A dél-balatoni vonalon pályakarbantartás miatt módosul több személy- és expresszvonat menetrendje március 18-tól 27-ig – közölte a Mávinform a vasúttársaság honlapján csütörtökön.
Azt írták, hogy Balatonmáriafürdő és Nagykanizsa, valamint Balatonszentgyörgy és Keszthely között komplex pályakarbantartást végeznek, emiatt módosul a Tópart és Balaton InterCityk, a Helikon InterRégiók, továbbá a személyvonatok menetrendje.
Nagykanizsa és Balatonszentgyörgy, illetve Balatonszentgyörgy és Keszthely között pótlóbuszos közlekedés lesz – olvasható a közleményben.
A nemzeti ünnep napján, március 15-én és a hosszú hétvégén jóval nagyobb utasforgalom várható, ezért a MÁV és a Volánbusz arra kéri utasait, hogy időben tervezzék meg utazásukat, érdemes minél előbb elővételben megváltani a menetjegyeket, vagy használni az automatákat, az online jegyvásárlást az Elvirán vagy a MÁV applikációban; módosul a menetrend is – közölte a vasúttársaság szerdán az MTI-vel.
Azt írták, hogy március 14-én a pénteki napra, március 15-én a szombati napra, március 16-án az ünnepnapi, március 17-én a vasárnapi, március 18-tól a már megszokott munkanapi menetrend szerint járnak a vonatok.
Jelezték, hogy az utasforgalom szempontjából frekventált napokon a kihasználtabb reggeli és délutáni InterCity vonatok szerelvényei az általános hétvégéken szokásosnál több kocsival közlekednek.
A lehetőségekhez képest – a helyjegyek elővételi vásárlásától függően – a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza viszonylatú Nyírség, a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest viszonylatú Tokaj, a Budapest-Nagykanizsa viszonylatú Tópart, a Budapest-Keszthely viszonylatú Balaton, a Budapest-Békéscsaba viszonylatú Békés, a Budapest-Cegléd-Szeged viszonylatú Napfény, a Budapest-Veszprém-Szombathely, illetve Zalaegerszeg viszonylatú Bakony, illetve Göcsej, valamint a Budapest-Pécs viszonylatú Mecsek InterCity vonatokat több kocsival indítja el a vasúttársaság – írták.
Lehetőség szerint további kocsikat is forgalomba állítanak a tervezetten felül, ha az utasforgalom alakulása ezt megkívánja – fűzték hozzá.
A külügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi évnyitó rendezvényén szólalt fel, ahol többek között elmondta, egy 600 hektáros nagyberuházás ügyében folytatnak tárgyalásokat, amelynek helyszíne délnyugat-Magyarország lesz.
Területfejlesztési szempontból van egy nagy feladat délnyugat-Magyarországon – fejtette ki a Facebookra feltöltött videójában a tárcavezető.
„A délnyugati országrészben még elfér egy nagy „zászlóshajó” típusú beruházás. Vannak is ilyen tárgyalások, van olyan is, amellyel egészen kiválóan állunk, de szeretném megtartani azt a viszonylag jó „track rekordunkat”, hogy a BMW-vel folytatott száznál több tárgyalási forduló alatt sem derült ki, hogy kivel és miről tárgyalunk, a BYD esetében is kétszázharminckét tárgyalási forduló során tudtuk bizalmas körökben tartani az információkat.
Ugyanígy délnyugat-Magyarország esetében is jól állunk, ott egy nagy, 600 hektáros ipari területet jelöltünk ki, oda még egy nagy „zászlóshajó-beruházást” szeretnénk hozni.
Az egész délnyugati országrész pedig szeretnénk, ha profitálni tudna a paksi atomerőmű-beruházásból és oda tudna gravitálni, ez tudna adni egy jó nagy lendületet.” – mondta Szijjártó Péter.
