolatban, hogy munkájukat a demokráciáknak meg kell védeni, de azokat is figyelmezteti, akik a demokráciákat akarják gyengíteni.

Mint mondta, a jogszabály célja, hogy az államok ne folyhassanak bele a szerkesztőségi döntésekbe, hogy az újságírókat ne lehessen megfenyegetni, valamint egyetlen médium se válhasson egy kormány kizárólagos információs csatornájává. Emellett fontos célja, hogy enyhítse a médiára gyakorolt nyomást, a közszolgálati média állami felügyeletét, és szabályozza a médiatulajdonlást és az állami hirdetések átláthatóságát, valamint a médiaszabályozók közötti koordinációt – taglalta.

Felhívta a figyelmet, hogy a törvény nagyon szigorú végrehajtást igényel. „Nyomon követjük, hogy a tagállamok hogyan oldják meg a valóban független végrehajtó szervek létrehozására vonatkozó egyértelmű feladatokat” – tette hozzá.

Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a vitához hozzászólva hangsúlyozta hogy a rendeletjavaslat valójában „egy brüsszeli cenzúratörvény”. Ez egy újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába, amely a média feletti totális kontroll kiépítését célozza – fogalmazott. Véleménye szerint ezt jól mutatja, hogy a rendeletjavaslat a tagállami médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva egységes, minden tagállam számára kötelező szabályrendszert határoz meg, s akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában.

„Ebből világosan látszik az uniós szabályozás célja, hogy csak Brüsszel hangja szólhasson a tagállami nyilvánosságban, hogy elnyomják a nemzeti és keresztény konzervatív véleményeket, értékeket. Magyarország elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás és a sokszínű médiatartalmak iránt, mi, magyarok 1848-ban is tudtuk, mi a sajtószabadság, ezért egyértelmű, hogy a közelgő EP-választások kontextusában ez a szabályozás egy újabb eszköz a jobboldal gyengítésére” – hangsúlyozta a képviselő.

Donáth Anna, a Momentum uniós parlamenti képviselője úgy vélekedett, hogy „Magyarországon már rég nem egyszerűen kormányzati médiatúlsúlyról van szó, hanem egy putyini típusú propagandagépezetről”. „Olyan rendszerről, amely adófizetői pénzből árasztja el propagandával a magyar nyilvánosságot, és ez ellen az Európai Bizottság eddig semmit nem tett” – mondta.

Donáth szerint „a versenyt csak úgy lehet felvenni az Európát mérgező populistákkal, ha megakadályozzák, hogy Európa-szerte putyini propagandagépezetek épüljenek ki”.

Hangsúlyozta: ezért van szükség egy európai médiatörvényre és benne a momentumos javaslatokra, azért, hogy ne lehessen eltitkolni, hogyan és mennyi pénzzel támogatta az állam a hatáskörébe tartozó propagandamédiumokat, továbbá megnehezüljön a propaganda közvetlen állami finanszírozása, és az állami pénzeket ne politikai alapon, hanem diszkriminációmentesen osszák szét. MTI

Bevételi rekordot ért el a Zalában harcjárműveket gyártó Rheinmetall fegyvergyártó konszern

Újabb bevételi rekordot ér el a Rheinmetall 2023-ban a német védelmi ipari és technológiai vállalat vezérigazgatójának várakozása szerint.

Armin Papperger, a Magyarországon is tevékenykedő cég vezetője egy pénteken ismertetett interjúban elmondta, hogy 20 és 30 százalék közötti árbevétel-növekedésre számítanak, ami azt jelenti, hogy „2023 újabb rekordév lesz” a több mint 130 éves vállalat történetében.

Egyedül a német szövetségi kormány védelmi beruházási programja révén nagyjából 10 milliárd euró bevételre tehetnek szert. A német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztését szolgáló projektek nemcsak Puma páncélozott gyalogsági harcjárművek gyártásáról szólnak, egy sor egyéb megállapodást is aláírtak már – mondta a Armin Papperger a Focus című német hírmagazinnak.

