A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai közúti ellenőrzésen több mint kétezer doboz adózatlan cigarettát találtak.
A pénzügyőrök az M7-es autópálya letenyei szakaszán ellenőrizték az a román buszt, aminek a csomagterében kilenc, ragasztószalaggal lezárt, címzés nélküli kartondobozt találtak. A kartonok 2000 doboz adózatlan cigarettát rejtettek. Alig pár később órával az autópálya Sormás és Csörnyeföldi pihenőjében szintén két busz bukott meg háromszázötven doboz csempészcigivel.
A három és félmillió forint értékű dohányt lefoglalták és eljárást indítottak – tájékoztatta honlapunkat csütörtökön Juhászné Prantner Etelka pénzügyőr százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatóságának sajtóreferense. (Fotó: NAV)
A hónap végével megszűnik az antigén gyorstesztek patikán kívüli forgalmazásának lehetősége – hívta fel a figyelmet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYEI) a hivatalos közösségi oldalán.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazási engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi egységek szeptember 30-áig forgalmazhatnak önellenőrzési célt szolgáló SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szánt antigén gyorstesztet – írták.
A június elsején hatályba lépett, a járványügyi veszélyhelyzet megszűnéséről szóló rendelet szerint a forgalmazásra jogosult drogériák, kiskereskedelmi üzletek, benzinkutak a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig, azaz szeptember 30-áig árusíthatnak antigén gyorsteszteket – közölte hétfőn az állami hírszolgálat (MTI).
Országos, egységes sztrájkot hirdet az oktatás világnapjára, október 5-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – tájékoztatta az MTI-t a szakszervezet országos választmánya vasárnap.
Közleményükben azt írták: pénteki ülésükön döntöttek a közeljövő akcióiról. A gördülő sztrájk folytatása mellett rendszeresen fognak napokat megnevezni, amikor munkabeszüntetésre hívják az oktatásban dolgozókat – jelezték.
Október 5-re azt kérik: az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, szakszolgálatokban dolgozók ezen a napon ne vegyék fel a munkát. A PDSZ a közszféra és a versenyszféra szakszervezeteit arra kéri, hogy szervezzenek szolidaritási sztrájkot, szolidaritási akciókat erre napra, hogy világos legyen: az oktatás nemzeti ügy.
A sztrájkot legkésőbb szeptember 27-én szerdán 16 óráig kell bejelenteni az intézményvezetőnek és 29-én 16 óráig le kell adni a sztrájkolók várható létszámát és névsorát – tájékoztattak.
Közölték azt is, hogy a Pedagógusok Szakszervezetével közös delegációik felkeresik október elején az Alapvető Jogok Biztosának budapesti, győri, miskolci, pécsi, valamint debreceni, székesfehérvári, és szegedi irodáit, hogy átnyújtsák a hivatalnak az összegyűjtött panaszokat – közölte vasárnap az állami hírszolgálat.
A júniusi időközi választáson kialakult szavazategyenlőség miatt megismétlik vasárnap a polgármester-választást a Zala megyei Nemesnépen.
Miután a település négytagú képviselő-testülete korábban feloszlatta magát, júniusban időközi választáson szavazhatott a 119 választópolgár – közülük 91-en járultak az urnákhoz – új képviselőkre és polgármesterre. A képviselő-választás eredményes volt, a két polgármesterjelölt azonban ugyanannyi szavazatot kapott.
Stokker Balázs, a Csesztreggel közös önkormányzati hivatal jegyzője szerdán az MTI-nek felidézte: a szavazatszámláláskor azt állapították meg, hogy a települést addig is irányító Nagy István (független) 45 voksot kapott, kihívója, a szintén független Dénes Zoltán pedig 44-et, két szavazólapot pedig érvénytelennek találtak.
Fellebbezés után a területi választási bizottság újraszámolta a voksokat, és az egyik érvénytelennek minősített szavazólapot érvényesnek ismert el. Így mindkét jelölt ugyanannyi szavazatot gyűjtött be.