Az előzetes adatok szerint 2024 januárjában 6650 gyermek született, és 11 723 ember halt meg; 2023 januárjához képest a születések száma 12, a halálozásoké 1,1 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint januárban 6650 gyermek született, 12 százalékkal, 902 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor 11 723 ember vesztette életét, 1,1 százalékkal, 134 fővel kevesebb, mint 2023 januárjában.
A természetes fogyás a 2023. januári 4305-tel szemben 5073 fő volt. Továbbá 1678 pár kötött házasságot, ez 37 százalékkal, 449-cel több a 2023. januárinál.
Idén januárban ezer lakosra 8,2 élveszületés és 14,4 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 1,1, a halálozási arányszám pedig 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2023 januárjában, ennek következtében a természetes fogyás 1,0 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre nőtt. Ezer élveszületésre 3,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékponttal magasabb az előző év januárinál – tették hozzá.
A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelék volt, 0,6 ezrelékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban – írták.
A közlemény szerint 2023 februárja és 2024 januárja között 84 298 gyermek született, 5111-gyel, 5,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Ebben az időszakban 127 066-an haltak meg, 8009-cel, 5,9 százalékkal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. Az adatok szerint 50 599 pár kötött házasságot, 12 371-gyel, 20 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Az utóbbi időben elharapózott az illegális agancsgyűjtők tevékenysége, annak ellenére, hogy ez törvényileg tilos. Ennek okán február és március hónapokban az erdőgazdaság és a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai közös erőkkel igyekeznek tenni ez ellen. A rendőrség fokozza a jelenlétét és az ellenőrzéseket Bánokszentgyörgy környékén, de közös járőrözésre is sor kerülhet.
A gímszarvasok ebben az időszakban hullajtják el előző évi agancsukat. Az élő vad a magyar állam tulajdonában van, elejtését követően az adott terület illetékes vadászatra jogosultjának tulajdonába kerül – ahogy az agancs is, attól a pillanattól kezdve, ahogy a vad elhullajtja. Ennek értelmében, aki akár csak egy kirándulás alkalmával is hazaviszi, lopást követ el, így szankciókra számíthat.
Az elhullajtott agancsok fontos információkat is hordoznak. A szakemberek például állományfelmérésre használják, következtetni tudnak belőlük a bikák korára, agancsminőségére, egészségi állapotára, továbbá a rudlik mozgására.
A kirándulóknál még nagyobb veszélyt jelentenek azok, akik nemcsak összegyűjtik a már elhullott agancsokat, hanem a vadat is űzik. A szervezett hajsza egyrészt állatkínzásnak minősül, másrészt ezzel az autósokat is veszélyeztetik.
Növelik a szarvasok általános stressz-szintjét, ezzel üldözve őket az utakra, ahol így az emberre nézve életveszélyessé válnak. Különösen így tél végén viseli meg őket a hajszoltság, amikor tartalékaik nagy részét felélik, kevesebbet mozognának, és keresnék a nyugalmat. A megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeinek elhagyására kényszerített vad folyamatosan menekül, a fokozott stressz megnövekedett energiaszükséglethez, táplálékigényhez vezet, ezért az erdőkben és a mezőgazdasági területeken nagyobb vadkár keletkezik: intenzívebben rágják a facsemeték csúcshajtásait, hántják le a fiatal fák kérgét, és tapossák, rágják az őszi vetésű mezőgazdasági kultúrákat.
Mindezek miatt a hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészeti társaságok szakemberei, hivatásos vadászok, illetve az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik – közölte honlapján a napokban a Zalaerdő Zrt.
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján február 5. és 11. között az országban 59 200 ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön közzétett jelentésében.
A hatodik héten orvoshoz fordult betegek 40,2 százaléka gyerek, 28 százaléka fiatal felnőtt volt, 23,1 százalékuk a 35-59 évesek, 8,7 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.
Február 5. és 11. között tizennyolc közigazgatási területen nőtt, két területen csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva.
A múlt héten 295 minta érkezett a központ laboratóriumába. Az influenza pozitivitási aránya 43,7 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási aránya 2,7 százalék volt.
