Tűzijáték is lesz : a kanizsai Város Napja részletes programjai

Részletes PROGRAMTERVEZET
A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják!

2022. 09. 09. (péntek)

KANIZSAI MUSTRA
Helyi művészeti csoportok bemutatója az Erzsébet téri szabadtéri színpadon
10.00 MAMIK – a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház nyugdíjas dalköre
10.30 Gyöngyvirág Nyugdíjas Néptánccsoport
11.00 Árvácska Dalkör
11.30 Bajcsai Rezedák Dalkör
13.00 Tüttő János Nótaklub
13.30 Szikrák Néptánccsoport
14.00 Nagykanizsai Fúvószenekar
14.30 A 2022. évi Város Napja ünnepélyes megnyitója
15.00 A RomidA Fitness Nagykanizsa
16.30 ALMA zenekar
18.30 Heinz Gábor BIGA és zenekara
21.00 Anna & The Barbies
23.00 Crazy Little QUEEN Tribute Band
Kiegészítő programok:
11.00 és 21.00 között játszóházak, ugrálóvár a Vasember ház előtt és az Ady utcában kialakított „Gyermekligetben” – a közönség számára díjtalan igénybevétellel
16.00-18.00 Kézműves foglalkozás a Kanizsai Kulturális Központ munkatársaival
16.00-18.00 Ingyenes vérnyomás, vércukor és testzsír mérés a Magyar Vöröskereszt Nagykanizsai Szervezete jóvoltából
17.30 Nagykanizsai gólyalábazás a színpadi produkciók közötti technikai szünetben
Vásári forgatag, kézműves piac, dödöllevásár és más ételkínálat, bor-mustra.

2022. 09. 10. (szombat)

KANIZSAI MUSTRA

Helyi művészeti csoportok bemutatója az Erzsébet téri szabadtéri színpadon
10.30 A Vívás Világnapja – az NTE 1866 Vívó Szakosztályának bemutatója
11.00 MAGIC RITMO
11.30 SWANS Balett- és Tánciskola
12.00 SZKES Dance
12.30 Premier Táncklub
13.00 Honvéd Kaszinó Hölgyklubja
13.30 Eraklin Táncklub
14.00 Napsugár együttes
16.00 CANISCHA zenekar
17.30 Balkán Fanatik
21.00 GESZTI BEST OF
22.30 TŰZIJÁTÉK
23.00-01.00-ig Utcabál – DJ Harnal
Kiegészítő programok:
11.00 és 21.00 között játszóházak, ugrálóvár a Vasember ház előtt és az Ady utcában kialakított „Gyermekligetben” – a közönség számára díjtalan igénybevétellel
11.00 Thúry Vitézlő Oskola Canischa – hagyományőrző vitézek gyermekfoglalkoztatója
16.00-18.00 Kézműves foglalkozás a Kanizsai Kulturális Központ munkatársaival
17.00 és 19.00 Daniel Speer Brass – fúvószene a színpadi produkciók között
Vásári forgatag, kézműves piac, dödöllevásár és más ételkínálat, bor-mustra. (Forrás: ekanizsa.hu)

Szeptember 9-10-én rendezik meg Nagykanizsa Város Napja szabadtéri rendezvényeit

“Szeptember 9-10-én rendezzük meg Nagykanizsa Város Napja szabadtéri rendezvényeit!

Júniusban sikeresen lezajlott az Utca Tánc Fesztivál az Eraklin Táncklub szervezésében, és megkezdődött a nagy fesztiválszezon országszerte is. Közben döntést hoztunk, hogy Nagykanizsa Város Napja szabadtéri rendezvényeit szeptember 9-10-én tartjuk meg egy kis dödöllével fűszerezve. A Kanizsai Kulturális Központ és a Nagykanizsa Turizmusáért Egyesület közösen vállalta a szervezést, a pályázati anyagban olyan fellépőkkel, mint az Anna and the Barbies, Best of Geszti, Balkan Fanatic, Heincz Gábor Biga.

