Egy 1973-ban született nagykanizsai férfi – a vádlott – 2018. őszén idénymunka keretében megismerkedett egy homokkomáromi lakossal, a sértettel, akivel 2020. februárban ismét felvette a kapcsolatot. A vádlott ekkor ugyanis nem rendelkezett munkahellyel, jövedelemmel, egyéb bevétellel illetve megtakarítással, így elhatározta, hogy megélhetésének biztosítására kölcsönkér a sértettől.
Tavalyelőtt február 27-én felhívta a sértettet, akitől családi okokra és a vírushelyzetre hivatkozással 400.000 Ft-ot kért kölcsön 2020. március 3. napjáig. A vádlott megnehezült anyagi helyzetét azonban elhallgatta, helyette azt állította, hogy Németországban dolgozik, így a kölcsön fedezete biztosított, ráadásul azt 500 euró kamattal ígérte visszafizetni.
A sértett ebben bízva még ugyanezen a napon a kért összeget átutalta a vádlott számlájára.A vádlott azonban a kölcsönt határidőre nem rendezte, az nem is állt szándékában, de hogy ezt titkolja, elhitette a sértettel, hogy kint rekedt Németországban, hogy a ház, amelyben él karanténba került, a távozásra pedig nem kapott engedélyt, a kijárási korlátozás miatt a várost elhagyni nem tudja, a határon egyébként sem engednék át.Tette mindezt annak ellenére, hogy ekkor és ezt követően is mindvégig Magyarországon tartózkodott.
Eközben a vádlott felismerte a sértett jóhiszeműségét, ezért azt kihasználva 2020. április 2-án további 130.000 Ft-ot kért tőle kölcsön 2020. április 10. napjáig arra hivatkozással, hogy ugyan a kiutazás fenti akadálya elhárult, de a pandémia miatt a bankok zárva tartanak, így nem fér a megtakarításához, ezért a hazautazáshoz gyors segítségre lenne szüksége. Mivel a vádlott elhitette a sértettel, hogy valamennyi tartozását legkésőbb a hazaérkezését követően rendezni fogja, a sértett a kért összeget ismét átutalta a vádlottnak, aki azt felélte. Fedezet hiányában így a kölcsön visszafizetésére nem került sor, de hogy ez ne derüljön ki, a vádlott továbbra is abban a tudatban tartotta a sértettet, hogy a hatóságok nem engedélyezik a hazautazását a járvány miatt.
Ilyen előzményeket követően a vádlott 2020. május 2-án ismét kapcsolatba lépett a sértettel, akitől egy állítólagos erdész ismerőse részére, egy 15.000.000 Ft-os „fafuvar” lebonyolításához üzemanyagra és egyéb költségre további 450.000 Ft-ot kért és kapott. A kölcsönt ebben az esetben is a vádlott vállalta visszafizetni legkésőbb 2020. május 7. napjáig, amely nem történt meg. A vádlott, hogy a sértett gyanakvását elkerülje, valótlanul elhitette vele, hogy azért mert koronavírus fertőzött lett, és tüdőgyulladás miatt hónapokra kórházba került.
Ezt követően a vádlott 2020. július 7-én előbb 250.000 Ft-ot 2020. július 15-ei visszafizetési határidővel, majd 2020. július 13-án a hazautazásáig további 80.000 Ft-ot kért kölcsön a nővére támogatására hivatkozással, amelyet a sértett a vádlott számlájára utalással teljesített. A fenti összegeket a vádlott ugyancsak nem fizette vissza, helyette tovább hitegette a sértettet előbb azzal, hogy továbbra sem fér hozzá a pénzéhez, nem talált autót a hazautazáshoz, majd pedig, hogy ugyan hazaindult Németországból, de a német-osztrák határon visszafordították, a lengyel határon pedig a rendőrök elfogták, mivel túl sok euró volt nála.
A vádlott cselekményével így összesen 1.310.000 Ft kárt okozott a sértettnek, amelyből 10.000 Ft megtérült, a vádlott – aki ellen ekkor egy másik büntetőeljárás volt folyamatban – ugyanis a sértett feljelentésétől tartva 2020. augusztus 7-én 10.000 Ft-ot küldött az élettársa útján a sértettnek.
Mivel a kölcsön fennmaradó részét sem határidőre, sem az azóta eltelt időben a vádlott nem fizette meg, ráadásul a sértett számára elérhetetlenné vált, a sértett 2020. október 27-én végül feljelentést tett a vádlott ellen.
Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség a vádlott mint többszörös visszaeső ellen csalás bűntette miatt emelt vádat a napokban – tudatta honlapunkkal dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.
