Vásárolj Kanizsán!

Aaugusztus 9-én ismét termelői vásár lesz a nagykanizsai Vásárcsarnokban.

 

A kezdeményezés célja, hogy törekedjenek a nagykanizsaiak és környékbeliek arra, hogy a kiváló minőségben előállított helyi terméket vásárolják meg. A vásár keretén belül a Nagykanizsán és vonzáskörzetében tevékenykedő helyi termelők, őstermelők, biotermelők, kézműves élelmiszer-ipari terméket előállító mesterek is helyet kapnak.

Sport- és falunap Palinban

Hatodik alkalommal rendezi meg  sport- és falunapját  szombaton a Palini Sport és Kulturális Egyesület.

A már hagyományos kispályás foci és főzőverseny, mellett gumicsizmadobó verseny, sodrófahajítás íjászat is várja az érdeklődőket. A rendezvény sztárvendégei Korda György és Balázs Klári lesznek.

Borhetek Balatonfüreden

Kétszázötven féle bor mellett népi- és iparművészeti kirakodóvásárral, esténként pedig látványos műsorokkal várják a három héten át tartó Balatonfüredi Borhetek látogatóit.

A borvidék csaknem 30 fajtájából kínál 25 borász a rozétól a gyöngyöző borokon át a testes vörösborokig nedűket, emellett a pálinkaházak, pecsenyesütők is kitelepülnek a Balaton parti város öreg platánjai alá a rendezvény ideje alatt – fogalmazott Mészáros József.
Hozzátette: ezúttal is csak azok a balatonfüredi és csopaki borászok vehetnek részt a rendezvényen, akik megfelelő pontszámot értek el a városi borversenyen. A borászatok között ott lesz a Söptei Pince is, hiszen a négy aranyérmes bort felvonultató Söptei Zsoltot választották meg az év bortermelőjének Balatonfüreden. A bortermelők mellett 3 pecsenyesütő, 5 pálinkaház, egy cukrászda, valamint 15 kézműves várja a látogatókat és a zenei kínálat is igen bőséges lesz – tette hozzá Mészáros József
A Kisfaludy Színpadon minden este lesznek programok, a Nagyon Balaton rendezvénysorozat keretében idén majdnem tucatnyi koncert kapcsolódik a borhetekhez, fellép többek között a Budapest Bár, a Blahalousiana, a Mary Popkids és az Ocho Macho, augusztus 20-án pedig tűzijátékban gyönyörködhetnek a látogatókat.
    A szervező elmondta, hogy az előző évek tapasztalatai alapján majdnem 150 ezer látogatóra számítanak. (MTI)

Egy héttel elhalasztják az Öbölátúszást

Egy héttel elhalasztják a vasárnapra tervezett Öbölátúszást.

 

A XX. Öbölátúszás szervezőbizottsága az időjárási előrejelzések értékelése alapján  – mely szerint a zivatarok környezetében viharos szél várható – kockázatosnak ítélte meg az augusztus 10-i sikeres lebonyolítást és elhalasztotta azt augusztus 17-re – tájékoztatták a szervezők pénteken az MTI-t.
További információk a végleges döntésről augusztus 14-én 14 órától a www.obolatuszas.hu oldalon olvashatók.
Az Alsóörsről induló XIV. Balaton-átevezést a tervezett program szerint szombaton 11 órai kezdettel megrendezik. (MTI)

Keszthelyen már kész

Öt mentőállomást újítanak fel, és két újat is építenek Zala megyében.

 

Zalában évente mintegy 26 ezer feladatot látnak el a mentők. A gyorsabb vonulást, a betegellátás minőségének javítását is szolgálja, hogy a megyében lévő nyolc mentőállomás közül ötöt korszerűsítenek, ezek sorában elsőként a keszthelyi készült el. Zalalövőn és Söjtörön új állomást építenek, e településeken két-két új mentőautó áll majd szolgálatba – tette hozzá.

Lórántfy Mária, az OMSZ regionális orvos igazgatója felidézte, hogy a Balaton-parti városban 1934-ben állították üzembe az első mentőautót, s a kezdeti heti egy-kettővel szemben ma már évente csaknem ötezer esetet látnak el a térségében. Jelenleg Keszthelyen öt mentőtiszt, 13 mentőápoló és ugyanennyi sofőr dolgozik egy-egy, 24 órában készenlétben álló eset- és rohamkocsival, továbbá két nappali szolgálatos mentőjárművel.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a keszthelyi kórház és a mentőállomás korszerűsítése is mutatja azt a kormányzati szándékot, hogy szüksége van a térségnek egészségügyi fejlesztésekre. A számos turista is indokolja ezeket a lépéseket – jelentette ki.

