A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a korábbi gyakorlatnak megfelelően mindent megtesz azért, hogy mielőbb befektetőket vigyen a Tungsram létszámcsökkentése miatt érintett településekre, felhasználva a meglévő infrastruktúrát és munkaerőt – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a HIPA-nak kialakult gyakorlata van a hasonló esetek kezelésében, korábban ilyen helyzetet a Befektetési Ügynökség sikeresen kezelt például Ózdon, Komáromban illetve Nemesvámoson is. „Ezúttal is azért dolgozunk, hogy az érintett munkavállalók mielőbb új munkahelyet találjanak, és a helyzetük megnyugtató módon rendeződjön” – áll a közleményben.
Magyarország évről évre eredményesen vesz részt a befektetésekért folyó nemzetközi versenyben, a beruházási rekordok a stabil politikai környezetnek, az alacsony adóknak és a magyar munkavállalók szorgalmának és tehetségének köszönhetők – tették hozzá.
A Tungsram szerdán jelentette be, hogy megszünteti a hagyományos világítástechnikai termékek gyártását, ezért 1600 dolgozóját elbocsátja több ütemben az év végéig. Közleménye szerint elkerülhetetlen a technológiai váltás, a továbblépés érdekében tervezett létszámleépítés legnagyobbrészt a gyári dolgozókat érinti, mind az öt gyárukban.
A vállalat menedzsmentje a döntésről szerdán tájékoztatta a dolgozókat, az üzemi tanácsot és a szakszervezeteket. „A 125 éves magyar exportvállalat csak így tudja megőrizni versenyképességét a világpiacon. A tervezett lépések 1500 ember munkájának megmentését jelentik” – írták.
Elsőként a kisvárdai és hajdúböszörményi gyárakban indul a leépítés. Az első ütemben érintett dolgozókat 2 hónap múlva bocsátják el. A cég még Budapesten, Nagykanizsán és Zalaegerszegen működik – tudatta az állami hírszolgálat.
Megszünteti a hagyományos világítástechnikai termékek gyártását a Tungsram, ezért 1600 dolgozóját elbocsátja több ütemben az év végéig – közölte a cég az MTI-vel szerdán. A közleményük szerint elkerülhetetlen a technológiai váltás, a továbblépés érdekében tervezett létszámleépítés legnagyobbrészt a gyári dolgozókat érinti, mind az öt gyárban.
A gyárak területén továbbra is folyik majd tevékenység, a Tungsram három üzletágra koncentrál: az energiatakarékos világításkorszerűsítésre, az alkatrész- és komponensgyártásra, miközben korszerű LED-megoldásokat kínál kültérre, ipari létesítményekbe és alagutakba – közölték. A vállalat menedzsmentje a döntésről szerdán tájékoztatta a dolgozókat, az üzemi tanácsot és a szakszervezeteket. „A 125 éves magyar exportvállalat csak így tudja megőrizni versenyképességét a világpiacon. A tervezett lépések 1500 ember munkájának megmentését jelentik” – írták.
Elsőként a kisvárdai és hajdúböszörményi gyárakban indul a leépítés. Az első ütemben érintett dolgozók elbocsátására 2 hónap múlva kerül sor. Hozzátették, hogy az elbocsátások a Munka törvénykönyve szerint, az előírások betartásával zajlanak. A vállalat emellett szeretne gondoskodni munkavállalóiról, ezért a helyi munkaügyi hivatal bevonásával információs napokat tartanak a környékbeli munkalehetőségekről. Segítséget nyújtanak önéletrajz összeállításában, álláskeresésben, a helyi HR-eseik állásbörzéket is szerveznek.
