Több körös, alulról szerveződő szavazást követően péntek este kiderült, hogy Lovkó Csaba lesz a TISZA Párt jelöltje a 2026-os országgyűlési választásokon a 03-as számú Zala vármegyei választókerületben.
„Lovkó Csaba pedagógus diplomával indult, de hamar az üzleti életben találta meg a hivatását.
Az évek során MBA-t szerzett, megtanult németül és angolul, és munkája révén bejárta a világot Kínától Indiáig, Brazíliától Nyugat-Európáig.
Tapasztalatait mindig úgy élte meg, hogy bármerre is sodorta az élet, a gyökerei Nagykanizsához és környékéhez kötik.
Két gyermek édesapja, válása után újranősült, és ma is boldog házasságban él.
Csaba hisz abban, hogy Magyarországnak újra élhető, biztonságot adó országnak kell lennie, ahol a fiatalok nem elmennek az országból, hanem itt maradnak, családot alapítanak.
Szerinte akkor lesz valódi rendszerváltás, ha nem zsákmányszerző politikusok irányítanak, hanem olyan emberek, akik nem az ország megosztásával, hanem közös munkával akarnak eredményt elérni.
Ezer szállal kötődik Nagykanizsához: régóta dolgozik együtt helyi vállalkozókkal, menedzserekkel, ismeri gondjaikat és sikereiket.
A kosárlabda révén erős kapcsolata van a sportélet szereplőivel és sok helyi családdal.
Úgy látja, a térségnek elsősorban munkahelyekre, befektetésekre, élénk kulturális és oktatási életre, valamint erős sportközösségekre van szüksége.
Csaba szerint ehhez mind megvan a helyi erő és a lehetőség: csak össze kell kötni az embereket, a tudást és a szándékot.” (Forrás és fotó: Kanizsa Hangja – Facebook)
A MÁV Csoport honlapján arról tájékoztatott, hogy Baranya, Somogy, Veszprém, Zala megyékben az időjárás (havazás) miatt több település nem érhető el autóbusszal.
Az időjárási és útviszonyok miatt az alábbi települések jelenleg autóbusszal nem érhetőek el az alábbi zalai települések:
Zala vármegye:
Bagod
Becsvölgye
Csapi
Kustánszeg
Milejszeg
Nemeshetés
Nemespátró
Vaspör
Zalacséb
Zalaháshágy
Zalaújlak
Zalaegerszegen nem érintik:
a 6-os helyi járatok a Szenterzsébethegy városrészt
További települések, amelyekre jelenleg (szombat este) szünetel a buszközlekedés.
Az időjárási és útviszonyok miatt az alábbi települések jelenleg autóbusszal nem érhetőek el:
Baranya vármegye:
Liget
Somogy vármegye
Zsippó
Kaposdada
Veszprém vármegye
Kislőd
Városlőd
Lókút
Öcs
Hidegkút
Tés
Jásd
Bakonybél
Frissítés!
A fenti információkat vasárnap reggelre a MÁV Csoport honlapjáról törölték.
A szombati helyzetképről aznap az állami hírügynökség is beszámolt.
A havazás miatt számos dunántúli település nem érhető el autóbusszal
A havazás miatt négy dunántúli megye számos települése elérhetetlenné vált autóbusszal szombat estére, a legtöbb Zalában – közölte honlapján a MÁV-csoport.
Közleményük szerint az időjárási és útviszonyok miatt szombat estére autóbusszal elérhetetlenné vált Baranya, Somogy, Veszprém és Zala vármegye több települése.
Baranyában Liget, Somogyban Kaposdada és Zsippó, Veszprémben Bakonybél, Hidegkút, Jásd, Kislőd, Lókút, Öcs és Tés nem érhető el busszal.
Zalában Bagod, Becsvölgye, Csapi, Kustánszeg, Milejszeg, Nemeshetés, Nemespátró, Vaspör, Zalacséb, Zalaháshágy, Zalaújlak vált elérhetetlenné távolsági járattal, de Zalaegerszeg több városrészében is szünetel az autóbusz-forgalom, így Szenterzsébethegy, Bazita és Ebergény helyi járatai sem tudnak közlekedni. (MTI)
Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak leginkább, az egy évvel ezelőttinél átlagosan 28,2 százalékkal kerül többe egy négyzetméter.
