Miért van szükség magasnyomású mosókra?

(x) Az építkezésektől kezdve az álattenyésztésen át egy étteremig nagyon sok területen van szükség megfelelő minőségű tisztításra. Makacs szennyeződéssel a legtöbb területen találkozik az ember, viszont annak eltakarítása már korántsem olyan egyszerű. Ilyenkor érdemes egy erre a helyzetre specializált eszközt alkalmazni, ami rövid idő alatt eltünteti a koszt.

Ipari teljesítmény ipari szennyeződések ellen

A tiszta munkakörülmények biztosítása minden cég életében kiemelt fontosságú. Szerencsére ebben nagy segítséget nyújtanak az ipari magasnyomású mosók, amiket könnyen be lehet szerezni, például a Kärcher Center Marclean oldalán is. A beszerzés után nem kell többet aggódni amiatt, hogy egy makacsabb szennyeződés feltartja, akadályozza vagy csupán kellemetlenebbé teszi a munkát.

Napjainkban kifejezetten fontos még a sok kosszal járó folyamatok során is gondoskodni az elérhető legnagyobb tisztaságról. Ha tiszta körülményeket biztosítunk, az segíthet a munkavállalók mindennapos tevékenységeit is megkönnyíteni, valamint a munkamorált is javítja. Mindemellett természetesen bizonyos higiéniai előírásoknak is hatékonyabban tud megfelelni a cég, és attól sem kell tartanunk, hogy a kosz beszennyezi a különböző termékeket.

Egy jól kiválasztott magasnyomású mosóval mind a munkavégzés, mind a termék vagy szolgáltatás minősége is javítható. Mivel ipari környezetről beszélünk, így mindenképpen az ipari teljesítménnyel rendelkező mosókat kell keresni. Nemcsak az erő szól mellettük, hanem a gyorsaság is, ugyanis egy ilyen géppel sokkal kevesebb időt kell tölteni a takarítással, tisztítással. Költséghatékonyak, mivel a nagy teljesítményhez képest a fogyasztásuk sokkal alacsonyabb, és az élettartamuk is igen magas, így több évre megoldhatjuk egy telephely tisztítási feladatait.

Ahány feladat, annyiféle tisztítás

A magasnyomású mosók piaca is elég változatos, mivel minden egy munkálat más és más szennyeződést termel. A különböző szennyeződésekhez pedig különböző gépek kellenek, amelyek kifejezetten az igényelt munkafolyamatra nyújt megoldást. Vannak hideg és meleg vizes magasnyomású mosók, sőt, ultramagas nyomásúak is. Mindemellett kiválaszthatjuk azt is, hogy milyen energiaforrás működtesse a gépezetet, mivel vannak elektromos és benzines egyedek is. 

Ha kifejezetten egy adott helyiséget vagy munkaterületet kell folyamatosan tisztán tartani, akkor léteznek telepített megoldások is. Így nem kell keresgélni vagy külön tárolni a magasnyomású mosót.

Mindig alaposan tájékozódjunk

Beszerzés előtt alaposan mérjük fel a lehetőségeinket és azt, hogy pontosan mire van szükség. Ahány munka, annyiféle megoldás, így amiatt biztosan nem kell aggódnunk, hogy nem találunk ideális magasnyomású mosót, de legyünk mindig alaposak. Egy ilyen vásárlási folyamatot is meg kell tervezni, hisz egy hosszú távú befektetésről van szó.

KSH: szeptemberben 20,1 százalékkal nőttek az árak

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek.

A Portfolió által megkérdezett elemzők konszenzusa 20,0 százalékos inflációt jelzett szeptemberre.
Az átfogó inflációs mutató az augusztusi éves indexhez képes 4,5 százalékponttal emelkedett, éves maginfláció és az uniós módszertannal számolt harmonizált árindex egyformán 20,7 százalékos emelkedést mutatott, ami 1,7, illetve 2,1 százalékponttal magasabb az előző havinál. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 21,9 százalékos volt, 6,2 százalékponttal nőtt az augusztusihoz viszonyítva.

A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia átlagosan egy hónap alatt 59,2 százalékkal, egy év alatt 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.