A nyáron a városban emellett több kulturális és szórakoztató rendezvény is várja Önöket, amikről a Kanizsai Kulturális Központ oldalain és egyéb oldalakon tájékozódhatnak – közölte Facebook oldalán vasárnap Horváth Jácint önkormányzati képviselő.

A nagykanizsai születésű Balázsovits Lajost választották a nemzet színészének

Balázsovits Lajost választották a nemzet színészének kollégái a néhány hete elhunyt Haumann Péter helyére.
Haumann Péter halálával tizenegyre csökkent a nemzet színészeinek a száma, ezért szerda délelőtt hagyományosan a Nemzeti Színházban gyűltek össze tanácskozni a nemzet színészei, és Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színművészt, színházi rendezőt és színiigazgatót, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját választották – közölte a Nemzeti Színház az MTI-vel.

A nemzet színészei közül ott volt Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Szacsvay László és Tordy Géza. Csomós Mari, Jordán Tamás, Király Levente és Máthé Erzsi személyesen nem tudott jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba.

(Balázsovits Lajos a 2020-as nagykanizsai Város Napján)

A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik betöltötték 62. életévüket; negyven évet a színészi pályán vagy legalább húsz évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek. Emellett a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. A címet első ízben 2000-ben adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek.

A Nemzet Színészei jelenleg: Balázsovits Lajos (2022-től), Máthé Erzsi (2000-től), Király Levente (2006-tól), Bodrogi Gyula (2007-től), Tordy Géza (2008-tól), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Szacsvay László (2015-től), Almási Éva (2016-tól), Csomós Mari (2017-től), Jordán Tamás (2020-tól), Lehoczky Zsuzsa (2021-től). A cím korábbi birtokosa volt Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Haumann Péter, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Lukács Margit, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Avar István, Sztankay István, Gera Zoltán, Bitskey Tibor, Kóti Árpád, Psota Irén, Andorai Péter és Törőcsik Mari.

(A 2020-as nagykanizsai Város Napja díjazottai. Első sor, J3 Balázsovits Lajos)

Balázsovits Lajos 1946-ban született Nagykanizsán. 1969-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ugyanabban az évben csatlakozott a Madách Színház társulatához. 1974-től a Vígszínház, 1979-től a Mafilm társulatát erősítette. 1982-től 1990-ig ismét a Madách Színház művésze, 1991-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1992-től 2012-ig pedig a budapesti Játékszín igazgatója volt.

Pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Szerepelt Makk Károly Isten és ember előtt, valamint az Egy erkölcsös éjszaka című filmjében, Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában, Sára Sándor Feldobott kő című művében. A kilencvenes évektől színigazgatói ténykedése miatt kevesebb filmszerepet vállalt, Jancsó Miklós filmjeiben azonban szerepelt: Isten hátrafelé megy (1991), Kék Duna keringő (1992), A mohácsi vész (2004) és Ede megevé ebédem (2006).

Emlékezetes alakítást nyújtott az Éjjeli menedékhely (Alajoska), a Béla király (Béla király), Az ördög (János), az Isten, császár, paraszt (Husz János), a Tartuffe (Orgon), A hattyú (Ági Miklós), a Beatrix (Méz Béter), az Örvény (Zsenya), a Halálsakk (Dr. Goldberg), a Tornyot választok (Basirius Izsák), a Gázláng (Mr. Jack Manningham) és az Őrült nők ketrece (Albin) című előadásban. Ő rendezte a Játékszínben a Jacobowsky és az ezredest, a Furcsa párt, a Black Comedyt, a Szerelem Ó!-t és az Olympiát. 2018-ban visszavonult a színháztól.

1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1987-ben érdemes művésznek választották, 2015 óta pedig örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. 2020-ban Nagykanizsa díszpolgárává választották.