 Az OMSZ helyszínen kiosztott háttéranyaga szerint egyéb beruházások mellett országosan 22 új mentőállomás épül és 60 meglévőt korszerűsítenek, továbbá 178 eset- és rohamkocsit, illetve 22 mentőorvosi kocsit is üzembe állítanak. A projekt csaknem 11 milliárd forint értékű, ebből a keszthelyi beruházás 27,8 millió forint volt, amely főként műszaki korszerűsítéseket jelent, de ezen túlmenően egy új mentőautót is szolgálatba állítottak.

Az MTI kérdésére Lórántfy Mária beszámolt arról is, hogy több más megyéhez hasonlóan Zalában jelenleg nincs főállású mentőorvos, ezt a feladatot részmunkaidőben foglalkoztatott orvosok látják el. A megyében öt főállású mentőorvost tudnának alkalmazni, illetve mentőtisztekre is szükség lenne, de komoly problémát eddig nem okozott a szakemberhiány.

Beszélt arról is, hogy a Zalalövőn tervezett új mentőállomás helyén jelenleg régészeti feltárások zajlanak, ami némileg késlelteti az építkezés megkezdését, Söjtörön viszont napokon belül eredményt hirdethetnek a kivitelezői közbeszerzési pályázaton. A remények szerint a két új zalai mentőállomás a jövő tavaszra készülhet el – tette hozzá. (MTI)

A sportbarátok szavazatait várják a lábtollasok

A Zemplén SE az öt legjobb utánpótlás nevelő műhely között.

 

A sikeres EB szereplést követően Fehér János az MLTSZ főtitkára javasolta a Zemplén Ifjúsági Egyesületet az Utanpotlassport.hu szerkesztősége, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Decathlon Magyarország által alapított „A hónap műhelye” címre. A kuratórium döntése alapján augusztus hónapban a Zemplén SE a legjobb öt közé került, és továbbjutott a második fordulóba, amikor is szavazni lehet a kiválasztott klubokra.

 

A címet az a szakosztály nyeri el, amely a legkisebb helyezési számot éri el az értékelés során. A szavazati arányok: közönségszavazás 25%, Utanpotlassport.hu 25%, MOB 25%, Decathlon 25%. Azonos összesített helyezési szám esetén a közönségszavazáson elért jobb eredmény dönt.

Szavazni augusztus 10-étől 20-áig az alábbi linken lehet:
http://www.utanpotlassport.hu/a-honap-utanpotlasnevelo-muhelye/szavazas/

A voksot e-mailben meg kell erősíteni. Egy IP-címről csak egyszer lehet szavazni, de ha valaki több eszközzel is rendelkezik (pl. számítógép, telefon, tablet, stb) mindegyikről adhat le egy szavazatot.

 

A díj az országos elismertség és a média megjelenés mellett tartalmaz egy 500.000,- Ft, értékű sportszervásárlási utalványt.

 

A lábtollasok várják a sportbarátok, szurkolók szavazatait, amivel hozzájárulhatnak a lábtoll-labda sportág, Nagykanizsa és a Zemplén SE népszerűsítéséhez. A kampányban résztvevők között az egyesület egy lábtoll-labdás ajándékcsomagot sorsol ki.
Július 10-13-közöttt a lengyelországi Pustków-Osiedle-ben rendezték meg a 6. Lábtoll-labda Európa-bajnokságot, ahol a magyar válogatott öt arany és két ezüstéremmel megnyerte a nemzetek versenyét, Szlovákia és Németország előtt. Az Eb legeredményesebb versenyzője a három bajnoki címet begyűjtő Kunics Réka lett. A nagykanizsai Zemplén SE tini lányai Kunics Réka, Morvai Noémi, Vlasics Dalma, és a cserszegtomaji Mile Alexandra alkotta női szekció összesen 3 aranyérmet szerzett.

http://ifjusag.com/index.php?3-labtollas-europa-bajnoki-cim,1109

 

 

 

Magyarok kenyere

A tavalyi mennyiség több mint másfélszerese, 170 tonna búza gyűlt össze a Magyarok Kenyere programban.