Az élelmiszerek ára szeptemberben 3,5 százalékkal egy év alatt 35,2 százalékkal emelkedett, ami 4,3 százalékkal gyorsabb éves emelkedés az augusztusinál. Ezen belül leginkább a kenyér 76,2 százalékkal, a sajt 68,0 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3 százalékkal, a margarin 61,2 százalékkal, a száraztészta 60,2 százalékkal, a tojás 53,7 százalékkal drágult. A baromfihús 42,9 százalékkal kerül többe, mint tavaly szeptemberben, a burgonya ára 39,0 százalékkal lett drágább.

Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5,0 százalékkal az étolaj ára. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal, a dohánytermékek 11,1 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 14,7 százalékkal emelkedett, a szobabútor 20,1, a konyhabútor 21,2, az új személygépkocsi 19,9, a használt 16,7 százalékkal drágult, de a kerékpárok ára is 19,9 százalékkal nőtt, míg az audió és videó készülékeké csak 3,2 a telefonoké 2,9 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 5,8 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, azaz lassította a termékárak 24,3 százalékos inflációját. A lakásjavítás, karbantartás tarifái 22,8 százalékkal emelkedtek és a háztartási szolgáltatások átlagosan 21,3 százalékkal drágultak. A taxizás 28,5 százalékkal kerül többe, a távolsági utazások 33,4 százalékkal, a telefon és internet szolgáltatás viszont 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékos emelkedésén belül az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs – 4,7 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 0,5 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára 59,2 százalékkal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében. Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult.

A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2 és a testápolási szolgáltatások 2,7 százalékos drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások okozta – 13,6 százalékos árcsökkenése.

Január-szeptemberben a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 11,8, a nyugdíjas háztartások körében 11,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. MTI

A következő hónapokban a vásárlóerő még inkább csökken, a reálbérek a magas infláció miatt mínuszba kerülnek

Augusztusban már szinte egyedül az üzemanyagforgalom tartotta felszínen a kiskereskedelmi forgalmat, a továbbiakban pedig a reálbérek visszaesése, a rezsiszámlák és a nehezedő gazdasági helyzetre való felkészülés jegyében erősödő óvatossági megtakarítások miatt a fogyasztás csökkenését sem zárják ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint szinte csak az üzemanyagoknak köszönhető a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Folytatódott a kereslet csökkenése a kiskereskedelemben, ami elsősorban az árak emelkedésével és ezzel összefüggésben a vásárlóerő visszaesésével magyarázható. Augusztus sorrendben a harmadik hónap – június és július után -, amikor az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű termékeket forgalmazó boltok forgalma mérséklődött éves szinten, de a nem élelmiszerek forgalma is egyre szerényebb, augusztusban lényegében stagnált. Gyakorlatilag az üzemanyagoknak köszönhető a teljes forgalom minimális növekedése – állapította meg.

A következő hónapokban a vásárlóerő még inkább csökken, a reálbérek a magas infláció miatt mínuszba kerülnek. Ráadásul augusztusban a nyári utazások miatt fokozott volt az üzemanyagok iránti kereslet, ez a tényező pedig kiesik a következő hónapokból. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedében a kiskereskedelmi forgalom nagy valószínűséggel zsugorodni fog.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben erősödő fogyasztói áremelkedés okozhatta. Az élelmiszer üzletek forgalma kissé csökkent, amit részben a reáljövedelmek mérséklődése, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott.

A következő hónapokban a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy látta, hogy a körülményekhez képest jónak mondható és a várakozásoknál kedvezőbben alakult a kiskereskedelmi forgalom augusztusban. A kiskereskedelmi forgalom bővülését augusztusban is az üzemanyagforgalom húzta, amit egyaránt magyarázhat a tavalyinál erősebb turizmus, illetve az, hogy a benzin a lakosság számára továbbra is hatósági áron érhető el. Az élelmiszereknél különösen gyakorivá válhatott az olcsóbb, akciós vagy rosszabb minőségű termékek vásárlása, hiszen itt az áremelkedés különösen magas, így a forgalom volumene is csökkent.