Vasárnap ezért újból voksolhatnak a nemesnépiek – most 118-an szerepelnek a választói névjegyzékben – a két polgármesterjelöltre. (Fotó: Nemesnép település – Facebook)
Önkormányzatunknak a villamosenergia ellátásra 2022. december 31-ig van szerződése. A 2023-as évre elkezdtük a beszerzés előkészítését. A gázellátás biztosítására 2023. szeptember 30-ig élő szerződésünk van, így ebben szerencsére jobban állunk számos más városnál, de 2023. október 1-től a gázszolgáltatás ára is jelentősen emelkedni fog.
A kalkuláció során a Megyei Jogú Városok Szövetségének adatait vettük figyelembe: villamos energia 320 Ft/kWh, gáz 1.600 Ft/m3. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 8-10-szeres világpiaci áron fogunk tudni új szerződéseket kötni. A 2022-es városi költségvetés stabil, az energiaszerződéseink élnek, az önkormányzat biztonsággal tudja működtetni az intézményeket, így más városokkal ellentétben Zalaegerszegen nem készülünk 2022-ben a nagy intézmények bezárására, csak kisebb takarékossági intézkedések megtétele szükséges (szökőkutak, díszkivilágítások, rendezvények, stb.).
(Fotó: Balaicz Zoltán – Facebook)
Ugyanakkor a 2023-as esztendő már Zalaegerszeget is kritikusan érinti. A Polgármesteri Hivatal szakosztályai, az intézmények és a cégek vezetői folyamatosan kalkuláltak és egyeztetettek az elmúlt hetekben arról, hogy városunkban milyen tehertételt jelent majd a nemzetközi energiaárak drasztikus emelkedése. Az adatok összesítésével végeztek a kollégák, amit megosztok a város polgáraival. A számok NEM a végösszeget, hanem a NÖVEKEDÉS összegét mutatják! A viszonyítás érdekében jelzem, hogy a város teljes iparűzési adóbevétele 2023-ban várhatóan 5,4 milliárd forint lesz (2014-ben még csak 3,2 milliárd forint volt).
Az önkormányzati intézmények villamosenergia költségének növekedése 2023-ban: 1.129.378.000 Ft. Az önkormányzati cégek villamosenergia költségének növekedése 2023-ban: 4.565.061.000 Ft. Az önkormányzati intézmények földgáz költségének növekedése 2023-ban: 477.260.000 Ft. Az önkormányzati cégek földgáz költségének növekedése 2023-ban: 454.026.000 Ft
Az önkormányzati intézmények és cégek összes energiaköltségének növekedése 2023-ban: 6.625.725.000 Ft !!! (tehát több mint 6,6 milliárd Ft). Emellett az állami Volánbusz Zrt. tájékoztatása alapján (különösen az üzemanyagárak emelkedése miatt) az önkormányzatunk által a helyi tömegközlekedés biztosításáért a cégnek fizetendő veszteségfinanszírozás 2023-ban elérheti az 1 milliárd forintot. A gyermekétkeztetés biztosításának többletköltsége pedig jövőre megközelíti a 250 millió forintot.
Az intézmények közül a legnagyobb arányban a következő helyeken emelkedik meg az energiaköltség (megegyezik a többi várossal): színház és bábszínház, múzeum, könyvtárak, uszoda, Városi Művelődési Központ és valamennyi intézményegysége, sportcsarnok, vásárcsarnok, városháza.
A cégek közül a legnagyobb növekedés a Zalavíz Zrt-nél lesz, a vállalat gáz- és áramköltsége jövőre 3,6 milliárd forinttal emelkedik (!!!). Vagyis a város teljes, 6,6 milliárd forintos energiaköltség emelkedéséből 3,6 milliárd forintot, a teljes összeg 55 százalékát a Zalavíz Zrt. teszi ki. Ezt az összeget 2023-ban sem a főtulajdonos zalaegerszegi önkormányzat, sem a többi kisebb önkormányzat nem tudja biztosítani, kipótolni az amúgy is negatív eredménnyel záró (vízdíjat 10 éve egyszer sem emelő) Zalavíz Zrt. részére, így a cég működésének, ezáltal a lakosság folyamatos ivóvízellátásának további biztosítása csakis állami szerepvállalással lehetséges.
Mik a következő lépések?
