Statzup – a semmiből a hazai startup-piac csúcsára

Az ember különösen büszke akkor, amikor olyan sikeres emberekkel beszélgethet, akik a saját generációjából valók. Így voltam Varga Tamással és Simán Kristóffal is, akik a semmiből az ország egyik legsikeresebb startup cégét indították. Másodsorban azért is tölt el büszkeséggel a dolog, mivel egyfelől nagykanizsai srácokról van szó, másfelől ezek a fiúk a magyar Forbes magazin következő számában is helyet kaptak.

Startupnak hívjuk manapság azokat az új, kevés tőkével indított vállalkozásokat, amik viszonylag rövid idő alatt jelentős sikert és bevétel gyarapodást képesek elérni. Ezek jellemzően informatikai, illetve internetes vállalkozások, és fő ismérvük a rendkívül jó fejlődési potenciál – (szerk.)

Mit is csináltok valójában?

1425801_10201765156724941_339013746_n

Tamás a Sport 1-en

Fantasy Sport játékok fejlesztésével foglalkozunk, azon belül is főként a futballal. Mindezeket elsősorban internetes felületre, valamint ehhez kapcsolódóan Apple iOS rendszerekre optimalizálva. A játékok lényege, hogy a valós játékosokból – futballistákból – összerakhatunk egy képzeletbeli csapatot, amely ezen játékosok teljesítménye alapján kap pontot. Mindezt a piacon elérhető legfrissebb adatforrással, kb. 30 másodperccel azután, hogy a teljesítmény (sikeres passz, labdaszerzés vagy épp gól) megtörtént. Tehát a játékos valós teljesítménye valós időben kerül a mi rendszerünkben is, hiteles adatokat adva a Fantasy Futball-ra regisztrált játékosaink számára. Ezzel egy valósághű szimulációt láthatunk a különböző csapatösszeállítások működéséről.

Milyen indíttatásból alapítottátok a StatzUp-ot? Mire számítottatok az induláskor?

IMG_0056

Kristóf „bemutat”…

A fő kiindulópont a bizalom volt. Mindketten a Batthyányba (BLG) jártunk gimibe, onnan ismertük egymást, és ez elegendő alapot adott ahhoz, hogy az üzleti életben is kamatoztatni tudjuk a tudásunkat. Korábban már dolgoztunk együtt különböző projekteken, és nagyon jó volt az összhang. Persze mindkettőnknek volt már előtte startup -tapasztalata is. Az elején, majdnem fél évig csak kapaszkodókat próbáltunk keresni. Akkor még nem tudtuk, hogy mi lesz ennek a vége, vagy azt, hogy mi lesz a következő hónapban, egyszerűen csak mentünk előre… Az igazi nagy lökést az adta, amikor az MLSZ-szel szóban megállapodtunk. Onnantól kezdve már, ha akartunk volna sem tudtunk volna megállni, nagyon nagy lett a motiváció és a munkakedv is.

…befektetett nálunk az ország talán legjobb kockázati tőke befektetője, az OTP Day One Magvető Tőkealap, és mindeközben további 3 évre hosszabbítottunk az MLSZ-szel és a Magyar Telekommal is a hazai játékokat tekintve.

Milyen eredmények vannak a tarsolyotokban alig egy évvel az indulás után?

IMG_0975

Tamás épp „vetít”…

“Szakmailag” besöpörtünk néhány díjat (Microsoft Imagine Cup 2. helyezés, Smartmobil startup verseny döntő, Microsoft Europe Cloud SME of the Month), és a legújabb, hogy a startup program keretein belül mehetünk Dublinba, Európa legnagyobb webes konferenciájára kiállítani.
Ezek mellett befektetett nálunk az ország talán legjobb kockázati tőke befektetője, az OTP Day One Magvető Tőkealap, és mindeközben további 3 évre hosszabbítottunk az MLSZ-szel és a Magyar Telekommal is a hazai játékokat tekintve. Eközben október óta elértünk 30.000 regisztrációt, ami bíztató jelnek tűnik.

A magyar startup vállalkozások ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint bármely más induló cég.

Hogyan értékelitek a magyar lehetőségeket a start up cégek számára?

