Ferenczy Noémi-díjat kapott a nagykanizsai Járási Ildikó

„Az élet olyan, akár egy történet.
Kell, hogy legyen íve – kell, hogy legyenek célok, kihívások és méltó hősök.” (Steve Biddulph)
“Ezúton köszöntöm Önt kedves Járási Ildikó, és gratulálok Nagykanizsa város polgárai, valamint a magam nevében a méltán Önnek adományozott Ferenczy Noémi-díjért!

Köszönöm mindannyiunk nevében az elmúlt évtizedekben a megye művészeti életében betöltött kiemelkedő iparművészeti munkáját, mellyel hozzájárult, hogy egy kicsit esztétikusabb, harmonikusabb és ezáltal még élhetőbb lett városunk.
Mindenkori nemes küldetése egy közösségnek, hogy azon példaképeket és kiválóságokat a középpontba állítsa, akiknek a teljesítménye, emberi tartása és értékrendje követendő mindannyiunk számára.

Fontos felmutatni azokat az embereket értékként és mérceként, akik elültettek hajdan egy álommagot a hagyományainkkal megöntözött valóság talajába, és munkájukkal, szorgalmukkal elérték, hogy e mag kifejlődvén mindenkit táplálni tudjon.
Most Önt, Járási Ildikót, kitüntetett polgárunkat köszöntjük, mert megtestesíti mindazt, ami által a mi közös történetünk jelent valamit, tartalma van és ezáltal emlékezetre méltó.

Örömömre szolgál, hogy egy olyan építő személyiségnek mondhatok köszönetet, akinek fontos a minőség és a kihívások által meghatározott komoly célok elérése.
Ezért is kívánok Önnek további sok sikert és töretlen fejlődést a jövőben!” – írta Facebook oldalán csütörtökön Balogh László nagykanizsai polgármester.

Járási Ildikó Éva nyugalmazott képzőművész kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Pesti Vígadóban vehette át a magas szakmai elismerésről szóló oklevelet és a vele járó emlékplakettet. A díjat 1992 óta adják át évente mindig március 15-én. Az állami kitüntetést egy évben maximum 12 személy kaphatja meg.

Két év kihagyás után tartják meg újra a Tavaszi Művészeti Fesztivált Nagykanizsán

A koronavírus-járvány miatt két év kihagyás után szervezik meg újra Nagykanizsán március 25-től a Tavaszi Művészeti Fesztivált, amelynek keretében színházi és zenei produkciók mellett kiállítással is várják a közönséget – mondta el a rendezvénysorozat hétfői sajtótájékoztatóján a Kanizsai Kulturális Központ (KKK) igazgatója.

Kovácsné Mikola Mária jelezte: a nagykanizsai önkormányzat a programok fő támogatója, de a Nemzeti Kulturális Alap is 2,5 millió forint pályázati forrást biztosított a három helyszínen zajló rendezvényekhez.

(A nagykanizsai Zalagyöngye Táncegyüttes. Fotó: Németh Botond)

Balogh László polgármester a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: “antipandémiás kulturális örömünnep” lehet az idei fesztivál, amelyen nemzetközi szintű programok is lesznek, méltón a valódi kulturális centrumnak számító Nagykanizsához.

Gábris Jácint, az önkormányzat oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottságának elnöke szerint nagyon fontos, hogy “a pandémia szorításán sikerült enyhíteni”, így már lehetőség van a lelki feltöltődésre is, mert a városlakók már “éhezik a kultúrát”.

A rendezvényeket ismertetve Novinszki Ida, a KKK programfelelőse kifejtette: március 25-én a TBG Production Omega-musicallel nyitja meg a fesztivált. Másnap a közeli Kisrécsén 23 éve zajló Ludvig Nemzetközi Művésztelepek gyűjteményéből rendeznek kiállítást.

A Kaposvári Roxínház a Süsü, a sárkány kalandjaival szerepel Nagykanizsán, Parti Nagy Lajos és Lukács Miklós pedig zenés irodalmi esttel lép fel. A Bacsó Kristóf Triad a dzsesszkedvelőknek, a Leander Kills és nagykanizsai előzenekara, a Your Last Steps pedig a rockrajongóknak játszik.

