„Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (Apostolok cselekedetei 20,35) Hiszem és vallom, hogy egy-egy mosoly, kedves szó vagy kis ajándék csodákra képes! Kiváltképp a szeretet ünnepének küszöbén, Advent idején…
Köszönöm az Erzsébet téren működő barokk körhinta üzemeltetőjének felajánlását, amelyet vasárnap kora este vettem át. A 60 darab ingyen jegyet a kanizsai gyermekotthonba juttattam el; bízva abban, hogy sok kisgyermek ünnepvárásába varázsolhatunk ezáltal egy kis örömet, vidámságot – írta Facebook oldalán kedden Balogh László nagykanizsai polgármester. (Fotó: Gergely Szilárd)
Meghalt 224, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 4311 koronavírus-fertőzöttet találtak Magyarországon – közölte a koronavirus.gov.hu kedden, kiemelve: eddig 6 162 758 embert oltottak be, közülük 5 870 466-an a második, 2 790 263-an pedig már a harmadik adag vakcinát is megkapták.
A kormányzati portálon azt írták: 1 161 879-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 35 835 ember, a gyógyultak száma 938 836-ra emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 187 208. Kórházban 7568 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 618-an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 45 198-an vannak, a mintavételek száma 8 679 620.
Az oltási akcióban eddig 1 millió 170 ezren vették fel oltást, közülük 956 ezren már a megerősítő, harmadikat is megkapták, és 138 ezer eddig oltatlan döntött úgy, hogy felveszi az első oltást. A sikerre tekintettel a kormány még egy héttel meghosszabbította az oltási akciót, így december 12-ig (vasárnapig) továbbra is akár előzetes időpontfoglalás nélkül lehet az oltópontokra menni, 7 óra és 19 óra között.
A kórházak vasárnapig megemelt oltási kapacitással várják az érkezőket, akár az első, akár az elmaradt második vagy a megerősítő, harmadik oltásra. Az oltatlanok előzetes regisztráció nélkül is érkezhetnek az oltópontra, ez esetben regisztrációjukat a helyszínen végzik el. Azokat, akik időpontfoglalás nélkül érkeznek, érkezési sorrendben fogják beoltani. Aki előzetesen regisztrált és foglalt az interneten időpontot, elkerülheti a várakozást – áll a közleményben.
Emlékeztettek: az Európai Gyógyszerügynökség a múlt héten engedélyezte az 5-11 évesek oltását is a Pfizer-vakcinával. Az oltási munkacsoport megkezdte az 5-11 éves gyerekek oltásának előkészítését, a szükséges vakcinák várhatóan december 13-án érkeznek. Hozzátették: a gyerekek oltását a gyerekoltásokra kijelölt kórházi oltópontokon és igény esetén a házigyermekorvosoknál tervezik. „Az előkészületek tartanak, a terveket ezen a héten véglegesítik, és a tudnivalókról időben tájékoztatjuk a szülőket” – írták.
A kormányzati tájékoztatóban emlékeztettek: maszkot kell viselni az egészségügyi intézmények és a tömegközlekedés mellett az üzletekben, a bevásárlóközpontokban, a postákon, az ügyfélszolgálatokon, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban és sportrendezvényeken; a beltéri kulturális és egyéb rendezvényeken, az edzőtermekben, az uszodákban, a fürdőkben. A vendéglátóhelyeken pedig az ott dolgozóknak kötelező a maszkhasználat.
Hozzátették: a bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban az igazgatók, a felsőoktatási intézményekben a rektorok, az egyéb munkahelyeken a munkáltatók határozhatják meg a maszkviselés szabályait. Az egészségügyi dolgozók és a betegek védelméért, valamint a betegellátás zavartalanságáért az egészségügyi dolgozóknak kötelező a megerősítő, harmadik oltás.
Jelezték: az átoltottság növeléséért a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a kérdésben a polgármesterek dönthetnek. A dolgozóiknak oltást előíró vállalatok a megyei oltási munkacsoportoktól is kérhetnek vakcinát, ez esetben üzemorvosok is végezhetik az oltást.