IMG_0060

A kanizsai Paige és Brin

A magyar piac sok dologban hasonlít az USA-éra, ami talán a legjobb táptalaj a hasonló cégek számára, csak a mienk kisebb. (A Forbes adatai alapján Izraelben van jelenleg a legnagyobb számú startup vállalkozó – a szerk.) Mindkettő esetében van buktató dögivel. Az itteni lehetőségek nem kimondottan jók a krónikus tőkehiány miatt, kint pedig a mérhetetlen piaci harc okoz gondot. A magyar startup vállalkozások ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint bármely más induló cég. Akadnak pályázatok, támogatások a beinduláshoz, de erre üzletmenetet építeni nem igazán szabad, hisz előbb utóbb elfogynak ezek a pénzek.
Az üzleti infrastruktúra, pl. egy háromszintű befektetési rendszer (inkubátorok az ötleteknek, angyalok, majd kockázati tőkecégek a kiforrottabb vállalkozásoknak) már kialakulóban vannak, bár sok esetben még eléggé ad hoc módon működnek.
A kormányzat egyébként nagyon propagálja az egész startup mozgalmat, de a média szereplői számára pont ezért lesz visszatetsző az, amit csinálunk. Lassan eljutunk odáig, hogy a startup egyfajta “őrület”, egyfajta szitokszó lett csak azért, mert ezzel lehet kattintást generálni, és ez egy kicsit zavaró. Másfelől sokan még nem tudják értelmezni, elhelyezni ezt a megszokott magyar valóságunkban. Persze, ha egyik napról a másikra kitalálná valaki, hogy nem vagyunk startup, sok minden akkor sem változna, ez csak egy kategória.

Mi a további fejlődési/fejlesztési irányotok a jelenlegi terméketekkel kapcsolatban? Vannak-e más ötletek is a közeljövőre?

Ötletek mindig vannak. A közös munka során szerintem hetente kitalálunk egy világmegváltó ötletet, de ezeket félre kell tenni, hisz ha ezeken is gondolkodnánk, csak elaprózódnánk.
A legfontosabb, hogy nemzetközi piacra lépés előtt állunk, ezért újraszerveztük a cég működését is a nyáron. Kezdjük leküzdeni a hirtelen növekedésből adódó problémáinkat – márciusban még csak 5-en, júniusban már 12-en voltunk -, és ha sikeresen el tudunk indulni Magyarországon kívül is, akkor elkezdhetünk új platformok irányába is kacsintgatni. Nagy álmunk egy X-Box One applikáció, amely folyamatosan kapcsolatban tart a kedvenc csapatoddal: csinálj bármit a televízión, ha Messi gólt lő, akkor te arról értesítést kapj.

További információk a Forbes magazin csütörtökön megjelenő számában, itt vagy a Facebook oldalon.

Az elmúlt tíz év legnagyobb termése várható

A kora tavaszi kedvező időjárás következtében az elmúlt tíz év legnagyobb almatermése várható.

 

A becslések alapján 800 ezer tonna almára számítanak a nyár végi és az őszi szüreten, ekkora termés átvételére azonban nincs felkészülve a piac. Hozzátette: a nagy termés a fogyasztóknak ugyanakkor kedvező, mert így lesz elég, jó minőségű alma a következő szezonig.
Alma Terméktanács elnöke, Takács Ferenc tájékoztatása szerint a statisztikai adatok alapján az országban közel 27 000 hektár almaültetvény található. Ebből még mindig jelentős a korszerűtlen, 30 évnél idősebb ültetvények aránya. Ez az oka annak – mutatott rá – hogy az almatermés 60-70 százalékát az ipar dolgozza fel.
A terméktanács vezetője hozzáfűzte, hogy nem jobb a helyzet a hűtőtárolói kapacitás területén sem. Az országban elméletileg 200-250 ezer tonnás hűtőkapacitás van, de abból maximum 150 ezer tonnányira tehető a hosszú távú tárolásra alkalmas létesítmények befogadóképessége.
A magyarországi piaci lehetőségekkel kapcsolatban Takács Ferenc kifejtette, az ipari feldolgozói kapacitás 450-500 ezer tonnás, amennyiben minden üzem kihasználja lehetőségeit.
A magyarok egy évben, egy emberre számítva 12-15 kilogramm almát fogyasztanak, ami összesen 120-150 ezer tonna. A boltokban azonban nemcsak hazai alma kapható, így reálisan 80-100 ezer tonna magyar almát adnak el belföldön egy esztendőben.
Az elnök kiemelte: a számok alapján a 800 ezer tonnás várható termésből 150-200 ezer tonna almát külpiacokon kellene értékesíteni. Ez nagyon nehéz feladat, hiszen Európa nagy almatermelő országaiban is hasonlóan jó termés várható – mondta Takács Ferenc, aki szerint Oroszországban lenne lehetőség értékesítésre, ha eredményes diplomáciai tevékenységgel sikerülne ott exportpiacra lelni.
Az Alma Terméktanács azt javasolja a termelőknek – hangsúlyozta a szervezet elnöke – hogy tárolják a jó minőségű étkezési almát és várják ki a kedvezőbb piaci viszonyok kialakulását.
Ugyanakkor – állította – az is sokat jelentene, ha a hazai fogyasztók keresnék a jó minőségű magyar almát az üzletekben, így 40-50 ezer tonna almával többet tudnának eladni a termelők belföldön. (MTI)