A következő hónapokban már inkább a stagnálás, esetleg a mérséklődés válhat jellemzővé az árak további emelkedése miatt. A harmadik negyedévben a fogyasztás felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. A kiskereskedelmi forgalomban meghatározó lehet a reálbérek alakulása mellett az óvatossági motívum, azaz, hogy a még nagyobb inflációtól és romló gazdasági helyzettől való félelem miatt a fogyasztók mennyire fogják vissza kiadásaikat. Az év egészét tekintve, a kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékkal bővülhet. (A fotó illusztráció. PIROD4D/Pixabay)

MNB: a lakosság számára a rezsiköltségek, a vállalatoknak az energiaárak emelkedése jelenthet sokkot

A lakosság számára a megélhetési költségek inflációja és a rezsi költségek emelkedése, a vállalkozásoknak pedig az energiaárak emelkedése és a nyersanyagárak inflációja okozhat sokkot, míg a kamatemelések mindkét csoport számára kockázatosak – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfolio által szervezett konferencián kedden Budapesten.

Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója a Követeléskezelési trendek 2022 című rendezvényen azt mondta, Magyarországon év végén, de legkésőbb a következő év első felében lehetnek olyan negyedévek, amikor csökken a GDP. Hozzátette, az még kérdéses, hogy mindez a munkanélküliség alakulásában hogyan csapódik le.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a kamatstopnak köszönhetően most árfolyamkockázat nélkül „megyünk bele egy újabb viharba” A jelzáloghitel-állomány 22 százaléka tartozik most a változó kamatozású hitelek közé, ez azonban 2023 közepéig gyakorlatilag védve van a kamatstop miatt. A szakember kitért még a pandémiában először bevezetett válságkezelő eszköz, a moratórium hosszabbításának és kifutásának hatásaira is.

Közölte, hogy míg 2020-ban a vállalati hitelállomány 41, a lakosságinak pedig 48 százaléka vett részt a moratóriumban, addig ezek az arányok 2021 novemberére 2, illetve 6 százalékra, idén szeptemberre pedig 1, illetve 3 százalékra zsugorodtak. A moratórium adta lehetőséggel nagy számban a vállalatok körében a szálloda és a vendéglátó szektor, a lakosságot tekintve pedig a fogyasztási hiteleknél, és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél éltek.

Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke arról beszélt, az árak emelkedése pont a mindenkit érintő területeken a legintenzívebb: az alapvető szolgáltatások, a rezsi, az üzemanyag, az élelmiszerek, és a kamatok terén. A kormányzati intézkedések – árstopok és a részben megőrzött rezsicsökkentés – igyekeznek tompítani ezeket a következményeket, az árak emelkedése azonban ennek ellenére egészen szélsőséges nagyságrendet is ölthet.

Hozzátette, a kereskedelmi banki partnerek visszajelzései és a saját tapasztalataik szerint egyelőre alacsony a törlesztési könnyítési igény, most egyfajta „vihar előtti csend van”.

A munkanélküliség alacsony, ezért pár hónapos átlagban nem számolnak tömeges bedőlésekkel, de egyfajta visszaeséssel igen, mivel az adósoknak minden hónapban dönteniük kell, hogy milyen kiadást vállalnak.

Közölte, tavaly 290 milliárd forintot tett ki a MAKISZ tagjai által vásárolt követelések összege, ez 2020-ban 320 milliárd forint volt. A szövetség tagjainál a megállapodásra épülő üzleti modell továbbra is elsődleges marad: 2020-ban 116 600 esetben kötöttek kedvezmény megállapodást, 2021 azonban már 140 ezer esetben sikerült megállapodni az ügyfelekkel az önkéntes adósság rendezésről. MTI (Fotó: Elchinator/Pixabay)

Egy euró 412 forint

Gyengült péntek reggelre a forint: 0,2 százalékkal jegyezték gyengébben a csütörtök esti árfolyamánál az euróval, a dollárral és a svájci frankkal szemben egyaránt.

Az eurót péntek reggel hét órakor 411,99 forinton jegyezték a csütörtök este fél hétkor tartott 411,18 forint után. A dollár jegyzése 413,52 forintra emelkedett 412,74 forintról, a svájci franké pedig 428,79 forintra ment fel 427,78 forintról.

Péntek reggeli jegyzésén a forint 2,0 százalékkal gyengült az euróval szemben az augusztusi kezdéshez képest, 4,6 százalékkal áll gyengébben a dollárral és 3,2 százalékkal gyengébben a svájci frankkal szemben – közölte pénteken az állami hírszolgálat (MTI) A közlést követően 1 órán belül, reggel 7 órakor már több mint 412 forintot ért 1 euró.

Délelőtt fél nyolcra a forint valamelyest magához tért, akkor 411,28 volt a forint euró árfolyam. Ezt követően délelőtt 8 órára már 410,56-ra „javult” az euró-forint árfolyam, majd 9 órakor már 408,87 volt az árfolyam.

