Szallas.hu: 10 százalékkal bővült a belföldi turizmus a harmadik negyedévben

Idén a harmadik negyedévben 10 százalékkal bővült a belföldi vendégforgalom az előző év hasonló időszakához képest a Szallas.hu friss adatai szerint.

A portál által az MTI-hez kedden eljuttatott elemzés szerint az átlagos foglalási érték 40 710 forint volt, ami 2 százalékos növekedés 2013 azonos negyedévéhez képest.
A közlemény idézi Varga Zoltánt, a Szallas.hu ügyvezetőjét, aki elmondta: az augusztusi rossz idő nem éreztette hatását sem a foglalások számában, sem azok értékében, ugyanakkor új trendként jelentkezett, hogy sokan még szeptemberben is “nyaralni mentek”.
Mindezeknek köszönhetően a belföldi turizmus mintegy 10 százalékkal bővült az idén, de a Szallas.hu csoportszintű bevétele ennél is meredekebben, 73 százalékkel emelkedett – tette hozzá. Véleménye szerint ebben a belföldi piac mellett kiemelkedő szerepe volt annak, hogy komoly sikereket értek el Romániában és Horvátországban, valamint a beutaztatás területén a lengyel vendégforgalom is számottevően nőtt.
A felmérés szerint a magyarok inkább többször, de rövidebb időre utaztak el. Az elmúlt három hónapban leginkább a 2 éjszakás kiruccanások aránya bővült, ez adta a foglalások harmadát. A szálláshelytípusok tekintetében a legnagyobb bővülést a 4 és 5 csillagos szállodák könyvelhették el a Szallas.hu mérése szerint. A harmadik negyedévben ugyanakkor megtorpant az apartmanok népszerűségének növekedése, az utóbbi 3 hónapban az ilyen jellegű szálláshelyek aránya 6 százalékkal csökkent – tette hozzá Varga Zoltán.
A belföldi foglalások 93 százaléka 100 ezer forint alatti összegre vonatkozott. A fizetés során még mindig meghatározó a SZÉP-kártya, az elmúlt három hónapban nagyjából minden 7. magyar ezzel egyenlítette ki számláját a szálláshelyen.
A 10 legnépszerűbb település rangsorában az első öt helyen nem volt változás 2013-hoz képest: az élen az évek óta verhetetlen Siófok áll, majd Budapest, Hajdúszoboszló, Eger és Balatonfüred következik. Érdekesség, hogy míg tavaly Nyíregyháza és Hévíz is bekerült a legkedveltebb 10 nyaralóhely közé, az idén Miskolctapolca és Zalakaros is nagyobb turisztikai vonzerővel bírt, ezen kívül még Gyula és Szeged található meg a top 10-ben.
A portál az október 23-i hosszú hétvégére vonatkozó előrejelzése szerint a 10 legnépszerűbb település közül 8 termálfürdővel rendelkezik, a lista élén Eger áll. A négy nap során egyébként minden harmadik vendég fizet majd SZÉP-kártyával, az átlagos foglalási érték pedig meghaladja az 50 ezer forintot.
A Szallas.hu 8 országban több mint 14 300 hotel, panzió, apartman és vendégház kínálatát közvetíti az utazni vágyóknak. A honlapnak több mint 700 ezer regisztrált felhasználója van, és havonta mintegy 1,5 millió látogató keresi fel.

 

Csillagok Sáskaországban

A zsúfolásig megtelt nagyterem mellett a folyosókon is sok-sok óvodás várta izgalommal a fellépést, ahogyan a felnőtt csoportok és előadók.

Cseresnyés Péter már ismerősként köszöntötte a Kiskanizsai Polgári Olvasókör Árvácska Dalkörének szlovéniai vendégeit Gyertyánosról, akik kórusuk mellett egy citerazenekarral is képviseltették magukat. Tóth Nándor önkormányzati képviselő azt is elmondta, külön öröm számára, hogy a bajcsai falunapról átjöttek fellépni a Bajcsai Rezedák is.

Rajtuk kívül a Pipitér Ovi 3 csoportja, a liszói Viola és a Petriventei Dalkör, Fityeházi Hagyományőrző Népdalkör, a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola néptáncosai, a Becsehelyi Dalárda, Neumajer Sára, Horváth Petra valamint Horváth Sára lépett színpadra a „De szeretnék csillag lenni…” mottójú „dalnapon”.