Az új kihívásokra nyitottan

3-5 év alatt kinyerhető belőlem az a hozzáadott érték, ami egy társaságnak fontos belőlem.

 

“Az elmúlt három évben, az előző évtizedek eredményeire és tapasztalataira is alapozva sikerült újrapozicionálni, láthatóvá tenni, növekedési pályára állítani a fürdőt, új, egyértelmű célokat megfogalmazni, melynek megvalósításában jelentős lépéseket tettünk kollégáimmal

– nyilatkozta Ön távozása kapcsán a Karosi Krónikának.

Mit jelent ez a gyakorlatban, a konkrét változások, fejlesztések tükrében? Milyen konkrét történéseknek, változásoknak volt ön (és munkatársai) az elindítója és beteljesítője az elmúlt évek során? Mi minden valósult meg az alatt az idő alatt, míg ön vezette a fürdőt?

Zalakaros láthatóvá vált

—Három évig vezettem a fürdőt. Érkezésemkor  a kritikus 500.000-es vendégszámon billegett a Zalakarosi fürdő, most, a távozásom évében várhatóan 600.000 fölé kerül a látogatottság. A kihasználtság évről-évre javult. A három évvel ezelőtti alacsony vendéglétszám a nyereséges üzemeltetés veszélyeztette már, ezért sürgősen új, stratégiai célokat kellett kijelölni a fürdőnek. A hagyományos gyógyászati vendégkör létszáma drasztikusan és tendeciózusan csökkent. Adva volt Zalakaros kiváló közlekedési helyzete, és a Kis-Balaton, a Balaton közelsége, aholis a családok tízezrei keresnek szórakozást maguknak nyáron rossz időben. Nem csináltunk mást csak Zalakaros kiváló adottságainak megfelelően a gyógyászati vendégkör mellett megszólítottuk a családos vendégkört is. Először kisebb léptékben fejlesztettünk, kísérleti jelleggel a fürdő strandterületén, majd a pozitív visszajelzések után, szezonhosszabbító jelleggel elkezdtük a fedett téri családbarát fejlesztéseket. Újjászerveztük marketingaktivitásunkat. Zalakarost a Balaton épített, családi fürdővárosának kommunikáltuk a helyi és az országos médiában. Zalakaros láthatóvá vált. A csapból is mi folyunk kis túlzással, de van mit megmutatnunk. Az elmúlt években Zalakaros újra beszédtéma lett, elsősorban a családosok körében. Az elmúlt három évben befejeztük a megkezdett 2,7 milliárdos alapinfrastuktúra (fogadóépület,öltözők,pénztár, kezelőhelyiség) fejlesztéseket, és útjára indítottunk és befejeztünk további több, mint egymilliárdos attrakciófejlesztést (külső, belső gyermekvilág, gyógyászati fürdőtér és a komplex gasztronómia megújítása) , de nem csak betonba fektettünk. Gondolok itt Magyarország legnagyobb utaztatójával kötött szoros szövetségünkre a Neckermann cégre, Béres Alexandrára és az Európa- szerte ismert Klub Oázis gyermekanimátor programra, ami egyrészt a fürdő mindennapjainak része lett másrészt a Neckermann képzőközpontja lett Zalakaros, ami komoly elismerés a fürdő családbarát törekvéseinek — mondja Burján Richárd.

Újra pozitív értelemben beszélnek Zalakarosról, kicserélődött, megfiatalodott, megnőtt a vendégkör Zalakaroson, újra pezseg az élet itt.

