Egy független hírportál Nagykanizsának és térségének, Dél-Zalának
Kedden ebédidőben egy 62 éves férfi biciklizett a kanizsai Sugár utcában.
Figyelmetlensége miatt véletlenül nekiütközött egy ott sétáló 40 éves férfinak, aki olyan erővel ütött arcon, hogy az nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A pofozkodó férfi ellen súlyos testi sértés miatt indult rendőrségi eljárás, amit a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytat le.
(Forrás: police.hu. Fotó: Google térkép)
A 60 éves nő a szolgáltatónál bejelentette, hogy nem működik a vezetékes telefonja. A kft. szerelője 2015. július 22-én meg is jelent a nagykanizsai lakásban és megállapította, hogy a hálózat jó, a telefonkészülék romlott el. A nő erre azt követelte, hogy a szerelő javítsa meg a telefonját. A kft. munkatársa közölte, hogy ő vonalellenőr, a telefonkészülék szereléséhez nem ért, és az nem is feladata.
Ekkor a nő a lakás bejárati ajtajához ment, kulccsal bezárta, és közölte, hogy addig nem engedi ki a lakásból, amíg a telefonját meg nem javítja. A szerelő egy darabig várakozott, majd mobiltelefonon értesítette a rendőrséget. A kiérkező rendőrök kaputelefonon keresztül kérték, hogy engedjék be őket, azonban a rendőri felhívásnak a nő nem tett eleget. A rendőröket más személy engedte be a lépcsőházba, majd a lakáshoz menve többször felszólították, hogy nyissa ki az ajtót. A nő kezdetben nem, azonban a többszöri felszólításra már hajlandó volt kinyitni az ajtót, és kiengedni a szerelőt, aki kb. egy órát tartózkodott akarata ellenére a lakásban.
A nő már pár évvel korábban is sajátos módszert alkalmazva próbált érvényt szerezni az akaratának, ugyanis 2008 évben az akkori háza előtt, az útpadkára két sorban 8 db 35×12 cm-es területű, 3 cm magasságú szeges fémlapokat helyezett ki, hogy ezzel akadályozza a parkolásban a postára igyekvőket. A postások ezt látva eltávolították szöges akadályokat, a nő azonban nem sokkal később azokat visszahelyezte a padkára, egy autós rájuk hajtott, és a defekt csaknem balesetet eredményezett. A közúti közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt akkor a bíróság 1 évre próbára bocsátotta.
A Nagykanizsai Járási Ügyészség a nő ellen most személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járásbíróságon. A cselekmény büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetés – tudatta honlapunkkal szerdán dr. Pirger Csaba a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.
Vádat emeltek egy 31 éves nagykanizsai férfi ellen, aki igazoltatás közben bukott le a városban.
A police.hu számolt be arról, hogy a férfi kocsijában “fehér port” mérleget, kiskanalat találtak, majd átkutatták a lakását is.
Ott egy csomó “fehér por” és villámzáras tasak volt jó előre kiporciózva.
A tavaly szeptemberben bebukott 31 éves férfi ügyét a Nagykanizsai Járási Ügyészségen tárgyalják.
(Fotók: police.hu)
Kuruzslás bűntette és más bűncselekmények miatt állnak a bíróság elé a nagykanizsai álfogorvosok. H.É.A. és társai 1997 óta működtettek fogászati vállalkozást.
Az elején még a végzettségüknek megfelelő fogtechnikusi ellátást biztosították és 2000-től fogorvosokat is foglalkoztattak.
Egy évvel később úgy döntöttek, hogy az OEP által nem finanszírozott egyik magánrendelésükön fogorvosi beavatkozásokat is végeznek.
Annak ellenére határoztak így, hogy tisztában voltak azzal, az ehhez szükséges szakképesítéssel nem rendelkeznek.
A vád szerint magatartásukkal, a különféle lapokban feladott hirdetésekkel mind azt mutatták, hogy szakképzett fogorvosi rendelést biztosítanak.
64 beteget láttak el és 21 esetben a betegekkel közölték, hogy ők csak fogtechnikusok, a páciensek ennek tudatában vetették alá magukat a kezeléseknek.
A vádlottak több esetben jogtalanul állítottak ki recepteket is.
A kanizsai házaspár, lányuk és alkalmazottjuk ügyét december 10-én délelőtt tárgyalják a Nagykanizsai Járásbíróságon – olvasható a birosag.hu oldal tárgyalási jegyzékében.