Elhunyt Moldova György író

Életének 89. évében meghalt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia szombaton az MTI-vel.
Moldova György szombaton otthonában, családi körben hunyt el. “Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, akik őt olvassuk” – írta a közleményben.

Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt. Diplomáját csak 1986-ban vehette át: 1957-ben letett államvizsgái után ugyanis diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel. Háyt azonban az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéért “menet közben” letartóztatták, az új osztályfőnök pedig ragaszkodott ahhoz, hogy Moldova változtasson témát.

Erre nem volt hajlandó, és a főiskolát otthagyva bányásznak állt, ezután még több kétkezi munkát is kipróbált, volt kertész, konzervgyári munkás és javítóintézeti nevelő, úgyhogy “alulnézetből” is megismerte az életet. Éppen kazánszerelő volt, amikor egy munkára a filmgyárba küldték, ahol barátai rábeszélték, hogy írjon meg egy forgatókönyvet. A Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott ragadt dramaturgként, 1964-től szabadúszó volt.

Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg, és nyomban a közönség kedvencévé tette. Ezután ontotta a könyveket, a hatvanas évek közepétől a rádiókabaré, a nyolcvanas évek közepén a Ludas Matyi című élclap és a Magyar Nemzet című napilap munkatársa volt. Rendkívül termékeny író volt, félszáznál több szépirodalmi, harmincnál több riportkönyve jelent meg, több mint tízmillió általa írt könyv kelt el, és több színdarabját is bemutatták.

Korai elbeszéléseinek kedvelt témája a külváros világa volt, későbbi regényeiben morális hevület fűtötte hősök mondják ki erkölcsi ítéletét. Feldolgozott történelmi témákat is, például a Negyven prédikátor a hitükért gályarabságot szenvedő protestáns prédikátorokról, A napló Che Guevara életéről szól. Szatíráiban és aforizmaköteteiben a társadalmi fonákságokat és a közélet romlottságát ostorozta.

A legnagyobb sikert talán riportregényei és szociográfiai jellegű írásai aratták. Ezekhez szívós oknyomozó munkával gyűjtötte az anyagot, olykor hónapokat töltve az adott területen. A maga korában revelációként hatott a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza, A tékozló koldus, a Bűn az élet megjelenése – utóbbi miatt rasszizmussal is meggyanúsították.

Megítélése vegyes: sokan a volt rendszer kritikusát látták benne, mások – főként utólag – úgy vélekednek, hogy annak inkább apologétája volt, megkérdőjelezik szociológiai módszereit, forráskezelését. Moldova soha semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, baloldali rokonszenvét azonban soha nem titkolta. Nagy vihart kavart például Kádár Jánosról írott munkája, és sarkos kijelentései is nagy feltűnést keltettek: hevesen tagadta az egykori pártfőtitkár bűneit, akit “proletár szentnek” is nevezett.

A világ talán legtöbbet focizó írója, a Szocreál, később Hunreál jobbhátvédje volt, szavai szerint azért, mert ahhoz nem kellett ész, csak erő.
A József Attila-díjat 1973-ban és 1978-ban is megkapta (a kitüntetést 1957-ben nem vette át), 1983-ban Kossuth-díjas lett, később megkapta a Prima Primissima díjat, a SZOT-díjat, a Nagy Lajos-díjat, a Maecenas-díjat, a Karinthy-gyűrűt, az MSZOSZ-díjat és a tiszteletbeli vasutasnak járó Arany Sípot.
A rádiókabaréban felolvasott humoros történeteinek poénjaiból szólás lett; szavai szerint már életében két utcát is elneveztek róla: a Szép utcát és a Mester utcát. MTI

Karnevál, koronavírus idején

A Takács László Irodalmi Kör tagja, Melegáné Csóti Ágnes a Halis-könyvtárban mutatta be legújabb, Karnevál, koronavírus idején című regényét a napokban.
„…amivé mára lettünk, ami körülvesz bennünket, elődeink évezredek óta tartó erőfeszítéseinek, kreativitásának köszönhető.”
Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus, a flow-elmélet atyjának József Attila Dunájával összecsengő szavai szerint minden, ami vagyunk, amivé lenni tudunk, az a minket megelőző korok és világok szellemi kemencéjében megedzett akaratok, cselekvések és alkotások összegzése, a mi és elődeink tapasztalatainak teremtő találkozása.