Az elmúlt hetek során minden bizonnyal készített összegzést, így a leltár ismeretében hogyan látja, sikerült-e megvalósítani azokat a célokat, amelyeket kinevezésekor maga elé tűzött?

—A főtulajdonos önkormányzattól elvárás volt felém, hogy a Gránit Gyógyfürdő Zrt. látogatottsága és működésének fenntartható eredményessége újra biztosított legyen. A 100.000-es vendéglétszám növekedés, illetve az a tény, hogy idén 15%-os vendéglétszám növekedés és 20% feletti árbevétel növekedés várható megfelelt a tulajdonosi elvárásoknak.  Ha végigviszik azt a beruházási tervet, amit kollégáimmal előkészítettünk egy ötéves időtávra, és az önkormányzat továbbra is segíti cégét tőkével, és maga is fejleszt a fürdő tempójában, akkor fenntartható lesz ez a fejlődés. Ötéves távlatban elérhető lesz a 7-800.000-es vendéglétszám. Újra pozitív értelemben beszélnek Zalakarosról, kicserélődött, megfiatalodott, megnőtt a vendégkör Zalakaroson, újra pezseg az élet itt. Úgy gondolom, hogy jó úton van a fürdő, és ez elégedettséggel tölt el.

Még maradt megvalósítatlan terv

Van persze hiányérzetem is. Fontos lenne, hogy kiteljesedjen  a szálloda közvetlen fürdőkapcsolattal üzleti modell. Az extrém módon óvatos banki hitelezési gyakorlat és a sok bedőlt szálloda miatt három év sem volt elegendő, hogy új szálloda kapcsolódjon a fürdőhöz, pedig ez tovább növelte volna a látogatottságot. Nem adtam még fel, össze fog jönni az elkövetkező három évben, ebben biztos vagyok és teszek is érte.

Mi lesz az, amire mindenkor szívesen emlékszik majd vissza a fürdő vezetésével töltött időkből? És van-e olyan, amire nem?

—Jóval több pozitív emlékem van, mint negatív. Szerettem a Zalakarosi fürdőben dolgozni. A szép dolgokat felsorolni terjedelmi okokból nem lehet a rosszat pedig nem érdemes.

Jött egy lehetőség

Miért döntött úgy, hogy távozik a zalakarosi fürdőből?

—Vezettem a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt.-t és a Zalavíz Zrt.-t  és a Gránit Gyógyfürdő Zrt.-t az elmúlt 11 évben viszonylagos sikerekkel. Vezető alkalmazottként 3-5 év alatt kinyerhető belőlem az a hozzáadott érték, ami egy társaságnak fontos belőlem. Másrészt jött egy lehetőség.

Milyen új kihívásoknak kíván a Szabadics Zrt.-nél megfelelni? Milyen új célokkal, konkrét tervekkel érkezett a Szabau Kft. élére? Mit gondol, milyen jövő vár az építőipari vállalkozásokra Magyarországon?

Alkalmazott és tulajdonos

—A megkeresés a Szabadics családtól, konkrétan Szabadics Zoltántól érkezett, aki vállalkozói körben és karitatív tevékenysége miatt is megyehatáron túl is jól ismert. Nekem ez megtisztelő volt, és pont akkor jött a megkeresés, amikor a fentebb említett 3-5 éves ciklus kifutóban volt, szóval nyitott voltam már az új kihívásokra. Úgy gondolom, hogy érdemben hozzá tudok tenni a Szabadics–cégcsoport magasépítési üzletágának fejlődéséhez kapcsolataimmal, vállalatvezetési tapasztalatommal, ráadásul itt nem csak alkalmazott, hanem tulajdonos is lettem. Az új cél egy bázisalapon is milliárdos árbevételű építőipari profilú cég legalább évi 20%-os árbevétel növekedés elérése 3 éven keresztül, majd szinten tartás és ezen időtávra vetítve az eredmény megduplázása és a növekedés zökkenőmentes végigvitele.

Sokat javultak a talpon maradt  építőipari cégek helyzete az elmúlt időszakban, de a további növekedésnek gátja lehet még a szakképzett munkaerő elvándorlása és a lakossági piac hiánya Utóbbi terén reménykeltő mozgolódás érzékelhető.

 

Rendelet a visszavételi kötelezettségről

Hozzák az újat, viszik a régit!

