Egy 2001-ben született nagykanizsai férfi tavaly január elsején 15 óra körül érkezett vissza tartózkodási helyére, a nagykanizsai javító intézetbe. Megérkezését követően belekötött a vele egy csoportba tartozó kiskorú sértettbe, a televíziót néző sértett fejét ütögette, mire az egyik gyermekfelügyelő rászólt, hagyja abba.
A támadó a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyta, a kiskorú hátát, lábait, derekát rugdalta. A gyermekfelügyelő ismét rászólt, mire fiatal bement a szobájába. A gyermekfelügyelő megvert gyereket behívta magával a nevelői irodába, ahová rövid idő múlva támadója utánuk ment, a gyerek karját ököllel többször megütötte.
(Az EMMI nagykanizsai javítóintézete)
A felügyelőnő felszólította az agresszív fiatalt, hogy hagyja békén a sértettet, ellenkező esetben hívja a rendőrséget, mire az lehiggadt. A gyermekfelügyelő közben kiment a mosdóba, ezt kihasználva a támadó ismét megütötte a gyerek fejét, majd nyakát is szorongatta.
A felügyelőnő a helyiségbe visszatérve ismét elbeszélgetett fiatallal, aki távozott, majd rövid idő múlva berontott az irodába, egyik kezével megfogta a gyerek nyakát, másik kezét ökölbe szorítva ütötte, majd nekilökte a számítógép asztalnak.
A bántalmazás következtében a gyerek testén 8 napon belül gyógyuló sérülések – így a csípő, váll, felkar, koponya, comb zúzódása – keletkeztek.
Az ügyben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség testi sértés vétsége miatt emelt vádat – tudatta honlapunkkal dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.
Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt hétfőn 12 óra 40 perckor a 7-es számú főút 210-es kilométerszelvényében. Egy sormási nő Peugeot személyautóval közlekedett Nagykanizsa irányába, amikor az előtte haladó tehergépkocsi előzésébe kezdett.
A manőver közben észlelte, hogy szemből egy másik jármű közlekedik, ezért fékezett, majd elrántotta a kormányt, ekkor elveszítette uralmát a gépkocsi felett és egy bal oldali bokros területen oldalára borulva állt meg. A balesetben – az elsődleges orvosi vélemény szerint – a személyautó vezetője könnyű sérüléseket szenvedett. Az eset körülményeit szabálysértési eljárás keretében vizsgálja a Nagykanizsai Rendőrkapitányság – tájékoztatott a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.A nőt a nagykanizsai tűzoltók szabadították ki a kocsiból. (Fotók: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)
A Mura Nemzeti Programban részt vevő 34 dél-zalai településről 4.-7. osztályos általános iskolás gyerekek pályázhattak tanulmányi ösztöndíjra. Az idén harmadik alkalommal meghirdetett Tehetség Ösztöndíjprogram 47 fiatal tanulmányait támogatja szeptembertől, ezúttal mintegy 3,8 millió forint értékben.
2018 óta minden évben meghirdetik azt az ösztöndíjprogramot, amelyre az EFOP-3.9.2-16-2017-00050 „Humán kapacitások fejlesztése a Mura Nemzeti Program nyugati térségében” című projektben részt vevő településeken élő fiatalok pályázhatnak. A bírálat során az ösztöndíjbizottság a tehetséges, de nehéz körülmények között élő fiatalokat kereste, így elsősorban a tanulmányi eredmények és az egészségügyi, szociális körülmények jelentették a döntés alapját.
(Cseresnyés Péter államtitkár köszöntője a tavalyi ösztöndíj átadó ünnepségen Bázakerettyén)
(Farkas Szilárd letenyei polgármester köszöntője a tavalyi bázakerettyei ösztöndíj átadón)
Az ösztöndíj minden diák esetében a teljes tanévre, szeptembertől júniusig szól, egyenként 80.000 Ft-tal támogatva tanulmányi előmenetelüket. Az eredeti tervektől eltérően a bizottsági tagok és Letenye Város polgármestere, Farkas Szilárd döntése alapján a COVID-19 járvány által okozott nehézségek enyhítésére idén 40 helyett 47 pályázó részesülhetett ösztöndíjban.