A szakosztályok, az intézmények és a cégek szeptember 26-ig intézkedési terveket dolgoznak ki a 2023-as évre vonatkozóan. Felesleges zsákbamacskát árulni, mindig az egyenes beszéd a legkorrektebb. Ha a 25 milliárd forint helyi iparűzési adóval rendelkező Győrben és Székesfehérváron, vagy a 9 milliárd forint adóbevétellel rendelkező Szombathelyen már elkezdődött bizonyos intézmények bezárása és erre készülnek 2023-ra vonatkozóan is, akkor az 5,4 milliárd forint helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező Zalaegerszegen is biztosan lesznek hasonló intézkedések.
A döntések meghozatala során a legfőbb elv az, hogy az önkormányzati alapszolgáltatások NEM sérülhetnek és azoknak mindenképpen tovább kell működni: 4 bölcsőde, 15 óvoda, oktatás és nevelés, orvosi rendelők, idősotthonok, szociális intézmények és támogatások, közvilágítás, gyermekétkeztetés, tömegközlekedés. Ezeknél az intézményeknél és szolgáltatásoknál semmilyen változás nem lesz 2023-ban, tehát ugyanúgy tovább működnek a családok és a polgárok érdekében, mint most.
Annak érdekében, hogy az előbb felsorolt alapszolgáltatások zavartalanul működhessenek, a számlákat kiegyenlíthessük, mind az 1800 önkormányzati dolgozó állását megtartsuk, a bérüket és a járulékaikat továbbra is tudjuk fizetni, ahhoz 2023-ra vonatkozóan újra kell gondolnunk az ÖSSZES TÖBBI intézményünk és létesítményünk működését. Lesz, ahol ez takarékossági lépéseket jelent majd, lesz, ahol szűkített nyitvatartást és lesz, ahol épületek átmeneti lezárást. De ha az a tét, hogy mind az 1800 munkatársunk álláshelyét megőrizzük és az a tét, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák, időotthonok és orvosi rendelők ezután is működjenek, ott legyen fűtés és világítás, akkor biztos vagyok benne, hogy szükség esetén néhány hónapra le tudunk majd mondani néhány olyan szolgáltatásról, amelyek nem feltétlenül kellenek a mindennapi létfenntartáshoz.
Fontos, hogy ahol fel is merül majd az épületek esetleges ideiglenes, néhány téli hónapra való lezárása, ott sem az intézmények megszüntetéséről van szó! A helyzet a koronavírus világjárvány időszakához lesz hasonló, amikor szintén zárva volt néhány épület, de kreatív megoldásokkal az intézmények tudtak feladatot adni a munkatársaknak és a kollégák akkor is dolgoztak. Ez jó munkaszervezéssel most is így lesz, vagyis ahol mégis kell majd épületeket ideiglenesen lezárni, a munkahelyek ott sem szűnnek meg!
Összefoglalva:
Az óvatos gazdálkodásnak és a több évre kötött energiaszerződésnek köszönhetően 2022-re vonatkozóan, más városokkal ellentétben szerencsére még nem kell jelentős korlátozó lépéseket hoznunk, de takarékoskodnunk igen.
2023-ban a legfőbb célunk az alapszolgáltatások zavartalan működtetése (bölcsődék, óvodák, oktatás és nevelés, orvosi rendelők, idősotthonok, szociális intézmények és támogatások, közvilágítás, gyermekétkeztetés, tömegközlekedés).
Ezek az alapszolgáltatások nem maradhatnak energia, fűtés, világítás nélkül, a drasztikusan emelkedő számlákat ki kell fizetnünk.
Ugyancsak kiemelt cél, hogy mind az 1800 önkormányzati dolgozó állását megőrizzük, béreiket és járulékaikat ki tudjuk fizetni.
A nehéz helyzetbe kerülő, rászoruló polgártársainkat segítenünk kell, erre kibővített szociális, rezsi, gáz- és villamosenergia, valamint tűzifa támogatási rendszert dolgozunk ki a következő, október 20-i közgyűlésre, mely szociális plusz támogatásokhoz szintén jelentős pénzügyi többletforrás szükséges majd átcsoportosításokkal, egyéb ágazatok terhére. A támogatás részleteit a következő napokban ismertetem.