 

 Páva Zsolt az idei Magyarok Kenyere programsorozatról tartott sajtótájékoztatón elmondta: Magyarország minden megyéjéből és a környező országok mindegyikéből érkezett felajánlás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egymaga pedig 120 tonnányi búzát gyűjtött össze.
A jótékonysági akció első évében 10 tonna, 2012-ben 25 tonna, tavaly pedig már 100 tonna búzát sikerült összegyűjteni. A 2011-ben Pécsről indult, a nemzeti összetartozást és a szolidaritást jelképező kezdeményezés keretében az ország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött és összeöntött búzából készülő liszt nagy részéből ezúttal nemcsak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, hanem a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon lakónak kenyérszükségletét is fedezni szeretnék – emlékeztetett Páva Zsolt.
A búzát augusztus 17-én a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban öntik össze, az itt előállított lisztből sütik az állami ünnepre szánt, a Szent Jobb-körmeneten megáldott kenyeret. Szintén ebből az alapanyagból készül a Páva Zsolt és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által a pécsi Magyarok Kenyere-ünnepen felszelt kenyér, továbbá az a több ezer cipó is, amelyet a Pécsi Jótékony Nőegylet árul augusztus 20-án, hogy a befolyt összegből rászoruló gyermekek étkeztetését segíthesse.
Korinek László pécsi jogászprofesszor, a kezdeményezés ötletgazdája azt hangsúlyozta, hogy idén a Kárpátaljáról érkezik Baranyába a kovász, a sót pedig Parajdról küldik.
Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai elnöke arról szólt, hogy a szervezet tavaly kapcsolódott be a gabonagyűjtésbe és már az első évben sikerült 75 tonnányi búzát biztosítaniuk a magyar gazdáktól, ezt sikerült idén újabb 45 tonnával növelniük. Kiemelte: idén a sombereki gyűjtőnapon a tavalyi 4,4 tonna után már 11 tonnányi búza gyűlt össze. Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója, az augusztus 20-i pécsi programok szervezője azt mondta, hogy most először önálló dala is lesz a Magyarok Kenyerének. Tolcsvay László szerzeménye, a Kenyérdal az állami ünnepen csendül majd fel először a baranyai megyeszékhelyen

A D-vitamin hiánya növelheti a memóriaromlás esélyét

A D-vitamin hiánya növelheti a memóriaromlás esélyét.

 

A Neurology című ideggyógyászatai szaklapban közzétett tanulmány szerzői mintegy 1650, 65 évnél idősebb ember adatait vizsgálták meg. Kutatásuk nem az első, amely erre az összefüggésre utal, ám szerzői szerint ez az eddigi legnagyobb léptékű – adta hírül a BBC.
Nagy-Britanniában körülbelül 800 ezren élnek demenciával, számuk 2021-re egymillió fölé emelkedhet. A D-vitamin forrása a táplálék lehet (olajos halak), a táplálék-kiegészítők és a bőrt érő napsütés.
Az idősebbek bőre már nem képes olyan hatékonyan D-vitaminná alakítani a fényt, ezért náluk valószínűbb a hiány és inkább szorulnak pótlásra más forrásokból.
Az Exeteri Egyetem orvosi karának David Llewellyn vezette kutatócsoportja hat éven át követte a vizsgálat résztvevőit. Az időszak kezdetén senki sem szenvedett demenciától, szív- és érrendszeri betegségektől és agyvérzése sem volt senkinek.
Az időszak végén azt találták, hogy a megfelelő D-vitamin-szinttel rendelkező 1169 résztvevőnél tíz százalék volt az esélye, hogy kialakul a demencia. Hetven embernél tapasztaltak komoly D-vitamin-hiányt: náluk nagyjából duplájára, húsz százalékra nőtt a kockázat.
“Azt vártuk, hogy összefüggést találunk a D-vitamin alacsony szintje és a demencia, illetve a Alzheimer-kór kockázata között, ám az eredmény bennünket is meglepett: valójában kétszer olyan erős volt a kapcsolat, mint előzetesen véltük” – magyarázta Llewellyn.
További kutatásnak kell megállapítania, vajon a D-vitamin pótlásával késleltethető-e vagy megelőzhető-e az Alzheimer-kór vagy az elbutulás. Azt nem mutatta ki a kutatás, hogy a D-vitamin alacsony szintje demenciát okozna – tette hozzá.
(http://www.bbc.com/news/health-28674158) (MTI)

Körültekintőbb internetes vásárlásra hívta fel a figyelmet a NAV

Az interneten keresztül külföldről rendelt áruk fokozott ellenőrzésére hívta fel a figyelmet a NAV.