Pénteken délután 16 órakor ismét rosszul állt a forint szénája, ekkor 412,36 volt az euró forint árfolyam. (Fotó: Google keresés)

Közelít a 100 forintos tojásár -Tíz forinttal emelnék a tojás árát szeptembertől a termelők

Az emelkedő energia- és takarmányárak, valamint a folyamatosan növekvő termelési költségek miatt szeptembertől a tojástermelők nettó tízforintos darabonkénti termelőiár-emelésre kényszerülnek – közölte a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) az állami hírszolgálattal csütörtökön.

Kiemelték: az aszályos időszak miatt az állattartók magasabb takarmányárakkal szembesültek, miközben működési költségeiket az energiaárak emelkedése is megdobta.

Az áremelésre a biztonságos hazai ellátás érdekében is szükség van. A jelenlegi gazdasági környezetben felmerül a kérdés a termelőkben, hogy megéri-e új állományokat beállítani a termelésbe, illetve, hogy a jelenlegi költségszinten meddig képesek a termelést finanszírozni – írták.

A közlemény idézi a Tojásszövetség elnökét, aki megerősítette, hogy továbbra sincs tojáshiány, viszont az ellátás határához közelít a hazai szektor. Sütő Zoltán szerint Európa más országaiban is hasonló problémákkal küzdenek a gazdák. Az euró/forint árfolyam miatt pedig nem várható az olcsó import megjelenése a magyar tojáspiacon.

Hangsúlyozták: míg 2018. januárjában egy darab M-es tojás csomagolóhelyi ára nettó 31,92 forint volt, 2022. júniusára ez mindössze 9 forinttal, mintegy 41 forintra emelkedett.

Az elmúlt öt évben a tojás fogyasztói átlagára emelkedett a legkisebb ütemben a többi alapvető élelmiszerrel összehasonlítva. A tízdarabos tojás fogyasztói ára 2022 júliusában 17,8 százalékkal haladta meg a 2018 januári szintet. Ugyanebben az időszakban a tej 51,9 százalékkal, a kenyér 144,8 százalékkal, a vaj 64,7 százalékkal drágult – tették hozzá.

A tojástermelő gazdálkodók remélik, hogy az áremelkedést nemcsak a fogyasztók, hanem a kereskedelmi szereplők, üzletláncok is elfogadják, és fontosnak tartják, hogy jó minőségű, hazai termelésből származó tojással tudják ellátni a hazai fogyasztókat – írta a Tojásszövetség. MTI (Fotó: Detmold/Pixabay)

Kiderült hol épül meg a nagykanizsai tudományos és információs park

„Kis lépés a nagyvilágnak, nagy lépés egy településnek: megjelent a Magyar Közlöny hasábjain a kormány döntése, miszerint beruházási célterületté vált a tervezett Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park nagykanizsai központjának pontos helyszíne. Az eredetileg meghatározott terület egy részén a Nymwag vagongyártó üzemcsarnokai kapnak majd helyet, így új területek is bevonásra kerültek a megvalósításhoz.

Az egyetemi kampuszunkon már folynak kutatások, melyek megalapozzák a kutatási és fejlesztési központ működését, amely a Pannon Egyetem és a Mol, valamint helyi cégek részvételével 18 ezer négyzetméteren teszi majd lehetővé Nagykanizsán az állam, a felsőoktatás és az üzleti élet szereplőinek együttműködését.

Az innovációs park látványterve/ Forrás: MOL Circular Economy Science Park

Ez a zöld válasz a jelen és a jövő nagy kihívásainak számos kérdésére. A tudományos parkban ugyanis a megújuló energiák és a hulladék- és a vízgazdálkodás területén végeznek majd kísérleteket a kutatók azzal a céllal, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, amelyeket a magyar gazdaság hasznosítani tud, és amelyek révén a magyar cégek is profitálhatnak. Vagyis a kompetencia központ, a kutatás-fejlesztés iparilag is hasznosítható termékeket és eljárásokat fog kifejleszteni és létrehozni.” – írta Facebook oldalán csütörtökön Balogh László nagykanizsai polgármester.

A Portfolio számításai szerint a projekt nagyjából a fehérrel jelölt területen valósul meg.

