Rengett a föld Zala megyében, Zalakaros közelében, tizenhárom kilométeres mélységben, ma 9 óra 22 perckor – írta közleményében az ELKH CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.
A földmozgás a Richter-féle skálán 2,3-as erősségű volt. A földrengést Magyarország területén a lakosság nem érezte, az obszervatóriumba bejelentés egyelőre nem érkezett, ahogy károkról sem kapott bejelentést a katasztrófavédelem – tájékoztatott Facebook oldalán szerdán a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra hívja fel a figyelmet, hogy csak a hulladékszállítási díjnál felhalmozódott tartozás behajtása tartozik a feladatai közé, más rezsitartozás, így az áram- és gázdíjtartozás behajtása nem; ezeket polgári jogi követelésekként bírósági végrehajtó kezeli a közös költséghez és a vízdíjhoz hasonlóan.
Az adóhatóság kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az sms-ben és e-mailben érkező, adóvisszatérítéssel „kecsegtető” adathalász üzenetek után új módszerekkel próbálkoznak a csalók: telefonon, rezsitartozásra hivatkozva kérnek adatokat, nem ritkán pénzt a gyanútlan ügyfelektől.
A hatóság kéri, hogy senki ne dőljön be a trükknek, a NAV nem hajt be áram- és gázdíjtartozást.
Hangsúlyozták: egy esetleges NAV-végrehajtást szinte mindig megelőzi egy hivatalos levél, amelyben a hatóság felszólítja az adózót elmaradása befizetésére. Jelezték, a NAV munkatársai, ha esetleg személyesen keresik fel az ügyfelet, minden esetben szolgálati igazolvánnyal igazolják magukat.
Több mint 240 milliárd forint pluszpénzt folyósít az államkincstár a nyugdíjasoknak novemberben. Mintegy másfélmillióan, akik bankszámlára kérték az utalást, már november 11-én hozzájutnak járandóságukhoz – tájékoztatta Tállai András az MTI-t.
A pluszpénzzel a nyugdíjasok mellett többek között a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban, az árvaellátásban, az özvegyi nyugdíjban, a baleseti és a rokkantsági járadékban részesülők is számolhatnak, így most ősszel két jogcímen mintegy 2,5 millióan jutnak plusz összeghez – összegezte az államtitkár.
(Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 4-én. Mellette Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. MTI/Illyés Tibor)
A kiegészítő nyugdíjemelést és a nyugdíjprémiumot – az, aki bankszámlára kérte járandósága kifizetését – november 11-én a rendes havi ellátásával együtt a két utalásban kapja meg. Az pedig, aki a postai kézbesítést választotta, az eddig megszokott naptári napon a postástól veheti át a neki járó összeget – nyomatékosította Tállai András.
Az államtitkár elmondta, hogy 217 milliárd forintot tesz ki a kiegészítő emelés összege. Felidézte, hogy már az év elején 5 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat. A háború, a szankciós energiaválság és az ezek nyomában járó infláció miatt a kormány évközi nyugdíjkorrekciót hajtott végre, amelynek révén júliustól, januárra visszamenőleg további 3,9 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.
Novemberben mindezt egy 4,5 százalékos emelés követi. A kiegészítő nyugdíjemelést januárra visszamenőleg fizeti ki az államkincstár, és az érintettek a 13. havi nyugdíj és ellátás korrekcióját is megkapják. A kiegészítő emelés beépül az ellátás összegébe, így decemberben szintén már az emelt összegű nyugdíj vagy ellátás érkezik – részletezte Tállai András.
A gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémium jár idén is. A jogosultaknak ezen a címen összesen 23,5 milliárd forintot fizet ki a kincstár – ismertette Tállai András.
Elmondása szerint tízezer forintos nyugdíjprémiummal számolhat minden érintett, akinek legalább 80 ezer forint a nyugdíja. Az államtitkár leszögezte, hogy a nyugdíjprémium minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek jár, vagyis a juttatást nem csak az öregségi nyugellátásban részesülők vehetik majd kézhez.