A Zalagyöngye Táncegyüttes 25 éves fennállásának jubileumi műsorát mutatja be, de szerepel a programban a helyi zeneiskola tanáraiból álló Kanizsai Kamarazenei Műhely koncertje is. Molnár Ferenc Egy, kettő, három című vígjátékát mutatja be a Kultúrbrigád és az Átrium, a művészeti fesztivál zárásaként pedig a Rutkai Bori Banda gyerekeknek szóló koncertjét láthatják, hallhatják az érdeklődők. MTI

Az 50 éve alakult dzsesszklubra emlékeznek Nagykanizsán

Koncertekkel, emléktábla-avatással és kiállítással emlékeznek meg kedden Nagykanizsán arról, hogy ötven évvel ezelőtt alapították Magyarország egyik első dzsesszklubját.

Halász Gyula szervező, a Magyar Jazz Szövetség tagja felidézte, hogy 1972. február 22-én alakult meg Nagykanizsán a dzsesszklub, amelyet Beke Árpád orvos és Pék Pál költő, tanár alapított. A klub eleinte az egykori Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban működött, majd hamarosan az akkori Fegyveres Erők Klubjába, vagyis a mai Honvéd Kaszinóba költözött, amely a mostani, évfordulós rendezvényeknek is helyet ad. A jubileumi plakátot Pócs Péter Munkácsy-díjas grafikus- és plakátművészt tervezte.

(Fotó: archív. A Tiborcz Trió a cserfői JazzLand-en)

A program nyitányaként a Béres János szobrászművész által alkotott emléktáblát avatják fel az alapítás helyszínének közelében, az Ady utca 6. szám alatti épület falán. Ezután a Honvéd Kaszinóban Gayer Ferenc bőgős, a dzsessz-szövetség elnökségi tagja kerekasztal beszélgetést tart dzsesszmuzsikusok részvételével, majd megnyitják az elmúlt fél évszázad emlékeiből összeállított kiállítást.

A szervezők még korábban gyűjtést hirdettek, az így összegyűlt fotókból, plakátokból és relikviákból Egy szenvedély, 50 év címmel állítottak össze dzsessztörténeti tárlatot.

Az évfordulós rendezvényen nagykanizsai dzsesszmuzsikusok is fellépnek, 19 órától pedig a fiatal zenészekből álló HunJazzFed Quartet ad ingyenes koncertet. Mindezeket követően pedig a néhai kanizsai dzsesszfesztiválokon – amelyeken a hazai és a nemzetközi dzsesszélet kiválóságainak sokasága játszott – mindig elmaradhatatlan örömzenélés, jam session zárja a programokat. MTI

Járjuk be együtt Nagykanizsa csodálatos zsinagógáját!

Egy új projekt segítségével virtuálisan, a fotelben ülve bebarangolhatjuk az ország legszebb zsinagógáit, sőt, adományainkkal akár fontos ügyeket is támogathatunk – egyetlen felületen, egyetlen kattintással. A projekt egyik eleme a csodálatos nagykanizsai zsinagóga, amely tavaly ünnepelte 200-ik születésnapját.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Cödokó Alapítvány közös projektjében, amely a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, és a World Jewish Congress anyagi támogatásának segítségével jött létre, virtuális, háromdimenziós (3D) túrák keretében egyelőre öt (de rövid időn belül további négy) zsinagógát lehet bejárni. Ezek: a bonyhádi neológ és ortodox, a makói, a komarnoi, a miskolci, a nagykanizsai, a soproni középkori, a Hősök temploma Budapesten, és a szegedi Új zsinagóga. A nézelődésen túl különböző tartalmak “jönnek velünk szembe”. A virtuális térben elhelyezett ismeretterjesztő tartalmak bemutatják az adott zsinagógát, az azt használó közösség múltját és részben képet adnak a zsidó hagyományokról is.