Megérkezett az első cseppfolyósított földgáz szállítmány a horvátországi Krk-ről Magyarországra

Megérkezett az első cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmány a horvát import terminálból Magyarországra, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc, amely jelenleg elsősorban közlekedési célokat szolgál; rövidesen megnyílhat az út az ipari felhasználás előtt is – közölte az ARELGAS Kft. az MTI-vel szerdán.

Miután az ARELGAS Kft. Magyarországon elsőként üzembe állította első LNG szállító tartályos járműszerelvényét, megnyílt annak a lehetősége, hogy a Magyarországhoz legközelebb eső LNG import terminálból, a Krk-szigethez kötött LNG FSRU (Liquefied Natural Gas Floating Storage Regasifier Unit, azaz cseppfolyósított földgáz úszó tároló és újragázosító egység) létesítményből ne csak vezetéken, hanem a gyakran „virtuális vezetéknek” nevezett szállító járművön is érkezhessen gáz Magyarországra.

A 2021 januárjában üzembe állított Krk-i terminál elsődleges feladata a tankerhajókkal szállított cseppfolyósított földgáz fogadása, tárolása és az újragázosítást követően, szállítóvezetéken a kontinens belsejébe, így Magyarország irányába is történő továbbítása.
Közölték: idén tavasszal kiegészítő tevékenység is elindulhatott a terminálban, már lehetőség van közúti tanker járművek megtöltésére is. Ezzel a földgáz mellett elindulhat a cseppfolyósított gáz szállítása is Krk-ről Magyarországra.

Az ARELGAS Kft. LNG szállító járművét, a vizsgáztatását és a forgalomba helyezését követően a terminál rendkívül összetett műszaki és biztonsági előírásait követve készítették fel. „Az első magyar jármű hazaérkezése a Krk terminálból, majd pedig a gáztároló tartályba való átfejtése mérföldkőnek számít az ellátásbiztonság, szállítási útvonal diverzifikáció és természetesen a költségcsökkentés lehetősége terén. Az ipari fogyasztók ellátása érdekében a szállítási út rövidítése, ezáltal a szállítás pontosabb ütemezhetősége fontos eredménye a most elindult folyamatnak” – fogalmaz a cég közleménye.

Magyarország jelenleg 3 LNG töltőállomással rendelkezik, melyből kettőt az M0-ás autópálya mentén az ARELGAS Kft üzemeltet. A harmadik, nyitás előtt álló töltőpont pedig Mosonmagyaróvárnál található, az M1-es autópálya mentén. Jövőre a növekvő számú LNG-hajtású járműpark igényeinek megfelelően duplázódni fog a magyarországi töltőpontok száma. (Fotó: jarmoluk/Pixabay)

Leltározás: alkalmazottak végezzék vagy szervezzük ki?

(x) Kivétel nélkül minden cégnek érdemes és kötelező is rendszeresen leltároznia. Különbözik, hogy mely vállalatoknak kell csupán évente megejteni a feladatot és melyeknek szükséges akár havi rendszerességgel elkészítenie a nyilvántartást. Egy kérdés azonban örök e kapcsán: kire bízzuk a feladat elvégzését? Cikkünkben összeszedtük, milyen előnyök és lehetséges hátrányok állnak az egyes esetek mellett.

Alkalmazottak által végzett leltár

Az egyik legfőbb oka annak, hogy sok vállalat az alkalmazottakra bízza a feladatot, a költséghatékonyság. Rögtön második helyen áll az érv, miszerint a dolgozók sokkal jártasabbak a cégnél, sokkal jobban ismerik az árukat, eszközöket. Tudják, mit hol találnak és hova nyúljanak, ha valami elsőre nincs meg, a számok nem stimmelnek. Érthető, hogy ebből kiindulva sok vezető dönt úgy, hogy leltározzanak a cég dolgozói.

A felsorolt érvek igen erősek, így jogosan merül fel a kérdés: mégis milyen hátránya lehet ennek? Nos, ha az alkalmazottak végzik a leltárt, akkor a leltárt végzik és nem saját munkájukat. A leltározás elveszi az idejüket és energiájukat is fő feladatuktól, amivel valószínűleg sokkal jobban hozzájárulnak a cég eredményeihez. A másik egy kevésbé erős ellenérv, inkább csak kényelmetlenséget okozhat. Mivel a munkavállalóknak nem fő tevékenysége a leltár, mindenképpen részletesen el kell mondani, meg kell mutatni nekik, hogy mit a feladatuk. Ha ritkábban kerül sor a feladatra, például évente, akkor benne van a pakliban, hogy évről évre át kell ismételni a pontos lépéseket.