Egyértelműen az első öt pont a fontos! Ezeknek a biztosítása élvez elsőbbséget, a drasztikus energiaár emelkedések miatt alapvetően ezekre kell majd a meglévő pénzügyi forrásainkat és kereteinket költeni. A 2023-as évet illetően az egyéb szolgáltatásokra, intézményekre, épületekre, felújításokra, fejlesztésekre, parkokra, önként vállalt feladatokra, városi fesztiválokra, rendezvényekre és művészeti, egyesületi, kulturális, valamint sport támogatások sorsára vonatkozóan a november 17-i közgyűlésen döntünk.
Több, már régóta vezető polgármester kollégám is úgy fogalmazott, hogy települési szinten ilyen nehéz helyzetet a rendszerváltoztatás óta, vagy talán egész életükben soha nem éltek még át. De ha a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, ha az alapszolgáltatásokat tovább tudjuk működtetni és ha a rászorulóknak tudunk rezsitámogatást biztosítani, akkor eredményesek leszünk!
A következő napokban és hetekben (a koronavírus világjárvány idején adott tájékoztatóimhoz hasonlóan) folyamatos és részletes beszámolókkal fogok jelentkezni a pontos energiaárak bemutatásával, a szociális rezsitámogatási rendszer elemeivel és az egyes intézményi döntésekkel kapcsolatban. Bízom benne, hogy a koronavírus világjárvány két évéhez hasonlóan, az ott mutatott közös gondolkodás, őszinte kommunikáció, valamint összefogás most is eredményes lesz, és átsegíti városunkat ezen a krízisen is! – írta a helyzetet elemezve Facebook oldalán Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) és a MANAP Iparági Egyesület álláspontja szerint a RRF-6.2.1-es, 100%-os támogatású napelemes pályázattal elnyert támogatások maximum összegét az eredeti bruttó 485 645 Ft/kWp-ről bruttó 600 000 Ft/kWp-re szükséges emelni. Ha marad az eredeti összeg, több mint 43 ezer nyertes pályázónál kerülhet veszélybe a kivitelezés, hiszen a pályázat kiírása óta jelentős áremelkedés ment végbe a fotovoltaikus eszközök piacán éppúgy, mint a szállítmányozásban (üzemanyagár), a bérköltségekben (KATA eltörlése), ráadásul időközben a forint is veszített értékéből a vezető devizákkal szemben.
Az MNNSZ és a MANAP több mint 350 tagvállalata mindent megtesz, hogy az RRF-6.2.1-es „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” pályázat valóban működőképes lehessen és minden nyertes pályázó rendszere kiépüljön.
Ettől a szándéktól függetlenül azonban az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott a helyzet, így a 2021 novemberében kihirdetett keretszámok tarthatatlanokká váltak. Ennek több oka is van. Először is a forint árfolyama jelentősen romlott az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítva, továbbá meredeken nőttek a kivitelezők költségei a kata adózási rendszer szabályainak megváltoztatásával. Ugyancsak a kivitelezők vállalási pozícióját rontja az általános infláció elszabadulása, az üzemanyagárak emelkedése, az ukrajnai háború hatása, valamint a Covid-járvány újabb és újabb hullámai miatti költségnövekedés.
A 2021. évi pályázati körben az elszámolható maximális fajlagos költségeket (áfával növelt bruttó összegek anyag- és munkadíjjal együtt) 485 645 forint/kWp-ben (az adott panel vagy rendszer elméleti csúcsteljesítménye) maximálta a kiíró. A jelentősen megváltozott piaci és ágazati környezetben az MNNSZ és a MANAP bruttó 600 000 forint/kWp támogatási felső korlátot javasol.
A szövetségek a tagvállalataiktól beszerzett információ alapján arra is kénytelen felhívni a figyelmet, hogy változatlan támogatási keretösszeg mellett az előszerződések ellehetetlenülnek. A kivitelezők már most is „menekülnek”, amiben szerepet játszik, hogy a már megvalósult rendszereket sem tudják elszámolni az Elektronikus Pályázó, Tájékoztató és Kommunikációs felületen, és sem szóban, sem írásban nem kapnak megnyugtató választ, hogy ennek mi az oka. Különös aggodalomra ad okot a kivitelezők körében, hogy bizonytalan a pályázat finanszírozási hátterét biztosító EU-források folyósítása a lehetséges megvonások miatt.