A 3D bejárás egyszerre nyújt turisztikai élményt (ami a pandémia idején különös hozzáadott értékkel bír) és ad lehetőséget a figyelemfelkeltésre és ismeretátadásra. A tematikus virtuális séták és az ehhez kapcsolódó tudástár elsősorban az iskolai oktatást szeretné támogatni.

Ezek megalkotása során az volt a fontos, hogy a közoktatásban résztvevők innovatív eszközt kaphassanak a tananyag átadására és befogadására. A pedagógusok munkáját megkönnyítendő elsősorban a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (Milev) által kidolgozott színvonalas oktatási honlapokra, múzeumpedagógiai kiadványokra és kutatói adatbázisokra hívják fel a figyelmet.

A virtuális sétákhoz kapcsolódóan, tantárgyakra bontva kérdéssorokat állítottak össze, amelyek a pedagógusok óravázlataiba illeszthetők. Ezáltal a 3D túrák és az ezekhez kapcsolódó tudástár egyaránt beépíthető a történelem, művészettörténet, földrajz, esztétika, etika, hittan órákba is.

A projekt harmadik eleme az adománygyűjtés. Itt olyan közösségi kezdeményezésekre hívták fel a figyelmet, amelyek az élő zsidó közösség igényeit szolgálják, illetve a zsidó közösség által nyújtott szolgáltatásokra, amelyek zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt segítenek. Fontos cél az adományozási kultúra fejlesztése, illetve a figyelem felhívása az innovatív kezdeményezésekre. A projekt fontosnak tartja, hogy ne csak a Mazsihisz és taghitközségei számára gyűjtsenek adományokat, ne csak Budapestre koncentráljanak, hanem a zsidó civil világot is helyzetbe hozzuk, ezáltal is kifejezve a zsidó közösség sokszínűségét.

A projekt elérhető a következő címen: https://tudastar.mazsihisz.hu/

A projektben az Ergomania Kft. (www.ergomania.hu) végezte a UX és UI tervezést, fejlesztette a keretrendszert, a 3DIM (www.3dim.hu) készítette a virtuális túrákat az amerikai Matterport és az izraeli Treedes segítségével. A tartalmakat a MAZSIHISZ és a Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársai állították össze. A projekt költségvetése közel 20.000.000.- Ft, melynek 60 %-át a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt pályázati támogatásából, 30 %-ot a Zsidó Világkongresszus támogatásából, 10 %-ot pedig a MAZSIHISZ támogatásából fedez a Cödoko Alapítvány.

Hagyományból divatot címmel nyílt kiállítás Nagykanizsán

A Magyar Kultúra Napja alkalmából pénteken nyílt meg a Hagyományból divatot – A történelmi Zala Vármegye viseleteinek mai feldolgozása című tárlat a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.

A vendégeket dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója köszöntötte. Ünnepi köszöntőt mondott Balogh László polgármester, Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke és Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület Elnöke. A kiállítást Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum etnográfusa nyitotta meg. A Hagyományból divatot elnevezésű kiállítás február 20-ig tekinthető meg a kulturális intézményben. (Fotók: Thúry György Múzeum – Facebook)

A magyar kultúra napja – Kiállításokkal, vetélkedővel, koncertekkel ünnepelnek Nagykanizsán is

Könyvbemutatóval, kiállításmegnyitóval, vetélkedővel és komolyzenei koncertekkel ünneplik a magyar kultúra napját Zala megyében – közölték a szervezők az MTI-vel. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum munkatársai Pillanatképek címmel csütörtökön szimpóziumot tartanak. A muzeológusok az időszaki kiállítóteremben nyolc témakörben tartanak előadásokat, többek közt a képzőművészeti gyűjtemény alkotásairól, a restaurátorműhelyben zajló munkákról, az esküvői szokásokról, a kihalófélben lévő kézművesmesterségekről, valamint a nyár elején nyíló Mindszentyneum építésének történetéről.

