A Richter-skála szerinti 2,4-es erősségű földrengés volt szerda délelőtt Zalaszentgyörgy közelében – közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-vel.
A földmozgás 11 óra 37 perckor keletkezett – írták.
Hozzátették: a rengést a lakosság is érzékelte, Teskándról és Boncodföldéről érkezett bejelentés – közölte az állami hírszolgálat.
Legutóbb Zalában októberben Zalakomár közelében volt földrengés. A rengést a lakosság is érzékelte, Zalakaros, Zalakomár és Galambok településekből érkezett bejelentés.
A hétfőn elutasított csődegyezségi ajánlat miatt felszámolási eljárás indul a Tungsramnál, a társaság azonban folytatja a gyártást, de bejelentette 750 ember csoportos létszámleépítését – tájékoztatta a cég kedden az MTI-t. A tavasszal elrendelt csődeljárásban rendelkezésre álló hat hónapos törvényi határidő november közepén lejár, de miután hétfőn az EXIM Bank elutasította a Tungsram másodszori csődegyezségi ajánlatát, megkezdődik a cég felszámolása, amit a bíróság hivatalból rendel el.
A vállalat szándékai szerint a felszámolási eljárás alatt tovább folytatja a működését, de a jogszabályi előírások miatt kedden 750 ember csoportos elbocsátását jelentette be az illetékes kormányhivataloknál – derül ki a Tungsram közleményéből.
(A Tungsram nagykanizsai telephelye. Fotók: S. Varga György/KanizsaPress)
Mint írják: a Tungsram képviselői és a jelen lévő hitelezők is „megdöbbenve fogadták”, hogy az EXIM Bank nemmel szavazott, és így „lehetetlenné tette a csődegyezség létrejöttét” a hétfői, második csődegyezségi tárgyaláson, amelyen a vállalat átdolgozott csődegyezségi javaslatot nyújtott be. Az EXIM Bank igen szavazata nélkül érvényes egyezség nem jöhetett létre, annak ellenére, hogy az első csődegyezségi tárgyaláson a nem biztosított hitelezők többsége megszavazta a Tungsram törlesztési javaslatát.
A Tungsram jogi csapata jelenleg azon dolgozik, hogy a szükséges dokumentumokat eljuttassa a bírósághoz, ahol felszámolóbiztost jelölnek ki, akinek feladata többek között a vállalat vagyonának értékesítése. A Tungsram menedzsmentje teljes mértékben együtt kíván működni a felszámolóbiztossal is, addig a csődeljárás során kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete alatt működik a cég.
A közleményben úgy fogalmaznak, hogy a társaság „lehetőségei szerint mindent megtett, hogy egyezségre jusson hitelezőivel és törlessze adósságát” a többségében magyar kkv-kból álló beszállítóinak. Ezért ajánlotta, hogy hitelezőnként 10 millió forintig 100 százalékosan megtéríti tartozásait, az EXIM Bank lépése azonban megakadályozta ezt, emiatt „a Tungsram sajnálatát fejezi ki minden hitelezője felé”.
A Tungsram arra számított, hogy „tiszta jogi környezet jön létre a csődegyezség elfogadásával”, mert ilyen környezetet vártak el azok a befektetők, amelyekkel ígéretes tárgyalásokat folytatott a vezetőség. Ez nem valósult meg az EXIM Bank miatt, viszont a vállalat vezetése úgy gondolja, hogy a hitelezők, a dolgozók érdekei miatt egy folyamatosan üzemelő cég nagyobb értéket képvisel a felszámolás alatti helyzetben is, mintha csak használt gépeket lehetne értékesíteni – írták.
A vállalat célja a felszámolási eljárás során is az, hogy egyezséget kössön a hitelezőkkel és kilábaljon a felszámolásból, erre az eljárásban megvan a jogi lehetőség. A Tungsram szándékai szerint tovább folytatja működését, megrendeléseket vesz fel vevőitől és fizeti azokat a beszállítókat, amelyek az értékesítéshez szükséges anyagokat, szolgáltatásokat nyújtják.
A közlemény szerint az elmúlt időszakban megkezdett szervezeti átalakítások révén kisebb leányvállalatok létesültek vagy létesülnek, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a Tungsram „egészséges üzletágai életben maradhassanak”. A kisebb cégek vonzóbbak a befektetők számára, és ha ezen befektetők tőkét tudnak biztosítani a vállalatoknak, akkor „a profitábilisan működtethető gyárakban a munkavállalókat tovább lehet foglalkoztatni”. Ilyen befektetőkkel, például a svájci Business Creationnel tovább folynak a tárgyalások. Csődegyezség híján azonban lényegesen nehezebbé vált az eredményes tárgyalás a befektetőkkel.