Jörg Bauer elnök-vezérigazgató a közleményben kifejtette: a Tungsram menedzsmentje 2018 óta tisztában volt azzal, hogy a hagyományos világítástechnikai termékek iránti kereslet csökken, és változásra van szükség, ezért a cég tudatosan kezdett új üzletágak építésébe. A koronavírus világjárvány hatásai, az ukrajnai háború, az egekbe emelkedő energiaárak, továbbá a nyersanyaghiány mind jelentős nehézséget okozott a Tungsramnak. A céget olyan érzékeny pillanatban érték ezek a külső csapások, amikor a vállalat a GE-től való 2018-as kivásárlás után, önálló életében még fiatal cégnek számított, és éppen belekezdett az átalakulásba, a régi üzletágakat felváltó, új, innovatív tevékenységét felépítésébe. A cég menedzsmentje a kivezető utat a vállalat struktúrájának újragondolásában, egy kisebb, okosabb, rugalmasabb, fenntarthatóbb Tungsram felépítésében látja.
A közlemény szerint a vállalat a reorganizáció ideje alatt is a vevők lehető legjobb kiszolgálására koncentrál elsősorban raktárkészletről. Ezt a készletet tudatosan építették fel az elmúlt év során meglévő szerződési kötelezettségeik teljesítésére, és üzletáganként további lépéseket is tesznek, ezekről folyamatosan tájékoztatják a vevőket.
A Tungsramnál április 11. és 22. között már voltak részleges gyárleállások, a dolgozókat szabadságra küldték, a cégvezetés indoklása szerint azért, hogy a vállalat „áttervezhesse kapacitásait a vevői igényekhez képest, és meglévő készleteit is eladhassa”. Jörg Bauer a Zalai Hírlap április 9-i számában úgy nyilatkozott: a pandémia, a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a cégcsoportot, csak az azonnali kormányzati segítség tenné lehetővé a történelmi magyar márka további működését.
A Tungsram 2018-ban magyarországi központú, globális márkaként tért vissza a piacra a GE Lighting EMEAT fényforrásüzletágának és globális autólámpa ágazatának felvásárlásával. A vállalat Magyarországon tervez, fejleszt és gyárt, termékeinek 93 százalékát exportálja, 100 nemzetközi piacon tevékenykedik értékesítési hálózata révén. A csaknem 4000 alkalmazottat foglalkoztató cég öt magyarországi gyárral működik, és 1600 beszállítóval, partnerrel van kapcsolatban – közölte az állami hírügynökség.
Drónkutatási és -fejlesztési központot alakítanak ki Zalaegerszegen 20 milliárd forintos beruházással, mintegy 200 munkahelyet teremtve – közölte a város polgármestere sajtótájékoztatóján a közelmúltban.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a városi közgyűlés napirendjéről szóló tájékoztatóján azt mondta, Magyarország a drónok alkalmazása, kutatása és fejlesztése területén vezető szerepet kíván kivívni. A város jelentős gazdaságfejlesztési programjához kapcsolódva alakítják ki Zalaegerszegen a Dronemotive drónkutatási és -fejlesztési kompetenciaközpontot, valamint a Közép-Európai Kutatóbázis, Veszélyhelyzeti Reagálási Egység és Támogató Központot.
Andráshida és Hatháza városrészek mellett helyezkedik el az a 110 hektáros terület, ahol jelenleg is működik egy nem nyilvános repülőtér, ez lesz a helyszíne az összesen csaknem 20 milliárd forintból megvalósuló beruházásnak.
A központ polgári és állami pilóta nélküli légijárművek és csatlakozó rendszereik kutatás-fejlesztését, minősítését, tesztelését végzi majd, de képzési feladatokat is ellát. Ezzel újabb jelentős eleme lesz a zalai megyeszékhelyen zajló kutatásoknak, fejlesztéseknek, innovációs beruházásoknak – tette hozzá a polgármester.