Felhívták a figyelmet arra, hogy aki még nem regisztrált védőoltásra, megteheti a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon. Regisztráció után a háziorvosnál és az interneten is lehet időpontot foglalni a www.eeszt.gov.hu honlapon. Az időpontfoglalóban minden érvényes regisztrációval rendelkező foglalhat oltásra időpontot az első, az elmaradt második és a harmadik oltásra is – olvasható a közleményben.
A koronavirus.gov.hu oldal térképe szerint eddig Budapesten (197 974) és Pest megyében (157 755) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (72 168), Hajdú-Bihar (63 918), Bács-Kiskun (61 983) és Győr-Moson-Sopron megye (58 153). A fertőzésben legkevésbé érintett megye továbbra is Tolna (24 276).
„Kedves Városlakók! Bizonyára észrevettétek, hogy újra ünnepi díszben pompázik városunk. Adventi díszvilágítás került a Fő utcára, Hevesi útra, az Ady sétálóutcára, az Erzsébet térre, és a Csengery u. elejére. Az Erzsébet téren áll a Mindenki Karácsonyfája – Böjti Balázs adománya – és a Deák téri és a Bille téri fenyőfák is ünnepi fénybe öltöztek.
Idén először karácsonyfában gyönyörködhetnek a Csarnok Üzletházba érkezők. A palini Takács Tibor adománya a kis tó mellé került. Már felállítottuk a Csónakázó-tó karácsonyfáját is, melyet a gelsei Tollár Zoltánné ajánlott fel a városnak. Az időjárás közbeszólt, ezért – mivel a felázott talajra nem tudtunk kosaras autónkkal bemenni – a fa díszítése jövő hét elejére került át.
A Csó-tó fa díszítésébe idén szeretnénk bevonni a tókörnyék látogatóit is. Kérjük, csatlakozzatok hozzánk, és egy-egy általatok készített szív alakú karácsonyfadíszt helyezzetek a közös fenyőfánkra. Ezt már ezen a hétvégén is megtehetitek. Mottónk: „Tiszta szívből, szívesen” – írta Facebook oldalán szombaton a Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt.(Fotók: Via Kanizsa – Facebook)
Életének 79. évében meghalt Kóbor János Liszt Ferenc-díjas rockénekes, a Kossuth-díjas Omega együttes alapító tagja – tudatta a zenekar a Facebook-oldalán hétfőn. A magyar könnyűzenei élet meghatározó alakját hétfőn érte a halál – erősítette meg az MTI-nek Trunkos András, az Omega menedzsere.
Kóbor János 1943. május 17-én született Budapesten, a műszaki egyetemen építészmérnök diplomát szerzett. A Benkő László-féle Próféta gimnáziumi együttes egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt, így lettek a későbbi Omega alapító tagjai. Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában, akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt.
Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban, a dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Kezdetben még Kóbor János mellett énekelt a tavaly novemberben elhunyt Benkő László is. A hatvanas évek második felében azonban az Omega saját slágereinek többségét már Kóbor János, becenevén Mecky énekelte, az 1971 óta felvett dalokban pedig ő az egyedüli szólóénekes.
Az Omega első „aranycsapata” 1967-1968-ra alakult ki, Kóbor János és Benkő László mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellé legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki ötletes, találékony szerzőnek bizonyult, akkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek.
(Fotó: YouTube)
Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a Hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt.
Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak. E korszak csúcspontja az 1969-ben megjelent 10 000 lépés című album, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült.
A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon.
1973-ban lemezszerződést kötöttek a nyugatnémet Bellaphon céggel, albumaik (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, főleg a német nyelvterületen népszerűek lettek.
(Az Omega együttes 1974-ben: Debreczeni Ferenc, Mihály Tamás, Molnár György, elöl Benkő László és az előtérben Kóbor János. Fotó: Wikipédia-Fortepan-Urbán Tamás)
Kóbor János 2010-ben szólólemezt adott ki, egy 17 tételes rapszódiát. 2013 májusában, amikor az Omega együttes fennállásának 51 éve óta először koncertezett Oroszországban, magas orosz ortodox egyházi kitüntetést, Nagykereszt Érdemrendet vehetett át, az együttes többi tagja pedig a Mihail Alekszandrovics Romanov Nagyherceg Emlékéremben részesült.