Ezen körülmények és a felszámolással normális esetben is járó bizonytalanság miatt a Tungsramnak „rugalmasnak kell maradnia és figyelembe kell vennie minden lehetőséget” – fogalmazott közleményében a cég, hozzátéve: ezért „kénytelen volt a legrosszabb eshetőségre is készülve” bejelenteni kedd reggel az illetékes kormányhivataloknál csoportos létszámleépítési szándékát 750 munkavállalóra.
A vállalat hangsúlyozza: a bejelentés „szükségszerű lépés, de egy szándéknyilatkozat csupán”, amelyet a jogszabály megkövetel. Nem végleges a döntés, a végrehajtása nem kötelező. A bejelentésről a vállalat a szakszervezeteket és a dolgozókat is tájékoztatta. A Tungsram mindent megtesz annak érdekében, hogy a leépítést elkerülje, és előkészíti azt, hogy a befektetők a dolgozókat továbbra is foglalkoztassák a létrehozott új leányvállalatokban – olvasható a cég közleményében. MTI
A magyar kormány kiemelt nemzeti és gazdaságstratégiai célja, hogy Magyarország Közép-Európa meghatározó védelmi ipari központjává váljon a gyártásban és kutatás-fejlesztésben is – közölte a Honvédelmi Minisztérium szombaton az MTI-vel.
A közleményben jelezték, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter meghívására tett látogatást szombaton délelőtt Csák János kulturális és innovációs miniszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Magyarország legkiválóbb kutatás-fejlesztési infrastruktúrájánál, Európa legnagyobb és a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályájánál, Zalaegerszegen. Idézték Palkovics Lászlót, aki elmondta, hogy ez nemcsak járműipari tesztpálya, hanem a világ egyik leginkább fejlődő innovációs ökoszisztémája is.
(A Lynx KF 41-es, a világ legmodernebb harckocsija és Zalaegerszegen készül)
A kormány célkitűzése az volt, hogy a tesztpályával a magyar autóipar működését támogassuk, azonban a tesztpálya más technikai területeket is vonzani kezdett. Megjelentek egyetemek, kutatók, két nemzetközi cég már építi a saját kutatóintézetét, és itt épül a Rheinmetall új gyára is – fogalmazott a tárcavezető.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a látogatás során kitért arra, hogy a haderőfejlesztés nagyon fontos része az eszközök köré épülő tudás. A Rheinmetall leendő harcjármű-gyárépülete előtt hozzátette, hogy kiemelt jelentőségűek a haderőfejlesztésben a Zalazone-os tapasztalatok, az itteni tudás és technológia.
Csák János azt emelte ki, hogy Zalaegerszegen létrejött egy olyan innovációs környezet, ahol egyetemek, magáncégek, állami fejlesztők és kutatóintézetek működnek együtt. Hangsúlyozta: az újításokból, kutatási eredményekből létrejöhetnek, vagy fejlődhetnek olyan magyar cégek, amelyek ki tudnak lépni a nemzetközi piacra is, vagy itthon beszállítóként az autóiparban és más iparágakban nagyobb szerepre tudnak szert tenni.
A háború és a szankciók miatt Európát a recesszió fenyegeti, ezért még az eddigieknél is fontosabb, hogy megfelelő védelmi ipari gazdaságpolitikát kövessünk, de mindaz, ami itt Zalaegerszegen történik bizonyítja, hogy jó úton járunk – áll a közleményben.
Az energiaárak emelkedése miatt a temetkezések is drágulnak januártól – közölte az MTI-vel a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének (MATESZSZ) elnöke. Palkovics Katalin szerint a temetkezési vállalkozások régóta stabil, évente 30 milliárd forint körüli együttes forgalma legfeljebb a drágulások miatt emelkedhet, a temetések száma ugyanis visszaesett, mivel a pandémia enyhülésével kevesebben haltak meg, mint tavaly.
A koronavírus-járvány előtt körülbelül 130 ezer temetés volt egy évben, legfeljebb néhány százalékos eltéréssel, idén is körülbelül ennyi lehet az év végéig. Az árfolyamhatásokra a piac kevésbé érzékeny, a temetéshez szükséges kellékek zöme ugyanis belföldön készül, a koporsókból exportra is kerül, behozatal inkább az urnákra jellemző – tette hozzá.