Balaicz Zoltán elmondta azt is, hogy a beruházás biztosítja majd, hogy a repülőtér területén belföldi kisgépeket és helikoptereket tudjanak fogadni, ugyanakkor megmaradhat az eddigi légisport-tevékenység és továbbra is szervezhetnek repülőnapokat. Ezek mellett lehetőség nyílhat egy különleges, mentéshez és veszélyhelyzeti reagáláshoz kapcsolódó projekt megvalósítására is – tette hozzá a polgármester. MTI (Fotó: TJENA/Pixabay)
Országos szinten a telkek átlagos négyzetméterára majdnem 19 ezer forint volt április közepén, szemben az egy évvel korábbi 12 ezer forinttal, ami több mint 57 százalékos drágulás – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A cégnek az MTI-hez szombaton eljuttatott elemzése a legfeljebb 1500 négyzetméteres hobbitelkek, valamint a nyaraló- és családiház-építésre alkalmas üdülő- és lakóövezeti telkek piacát vizsgálta.
Adatai szerint Budapesten az eladásra kínált lakóövezeti telkek átlagos négyzetméterára közel 128 ezer forint volt április közepén, ami éves összevetésben 26 százalékos árnövekedés. Valamennyi (lakó- és üdülőövezeti, illetve külterületi) telektípust összesítve elmondható, hogy a fővároson kívül a balatoni régióban és Pest megyében ugrottak meg az árak.
Somogy megyében a telkek négyzetméterára közel 115 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, és április közepén már közel 22 ezer forint volt. Veszprém megyében 82 százalékos volt a drágulás, jelenleg 28 ezer forintért kínálják eladásra a telkek négyzetméterét a tulajdonosok. A balatoni megyék mellett Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Fejér is az élbolyba sorolható, a szóban forgó megyékben 71-94 százalékkal 3,9-11,9 ezer forintra nőtt az átlagár. A fővárosi agglomerációt magában foglaló Pest megyében egy év alatt 49 százalékkal 31 ezer forintra nőtt a telkek átlagos négyzetméterára, ami Budapest után a legmagasabb megyei érték.
Az ingatlan-com elemzése kitér arra, hogy a telekvásárlók nem csak a lakásépítést tervezők köréből kerülnek ki, sokan hobbitelek vagy kertészkedés céljából keresik az eladó telkeket. Számukra a települések külterületi telkei jöhetnek leginkább számításba, ezek közül a legolcsóbbak Kelet-Magyarországon találhatók.
A maximum 1500 négyzetméteres telkek átlagos kínálati ára Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 1,1 millió, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2 millió, Nógrádban pedig 2,5 millió forint. A Dunántúl legolcsóbb megyéi Somogy és Zala, ahol az eladó telkek átlagára 2,9-3,5 millió forint a vizsgált kategóriában.
Európa legmodernebb vasútijármű-gyártó üzemét építi meg Nagykanizsán a cseh Nymwag, amely közel 1500 embernek biztosít majd munkahelyet – jelentette be pénteken a helyszínen az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László közölte: a vasúti járműgyártó a cégcsoport legmodernebb gyárát és kutató-fejlesztő bázisát hozza létre közel 60 milliárd forintos beruházással, ahol évente 1800 tehervagont és 4800 vasúti futóművet gyártanak majd.
A miniszter kijelentette: Nagykanizsa múltjából következik ez a fejlesztés, ami a magyar gazdaság- és iparpolitika központi elemeihez is illeszkedik. A kormány 2010 óta jelentős erőforrásokat biztosít a kötöttpályás közlekedés fejlesztéseire, a következő 10-15 év Európában is „a vasútról fog szólni” mert lényegesen energiahatékonyabb és környezetkímélőbb a közúti szállításnál.
(Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j2), Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselőjelöltje (j), Alexandra Brozová, a Nymwag Magyarország Kft. ügyvezetője (b) és Robert Spisák, a Nymwag Magyarország Kft. ügyvezetője (b2) aláírja az együttműködési megállapodást a vasúti járműgyártó beruházás bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Nagykanizsán 2022. március 25-én. Fotó: MTI/Varga György)
A következő 6-8 évben Magyarország 6000 milliárd forintot fordít a vasúti ágazat megújítására, ennek kétharmada a vasúti pálya fejlesztésére, egyharmada pedig a gördülőállomány korszerűsítésére fordítódik, amivel versenyképesebb, gyorsabb és kényelmesebb lesz a vasúti közlekedés – jellemezte a miniszter.