Arthur Koestler, a kreativitás elméletének magyar származású tudósa szerint a kreativitás „a korábban össze nem függő struktúrák kombinációja, melyek leginkább a fa ágaihoz hasonlíthatóak, amik szabadon terjeszkednek, mégis fenntartva a fa alapmintázatát.”
Csóti Ágnes Karnevál, koronavírus idején című regénye ehhez a mélyen a termékeny földben gyökerező, mégis ágaival sok irányba szabadon terjeszkedő fához hasonlítható. Mely regény törzsét, a kultúra tradicionális mintázatát hordozó gerincét Bulgakov Mester és Margarita című művének motívumai, játékos figurái, misztikus vonalvezetése adja, ám egyéni, „csótiágneses” sajátosságát azok a személyes emlékek, élmények és megélt tapasztalatok, melyek őt Kanizsához, a saját olvasmányaihoz, a mindennapok híreihez, tudásához és gazdag életútjához kötik.

És amely élményeket, tudást és tapasztalatot a koronavírus bezártsága a szellem és a szív mélységéből a felszínre hozott, hogy a képzelete segítségével eggyé gyúrja azt.
Így mi, olvasók, egy rendkívüli, Bulgakov-ihlette utazáson repülhetünk végig a Kanizsa vár törökkori világától, pasáitól és Egri csillagosan szerelmes, de tragikus ifjúitól a középkor ételeinek ízein át a Vasemberház árkádjainál megálló Mesterhez és Margaritához, kik évődő-civódó kapcsolatukon keresztül láttatják velünk a Dödölle Fesztivál Karnevállá változó metamorfózisát, ahol boszorkánytánc-szerűen keverednek migránsok és sárga nadrágos, cilinderes pénzosztó imposztorok.

Egy olyan impresszív, színeket és érzéseket szintézissé olvasztó szövegvilágba csöppenhetünk, ahol a képzelet által felelevenített életélmények évszázadokat fognak át szárnyaikkal, felmutatva, hogy milyen mélyen gyökerezik személyiségünk és kultúránk e kanizsai epicentrummal rendelkező világunkban.
És ahol az ördög mindig felbukkan, hogy emberi kapcsolatokat, szerelmeket, barátságokat, családi kötelékeket bomlasszon fel halálos ölelésével, melyekkel szemben a lélekvándorló szerzői szellem, a kultúránkat és generációinkat összekötő motívumok vehetik csak fel a küzdelmet.

Csóti Ágnes alakja és arcképe bizonyosan fel-felbukkan e szemelvényekből összeálló, évszázadokat átívelő regényfolyamban, de a döntő szervező erő a városát szerető és tisztelő író lelkében megbújó gazdag élet- és érzetanyag.
Nem tudhatom, hogy mindez a pandémia zártságában megnyíló fantázia eredménye-e, de azt biztosan állíthatom, hogy ez a mű légneművé teszi a negatív energiák átformálásával a lét nyomasztó terhét, megmutatva, hogy miként is lehet felhasználni életünk tapasztalatait, felénk áramló érzeteit és benyomásait.