Azzal kapcsolatban, hogy a napokban bejelentették egy ukrajnai harckocsigyár felépítésének tervét, elmondta: hosszú távú stratégia, hogy a Panther nevű új harckocsitípust a megrendelőkkel együttműködésben, „helyben” gyártják. Ugyanakkor az is fontos, hogy „gyorsan segítsünk” – fogalmazott.

A Rheimetall az év végéig 2,5 milliárd euró értékű eszközzel és lőszerrel támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – tette hozzá. Kiemelte, hogy Ukrajnának „a jelenlegi állás szerint egymillió darab tüzérségi lőszerre és ezer új járműre van szüksége”.

A védelmi ipar egyik legnagyobb vállalatának vezetője a Focus szombaton megjelenő számához készített interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint úgy vélekedett, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja sokáig tarthat.

Meglehet, hogy a harcok időnként megszakadnak, és „taktikai, de akár geopolitikai okokból is” lesznek „lélegzetvételnyi szünetek”, azzal viszont már nem lehet számolni, hogy Oroszország kerül ki győztesen a háborúból – mondta a Rheinmetall vezérigazgatója.

A társaság bevétele a 2022-es pénzügyi évben 6,410 milliárd euró volt, 13 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A működési eredmény – kamat- és adófizetés nélküli eredmény (EBIT) – 754 millió euró volt, ez 27 százalékos növekedés és rekord a vállalat történetében. A rendelésállomány pedig szintén minden korábbinál nagyobbra, 26,6 milliárd euróra emelkedett.

A világszerte több mint 25 ezer embert foglalkoztató vállalatcsoport Zalaegerszegen lánctalpas és kerekes járművek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, Várpalotán pedig gyártóközpontot épít a magyar fegyveres erők lőszerellátására. MTI

Az Európai Bizottság bejelentette az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagra vonatkozó javaslatát

Csütörtökön Strasbourgban az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen, valamint Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője hivatalosan bejelentette a testület új javaslatát az Oroszország elleni, immár tizedik szankciócsomagra vonatkozóan.

A bizottság elnöke elmondta: a tizedik szankciócsomaggal az EU tovább akarja fokozni a nyomást Oroszországra úgy, hogy exporttilalmat vezet be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus technológiákra és ipari árukra. Mint mondta, a hatékonyság érdekében számos olyan ipari árucikket vesz célba az EU, amelyekre Oroszországnak szüksége van és amelyeket nem tud beszerezni a harmadik országok általi árufeltöltés révén.

„Ezek létfontosságú árucikkek, speciális járművek, gépalkatrészek, továbbá teherautók és a sugárhajtóművek pótalkatrészei. Ezen kívül korlátozó intézkedések vonatkoznak majd az építőipari ágazatban használt árukra, amelyeket az orosz hadsereg is alkalmazhat” – jelentette ki.

Von der Leyen kifejtette, hogy a bizottsága javaslata szerint korlátozásokat kell bevezetni a kettős felhasználású és a fejlett technológiai áruk exportjára. Mint mondta, a testület ellenőrzést javasol 47 olyan elektronikus alkatrészre, továbbá ritka fémekre vonatkozóan, amelyek orosz fegyverrendszerekben, többek között drónokban, rakétákban és helikopterekben felhasználhatók.

„Ezzel betiltunk minden, a harctéren használatos technológiai terméket, gondoskodni fogunk arról, hogy ne találjanak más utakat, mert most először harmadik országbeli szervezeteket is bevonunk az orosz kettős felhasználású termékekre vonatkozó szankciókba” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy mivel az Iráni Forradalmi Gárda drónokat biztosít Oroszország számára, az EU hét iráni szervezetet készül felvenni szankciós listájára.

Az elnök bejelentette azt is, hogy az EU-nak Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáival szemben is fel kell lépnie. „Az orosz elnök a közterületeken is háborút folytat propagandistái és dezinformációs hálózatai hadseregével. Mérgező hazugságokat terjesztenek, a társadalmaink megosztására törekednek” – hangoztatta az elnök.