Nem csak ingyen köteles visszavenni a használt elektromos és elektronikus berendezéseket a gyártó és a forgalmazó, hanem ha a vásárlónak házhoz szállítják az újat, akkor szintén ingyen kell a régi berendezést elszállítani tőle – egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

A jogszabály – néhány előírás kivételével –  augusztus 9-én lép hatályba. Így például az üvegházhatású gázt tartalmazó hőcserélőt, a higanyt tartalmazó fénycsövet és a napelemet csak 2018. első napjától kell külön gyűjteni.
A rendelet a gyártó visszavételi kötelezettségéről szól, de beleérti a kereskedőket is. A gyártó nem teheti meg azt, hogy csak a saját gyártmányú eszközöket veszi vissza, a sajáttal azonos funkciójú, de más gyártmányú berendezéseket is köteles átvenni.
Abban az esetben, ha Magyarországon nem lehet hasznosítani az elektromos, illetve elektronikus hulladékot, akkor az exportálható, ennek azonban feltételt szab a rendelet: a magyar jogszabályba foglalat feltételekkel azonos, vagy pedig attól jobb legyen a hasznosítás külföldön.
Minden új eszközre, illetve a csomagolására fel kell helyezni egy áthúzott kukát ábrázoló ábrát, amely arra utal, hogy az elhasználódott berendezést a háztartási hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni.
A rendelet megemeli az ilyen jellegű hulladékok visszagyűjtési arányát, az értékesített termékhez képesti begyűjtési arányt. Például a háztartási nagygépnél 39-ről 48 százalékra, a kisgépeknél 20-ról 27 százalékra, a számítógépeknél és mobil telefonoknál 37-ről 45 százalékra. A játékoknál – annak ellenére, hogy 5-ről 7 százalékra emelkedik – továbbra is alacsony marad a begyűjtési arány.
A gyártóknak, illetve kereskedőknek vagyoni biztosítékot kell letenniük a forgalmazott mennyiség arányában. Ennek célja az, hogy teljesítsék a visszagyűjtési kötelezettségüket. Amennyiben az illetékes hatóság ezt igazolja, a biztosíték felszabadul.
A biztosíték az adott évben – várhatóan – forgalmazott elektromos és elektronikus eszközök súlya és a táblázatba foglalt tarifa szorzata. Például a háztartási nagygépeknél, számítógépeknél és mobil telefonoknál kilogrammonként 100 forint, a kisgépeknél 70 forint, míg a világítótesteknél 190 forint a fajlagos biztosíték. (MTI)

 

Sokat vesztettek a kgfb-n tavaly a biztosítók

A biztosítók tavaly 18,7 milliárd forintot vesztettek a 4 millió 168 ezer kötelező gépjármű felelősségbiztosításon.

 

A 2012. évi 4 millió 25 ezerről növekedett a biztosított járművek száma 4 millió 168 ezerre.
A bruttó díjbevétel 81 milliárd forint volt a múlt évben. Ebből a megszolgált díj – az adott évre jutó károk fedezetére szolgáló összeg – 63,3 milliárd forintot tett ki.
A tavalyi 126 ezer darab kárra 28,8 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A még le nem zárt károkra tartalékolt összeggel együtt 59 milliárd forint volt tavaly a kárfelhasználás, amelyhez még további 13,1 milliárd forintnyi tartalék társult.
Egy kárra 468 ezer forint jutott. Egy évvel korábban, 2012-ben még csak 452 ezer forintot kellett fizetni egy kárra.
A biztosítók működtetési költsége 24,6 milliárd forint volt tavaly. Ugyanerre 2010-ben még 28,7 milliárd forintot fordítottak a biztosítók.
A szokásos biztosítástechnikai veszteség 18,7 milliárd, míg a vállalkozási veszteség 7 milliárd forint volt a biztosítóknak 2013-ban.

Nyugdíjreform para

A héten kezdtek el foglalkozni azzal a nyugdíjreform javaslattal, ami a vállalt gyermekek számától teszi függővé a későbbi nyugdíj mértékét. Az eset minden oldalról megindította a véleményezést.