Örülök, polgármesterként, kultúra szerető és támogató emberként, hogy születnek művek, kötetek és vallomások e városban, bizonyítva, hogy sokszínű és élettel teli közösség vagyunk, és megtámasztva Kanizsa számomra oly fontos eposzi jelzőjét, hogy mi: iskolaváros, mi a könyvek városa vagyunk.
Bízom benne, hogy e regény szövegvilágához hűen maga is bejárja a saját útját, élményt és érzéseket adva annak, aki elmélyülve kézbe veszi.
Gratulálok az alkotónak, Csóti M. Ágnesnek mindannyiunk nevében, és kívánom, hogy e személyes képzeletjáték sok alkotást foganjon még a jövőben! – írta Facebook oldalán Balogh László nagykanizsai polgármester. (Fotók: Balogh László – Facebook)

Ferenczy Noémi-díjat kapott a nagykanizsai Járási Ildikó

„Az élet olyan, akár egy történet.
Kell, hogy legyen íve – kell, hogy legyenek célok, kihívások és méltó hősök.” (Steve Biddulph)
“Ezúton köszöntöm Önt kedves Járási Ildikó, és gratulálok Nagykanizsa város polgárai, valamint a magam nevében a méltán Önnek adományozott Ferenczy Noémi-díjért!

Köszönöm mindannyiunk nevében az elmúlt évtizedekben a megye művészeti életében betöltött kiemelkedő iparművészeti munkáját, mellyel hozzájárult, hogy egy kicsit esztétikusabb, harmonikusabb és ezáltal még élhetőbb lett városunk.
Mindenkori nemes küldetése egy közösségnek, hogy azon példaképeket és kiválóságokat a középpontba állítsa, akiknek a teljesítménye, emberi tartása és értékrendje követendő mindannyiunk számára.

Fontos felmutatni azokat az embereket értékként és mérceként, akik elültettek hajdan egy álommagot a hagyományainkkal megöntözött valóság talajába, és munkájukkal, szorgalmukkal elérték, hogy e mag kifejlődvén mindenkit táplálni tudjon.
Most Önt, Járási Ildikót, kitüntetett polgárunkat köszöntjük, mert megtestesíti mindazt, ami által a mi közös történetünk jelent valamit, tartalma van és ezáltal emlékezetre méltó.

Örömömre szolgál, hogy egy olyan építő személyiségnek mondhatok köszönetet, akinek fontos a minőség és a kihívások által meghatározott komoly célok elérése.
Ezért is kívánok Önnek további sok sikert és töretlen fejlődést a jövőben!” – írta Facebook oldalán csütörtökön Balogh László nagykanizsai polgármester.

Járási Ildikó Éva nyugalmazott képzőművész kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Pesti Vígadóban vehette át a magas szakmai elismerésről szóló oklevelet és a vele járó emlékplakettet. A díjat 1992 óta adják át évente mindig március 15-én. Az állami kitüntetést egy évben maximum 12 személy kaphatja meg.

Két év kihagyás után tartják meg újra a Tavaszi Művészeti Fesztivált Nagykanizsán

A koronavírus-járvány miatt két év kihagyás után szervezik meg újra Nagykanizsán március 25-től a Tavaszi Művészeti Fesztivált, amelynek keretében színházi és zenei produkciók mellett kiállítással is várják a közönséget – mondta el a rendezvénysorozat hétfői sajtótájékoztatóján a Kanizsai Kulturális Központ (KKK) igazgatója.

Kovácsné Mikola Mária jelezte: a nagykanizsai önkormányzat a programok fő támogatója, de a Nemzeti Kulturális Alap is 2,5 millió forint pályázati forrást biztosított a három helyszínen zajló rendezvényekhez.

(A nagykanizsai Zalagyöngye Táncegyüttes. Fotó: Németh Botond)

Balogh László polgármester a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: “antipandémiás kulturális örömünnep” lehet az idei fesztivál, amelyen nemzetközi szintű programok is lesznek, méltón a valódi kulturális centrumnak számító Nagykanizsához.

Gábris Jácint, az önkormányzat oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottságának elnöke szerint nagyon fontos, hogy “a pandémia szorításán sikerült enyhíteni”, így már lehetőség van a lelki feltöltődésre is, mert a városlakók már “éhezik a kultúrát”.