Az MNNSZ és a MANAP tagvállalatai a hatalmas piaci igény kielégítésére fejlesztésébe fogtak, beruházási és likviditási hiteleket vettek fel, bővítették a munkatársi gárdájukat és modernizálták eszközeiket, ezen felül az összességében körülbelül 90 milliárd forint összegű 43 600 győztesnek nyilvánított pályázat napelemes rendszereinek elemeit a cégek egy része már letelepítette és finanszírozza, ami a magyar KKV-k számára komoly terhet jelent ugyanakkor elszámolnia egyik kivitelezőnek sem sikerült a mai napig!
Emlékezetes, hogy a 2010-es panelprogram kifizetései is elhúzódtak 2015-ig, számos céget taszítva csődbe. Ezért az MNNSZ tagvállalatai egyértelmű garanciát kérnek a pályázat kiírójától, hogy költségeik kifizetését elismeri és érvényesíthetővé teszi, hozzájárul, hogy a telepítés költségeire a kivitelező előleget kérhessen, továbbá garantálja, hogy a teljesítések átvétele és a végszámla kifizetése a kiírás/szerződés szerinti időben megtörténik! – írta közleményében a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 332 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal nőtt egy év alatt. Az előző hónaphoz képest csupán 0,1 százalékponttal lassult a keresetek növekedési üteme, a július havi bruttó és nettó átlagkereset 3600, illetve 2400 forinttal csökkent. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 465 700 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, 16,6 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit.
A vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 800 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a nettó kereset 339 700 forint, mindkettő 14,9 százalékkal több a tavaly júliusinál. A feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban egyformán 15,3 százalékos volt a keresetek emelkedése és 518 800, illetve 405 800 forintot ért el. Az építőiparban regisztrált 402 800 forintos bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A legmagasabb júliusi bruttó átlagkereset 14,8 százalékos növekedéssel az infokommunikációs szektorban volt, 819 700 forint, a pénzügyi, biztosítási cégeknél 2,2 százalékos volt az éves növekedés és 810 200 forintra ment fel az átlag. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén egy év alatt 19,8 százalékos növekedéssel 316 900 forintra emelkedett az átlagkereset, a kereskedelemben 462 500, a szállítás, raktározásban 470 ezer forint volt a bruttó átlag 15,0, illetve 19,7 százalékos emelkedéssel.
A költségvetési szektorban 11,5 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó 503 400, a nettó 334 700 forint volt, szintén közfoglalkoztatottak nélkül. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén 10,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset 548 800 forintra, a humán egészségügyben 677 ezer forint volt a bruttó átlag, az oktatásban 464 ezer forint, 21,9, illetve 14,8 százalékos emelkedéssel – derül ki a KSH júliusi adataiból.
Az év első hét hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó átlagkereset 504 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 515 500 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki – közölte a KSH. MTI
További két embernél igazoltak majomhimlő-fertőzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumában a múlt héten, ezzel 77-re nőtt a Magyarországon diagnosztizált esetek száma.
Az NNK azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az új fertőzöttek – egy 25 és egy 38 éves férfi – otthonukban elkülönítve tartózkodnak, kórházi kezelés egyikük esetében sem szükséges. A területileg illetékes járványügyi hatóság valamennyi betegnél vizsgálatot végez – tették hozzá.
Jelezték azt is, hogy a betegség a nyirokcsomók duzzanatával és nem specifikus tünetekkel kezdődik, mely lehet láz, hidegrázás, izomfájdalom, hátfájdalom, fejfájás és fáradtság.