A megyei levéltárban az Őrnagyok, századosok, hadnagyok – A 47. honvédzászlóalj tisztjei, 1848-1849 című kötetet mutatják be szintén csütörtökön.
A magyar kultúra napján a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben átadják a Keresztury Dezső- és a Kultúra mecénása díjat, valamint a közművelődés területén dolgozó szakemberek munkáját elismerő kitüntetéseket. A gálaesten az Ismerős Arcok Zenekar és a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar is közreműködik.

Nagykanizsán a Honvéd Kaszinóban szerdán a Honvéd Férfikar ad koncertet. A Thury György Múzeumban csütörtökön a Hagyományból divatot – A történelmi Zala Vármegye viseleteinek mai feldolgozása elnevezésű alkotói pályázatra beérkezett munkákból nyílik kiállítás. Ugyancsak csütörtöktől lesz látogatható az Alba Regia Országos Fotópályázat, valamint a 2021 Országos Miniatűr Fotópályázat kiállítása a Kodály Zoltán Művelődési Házban.

A Kanizsai Kulturális Központ A magyar kultúra nagyjai címmel a városvédő egyesülettel közösen hirdetett levelezős vetélkedőt. A megoldásokat beküldő eddigi csaknem nyolcvan pályázó több mint fele száz százalékos választ adott a kérdésekre – mondta el az MTI-nek Mikola Mária igazgató. A Halis István Városi Könyvtárban pénteken tárlaton mutatják be az intézmény szolgáltatásait. A Hevesi Sándor Művelődési Központban szombaton nyílik A Himnusz költője – Kölcsey Ferenc életútja képeslapokon címmel Gulyásné Raksányi Olga gyűjteményéből kiállítás.

Gyenesdiáson a községháza nagytermében a pénteki ünnepi műsorban helyi együttesek lépnek fel, és a település életét megörökítő fotókból nyílik kiállítás.
Keszthelyen, a Balaton Színház Simándy termében a Festetics György Zeneiskola növendékei adnak a Magyar kultúra dicsérete címmel komolyzenei hangversenyt január 28-án.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt. MTI

Nagykanizsai fiatal is nyert a MOL Tehetségtámogató Program pályázatán

Zala megyében két fiatal művész pályázott sikerrel a MOL Tehetségtámogató Programra, amely az idei tanévben összesen 20 millió forinttal segíti a 10-23 év közötti tehetségek pályafutását. Országszerte összesen 63 fiatal pályázó és csapataik nyertek támogatást, köztük ifjú zenészek, táncosok, vizuális alkotók, előadóművészek, a matematika és a természettudományok mellett az informatika és a csillagászat fiatal művelői, kutatói. Legtöbben zeneművészeti területről nyújtottak be pályázatot, hiszen egy hangszer megvásárlása komoly befektetés egy átlagjövedelemmel rendelkező család számára. A fiatal tehetségek előfinanszírozásként kapják meg a támogatást.

2021-ben összesen 275 pályázat érkezett be a Tehetségtámogató Program művészet és tudomány kategóriáiban, a megpályázott összeg pedig több mint hatszorosa volt a rendelkezésre álló keretnek. A szakértő zsűri értékelése után a pályázatot kiíró MOL Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy összesen 63 fiatal nyeri el a pályázati támogatást. A 10-18 éves korosztály legeredményesebb képviselői összesen 15 millió Ft támogatásban részesültek, míg a 19-23 éves, korábban már alapítványi támogatást elnyert fiatalok a Klasszis kategóriában összesen 5 millió Ft-ra pályázhattak.

A Zala megyei győztesek:

(Kéthelyi Gergely)

Kéthelyi Gergely, trombita, Nagykanizsa

A 15 éves fiatal tavaly a XV. Országos Lubik Imre Trombitaversenyen második helyezést ért el. Jelenleg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanulója, játszik a Nagykanizsai Fúvószenekarban, a Vietoris Kamaraegyüttesben és a Pannonhalmi Big Band-ben. Édesapja zenetanár, öt testvére közül az iskolás korúak mindannyian játszanak hangszeren. A támogatásból egy C trombitát szeretne beszerezni meglévő B hangszere mellé.