Az ingatlanközvetítő hálózat csütörtöki közleménye szerint a vidéki nagyvárosokban a használt téglalakások ára átlagosan 25,5 százalékkal, a használt házaké pedig 11,8 százalékkal emelkedett.
(Fotó: archív. S. Varga György)
Az Otthon Centrum közreműködésével eladott panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint. A rangsort Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város.
Az olcsóbb városok közé tartozik Dunaújváros 478 ezer, Szolnok és Miskolc 460 ezer, valamint Nagykanizsa 417 ezer forinttal. A legtöbb megyei jogú várost 500-700 ezer forintos átlagos négyzetméterár jellemzi – közölte az Otthon Centrum.
A hálózat elemzési vezetője, Soóki-Tóth Gábor kiemelte: az árak emelkedésében a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet.
A téglalakások piacán is Debrecen a rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal.
A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők, 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán 450 ezer vagy Baján 422 ezer forint.
A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak legkevésbé, ugyanakkor a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.
Ebben a szegmensben is Debrecen vezet 745 ezer forinttal, a második Sopron 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár 614 ezer és Érd 600 ezer forinttal.
A legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti négyzetméterenkénti átlagár a jellemző. A kisebb és a fővárostól távolabb eső városokban ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték az Otthon Centrum adatai szerint. (MTI)
Október 8-án újabb kéknyelv-betegség esetet igazolt a Nébih a Zala megyei Pákán – a laborvizsgálatok szerint a vírus egy eddig hazánkban nem azonosított, 8-as szerotípusa okozta a megbetegedést.
Új szerotípusú kéknyelv-vírus megjelenését erősítette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Zala megyei szarvasmarha-állományban.
(A fotó illusztráció. Archív)
A fertőzést Pákán, egy legelőn tartott, klinikai tüneteket mutató állatcsoportban azonosították. A vizsgálatok kimutatták, hogy a vírus nem a korábban hazánkban is előforduló 3-as, hanem a 8-as szerotípushoz tartozik.
A helyi állategészségügyi hatóság azonnal zárlatot rendelt el az érintett gazdaságban, és megkezdődött a járványügyi nyomozás a fertőzés forrásának feltárására.
A Nébih tájékoztatta az Európai Bizottságot és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) az új szerotípus megjelenéséről.
A hatóság hangsúlyozza: a különböző kéknyelv-vírus szerotípusok között nincs keresztvédettség, ezért a védekezés és az oltóanyag megválasztása szempontjából létfontosságú a pontos típusazonosítás. A 8-as szerotípus ellen több, az Európai Unióban központi engedéllyel rendelkező vakcina is elérhető, ezek magyarországi behozatalát és forgalmazását állatgyógyászati termékeket forgalmazó cégek intézik.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a kéknyelv-betegség ellen célszerű az állományok szintjén védekezni, mivel a betegség hosszú vírusürítési szakasza miatt a zárlat is elhúzódhat.
A vakcinázást ugyanakkor csak a Nébih nemzeti referencia laboratóriuma által végzett szerotípus-meghatározás eredményének ismeretében javasolják megkezdeni.
A hatóság nem zárja ki, hogy a már azonosított 3-as és 8-as típus mellett a jövőben további, más európai országokban is jelen lévő szerotípusok is megjelenhetnek Magyarországon – közölte honlapján a Nébih.
Mi az a kéknyelv-betegség?
A kéknyelv-betegség (Bluetongue disease) egy vírusos eredetű, emberre nem veszélyes, de a kérődző állatokra – főként juhokra, szarvasmarhákra és vadon élő kérődzőkre – súlyos hatású betegség. Kórokozója a Bluetongue-vírus (BTV), amelyet csípőszúnyogok terjesztenek, vagyis nem terjed közvetlenül állatról állatra.
A fertőzés leggyakrabban nyáron és ősszel fordul elő, amikor a vérszívó rovarok a legaktívabbak. A juhok különösen érzékenyek, náluk láz, levertség, duzzadt fej és nyelv, valamint a nyelv kékes elszíneződése is megfigyelhető – innen kapta a betegség a nevét. A szarvasmarhákban gyakran enyhe vagy tünetmentes a lefolyás, de ők is terjeszthetik a vírust.