Az elsőfokú ítéletet helybenhagyva, de a büntetések időtartamát mérsékelve, jogerősen rövidebb idejű szabadságvesztést kapott szerdán az a négy férfi, akit közveszélyokozás és kényszerítés kísérlete miatt ítéltek el februárban, mert nagykanizsai vendéglátóhelyeket és tulajdonosaikat fenyegették.
A négy férfi 2014-ben megpróbált felgyújtani egy nagykanizsai szórakozóhelyet, egy másik étterem tulajdonosát pedig üzlethelyiségének és autójának felgyújtásával fenyegette meg. A Zalaegerszegi Járásbíróság februárban közveszélyokozás és kényszerítés kísérlete miatt első fokon hat év négy hónaptól kilenc és fél évig terjedő fegyházbüntetésre ítélte a vádlottakat.
A Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottak fellebbezése nyomán tárgyalt ügyben szerdán csökkentette az első fokon kiszabott szabadságvesztések időtartamát – tekintettel arra, hogy a fenyegetések kísérletként voltak értékelhetők -, de egyebekben az ítéletet helybenhagyta.
A per vádlottja a nagykanizsai éjszakai életben ismert – több vendéglátóhelyről kitiltott – 41 éves S. István és 20 éves fia, S. Martin, valamint O. Imre, továbbá negyedrendű társuk, O. István.
S. István éveken át többször is verekedést provokált egy nagykanizsai sörözőben, és fizetés nélkül távozott onnan. Emiatt a söröző tulajdonosa az új vendéglátóhelyére sem akarta beengedni, ezért a “szégyenért” a vádlott károkozással fenyegetőzött.
A négy férfi 2014 áprilisában egy este egy brit rendszámú Lincolnnal jelent meg a zárva lévő szórakozóhely közelében. Műanyag flakonokban benzint és motorolajat vittek magukkal, ezeket a lépcsőre és a bejáratra locsolták, majd megpróbálták meggyújtani, de megjelent a tulajdonos, ezért elmenekültek.
A szakértő szerint ha a bejárati ajtó alatt befolyó benzin vagy annak gőze meggyullad, a közelben lévő gázkonvektor és ezzel a helyiség is felrobbanhatott volna, veszélyeztetve a szomszédos épületeket is.
Egy másik étterem vezetője korábban szintén azt közölte a társasággal, hogy az általa üzemeltetett vendéglátóhelyre nem mehetnek be. A másik vádpont szerint ennek ellenére rendszeresen megjelentek ott, és telefonon is gyújtogatással fenyegetőztek, S. Martin pedig egyszer meglökte és próbálta megütni a vendéglátóhely tulajdonosát.
Az elsőfokú bíróság februárban S. Istvánt tettesként, illetve társtettesként elkövetett kényszerítés kísérletében, valamint közveszélyokozás kísérletében felbujtóként és többszörös visszaesőként kilenc és fél év fegyházbüntetésre ítélte. Három társa társtettesként vagy bűnsegédként való közreműködéséért egyenként hat év és négy hónap fegyházbüntetést kapott.
A mostani jogerős ítélet az elsőrendű vádlott szabadságvesztését nyolc évre csökkentette, a másodrendű vádlottként szereplő fiáét öt és fél évre enyhítette. A harmadrendű vádlottnak a minimumként kiszabható ötéves fegyházbüntetést kell letöltenie, negyedrendű társának pedig három évet kell börtönben töltenie. MTI
Egy ötvenes éveiben járó férfi a nagykanizsai autóbusz-állomáson volt személy és vagyonőr, feladatai közé tartozott a rend fenntartása. 2015. március 10.-én az esti órákban is szolgálatban volt, melynek során 22 óra után a váróteremben meglátott egy erősen ittas, padon fekvő férfit, a későbbi sértettet.
Fotó: Dél-Zala Press
Felszólította, hogy ne feküdjön a padon, aki erre felült, és elhagyta a várótermet. Később észlelte, hogy a férfi újra a váróteremben tartózkodik, ezért -figyelemmel arra, hogy a belső szabályzat szerint a várótermet be kell zárni,-a terheltet kiküldte onnan. A sértett el is indult a teremből kifelé, ezért a terhelt magára hagyta, majd néhány perc múlva ismét azt látta, hogy a sértett még a teremben tartózkodik. Végül a sértett ismételt felszólításra elhagyta a helyiséget, és a Sabján Gyula utca irányába távozott.