Klasszis kategória (19-23 év):

(Pas Dominika)

Pas Dominika, barokk furulya, Keszthely

A 23 éves zenész jelenleg Bécsben folytatja felsőfokú zenei tanulmányait, a Musica Antiqua hévízi régizene együttes szólistája. Az egyetemi feladatok mellett zenei tanítványokat vállal, hogy külföldi tanulmányait finanszírozni tudja, mivel négy testvére is még tanul. A támogatásból egy barokk furulyát szeretne vásárolni, amely zenei repertoárjának bővítéséhez szükséges.

A zsűri tagjai idén Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója, Pázmány Karolina Ágnes vizuálisnevelés–tanár, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezető-helyettese és Pertis Szabolcs matematika–fizika szakos tanár, népzenész voltak. Elsődleges bírálati szempontjuk a pályázók eddigi eredményessége és jelenlegi igényük indokoltsága volt. Legtöbben zeneművészeti területről nyújtottak be pályázatot, hiszen egy hangszer megvásárlása komoly befektetés egy átlagjövedelemmel rendelkező család számára. A fiatal tehetségek előfinanszírozásként kapják meg a támogatást.

A MOL közhasznú alapítványán keresztül 2006 óta karolja fel a fiatal tehetségeket; eddig több mint 3000 művészeti vagy tudományos pályára készülő fiatal fejlődését segítette. A támogatottak teljes listája a MOL Alapítvány honlapján érhető el: https://molalapitvany.hu/tamogatott/2020-21-muveszet-tudomany

Meghalt Kóbor János, az Omega énekese

Életének 79. évében meghalt Kóbor János Liszt Ferenc-díjas rockénekes, a Kossuth-díjas Omega együttes alapító tagja – tudatta a zenekar a Facebook-oldalán hétfőn.
A magyar könnyűzenei élet meghatározó alakját hétfőn érte a halál – erősítette meg az MTI-nek Trunkos András, az Omega menedzsere.

Kóbor János 1943. május 17-én született Budapesten, a műszaki egyetemen építészmérnök diplomát szerzett.
A Benkő László-féle Próféta gimnáziumi együttes egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt, így lettek a későbbi Omega alapító tagjai. Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában, akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt.

Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban, a dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Kezdetben még Kóbor János mellett énekelt a tavaly novemberben elhunyt Benkő László is. A hatvanas évek második felében azonban az Omega saját slágereinek többségét már Kóbor János, becenevén Mecky énekelte, az 1971 óta felvett dalokban pedig ő az egyedüli szólóénekes.

Az Omega első “aranycsapata” 1967-1968-ra alakult ki, Kóbor János és Benkő László mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellé legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki ötletes, találékony szerzőnek bizonyult, akkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek.

(Fotó: YouTube)

Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a Hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt.

Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak. E korszak csúcspontja az 1969-ben megjelent 10 000 lépés című album, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült.

A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon.

1973-ban lemezszerződést kötöttek a nyugatnémet Bellaphon céggel, albumaik (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, főleg a német nyelvterületen népszerűek lettek.

(Az Omega együttes 1974-ben: Debreczeni Ferenc, Mihály Tamás, Molnár György, elöl Benkő László és az előtérben Kóbor János. Fotó: Wikipédia-Fortepan-Urbán Tamás)

Kóbor János 2010-ben szólólemezt adott ki, egy 17 tételes rapszódiát. 2013 májusában, amikor az Omega együttes fennállásának 51 éve óta először koncertezett Oroszországban, magas orosz ortodox egyházi
kitüntetést, Nagykereszt Érdemrendet vehetett át, az együttes többi tagja pedig a Mihail Alekszandrovics Romanov Nagyherceg Emlékéremben részesült.

Kóbor János 1987-ben Liszt-díjat kapott, 1998-ban a Magyar Köztársaság tiszti keresztjével tüntették ki. 2013-ban az Omega együttes tagjaként megosztva Kossuth-díjat kapott az együttes magyar könnyűzenében játszott úttörő szerepéért, a közönség szeretetétől övezett, folyamatosan megújuló, a magyar rocktörténetben egyedülálló nemzetközi sikereket elért, legendássá vált fél évszázados művészi pályafutásuk elismeréseként. A Budapest díszpolgára címet 2013 júniusában vehette át.