Mindannyian emléklapot kaptak, ahogyan az erdélyi Őszi Hadjáratról néptáncos videóüzenetet küldő kanizsai huszárok is. Nekik a köszönetet és az emlékezés dokumentumait Szabó Aletta és Horváth Kornélia-Horváth Brigitta markotányos lányok, Dobri Soma kishuszár, valamint Dobri Lajos, a Szent György Lovagrend tagja, a Nagykanizsai Hagyományőrző Császár Huszárok őrnagya vitte el.

Az előadásokkal a program nem ért véget, az igazi dalostalálkozó hagyományőrző pálinkamustrával, jóféle borral, kiskanizsai és gyertyánosi süteményekkel és sáska lakodalmi hangulatban folytatódott az Árvácskák szíveslátása mellett.

Forrás.

Hátba szúrta az apját

Hátba szúrta apját egy 22 éves férfi Zalaegerszegen – közölte hétfőn a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az 50 éves férfi két fiával együtt családi névnapozáson vett részt egyik rokonuknál, és éjszaka értek haza. Lefekvéshez készülődtek, amikor az idősebb fiútestvér hangos szóváltásba keveredett édesapjával.
A vitázókat a harmadik testvér, a férfi lánya próbálta csitítani, a fiatalabb, 22 éves fiú minden előzmény nélkül egy 12 centiméteres konyhakéssel vesetájékon szúrta az apát.
A férfihoz a gyermekei hívtak mentőt. A férfi nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
A 22 éves fiú a rendőröknek nem tett vallomást.
A rendőrök súlyos testi sértés kísérlete miatt indítottak eljárást ellene.

Indul a szociális célú rehabilitáció

Több mint 300 millió forint ráfordítással szociális célú rehabilitációs munkák kezdődnek Nagykanizsa ligetvárosi városrészében, a kivitelezőkkel a munkálatokról hétfőn írták alá a megállapodást.

Cseresnyés Péter polgármester (Fidesz-KDNP) a szerződéskötéshez kapcsolódó hétfői sajtótájékoztatón elmondta: némi csúszással kezdődik, de határidőre, január 31-ig megvalósul a városrészt érintő felújítási program. Ennek része a városi uszoda és a ligetvárosi óvoda energetikai korszerűsítése, 24 szociális bérlakás felújítása, továbbá kerékpárút és járdák építése.
Horváth István projektmenedzser a beruházásról elmondta: nettó 335 millió forintba kerül, és száz százalékban pályázati forrásból finanszírozzák. A közbeszerzésen konzorciumban a Z-Pannon Kft. és a Szabau Invest Kft. nyerte el a kivitelezésre a megbízást.
A munkálatok során a Csengery utcában 24 szociális bérlakásnál elvégzik a külső hőszigetelést, a nyílászárók cseréjét, az elektromos hálózat felújítását, a belső burkolatok cseréjét, a gázvezeték-hálózat korszerűsítését, egyes lakásokban pedig a komfortfokozat növelése érdekében fürdőszobát is kialakítanak.
A városi uszoda nagy felületű déli és északi ablakszerkezetét, továbbá a medence melletti burkolatot, illetve a padlófűtést cserélik le. A ligetvárosi óvoda épületét is szigetelik, új külső nyílászárókat szerelnek fel, illetve korszerűsítik az elektromos hálózatot, valamint a fűtési rendszert.
A beruházás részeként az Erdész utcában 127 méter hosszan új járda és közvilágítás épül, ami az utcában lévő felnőttképző intézmény megközelíthetőségét segíti. Szintén a közlekedést könnyíti meg majd, hogy a Csengery utcában az Erdész utcától a vasúti átjáróig 580 méter hosszú új kerékpárút is épül, és a területet tíz térfigyelő kamerával is felszerelik – jelezte a projektmenedzser.

 

Miért baj a „bérszakadék”?

Egy friss statisztikából ma kiderült, hogy hazánkban egy magas beosztású topmenedzser és egy átlagos fizikai munkás bére között 25 lépcső van, vagyis huszonötször több pénzt visz haza egy multi vezetője akár, mint egy átlagos munkavállaló. Az okfejtés elején célszerű leszögezni két dolgot: az egyik, hogy a csúcsvezetők bérei a vállalatok közt eltérőek lehetnek, nem ritkán iparágon belül is. A másik, hogy az a melós, aki már az átlagosnak mondott 114 ezret hazaviszi, sokakhoz képest már elégedett lehet, és itt eltekinthetünk a munkanélküliség okozta kellemetlenségektől. Csak a saját környezetemben tudnék egy tucat olyat hozzátenni, aki felsőfokú végzettség ellenére sem, vagy épphogy eléri ezt a „melós” bérszintet. A dolog tehát sokkal borúsabb még a nyílt statisztikánál is…

