EP bizottság: addig nem jön uniós pénz, amíg az összes feltételt nem teljesíti Magyarország

Jogállamisági problémák miatt nem érkeznek az EU-s pénzek.

Magyarországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az uniós források zárolásának feloldásához szükséges valamennyi feltételt, hogy azok eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz – közölték a költségvetési ellenőrző bizottság uniós törvényhozói, mivel a jogállamisággal kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak.

„Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy minden további késedelem nélkül hajtsa végre mind a 27 szupermérdföldkövet, hogy végre feloldhassuk a közel 28 milliárd euró zárolását” – mondta Monika Hohlmeier (néppárti) delegációvezető szerdán (május 17-én) a magyarországi tényfeltáró misszió végén újságíróknak.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben úgy döntött, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben Magyarország számára előirányzott közel 22 milliárd eurónyi forrást befagyasztja mindaddig, amíg nem teljesül a jogállamiság és az alapvető jogok helyreállításának 27 feltétele. Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt további 5,8 milliárd eurónyi, az uniós gazdaságélénkítési programból származó támogatás továbbra is befagyasztva van.

„Azt szeretnénk, hogy a pénzeszközök átlátható módon jussanak el a magyarországi polgárokhoz és vállalkozásokhoz” – mondta Hohlmeier, hozzátéve, hogy a Parlament továbbra is figyelemmel fogja kísérni az ország helyzetét.

Fennmaradó aggályok

A küldöttség szerint továbbra is aggályok merülnek fel az állami számvevőszékkel és a pályázatok manipulálásával, a költségvetési elszámolások megbízhatóságával és a csalási ügyek ügyészségnek történő bejelentésével kapcsolatban.

„Konkrét kérdéseket tettünk fel, de nem kaptunk konkrét válaszokat, és ez aggasztó” – mondta Hohlmeier.

A képviselők aggodalmuknak adtak hangot a közbeszerzéssel, a helyi és regionális hatóságok bevonásának hiányával és a parlament döntéshozatali folyamatának hiányosságaival kapcsolatban is.

Az üzleti környezetet illetően az uniós törvényhozók arról számoltak be, hogy egyes ágazatokban torzító árplafonokat alkalmaznak, önkényesen módosítják a törvényeket, valamint megfélemlítő intézkedésekről számoltak be, amelyek veszélyeztetik a szabad egységes piacot.

Vannak biztató jelek is

A képviselők ugyanakkor elmondták, hogy történtek előrelépések.

Az új integritási hatóság kinevezése „nagyon pozitív” – mondta a küldöttség, és üdvözölte a többi „pozitív fejleményt”, például a nemzeti adó- és vámhatóság és az uniós csalásellenes ügynökség, az OLAF közötti együttműködést, valamint az igazságszolgáltatás megerősítését célzó, nemrégiben elfogadott módosításokat – írta az Euractiv.