Von der Leyen szerint, az új szankciócsomag fellép a korlátozó intézkedések kijátszása ellen is. A javaslat szerint az Európai Bizottság nyomon követi a szankcionált orosz oligarchák vagyonát és a tagállamokkal közösen áttekintést készít az orosz központi banknak az Európai Unióban tartott összes befagyasztott eszközéről. „Tudnunk kell, mennyi pénzről van szó és hol található, ez nagyon fontos, tekintettel arra, hogy az állami orosz vagyont esetleg az ukrajnai újjáépítés finanszírozására használhatjuk fel” – jelentette ki.

Josep Borrell nyilatkozatában közölte, hogy a tagállami kormányokat tömörítő Tanács elé terjeszti az Ukrajna szuverenitásának aláásásában szerepet játszó, csaknem száz személy és szervezet elleni szankciókra vonatkozó javaslatok listáját.

„Ez a lista magában foglalja a katonai tevékenységekért, a politikai döntésekért, a propagandáért és a dezinformációért felelős személyeket is. Célba vesszük azokat, akik részt vesznek az emberrablásokban, az ukrán gyermekek Oroszországba történő deportálásában és kényszer-örökbefogadásában. És azokat is, akik lehetővé teszik az ukrán erőforrások kifosztását” – sorolta.

A két uniós tisztségviselő felszólította az EU-tagországokat a tizedik szankciós csomag minél hamarabbi jóváhagyására. MTI

Kanizsaiak is mentik az életeket Törökországban

Nagykanizsai fiatalemberek is erősítik a Hunor mentőszervezet csapatát, ők a törökországi Antakya városában dolgoznak.

Személyesen is beszéltem Deme Dáviddal, aki elmondta, már 17 túlélőt mentettek ki. Jelenleg is megfeszítetten dolgoznak egy tízemeletes épület romjai között, ahol megközelítőleg 1000 ember élt.

A mentőcsapatok megfeszített tempóban dolgoznak, hiszen az idő előrehaladtával sajnos romlanak a túlélési esélyek. Ezekben a napokban mindannyian büszkék lehetünk a mentésben résztvevőkre, és egy emberként imádkozunk, hogy munkájukkal a legtöbb embert menthessék meg.

Magam is kifejeztem hálámat és köszönetemet.

Büszkén gondolunk a nagykanizsai hősökre, kitartást munkájukhoz! – közölte Facebook oldalán pénteken Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő.

A csapat két tagja Deme Dávid tűzoltó zászlós és Horváth Péter tűzoltó főtörzsőrmester.

(Fotók: HUNOR, Dyekiss Dénes)

Januártól megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország között

Megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán január elsejétől, miután az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Brüsszelben csütörtökön.

Rétvári Bence miniszteri tanácskozást követően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Horvátország schengeni csatlakozásával élénkebbé válhat a két ország közötti közlekedés, és megkönnyíti a turizmust.

Az, hogy átjárhatóvá válik a magyar-horvát határ, azt is jelenti, hogy az eddig ott szolgálatot teljesítő – a határőrizetben részt vevő – rendőrök munka erejét más határszakaszok védelmében vagy az ország biztonságának megőrzésében lehet hasznosítani – mondta.

A tanácsülés részleteit ismertetve az államtitkár közölte: Románia és Bulgária nagyon közel került ahhoz, hogy a schengeni övezet része legyen, ettől két szavazat választotta el a két országot.

„El kell ismerni, hogy a két ország tizenegy éve a schengeni övezet előszobájában várakozik. Évek óta teljesítik azokat az uniós elvárásokat, melyek a csatlakozáshoz szükségesek” – fogalmazott Rétvári Bence, majd hozzátette: tizenegy év után nem lehet újabb és újabb feltételeket szabni, vagy a csatlakozástól független politikai szempontokat figyelembe venni a schengeni tagság elfogadásához.