Nem csupán a bizonyítványok és a körülmények játszottak azonban szerepet a döntésben – e dokumentumok mellé minden pályázónak bemutatkozó levelet is kellett írnia a jövőt illető elképzeléseiről. Gépészmérnök, válogatott sportoló, grafikus, zenész vagy rendőr – csak néhány azokból a foglalkozásokból, amelyek a diákok vágyott céljai között szerepeltek.
Volt, aki a teljes összeget a későbbi továbbtanulására, vagy eszközeinek fejlesztésére szeretné fordítani, és volt, akinek a legnagyobb örömöt az jelentené, ha szülei büszkék lehetnének rá iskolai és sporteredményei miatt. Álmokból tehát nincs hiány. A Tehetség Ösztöndíjprogram célja pedig pont ezeknek a tehetséges fiataloknak a támogatása azzal, hogy esélyeiket, életkezdési lehetőségeiket javítja, bátorítva őket arra, hogy tanulmányaik végeztével is otthonuknak tekintsék a vidéket.
(A tavalyi letenyei ösztöndíjasok)
(A tavalyi muraszemenyei ösztöndíjasok)
A projektről:
A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló EFOP-3.9.2-16-2017-00050 azonosítószámú „Humán kapacitások fejlesztése a Mura Nemzeti Program nyugati térségében” című projekt keretében a Bázakerettye község vezette konzorcium 499,99 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a térség 34 településének humán kapacitásainak fejlesztésére, amely mintegy húszezer lakost érint közvetlenül.
A 2018-tól 2022-ig tartó program legfontosabb célja, hogy programok, képzések szervezésével, eszközök fejlesztésével jövőképet kínáljon az aprófalvak és kistelepülések hátrányos helyzetű lakosságának, a helyi közszolgáltatásokban dolgozóknak, valamint a fiatalkorú lakosságnak, javítva ezzel az érintett települések munkaerő-megtartó képességét, vállalkozói szellem fejlesztését és az elvándorlás csökkentését.
Résztvevő konzorciumi partnerek: Bázakerettye Község Önkormányzata, Dél-Zala Murahíd Letenye Térségi Társulás, Letenye Város Önkormányzata, Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás, Pusztaszentlászló Község Önkormányzata, Szécsisziget Község Önkormányzata, Tófej Község Önkormányzata, Tormafölde Község Önkormányzata, Tornyiszentmiklós Község Önkormányzata, Tótszerdahely Község Önkormányzata.
A Mura Program miniszteri biztosa és elindítója Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő.
„A koronavírus-járvány az élet számos területén a megszokottnál nagyobb odafigyelést és fegyelmezettséget kíván meg tőlünk. Felelős magatartást tanúsítva alkalmazkodnunk kell a kialakult helyzethez, és a fertőzés lassítása érdekében be kell tartanunk a közegészségügyi ajánlásokat, szabályokat.
Változások léptek életbe a város óvodáiban is, ahol mindezek ellenére érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott környezetben folyik a nevelő munka. Az óvodapedagógusok továbbra is mindent megtesznek a gyermekek fejlődése, egyéni képességeinek kibontakozása érdekében.
(A fotó illusztráció)
Dr. Némethné Kovács Edit intézményvezetőtől megtudtam, hogy a kanizsai óvodákban már a nevelési év megkezdése előtt alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást végeztek, a fertőtlenítés azóta is rendszeres.
Kiemelt figyelmet fordítanak az alapvető higiénés szabályok betartására, a többszöri szellőztetésre, az óvodai játékok fertőtlenítésére. Az intézményekbe szülő, kísérő csak a tagóvoda vezető előzetes engedélyével léphet, kirándulásokat, nyílt programokat nem szerveznek. A szülőket részletesen tájékoztatták a megváltozott óvodai szabályokról és folyamatosan értesítik őket az aktuális információkról.
Az intézményvezetőhöz hasonlóan jómagam is a szülők megértését, együttműködését kérem!” – közölte Facebook oldalán szombaton Balogh László nagykanizsai polgármester.
A Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetencia központot, továbbá tudományos és innovációs parkot is létrehoznak Nagykanizsán – jelentette be pénteken a dél-zalai városban az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László a kompetencia központban is vezető szerepet vállaló, vízkezeléssel foglalkozó Hidrofilt Kft. telephelyén arról beszélt, hogy az állam, a felsőoktatás és az üzleti élet szereplőinek együttműködésére alakítják ki mintegy 5 milliárd forintos támogatással a nagykanizsai körforgásos gazdasági kompetencia központot. Az egyetemi-vállalati együttműködések következő szintjét jelenti a 38 milliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló tudományos és innovációs, vagy más néven science park, amely már a hasznosítható tudásra épülő munkahelyek megteremtésének terepe is egyben.
(A BOLD kreatív ügynökség által 2020. szeptember 11-én közreadott képen a nagykanizsai tudományos és innovációs park látványterve látható, amelyet a Rotary Fúrási Zrt. Vár utcai telephelyén építenek meg. Ezen a napon sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a városban a Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetencia központot, továbbá tudományos és innovációs parkot is létrehoznak. MTI/BOLD kreatív ügynökség)
A miniszter kifejtette: egy egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása a cél Magyarországon, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. Az elmúlt években a tudományos élet körül folyó viták is megmutatták, hogy az alapkutatásokra épül a magyar tudomány, de szükség van az alkalmazásra, hogy az ötletből valami konkrétum is szülessen.
A kormánynak az a szándéka, hogy a Budapesten kívüli kutatóközpontokat is erősítse, erre „eddig Magyarországon soha nem látott összeget”, 51 milliárd eurót biztosítanak a következő költségvetési ciklusban európai uniós forrásból – fogalmazott Palkovics László.
A nagykanizsai kompetencia központ létesítése kapcsán elmondta: a Pannon Egyetem vezetésével jön létre részben Nagykanizsán, részben Veszprémben, az együttműködésben részt vesz a Mol, a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Kft., továbbá a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. A központ megújuló energiákkal, hulladékgazdálkodással, víztechnológiával, valamint fenntartható turizmussal és fenntartható városfejlesztéssel foglalkozik mintegy 50 kutatási alprojektben.
Palkovics László egy következő lépésnek nevezte, hogy a Magyarországon létrehozandó 10 science park egyikét ugyancsak Nagykanizsán alakítják ki, amire 38 milliárd forint európai uniós támogatást vesznek igénybe. A nagykanizsai kutatóközpont és tudományos park adhat helyet a nagy jövő előtt álló hidrogénkutatás egyik magyar innovációs projektjének is – jegyezte meg.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a két nagykanizsai beruházás jelentőségét ahhoz a hatalmas lépéshez hasonlította, mint amikor Magyarországon elsőként éppen Zalában indult el az olajipar. Felidézte, hogy a hivatal célja a „tudás létrehozása és a felhasználás összekötése” az egyetemi hálózatra és a velük együttműködő vállalatokra építve, ennek megvalósítására idén már 148 milliárd forintos alapra pályázhattak a magyarországi szereplők. Az elmúlt években sikerült megtöbbszörözni a pályázók számát, csak ebben az évben 750 új vállalkozás nyújtott be támogatási igényt.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: a társaság csaknem öt éve megfogalmazott új stratégiája, hogy nyitnak az új iparágak, az innovatív technológiák irányába. Az egyik legnagyobb kihívás a hulladékkezelés, aminek jelenleg csak mintegy harmada hasznosul Magyarországon, de gyors ütemben fejlődik a feldolgozóipara. Az a „célunk, hogy kialakítsunk egy olyan alkalmazható tudásbázist, amivel Közép-Európa vezető újrahasznosítói lehetünk”, ebben pedig a Mol vezető szerepet vállalna – jelentette ki Hernádi Zsolt. Jelezte azt is, hogy Nagykanizsán szeretnék kidolgozni és innen elterjeszteni a hulladék-újrahasznosítás modelljét.
Az elnök-vezérigazgató arra is kitért, hogy a Mol és a Pannon Egyetem nemrég óta szintén közös projektben vizsgálja Nagykanizsán, hogy a szennyvízből milyen mértékben mutatható ki a koronavírus-fertőzöttség terjedése. Az eredmények pontosan előre jelzik, hogy miként növekszik a megbetegedések száma.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora egyebek mellett arról beszélt, ahhoz, hogy a lineáris gazdaságból körforgásos legyen, „rendszert kell váltani”. A mintaprogram kialakításához Nagykanizsa ideális helyszín, mert megvan mindaz a tudás és az évtizedes együttműködések, ami ehhez szükséges.