Az egyesület vezetője hangsúlyozta, hogy a januári drágulásról a hamvasztóüzemek határoztak a gázárak emelkedése miatt. A mértékéről decemberben jöhet létre megegyezés, de ez sem a temetkezési vállalkozók döntése lesz. Más kegyeleti szolgáltatásokhoz hasonlóan ők csak közvetítőként vesznek részt ebben, mivel hamvasztást az elhunytak hozzátartozói közvetlenül nem rendelhetnek – mondta, és megjegyezte, hogy a temetkezési vállalkozások tevékenysége emellett kiterjed a többi között a temetésfelvételre, a temetéshez szükséges kellékek beszerzésére, a ravatalozásra, sírhelynyitásra, halottszállításra, vagy az exhumálásra. Magyarországon 5-7 ezer embernek ad munkát csaknem 520 temetkezési társaság, jelenleg körülbelül ennyinek van működési engedélye a kormányhivataloktól.
Palkovics Katalin szerint sok szempontból hasonló tevékenységet végeznek a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel egyházi vagy önkormányzati temetőket működtető vállalkozások is. Magyarországon több mint 3300 temető van, csaknem 60 százalékuk egyházi fenntartású. Akad magántulajdonú is, de temető létesítéséhez nehéz befektetőt találni, mert az előírások nagyon szigorúak, különösen a koporsós temetéseknél.
A bevétel ugyanakkor korlátozott, a sírhelyek megváltásán túl legfeljebb a ravatalozók használatából vagy az autóval behajtó látogatóktól lehet pénzt szedni, miközben egyebek mellett vezetni kell a halottnyilvántartást, kezelni kell a ravatalozót, a halotthűtőt, télen gondoskodni kell a hó- és síkosságmentesítésről, minden nap nyitva kell tartani – sorolta.
Nagyobb településeknél előfordul, hogy a temető tulajdonosa egyúttal üzemeltető, és akár temetkezési szolgáltatóként is kizárólagossággal rendelkezik a saját területén, mint például a főváros önkormányzati cége. Vidéken a temetők üzemeltetése nagyobb gondot jelent, de mindenképp meg kell oldani, mert közszolgáltatásnak minősül. Fenntartásra a költségvetés minden évben külön keretet biztosít az önkormányzatok számára, de a MATESZSZ elnöke szerint ezt emelni kell, mert az összeg 10 éve változatlan, és sok temető üzemeltetése ellehetetlenülhet az egyre magasabb költségek miatt.
A kegyeleti szokások Palkovics Katalin szerint csak lassan változnak, és inkább a nagyobb településeken. Vidéken például a temetkezések csaknem 60 százaléka még koporsós, míg a városokban akár 80 százalékuk urnás. A változást jól mutatja, hogy a lakosság méretéhez képest viszonylag sok, 17 krematórium működik országszerte, köztük több magántulajdonú. A hamvakból egyre többen készíttetnek mesterséges gyémántot, külföldi cégek pedig ujjlenyomatból vagy hajszálból is csinálnak emléktárgyakat.
A hamvak kiszórása erdőkben, folyó- vagy állóvizekben vélhetően nem a temetési költségek megtakarítása miatt terjed, de nem is biztos, hogy ez a megfelelő megoldás – hívta fel a figyelmet Palkovics Katalin. A hamvak otthoni elhelyezése még aggályosabb, mert megnehezítheti a veszteség feldolgozását, akár komoly érzelmi terhet is okozhat a hozzátartozóknak. A jogszabály ezen a téren nem elég pontos, a szakmai szervezetek ezért a hiányosságok megszüntetését sürgetik – mondta az érdekképviselet vezetője. MTI
Újabb 17 töltőállomás működését alakítja át a Shell Hungary Zrt., november 2-től ezeket tankolásra csak az euroShell üzemanyagkártyával rendelkező szerződött vállalati partnereik tudják igénybe venni – közölte a vállalat a honlapján még pénteken.
Azt írták, hogy a Shell 193 magyarországi töltőállomása közül 5 budapesti, valamint 12 nagyvárosi, azaz összesen 17 állomás működését állítja át.
Az euroShell üzemanyagkártyával nem rendelkező lakossági vásárlók számára mindez nem okoz jelentős változást, üzemanyagellátásukat Budapesten az adott kerületen belüli, vidéken pedig ugyanazon városon belüli másik Shell töltőállomás biztosítja.
Ugyanakkor ezeken a kutakon a shopban található termékekért és szolgáltatásokért továbbra is minden fizetőeszközzel (készpénz, bankkártya, üzemanyagkártya1) lehet fizetni, így ott minden ügyfelét várja a Shell a továbbiakban is – tették hozzá.