Kijelentette: Magyarország mindvégig nagyon hangsúlyozottan támogatta Horvátország mellett Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Magyarország azt szeretné, hogy ez a két ország is mihamarabb az unión belüli szabad mozgást biztosító övezet része legyen. Csatlakozásuk a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett segítené az unió külső határainak védelmének megerősítését, ami az illegális migráció visszatartásában játszana jelentős szerepet.

Magyarország szempontjából továbbá nemzetpolitikai szempontból is fontos, hiszen a magyar-román határ két oldalán élő magyarok számára könnyebbé válna az átjárás – hangsúlyozta. Gebauer Szabolcs/MTI

„Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta” – Novák Katalin Ukrajnában

A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra, ezért jöttem ma Kijevbe és ezért támogatjuk a Gabona Ukrajnából elnevezésű kezdeményezést is – mondta el Novák Katalin köztársasági elnök szombaton Kijevben, ahová Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett.
Az államfő a Grain from Ukraine (Gabona Ukrajnából) programban részvételre kapott meghívást. A holodomor 90. évfordulóján elindított humanitárius program keretet teremt arra, hogy ukrán élelmiszereket szállítsanak az éhezés által leginkább sújtott afrikai és ázsiai országokba.

Novák Katalin hangsúlyozta: Ukrajnával szomszédos ország elnökeként a béke és a stabilitás alapvető fontosságú számára. „Az élelmiszer-ellátási lánc biztosítása, és ezáltal az áruk zökkenőmentes áramlásának lehetővé tétele nem száraz szabadkereskedelmi vagy piacgazdasági kérdés, hanem az élet vagy halál közötti választóvonalat jelenti” – fogalmazott Novák Katalin.

(A Sándor-palota által közreadott képen Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője, Ingrida Simonyte litván miniszterelnök, Alexander De Croo belga miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Novák Katalin magyar államfő, Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök és Denys Smyhal ukrán miniszterelnök (b-j) Kijevben 2022. november 26-án. MTI/Sándor-palota.)

Emlékeztetett arra, hogy az 1932/1933-as nagy éhínség borzalmas volt és mi, magyarok nemcsak tudatában vagyunk ennek, hanem azon kevés nemzetek közé tartozunk, amelyek megemlékeznek a tragédiáról. Így teszünk többek között Budapest szívében, az Erzsébet hídnál található holodomor emlékműnél is és az Országgyűlés is megemlékezik az 1932/33-as évek eseményeiről – közölte. Hozzátette: az Országgyűlés egyhangú támogatással elfogadott határozatot is kiadott a nagy éhínségről.

Novák Katalin beszélt arról, hogy a kisebbségeknek széleskörű autonómiájának biztosítása érdekében minden kisebbségnek van képviselője, szószólója a magyar parlamentben. „Büszke vagyok arra, hogy az ukrán szószóló is tagja az Országgyűlésnek Budapesten” – emelte ki. A köztársasági elnök szerint a 90 évvel ezelőtti tragédia emlékeztet mindannyiunkat arra, hogy ma is vannak olyan emberek, férfiak, nők és különösen gyerekek, akiket éhezés fenyeget

„Magyarország mindig is világosan kimondta, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol arra szükség van. Mi, magyarok ott vagyunk, amikor humanitárius segítségnyújtásról van szó, akkor is, ha több mint egymillió menekült befogadásáról van szó Ukrajnából. De akkor is, ha egészségügyi felszerelések küldésére vagy adományozására van szükség a Hungary Helps nemzeti humanitárius segélyprogramon keresztül. De közvetlenül is segítséget nyújtunk, ahogy azt tesszük ma is” – jelentette ki. Beszámolt arról, hogy a Magyarország 10 ezer tonna gabona Afrikába való szállítását finanszírozza, 3,5 millió dollár értékben a most meghirdetett program keretében.

Novák Katalin hozzátette: Magyarország segítséget nyújt a logisztika területén is. A magyar-ukrán határon lévő központ a szállítás felgyorsítására és szükség esetén a beérkező áruk tárolására is szolgál. „Csak hangsúlyozni tudom: éljenek ezzel a további lehetőséggel, különösen, ha egy útvonal elakad, használják a másikat” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború a legsürgetőbb és a legfontosabb kihívás a térségünkben. A feleknek vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz, meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, a végső cél pedig az igazságos béke elérése kell legyen, ez mindannyiunk érdeke – jelentette ki.