541517_335760956497942_373514101_n_largeAhogyan a korábbi cikkben már említettük, a nyugdíjnak nagyon fontos szerepe van a nemzetgazdaságban. Elsősorban közvetlenül negatív hatással bír az aktív társadalomra, mivel felosztó-kiróvó rendszerről – vagyis egyfajta „büdzsé” felahasználásáról – van szó. Korábban épp az önfenntartó rendszer felé tolták volna a magánnyugdíjpénztárakkal a helyzetet kormányaink, azonban ez nem is olyan rég gyökeresen megváltozott. Noha a kommunikációban a magánnyugdíjpénztárak az utóbbi időben valami szükségtelen rosszként voltak feltüntetve – annak ellenére, hogy kialakításában a jelenlegi kormány is résztvett, mi több kezdeményezte is – mostanra úgy tűnik, az állam nem fog bírni jelenlegi állapot által előrevetített nehézségekkel, melyen a versenyszféra (pénztárak) valamelyest segíthetett volna.
A komoly terhet a legjobban három dolog alkotja: a hiányos utánpótlás a befizetési oldalon, az aránytalanság a kifizetési oldalon, valamint a stagnáló gazdaság. Az ország harmada nyugdíjas, a másik harmada gyermek vagy tanuló, a maradék harmad pedig megoszlik a csaknem 1 millió tartósan külföldön dolgozó/élők, a minimálbér (vagy ahhoz közeli) szintjén keresők, és a jobban keresők között. Értelemszerűen az első kettő passzív, az utolsó pedig kellően tagolt ahhoz, hogy egy fél országot (nem szabad elfelejteni a szociális juttatásokra jogosultakat sem) eltartson. Emiatt tehát elképesztő módon recseg-ropog a rendszer. Jelenleg képbe került egy megoldás javaslat, ami vitatható módon kezelné ezt a helyzetet.

A javaslat szerint a később kiutalandó nyugdíj mértéke szorosan függene össze az életünk során vállalt gyermekek számával. Ezzel egy problémát oldanának meg, méghozzá a népesedés kérdését, vagyis az utánpótlást tudná javítani. Természetesen jogos gondolat, hogy aki több gyermeket nevel élete során az többet is ad a rendszerbe, de a dolog azért nem ilyen fekete-fehér.
A legtöbb aggály ugyanis abból ered, hogy csupán egyetlen dimenzión mozog a javaslat a fent említettek közül. Számtalan kérdésre ugyanis nem tud megfelelő választ adni.

Ilyen például a nemrég megemelt nyugdíj korhatár is: aki 5 évvel tovább van állományban, annak a helyére nem tud fiatal munkavállaló menni. Ezzel olyan gazdaságokban van gond, mint a magyar, ahol nagyon szűk a munkavállalás lehetősége tekintettel a stagnáló gazdaságra. Ezzel szemben a gyakran emlegetett Németországban rendkívül magas a flexibilitás, és a fejlődés következtében fellépő munkaerő igény. Ott tehát a plusz néhány év a nyugdíjkorhatárig nincs olyan jelentős hatással a piacra. (Arról nem beszélve, hogy az életszínvonal mértékét tekintve, egy német 65 éves más egészségi állapotban van egy átlag magyar 65 éveshez képest a kötelező munkaórák, a keresetek, és az ellátás mennyisége/minősége okán.)
Azt sem mérlegeli a javaslat, hogy mi van azokkal az emberekkel, akik valamilyen biológiai, genetikai okból kifolyólag nem tudnak gyermeket vállalni. Azokat gyakorlatilag bünteti ez a javaslat. Ezen túlmenően arra a helyzetre sincs megoldás, hogy ha a pár azért nem tud gyermeket vállalni (még egyet sem, nemhogy legalább kettőt), ahol kettejük keresete nem éri el a 200 ezer Ft-ot sem. Azokat a párokat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy a nehéz anyagi körülményeik közepette miként merjenek egy gyermeket is vállalni tudva, hogy annak az eltartása is bizonytalan, figyelembe véve saját „karrierjük” sérülékenységét is. Szakértők szerint a javaslat főként abból a közép rétegből indul ki, ahol a nihilizmus, és az önmegvalósítás esetlegesen háttérbe szorítaná a családalapítási kedvet. Ezt pedig a fentiek alapján tudjuk, hogy igencsak szűk réteget érint.
Sőt, az újkeletű problémával, vagyis az elvándorlással sem kalkulál. Mi van azokkal, akik már külföldön vannak, vagy a következő néhány évben kivándorolnak? Ezzel együtt az is problémaként merül fel, hogy a vállalt gyermekek (akár egy, kettő vagy három) erőteljesen orientálódnak külföld felé, amiből jó eséllyel ugyancsak nem lesz nyugdíj utánpótlás.

