Szinte
mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki becsületsértéssel
vagy rágalmazással összefüggő büntetőügyben sértettként
vagy vádlottként volt már érintett. A hírességek egyik kedvenc
időtöltéséről beszélünk, ők gyakran e cselekmények
valamelyikére hivatkozva támadják egymást a bulvársajtó
legmélyebb bugyraiban, majd az esetek elhanyagolható százalékában
a bíróság előtt is. Persze az sem kizárt, hogy mi magunk
követtünk el ilyen bűncselekményt, romboltuk mások társadalmi
megítélését, és csak a szerencsének, vagy éppen a sértett
személy jogban való járatlanságának köszönhető, hogy egy
ellenünk megindított büntetőeljárás során nem kellett
védőügyvéd segítségét igénybe vennünk.
Dr.
Lupovici Jack védőügyvéd elmondása alapján, a köztudatban
keringő legendák szerint a becsületsértés és a rágalmazás
egymással rokonértelmű bűncselekmények, vagy épp teljesen
ugyanazt jelentik. Sokan összekeverik őket, pedig valójában
élesen elkülöníthetők. Kezdjük azzal az egyszerű ténnyel,
hogy amennyiben egy adott magatartásról megállapítható, hogy
rágalmazás, becsületsértésről biztosan nem lehet szó, mivel a
két bűncselekmény kizárja egymást, tehát becsületsértés és
rágalmazás egyszerre biztosan nem valósulhat meg. Ellenben, ha egy
összetett cselekményről beszélünk, az egyes részek tekintetében
helye lehet rágalmazásnak és becsületsértésnek is.
A
Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőügyvédi szemmel megpróbál
minden kétséget eloszlatni, hiszen bármikor bekövetkezhet az
életünkben egy olyan váratlan esemény vagy nézeteltérés,
amikor nem árt tisztában lenni a címadó bűncselekmények elleni
fellépéshez szükséges jogi lehetőségekkel.
Hol
kapcsolódik össze a becsületsértés és a rágalmazás?
Közös
nevezőjük a becsület, mely két komponensből tevődik össze,
nevezetesen a társadalmi megbecsülésből, valamint az emberi
méltóságból. A rágalmazás a társadalmi megbecsülésre, míg a
becsületsértés az emberi méltóságra fókuszál.
Fontos,
hogy sem a becsületsértés, sem a rágalmazás nem közvádas
bűncselekmény, tehát a hatóság hivatalból nem indít nyomozást
ilyen ügyekben. A sérelmet szenvedett fél magánvádjára indulhat
büntetőeljárás, tehát amennyiben egy kétes helyzetben az
igazságszolgáltatás felé fordulnánk, elsőként nekünk kell
megtenni a szükséges jogi lépéseket. Egyetlen kivétel lehet
olyan esetben, ha a becsületsértésen vagy rágalmazáson kívül
megvalósul olyan bűncselekmény is, mely nem kizárólag magánvádra
büntetendő.
Rágalmazás
dióhéjban:
Jelenleg
hatályos Büntető Törvénykönyvünk szerint, aki
valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt
állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló
kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
A
büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy
célból (például
bosszút akar állni egy őt ért vélt vagy valós sérelem miatt;
vagy tettével valójában egy másik bűncselekményt kíván
leplezni), nagy
nyilvánosság előtt (ha
nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy előtt
valósul meg, vagy a sajtótermék, médiaszolgáltatás,
sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való
közzététel), vagy jelentős
érdeksérelmet okozva
(amennyiben a rágalmazás miatt a sértettet elbocsátják
munkahelyéről vagy megromlik a családi élete) követik el.
Akárkivel
előfordulhat az, hogy megharagszik egy ismerősére és a dühtől
elvakulva válogatott negatív jelzőkkel illeti az adott személyt.
Az ugyvedipraxis.hu jogászai szerint ez önmagában még
nem bűncselekmény.
Ellenben, ha mindezt egy nagyobb társaság füle hallatára teszi, s
esetleg meg is gyanúsítja az illetőt lopással, sikkasztással,
vagy egyéb súlyos cselekménnyel, és ez az érintetthez visszajut,
természetesen jogában áll feljelentés útján büntetőeljárást
kezdeményezni, hiszen ebben az esetben őt sérelem éri.
Mi
a tény?
Például,
amikor egy étteremben ülünk ismerőseinkkel és Minta Zoltán
társunk mesélésbe kezd Minta Péterről, aki a sztori alapján
egyértelműen azonosítható, s közben Minta Zoltán szilárd
meggyőződéssel állítja, hogy amit mond, azt ő biztosan tudja,
hogy akkor és úgy történt, nem másként.
A
tény tehát olyan esemény, történés vagy magatartás, mely már
megtörtént a múltban vagy éppen folyamatban van a jelenben. Csak
személyes tapasztalaton vagy egyéni meggyőződésen alapulhat, az
információ elsőkézből származik, nem hallomásból, mások
elbeszéléseiből.
Mi
a híresztelés?
Eltér
a tényállítás kategóriájától, ugyanis amikor valaki
híresztel, akkor olyan tényt ad tovább, ami nem a saját fejéből
pattant ki, nem saját tapasztalatán alapul az állítás, hanem
mástól kapta az információt. Ide tartozik a sajtó és az egyéb
médiumok igénybevétele is.
Kiindulási
alapnak vegyük ismételten az éttermes példát, ám ekkor már
Minta Zoltán úgy pletykálja el Minta Péterről a szaftos
történeteit, hogy azokat mástól hallotta, de továbbadja a
jelenlévőknek.