A betegség nem terjed élelmiszerrel vagy érintkezéssel, csak rovarok útján. Védekezni oltással és rovarmentes tartási körülményekkel lehet.
Szeptember 27-ről 28-ra virradó éjszaka teljes pályazár lesz az M7-es autópályán, a Budapest felé vezető oldalon, a Velencei-tó térségében. A lezárásra a gyalogos- és kerékpáros híd építésének újabb üteme miatt van szükség.
A munkálatok során a hídelemek beemelését végzik el, ami csak teljes forgalommentesítés mellett hajtható végre biztonságosan.
Emiatt 2025. szeptember 27-én, szombaton 23:59 órától szeptember 28-án, vasárnap délig az 57-es (Agárdi) és a 42-es (Kápolnásnyék) csomópont között lezárják az autópályát Budapest irányába.
Miért éjszaka lesz a zárás?
A hétvégén ezen az éjszakán kamionstop van érvényben, így a forgalomterhelés kisebb a környező településeken.
A forgalmi statisztikák alapján ez az időszak számít a legkevésbé forgalmasnak az érintett szakaszon.
Terelés és közlekedési rend
A korlátozás ideje alatt a forgalmat a 7-es főútra terelik, ahonnan az autópályára a 42-es kilométernél, a kápolnásnyéki csomópontnál lehet visszatérni.
A kijelölt terelőútvonalat sárga táblák jelzik majd. Gárdonyban a Gárdonyi Géza utcai és a Posta utcai lámpák sárga villogó jelzéssel működnek a forgalom gyorsítása érdekében.
Az építők arra kérik az autósokat, hogy a terelés során fokozottan ügyeljenek a sebességhatárok betartására, mivel a forgalom több települést is érint.
Tájékoztatás a lezárásról
A zárásról és annak feloldásáról a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. online információs csatornáin is tájékoztatást ad – közölte honlapján a cégcsoport.
A Magyar Honvédség nemzetközi különleges műveleti gyakorlatot tart Sármellék és a Hévíz–Balaton Airport körzetében: a Black Swan gyakorlatsorozat szeptember 21. és október 11. között zajlik, és jelentős katonai gépjármű- és légijármű-forgalommal, valamint nagyobb hanghatásokkal jár — jelentette be Simon Péter ezredes, az MH Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka.
A rendezvényt Magyarország szervezi; a gyakorlaton részt vesznek Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország különleges műveleti erői. A NATO Különleges Műveleti Parancsnokság támogatását élvező felkészítésben a légi műveleti képességek tekintetében Lengyelország, Szlovákia és Bulgária erői is integrálódnak.
(A fotó illusztráció. Honvédelmi Minisztérium – Facebook)
Simon Péter kiemelte: a Black Swan célja a Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokság törzsének és a hozzá kapcsolódó egységeknek a felkészítése a biztonsági fenyegetésekre, valamint az aszimmetrikus és hibrid hadviselés különböző formáira.
„Az idei gyakorlatot az teszi különlegessé, hogy nemcsak a szárazföldi osztag vizsgázik a NATO előtt, hanem — vezető nemzetként — régiós partnereink erőit és eszközeit integrálva a komponensparancsnokság és a légi műveleti osztag képességei is megmérettetnek NATO-sztenderdek alapján” — mondta az ezredes.
A hangsúly a „szürke zóna” műveletek kezelésén van: olyan helyzeteken, amelyek nem nyílt harc, de biztonsági kockázatot jelentenek, és azonnali, rugalmas, arányos reagálást igényelnek. A gyakorlat során külön figyelmet kapnak a nem-kinetikus eszközök — kommunikációs narratívák kezelése, információs elrettentés — specialistái, akik a katonai képességek kiterjesztésével támogatják a regionális védekezőképességet.
A gyakorlat gyakorlati következményei a helyiek számára kézzelfoghatók: a Hévíz–Balaton Airport területén és környékén megnövekedett repülőforgalomra, konvojokban közlekedő katonai járművekre és nagyobb hanghatásokra kell számítani. A Magyar Honvédség felhívja a közlekedők figyelmét, hogy az érintett útvonalakon fokozott óvatosságra és türelemre van szükség: a katonai eszközöket szállító járművek mérete és haladási módja eltérhet a megszokott forgalomtól.