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselőjeként (Fidesz) arról beszélt, hogy Nagykanizsa a 19-20. század fordulóján jelentős iparváros volt, s megmaradt az a komoly tudás, amire ma is alapozni lehet, jelenleg pedig a vízkutatás egyik kiemelkedő terepe. Ovádi Péter, veszprémi országgyűlési képviselő (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy Veszprémnek szerves része az egyetem, a vállalkozások, a város fejlődése elképzelhetetlen lenne nélküle.
Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) kijelentette: Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosa kíván lenni. Jelentős nemzetközi szintű szereplőkkel tudja megtenni ehhez az első lépéseket, ezzel is növelve a város vonzerejét, megtartó képességét. MTI
Szeptember végétől ismét lesz közvetlen autóbuszjárat Nagykanizsa és Budapest között, ezzel együtt a vasúti közlekedés olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb lesz – közölte Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és Cseresnyés Péter, Nagykanizsa fideszes országgyűlési képviselője csütörtökön sajtótájékoztatón.
Cseresnyés Péter, aki egyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: augusztus elején a Nagykanizsa és a főváros közötti vasúti és a buszközlekedés menetrendjének átalakítása több település lakóit is előnytelenül érintette.
Hétfőn az érintett térségek polgármesterei és országgyűlési képviselői tárgyaltak az ITM-mel. Ennek eredményeként indulhat újra a közvetlen buszjárat Budapest és a dél-zalai város között is.
Felidézte, hogy 2006-2007 körül megszűntek az addig kedvelt Intercity-vonatok Nagykanizsáról, ezzel meghosszabbodott a vasút menetideje, sokan így inkább a gyorsabbá és gyakoribbá vált autóbuszjáratokat választották.
A kormányzat szándéka, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek, az utasok inkább a hatékonyabb, környezetkímélőbb vasúti közlekedést válasszák, ezért vonattal az eddiginél komfortosabb és olcsóbb eljutási lehetőséget biztosítanának a jövőben – jelezte Cseresnyés Péter.
Balogh László arról beszélt, hogy a járványhelyzet idején az addigi 60-70 százalékos helyett alig 30 százalékos kihasználtsággal közlekedtek a buszok Nagykanizsa és Budapest között. Az augusztus elsején megváltozott menetrend miatt – miután nem maradt közvetlen buszjárat – számtalan megkeresés érkezett a nagykanizsai városházára is.
A polgármester jelezte: a tárgyalások eredményeként összehangolják a buszok és a vonatok menetrendjét, Intercity-kocsikat állítanak forgalomba, csökken a vasúttal az utazási idő és a menetjegyek ára is. A város – a baloldali többséggel működő közgyűlésben ritka egyetértésben – arról döntött, hogy október 1-jétől az utazók kényelme érdekében a belváros és a vasútállomás között 20 percenként közlekedtet autóbuszokat, ami jelentősen megkönnyíti a vonattal utazók helyzetét. MTI
Közigazgatási bírságot és előéleti pontokat szabtak ki a zalai rendőrök.
A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a 74-es számú úton észleltek egy gyorshajtót.
A 45 éves férfi Hahót és Zalaszentbalázs között a megengedett 90 km/h sebesség helyett 171 km/h sebességgel közlekedett, veszélyeztetve ezzel magát és a közlekedésben résztvevő többi járművezető testi épségét is. A sofőrrel szemben az egyenruhások közigazgatási bírságot szabtak ki, és előéleti pontokkal sújtották.
(Fotó: ZMRFK)
A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság ismételten felhívja a közlekedők figyelmét, hogy a sebességhatárokat minden esetben tartsák be, a közlekedés szabályinak megsértése súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járhat!
A helyes közlekedési magatartással megelőzhetők a közúti tragédiák- tájékoztatott a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.
Tájékoztatom t. Betegeinket, hogy az országos tisztifőorvos 42935-1/2020/EÜIG. iktatószámú határozatában Magyarország területén működő összes fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál – járványügyi megelőző intézkedéseként – látogatási tilalmat rendelt el.
Fentiek értelmében mai naptól teljes látogatási tilalom van érvényben intézményünk teljes területén.