Mi
az a tényre közvetlenül utaló kifejezés?
Ekkor
nem egy kerek történetet mesélünk el, melynek van eleje, közepe
és vége. Adott egy valós szituáció, melynek csupán egyetlen
elemét emeljük ki a részletek sokaságából, de pontosan azt az
elemét, amiből egyértelműen lehet következtetni az egész
eseményre.
Dr.
Lupovici Jack büntetőügyvéd álláspontja szerint a rágalmazás
nem korlátozódik a szavak kizárólagos szóbeli használatára,
elkövethetjük írásban, továbbá képes vagy rajzos ábrázolással
is.
Ha
egy 50 lakásból álló társasházban az első emeleten élő
Julika néni azt állítja, hogy azért nincs megfelelően
karbantartva a lépcsőház és a lift, mert a közös képviselő
évek óta elsikkasztja a lakóktól beszedett közös költséget,
azt megteheti egy, a lakók többsége előtti felszólalás
keretében, vagy kifüggeszthet ezzel kapcsolatban az üzenőfalra
egy nyílt üzenetet, amit nyilvánvalóan mindenki elolvashat,
továbbá illusztrálhatja magát ez eseményt, vagyis ahogy a közös
képviselő pénzben fürdik, pénzzel tömi a zsebét, átveri a
lakókat, s közben számító vigyor jelenik meg az arcán.
Kizárólag
abban az esetben beszélhetünk rágalmazásról, ha a sértetten
kívüli személy jelenlétében valósul meg a büntetendő
magatartás, tehát szükséges legalább egy harmadik személy a
rágalmazón és a sértetten kívül, s ilyenkor tulajdonképpen
irreleváns, hogy a sértett hallja az állítást vagy sem.
Ezzel
szemben a becsületsértés elkövetéséhez elegendő az is, ha csak
a sértett személy jelenlétében mondanak valótlant vagy
negatívat, nem kell hozzá harmadik személy.
Becsületsértés
dióhéjban:
Aki
a rágalmazás tényállásában meghatározottakon kívül mással
szemben a sértett
munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével
vagy közérdekű
tevékenységével összefüggésben
vagy nagy nyilvánosság
előtt a becsület
csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen
cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
A
fentieknek megfelelően büntetendő az is, aki a becsületsértést
tettlegesen követi el.
Becsület
csorbítására alkalmas kifejezés
lehet bármi, ami sérti az emberi méltóságot. Érintheti a
sértett fizikai (torz nyomorék, tolószékes köcsög), szellemi
(idióta, elmebeteg) vagy jellembeli (hazug patkány, gerinctelen
féreg, simlis gazember) adottságait, de akár káros szokásokat is
(drogfüggő, alkoholista, nimfomániás). A rágalmazáshoz
hasonlóan elkövethetik szóban, írásban, illetve illusztráció
felhasználásával is.
Becsület
csorbítására alkalmas egyéb cselekményről van
szó, amennyiben a fenti magatartások egyikébe sem illeszkedik a
tett, mégis megszégyeníti a sértett személyt. Többek között
ilyen lehet a sértett utánzása, kifigurázása, leköpése vagy
bármilyen egyéb sértő mozdulat.
Tettleges
becsületsértés esetén
fizikai kapcsolat jön létre az elkövető és a sértett között.
A Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőjogászai elmondása alapján
azért nem testi sértésről van szó, mert sérüléssel nem jár.
Ide sorolhatjuk a főként filmekből ismert itallal való leöntést,
a sértett falhoz lökését, tojással vagy rohadt gyümölcsökkel
való megdobálását és akár a gyenge arculcsapás is. Az is
tettleges becsületsértés, ha Minta Zoltán leköpi Minta Pétert.
A lényeg, hogy megalázó legyen a tett, de ne okozzon sérülést.
A
becsületsértésnek munkakör, közmegbízatás vagy közérdekű
tevékenység kapcsán, illetve ezekkel összefüggésben kell
megvalósulnia. Külön kategóriát képez a nagy nyilvánosság
esete.
Míg
a rágalmazás szükségszerű eleme a tényállítás, a
becsületsértésnek nem, elegendő a becsület csorbítására
alkalmas kifejezés használata vagy a tettlegesség. A rágalmazás
csak meghatározott módon követhető el (tényállítás,
híresztelés, utaló kifejezés), míg becsületsértés sértő
kifejezés használatával, valamint tettlegesen.
Általános
kijelentésekkel egyik bűncselekményt sem lehet elkövetni, tehát,
ha a szomszéd néni azt mondja a helyi nyugdíjasklubban, hogy
minden politikus csaló és a mi is politikával foglalkozunk, akkor
hiába mondta nagy nyilvánosság előtt, hiába kapcsolható
hozzánk, ha feljelentjük, neki nem lesz szüksége védőügyvédre,
tekintettel arra a tényre, hogy állítása nem minket célzott,
általánosságban beszélt, véleményt formált, tehát nem
követett el bűncselekményt.
Viszont,
amennyiben ugyanez a szomszéd néni már egyértelműen megjelöl
minket (például: Minta Zoltán egy politikus és csalás útján
rendszeresen pénzt csikar ki a Bokréta utcában élő
választópolgároktól), van helye büntetőeljárásnak. Fontos,
hogy nem szükséges az, hogy megnevezzenek ahhoz, hogy minden
kétséget kizáróan beazonosíthatók legyünk.