A rendezvényeket ismertetve Novinszki Ida, a KKK programfelelőse kifejtette: március 25-én a TBG Production Omega-musicallel nyitja meg a fesztivált. Másnap a közeli Kisrécsén 23 éve zajló Ludvig Nemzetközi Művésztelepek gyűjteményéből rendeznek kiállítást.

A Kaposvári Roxínház a Süsü, a sárkány kalandjaival szerepel Nagykanizsán, Parti Nagy Lajos és Lukács Miklós pedig zenés irodalmi esttel lép fel. A Bacsó Kristóf Triad a dzsesszkedvelőknek, a Leander Kills és nagykanizsai előzenekara, a Your Last Steps pedig a rockrajongóknak játszik.

A Zalagyöngye Táncegyüttes 25 éves fennállásának jubileumi műsorát mutatja be, de szerepel a programban a helyi zeneiskola tanáraiból álló Kanizsai Kamarazenei Műhely koncertje is. Molnár Ferenc Egy, kettő, három című vígjátékát mutatja be a Kultúrbrigád és az Átrium, a művészeti fesztivál zárásaként pedig a Rutkai Bori Banda gyerekeknek szóló koncertjét láthatják, hallhatják az érdeklődők. MTI

Az 50 éve alakult dzsesszklubra emlékeznek Nagykanizsán

Koncertekkel, emléktábla-avatással és kiállítással emlékeznek meg kedden Nagykanizsán arról, hogy ötven évvel ezelőtt alapították Magyarország egyik első dzsesszklubját.

Halász Gyula szervező, a Magyar Jazz Szövetség tagja felidézte, hogy 1972. február 22-én alakult meg Nagykanizsán a dzsesszklub, amelyet Beke Árpád orvos és Pék Pál költő, tanár alapított. A klub eleinte az egykori Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban működött, majd hamarosan az akkori Fegyveres Erők Klubjába, vagyis a mai Honvéd Kaszinóba költözött, amely a mostani, évfordulós rendezvényeknek is helyet ad. A jubileumi plakátot Pócs Péter Munkácsy-díjas grafikus- és plakátművészt tervezte.

(Fotó: archív. A Tiborcz Trió a cserfői JazzLand-en)

A program nyitányaként a Béres János szobrászművész által alkotott emléktáblát avatják fel az alapítás helyszínének közelében, az Ady utca 6. szám alatti épület falán. Ezután a Honvéd Kaszinóban Gayer Ferenc bőgős, a dzsessz-szövetség elnökségi tagja kerekasztal beszélgetést tart dzsesszmuzsikusok részvételével, majd megnyitják az elmúlt fél évszázad emlékeiből összeállított kiállítást.

A szervezők még korábban gyűjtést hirdettek, az így összegyűlt fotókból, plakátokból és relikviákból Egy szenvedély, 50 év címmel állítottak össze dzsessztörténeti tárlatot.

Az évfordulós rendezvényen nagykanizsai dzsesszmuzsikusok is fellépnek, 19 órától pedig a fiatal zenészekből álló HunJazzFed Quartet ad ingyenes koncertet. Mindezeket követően pedig a néhai kanizsai dzsesszfesztiválokon – amelyeken a hazai és a nemzetközi dzsesszélet kiválóságainak sokasága játszott – mindig elmaradhatatlan örömzenélés, jam session zárja a programokat. MTI

Járjuk be együtt Nagykanizsa csodálatos zsinagógáját!

