Az emberek ősidők óta használnak olyan szereket, amelyek befolyásolják vagy megváltoztatják a tudatot, a hangulati, érzelmi állapotot. Ezeket a kémiai anyagokat drogoknak, más szóval pszichoaktív szereknek nevezzük. Vannak köztük altató, nyugtató, élénkítő és kábító hatású anyagok, illetve olyanok, amelyek a valóságtól eltérő érzeteket, úgynevezett hallucinációkat okoznak. Közös jellemzőjük, hogy használatuk hosszabb-rövidebb idő múlva testi, lelki függőség kialakulásához, szenvedélybetegséghez vezethet.

Vannak olyan drogok, amelyeket sejtjeink képesek lebontani, hatástalanítani. Rendszeres alkalmazásukkor a szervezet úgy védekezik a méreg ellen, hogy fokozódik a sejtekben a lebontó enzimek termelése. A gyorsabb lebontás miatt a szert használónak egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt hatás eléréséhez, így kialakul a megszokás. A legveszedelmesebb drogok emellett olyan változást is okoznak az anyagcserében, hogy nélkülük egyes sejtek már egyáltalán nem is képesek normális működésre, megvonásuk súlyos testi panaszokkal, elvonási tünetekkel jár. Ez az állapot a fizikai függőség. A megszokást, illetve fizikai függőséget kialakító kábítószereket kemény drogoknak is nevezik.

Közös jellemzőjük, hogy használatuk súlyos szervi elváltozásokat, betegségeket okoz. A leszokás komoly nehézségekkel, testi és lelki szenvedéssel jár.

A szer alkalmazásának elhagyása ugyanis erős félelemmel, szorongással, bizonytalanságérzettel, alvászavarral, fájdalomérzéssel, szívdobogással, légzési zavarokkal, orrfolyással, hasmenéssel stb. járhat, ezeket nevezzük elvonási tüneteknek. Az elvonási tünetek akkor is jelentkeznek, ha a drogfüggő ember nem jut kábítószerhez akkor, amikor az előző adag hatása már múlóban van. A kábítószerfüggők az elvonási tünetektől való félelem és a szer által elérhető viszonylag jó állapot miatt a lopástól, rablástól sem riadnak vissza, hogy megszerezzék a szükséges adagot. Hiszen a kábítószerek nagyon drágák, megvásárlásukhoz sok-sok pénz szükséges. Ezért a kemény drogosok óriási veszélyt jelentenek családjukra és az egész társadalomra is.

Az úgynevezett könnyű drogok látszólag nem változtatják meg a szervezet anyagcseréjét, ugyanakkor a kemény drogokhoz hasonlóan erős lelki függőséget alakítanak ki. Az ilyen szerek használói megtanulják, hogy feszültségeiket, szorongásaikat droggal oldják meg, és nem is próbálnak saját erejükből megbirkózni a számukra kellemetlen helyzetekkel. Mások azt tanulják meg, hogy a drog adagolásával gyorsan és egyszerűen kellemes, elégedett közérzetet biztosíthatnak maguknak valódi teljesítmény és sikerek nélkül. Így könnyen leszoknak arról, hogy más módon törekedjenek jó hangulat elérésére. A könnyű drogok fogyasztói idővel könnyebben nyúlnak a kemény drogokhoz is, és válnak testileg is függővé, drogbeteggé.
A kábítószerek közül a legveszedelmesebb a kemény drogok közé tartozó heroin. Használata nagyon rövid idő alatt teljes fizikai és lelki függőség kialakulásához vezet, személyiségromboló hatása óriási. Ráadásul nagyon könnyen túladagolható, ami azt jelenti, hogy kicsi a különbség a kábító hatás eléréséhez szükséges adag és a halálos mérgezést, légzésbénulást okozó mennyiség között. A kábítószerpiacon árult heroin tisztasága erősen változik és nem ellenőrizhető, ezért évente százszámra halnak meg fiatalok hazánkban is a heroin túladagolása miatt.

A kábító, nyugtató hatású szereket elterjedten alkalmazzák a gyógyításban mint altatókat, fájdalomcsillapítókat, szorongásoldókat. Nagyon sok vegyületet kifejezetten ilyen céllal állítottak elő a gyógyszerkutatók. Sajnos a kábítószer-használók ezekkel a vegyületekkel is visszaélnek.