A jövőbeli napelemes rendszerek által termelt villamos energia hálózati betáplálását felfüggesztő kormányzati döntés ellentétes az ágazat, a lakosság és az ország érdekeivel is a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szerint.
Az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményükben azt írták: megdöbbenéssel fogadta a magyarországi napelemes szakma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján tett bejelentését, amely szerint a tervbe vett, de engedélyt még nem szerzett napelemek által termelt villamos energiát a jövőben bizonytalan ideig nem fogadja a villamosenergia-rendszer – írta a szövetség.
Ezzel a szaldós elszámolás is megszűnik, miközben arra az Európai Unió előírásai szerint a jövő év végéig még lenne lehetőség – áll a közleményben. A hálózati visszatáplálás lehetőségének megszüntetése a háztartások számára értelmetlenné teszi a napelemes beruházásokat – tették hozzá.
Az MNNSZ szerint a bejelentés ellentétes a kormány eddigi törekvéseivel, a napelemes rendszerek elterjedésének ösztönözésével. Kitértek arra is, hogy Gulyás Gergely a szerdai sajtótájékoztatón elismerte, a betáplálás felfüggesztése a háztartásoknál lassítja a megtérülést, mert az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, ha valaki nem ehhez időzíti, akkor akkumulátort kell vennie, ez pedig drágább beruházást is jelent.
Az MNNSZ közölte, egy akkumulátoros tároló legfeljebb a napközbeni túltermelést képes tárolni, hogy miután hazatértek, felhasználható legyen a környezetbarát módon megtermelt energia. Ráadásul az akkumulátoros tárolásnak jelentős a költségvonzata.
Példaként említették, hogy a tavaly novemberben kiírt lakossági napelemtelepítési pályázat 2,9 millió forintra taksálta egy 5 kilowattpeakes (kWp) teljesítményű, 2,2 millió forintba kerülő napelemes rendszerhez tartozó akkucsomag telepítésének költségét, az árak pedig azóta csak emelkedtek.
Az MNNSZ úgy véli, ezzel a lépéssel a kormány a napelemes rendszerek terjedésének elősegítése helyett a fejlődés ellenében lép fel és nem segíti azt sem, hogy csökkenjen Magyarország jelentős villamosenergia-importja.
Összefogásra és támogatásra hívnak fel az Országos Mentőszolgálat Alapítvány életmentő nagykövetei: ismert színészek, zenészek, orvosok és vállalatok is csatlakoztak a kampányhoz.
Dombóvári István, Dr. Kulja András, Malek Andrea, Szinetár Dóra, Young G Béci, a Kowalsky meg a Vega és társaik nem kevesebbet vállaltak, mint hogy követőikkel összefogva elérik az általuk kitűzött adományösszeget, amiből a Mentőalapítvány korszerű mentéstechnikai eszközökkel fejlesztheti a mentőautókat. Így bajtársaik mindig a legjobb felszereltséggel indulhatnak a bajbajutottakért. És hogy kik is a nagykövetek, az megtekinthető az Országos Mentőszolgálat Alapítvány honlapján, ahol bárki csatlakozhat az összefogáshoz:
„A mentők érted, értem, értünk dolgoznak, nekik igazán hivatásuk az életmentés. Az adományokból speciális égési kötszerekkel, mellkaskompressziós készülékekkel, innovatív defibrillátorokkal szerelik fel a mentőautókat. Csupa hasznos és korszerű eszköz, ráadásul a Mentőalapítvány a fővárosban és vidéken is támogatja a mentőállomásokat.” – mondta el Csuja Imre, aki jószolgálati nagykövetként már több mint 7 éve segíti az alapítvány munkáját.
A Mentőalapítvány kampányához természetesen nagykövetként és adományozóként is bárki csatlakozhat.