A 6. héten akut légúti megbetegedés halmozódásáról nyolc jelentés érkezett három területről, a megbetegedések öt óvodát és három általános iskolát érintettek.
Kórházba az elmúlt héten 343-an kerültek súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 43-an szorultak intenzív ellátásra. MTI
Megújult otthon várja a visszatérő gólyákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zalai Tájegységében. A szakemberek javában munkálkodnak, hogy a gólyafészkek megfelelő állapotban várják vissza lakóikat.
Az általuk szükségesnek ítélt beavatkozásokban az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. munkatársai is együttműködnek.
A villanyoszlopokon lévő fészkek esetében több kiváltó ok miatt válhat szükségessé a beavatkozás. A régi, több éven át épített, tatarozott fészek, akár több száz kilogrammot is nyomhat, magassága és kerülete is jóval meghaladhatja az egy métert!
A gallyakon kívül, amelyek a fészek vázát adják, az annak bélelésére szolgáló föld, és fűfélék, valamint a fiókanevelés idején felhalmozódó egyéb szerves anyag is növeli a súlyát. Több esetben előfordul, hogy a régi, nagy méreteket öltő fészek megdől. Így azon kívül, hogy az áramszolgáltatás folytonosságát veszélyeztetheti, a gólyáknak sem biztonságos „statikailag”, könnyen leeshet az oszlopról. Ilyen esetekben a fészek egy részét, vagy akár a teljes gólyafészket eltávolítják, a meglévő fészekmagasítóra szükség esetén új fészekalapot helyeznek.
A másik gyakori eset, amikor a gólyák közvetlenül az oszlop tetejére, a vezetékekre építenek új fészket. A megérkezésük előtti, vagy az elvonulásuk utáni időszakban nyílik lehetőség az áramszolgáltató által rendszeresített fém fészekmagasítók kihelyezésére, amelyekre az Igazgatóság munkatársai által készített, a fészeképítésre ösztönző fészekalap kerül. Sok kolléga több éves tapasztalata szerint a fészekalapok kihelyezése esetén nagyobb a fészekfoglalás valószínűsége, szeretik a gólyák.
A fehér gólya fészek-beavatkozások kapcsán a Nyugat-Zalai tájegységben 28 tervezett beavatkozás történik 2024 márciusáig, amihez 22 fészekalap szükséges.
Az Igazgatóságunk teljes működési területén átlagosan körülbelül 40-50 gólyafészek alapra van szükség évente. Ennek a mennyiségnek az elkészítése nem kis feladat. Ezért Igazgatóságunk szívesen veszi a fészekalap előállításához kedvet érző lakosság által készített fészekalapokat is. Különösen az őszi-tavaszi metszések idején sok alapanyag gyűlhet össze a kertekben, ezekből is célszerű a könnyen hajló, ujjnyi vastagságú vesszőket használni, ám minimális drótozással is segíthetjük a fészekalapok stabilitását. A fészekalap minimum 100-110 cm átmérővel a gólyák számára már kívánatos lehet.
Idén, tájegységünk munkatársai eddig 13 fészekalapot készítettek hajlékony vesszőkből. Jó alapanyagnak bizonyult a fűz, vagy a szőlő metszése után keletkező venyige. Hajlékonyságuk miatt könnyen kör formájúra alakíthatók, tartósságuk akár 10-20 év is lehet.
A NAV a kardokat lefoglalta, és büntetőeljárást kezdeményezett ismeretlen tettes ellen.
Megbukott a vámellenőrzéskor az az importőr, aki 1 200, közbiztonságra veszélyes kardot próbált az Európai Unióba csempészni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), vámellenőrzéseikor különös figyelmet fordít annak megakadályozására, hogy testi épségünket, biztonságunkat, vagy akár az életünket is veszélyeztető termékek kerüljenek forgalomba.
A NAV Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága pénzügyőrei Kínából származó áruk tételes vizsgálatakor találtak 1 200 darab, egyenként csomagolt, 495 milliméter pengehosszúságú kardot az áruk közé rejtve.