A terhelt ezt követően azt észlelte, hogy a sértett újra a buszállomás felé tart, ezért felszólította, hogy ne térjen oda vissza. Miután testközelbe kerültek, a sértett felemelt karokkal hadonászott, mire a terhelt a vele szemben álló sértett fejét jobb, majd a bal kézzel olyan erővel ütötte meg, hogy az ütéstől hanyatt esett, a feje pedig az úttest betonjára csapódott. A terhelt ezt követően az eszméletlen sértetthez azonnal kihívta a mentőket.
A sértett sérülései életveszélyeseknek minősültek, elszenvedésük kapcsán fennállt akár a halálos eredmény bekövetkezésének reális lehetősége is, aminek elmaradása az azonnal megkezdett szakszerű és célirányos egészségügyi ellátásnak köszönhető.
A Zala Megyei Főügyészség a terhelt ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Törvényszéken – közölte honlapunkkal csütörtökön dr. Pirger Csaba a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.
A vád szerint még 2010 novembere és 2011 márciusa között a szakorvos I. rendű vádlott 23 beteg részére vizsgálat nélkül és jogszabályi feltételek hiányában írt fel gyógyászati segédeszközt (ún. antidecubitus ülőpárnát). A recepteket a vádlott érdekeltségi körébe tartozó patikában váltották ki.
A vádlott célja az volt, hogy indokolatlanul felírt párnák után igénybe vegye az OEP támogatást, s jogtalan haszonra tegyen szert. Tettével 2.223.262 Ft kárt okozott az OEP-nek, mert a beváltott receptek után a támogatást a patikának elszámolták.
Az II. rendű vádlott egy budapesti gyógyászati cég képviselőjeként került kapcsolatba a I. rendű vádlottal, s a két vádlott megegyezett abban, hogy a biztosítottak adatait felhasználva hamis recepteket állít ki az I. rendű vádlott, s azokat a II. rendű vádlott által képviselt cég érdekeltségi körében beváltja. 2011 tavaszán az I. rendű vádlott összesen 298 személy részére írt fel vizsgálat nélkül, jogosulatlanul, normatív támogatással kompressziós gyógyharisnyát.
A többség meg is kapta ezt, de elő fordult, hogy olyan személyek nevére is váltottak ki, akik nem tudtak erről, s a terméket sem kapták meg. A két vádlott cselekményével 3.958.057 Ft kárt okozott az OEP-nek.
Dr. B.E. és társa ügyét november 5-én tárgyalják a Nagykanizsai Járásbíróságon.
(Forrás: bíróság.hu. Heti tárgyalási jegyzék)
A fővárosi főügyész elmondása szerint tavaly a korábbi háromszorosára ugrott a feltárt korrupciós esetek száma, s Budapest bűnügyi statisztikája is hasonlóan alakult. Az adatok azt mutatják, hogy hatékonyabb lett a bűnüldözés munkája – idézi Ibolya Tibort csütörtöki számában a Magyar Idők.
A fővárosi főügyész hangsúlyozza, hogy az országos bűnügyi adatok értékelése nem lehet a feladata, annyit ugyanakkor – többek között Polt Péter legfőbb ügyész közlése alapján – elmondott, hogy míg 2013-ban 1105 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, addig tavaly 3269 ilyen bűntettet. Budapest adatai hasonlóan alakultak, a fővárosban is több korrupciós ügyet jegyeztek fel 2014-ben, mint egy évvel korábban – tette hozzá.
Ibolya Tibor hangsúlyozta, hogy minél hatékonyabban lépnek fel a korrupcióval szemben, annál több ügyre derül fény, aminek következtében több ügy kerül be a bűnügyi statisztikába.
A számszaki növekedés tehát elsősorban a hatékonyabb felderítés következménye – tette hozzá, miközben arra is kitért: nem állítja, hogy Magyarországon nincs, vagy csökkenne a korrupció, csak annyit mond, hogy mértéke nem ezekből a számokból derül ki. Megítélése szerint a korrupció mértéke valószínűleg nem tér el nagyságrendekkel a térség hasonló politikai és gazdasági berendezkedésű országainak mutatóitól – fogalmazott.
A fővárosi főügyész lehetetlen állapotnak nevezete, hogy rendszeresen az ügyészségen és a legfőbb ügyészen kérik számon a korrupcióellenes harc hatékonyságát, ugyanis – szavai szerint – a hatékonyság legkevésbé az ügyészi szervezeten múlik.
Magyarázatként elmondta, hogy a korrupció bizonyításának gyakorlatilag egyetlen lehetséges módja a valós idejű felderítés, majd ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy a bűnüldözési célú felderítés jelenleg nem a büntetőeljárási törvényben, hanem a rendőrségi és más jogszabályokban szerepel.