 

A hatóságok visszatartják a vámkezelés során talált, feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő árut, hiába fizette ki a terméket a vásárló. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termék valóban nem eredeti, megsemmisítik, ezért érdemes körültekintően vásárolni az interneten.
Hozzátette: az EU-n kívüli országokból, interneten keresztül rendelt termékeket minden esetben vámkezelni kell. Ebben az évben a megnövekedett online vásárlások következtében a főigazgatóság 24 százalékkal több, 131 ezer import vámkezelést végzett.
Az elmúlt hónapokban 213 eljárás indult a repülőtéren, hamis árumegjelöléssel behozott áru miatt, amelyből 143 esetben már megsemmisítették a termékeket – mondta a főigazgató.
A lefoglalt áruk többsége Kínából és Hong Kongból származik, az előző évektől eltérően a ruházati termékek helyett leggyakrabban napszemüvegek, kozmetikai termékek, karórák és telefonok buktak meg az ellenőrzésen.

Harmatos forint

Mutasd a devizád, megmondom milyen a gazdaságod! – szólhatna a mondás, ami gazdasági szempontból igaz is. A dolog persze nem ilyen egyszerű, azonban akár belátjuk, akár nem: a gyenge deviza sosem sejtet jót nemzetgazdasági szinten. Leginkább akkor baj ez, amikor tartósan áll fenn illetve fokozatosan romlik ez az állapot. A jelenlegi forintgyengülés pillanatnyilag nem a legrosszabb, de könnyen azzá válhat. Néhány példán keresztül bárki képes ennek a mérlegelésére…

forrás: tozsdeforum.hu

forrás: tozsdeforum.hu

Pár évvel ezelőtt már volt 320 Ft körül az árfolyam, és többen voltak a szenvedők táborában, mint az üdvözlőkében. Az nem volt tartós, csupán pár napig volt azon a szinten, ugyanakkor könnyű észrevenni, hogy azóta sem süllyedt sokszor 300 Ft alá, amit előtte szinte elképzelhetetlennek gondoltak. Akkoriban éppen az IMF megállapodások övezte billegés váltotta ki ezt a hatást.

Mi befolyásolja?

A deviza/valuta árfolyam ugyanolyan mutatója, ha úgy tetszik tükre egy ország nemzetgazdaságának, mint bármely más gazdasági mutató, figyelembevéve annak időbeliségét. Az árfolyamváltozás ugyanis rövidtávú, közvetett mutatója a gazdasági állapotoknak, melyre rengeteg dolog közvetlenül hat (pl. befektetők, alapkezelők). Erre szokták a politikusok rávágni, hogy spekulánsok rángatják. Ez természetesen igaz, ha nem is a szó szoros értelmében, mert ez azért egy két élű fegyver, de valóban lehet ilyen hatása is a háttér-játékoknak.

…az államnak számtalan és gyakran igen nagy arányú részesedése van olyan vállalatok tulajdonlásában, amik rendszerint exportra termelnek. Az exportnak a gyenge forint a lehető legjobb bevételi és osztalékfizetési szempontból…

A kereskedők magatartása nagyban befolyásolja ezt, hol erősödést, hol pedig gyengülést generálva ezzel. Az állítással csupán egy probléma van: nagy mértékű, tartós gyengülést szándékosan csak nagyon komoly és struktúrált gazdasági támadás (spekuláció) okozhat, amire rendszerint le szoktak csapni a felügyeletnél. Hasonló történt Soros György esetében, mikor csaknem térdre kényszerített egy ázsiai országot néhány évvel ezelőtt. Őt azonban konkrétan figyelmeztették emiatt, és meg is lett nevezve, mint felelős. Én még Magyarországon nem hallottam konkrét “tettesekről”, így viszont ez szervezetbűnözést feltételezne.