Fontos figyelmeztetés: katonai menetoszlopok közé behajtani veszélyes és tilos. A Magyar Honvédség kéri az állampolgárok együttműködését, és hangsúlyozza, hogy a konvojok biztonsága, valamint a gyakorlat zavartalansága érdekében mindenki tartsa be a kihelyezett jelzéseket és a katonai személyzet utasításait. (Forrás: honvedelem.hu)
Vasárnap este 82 percen át gyönyörködhetünk egy ritka égi látványosságban: teljes holdfogyatkozás borítja vöröses-barnás árnyalatba égi kísérőnket. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint, ha a fogyatkozás elég világos lesz, a jelenség szabad szemmel is jól látható lesz.
(A fotók illusztrációk. Archív. Szuperhold Nagykanizsán 2016. november 14-én. MTI Varga György)
A Föld árnyékában
A holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold áthalad a Föld árnyékkúpján, és a bolygónk kitakarja a Nap fényét, ami egyébként megvilágítaná a Holdat. Ez a jelenség nem minden teliholdkor történik meg, mert a Hold pályája enyhén megdől a Föld keringési síkjához képest.
Teljes fogyatkozáskor a Hold teljesen belemerül a Föld árnyékába. Bár jelentősen elsötétedik, nem tűnik el teljesen, hanem egy sejtelmes, vöröses-barnás ragyogásban pompázik. Ezt a különleges színt a Föld légkörében szóródó fény okozza, hasonlóan ahhoz a jelenséghez, amely a naplementét is vörösre festi.
Mikor és hol figyelhetjük meg a jelenséget?
A naplemente után felkelő Hold már részleges fogyatkozásban lesz. A teljes holdfogyatkozás a fővárosban 19:31-kor kezdődik, a maximumát 20:12-kor éri el, és 20:53-ig tart. Ez azt jelenti, hogy a Hold 82 percen keresztül tartózkodik majd a Föld teljes árnyékában.
Az ország keleti részén a jelenség néhány perccel korábban, nyugaton pedig kissé később lesz megfigyelhető. A teljes fázis vége felé a Hold már elég világos lesz ahhoz, hogy szabad szemmel is jól látható legyen.
A Holdnak még több mint egy órára lesz szüksége, hogy teljesen kilépjen a földárnyékból; a részleges holdfogyatkozás egészen 21:57-ig tart.
A fogyatkozás megfigyeléséhez ideális egy tiszta, keleti látóhatár, ahonnan lehetőleg semmi sem takarja ki az égboltot.
A magyarok és a tűzijáték: hagyomány, közösség, élmény
A tűzijáték évtizedek óta része a magyar ünnepeknek – augusztus 20-án a Duna fölött, szilveszterkor a városi égbolton, falunapokon, kisebb-nagyobb rendezvényeken. Bár a közelmúltban a nyilvános vita leginkább annak korlátozásáról és a zavaró hatásokról szólt, a legfrissebb kutatásokból világosan kiderül: a magyarok jelentős része továbbra is szereti a fényjátékot, támogatja és érzelmileg kötődik ehhez a látványos hagyományhoz.
Az Europion kutatásainak számai jól mutatják a magyar emberek érzelmi kötődését a tűzijátékokhoz: a közös élmény fontosságát, a látvány varázsát és a hagyomány erejét, ami egy dolgot biztosan igazol: ha okosan, szabályosan és innovatívan használjuk, a tűzijáték a jövőben is ugyanúgy hozzátartozhat az ünnepeinkhez, mint a Himnusz vagy a családi koccintás éjfélkor.
(Fotó: archív. Tűzijáték Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján, 2023. augusztus 20-án. Előtérben az Erzsébet híd. MTI/Balogh Zoltán)
Az állatbarátok nem szeretik
Áprilisban tette közzé a Fővárosi Önkormányzat azt a kérdőívet, amely a budapestiek tapasztalataira és véleményére kérdezett rá a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatával kapcsolatban. A társadalmi konzultáció eredményeiből egyértelműen kiderült: a túlnyomó többség számára (73%) minden kellemetlensége ellenére a tűzijátékok eddig nem okoztak semmiféle egészségügyi panaszt. Mindezek ellenére – főként a kutyatartók és állatbarátok – többsége indokoltnak tartaná a jelenlegi szabályok megváltoztatását. Ők leginkább a hanghatásokat érzik zavarónak, és az állatok védelmét tartják kiemelt jelentőségűnek: ennek megfelelően véleményük szerint a tűzijátékok használatának időbeli szűkítése kiemelten fontos lenne (81 %), ami egyébként azért is érdekes, mert valójában ez az álláspont a szakma képviselői véleményétől sem áll távol.