Emlékeztetnek: a Shell Hungary Zrt. 2022. augusztus elején teszt jelleggel egy mosonmagyaróvári és egy debreceni töltőállomásának működését már megváltoztatta. Az átalakítással a cég akkor kiszámíthatóbb üzemanyag-disztribúciót, a szerződéses partnerek igényeihez jobban illeszkedő kiszolgálást és rövidebb fizetéssel töltött időt ígért.
Az olajcég akkor az MTI-vel közölte azt is, hogy az országban öt helyszínen időszakosan szünetelteti a töltőállomásokat, ezt akkor a működését optimalizáló intézkedésként definiálta, amely egyben a munkaerőhiánnyal szemben is segítséget jelent.
A Shell közleményében jelezte, hogy Nagykanizsán a Balatoni úti benzinkútjukat érinti a korlátozás, ahol kizárólag szerződött, vállalati partnereiket szolgálják ki, viszont a Boszorkány utcai (Tesco) töltőállomásuknál továbbra is lehet tankolni hatósági áron.
Zalaegerszegen a Hock János utcai Shell benzinkúton lesz korlátozás, a Balatoni úton lévő töltőállomásuknál minden változatlan marad.
A kilőhető gímszarvasbikák 66 százaléka terítékre került Zala megyében az őszi vadászaton, a trófeák közel 60 százaléka érmes lett – közölte Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője az MTI-vel.
Szeptember 1. és október 26. között 962 külföldi és 451 hazai vadász 1413 trófeát mutatott be a hatóságnak, közülük 109 aranyérmes minősítést kapott. Hat trófea elérte a 230 pontot, ezeket az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) bírálja felül – jelezte Lázár Attila.
A legmagasabb, 250-es pontszámot meghaladó gímbikát magyar vadász ejtette el a Válickavölgye Vadászklub területén, Bak térségében. A legnagyobb, 14,75 kilogramm trófeasúlyú kapitális nagyvadat a Zalaerdő Zrt. területén, Lenti-Mumor határában német nimród lőtte ki.
A 12 kilogramm trófeatömeg feletti gímbika kilövési ára – vadászterülettől függően – 18 ezer eurótól indul Zalában – ismertette Győrvári Attila megyei fővadász, aki egyben az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) megyei szervezetének titkára.
Március 1-től október 26-ig 2049 külföldi vadászati engedélyt adtak ki. A bérvadászok több mint 86 százaléka német nyelvterületről érkezett a zalai erdőkbe. A vadászjegyet a 2022/2023-as vadászati évben 2745-en váltották ki, illetve érvényesítették – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy az ágazatban a legnagyobb problémát a magas vádkár okozza.
A vadászati és halászati szakügyintéző tájékoztatása szerint a 2021/22-es vadászati évben mezőgazdasági vadkárra több mint 700 millió forintot fizettek ki a vadászatra jogosultak. A károkat a nagyvad létszámának további csökkentésével szeretnék mérsékelni. A 2022/23-as vadászati évben 8100 gímszarvas, 5400 őz, valamint 19 ezer vaddisznó elejtését tervezik.
A februárban zárult (2020/2021-es) vadászati évben az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,28 milliárd forint volt, míg a kiadások összege elérte a 2 milliárd forintot – közölte az állami hírszolgálat.
Részlegesen zárva lesz a M7-es autópálya és a 67-es főút csomópontja november 3. és 30. között – tájékoztatta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint ebben az időszakban szünetel a közlekedés az M7-es Nagykanizsa felőli, a 67. sz. főútra vezető lehajtó ágán és a sztráda 67-es útról a Budapest irányába vezető felhajtó ágán.
A lezárás alatt a Nagykanizsa felől érkezők a 130-as jelzésű Balatonőszöd, Szólád M7 autópálya csomópontot használva érik el Kaposvárt, Balatonlellét, Balatonszemest és a környező településeket. A Kaposvár felől érkezők szintén a 130-as jelzésű Balatonőszöd, Szólád M7 autópálya csomópont igénybevételével közlekedhetnek Budapest irányába – tették hozzá.
Jelezték: a Budapest felől Kaposvár felé közlekedőket, valamint a Kaposvár irányából Nagykanizsa felé közlekedőket a részleges lezárás nem érinti.
A korlátozásra körforgalom építése miatt van szükség a 67-es gyorsforgalmi út látrányi elkerülő szakaszának építésével összefüggésben – fűzték hozzá.
A NIF kitért arra, november 3. és 11. között egy vadátjáró hídgerendáinak beemelését végzik a 67-es út 85+300 kilométerszelvényénél. A munkálatok alatt mindkét irányban jelzőőrös forgalomirányítás várható – közölte pénteken az állami hírszolgálat.