Morális és gazdasági háttér

Ne legyen illúziója senkinek: nem a vezetők vannak 25-szörösen agyonfizetve, hanem a beosztott dolgozók keresik a 25-ödét annak.

origo.hu, infografika

origo.hu, infografika

Feltételezzük, hogy Isten szemében mindannyian egyformák vagyunk. Persze a lehetőségek függvényében ki többet, ki kevesebbet tud kihozni képességeiből, személyiségéből, millióféleképpen alakítva saját sorsát oktatással, ambíciókkal, és szerencsével. Óhatatlanul eszembe jut ilyenkor a pár éve elhangzott, „annyit érsz, amennyid van”, igencsak vitatható kijelentés, mely egy olyan politikus szájából vált szállóigévé, aki nyilvánvalóan nem a klasszikus versenyszférában tört fel alulról felfelé. Ettől eltekintve…
Vajon az a topmenedzser annyival értékesebb is-e? – teheti fel magában a kérdést joggal az az ember, akinek a fejlődési körülményei valamivel kedvezőtlenebbül alakultak, ám ugyanúgy megtesz mindent a boldogulásért és a kényelemért, ahogy a vezetőik. Vajon mennyire képes ez a szakadék demoralizálni a magyar embereket? Mondhatjuk, hogy már megszokta a magyar dolgozói réteg, hogy kevésért kell sokat szenvednie. A probléma főként akkor válik húsba markolóvá, amikor valaki a nyugati példát látva esetleg komolyan megfontolja a disszidálás lehetőségét. Nem sokkal nyugati irányban ugyanis ez a szorzó a legkevésbé sem igaz.

…ez a szűkebb sáv teszi lehetővé azt, hogy Nyugaton nem borítják rá az asztalt a melósok a főnökre.

A külföldi vállalatok esetében sem sokkal magasabb a vezetői alapbér, mint idehaza. Az itteni topmenedzserek valódi európai béreken vannak, csak épp a megélhetés könnyebb valamivel Magyarországon. Egy német gyári melós 2000 eurós béréhez képest az igazgató csupán néhányszor több pénzt kap rendszerint, legfeljebb vonzóbb részvényopciókkal, vagy komoly bónusszal jutalmazzák. Gondoljunk csak bele, hogy ha magyar kalkulációt alkalmaznának külföldön is, akkor gyakorlatilag minden kinti vezető havonta vehetne egy luxus házat Audival úgy, hogy még maradna is neki. Ez vajon meddig tudna teljesítményre motiválni egy vezetőt? Egyrészt ez a szűkebb sáv teszi lehetővé azt, hogy Nyugaton nem borítják rá az asztalt a melósok a főnökre.

Alulról felfelé

Külföldön nincs "kulimunka"?

Külföldön nincs “kulimunka”?

Másrészt azért sem hallani annyira Európa más országaiból a hőzöngésekről – még a válság ellenére sem – mert az alapbérek rendszerint ahhoz a minimálbérhez vannak viszonyítva, melyek valós megélhetéshez szükséges mennyiségből erednek. Vagyis nem felülről mondják azt, hogy kb. 60 ezer forint a kitermelhető összeg, úgyhogy abból próbálj megélni mindehhez jó pofát vágva, hanem megnézik, hogy honnan indul például az átlag rezsi, az átlag albérlet, és egy általány a minőségi élethez, ami még nem a rongyrázás mértéke. Ha ez itthon is így működne, a közmunkabér nettó 90 ezer, a minimál pedig 130 ezer Forint körül kéne mozogjon. (Ez egyébként még mindig a fele lenne például az osztrákéhoz képest, a kiadások hasonlósága mellett.)

…miért érdekelné az osztrák melóst, hogy a vezetője 6-10 ezer eurót keres, amikor ragyogóan megél ő is viszonylag kevés felelősséggel, kevesebb kvalitással a saját béréből?