Palkovics László hozzátette: az a cél, hogy rövid időn belül 25 év alá lehessen szorítani a magyar vasúti járműállomány átlagéletkorát, illetve szeretnék 60-70 százalékos hozzáadott értékben Magyarországon gyártani a járműveket, de Magyarország erősíteni kívánja a közép-európai logisztikai szerepét is. Európában a mozgatott áru mintegy 18-20 százalékát szállítják vasúton, ennél valamivel magasabb az arány Magyarországon. A magyar kormány 5 év alatt közel 30 milliárd forint támogatással segíti a kötöttpályás teherfuvarozás megerősítését – tette még hozzá a miniszter.
Kitért arra is, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése a pireuszi kikötő és Európa között a legversenyképesebb vasúti szállítási lehetőséget biztosítja majd. Ezt egészíti ki, hogy Záhonyt Komárommal, Győrrel és Sopronnal is vasútvonal köti majd össze. Mindezekre a fejlesztésekre pedig már több konténerterminál terve is ráépül – jelezte Palkovics László.
Robert Spisák, a Nymwag Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta: a nagykanizsai beruházásuk a magyar gazdaságot is segíti, hogy egy újabb iparágban is felzárkózzon. A dél-zalai városban barnamezős beruházással, a közelmúltban megszűnt gépipari DKG mintegy 36 hektáros területén megvalósuló vagongyártó és -fejlesztő bázisa gyártókapacitásban a második-harmadik helyet foglalja majd el Európában, és várhatóan egy éven belül legördül az első vagon a szerelőszalagról.
(Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j2) és Robert Spisák, a Nymwag Magyarország Kft. ügyvezetője (b2) kezet fog, jobbról Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselőjelöltje (j), balról Alexandra Brozová, a Nymwag Magyarország Kft. ügyvezetője (b) a vasúti járműgyártó beruházás bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Nagykanizsán 2022. március 25-én. Fotó: MTI/Varga György)
Arra építenek, hogy Nagykanizsán komoly hagyománya van a gépgyártásnak, de a termelést kutató-fejlesztő központ kialakításával is kiegészítik, továbbá képzést is indítanak a Nagykanizsai Szakképzési Centrumban. Alexandra Brozová, a Nymwag Magyarország Kft. másik ügyvezetője azt hangsúlyozta: világossá vált az utóbbi években, hogy az egyes államok gazdasági sikere nagyban függ a logisztikától, ami elképzelhetetlen a modern vasút és a korszerű vagonok nélkül. Kevés olyan európai ország van, amelyik „eléggé megfontolt és bátor”, hogy a high-tech mellett a hagyományos gépipart is támogassa, de Magyarországon és Közép-Európában pontosan értik, hogy a szakmaisággal ötvözött becsületes munka ennek az alapfeltétele.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a térség fideszes országgyűlési képviselőjeként emlékeztetett: jelentős fejlesztések zajlottak az elmúlt időszakban Nagykanizsán, de egy ilyen nagyságrendű beruházásra évtizedek óta várt a város.
A képviselő hozzátette, hogy a dél-zalai városban ma kétezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, és elsősorban a már helyben működő cégek növelték a foglalkoztatottaik létszámát.A helyi bővítéseknek köszönhetően már betelt a város ipari parkja is, ezért lett szükség új iparterületek feltárására. Mintegy 170 hektáron folyik most a fejlesztés, az első új csarnok építése már meg is kezdődött – ismertette a politikus.
Felsorolta továbbá, hogy elkezdték a tervezését a Nagykanizsa és Zalaegerszeg közötti kétszer kétsávos gyorsforgalmi útnak, a két város közötti vasút villamosításának, valamint a Nagykanizsát délről elkerülő közútnak. Épül egy új postai logisztikai központ, a leendő science park pedig a vagongyártás fejlesztéseivel is foglalkozik majd. MTI
Elkezdődött a Sberbank Magyarország Zrt. betéteseinek kártalanítása a takarékbanki kifizetési csatornán is, az érintetteket a Takarékbank Zrt. fiókhálózata fogadja – közölte az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pénteken az MTI-vel.