Megállapították, hogy a kardok jogszabály alapján közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősülnek, amelyek behozatalához engedély szükséges. Az importőr a vámellenőrzéskor ilyen behozatali engedélyt nem tudott bemutatni.
Az igazgatóság a kardokat lefoglalta, és büntetőeljárást kezdeményezett ismeretlen tettes ellen, engedély nélküli kereskedelmi tevékenység bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt – közölte honlapunkkal szerdán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Fotók: nav.gov.hu médiaszerver)
Kísérleti projektjének kedvező tapasztalatait látva általánossá tenné a svédasztalos iskolai étkeztetést a HunGast – közölte Páger Zsolt, a cég üzletfejlesztési igazgatója a társaság csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
A szabadszedéses projekt 2023 tavaszán kezdődött 24 iskolában, miután a HunGast Svédországban járva tapasztalatokat gyűjtött az ottani szolgáltatóktól. A külföldön látottak alapján az iskolákban is jól működtethető a svédasztalos rendszer, a kezdeti tapasztalatok pedig hamar igazolták, hogy belföldön ugyancsak lehet létjogosultsága, sőt talán ez hozhat valódi forradalmat a közétkeztetésben – fogalmazott a cég vezetője, hozzátéve: szeptembertől a kezdeti 5 ezer iskolás után már 40 intézmény 12 ezer diákjára kiterjedően folytatódott a kísérleti projekt. A HunGast pedig azóta is értékeli az eredményeket és készül az újabb iskolák kiszolgálására.
A kezdeményezés egyik legjelentősebb eredménye, hogy az ételmaradék mennyisége majdnem a felére csökkent. A svédasztalos étkeztetésben a gyermekeket meg lehet tanítani arra, hogy ne pazarolják az élelmiszert, mindig annyit szedjenek, amennyiből nem marad semmi.
A visszajelzésekből ítélve ott a legsikeresebb a rendszer, ahol a pedagógusok segítenek a szemléletformálásban. Erre nagy szükség is lenne, hiszen Magyarországon a közétkeztetésben az étel 27 százalékából lesz hulladék, vagyis az évi 200 ezer tonnából több mint 50 ezer tonna – hangsúlyozta Páger Zsolt.
Laczkó Gábor, a kísérleti projektben résztvevő budapesti Németh Imre Általános Iskola intézményvezetője új nevelési lehetőségnek tekinti a svédasztalos rendszer bevezetését. A gyerekek korábban ugyanazt az adagot kapták, ha akarták, ha nem, ehhez képest a svédasztal nem csupán szabad választást enged nekik, de számos képességüket is fejleszti – tette hozzá.
A HunGast kommunikációs igazgatója az MTI kérdésére közölte, hogy az eddigi megkeresések alapján a következő tanévben újabb iskolák csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, így a következő tanévben az eddigi kétszeresére, 24-25 ezerre nőhet a svédasztalos étkeztetésben részesülő diákok száma.
Enyedi Csaba a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a svédországi tapasztalatokat nem pusztán lemásolva honosították meg a magyarországi iskolákban, törekedtek arra, hogy az itteni szokásokhoz igazítsák a külföldi mintát. Az új tálalási rendszernek már kezdetben is nagy sikere volt, a gyermekek örültek neki, hogy kóstolóra is van lehetőség. Csupán annyit kérnek tőlük cserébe, hogy lehetőleg üresen vigyék vissza a tányérjaikat.
Életének 92. évében, vasárnap Budapesten elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége – tudatta az Anyanyelvápolók Szövetsége hétfőn az MTI-vel.
Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 16 évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.
1964-ben jelent meg és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és – fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.
Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999), A mi nyelvünk (2000), az Anyanyelvünkről anyanyelvünkért (2000), az Új anyanyelvi őrjárat (2002), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), a Sportnyelvünk a 21. század elején (Balázs Gézával, 2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.
1987-98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.
A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője volt, valamint több nyelvészeti rádió- és televízióműsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.
Grétsy László nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020).
Grétsy László a komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001) valamint az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).