Miközben a felderítés az ügyészség előtt nem mindig és nem teljes körűen ismert, addig a bizonyítékok elégséges voltának megítélése kizárólag az ügyész felelőssége – hívta fel a figyelmet. Ebből csak az következhet, hogy a bűnüldözési célú felderítést a jövőben a büntetőeljárási törvényben kellene szabályozni, másképpen a korrupció felderítésének eredményéért vagy éppen eredménytelenségéért az ügyészség nem tud felelősséget vállalni – jelentette ki.
Ibolya Tibor arra is kitért, hogy a jelenlegi feladatmegosztásban a korrupciós felderítés szétforgácsolódik több szervezet, például a Nemzeti Védelmi Szolgálat, rendőrség és a NAV között. Szerencsésebb és bizonyosan hatékonyabb lenne egységesen kezelni a kérdést, a lényeg azonban az, hogy az ügyész felügyeleti és rendelkezési jogot kapjon az eljárásnak már ebben a szakaszában is – mondta. MTI
Számos esetben halljuk, hogy rablás történt valahol, de ha jobban megvizsgáljuk a körülményeket vagy az eset hátterét, kiderül, hogy nem rablásról, „csupán” lopásról van szó. Van tehát különbség a két kifejezés között vagy ugyanazt jelenti mindkettő?
A közbeszédben a legtöbb ember a rablás és lopás kifejezést egymás szinonimájaként használja, pedig jogi szempontból két külön bűnesetről beszélünk, aminek megítélése is más a büntetőjogban.
A lopás a Büntető Törvénykönyv szerint az, ha valaki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A rablás pedig szintén a Büntető Törvénykönyv megfogalmazásában: aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el valaki mástól, hogy ezért ellene erőszakot, vagyis élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Továbbá az is rablásnak minősül, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében erőszakot, vagyis élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
Jól látszik, hogy mindkét bűntett megfogalmazása hasonló, a rablás is ugyanúgy kezdődik, mint a lopás, ám lényeges különbség, hogy a rablás erőszakos cselekményt feltételez.
A lopásnál a rablás egy sokkal súlyosabb büntetőjogi tényállás, hiszen nem csak elveszem valaki más dolgát azért, hogy az enyém legyen (eddig lenne lopás), hanem ennek érdekében, még arra is képes vagyok, hogy a tulajdonoson vagy bárki máson erőszakot alkalmazok, akár úgy is, hogy az életét veszélyeztetem.
A rablás megfogalmazása tartalmazza azt az esetet is, hogy ha valaki például bemegy egy házba, hogy onnan dolgokat eltulajdonítson (vagyis lopni megy be), ám tetten érik, emiatt megijedve erőszakot alkalmaz, így rabló válik belőle. A rablás büntetése is súlyosabb: kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Rablásnak bárhol áldozatul eshetünk, nem csak a lakásunkban. Ha egy nyílt utcán valaki elragadja tőlünk a táskánkat erőszakosan, ez éppúgy rablásnak minősül, mint ha valaki egy sötét utcán leüt és elviszi a dolgainkat. Lopás sem csak betöréses lehet: ha a strandon valaki elemeli a pénztárcánkat, miközben mi a vízben strandolunk, akkor bizony lopás áldozataivá váltunk.
Tény egyébként – legalábbis a statisztikák kimutatása szerint -, hogy a rablások majdnem fele a nyílt utcán történik, és általában egy személy ellen követik el (a már említett táskalopás, nyaklánc letépése, autófeltörés, stb.). Éppen emiatt az is tény, hogy a nagyvárosokban sokkal több rablás történik, mint a kisebb városokban, falvakban.
Ha a tavalyi statisztikákat vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy a boltokban, üzletekben az összes bűncselekmény 88 százaléka lopás, míg rablás jóval kevesebb esetben fordul csak elő.
Mit tehetünk?
Ha rablás áldozatai vagyunk, akkor a legegyszerűbb cselekvési mód, ha „hagyjuk magunkat”, vagyis azt tesszük, amit a rabló mond. Az ő célja egyértelmű, minél hamarabb elfutni a helyszínről a megszerzett zsákmánnyal. Ha ellenkezünk vagy ellenállunk, netán fenyegetőzünk, akkor ezzel azt váltjuk ki a rablóból, hogy még idegesebb, dühösebb lesz, és a zsákmány érdekében még bántalmazhatja is áldozatát.