Az Országos Mentőszolgálat Alapítványról:
Az Országos Mentőszolgálat Alapítványt az összes magyarországi mentőállomásért és társaikért tenni akaró mentődolgozók hozták létre 2004-ben. Hiszünk a bajtársiasságban, a józan emberi gondolkodásban és a segítségnyújtás örömében. Pénzbeli és szakmai segítségnyújtással járulunk hozzá a hatékonyabb, gyorsabb és szakszerűbb betegellátáshoz. Közhasznú alapítványunk azért a 8500 mentődolgozóért tevékenykedik, akik az év 365 napján állnak készenlétben, hogy minden nap újjászülethessen valaki.
Ha létrejön a megállapodás az Európai Bizottsággal, eddig nem látott mértékű béremelés jöhet a pedagógusoknak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Kiemelte: a megállapodással 2025-re elérhető az a cél, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék a pedagógusok. Jövőre csaknem 21, majd 25, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés – közölte.
Gulyás Gergely szerint ha sikerül megállapodni, már január 1-jén az eddig tervezett 10 százalék helyett megvalósulhat a közel 21 százalékos emelés. Megjegyezte: a rendszerváltás óta háromszor kaptak jelentős béremelést a pedagógusok, ebből kettő az Orbán-kormány idején volt. MTI
(Gulyás Gergely egy augusztusi Kormányinfón. Fotó: archív/MTI)
Az országszerte megugrott tűzifakereslet nyomán a szállítások is megszaporodtak. Ennek jegyében ismét közösen ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR hatósága és a Zala Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósága, azonban – a jogkövető fakereskedőktől és a lakosságtól kapott pontos információknak köszönhetően – ezúttal sokkal célirányosabbak voltak a hatósági rajtaütések. Bizony jó pár „ügyeskedő” akadt horogra.
A tél közeledtével keresettebb termék lett a tűzifa, ami növeli a jogsértések számát is. Bár a legtöbb tűzifakereskedő és -szállító már ismeri és betartja a szabályokat, mindig akadnak olyanok, akik kibúvókat keresnek. A Zala megyei közös hatósági ellenőrzések során néhányan rendkívül változatosan kitöltött dokumentumokkal, fakitermelési engedélyekkel, szerződésekkel igyekeztek meggyőzni az ellenőröket arról, hogy esetükben miért nem szükséges teljesen kitölteni a szállítójegyet. Próbálkozásuk sikertelen maradt: 3 szállítmány zár alá került, egy esetben a további forgalmazási tevékenységet is felfüggesztették a szakemberek, 9 ügyfélnél pedig további hatósági ellenőrzés vált indokolttá.
A jogsértők sorában volt olyan tűzifaárus, akinek a rokonságát már korábban eltiltottuk a tevékenységtől, ám ez nem vette el a kedvét a megfelelő iratok nélküli szállítástól. A razzia során sikerült lefülelni olyan szállítmányokat is, amelyekről okkal feltételezhető, hogy az eladó kereskedő tudott a vevője jogszerűtlen fakereskedelmi tevékenységéről, mégis segítette azt a saját eladásaival. Ebben az esetben mind a két cég alapos kivizsgálásra számíthat.
A közlekedési hatóság szakemberei számos esetben intézkedtek a tűzifarakomány nem megfelelő rögzítése vagy túlsúly, több esetben ezek együttes fennállása miatt. Egy járművet pedig soron kívüli műszaki vizsgálatra rendeltek. Általánosságban is elmondható, hogy a lakossági tűzifaellátást végző tehergépjárművek műszaki állapota nem kielégítő Zala megyében, ráadásul a fuvarköltségek csökkentése érdekében jelentősen túlterhelik azokat, ami különösen balesetveszélyessé teszi a közlekedésüket. Ezek a mulasztások egyébként 2021 februárjától közigazgatási szabályszegésnek minősülnek, melyekhez a jogszabály jelentős mértékű bírságot rendel.