2020 novemberében jelent tizennyolc dallal az Omega Testamentum című lemeze, egy héttel Benkő László és Mihály Tamás halála után. Kóbor János az MTI-nek akkor azt mondta, hogy a rockzenét kevésbé művészeti vagy zenei műfajnak, sokkal inkább hitnek tartják. “Ezt nagyon meredeken intézte az élet. A lemez megjelenésének időpontját már jó ideje kitűztük, de Laci és Misi halála mindannyiunkat sokkol és megfontolásra késztet. A koronavírus szörnyű dolog, de most időt ad nekünk gondolkodni, mi legyen az Omegával” – fogalmazott Kóbor János.
A zenész 2021 novemberében került kórházba koronavírus-fertőzéssel
írta az állami hírszolgálat.

Értékes szobrokat találtak egy somogyi erdőben

A Zala folyótól délre, Balatonszentgyörgy területén egy lelkes erdőjáró találta az elrejtett szobrokat. Az öt szobor a Marcali Rendőrkapitányság közreműködésével került be múzeumunkba, ahol a dokumentációt elkezdték kollégáink.

A művek útja az erdőtől a múzeumig vezetett. Nyitott kérdésként feltehető, ki és miért rejtette el a szobrokat? – írta kedden Facebook oldalán a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum. A fotókat is ők készítették.

A nagy valószínűséggel templomból vagy annak környezetéből ellopott, egyházi jellegű szobrokat a kaposvári, Fő utcai múzeumba szállították.

Ismét felpezsdíti az Eraklin Nagykanizsa táncos életét

A 31 éves nagykanizsai Eraklin Táncklub idén október 16-17-én ismét felpezsdíti Nagykanizsa táncos életét. A nagy múltú táncklub két napon keresztül rendez táncversenyeket a nagykanizsai Zsigmondy Szakképző Iskola tornacsarnokában.

Október 16-án az egyesület immár 10. alkalommal rendezi meg az Eraklin Kupa klubközi táncversenyt, melyre az ország minden tájáról várnak versenyzőket, akik különböző korosztályban és kategóriában versengenek az Eraklin Kupa elnyeréséért és az osztályváltáshoz szükséges pontokért.

Október 17-én az Eraklin Táncklub 8. alkalommal rendezi meg a Cséplő Dániel Emlékkupa tánciskolás táncversenyt. Az Emlékkupát a táncklub egy régi táncosának emlékére hozta létre, tisztelegve ezzel a fiatal, tehetséges táncos előtt, aki az Eraklin Táncklubban kezdte meg táncos pályafutását. A táncversenyen közel száz táncosra számít a szervező Eraklin Táncklub. Ezeknek a fiataloknak mind példaértékű lehet Dani táncos pályafutása, nem véletlenül példaképként tekint rá oly sok fiatal kezdő táncos. Az ő versenyüket tekintheti meg vasárnap délelőtt a tánckedvelő közönség.

A hétvége méltó zárásaként, vasárnap immár kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a nagykanizsai közönség által már várva várt Kanizsa Kupa Meghívásos Táncverseny. A közönség várakozása idén sem lesz hiábavaló, Standard és Latin Amerikai táncok kategóriájában lépnek parkettre a műfaj ranglistáján előkelő helyet elfoglaló párosok.

A top táncosok biztos, hogy ebben az évben sem okoznak majd csalódást, fergeteges, látványos show műsor keretein belül mérkőznek meg a nagy hírű, rangos kupáért a nézők nagy örömére. A Kanizsa Kupa az Eraklintól jól megszokott, rangos esemény különleges, lenyűgöző élményt nyújt minden korosztály számára.

A Kanizsa Kupa előre megváltott, ülőhelyre szóló jegy ellenében látogatható kulturális rendezvény, így védettségi igazolvány a belépéshez nem szükséges – értesült honlapunk Lekszikov Csabától, az Eraklin Táncklub Egyesület vezetőjétől.

1 2 3 23