Kulturális és nemzeti jelentőség: egy élmény, ami összeköt generációkat
Az Europion júliusban végzett kutatása szerint a magyarok jelentős része (63%) úgy gondolja, hogy minden kellemetlenség ellenére a tűzijáték kimondottan fontos kulturális és közösségi szereppel bír. A megkérdezettek több mint fele (58%) fontosnak tartja, hogy a tűzijáték megmaradjon a nemzeti ünnepek részeként, amit figyelembe véve nem csoda, hogy az ország túlnyomó többsége számára az augusztus 20-a ünnepség sorozat elképzelhetetlen tűzijáték nélkül.
A tűzijáték megrendezése elsősorban a fővároshoz kötődik, de egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az ilyen jellegű események vidékre is „leköltözzenek”. A magyarok mintegy fele (42%) egészen biztosan szeretné, ha nemcsak a nagyvárosokban, de egyre több vidéki településen is lennének tűzijátékok, amihez egészen biztosan hozzászámolhatjuk a 25%-éknyi „egyet is ért meg nem is” válaszadók egy részét is, ami pedig jól mutatja, hogy a vidéki közösségek is vágynak az olyan közös ünneplésre, ahol a helyi lakosok egy estére együtt lehetnek, és a mindennapok gondjait félretéve a látványra figyelhetnek. Másképp fogalmazva, jelentős igény mutatkozik arra, hogy a tűzijáték élménye szélesebb körben elérhető legyen.
A fiatalok nem csak nézni szeretik a tűzijátékokat, de maguk is aktív felhasználói a pirotechnikai eszközöknek! A magyar fiatalok (16-29 évesek) körében a tűzijáték iránti lelkesedés és annak személyes felhasználása is kiemelkedő: a válaszadók mintegy 43%-a évente legalább egyszer használ valamilyen pirotechnikai eszközt, 10% pedig évente többször is.
A törvényi szigorítás növelné az illegális vásárlást
A kutatás talán egyik legérdekesebb kérdése arra vonatkozott, hogy mennyire erősíti a törvényi szigorítás az illegális vásárlás ösztönzését. Arra a kérdésre, hogy „Beszerezné-e más forrásból, ha nincs hivatalos árusítás?” 8% azt felelte, hogy „Igen” – tehát aktívan keresne alternatívát, 17%uk pedig azt mondta, hogy „talán” – ami alapján joggal feltételezhető, hogy a magyarok 25%-a, azaz minden negyedik magyar hajlana arra, hogy szigorúbb törvényi szabályozás esetén az illegális vagy nem teljesen szabályos beszerzés irányába induljon el.
Hagyomány és modernitás kéz a kézben
Természetesen vannak aggályok is a pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatosan – zaj, állatvédelem, biztonság –, de ezek nem zárják ki, hogy a tűzijáték a jövőben is része legyen a magyar ünnepi kultúrának. Főleg úgy, hogy ma már a technológia fejlődése lehetővé teszi a csendesebb, környezetbarátabb pirotechnikai megoldásokat. Ha ezek szélesebb körben elérhetővé válnak, a hagyomány és a fenntarthatóság összebékíthető.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke a 80 nap Magyarország körül – Út a működő országhoz elnevezésű országjárásának hétfői (07.28.) programja a következő:
Magyar Péter: Köszönjük, hogy a Tisza Nagykanizsát az otthonának mondhatja.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke a párt második országos kongresszusán szombaton Nagykanizsán tartott beszédében részletesen ismertette a „Működő Magyarország” című program fő elemeit, amely a lakhatástól a digitalizációig terjedő kormányzati terveket foglalja magában.
Kiemelte, hogy a következő hónapokban békés, felelősségteljes rendszerváltást kívánnak elindítani, és arra készülnek, hogy a választási győzelem után azonnal irányt váltanak az elmúlt húsz év zsákutcájából.
A politikus hangsúlyozta, hogy a TISZA Párt nem ígérgetni jött, hanem határozott programmal áll elő, amelyben megőrzi és továbbfejleszti a valódi közérdeket szolgáló intézkedéseket. Beszédében szólt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról, a magyar közlekedési reformról, valamint az egészségügy jelentős, évente legalább 500 milliárd forintos átalakításáról is.