Mint mondta, fél éve van hivatalban és a kezdetektől fogva elítéli a szomszédos független Ukrajna ellen indított orosz agressziót, a kíméletlen rombolást. „Feleségként és háromgyermekes anyaként elborzaszt, ami a szomszédságunkban történik és mélyen osztozom minden szülő – anyák, apák, feleségek, férjek, nagyszülők és gyermekek – gyászában és fájdalmában” – jelentette ki.

Kiemelte: mindannyiunknak kötelessége segíteni az áldozatokon, szükséget szenvedőkön. „Nap mint nap menekültek ezrei érkeznek hazámba, akik mindenüket hátrahagyták. Magyarország azonnal megnyitotta a határait, a gyerekeket befogadtuk az iskolákba, orvosi ellátást, sőt kikapcsolódási, üdülési lehetőséget is biztosítunk. Személyesen is megtapasztaltam a magyar-ukrán határ mentén a páratlan társadalmi összefogást, és örülök, hogy a civil szervezetek, karitatív szervezetek a mai napig aktívan részt vesznek ebben”. Jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius programja, amely Ukrajna, az ukrán emberek és családok megsegítése érdekében indult – jelentette ki Novák Katalin.

„Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta. Mi magyarok a kezdetektől fogva kiálltunk a felesleges vérontás, fájdalom és szenvedés ellen” – mondta Novák Katalin. Az államfő leszögezte: Magyarország és Ukrajna szomszédok, a szomszédunk számíthat a segítségünkre, és ez így is marad. Reményének adott hangot, hogy míg 2022 a háború éve volt, addig 2023 a béke éve lesz.

A programban résztvevők közös nyilatkozatot is elfogadtak, amely szerint a háború kezdete óta 10 millió tonnányi mezőgazdasági termékkel kevesebb jutott a világpiacra, mint az előző év ugyanezen időszakában. Ez azt jelenti, hogy a világon több millió ember élelmezésbiztonsága került súlyos veszélybe. A nyilatkozat rögzíti, hogy Ukrajna a háború ellenére is aktívan dolgozik azon, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve mezőgazdasági termékekkel lássa el a rászorulókat. Teszi ezt különösen Szomália, Etiópia, a Szudáni Köztársaság, Jemen, Kenya és Nigéria támogatásával, valamint az Afrikába, Ázsiába, Európába és az amerikai kontinensre irányuló gabonaexport fenntartásával. Novák Katalin vasárnap Kárpátaljára látogat. MTI

Segítsünk egy kárpátaljai magyar óvodának!

A Zala Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ a Miniszterelnökség, a Katolikus Karitász és a Zala Megyei Védelmi Bizottság együttműködésével adventi adománygyűjtést szervez a kárpátaljai Visk településen lévő Mustármag Óvoda részére.

Az Óvoda köszönettel fogadja az alábbi adományokat:

  • tartós élelmiszer: rizs, száraztészta, levestészta, búzadara, kukoricadara, nutella, lekvár, paradicsompüré, babkonzerv, kukorica konzerv (olyan alapanyagok, amelyeket a főzéshez fel tudnak használni), csokoládé, édesség
  • kreatív anyagok óvodai foglalkozásokhoz: pl. papírok, krepp, karton stb., vízfesték, gyurma, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta (filctollat nem használnak!)

Adományokat 2022. november 29-ig fogadunk az alábbi helyszínen és időpontokban:

  • Nagykanizsa, Bajza utca 2. (ALAUTI telephely)

Szerdán 10.00 – 12.00 óra

Pénteken 13:00 – 16:00 óra

Egyéb időpontban telefonos egyeztetés alapján fogadunk adományokat.

Pénzbeli adományokat a 74000236-10035773-00000000 számlaszámon fogadunk.

