Még az internetező társadalom is inkább készpénzzel fizet

Az innovatív fizetési eszközök terjedése ellenére még a hetente internetező magyar felnőttek is készpénzzel fedezik havi kiadásaik 62 százalékát – derül ki az NRC piackutató vállalat kedden közölt tanulmányából.

 

A jelentés szerint az internetező társadalom nyitottabb a készpénzfizetést kiváltó rendszerekkel szemben, a megkérdezettek fele már pénzügyi tranzakciót is intézett az interneten keresztül, többségük mégis túl lassúnak, kockázatosnak és bonyolultnak tartja.
A felmérést alátámasztja, hogy a lakossági készpénzállomány tavaly 11 százalékkal, 2559,7 milliárd forintra nőtt.
A havi kiadások közel negyedét bankkártyával, 12 százalékát átutalással fizetik a háztartások. A bankok és kártyáik népszerűségét a megszokáson túl a tranzakciós illeték is visszavetette, amelynek következményeként a megkérdezettek 48 százaléka igyekszik visszaszorítani a készpénzfelvételek számát. Az év elejétől fennálló 150 ezer forintos határig havi két ingyenes készpénzfelvételi lehetőséggel pedig a lakosság 64 százaléka él.
Az internetezők 18 százaléka már legalább egyszer használt érintés nélküli fizetésre alkalmas eszközt és tavaly már minden negyedik POS terminál alkalmas volt az érintés nélküli tranzakcióra, a technikát mégis sokan nem ismerik, a tájékozatlanság miatt pedig nem terjed a módszer.
A lakosság közel fele elképzelhetőnek tartja, hogy rövid időn belül természetessé válik a készpénz nélküli vásárlás. (MTI)


Jelentős fejlesztéseket tervez a sármelléki repülőtér eszközeinek vásárlója

Jelentős nagyságrendű fejlesztéseket tervez a sármelléki repülőtéren az a brit érdekeltségű társaság, amely csütörtökön a felszámoló által tartott árversenyben megnyerte a jogot a reptér vagyonelemeinek megvásárlására – közölte az MTI megkeresésére hétfőn Hévízen a vevő képviselője.

 

 Linusz Imre elmondta: fejlesztési szándékkal vásárolja meg az általa képviselt, de egyelőre névtelenséget kérő befektetői csoport a sármelléki repülőtér felszámolás alatt lévő korábbi üzemeltetőinek vagyonelemeit. Hozzátette, a vevők nem maradnak anonimek, de csak azt követően kívánnak a nyilvánosság elé állni, miután aláírják a felszámolóval a vételi szerződést.
Az MTI kérdésére annyit árult el: a vásárlók a légiközlekedési üzletben járatos brit állampolgárok, akik több befektetői csoportot is képviselnek. Sármelléki beruházásukhoz holdingot hoznak létre, és nemcsak üzemeltetni kívánják a szélesebb régió számára is fontos repteret, de olyan beruházásokat is terveznek, amelyek „egy repülőtér környékén előfordulnak”.
Linusz Imre azt mondta: a fejlesztés részleteit sajtótájékoztatón fogják majd a nyilvánossággal megismertetni, ezért azokról további információt a szerződés aláírásáig nem kívánnak közölni. Csupán annyit tett hozzá, hogy a vásárlók Hévíz városát és a Balaton térségét egyaránt szolgáló repülőtérként képzelik el az egykori szovjet katonai légibázis jövőjét.
Papp Gábor, a repülőteret két éve üzemeltető Hévíz polgármestere az MTI-nek hétfőn kifejtette: a felszámolótól pénteken kapott tájékoztatást arról, hogy ártárgyalás keretében csütörtökön értékesítette a repülőtéri vagyonelemeket. Az önkormányzattal fennálló bérleti szerződés azonban továbbra is érvényes, és majd a vételár megfizetése után száll át a leendő vevőre.
A repülőtér területe továbbra is Zalavár és Sármellék önkormányzatának birtokában van – emlékeztetett a polgármester.
Hévíz önkormányzata – amely 2012 óta 174 millió forintot biztosított a leszállóhely működtetésére – szívesen tárgyal a repülőtér jövőjéről a vásárlóval, az ajánlattól függ, hogy a jövőben milyen formában tudnának együttműködni. Az önkormányzat kezében lévő Hévíz-Balaton Airport Kft. rendelkezik most a légitársaságokkal megkötött szerződésekkel, de örömmel látnák, ha egy tőkeerős partner a repülőtér fejlesztése mellett foglalna állást az utasszám növelése és az áruszállítás fellendítése érdekében – tette hozzá Papp Gábor.
A felszámoló Vectigalis Zrt. képviselőjét hétfőn nem sikerült elérnie az MTI-nek.
Korábbi közlése szerint 2009 óta hirdette a repülőtér ingatlan- és eszközvagyonát, miután két egykori üzemeltető, a Cape Clear Aviation Kft. (CCA) és az FB Airport Kft. (FB) felszámolása 2009-ben, illetve 2010-ben megindult. A CCA birtokában az utasterminál, a rendőrségi épület és az üzemanyagtöltő, valamint repülőtéri eszközök álltak, az FB kezében pedig a cargoépület volt, amelyet 2012 tavaszán együttesen kétmilliárd forintért hirdetett meg.
A Napi.hu pénteken számolt be arról, hogy egy brit és egy magyar cég jelentkezett a korábban többször eredménytelenül meghirdetett sármelléki repülőtéri vagyonra és eszközökre. Az előbbi nevében Linusz Imre tett ajánlatot, míg az utóbbi cég, a SGH Aviation Kft. Széles Gábor érdekeltségébe tartozik.
Az első fordulóban Szélesék 600 milliót, míg Linusz 700 milliós ajánlatot tett, de a csütörtöki ártárgyaláson Széles Gábor nem kívánt árat emelni, míg a másik pályázó 800 millióra srófolta az eredetileg megajánlott összeget. A felszámolási eljárás akkor zárul le, ha a nyertes 30 napon belül szerződik a felszámoló céggel, majd ezt követően hatvan napon belül kiegyenlíti a vételárat.
Sikeres felszámolás esetén a Magyar Követeléskezelő Zrt.-n (MKK) keresztül az állami költségvetés jut pénzhez. Korábban ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nyújtott egymilliárd forintos hitelt a sármelléki repteret üzemeltető cégnek, s ezt a követelést érvényesítheti az MKK.