Kóbor János 1987-ben Liszt-díjat kapott, 1998-ban a Magyar Köztársaság tiszti keresztjével tüntették ki. 2013-ban az Omega együttes tagjaként megosztva Kossuth-díjat kapott az együttes magyar könnyűzenében játszott úttörő szerepéért, a közönség szeretetétől övezett, folyamatosan megújuló, a magyar rocktörténetben egyedülálló nemzetközi sikereket elért, legendássá vált fél évszázados művészi pályafutásuk elismeréseként. A Budapest díszpolgára címet 2013 júniusában vehette át.
2020 novemberében jelent tizennyolc dallal az Omega Testamentum című lemeze, egy héttel Benkő László és Mihály Tamás halála után. Kóbor János az MTI-nek akkor azt mondta, hogy a rockzenét kevésbé művészeti vagy zenei műfajnak, sokkal inkább hitnek tartják. „Ezt nagyon meredeken intézte az élet. A lemez megjelenésének időpontját már jó ideje kitűztük, de Laci és Misi halála mindannyiunkat sokkol és megfontolásra késztet. A koronavírus szörnyű dolog, de most időt ad nekünk gondolkodni, mi legyen az Omegával” – fogalmazott Kóbor János. A zenész 2021 novemberében került kórházba koronavírus-fertőzéssel–írta az állami hírszolgálat.
Az oltási akció már két hete tart és a jövő héten is folytatódik. Nincs egy másként a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban sem.
Vasárnap az ottani oltóponton készített fényképeket az MTI fotóriportere, Varga György. Az oltakozók a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcináját vették fel az egészségügyi intézményben.
(X) A hazai e-kereskedelem évek óta jelentős növekedésre képes, amit a koronavírus-járvány még inkább felpörgetett. Ma már a teljes kiskereskedelem mintegy 10 százaléka valósul meg az online térben, ráadásul a várakozások alapján kimondható, hogy ez a részesedés tovább növekszik majd.
A lineáris növekedést a koronavírus megjelenése húzta keresztül, amikor egészen elképesztő mennyiségű érdeklődő érkezett a webáruházakba. Nem csak a hiánycikknek számító higiéniás termékek iránt ugrott meg a kereshet, hanem az otthoni munkavégzést és szórakozást segítő kategóriák iránt is – fogalmaz a megkérdezett marketingmenedzser.
Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy az e-kereskedelem, illetve a webáruházak lehetőségei hétről-hétre változtak. A szigorú kormányzati intézkedések, a fizikai boltok rövidített nyitva tartása és a lakosság önkéntes fegyelmezettsége a webáruházak felé billentette a mérleg nyelvét, ám a lazító intézkedések és a viszonylagos biztonságérzet újra utat nyitott a plázák és hagyományos boltok felé.
Napjainkban is hasonló jelenséget tapasztalunk. Noha a járványmutatók kifejezetten rosszak, az alacsony lakossági fegyelem miatt az offline kereskedelem rendes üzemmódban működik; a GKI Digital és az Árukereső kutatása szerint a 2021-es ünnepi szezonban a tavalyi aránynál kevesebb vásárló tervezi az ajándékok beszerzését webáruházakból (2021: 77% vs. 2020: 86%), míg bevásárlóközpontokban, plázákban (2021: 57% vs. 2020: 49%), illetve hagyományos boltokban, szaküzletekben, szupermarketben (2021: 38% vs. 2020: 33%) többen szeretnénk vásárolni.
Amennyiben az e-kereskedelem szemszögéből vizsgáljuk a jelen időszakot, igencsak beszédes a LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése is, ami szerint a tavalyi évhez képest 6 ezer forinttal kevesebbet, 34 ezer forintot költünk el Black Friday akciók keretében idén.