Kiszervezett leltár

Az alkalmazotti leltár hátrányai fel is vezetik a kiszervezett leltár előnyeit. A leltározási feladatokat ugyanis ebben az esetben olyanok végzik, akiknek ez a fő tevékenységük és kisujjból tudják a lépéseket. Nagy előny, hogy habár jó esetben megbízhatunk dolgozóinkban, egy külsős cég biztosan precíz munkát végez, valamint objektív eredményeket közök. Neki ugyanis nem származhat haszna abból, ha meghamisítja a számokat. További előnye a leltározás kiszervezésének, hogy a külsős cégekkel időpontot egyeztethetünk. Olyankor tudják elvégezni a leltárt, amikor azzal senki nem zavarnak, például hétvégén, vagy munkaóra, zárás után.

Tény azonban, hogy egy külsős cég plusz költségekkel is jár, valamint nem annyira jártas a vállalat munkafolyamataiban, nem ismeri annyira az eszközöket, termékeket, mint az ott dolgozók.

Tovább terjeszkedik a MediaMarkt: Nagykanizsán nyílt az idei első új áruház

Négy településen nyit új üzletet idén a MediaMarkt műszaki áruházlánc a Tesco hipermarkettel közös együttműködésben, a legelsőt július 28-án, Nagykanizsán vehették birtokukba a vásárlók. A 2016 óta tartó együttműködést a két cég sikeresnek ítéli meg. Nagykanizsán 15 fő kapott munkát az új áruházban, akik közül többen évek óta vágytak rá, hogy kiskereskedelmi dolgozóként műszaki cikkekkel foglalkozzanak.

A Nagykanizsán nyitott új, ún. „Üzlet az Üzletben” típusú áruházat a MediaMarkt. A „Shop-in-Shop”, azaz „Üzlet az Üzletben” modell lényege, hogy az elektronikai áruház a hagyományos MediaMarkt áruházakhoz képest kisebb területen, ám hasonlóan széles választékot kínál a Tesco hipermarket eladóterén belül. Mindennek előnye, hogy a vásárlók könnyebben jutnak hozzá a vágyott műszaki és elektronikai termékekhez, hozzáértő segítséget kapva akár a nagybevásárlás részeként. Az együttműködést a két kiskereskedelmi márka 2016-ban kezdte el, a nagykanizsai üzlet a tizenegyedik ilyen típusú áruház a sorban, és három további nyitja meg kapuit vidéken még az idén.

A korábbi tapasztalatok és mérések igazolják a modell sikerességét: az adott településeken a MediaMarkt beköltözésével megnőtt a Tesco vásárlóinak száma, ugyanakkor az ilyen üzletek forgalmának aránya is nőtt a műszaki áruházlánc összes értékesítési forgalmán belül.

Továbbra is markáns igény mutatkozik arra, hogy a vásárlók kézbe vehessék, kipróbálhassák az óhajtott terméket, esetleg áruházi szaktanácsadóinkkal konzultáljanak vásárlás előtt. Azonban az igényeket is felmérve, egyes városokban nem az önálló áruházi modell jelenti a legjobb megoldást. – összegezte Környei Ágnes, a MediaMarkt „Shop-in-shop” (Üzlet az Üzletben) jellegű áruházainak operatív igazgatója. „Az ilyen típusú, kompaktabb üzletek vonzáskörzetében élők számára is kényelmesebbé válik a szükséges műszaki cikkek beszerzése. Ha Nagykanizsa példáját vesszük, az ott élők így egy zalaegerszegi autóút költségeit és fáradalmait spórolhatják meg.” – zárta gondolatait az igazgató.

A műszaki áruházlánc megszokott szolgáltatásai a nagykanizsai áruházban is elérhetők, a webáruházi tájékozódás, vagy online rendelés esetén pedig átvételi pontként is működik a helyiek számára.

A korábban már megnyílt egységekhez hasonlóan, a műszaki áruház saját munkatársaival várja majd a vásárlóit; a MediaMarkt Nagykanizsán 15 új munkahelyet teremt a kiskereskedelemben dolgozó, a technológiai újításokért rajongó szakértők számára.

1 16 17 18 19 20 21