A fogyasztói árak további csökkenésére számítanak az elemzők

A következő hónapokban is a fogyasztói árak csökkenésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, miután a júniusi fogyasztói árindex ismét alacsonyabb lett a piac által vártnál.

 

 Az idén júniusban 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak  az egy évvel korábbiakkal összevetve, az előző hónaphoz képest viszont 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a fogyasztói árindex várhatóan decemberig rendkívül alacsony lesz, akkor azonban akár 1,4 százalékra is ugorhat, hiszen kikerül a bázisból a tavaly novemberi jelentős, 11,1 százalékos hatósági energiaár csökkentés. Az idei alacsony bázis miatt jövőre már a jegybank 3 százalékos célja közelébe emelkedhet az infláció – mondta az elemző.
Balatoni András, az ING Bank vezető makroelemzője az MTI-nek elmondta, hogy most a piac elszámolta magát, csupán 0,1 százalékos árcsökkenésre számítottak júniusban. A jegybank előrejelzése azonban megegyezett a bekövetkezett 0,3 százalékos csökkenéssel, így nem várhatók komolyabb monetáris politikai következmények – mondta.
A következő időszakban az éves árszínvonal hullámzására számít az elemző: júliusban nulla, esetleg negatív, augusztusban pozitív, majd szeptemberben ismét negatív éves index várható a tavalyi magas bázis miatt, amit elsősorban a dohánytermékek árának tavaly szeptemberi emelkedése okozott.
Az év utolsó hónapjaiban ismét emelkedő, 1 százalék körüli árdinamika várható, ami éves átlagban 0,1 vagy 0 százalék körüli inflációt jelez. Az inflációs ráta alakulásában domináns hatása van a rezsicsökkentésnek, de a másodkörös hatások is jelentősek, a vállalatok és háztartások jelentősen mérsékelték inflációs várakozásaikat – fejtette ki Balatoni András.
Hozzátette: ugyan a korábbi 4-5 százalékos „trendinfláció” lecsúszott 2-3 százalékra, deflációs veszély továbbra sincs, mivel a szélsőséges áringadozású termékcsoportokat és a szabályozott árakat kiszűrő maginfláció 2,6 százalékos, ami konzisztens a jegybank inflációs céljával.

A szállodák nem használják ki a médiaszolgáltatások kínálta lehetőségeket

A hazai szállodák nem használják ki a médiaszolgáltatások kínálta előnyöket: a budapesti szállodák 47 százalékában, a vidéki szállodák 62 százalékában csak egyszerű, analóg TV- szolgáltatást nyújtanak —  derül ki a Bdonline.hu és a Turizmus.com idei átfogó, online szállodapiaci felméréséből.