Kérem a látogatási tilalom szigorú betartását! – fogalmazott honlapunkhoz szerdán eljuttatott közleményében Dr. Brünner Szilveszter, a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház főigazgató főorvosa.
A kanizsai egészségügyi intézményben legutóbb szeptember 2-án rendeltek el részleges látogatási tilalmat.
Dr. Brünner Szilveszter, a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház főigazgató főorvosa honlapunkat szerdán délelőtt arról értesítette, hogy az egészségügyi intézményben a mai naptól részleges látogatási tilalmat rendeltek el.
Egy 2001-ben született kaposvári férfi 2020. tavaszán a korábbi elítélései során kiszabott javítóintézeti nevelés végrehajtása céljából az EMMI Nagykanizsai Javítóintézetében tartózkodott.
Ez idő alatt 2020. április 3. napjáig összesen három alkalommal az intézet nyitott állapotban hagyott tanári-nevelői helyiségeiből pénzt tulajdonított el. Először az egyik oktató-nevelő tulajdonát képező kabátból és táskából 36.000,- forint készpénzt vitt el, melyből 28.000,- forintot alsóruházatában, míg 8000.,- forintot egy díszpárnában rejtett el.
Ezt követően 2020. április 2-án 23.00 óra körüli időben a javítóintézet C épület déli szárny I. emeleti, rövid időre nyitva hagyott, ám sértett által egyébként figyelt nevelői helyiségében terhelt észlelte, hogy az aznap gyermekfelügyelőként éjszakai műszakban helyettesítő felügyelő a táskáját oda rakta le.
Ezért a nevelői helyiségbe 21.00 óra körüli időben a a terhelt besurrant, s eltulajdonított a sértett pénztárcájából 20.000,- forintot. A sértett a nevelőiből távozó terhelt mozgását észlelte, felelősségre is vonta, amiért a nevelői helyiségbe bement. A 20.000,- forintja hiányát a sértett csak 23.00 körül vette észre. Ezt követően terheltnél ellenőrzést tartottak, ágyából, ruházatából és a párnahuzatból a bankjegyek előkerültek, így mindkét sértett kára megtérült.
Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség lopás vétsége miatt emelt vádat – tájékoztatta honlapunkat dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.
A mai napon 341 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 9304 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az elmúlt napokban bekövetkezett komolyabb ugrások, a rekordméretű megfertőződések adatai azt mutatják, hogy valóban új járványügyi korszakba léptünk, mely újra fegyelmezett és szolidáris magatartást kíván meg tőlünk.
Városunkban a hatóságilag házi karanténra kötelezettek száma jelenleg 64 fő, ami elsősorban a külföldről hazaérkezetteket, rendezvényeken résztvevőket vagy lehetséges fertőzöttel való kontakt személyeket jelenti. Az összes eddigi 389 határozatból 325 már feloldott.
Aktív elkülönítés alatt jelenleg 13 személy van; ők azok a járványügyi megfigyelés alá helyezettek, akiknél enyhe tünetekkel fennáll a fertőzés, de kórházi kezelésre nem szorulnak. Az eddigi összesített 40 főt tekintve az aktív elkülönítettek esetében már 27 feloldott.
A tavaszi járványhelyzettől a jelenlegi második hullám eltéréseket is mutat: míg az első járványhullám alatt a fertőzöttek átlagéletkora 67 év volt, a mostani, őszi hullám alatt 26 év. A halálozások száma is jóval kevesebb.
Mivel a járvány most elsősorban a fiatalok körében terjed (gólyatáborok, rendezvények, utazások), fontos hangsúlyozni, hogy ő esetükben gyakori a tünetmentes vagy az enyhe lefolyás, azonban nekik különösen vigyázniuk kell, hogy az idősebb családtagjaikat, más személyeket ne fertőzzenek meg.
Természetesen legjobban mi magunk tudunk védekezni és vigyázni azzal, hogy odafigyelünk a személyes higiéniára, a rendszeres kézmosásra és fertőtlenítésre, a zárt térben való maszkhasználatra és a távolságtartásra. Kérek mindenkit, hogy az egymás iránti társadalmi szolidaritás jegyében ne engedjenek utat a szkeptikus hangoknak, rémhír-terjesztőknek! – írta Facebook oldalán kedden többek között Balogh László nagykanizsai polgármester.