Ez alapján azonban hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni a hazai e-kereskedelem jövőjéről. Egyelőre biztosak lehetünk abban, hogy az első év első hat hónapja jelentős növekedést hozott. A GKI Digital egy másik kutatásából derül ki, miszerint 2021 első félévében 30%-os bővülés mellett bruttó 494 milliárd forintos belföldi forgalmat bonyolított a magyar online kiskereskedelmi piac, melyen belül az első negyedév forgalma 43,7%-kal múlta felül a 2020-as első negyedév forgalmát. Ehhez képest a harmadik és negyedév jelentős lassulást eredményezhet, de egyelőre nem állnak rendelkezésünkre megbízható adatok.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az e-kereskedelem egyre jelentősebb gazdasági üzletággá fejlődik, így az államgazdaság szemszögéből tekintve sem mellékes, milyen volumenekre lesz képes. A piac szakértői gyakran hívják fel a figyelmet arra, hogy a hazai online piac legmeghatározóbb szereplői külföldi cégek, a magyar e-kereskedők azonban nem képesek domináns szerephez jutni a közép-kelet-európai régióban. A mostani évtized kihívása ennek a célnak a megvalósítása: a hazai online kereskedőknek minél nagyobb piaci súlyra kell szert tenniük a globalizált kereskedelem megerősödése és az Amazon érkezése előtt.
(X) Mi egészen pontosan a ceremóniamester feladata? A tapasztalat azt mutatja, a ceremóniamesterség definiálása, még ma is némi bizonytalanságot generál. Többen nincsenek ugyanis tisztában a ceremóniamester és a vőfény, illetve moderátor közötti különbségekkel. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba!
Az esküvői parti szíve-lelke: a ceremóniamester
A ceremóniamester, mint egy ötletes, szórakoztató kohéziós erő, ha kell hangsúlyosan, ha kell, a háttérben meghúzódva gondoskodik arról, hogy a Nagy Nap valóban emlékezetes, örömteli esemény legyen. Olyan Ő, mint a menyasszony jobbkeze – tökéletesen közvetíti és érvényesíti az ifjú ara kívánságait, gondolatait. A ceremóniamester ezenkívül a vőlegény legjobb barátja is – gondoskodik arról, hogy a buli gördülékenyen menjen, a vendégek szórakoztatása pedig garantált legyen.
fbt
Miben különbözteti meg a vőfélytől és a moderátortól?
Nos, a vőfély, népi hagyományokhoz híven, hangulatfelelősként a vendégek mulattatását szolgálja, vezényli a partit, és mindezt népi viseletben, többnyire mókás rigmusokban előadva mondanivalóját. A ceremóniamester tulajdonképpen a 21. századi vőfély: felkészült műsorvezetőként nem hagyja, hogy akár egy perc is unalomba fulladjon, kiváló humorérzékével felpezsdíti, levezényli a partit. Emellett a színfalak mögött szervez és ellenőriz, akár a moderátor.
A jó ceremóniamester…
Sosem lopja el a rivaldafényt az ifjú pár elől. Az általa kezdeményezett játékok, és maga az egész ceremónia stílusa minden ízében harmonizál a menyasszony és a vőlegény személyiségével, elképzeléseivel. Mindig van egy remek ötlete, amivel fel lehet „ébreszteni” az eszem-iszomban kissé elfáradt násznépet. A jó ceremóniamester: Nóra, aki tökéletes iskolapéldája e kivételes szakmáknak.
Nagybetűs Nap Nórával, avagy életre szóló, feledhetetlen emlék
Bár a ceremóniamestert általában férfiként képzelik el a párok, a tendencia szerint a hölgyek is egyre keresettebbek a szakmában. Tökéletes példa erre Nóra, aki a házaspárok körében töretlen szeretetnek és tiszteletnek örvend. Eleganciájával, páratlan hozzáértésével Nóra megteremti azt az idilli atmoszférát, ami az egész násznépet magával ragadja.