Az állami apparátus aggodalma tehát nem alaptalan, bár évek óta ismert veszély. Amennyiben nem sikerül valóban rövid időn belül egy társadalmilag széles körben üdvözölt megoldást találni – elkerülve a visszafelé elsülő fegyver effektusát -, úgy nemcsak a mai 30-40-es éveikben járók járulékai kerülnek veszélybe, hanem az 50 éveseké is kétségessé válnak.

Többet költöttek a külföldiek tavaly Magyarországon

Többet költöttek és tovább voltak itt a Magyarországra látogató külföldiek.

 

A statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 44 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra 2013-ban, ami 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Az idelátogatók túlnyomó többsége, mintegy háromnegyede egy napra érkezett. A hétvégi típusú, 1-3 napos tartózkodók száma azonban jelentősen, 10 százalékkal nőtt a 2012-es adathoz képest, míg a 4 napnál hosszabb időre érkezőké mérséklődött, 3,8 százalékkal – ismerteti a KSH.
A Magyarországra látogatók 97 százaléka európai országból, főként a szomszédos államokból érkezett: tavaly a beutazók közel negyede szlovák, 17 százaléka román, 16 százaléka osztrák állampolgárságú volt. Továbbra is kiemelkedő a németek száma; 2,9 millióan látogattak Magyarországra 2013-ban (a beutazók 6,6 százaléka), azonban ez 10 százalékos csökkentés volt az egy évvel azelőttihez képest.
Tavaly a külföldi látogatók a KSH adatai szerint 102 millió napot töltöttek el Magyarországon, 1,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Átlagos tartózkodási idejük nem változott, 2,3 napot tett ki. A több napra érkezők együttesen továbbra is átlagosan 6,4 napot maradtak az országban.
A statisztikai hivatal jelentéséből kiderül: a tavaly Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak összege 1268 milliárd forint volt, ami 4,9 százalékkal haladta meg az előző évben mértet. Az egy napra látogatók 345 milliárd forintért vásároltak termékeket, szolgáltatásokat. A több napra látogatóktól befolyt bevételek összege éves szinten 923 milliárd forint volt. A szabadidős célokra a külföldiek 750 milliárd forintot fordítottak, amelynek 20 százaléka Németországból, 9,5 százaléka az Ausztriából, 8,5 százaléka az Egyesült Államokból érkezőktől származott.
Az egynapos utazások fő célja átutazás vagy vásárlás volt, azaz nem turisztikai motivációval (rokon- és barátlátogatás, városnézés, körutazás, üzleti út) jöttek az idelátogatók. Az egy napra érkezők csaknem fele, 44 százaléka volt átutazó, míg 32 százalékuk vásárlási céllal jött. Az átutazók egyharmada román, 14 százaléka szerb, 7 százaléka pedig lengyel, további 7 százaléka bolgár állampolgár volt. A vásárlók esetében a szlovákok aránya kiugró, több mint 50 százalék, az osztrák vásárlóké 28, a románoké 8 százalék – tájékoztat a statisztikai hivatal.
A tavaly Magyarországra látogatók 8,2 százaléka, mintegy 3,6 millió külföldi légi úton érkezett Budapestre, akik szinte valamennyien turisztikai céllal jöttek. A legtöbben, mintegy 379 ezren az Egyesült Államokból érkeztek.
A repülővel érkező külföldi látogató átlagosan 17 300 forintot költött naponta, míg a közúton érkezőknél ez az összeg napi 10 400 forint volt – olvasható a KSH Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről című kiadványában. (MTI)

GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. nyert

A földgázenergia szállítására kiírt közbeszerzési pályázaton a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. nyert.

A közbeszerzési hatóság honlapján olvasható eredmények szerint négy cég tett ajánlatot: a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt., Nordest Energy Kft., E.ON Energiakereskedelmi Kft., FŐGÁZ Zrt., és a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt..

Az ajánlatkérés  az önkormányzat intézményei és gazdasági társasága részére történő gázszolgáltatásra vonatkozott.

Kevesebbet utaznak belföldön a magyarok, de többet költenek

Többet költöttek a magyarok belföldi utazásaik során 2013-ban, mint egy évvel korábban.