A tünetek megjelenése után 1-3 nappal jellegzetes bőrkiütések jelentkezhetnek az arcon, a tenyéren, a talpon, de megjelenhetnek a szájnyálkahártyán, a nemi szerveken és a végbél környékén is – hívták fel a figyelmet. Azt kérték, hogy ha valaki kiütéssel járó megbetegedést észlel magán, forduljon orvoshoz. (A fotó illusztráció:Alexandra Koch/Pixabay)
Július másodika óta tűzgyújtási tilalom volt az ország egész területén. A mai nappal azonban – két megye kivételével (Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád) – visszavonták az intézkedést, ami megyénket is érinti. Beszédes számok ugyanakkor, hogy ebben az évben már közel 230 szabadtéri tűznél volt szükség a megye tűzoltóinak beavatkozására, a leégett terület nagysága pedig meghaladta a 670 hektárt. A tűzgyújtási tilalom kihirdetése, majd visszavonása között eltelt időszakban mintegy 60 helyszínen oltottak tüzet a zalai egységek, azaz az összes ilyen jellegű eset negyede ez idő alatt történt. Természetesen a mostani visszavonás nem azt jelenti, hogy ne kellene továbbra is odafigyelni a szabályok betartására!
A szabadtéri tüzek idén egy ember életét követelték Zalában, méghozzá Gyenesdiáson, ahol az elszabadult lángok vezettek a tragédiához, Zalaegerszegen pedig egy ember megsérült, miközben felgyújtotta a környezetében lévő aljnövényzetet. Tavaly Rédicsen követelt emberéletet egy tarlótűz. Ezek az esetek is rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a szabályok betartása, mert adott esetben emberi élet is múlhat rajta!
Az őszi, elsősorban kertekben, telkeken végezendő munkálatokkal kapcsolatban ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a zöldhulladék-égetés könnyen kiterjedt szabadtéri tűzhöz vezethet! Ez a természeti és épített környezetet jelentősen veszélyezteti. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy belterületen történő égetést önkormányzati rendeletek szabályozzák, melyek világosan meghatározzák, hogy mikor és milyen időpontban lehet égetni. Ezek a rendeletek nem egységesek, önkormányzatonként eltérnek.
Amennyiben egy település rendeletben nem szabályozza az égetést, úgy az adott helyen a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos! Kérjük, hogy aki belterületen égetni szeretne, az mindenképpen tájékozódjon az adott önkormányzatnál!
Külterületi égetés kizárólag növény-egészségügyi okokból történhet, vagy ha a növényi hulladék megsemmisítése, elszállítása más módon nem megoldható. Itt nem elegendő a szubjektív megítélés, illetve pusztán a kényelmes megoldás választása. Ahol nem növény-egészségügyi ok áll a háttérben, vagy egyébként a növényi hulladék megsemmisítése más módon megoldható, ott komoly bírságot vonhat maga után ezek meggyújtása!
Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.
A nedvesebb, csapadékosabb időjárás miatt ügyeljünk arra, hogy mindig száraz legyen a növényi hulladék, amelyet meggyújtunk! A tűzbe egyéb anyagot, például kommunális hulladékot, autógumit ne dobjunk, és tartsunk biztonságos távolságot a környező értékektől (épületek, építmények, erdők, fásítások, nádas stb.). Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. A tüzet soha nem hagyjuk őrizetlenül, veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Tartsunk az égetés közelében megfelelő mennyiségű oltóanyagot (víz, homok, adott esetben tűzoltó készülék), valamint a tűz irányításához szükséges kéziszerszámot (gereblye, lapát, vasvilla)! Ha feltámad a szél, azonnal oltsuk el a tüzet! Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Az a személy, aki az érvényben lévő szabályokat megszegi, tűzvédelmi bírsággal és környezetvédelmi bírsággal is sújtható! A tűzvédelmi bírság – az okozott károk megtérítésén túl és az előidézett károk mértékétől függően – húszezertől hárommillió forintig is terjedhet!Javasoljuk, hogy aki ezt el szeretné kerülni, az egyrészt tájékozódjon, másrészt gondolkodjon alternatív megoldásokban, így például a zöldhulladék elszállításában, elszállíttatásában, vagy komposztálásában.