A Zala Megyei Kormányhivatal és az Állami Főépítészi Iroda már nyolcadik éve hirdeti meg a diákoknak szóló rajz- és fotópályázatot, amely idén „Az én műemlékem” címet kapta. A 208 beérkezett alkotásból a zsűri által kiválasztott legjobbak ifjú alkotói december 2-án, csütörtökön vehették át az elismeréseiket a Megyeházán rendezett ünnepség keretében.
A pályázat céljáról dr. Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott szólt a tanulók, tanáraik és kísérő hozzátartozóik előtt. Elmondta, épített környezetünk sokféle objektumból áll össze, ezek között világszerte kitüntetett figyelmet érdemelnek a műemléki védettség alatt állók, hiszen az épületek a múltunkban gyökerező értékeket reprezentálják, a szellemi örökségünk részét képezik, a nemzeti építészeti kultúra remekei.
(Kapi Brendon első helyezést kiérdemelt kanizsai fotója)
(Oklevél is járt a legjobb fotóért)
Ma Magyarországon 11 ezer műemléki védettségű épület képezi az építészeti örökségi kincset. Megóvásuk közös felelősség, hívta fel a figyelmet a kormánymegbízott, aki kifejezte örömét, hogy a gyerekek ismerik nagy becsben álló épületeinket, s rajzaikon ezt egyéni látásmóddal, kifejező erővel jelenítették meg. A rajzok megmutatták, hogy a diákok figyelnek közvetlen lakókörnyezetük épített örökségére, ismerik azok értékét.
A díjakat harminc diák vette át az ünnepségen. Értékes ajándékokat vihettek haza rajz kategóriában az alsó és felső tagozatosok, valamint a középiskolások, de fotó- és videókategóriában is jutalmazták az első három helyezést elért, illetve a különdíjakkal elismert tanulókat, akik között akadtak pályázók Zala megyén, sőt az ország határain túlról, így Szlovákiából, de még a Vajdaságból is – írta többek között honlapjánmegyei kormányhivatal.
„Az én műemlékem” című verseny során I. helyezést ért el nagykanizsai Kapi Brendon fotója. Brendon a kanizsai Bolyai általános iskolába jár, 8. osztályos és az iskolán keresztül adta be pályázatát. A fotó-videó kategóriában elnyert első díjjal Brendon a zalakarosi Aphrodite Hotel jóvoltából egy 40 ezer forint értékű élményutalványt vehetett át, valamint belépőt nyert a Zobori élményparkba is. Brendon közel 4 éve fotózik, a fényképezés fortélyait mamájától, Horváth Valériától sajátította el – tudtuk meg édesanyjától, Horváth Szilviától. Gratulálunk!
(Kapi Brendon átveszi a díjat a Megyeházán)
(Horváth Valéria, Brendon mamája, Brendon és papája Horváth Ferenc Frédy)
Átadták szombaton Nagykanizsán a Modern városok program keretében mintegy 15 milliárd forintból felépült Kanizsa Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokot.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként az avatón azt mondta: a Kanizsa Aréna több, mint egy sportcélú létesítmény, mert helyet ad a kultúrának és a közművelődésnek is. Az igény szerint alakítható belső terével, háromezer férőhelyes nézőterével olyan művészeti eseményeknek és kiállításoknak, vásároknak, konferenciáknak adhat otthont, amelyekre eddig nem volt megfelelő helyszín a városban – tette hozzá.
(A Modern Városok Program keretében 15 milliárd forintból épült Kanizsa Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok az avatás napján, 2021. december 4-én. MTI/Varga György)
Kifejtette, hogy Nagykanizsa és környékének gazdasági fejlődése, az elért eredmények megtartása és továbbfejlesztése csak akkor lesz lehetséges, ha a térség jelentős mértékben kiegészíti gazdasági profilját más, napjainkban húzóerőnek tekinthető ágazatokkal. Ide sorolta az aktív turizmus felfuttatását a környékbeli kistelepülésekkel együttműködve.
A képviselő megjegyezte, hogy az Orbán-kormány által megvalósított Modern városok program 2015-ös indításával lett forrás a nagykanizsai aréna megépítésére is, a jövőben pedig további tízmilliárdok érkezhetnek beruházások, kezdeményezések támogatására.
(Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára (b2), Diós András, a ZÁÉV Építőipari Zrt. projekt főmérnöke (b) és Balogh László (Fidesz-KDNP) polgármester (j) a Modern Városok Program keretében 15 milliárd forintból épült Kanizsa Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok avatásán 2021. december 4-én. MTI/Varga György)
Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy két év alatt, a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében készült el a 12 ezer négyzetméteres sport- és rendezvénycsarnok, amelynek küzdőterén két kézilabda- vagy három kosárlabdapálya fér el.
Az épületet a fenntarthatóság érdekében hőszivattyú és napelemes rendszer látja el energiával, ami azért is lényeges, mert Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosává kíván válni. Az új létesítmény ezért már „környezetbarát, energiatakarékos, hatékony vízgazdálkodású, szembetűnően zöld környezetű” épületként készült el – ismertette a polgármester.
Dormán József, a ZÁÉV vezérigazgatója egyéb adatok mellett azt is elmondta: több mint 500 személyautónak és 14 autóbusznak alakítottak ki parkolóhelyet, továbbá 300 kerékpár elhelyezésére alkalmas tároló is készült a Kanizsa Aréna építésével együtt.
A megnyitó hétvégéjén nagykanizsai művészeti csoportok és egyesületek bemutatóival, valamint interaktív gyermekprogramokkal készültek a Kanizsa Aréna üzemeltetői, de a nagyobb létszámúra tervezett szombati könnyűzenei koncertet a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt későbbi időpontra halasztották. MTI
(A Nagykanizsai Fúvószenekar a Modern városok programban mintegy 15 milliárd forintból felépült Kanizsa Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok avatásán 2021. december 4-én. MTI/Varga György)
A kormányzat nem közli, hogy a kórházban lévő koronavírusos betegek hány százaléka kapott oltást. A Magyar Orvosi Kamara viszont készített egy felmérést, amely ugyan nem reprezentatív, viszont több kórház intenzív osztályáról tartalmaz adatokat. Eszerint 125 intenzív osztályon kezelt beteg közül 87 oltatlan, ez majdnem 70 százalék. A MOK arra is felhívja a figyelmet, hogy a súlyos állapotban lévő oltatlanok között sok a fiatal.
A 125-ből 7 olyan beteg volt intenzíven, aki négy hónapon belül kapott oltást, közülük ketten a harmadik oltást is felvették.
A MOK arra is felhívja a figyelmet, hogy az oltottan intenzívre kerülők jellemzően 70-90 évesek. A súlyos állapotban lévő oltatlanok között ugyanakkor sok a 30 éves.
A MOK kutatásában szereplő intenzíven lévő 38 oltott beteg közül 31 már több mint 4 hónapja kapott oltást. Ezért is fontos a szervezet megerősítése harmadik oltással.
A 125 intenzíven lévő beteg közül 70 volt intubáltan lélegeztetve. Ezen felül 35 ember nem intubálva, de gépi segítséggel lélegzett – számolt be a Klubrádió.
(Grafika: Magyar Orvosi Kamara – Facebook)
„Így oszlik meg 125, intenzív osztályon kezelt beteg az állapotuk szerint:
– 70 fő intubálva, altatva lélegeztetőgépen van – 35 fő non-invazív lélegeztetésben részesül (NIV) – 20 fő maszkon keresztül kap oxigént – 87 fő oltatlan – 31 fő négy hónapnál régebben oltott – 7 fő négy hónapon belül oltott – ezen belül 2 fő háromszor oltott
Fontos még megjegyezni, hogy az intenzív osztályokon fekvő betegek között jelentős eltérés volt az oltott/oltatlanok, illetve az intubált/nem intubált betegek számában.
Érdekesség, hogy az oltott páciensek jellemzően az 1930-50-es években születtek, míg az oltatlanok között a 90-es években születettek is vannak.” – írta Facebook oldalán pénteken a Magyar Orvosi Kamara.