A kábítószerek közé tartozik a kereskedelemben kapható alkohol is, hiszen erősen befolyásolja a tudati állapotot. Sajnos hazánkban az alkoholfogyasztást túlságosan elnézően kezeli a társadalom, nem ítéli el annyira, mint más drogok használatát. Ennek egyrészt az áll a hátterében, hogy nem alakít ki olyan gyorsan függőséget, mint a tiltott kábítószerek. Pedig az alkohol súlyos méreg a szervezet számára, hosszú időn át tartó használata függőség, alkoholbetegség (alkoholizmus) kialakulásához vezet. Emellett súlyos szervi elváltozásokat okoz, többek között károsítja a májat és az idegrendszert. Megdöbbentő tény, de egyes felmérések szerint Magyarország lakosságának mintegy 10%-a alkoholista.

Erős kábító hatással bír a festék- és vegyiparban használt szerves oldószerek egy része is. Ezek gőzeinek belégzése kábulatot, eszméletvesztést okoz. A „szipuzás” is rendkívül veszélyes, hiszen könnyen vezethet fulladásos halálhoz. Ezenfelül a szerves oldószerek kioldják a sejtekből a zsíroldékony anyagokat, károsítják a sejthártyát, valamint a sejtalkotókat határoló hártyákat. Különösen nagy pusztítást végeznek a magas zsírtartalmú idegsejtek között. Használatuk rövid időn belül súlyos szellemi és testi leromlást okoz.

A serkentőszerek fokozzák a szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokat, gátolják a fáradtságérzet kialakulását. Az ilyen szerek használói túlfűtöttek, erősen izgatottak, veszélyérzetük csökken. Nagyobb adag alkalmazása esetén hallucinációk is felléphetnek. A szer hatásának elmúlása után kimerültség, fáradtság, levertség jelentkezik. A serkentőszerek közé tartozó „diszkódrogok” többnyire az amfetamin nevű vegyület származékai. Használatuk súlyos következményeit bizonyítják azok a gyakran halálos kimenetelű hajnali autós balesetek, amelyeket a diszkóból hazatérő fiatalok szenvednek a hétvégeken. A gépkocsivezető természetes veszélyérzete csökken a szerhasználat következtében, ezért a szó szoros értelmében eszét vesztetten száguld az úton. Hozzá kell tenni azonban, hogy ilyen hatást a több órán át nagy hangerővel szóló, felfokozott ritmusú zene is kiválthat.

A serkentőszerek közé tartozik a dohányban található drog, a nikotin is, amely nagyobb adagban súlyos, sőt halálos mérgezést okozhat. A dohányzás, az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan, társadalmilag elfogadott tevékenység, holott súlyos egészségkárosító hatása közismert. A nikotin emeli a vérnyomást, serkenti a szívműködést és erősen károsítja a légutak szöveteit. A cigaretta szívásakor keletkezett égéstermékek csökkentik a vér oxigénszállítását, a kátrányvegyületek pedig kifejezetten rákkeltő hatásúak.

A érzékcsalódásokat, látomásokat okoznak, csökkentik vagy teljesen meg is szüntetik a valóságérzetet. Az egyik ilyen vegyület, az LSD hatása alatt lévő ember gyakran ellenállhatatlan vágyat érez a repülésre, ezért kiugrik az ablakból vagy az erkélyről. A „diszkódrogok” a serkentőszerek mellett gyakran tartalmaznak LSD-t is. A hallucinogének közé tartozik a könnyű drogok közé sorolt marihuána és a hasis is.

Ellenük úgy lehet a leghatékonyabban védekezni, hogy ismerve használatuk rendkívüli veszélyeit, tudatosan elutasítjuk alkalmazásukat.

Egyes felmérések szerint az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen, több mint a felére esett vissza a kábítószert fogyasztók száma, méghozzá a legveszélyeztetettebbek, a fiatalok elutasító magatartása miatt. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal is, hogy a felsorolt drogok terjesztését és használatát – az alkohol kivételével – törvények tiltják, és ezek megszegőinek büntetés jár. A törvényi tiltás oka, hogy a drogfogyasztók nemcsak saját magukat veszélyeztetik, hanem másokat is, hiszen a kábítószer megszerzéséért, illetve a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények az egész társadalomra veszélyesek.

A szerfüggő, szenvedélybeteg emberek gyógyítása nagyon nehéz feladat, a beteg elszántsága, aktív részvétele nélkül lehetetlen. Hiszen a leszokáshoz szinte emberfeletti akaraterő szükséges, és ez az, ami a betegekből legtöbbször hiányzik. A kezelés éppen ezért elsősorban nem a hagyományos orvoslás feladata, hanem a család, a barátok, a hozzáértő segítők (pszichológusok, pszichiáterek, a drogambulanciák munkatársai) együttműködésén alapul.

Bármilyen kérdésed van fordulj hozzánk bizalommal, sok szeretettel várunk

a Biopatikában