 Az egy utazóra jutó napi kiadás tavaly a 2012. évihez képest 16 százalékkal, 4315 forintra nőtt; a többnapos belföldi turisztikai utakra 2013-ban a magyar lakosság 258 milliárd forintot fordított, ez folyó áron hasonló, mint az egy évvel korábbi érték – írja a KSH.
Tavaly tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és időtartama – a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesés  az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés főleg a rövidebb hétvégi jellegű utaknál jelentkezett.
Az utazók a teljes fogyasztás legnagyobb részét, mintegy 38 százalékát szálláshely-szolgáltatásokra, 23 százalékát vendéglátásra és élelmiszerek vásárlására, 21 százalékát pedig közlekedésre,  üzemanyag-vásárlásra fordították.
A jelentés szerint a legtöbbet, napi 8778 forintot, egy főre számítva az egészségmegőrzési (wellness) célú utazások esetében költötték, a pihenési célú utazásoknál a napi átlagkiadás 5929 forint volt.
A teljes magyar lakosság mintegy harmada utazott belföldön 2013-ban; minden negyedik ember rövidebb időre, 1-3 napra jutott el kikapcsolódni, csaknem ötödük pedig ennél hosszabb időtartamra. A fővárosban élőknek majdnem a fele, 43 százaléka utazott legalább egy alkalommal belföldre a tavalyi év során, az Alföldön lakók részvétele ennél jelentősen alacsonyabb, 27-28 százalékos volt.
A legtöbben, az utazók 74 százaléka személygépkocsit használt belföldi utazásához tavaly, míg autóbuszt 13, vonatot 12 százalékuk vett igénybe – ismerteti a KSH jelentése.
A magyar lakosság külföldi utazásainak  száma tavaly enyhén, 0,9 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Jelentősen, 18 százalékkal esett a tanulási célú külföldi utak száma, de csökkent az üzleti turizmus és a vásárlási motivációval külföldre utazó magyarok száma is. Ugyanakkor a 2012-ben mértnél 6,9 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly szabadidő eltöltése céljából, és 3,5 százalékkal többen  munkavégzés miatt – írja a KSH.
A turisztikai – szabadidős vagy üzleti – motivációval több napra külföldre indulók túlnyomó többsége, 80 százaléka az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául: a szomszédos országok mellett nagy számban keresték fel Németországot, Csehországot, Olaszországot és Franciaországot. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország az első 15 legkedveltebb célország között. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a Horvátországba és Romániába tett utak száma, míg Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot többen választották úti célul – olvasható a KSH jelentésében.
A külföldön eltöltött idő 2013-ban 44,6 millió napot tett ki, ami 1,6 százalékos növekedés 2012-höz képest. Míg 2012-ben egy többnapos utazás átlagos hossza 6,7 nap volt, addig 2013-ban már 6,9 napra emelkedett.
A KSH összefoglalója szerint tavaly a magyar lakosság összesen 506 milliárd forintot (1704 millió eurót) költött el külföldön, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az összeg háromnegyedét (387 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon költötték. Fejenként és naponta  átlagosan 11 341 forintot költöttek a külföldi utazás során, ami 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben – írja a KSH.
A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya volt. (MTI)

A dél-balatoni kereskedők ötödénél talált szabálytalanságokat a NAV

A revizorok öt nap alatt 400 dél-balatoni, illetve somogyi kereskedőnél, szolgáltatónál, vendéglősnél vizsgálták az online pénztárgépek szabályos működtetését, és az esetek ötödénél találtak szabálytalanságokat.

 

 A NAV munkatársai a Balaton déli partján és Somogy megyében vizsgálták a nyári időszakban megszokott ellenőrzések mellett az online kasszák működtetését is. Az ellenőrzött vállalkozások több mint 80 százalékánál üzemelték már be az online pénztárgépet. A 400 vizsgálat ötödénél találtak szabálytalanságokat, 75 esetben szabtak ki mulasztási bírságot.
Legjellemzőbb hibák online pénztárgépek használatakor a nyitó pénzkészlet rögzítésének hiánya, a regisztrált forgalom és a tényleges pénzkészlet közötti jelentős eltérés, a pénztárgépnapló vezetésének hiánya, illetve hiányos vezetése volt.
A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása és a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának hiánya, illetve hiányos vezetése mind az online, mind pedig a hagyományos pénztárgépeknél előfordult.
A revizorok tájékoztatása szerint az ellenőrzéseket folytatják a régió teljes területén.

1 3 4 5 6 7 8