Magyar Péter üzent Nagykanizsának is
Magyar Péter köszöntötte Nagykanizsát, megköszönve a város vendéglátását, és megemlékezett arról, hogy a város egykor központi szerepet töltött be, amely mára „elkerülési zónává” vált. Felidézte, hogy az elmúlt húsz év országos politikája Nagykanizsa elárulásáról szólt, példaként említve, hogy 2008-ban Orbán Viktor ígéretet tett a négysávos út megépítésére Nagykanizsa és Zalaegerszeg között, ám ez azóta sem valósult meg. Ezzel szemben Magyar Péter nem ígérget, hanem cselekvést ígér.
Beszédében személyes vallomást is tett, megosztva, hogy másfél éve életének egy része összeomlott, és bezárta maga mögött azokat a kapukat, amelyek hamis biztonságot jelentettek. Hangsúlyozta, hogy sok magyar él magányosan, elválasztva egymástól, és a TISZA Párt célja, hogy ezt a falat ledöntse, közös cselekvésre és hitre alapozva építsenek egy igazságosabb és élhetőbb országot.
A kongresszuson több mint 3000 résztvevő jelenlétében Magyar Péter kijelentette, hogy a TISZA Párt programja nem csupán ígéret, hanem határozott terv, amely a 2026-os országgyűlési választási kampány hivatalos nyitánya is egyben. A párt új fővárosi frakcióvezetőjét is bejelentették, és szó esett a képviselőjelöltek bemutatásának ütemezéséről, valamint a szervezet országos hálózatának építéséről.
A TISZA Párt programjának főbb ígéretei
A TISZA Párt programjának főbb ígéretei egy átfogó, 21 pontos tervben foglalhatók össze, amely a gazdaság, oktatás, egészségügy, környezetvédelem és társadalmi igazságosság területein hozna jelentős változásokat Magyarországon. Magyar Péter és pártja célja egy élhetőbb, fenntarthatóbb ország megteremtése, amelyben az alábbi kiemelt intézkedések szerepelnek:
Családi pótlék duplázása azonnal, valamint a legalacsonyabb ellátásban részesülő idős honfitársak nyugdíjának emelése.
Ápolók és szociális dolgozók bérének növelése a közszolgálati szektor megerősítése érdekében.
Az egészséges alapvető élelmiszerek, például zöldségek és gyümölcsök ÁFA-jának 5 százalékra csökkentése a megfizethetőség javítására.
Hazaváró program indítása a külföldön élő több mint félmillió magyar hazacsábítására.
Az Európai Uniós források hazahozatala, valamint a közvagyon visszaszerzése korrupciós ügyek kivizsgálásával, például a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési Hivatal felállításával.
Falurehabilitációs program indítása a vidéki települések fejlesztésére, valamint egy önálló Vidékfejlesztési Minisztérium létrehozása.
Az oktatásban a tanári pálya megbecsültségének visszaadása, az oktatás- és tankönyvválasztás szabadságának biztosítása.
Az alaptörvény módosítása, hogy egy személy legfeljebb két ciklusig (8 évig) lehessen országgyűlési képviselő vagy miniszterelnök.
Csatlakozás az Európai Ügyészséghez, a propagandaminisztérium megszüntetése, helyette egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi minisztériumok létrehozása.
A közmédia függetlenségének visszaállítása és a propaganda betiltása.
A devizahitelesek helyzetének rendezése, kilakoltatások felfüggesztése, a végrehajtói maffia felszámolása.
A KATA adózás visszaállítása, a hazánknak előnytelen nemzetközi szerződések felülvizsgálata, valamint a kis- és közepes vállalkozások és családi gazdálkodók támogatása.
A párt programja program hangsúlyozza a társadalmi béke megteremtését, a mesterségesen létrehozott árkok betemetését magyarok között, és egy modern, európai, demokratikus és élhető Magyarország építését közös erővel. Ezek az ígéretek a TISZA Párt választási kampányának alapját képezik, amely a 2026-os országgyűlési választásokra készülve kívánja megvalósítani a változásokat.
A TISZA Párt kongresszusának teljes videófelvétele itt látható.