Ugyanakkor örömre adott okot, hogy az ellenőrzést végző kollégák ezúttal is jó néhány példásan kiállított irattal szállított, gondosan összerakott, a megrendelő minden igényét kielégítő szállítmánnyal találkoztak. Továbbá az ellenőrzés során egyetlen olyan szállítmányt sem állítottak meg, amelyben a tűzifa külföldre szállítását szabályozó kormányrendelet előírásait megsértették volna.
Ismételten felhívjuk a rönkfát és a méterfát szállítók figyelmét, hogy a képen is látható módon (menetirányra merőlegesen, keresztben) felterhelt áru esetében a nyitott, oldalfal nélküli, nem megfelelő rakoncakiosztású járműveknél az oldalirányú elmozdulás elleni védelem nem biztosítható csak feszítőhevederek alkalmazásával. Ez nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak sem! Az ilyen típusú szállítmányok mindegyikénél megállapítható volt (akár nyerges szerelvényről, akár kisteherautóról volt szó), hogy a rakományegység több helyen egyáltalán nem érintkezett a feszítő hevederrel, tehát voltak rögzítetlen rönkök a járművön. A hatóság minden ilyen balesetveszélyes szituációban a rakomány lerakását vagy lehetőség szerint annak átrakását rendeli el – közölte weboldalán szerdán a NÉBIH.
Az idei szezonban 3531 esetben láttak el embereket strandokon, 34 embert mentettek ki a vízből, 180-szor riasztották a mentőhajóikat, és 74 vízi vagy vízparti rendezvényt biztosítottak a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) munkatársai.
A szakszolgálat az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében beszámolt arról is, hogy 2022-ben 64 strandon teljesítettek szolgálatot; 51 balatoni, tíz vidéki és három budapesti helyszínen. Egy átlagos nyári napon 120 vízimentőjük dolgozott napi 10-12 órában. Mint írják, összeségében 435 munkatársuk vett részt az idei szezon strandi és mélyvízi mentési feladatainak ellátásban. Nyolc vízimentő tanfolyamot tartottak, aminek köszönhetően 77 új vízimentő lépett szolgálatba ezen a nyáron.
A VMSZ szárazföldi mentőegységgel, egy mentőtiszti autóval és egy esetkocsival is rendelkezik, amelyek 71 alkalommal láttak el esetfeladatot – derül ki a közleményből. Az általuk biztosított rendezvények között volt a Balaton-átúszás, a Balaton Sound, a Vizes világbajnokság és a Kékszalag is. A tájékoztatás kitér arra is, hogy nem csak embereket kellett menteni: 48 alkalommal bajba jutott hajókat, vitrolásokat emeltek ki vagy vontattak partra a vízimentők.
A VMSZ Vizek veszélyei címmel országos szinten bemutatott balesetmegelőző kisfilmsorozatot gyártott, amit a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Balaton Fejlesztési Tanács pályázatain elnyert támogatásból finanszírozott. Balesetmegelőző programjuk részeként idén két újabb balatoni strandon helyeztek ki tájékoztató Mentőöv táblákat, és több strandon állítottak fel mentőmellényállványt gyerekeknek, ahonnan bárki ingyenesen kölcsönvehetett mentőmellényeket. A közlemény szerint jövő nyáron már hét strandon várja ilyen lehetőség a gyerekeket: Balatonalmádiban, Balatonkenesén, Alsóörsön, Keszthelyen, Gyenesdiáson és két balatonlellei helyszínen.
„A célunk még mindig az, hogy a Balaton legyen Európa legbiztonságosabb tava” – hangsúlyozza a VMSZ az összefoglalójában.
Rendőrségi ajánlást tett közzé a 2022. évi online népszámláláshoz az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján kedden annak érdekében, hogy az internetes lehetőséget igénybe vevők ne váljanak csalók áldozatává.