  • A közlemény rovatba kérjük: „Kárpátaljai Adománygyűjtés”

Egyéb információk:

  • Jelenleg kiviteli tilalom van érvényben a következő élelmiszerekre: liszt, cukor, étolaj. Sajnos ezeket nem küldhetjük ki.
  • Aki teheti, kérjük papírdobozban hozza az adományt.

Információ:

E-mail:  kinderklubujpest@gmail.com Telefon: 06 30 238 5242

Családi pihenés magyaros vendégszeretettel Ausztriában

(x) A pihenés mindig jól jön és sokan vannak úgy, hogy teszik a dolgukat minden nap, akár több munkahelyen is dolgoznak egyszerre, és közben nem figyelnek arra, hogy csak múlnak a hétköznapok, és nem is vesznek ki szabadságot. A nyári egyhetes üdülés nem elég egy egész év fáradalmainak a kipihenésére, de az is elmondható, hogy még a két hét sem.

A folyamatos stresszt és teljesítménykényszeres elvárásokat időről időre el kell engedni, ha lehet, minél hosszabban, és érdemes elmenni egy hosszú hétvégére ősszel, télen, tavasszal is feltöltődni.

Családi pihenés az osztrák hegyekben

Remek kikapcsolódást nyújt az alpesi hegyekben lévő Hotel OTP Birkenhof**** családbarát szálláshely, amely kellő távolságra van hazánktól ahhoz, hogy kikapcsolódjunk, viszont a magyar személyzet vendégszerető hozzáállása olyan érzetet kelt, mintha itthon töltenénk szabadságunkat ismerős környezetben. 

A mindennapi mókuskerékből legjobban úgy tudunk kizökkenni, hogyha minél messzebb utazunk el attól a helytől, ahol élünk és dolgozunk. Az új környezet, az új ingerek, új élmények megtapasztalása feledteti velünk a gondokat, és legalább nem morfondírozunk egyfolytában az előttünk tornyosuló feladatokon.

A karintiai Bad Kleinkirchheim település mellett lévő szálloda lehetővé teszi, hogy a különféle sportágak kedvelői is jól érezzék itt magukat. A téli sportok, a síelés szerelmesei a kisvárosban lévő két termálfürdő, valamint egy bobpálya közül is választhatnak, ha valami mást is szeretnének kipróbálni. De lehet kerékpározni és túrázni a gyönyörű hegyekben, sőt, kutyánkat is magunkkal vihetjük, mert a Birkenhof Hotel családbarát szolgáltatása magába foglalja, hogy a kis kedvenceket is szeretettel várják.

Több generáció együttes pihenésére is alkalmas

Sokszor jelent nehézséget, hogyha gyermekekkel szeretnénk utazni, nekik is találjunk értelmes elfoglaltságot, vagy ha szeretnénk a nagyszülőket is magunkkal vinni, tudjuk-e számukra a kellő kényelmet biztosítani.

Szerencsére ebben a szállodában három különböző nemzedék is megtalálja számítását akkor is, ha együtt érkeznek. A szálloda képzett animátor csapata szívesen foglalkozik az Ön gyermekével, ha éppen szeretne egy kis időt párjával kettesben tölteni. Eközben a nagyi elmerülhet a wellness és spa élményfürdő valamelyik medencéjében, vagy kipróbálhatja a masszázscsomag különlegességeket.

Így a passzív és aktív pihenésre egyaránt van mód, ki-ki kedvére választhat a számtalan beltéri és kültéri program közül.

Karintiai Minőségi Pecsét birtokában

A 20 éve magyar tulajdonban lévő szálloda folyamatosan fejleszti a szolgáltatásait, így nem meglepő, hogy rendelkezik ezzel a minősítéssel. Igyekszik fenntartani a helyik kultúra, hagyományok és gasztronómia színvonalát és ápolja azokat. A hotelben a helyi ízek mellett természetesen a magyaros konyha kedvelői is helyet kapnak, de nemzetközi kulináris ínyencségekkel is találkozhatunk. A családias légkörű szálloda alkalmazottai akár egy-egy kirándulásra is elmennek vendégeikkel.

Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat

Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, hogy azok ellensúlyozni tudják a megugró rezsikiadásokat – közölte csütörtökön a kormány ülését követően Dejan Zidan, a gazdasági minisztérium államtitkára.

Az államtitkár kiemelte: 40 millió euróról, 86 millió euróra emelik a támogatások összegét, és a vállalatok energiaköltségeik 50 százalékát fedezhetik belőle a korábban meghatározott 30 százalék helyett.

Döntöttek arról is, hogy a támogatási programba bevonják a mezőgazdasági és halászati ágazatot, valamint azokat az intézményeket, egyesületeket, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak – mondta Zidan, hozzátéve, hogy ugyanakkor a teljes pénzügyi szektort kizárták a kedvezményezettek köréből.

A kormány 6 millió euróval feltőkésíti a Szlovén Vállalkozási Alapot is, hogy kölcsönöket biztosítson a likviditási nehézségekkel küzdő szlovén vállalatoknak, amennyiben arra szükség mutatkozik.

A parlament augusztus végén fogadta el azt a jogszabályt, amely gyorssegélyt biztosít a magas gáz- és áramár által sújtotta vállalkozásoknak, egy másikkal együtt, amely 41 millió euró értékben a veszélyeztetett csoportoknak nyújt támogatást. Előbbi módosítására adott most be javaslatot a ljubljanai kormány. Kriják Krisztina/MTI (Fotó: Szlovénia zászlaja – Wikipédia )

Az Európai Bizottság a Magyarországnak szánt uniós források egy részének felfüggesztését javasolja

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy résznek a kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.

Johannes Hahn, költségvetésért felelős uniós biztos vasárnap bejelentette: a bizottság azt javasolja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót.

A tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság által javasolt intézkedések elfogadásáról. Ez az időszak kivételes körülmények között legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A testület sajtóközleménye szerint, Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a bizottságot a kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséről.

Az uniós biztos elmondta: a bizottság egyhangú döntést hozott a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági eljárás következő lépéséről. „Ez az első olyan ügy, amely unió pénzügyi érdekeinek védelmét célozza” – jelentette ki. „A mai határozat egyértelműen bizonyítja, hogy a bizottság eltökélt az uniós költségvetés védelmében, és hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk e fontos cél érdekében”- tette hozzá.

Hahn biztos kifejtette: a bizottság döntése a testület és a magyar hatóságok között az elmúlt hónapokban folytatott intenzív párbeszédre épül, amelynek eredményeként Magyarország számos korrekciós intézkedést javasolt, a folyamat hivatalos elindításakor azonosított bizottsági aggályok orvoslására. A bizottság alaposan értékelte a magyar választ, különösen azt vizsgálva, hogy a korrekciós intézkedések megfelelően kezelik-e a testület eredeti megállapításait. Ahhoz, hogy az intézkedések megfelelőnek minősüljenek, meg kell szüntetni a jogállamiság elveinek megsértését és/vagy az EU pénzügyi érdekeit, és az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat.

A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt korrekciós intézkedések elvileg képesek lennének kezelni a szóban forgó problémákat, amennyiben azokat megfelelően részletezik a vonatkozó jogszabályokban és szabályokban, és ennek megfelelően hajtják végre. A kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséig azonban, a bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi szakaszban továbbra is fennáll a költségvetést érintő kockázat. „Ez magyarázza a mai határozatot és a javasolt intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik a Magyarország által benyújtott korrekciós intézkedéseket is” – jelentette ki Johannes Hahn. „A költségvetés számára ebben a szakaszban továbbra is fennáll a kockázat, ezért nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az uniós költségvetés védett” – tette hozzá.

A bizottsági javaslatról az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanácsi formáció, az ECOFIN hivatott dönteni többségi szavazással. „Addig is a bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet, és folyamatosan tájékoztatja a tanácsot minden olyan lényeges elemről, amely hatással lehet a jelenlegi értékelésére”- olvasható a bizottság sajtóközleményében. MTI (Fotó:NakNakNak/Pixabay)

1 2 3