 

Amikor megkérdezek egy külföldön rostokoló, jó képességű embert, hogy mivel másabb osztrák wc-t takarítani, mint magyart, az az egyértelmű válasz, hogy abból a munkából jut autóra, nem kell számolgatni hó végén a parizerre valót, sőt még nyaralásra/síelésre is jut úgy, hogy nagyon meg sem erőlteti magát. Arról nem is szólva, hogy a külföldi vállalati kultúrában a 13. és 14. havi bérek nem adhatók, hanem adandók. És itt jön egy kulcsmomentum: miért érdekelné az osztrák melóst, hogy a vezetője 6-10 ezer eurót keres, amikor ragyogóan megél ő is viszonylag kevés felelősséggel, kevesebb kvalitással a saját béréből?
Gyakran felejtik el a magyar munkáltatók – sőt a politikai döntéshozók – a bérek vásárlóértékét. Hiába mondják azt, hogy 47 ezerből meg lehet élni, ha egyszer az alapra sem elég? Mitől lenne boldogabb, motiváltabb a munkavállaló, ha a lehetőségek számára csak a 65 ezer forintos minimálbér körül mozognak, ami jó eséllyel a havi alacsony minőségű élelmiszer adagra sem elég? Mitől ne lenne elégedetlen egy dolgozó, aki meggebed a 100 ezerért, míg vezetője egy új autó árát keresi meg minden hónapban?  Ezt tovább nehezíti itthon, hogy a főnök a milliós fizetése mellett céges autóval ingyen furikázik, ingyen telefonál, szemben a kevés bérből élővel, aki szerencsétlenebb helyzetben csak drágábban tud telefonálni kedvezmény híján, és csak használt autót tud venni, amire többet is költ. Ne legyen illúziója senkinek: nem a vezetők vannak 25-szörösen agyonfizetve, hanem a beosztott dolgozók keresik a 25-ödét annak. Egészen más a töltete… A dolgok jelenlegi állása szerint ez az olló csak tágulni tud, ami sajnos demoralizál, és elszigetel.

Sikeres volt a Zöldgömb sportrendezvénye

A budapesti Zöldgömb Sportegyesület és a zalakarosi Közösségi Ház szervezésében 11 . alkalommal került megrendezésre egy komplett sportprogram, amely futóversenyből, gyalog és kerékpártúrából tevődött össze.

DSC_1706

A résztvevők száma 160 fő volt. Örvendetes, hogy emelkedik a helyi sportolók száma, elsősorban a futó és kerékpár sportágakban. Sokan érkeztek a településre az ország minden részéről, elsősorban, hogy a Zalakaroson átmenő Rockenbauer Pál emléktúra útvonalát megismerjék.

A rendezvény mottója: “természet közeliség, az egészség és a zöldturizmus”.

DSC_1698

Születésnapi buli a Zene Világnapján

A Kanizsai Zeneiskoláért Alapítvány és a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészet Iskola szervezésében került sor az immáron húsz éves ORFF ütőegyüttes jubileumi koncertjére.

A Zene Világnapjának ünnepéhez kapcsolódó koncertre zsúfolásig megtelt a HSMK színházterme. A közönség, ahogy a húsz év alatt, most sem csalódott: a hamisítatlan orffos minőség és a zene megtette hatását, fergeteges koncert volt. Az est során az együttes  több generációját is hallhatta a nagyérdemű, akik többnyire klasszikus zeneszerzők műveinek átdolgozását játszották.

A Magyar Diáksport Napja

A Magyar Diáksport Szövetség kezdeményezésére 2014. október 3., péntek a Magyar Diáksport Napja.

Ebben a tanévben a Péterfy Sándor Tagintézmény is csatlakozott ehhez a jeles naphoz. Az iskola tanulói és tanárai vállalták, hogy 120 percet töltenek sportolással, aktív mozgással ezen a napon. A közös mozgás kötelező eleme a 2014 méter futótáv teljesítése. Ezenkívül az osztályoknak hat illetve nyolc állomáson játékos sportfeladatokat kellett teljesítenie.

 

“Zöld energia”

A Pannon Egyetem nemrégiben fórumot rendezett „Zöld Energia” – Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság fejlesztésére az energetika területén elnevezésű projekt keretein belül.

A fórum célja az volt, hogy helyszínt biztosítson a zöld energiát érintő legutóbbi fejlesztések megvitatására, valamint vezető szakemberek együttműködésére.

A projekt a zöld energia ágazatban érdekelt szervezetek összefogásával létrehoz egy olyan versenyképes szakmai hálózatot, amely akkumulálja a zöld energia területén létrejött tudást és azt a hazai és külföldi akadémiai szféra szereplőinek közreműködésével, valamint az ipari partnerek igényeire alapozva továbbfejleszti. A projekt célja az ágazati kutatás-fejlesztésben meglévő szinergiák hálózatban történő erősítése, a képzési portfóliók specifikálása, illetve a kapcsolódó hallgatói szolgáltatások fejlesztése.

 

1 396 397 398 399 400 442