Ebben az eljárásban a 2,5 millió forintnál nagyobb kártalanítási összeggel rendelkező magánszemélyek, valamint a 20 millió forintnál nagyobb kártalanítási összeggel rendelkező cégek vesznek részt.
A zökkenőmentes kiszolgálás érdekében javasolják a beosztás szerinti érkezést. A magánszemélyeket a vezetéknevük, a cégeket a cégnév első betűje alapján várják ügyintézésre jövő péntekig, de attól kezdve március végéig bármikor fogadják az ügyfeleket. Pénteken az É betűig, március 16-án szerdán a K-tól az F-ig, 17-én csütörtökön L-től R-ig, 18-án pénteken S-től Zs-ig tart a beosztás. Időpontot az OBA ügyfélszolgálatával is lehet egyeztetni.
Az érintettek kifizetési elszámolást kapnak postai úton, de az nem feltétele az ügyintézésnek, nem fogják kérni a Takarékbank fiókjaiban. A betétesek érdeke a mielőbbi kártalanítás, így előfordulhat, hogy a pénzüket előbb kapják meg, a kártalanításról készített kivonatot csak később hozza a posta – olvasható a közleményben.
Új generációs energiaelosztó- és elszámoló rendszert fejleszt a nagykanizsai központú Magáz Kft., a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap 314,035 millió forintos vissza nem térítendő támogatásából – közölte a cég az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint az energiaelosztó rendszerbe integrált, blockchain alapú szoftverrel támogatott okosmérő rendszer összeköti a felhasználók, kereskedők és beszállítók igényeit, egyúttal megteremti a rendszer kiberellenállóságát, segíti a technikai és a lopásokból eredő energiaveszteség csökkentését.
A projekt jelenlegi fázisában kialakították az okosmérőt, illetve több eszközt a rendszerek adatainak gyűjtésére és továbbítására. A projekt következő szakaszában fejlesztik ki a rendszer elemeinek felügyeletére és beállítására szolgáló szoftvert, a fejlesztésen jelenleg tíz munkatársuk dolgozik. Az előzetes tervek alapján a cég az idei év második felétől elkezdi a gázmérők cseréjét az új, okosmérő rendszerre Kiskunlacházán.
A Magáz Kft. 2001-ben alakult, azóta 245 településen létesített, illetve vásárolt földgáz-elosztóvezeték rendszert, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Pest megye településein illetve Nógrád megyében. Jelenleg 564 kilométer hosszú vezeték-rendszeren biztosítja több mint 18 ezer lakossági, ipari és mezőgazdasági fogyasztó gázszolgáltatását.
Küldetésüknek tekintik az ország gázzal eddig el nem látott településeinek bekapcsolása a gázszolgáltatásba – közölték az MTI kérdésére. A cég tevékenysége nagykanizsai központtal kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Nógrád és Pest megyére. Gödöllői szolgáltató üzemük folyamatosan ellátja a tulajdonukban álló gázelosztó vezetékek üzemeltetésével és az ügyfelek kiszolgálásával kapcsolatos jogszabályban rögzített feladatokat.
Tavaly a kft. átlagos létszáma 14 fő volt, a még nem lezárt mérleg alapján az árbevétel meghaladta a 620 millió forintot. A nyilvános cégadatok szerint a társaság 2020-ban 673, 2019-ben 976 millió forint értékesítésből származó árbevételt ért el. 2020-ban mintegy 120 millió, 2019-ben 266 millió forint adózás utáni veszteséget számoltak el – közölte szombaton az állami hírszolgálat.
2020-ban, a járvány kitörését követően az ingatlanpiac egyik nagy szegmense – a panellakások –, valamelyest könnyen vészelte át a bekövetkező gazdasági válságot. Igaz, 2020-ban csökkent a használtlakás-piaci forgalom, ennek ellenére a lakótelepi lakások átlagos négyzetméter ára országos szinten elenyésző mértékben, de emelkedett is.