Baj esetén pedig tárcsázzák a 112-es segélyhívó számot, és kérjék a tűzoltók segítségét! – tájékoztatott kedden a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Az optimális sebesség megválasztásával és előrelátó vezetési stílussal jelentős üzemanyag-megtakarítást érhetnek el a kamionsofőrök. A fuvarozók egyik meghatározó szakmai érdekképviselete, a NiT Hungary számításai szerint egyetlen kamion technikás vezetésével havi akár 110 ezer forint is megtakarítható lenne a járművek üzemanyag fogyasztásából. Ez az itthon működő hatvanezer kamion esetében együttesen akár 6,5 milliárd forintos spórolást jelentene havonta. Az idei „5 tengelyen-biztos kézzel!” című közlekedésbiztonsági és vezetéstechnikai versenyen ismét új feladatot kapnak az indulók, kifejezetten az üzemanyag-takarékosság jegyében.
A fuvarozók egyik vezető szakmai érdekképviselete, a NiT Hungary szakértői a közelmúltban alapos számításokat végeztek, hogy azt vizsgálják, milyen módszerekkel és mekkora mértékű üzemanyag megtakarítás lenne elérhető a nehéz tehergépjárműveknél a sofőrök vezetési technikájának megváltoztatásával.
“Az optimális sebesség megválasztásával, a hirtelen fékezések elkerülésével és előrelátó tervezéssel történő vezetés akár járművenként 3-5% százalék megtakarítást is jelenthet az átlaghoz képest. Itthoni tankolással egy kamion nagyjából 13 000 kilométert fut havonta, így technikásabb vezetéssel akár 110 000 forinttal kellene kevesebbet tankolni járművenként. Ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg Magyarországon hetvenezer kamion működik, amelyből nagyjából ötvenötezer teljesít nemzetközi fuvarokat, ezek összeadva 80 milliárdos megtakarítást érhetnénk el, kizárólag a sofőr vezetési technikáján történő változtatással” – mondta Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.
A szakértő szerint az energiaválság és a növekvő üzemanyagárak miatt sosem volt olyan fontos a gépjárművek fogyasztásának optimális szinten tartása, mint most. Mindez kiemelten igaz a fuvarozókra, akik az átlagnál jóval többet tankolnak, ráadásul rájuk vállalati ügyfélként a benzinársapka sem vonatkozik.
Dittel Gábor elmondta: a NiT Hungary és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága által közösen szervezett „5 tengelyen-biztos kézzel!” című közlekedésbiztonsági és vezetéstechnikai versenyen közúti vezetési feladatot is kapnak az indulók, ahol a jármű által mért fogyasztási és vezetési értékeket is pontozzák, kifejezetten az üzemanyag-takarékosság jegyében. Így szeretnék technikásabb, tudatosabb vezetésre ösztönözni a magyar kamionsofőröket.
A 2022. szeptember 24-én szombaton, a zsámbéki drivingcamp-ben megrendezésre kerülő eseményen a résztvevők immár tizedik alkalommal szurkolhatnak együtt a legjobb hazai nehéz tehergépjármű vezetőknek. A program keretein belül választják majd meg „A legjobb magyar kamionsofőr 2022-ben” cím birtokosát is, aki egyebek mellett 2 millió forintos fődíjat tudhat majd magáénak. Ráadásul a győztes immár egy nemzetközi versenyen is képviselheti majd Magyarországot.
A 10 éve megrendezésre kerülő versenynek eddig több mint 5000 nevezője volt. A kamionsofőrök több forduló során mérik össze képességeiket. Az első fordulóban elméleti tudásukról adhatnak számot egy online teszt kitöltésével, a másodikban viszont már gyakorlati feladatsort is végre kell hajtaniuk. A két fordulóból kerül ki az ország 10 legjobb tehergépjármű-vezetője, akik a döntőben különböző nehézségű vezetéstechnikai, biztonságtechnikai és rakománykezelési próbatételek során bizonyíthatják rátermettségüket, hogy kiderüljön, közülük ki az ország legjobb kamionsofőrje.
Az egész napos családi rendezvényre idén is több száz érdeklődőt várnak, akik számára a szurkolás mellett szimulátorok, KRESZ-pálya, speciális járművek, elektromos rollerek, önegyensúlyozó eszközök, ugrálóvár, valamint kézműves és szórakoztató programok kínálnak izgalmas élményeket.