Aki az online kitöltést választja, a https://belepes.nepszamlalas2022.hu/ zárt rendszeren keresztül, kizárólag a háztartás címére levélben kézbesített egyedi „belépési kód” segítségével tud adatokat szolgáltatni – írták a police.hu oldalon. Felhívták a figyelmet arra, hogy az oldalra belépéskor mindenki győződjön meg róla, hogy a weboldal biztonságos, az URL előtt szerepel a https:// kitétel vagy egy zöld lakat, mellette a „biztonságos” kifejezés. Legyen gyanús, ha például csak a személyes adataira, anyagi helyzetére, netán a bankszámlája adataira kérdeznek rá – olvasható.
(Egy férfi kitölti a népszámlálás online kérdőívét nyíregyházi otthonában 2022. október 1-jén. Ezen a napon megkezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív. MTI/Balázs Attila)
Mint írták, a népszámlálással kapcsolatos kérdőívek online kitöltése körülbelül 30 percet vesz igénybe, ezért legyen gyanús, ha néhány adat kitöltésével véget is ér az adatszolgáltatás. Ebben az esetben senki ne mentse, küldje el a megadott információkat. Ha valaki úgy látja, hogy minden óvintézkedése ellenére becsapták, megkárosították, tegyen feljelentést a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon, de személyesen is tehet bejelentést bármely rendőri szervnél vagy telefonon, a 112-es segélyhívószámon – olvasható a police.hu oldalon.
A Központi Statisztikai Hivatal október 1. és november 28. között Magyarországon a teljes népességre kiterjedő népszámlálást végez. Az első szakaszban 2022. október 1. és október 16. között a lakosok interneten tölthetik ki a kérdőíveket, ezt követően számlálóbiztosok keresik fel a háztartásokat. Akik nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, november 21. és november 28. között a település jegyzőjénél jelentkezve tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
A kérdőívet ki kell tölteni mindenkiről, aki Magyarországon él, azokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, továbbá a külföldi állampolgárokról is, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak – írták.
November 10-15-e között kapják kézhez a nyugdíjasok az inflációs nyugdíjkiegészítést – jelentette be közösségi oldalára szombaton feltöltött videójában Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő úgy fogalmazott: egész Európában nehéz idők járnak, de ilyenkor sem szabad szem elől tévesztenünk a legfontosabb, nagy nemzeti céljainkat, az egyik ilyen a nyugdíjasok megbecsülése Magyarországon. Emlékeztetett: sikerült az elmúlt évek gazdasági teljesítményeinek köszönhetően visszaadniuk azt a 13. havi nyugdíjat, amelyet a baloldali kormányok vettek el az idősektől. „Ezt komoly eredménynek és becsületbeli ügynek tekintem, tehát úgy, ahogy az idén, úgy jövőre is meg fogja kapni minden nyugdíjas a 13. havi nyugdíjat” – fogalmazott.
(Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a Kálvin téri református templomban 2022. október 1-jén. MTI/Máthé Zoltán)
Itt azonban nem állunk meg – mondta, és hozzátette, hogy a brüsszeli szankciók miatt tovább nőtt az infláció egész Európában, így Magyarországon is. „Ezért az idén már másodszor, ismét inflációs nyugdíj-kiegészítést fizetünk, amelyet idén november 10. és 15-e között kapnak kézhez a nyugdíjasok. És még itt sem állunk meg, a gazdasági növekedés mértékét látva úgy látom, lehetőségünk lesz nyugdíjprémiumot fizetni idén is a magyar nyugdíjasoknak, amit a terveink szerint a novemberi nyugdíjjal kapnak majd kézhez” mondta.
„Nehéz idők, válság ide vagy oda, a nyugdíjasainknak Magyarország megadja azt, ami megilleti őket” – fogalmazott a miniszterelnök az idősek világnapján – közölte szombaton az állami hírszolgálat (MTI).