Ezt követően 2021-ban, országos szinten és településenként is a járvány előtti szintet közelítette meg a használt lakások adásvételi száma, és ez a növekedés a szocializmus kori lakásokat most már merőben érintette.
Újra csúcson a panelek iránti kereslet
Budapesten az országos átlag felett, több mint 15%-kal emelkedett, míg a vidéki régiókban átlagosan 12%-kal emelkedett a panellakások négyzetméterenkénti átlagára – derült ki az ingatlannet.hu statisztikájából. A panellakások iránti erősödő keresletet nagymértékben befolyásolta az állami lakásfelújítási támogatás, valamint a használt piac más szereplőivel szemben viszonylag kedvezőbb irányárak is. A kínálati oldalon árfelhajtó szereppel bírt az egyre több lakótelepi tömböt érintő panelprogram, amely akár egy-másfél millió forint többletet is jelenthet az irányárban a nem felújított lakásokhoz képest.
(Fotó: archív. A nagykanizsai Fő út. S. Varga György/KanizsaPress)
A fővárosban a 2020-as bázisévhez képest 15,5%-kal nőtt a panellakások négyzetméterenkénti átlagára, a decemberi statisztikák alapján már 670 ezer forintot kértek a tulajdonosok egy négyzetméterért átlagosan. A tavalyi évben folyamatos, havonta átlagosan 1,3%-kal emelkedett a lakótelepi lakások kínálati ára. Ezzel szemben vidéken átlagosan 12%-ot meghaladó mértékben emelkedett a használt lakások egy négyzetméterre jutó átlagára. Regionális szinten eltérőek az eredmények, a legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúli térségben emelkedtek a lakásárak – átlagosan 25%-kal – míg a legkisebb mértékben a Dél-Alföldön – átlagosan 11%-kal – a 2021-es évben.
Átmeneti korrekció után visszaestek az ingatlanárak Nagykanizsán
A Nagykanizsán meghirdetett lakóingatlanok esetén a tavalyi évben mindössze 1,5%-os négyzetméterár-drágulás ment végbe. A lakóingatlanok irányára az I. negyedévben átlagosan 283 ezer forint volt négyzetméterenként, ezt követően is 280 ezer forint körül stagnált az átlagos kínálati ár. A III. negyedévben egy kisebb mértékű, 3%-os áremelkedés ment végbe az eladó ingatlanok esetén. A decemberi átlagár az első negyedéves adatokkal egyezett meg, az átlagos alku előtti irányár pedig 25 és 30 millió forint körül alakult.
Kiugró mértékben drágultak a panellakások
A településen eladó panellakásokat nagy érdeklődés övezte a tavalyi évben. Ez a statisztikákon is kirajzolódott, az eladó lakótömbi lakások négyzetméterenkénti átlagára csaknem 29%-kal emelkedett egy év leforgása alatt. Az évet 233 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagos kínálati árral indította a piac ezen szegmense, amely havonta átlagosan 2,4%-kal nőtt az év során. A decemberi adatok alapján a meghirdetett lakások átlagos négyzetméter ára elérte a 300 ezer forintot, az átlagos vásárlás előtti irányár pedig 16 millió forint körül alakult.
(x) Ha egy kriptovaluta platformot szeretnénk használni, találkozni fogunk azzal, hogy a szolgáltatások különböző csomagokba szedve fognak megjelenni. Mindig a legmagasabb opciót érdemes választanod? Esetleg néha elégségesek az olcsóbb variánsok is? Lássuk!
Miért fontos a demo lehetőség?
Ha kezdő befektetőként nem szeretnéd a pénzedet éles kereskedési ügyletekkel kockáztatni, egy demo csomaggal rizikó nélkül megtanulhatod a kereskedés alapjait. Ez a lehetőség akkor is hasznos, ha több rendszer között vacillálsz, és szeretnéd kitapasztalni a különböző szoftverek közötti finom különbségeket, illetve az általuk nyújtott előnyöket, lehetőségeket.