 

Hegedűs Attila, a BDO Magyarország hotel- és ingatlanüzletágának vezetője az MTI-nek elmondta: kevés magyarországi szállodában alapszolgáltatás a wifi.
Rámutatott: a fiatalok – akik a következő fizetőképes utazóközönséget jelentik majd – okostelefon nélkül nem léteznek. Őket egyebek között a közösségi oldalakon megosztott rövid videókkal tudják megnyerni a szállodák.
Kitért arra, hogy a foglalások évről-évre egyre jelentősebb aránya érkezik online felületen keresztül a szállodákhoz: Budapesten a foglalások negyedét, vidéken közel 30 százalékát bonyolítják online, ez a tavalyihoz hasonló arányt jelent.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyaralásra készülőknek az online foglalásoknál arra kell figyelniük, hogy pontosan azt a szolgáltatáscsomagot kapják meg, amit kiválasztottak az interneten. A nyári szezon előtti kedvezmények közül kiemelte: a kuponos akciók népszerűsége évek óta töretlen, de a szállodák a főszezonban nem, inkább elő- és utószezonban igyekeznek ezzel a módszerrel növelni a foglaltságot.
Tavaly a felmérésben részt vevő szállodák 16 százaléka mondta, hogy nem vesz részt kuponos akciókban, míg jelenleg negyede. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ezek az akciók eltűnnének a jövőben, inkább tudatosabban használják majd a szállodák a holtidőszakok töltésére.
A Bdonline.hu és a Turizmus.com felmérésében 2014-ben rekordszámú budapesti szálloda vett részt, amelyek a szobakapacitásuk alapján a piac 61,3 százalékát fedik le, az ötcsillagosok körében 81 százalékát. (MTI)

A GE Hungary Kft. világítási rendszereket fejlesztett

GE Hungary Kft. beltéri és kültéri LED-alapú világítási rendszereket fejlesztett ki, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatásával.

A GE Hungary Kft. az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: a június végén lezárult mintegy 1,63 milliárd értékű programhoz az innovációs alap 699 millió 474 ezer forint összegű támogatást biztosított.
A programban megvalósult fejlesztéseket a GE magyarországi üzemeiben fogják alkalmazni.
A kezdeményezésben kiemelt szerepet kapott továbbá a világítástechnikai üzletág budapesti székhelyű Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régiós központja is, mivel a Magyarországon gyártott új termékeket a cég globális értékesítési hálózatán keresztül exportálják világszerte.
A vállalat fényforrás üzletága öt magyarországi városban hat gyárral van jelen. Az EMEA régiós központja és Globális Technológiai Központja is Budapesten található. Az üzletág több mint 6000 embert foglalkoztat Magyarországon.
A társaság 2011-ben, Budapesten nyitotta meg európai világítástechnikai bemutatóközpontját, majd egy évre rá a nagykanizsai gyárában megnyitotta európai LED kiválósági központját is.
A GE Hungary Kft. 2012 decemberében stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormánnyal, amellyel megerősítette Magyarországgal való partneri kapcsolatát. A társaság 2013-ban 1400,4 milliárd forintra növelte nettó árbevételét az egy évvel korábbi 1375,9 milliárdról. Tavalyi évét a cég 24,378 milliárd forintos veszteséggel zárta, 2012-ben adózott eredménye 90,628 milliárd forintot tett ki. (MTI)

A lakosság 61 százaléka internetezik

Az idén nyáron már 5,15 millió magyar használja a világhálót, azaz a 15 évnél idősebb lakosság 60,68 százaléka internetezik – derül ki a Gemius üzleti tanácsadó cég szerdán közölt negyedéves jelentéséből.

 A felmérés szerint Magyarország kicsivel az európai internetes átlag fölött helyezkedik el.
A netezők közel fele a 18-39 év közötti korosztályból kerül ki, ám a 60 év feletti felhasználók aránya is folyamatosan emelkedik, idén megközelítette a 7 százalékot.
Végzettség alapján a vizsgálat szerint éles elkülönülés tapasztalható. A magyar internetezők 60 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, míg a netezők csupán 11 százaléka felsőfokú végzettségű.
A kutatásból az is kiderül, hogy az internetet használók 48,41 százaléka nő, 51,59 százaléka férfi.

A Magyar Iparszövetség támogatja az inkubátorházak létrehozását

 Az inkubátorház intézménye a tapasztalatok szerint alkalmas eszköz a kisvállalkozások fejlesztésére, ezért a Magyar Iparszövetség együttműködve más érdekképviseletekkel arra törekszik, hogy mind több régióban megteremtse a vállalkozás támogatásának ezt a formáját – mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke.