Ami miatt két élű a kormányretorika, az éppen a saját szerepe. Ha elfogadjuk a tényt, hogy az árfolyamot szándékosan “spekulánsok” rángatják, azzal egyszerre magára is tereli a gyanút az MNB és az NGM. Ennek egy kevésbé populáris, de annál egyszerűbb oka van: az államnak számtalan és gyakran igen nagy arányú részesedése van olyan vállalatok tulajdonlásában, amik rendszerint exportra termelnek (a 90%-ban exportra termelő Richternél konkrétan többségi tulajdonos). Az exportnak a gyenge forint a lehető legjobb bevételi és osztalékfizetési szempontból. Hovatovább az államnak közvetett érdeke kell legyen a gyenge forint. Ez tehát annyira nem szerencsés magyarázat, sokkal inkább egy ügyetlen terelés.

Kinek jó?

Nem kellemes a felismerés, hogy például az említett termelő cégek nagy részével stratégiai viszonyban áll az állam

Azoknak a vállalatoknak, vállalkozóknak mindenképp jó, akik rövid távon forgatják az eurós bevételüket, vagy akik tevékenységükből adódóan a bevételüket külföldi devizában realizálják. Ilyenek például a legtöbb gyárunk (AUDI, MERCEDES, OPEL, GE, TEVA, RICHTER stb.), a szállodák/szállásadók,  a külföldön dolgozók és még sokan mások. Nem kellemes a felismerés, hogy például az említett termelő cégek nagy részével stratégiai viszonyban áll az állam, akik ilyenkor az extraprofit miatt hálásak lehetnek a kormánynak.

Nem szeretnék táptalajt teremteni ezzel az összeesküvéseket kedvelőknek, de a tény, az tény: ahol tulajdonos vagyok, és jogosult vagyok osztalékra, onnan várhatok is pénzt.
A zömmel külföldi vendégeket fogadó szállásadók (nagy szállodáktól a magánszállásadókig) szintén dörzsölhetik a markukat, hiszen ugyanazt a szolgáltatást a korábbi kalkulált árhoz képest jelentősen nagyobb haszonnal tudják eladni.
A külfödön dolgozók – feltéve, ha bevételüket idehaza kívánják elkölteni – úgyszintén boldogabban költekezhetnek, hiszen a tervezetthez képest eurónként 8-10%-kal többet tudnak másra fordítani.
A dolog szépsége mindemellett az, hogy a működéshez szükséges költségek viszont rövidtávon jelentéktelenül idomulnak ehhez, leszámítva az üzemanyagot pár hét múlva. És innen jön a fekete leves…

Kinek nem az?

az alapvetően importra szoruló országunkban a termékek ára majd egy “áfányit” nőhetnek: ruházat, kerékpár, gépkocsi, élelmiszer stb.

A nemzetközi fuvarozóknak – akik itteni telephellyel rendelkeznek – hamarosan keserédes érzései lesznek a töltésnél, jóllehet a külföldről származó megrendeléseik ezt tompítják. A legtöbben ezt az élet számos területén azonban bizonyosan megszenvedjük, mivel az alapvetően importra szoruló országunkban a termékek ára majd egy “áfányit” nőhetnek: ruházat, kerékpár, gépkocsi, élelmiszer stb. beszerzési árai is nőni fognak a rárakódó profit függvényében. Ez nemcsak minket fogyasztókat érint hátrányosan, hanem az importra szoruló cégeket is, akiknek sokszor az előző évben 300 Ft-os euróval kalkulált büdzséjükhöz képest jelentősen át kell tervezniük kiadásait. És mint azt a legtöbben megszokhatták, a cégek először a napi kiadásokon, majd a munkaerőn kezdik megfogni a kiesést. Ebből jól látszik, hogy egy igen széles rétegnek van oka aggódnia minden egyes durva kilengésnél, mert azt ma még senki sem tudja megmondani, hogy 320-ig megy-e csak fel, vagy akár tovább is halad az árfolyam, illetve, hogy az milyen sokáig marad ott…
Aki esetleg most készül nyaralni külföldre, valószínűleg nem lesz elégedett a vásárolt valuta mennyiségével sem.

Egy dologban reménykedhetünk: ez csupán átmeneti állapot a piaci környezet miatt, és nem külső érintettek (pl. EU) puha szankcióinak egyikét érezzük, vagy az esetlegesen sorozatosan hibás kormánydöntések hatásai kezdenek besűrűsödni.

 

1 350 351 352 353 354 372