Egy új projekt segítségével virtuálisan, a fotelben ülve bebarangolhatjuk az ország legszebb zsinagógáit, sőt, adományainkkal akár fontos ügyeket is támogathatunk – egyetlen felületen, egyetlen kattintással. A projekt egyik eleme a csodálatos nagykanizsai zsinagóga, amely tavaly ünnepelte 200-ik születésnapját.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Cödokó Alapítvány közös projektjében, amely a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, és a World Jewish Congress anyagi támogatásának segítségével jött létre, virtuális, háromdimenziós (3D) túrák keretében egyelőre öt (de rövid időn belül további négy) zsinagógát lehet bejárni. Ezek: a bonyhádi neológ és ortodox, a makói, a komarnoi, a miskolci, a nagykanizsai, a soproni középkori, a Hősök temploma Budapesten, és a szegedi Új zsinagóga. A nézelődésen túl különböző tartalmak “jönnek velünk szembe”. A virtuális térben elhelyezett ismeretterjesztő tartalmak bemutatják az adott zsinagógát, az azt használó közösség múltját és részben képet adnak a zsidó hagyományokról is.

A 3D bejárás egyszerre nyújt turisztikai élményt (ami a pandémia idején különös hozzáadott értékkel bír) és ad lehetőséget a figyelemfelkeltésre és ismeretátadásra. A tematikus virtuális séták és az ehhez kapcsolódó tudástár elsősorban az iskolai oktatást szeretné támogatni.

Ezek megalkotása során az volt a fontos, hogy a közoktatásban résztvevők innovatív eszközt kaphassanak a tananyag átadására és befogadására. A pedagógusok munkáját megkönnyítendő elsősorban a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (Milev) által kidolgozott színvonalas oktatási honlapokra, múzeumpedagógiai kiadványokra és kutatói adatbázisokra hívják fel a figyelmet.

A virtuális sétákhoz kapcsolódóan, tantárgyakra bontva kérdéssorokat állítottak össze, amelyek a pedagógusok óravázlataiba illeszthetők. Ezáltal a 3D túrák és az ezekhez kapcsolódó tudástár egyaránt beépíthető a történelem, művészettörténet, földrajz, esztétika, etika, hittan órákba is.

A projekt harmadik eleme az adománygyűjtés. Itt olyan közösségi kezdeményezésekre hívták fel a figyelmet, amelyek az élő zsidó közösség igényeit szolgálják, illetve a zsidó közösség által nyújtott szolgáltatásokra, amelyek zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt segítenek. Fontos cél az adományozási kultúra fejlesztése, illetve a figyelem felhívása az innovatív kezdeményezésekre. A projekt fontosnak tartja, hogy ne csak a Mazsihisz és taghitközségei számára gyűjtsenek adományokat, ne csak Budapestre koncentráljanak, hanem a zsidó civil világot is helyzetbe hozzuk, ezáltal is kifejezve a zsidó közösség sokszínűségét.

A projekt elérhető a következő címen: https://tudastar.mazsihisz.hu/

A projektben az Ergomania Kft. (www.ergomania.hu) végezte a UX és UI tervezést, fejlesztette a keretrendszert, a 3DIM (www.3dim.hu) készítette a virtuális túrákat az amerikai Matterport és az izraeli Treedes segítségével. A tartalmakat a MAZSIHISZ és a Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársai állították össze. A projekt költségvetése közel 20.000.000.- Ft, melynek 60 %-át a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt pályázati támogatásából, 30 %-ot a Zsidó Világkongresszus támogatásából, 10 %-ot pedig a MAZSIHISZ támogatásából fedez a Cödoko Alapítvány.

Hagyományból divatot címmel nyílt kiállítás Nagykanizsán

A Magyar Kultúra Napja alkalmából pénteken nyílt meg a Hagyományból divatot – A történelmi Zala Vármegye viseleteinek mai feldolgozása című tárlat a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.

A vendégeket dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója köszöntötte. Ünnepi köszöntőt mondott Balogh László polgármester, Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke és Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület Elnöke. A kiállítást Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum etnográfusa nyitotta meg. A Hagyományból divatot elnevezésű kiállítás február 20-ig tekinthető meg a kulturális intézményben. (Fotók: Thúry György Múzeum – Facebook)

1 2 3 24