 

A Magyar Iparszövetség három éve az Európai Unió 129 millió forint támogatásával, a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében maga is kialakított 184 millió forint beruházással egy inkubátorházat budapesti székházában, hogy segítse a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, illetve megfelelő környezetet teremtsen az ingyenes minőségi szolgáltatás nyújtásához.
Vadász György elmondta: a székházukban működő inkubátorház az elmúlt három évben a vállalkozók házává vált. A szövetség minden érdeklődő vállalkozásnak díjmentes számviteli, pénzügyi, jogi tanácsadást, naprakész információt biztosít pályázati lehetőségekről, aktuális témákról, például a fiatalok vállalkozóvá válásának segítéséről – ismertette.
Tavaly 285 vállalkozónak összesen 1245 alkalommal tudtak szakmai kérdésekben segítséget nyújtani, illetve a jogi tanácsadáson 84-en vettek részt. Zömében a cégváltozás bejegyzése, fizetési meghagyásos eljárás, végrehajtási eljárások témakörében tájékozódtak a vállalkozók.
Az iparszövetség elnöke megjegyezte: az inkubátorházban bérlőik között együttműködő partnerek, érdekképviseletek is helyet kaptak. Ilyen például a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ), amely „A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” elnevezésű program megvalósításában együttműködik a négy régióban a konzorciumi partner OKISZ-szal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint az európai uniós fejlesztési források felhasználása során a Regionális Operatív Programok keretében 2007 és 2013 között összesen 107 inkubátorház részesült támogatásban az ország hét régiójában. Ebből Dél-Alföldön 24, Dél-Dunántúlon 10, Észak-Alföldön 5, Észak-Magyarországon 14, Közép-Dunántúlon 20, Közép-Magyarországon 18, Nyugat-Dunántúlon 16 inkubátorházhoz kapcsolódó fejlesztés valósult meg.
A fejlesztések keretében új inkubátorházak építésére, a meglévők fejlesztésére, valamint nem inkubátorházak céljára használt épületek átalakítására nyílt lehetőség, emellett támogatható volt a telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése is.
(MTI)

Londoni elemzők: júniusban is negatív lehetett a magyar infláció

Valószínűleg júniusban is csökkent az éves összevetésű fogyasztói árindex Magyarországon, sőt nem kizárt, hogy az árcsökkenés üteme gyorsult is az előző két hónaphoz képest – jósolták a pénteki adatismertetések előtti előzetes prognózisaikban londoni pénzügyi elemzők. Áprilisban és májusban egyaránt 0,1 százalékos éves szintű árcsökkenést mértek Magyarországon.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőinek várakozása szerint a fogyasztói árak tizenkét havi összehasonlításban 0,2 százalékkal csökkenhettek a múlt hónapban.
A ház szerint a magyarországi inflációs pálya „már deflációs tartományban jár”. A cég közgazdászai ugyanakkor azzal számolnak, hogy a júniusi adat jelzi majd a mélypontot, és a harmadik negyedévtől ismét pozitív inflációs adatok várhatók.
A Barclays londoni elemzői szerint azonban egyelőre a közműdíj-csökkentések dezinflációs hatása érvényesül. A ház szakértőinek számításai szerint egyedül ez a tényező 1,5 százalékpont körüli mértékben csökkenti az éves inflációs ütemet.
Mindemellett az élelmiszerárak deflációja is lefelé hat, a tavalyi nagyon jó termés és a szintén jó idei betakarítási kilátások miatt.
Ebben a környezetben a Barclays elemzői azt várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2,00 százalékos alapkamat eléréséig folytatja monetáris enyhítési ciklusát.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is a fogyasztói árak 0,2 százalékos éves szintű csökkenését jósolták júniusra szóló előzetes prognózisukban.
A ház szerint az emelkedő üzemanyagárak várhatóan elejét veszik, hogy a fogyasztói árindex júliusban még mélyebben a negatív tartományba süllyedjen. A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy egészen októberig defláció körüli tizenkét havi inflációs adatok várhatók.
A ház mindezek alapján szintén azt várja, hogy az MNB a 2,00 százalékos alapkamat eléréséig folytatja a monetáris enyhítést. A JP Morgan szakértői szerint a magyar jegybank szeptemberre éri el ezt a kamatszintet, bár a cég lát esélyt arra is, hogy az MNB kamatmélypontja végül egy „árnyalatnyival” 2,00 százalék felett lesz.
A ház elemzői nem számítanak a monetáris enyhítés gyors visszafordítására, ugyanakkor 2015 negyedik negyedévére 0,50 százalékpontos MNB-kamatemelést állítottak be előrejelzésükbe. Véleményük szerint e szigorítás célja annak megakadályozása lesz, hogy a jegybanki reálkamat túl mélyen a negatív tartományba kerüljön.
A JP Morgan elemzői mindazonáltal valószínűtlennek tartják, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés – amelynek erőteljes dezinflációs hatása van – 2016 első fele előtt bezárulna, és ennek alapján a ház azt várja, hogy az éves összevetésben számolt infláció a jövő év egészében az MNB 3 százalékos középtávú célja alatt marad. A JP Morgan előrejelzése szerint 2015-ben 2,5 százalékos átlagos infláció várható Magyarországon.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni elemzői az áprilisival és a májusival azonos, 0,1 százalékos tizenkét havi árcsökkenést jósolnak júniusra is. A ház szerint a magyarországi inflációs dinamika a múlt hónapban valószínűleg nagyon hasonlított a májusihoz, amelyre az élelmiszerárak meredek csökkenése, a közműdíj-csökkentések folytatódó hatása és általánosságban stabil maginfláció volt jellemző.
A GS londoni elemzői szerint az éves összevetésű infláció várhatóan zéróhoz közeli, vagy kis mértékben negatív lesz az idei harmadik negyedév végéig.
A ház szerint ezután azonban a magyarországi infláció gyorsulni kezd, éppen a korábbi közműdíj-csökkentések jelentős belépő bázishatásai miatt. A Goldman Sachs elemzőinek számításai szerint a tizenkét havi infláció 2014 végén 1,3 százalék lesz, és 2015 közepére eléri az MNB 3 százalékos célszintjét. (MTI)