Segítő kéz elnevezéssel adománygyűjtő programot indít a Katolikus Karitász a nehéz helyzetbe került családok megsegítésére. Az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény szerint a gyűjtés október 26-tól november 25-ig tart.
A segélyszervezet célja, hogy „két hónappal karácsony előtt azokra hívja fel a figyelmet, akik a mindennapi életben nagy nehézségekkel küzdenek az áremelkedés és a rezsiszámlák növekedése miatt” – írták.
(Fotó: Katolikus Karitasz – Facebook)
A válság, az árak növekedése mindenkit érint, a legszegényebbek életét azonban ellehetetleníti. Sok családban kérdéses, lesz-e fűtés, miből fizetik a rezsi költségeit és mi kerül a boltban a kosárba – fogalmaztak. „A közösség ereje azonban – ahogyan korábban is – életeket ment, meleget, ételt, gyógyszert, reményt ad” – olvasható a közleményben.
Az adományokat a Katolikus Karitász a válsághelyzetben ellehetetlenülő családok támogatására használja fel segélyakcióiban és felzárkóztató programjain keresztül szakemberei és önkéntesei bevonásával – tették hozzá.
A 1356-os adományvonal hívásával hívásonként 500 forinttal támogatható a program, a karitasz.hu oldalon online lehet adományozni, és a karitász bankszámlaszámára is várják a felajánlásokat, a közlemény rovatban a téli krízis feltüntetésével. A tartós élelmiszer és egyéb tárgyi adományok gyűjtőpontjainak listája megtalálható a segélyszervezet honlapján
A magyarországi erdőkben csak engedéllyel, saját szükségletre lehet tűzifát gyűjteni – olvasható a Fatáj online faipari és erdészeti szaklap hétfői összeállításában, amely az erdészetek tűzifagyűjtési előírásait gyűjtötte össze.
A szabályok szerint a fakitermelés után visszamaradt, nagyüzemi módszerrel gazdaságosan nem összegyűjthető fát, gallyakat szedhetik össze maguknak a tűzifagyűjtők. Az összegyűjtött fát az erdészetek munkatársai mérik le, ez alapján állítják ki a számlát.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-nél az 5 erdészeti igazgatóság, a bujáki, a dabasi, a lovasberényi, a süttői és az uzsai ad gyűjtési engedélyeket. A tűzifa-egységárak területrészenként eltérőek, a gyűjtési lehetőség korlátozott és időszakos – olvasható a társaság honlapján, ahol a névre szóló engedély nyomtatványa is elérhető.
A Gemenc Zrt. vagyonkezelésébe tartozó területek a Szekszárd-Kalocsa vonaltól délre az országhatárig érnek a Duna mindkét partján. Itt az erdészek adják ki az engedélyt azokra a területekre, ahonnan levonultak a fakitermelők.
A Nefag Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-hez a monori, a pusztavacsi és a szolnoki erdészetek tartoznak. Az összeszedett fát az erdészek felügyeletével lehet elszállítani. A társaság honlapján olvashatók azok a területek, ahol gyűjteni lehet, és ugyancsak itt tették közzé a kerületvezető erdészek elérhetőségét.
A Nyírerdő Zrt. erdőiből szállítói levéllel lehet fát elvinni. A gyűjtés lehetősége korlátozott, csak annyit lehet összeszedni, amennyi a gyűjthető méretből található, és csak a társaság honlapján közzétett Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei erdőrészletekből – közölték.
A Zalaerdő Zrt. adásvételi szerződéshez köti a gyűjtést, a szállítás időpontját is egyeztetni kell. A gyűjtésre alkalmas területekről a társaság erdészetei, a bánokszentgyörgyi, a lenti, a letenyei, a nagykanizsai és a zalaegerszegi erdészete tájékoztat – közölte kedden az állami hírszolgálat (MTI).
Enyhe, a Richter-skála szerinti 2,4 erősségű földrengés volt szombaton késő este Zala megyében – közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-vel vasárnap.
A földmozgás szombaton 22:59-kor mérték Zalakomár közelében. A rengést a lakosság is érzékelte, eddig Zalakaros, Zalakomár és Galambok településekből érkezett bejelentés.
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére érkezett bejelentés szerint Zalakomárban, Csöntepusza településrészen egy családi ház vakolata az egyik falon megrepedt a földrengés következtében.
Tűzoltói beavatkozás, valamint személyi sérülés nem történt – közölte a katasztrófavédelem. Zalakaros közelében a héten szerdán is érzékeltek földmozgást a műszerek, az 2,3-as erősségű volt.
