Az idei év nyertese az e-kereskedelem

(X) A hazai e-kereskedelem évek óta jelentős növekedésre képes, amit a koronavírus-járvány még inkább felpörgetett. Ma már a teljes kiskereskedelem mintegy 10 százaléka valósul meg az online térben, ráadásul a várakozások alapján kimondható, hogy ez a részesedés tovább növekszik majd.

A lineáris növekedést a koronavírus megjelenése húzta keresztül, amikor egészen elképesztő mennyiségű érdeklődő érkezett a webáruházakba. Nem csak a hiánycikknek számító higiéniás termékek iránt ugrott meg a kereshet, hanem az otthoni munkavégzést és szórakozást segítő kategóriák iránt is – fogalmaz a megkérdezett marketingmenedzser.

Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy az e-kereskedelem, illetve a webáruházak lehetőségei hétről-hétre változtak. A szigorú kormányzati intézkedések, a fizikai boltok rövidített nyitva tartása és a lakosság önkéntes fegyelmezettsége a webáruházak felé billentette a mérleg nyelvét, ám a lazító intézkedések és a viszonylagos biztonságérzet újra utat nyitott a plázák és hagyományos boltok felé.

Napjainkban is hasonló jelenséget tapasztalunk. Noha a járványmutatók kifejezetten rosszak, az alacsony lakossági fegyelem miatt az offline kereskedelem rendes üzemmódban működik; a GKI Digital és az Árukereső kutatása szerint a 2021-es ünnepi szezonban a tavalyi aránynál kevesebb vásárló tervezi az ajándékok beszerzését webáruházakból (2021: 77% vs. 2020: 86%), míg bevásárlóközpontokban, plázákban (2021: 57% vs. 2020: 49%), illetve hagyományos boltokban, szaküzletekben, szupermarketben (2021: 38% vs. 2020: 33%) többen szeretnénk vásárolni.

Amennyiben az e-kereskedelem szemszögéből vizsgáljuk a jelen időszakot, igencsak beszédes a LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése is, ami szerint a tavalyi évhez képest 6 ezer forinttal kevesebbet, 34 ezer forintot költünk el Black Friday akciók keretében idén.

Ez alapján azonban hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni a hazai e-kereskedelem jövőjéről. Egyelőre biztosak lehetünk abban, hogy az első év első hat hónapja jelentős növekedést hozott. A GKI Digital egy másik kutatásából derül ki, miszerint 2021 első félévében 30%-os bővülés mellett bruttó 494 milliárd forintos belföldi forgalmat bonyolított a magyar online kiskereskedelmi piac, melyen belül az első negyedév forgalma 43,7%-kal múlta felül a 2020-as első negyedév forgalmát. Ehhez képest a harmadik és negyedév jelentős lassulást eredményezhet, de egyelőre nem állnak rendelkezésünkre megbízható adatok.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az e-kereskedelem egyre jelentősebb gazdasági üzletággá fejlődik, így az államgazdaság szemszögéből tekintve sem mellékes, milyen volumenekre lesz képes. A piac szakértői gyakran hívják fel a figyelmet arra, hogy a hazai online piac legmeghatározóbb szereplői külföldi cégek, a magyar e-kereskedők azonban nem képesek domináns szerephez jutni a közép-kelet-európai régióban. A mostani évtized kihívása ennek a célnak a megvalósítása: a hazai online kereskedőknek minél nagyobb piaci súlyra kell szert tenniük a globalizált kereskedelem megerősödése és az Amazon érkezése előtt.