Az ilyen lehetőségeknél általában valamilyen módon limitálva van a kereskedések száma. Ezen felül a felhasználható kereskedő robotok köre sem teljes. Még a legtapasztaltabb kereskedőknek is időbe telik, mire megalkotják és profitábilisra csiszolják a stratégiájukat. Nagyon fontos szerepe van a gyakorlásnak. Ha kezdőként szeretnél belevágni, azt javasoljuk, hogy egy demóval kezdd az adásvételt!
Milyen fizetős lehetőségek kínálkoznak?
Ha úgy gondoljuk, hogy már elég tapasztalatot gyűjtöttünk, elérkezett az idő, hogy éles kereskedésbe fogjunk. Ilyenkor egy több lehetőséget kínáló, valós pénzbefektetést lehetővé tevő csomaggal folytathatjuk tovább az üzletelést. A Tradensea kriptovaluta kereskedő rendszer például már havi tíz dollárért elérhetővé teszi számodra a legkedvezőbb árú opcióját. Itt egy ezer dolláros limit mellett kezdheted el az üzletelést. Százötven éles ügylet mellett lehetőséged van ugyanennyi demo tranzakcióra is. Ha az automatizáció is érdekel, az RSI botot és a Spot botot is használhatod.
Az összesen ötféle éles csomag közül a havi ötszáz dollárért elérhető Pro csomag jelentheti a legideálisabb megoldást. Itt már ötvenezer dolláros limittel gazdálkodhatunk. A kereskedések száma is tekintélyes: kétezer ötszáz tételből áll! Botok terén pedig a Spot és az RSI botok mellett itt a Launch bot is segítségedre lesz.
Milyen kedvezményekre számíthatsz?
Több kereskedési rendszernél is találkozhatsz promóciós kódokkal, akciókkal, amik egy kezdeti kedvezményt vagy megszabott ajándékot biztosítanak számodra. Érdemes élni a lehetőséggel! Egy ilyen felajánlás is a segítségedre lehet abban, hogy nyereségessé tedd ezt a tevékenységedet.
Milyen fizetési lehetőségeid lehetnek?
Az az ideális, ha a pénzed beutalásához több lehetőség is nyitva áll. A nagy pénzügyi szolgáltatók segítségével, mint amilyen a Stripe, a Coingate vagy a Binance, könnyedén befizetheted a kereskedésre szánt összegeket.
Itt is érdemes kicsiben kezdeni, majd ahogy gyűlik a tapasztalatod, úgy tudod kihasználni az egyre több lehetőséget nyújtó szolgáltatásokat.
Pénteken mutatták be a nagyközönségnek Zalaegerszegen Zala megye 2020-as top 100 vállalkozását tartalmazó kiadványt. Mint ismertették, a száz legnagyobb zalai cég 2020-ban összesen 576 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 1,3 százalékkal többet, mint 2019-ben.
Üzleti eredményük összesen közel 42 milliárd forint volt, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. A megye gazdasága a nagyobb vállalkozásokat illetően vírusállónak bizonyult 2020-ban, de elsősorban a szálláshelyek bevételei jelentősen visszaestek.
A legnagyobb árbevételű zalai cégek között 2020-ban első volt az építőipari ZÁÉV, a szállítmányozással foglalkozó Gartner, valamint a közműépítő Szabadics Zrt., lekerültek azonban a listáról a szállodaipari cégek.
Zalában az országos átlaghoz képest is jelentősebb a szerepe a mikro- és kisvállalkozásoknak, ez a listán is megmutatkozik, amelyre 1,8 milliárdos árbevétel feletti cégek tudtak bekerülni – ismertette Kaszás Anita. A kiadvány a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a NAV és a Zalai Hírlap gondozásában jelent meg – közölte többek között az állami hírszolgálat.
A kiadvány egyébként azért a 2020-as adatokat tartalmazza, mert a cégeknek a lezárt üzleti évet tartalmazó 2021-es adataikat az év első hónapjaiban kell megküldeniük a különféle állami nyilvántartások és az adóhatóság számára.