Dél-kelet-ázsiai exportélénkítő program magyar vállalkozásoknak

A dél-kelet-ázsiai piacra jutást segítő exportélénkítő programra július 11-éig jelentkezhetnek azok a magyar cégek, amelyek a környezetkímélő technológia iparágban tevékenykednek – közölte a programot koordináló Deloitte Zrt. az MTI-vel.

 Az Európai Bizottság által támogatott EU Business Avenues gazdaságélénkítő program során a résztvevők egy-egy meghatározott iparágban új üzleti és befektetői kapcsolatokat létesíthetnek, termékeikkel és szolgáltatásaikkal betörhetnek a dél-kelet-ázsiai piacra. A környezetkímélő technológia kategórián belül a most záruló határidőig a megújuló energiában, illetve energiahatékonyságban fő tevékenységi fókusszal rendelkező magyarországi vállalkozásokat várják.
A program során a 40 kiválasztott vállalat 2014-2015-ben három üzleti héten vehet részt Szingapúrban, kétnapos opcionális látogatással Malajziába vagy Vietnámba – idézi a közlemény Márkus Csabát, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatóját.
A programban résztvevők költségeinek jelentős részét az Európai Bizottság finanszírozza és segíti a felkészülésüket is.
A pályázó vállalkozásokra általános részvételi feltételek vonatkoznak, többek között az, hogy tulajdonosi struktúrájuk nagyobb részben valamely uniós tagországhoz kötődjön, rendelkezzenek legalább ötéves múlttal, illetve pénzügyi adatokkal 3 évre visszamenőleg. Elvárás továbbá, hogy a pályázó tevékenysége megfeleljen a kijelölt iparág feltételeinek, gyártóként, alvállalkozóként, kutatás-fejlesztést (K+F) végző vagy mérnöki cégként.
2014. októberében a kortárs belsőépítészet, decemberben pedig a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén működő vállalkozások jelentkezhetnek majd a programba. (MTI)

Kedvezményes források a beruházások ösztönzésére

Élénkülést hozott a hazai vállalatfinanszírozásban a jegybank 2013 júniusában indított hitelprogramja, a kedvezményes hitel lehetősége lendületet adott a régóta halogatott fejlesztéseknek.

A vállalkozások beruházási hajlandóságában érzékelhető változások történtek: a Budapest Bank anyavállalatának felmérése szerint idén 30%-kal több fejlesztést valósítanának meg a magyar cégek, főként az üzemi berendezések megújítása, cseréje várható. A tervezett beruházásaikhoz a kkv-k a Növekedési Hitelprogram második fázisában (NHP2) 2014. december végéig igényelhetnek még a kedvező kamatozású hitelből.

Az írás itt folytatódik.

1 5 6 7 8