Januártól bruttó 200 ezer lehet a minimálbér

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre, a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől – mondta az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a keddi megbeszéléseket követően.

A garantált bérminimum emelésének százalékos mértékét még nem határozták meg, ezt a kormány kompenzációjától tették függővé – erről tájékoztatott Zs. Szőke Zoltán. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumtól elkérték a gazdaság első fél éves adatait, köztük például a GDP alakulását.

Zs. Szőke Zoltán elmondta, az Áfeosz-Coop Szövetség úgy véli, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni, ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak. A szövetségnél is a szakképzett dolgozók vannak többségben – magyarázta -, így nem a 200 ezer forintra emelt minimálbér kigazdálkodása, hanem az ehhez mérten megemelt garantált bérminimum kifizetése lenne nagy kihívás.


Jelezte, hogy a tárgyalások két hét múlva folytatódnak, és terveik szerint november közepéig tartanak, hogy a munkaadók fel tudjanak készülni a jövőre várható nagymértékű béremelésre.

A munkavállalói oldal képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a garantált bérminimumról még nem volt érdemi egyeztetés. Szerinte mindenképpen látni kell, hogy a vállalkozásoknak a kormány milyen támogatásokat ad majd, hiszen ha ezek jelentősek lesznek, akkor szerinte a garantált bérminimumot a minimálbérrel párhuzamosan egy lépcsőben kellene megemelni.

Kiemelte, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket előteremteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.

A Liga elnöke arra is kitért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak száma az elmúlt években 200-300 ezer, a garantált bérminimumot keresők száma pedig 700-800 ezer között alakult. Fontos, hogy a minimálbérnek össztársadalmi szinten a minimálbérhez kötött egyéb juttatások szempontjából kiemelt szerepe van – mondta a szakszervezeti vezető.

Parragh Nagykanizsán: 10 éven belül egymillió új munkahely megteremtését ígérték, ami teljesült

Magyarországon ma rendkívül erős a kamara gazdaságszervező ereje, a térségbeli országokat illetően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) befolyása és szerepe messze a legerősebb – jelentette ki Parragh László pénteken Nagykanizsán.

Az MKIK elnöke a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara (NAKKIK) horvát és szlovén határ menti megyékkel való szorosabb együttműködést előrevetítő gazdasági fórumát követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar kormánynál nagyon sokszor át tudja vinni a kamara a javaslatait.

(A fotó illusztráció. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az országos szakképzési tanév megnyitóján Csongrádon 2021. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Hogy Magyarország 2010 után talpra tudott állni egy “görögországi helyzethez hasonló szituációból”, abban nagy szerepet játszott a kamara és az akkor még ellenzéki Fidesz és a későbbi kormány közötti megállapodás – vélekedett a kamarai elnök.

Felidézte, hogy “megmosolyogtak bennünket, amikor 10 éven belül egymillió új munkahely megteremtését ígértük”, vagy hogy 100 milliárd forint fölé emelkedik a magyar export, de mindkettő teljesült. A politika és a gazdaság együttműködése meghatározó tényező, amiben most nehéz időszak jön a választások miatt, “de ezt kellő eleganciával viseljük” – fogalmazott Parragh László.

Polay József, a NAKKIK elnöke arról beszélt, hogy a gazdasági fórum keretében a nagykanizsai kamara újfajta együttműködés lehetőségét indította el a szomszédos horvát és szlovén megyékkel. Egyfajta mini gazdasági régiót szeretnének kialakítani, ami a körforgásos gazdaságra épül, kapcsolódva a dél-zalai városban épülő science parkhoz és a Pannon Egyetem itteni képzéseihez.

Mladen Andrlic, Horvátország budapesti nagykövete úgy vélekedett, hogy az intézményi együttműködési keretek megerősödésének lehetünk tanúi. Magyarország és Horvátország között állami, régiós és helyi szinteken állandó az együttműködés, gazdasági, tudományos vagy akár kulturális területen egyaránt, de szükség van a profitot hozó gazdasági kapcsolatok erősítésére, hiszen ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a bevételekből fejlesztések valósuljanak meg és az segítse az adott térségben élők helyben maradását – írta pénteken az állami hírszolgálat.

A kamarai eseményen részt vett és beszédet mondott Balogh László nagykanizsai polgármester is.