Kunics Réka megszerezte harmadik bajnoki címét

A még csak 15 éves Kunics Réka megszerezte a harmadik bajnoki címét és így lett az Eb legsikeresebb játékosa.

 

Július 10-13-közöttt a lengyelországi Pustków-Osiedle-ben rendezték meg a 6. Lábtoll-labda Európa-bajnokságot, ahol a magyar válogatottöt arany és két ezüstéremmel megnyerte a nemzetek versenyét, Szlovákia és Németország előtt. A nagykanizsai Zemplén SE tini lányai Kunics Réka, Morvai Noémi, Vlasics Dalma, és a cserszegtomaji Mile Alexandra alkotta női szekció összesen 3 aranyérmet szerzett. Az Eb legeredményesebb versenyzője a három bajnoki címet begyűjtő Kunics Réka lett.

 

Az Eb a csapatok versenyével kezdődött, ahol mindkét számban a magyarok végeztek az élen. A Kunics Réka vezette nők a körmérkőzések során mindenkit megelőztek és a végjátékban izgalmas mérkőzésen nyertek a szlovák válogatott ellen (25-23, 21-17).

 

Második nap a női-férfi párosok következtek, ahol szintén kettős magyar győzelem született. A női párosban a nagykanizsai Zemplén SE kettőse, Kunics Réka és Morvai Noémi számára izgalmasan kezdődött a verseny, ugyanis Kunics Réka a második meccsükön megsérült. Az orvosi teamnek sikerült talpra állítani, sérülése a továbbiakban nem akadályozta a pontszerzésben, a folytatásban minden ellenfelüket 2-0-ra győzték le. A döntőben a nagy ellenlábasukat a szlovák kettőst verték (21-8, 24-22), és megszerezték a második bajnoki címüket.

 

A harmadik napon a Kunics Réka (Zemplén SE Nagykanizsa) Tóth Gábor (Újszászi VVSE), vegyes páros mérkőzései következtek. A döntőig sima volt az útjuk, ahol a német David Zentarra és Sarah Walter volt az ellenfelük. Mindkét játszmában 21-18-ra nyertek, amit Tóth agresszív talpalásainak, okos ejtéseinek és Kunics kiváló védekezésének, mentéseinek köszönhettek. A még csak 15 éves Kunics Réka megszerezte a harmadik bajnoki címét és így lett az Eb legsikeresebb játékosa.

 

Egyéniben hazánkat a címvédők Mile Alexandra (Z+D Cserszegtomaji SK) és Tóth Gábor (Újszászi VVSE) képviselték. Kellemetlen meglepetésként egyiküknek sem sikerült megismételnie a két évvel korábbi eredményét, Milétől a szlovák Bagos, míg Tóthtól a német Zentarra vette át a bajnoki címet.

 

A magyar csapatot Fehér János főtitkár vezette, akinek a munkáját, a női és férfi szövetségi kapitány Budavölgyi Kálmán, és Orbán Tibor, valamint a kanizsaiak stratégája Takács Endre segítette.

 

A lábtollasok legközelebbi megmérettetése Újszászon lesz augusztus 9-12 közt a XIX. Nyílt Magyar Nemzetközi Lábtoll-labda Bajnokság a 19. Hungarian Open.

 

Év végére készülhet el a nagykanizsai javítóintézet

Az ütemtervnek megfelelően 25 százalékos készültségnél tart a nagykanizsai, fiúk számára létrehozandó javítóintézet építése, a jövő évtől 125 közalkalmazottat foglalkoztató intézmény év végére készülhet el – közölte a projekt vezetője a szerdai helyszínbejáráson.

Magyari László – aki egyben a Debreceni Javítóintézet igazgatója is – azt mondta: a társadalom peremén élő fiatalok kerülnek a város peremén épülő javítóintézetbe, amely olyan “műhely” lesz, ahol a többségében megtévedt fiatalok újbóli beilleszkedését segítik.
Az előzetes letartóztatásban lévő vagy javítóintézeti elhelyezésre ítélt fiúknak szánt intézményben 125 közalkalmazottat foglalkoztatnak majd. Korábbi közlés szerint több mint kétmilliárd forintos európai uniós támogatással valósul meg a Dunántúl egyetlen javítóintézete.
Magyari László arról számolt be, hogy az épület tervezett befejezése az év végére várható, s azt követően hirdetik meg a 125 álláshelyre vonatkozó pályázatokat. Csaknem 70 pedagógust, szakoktatót, gyermekfelügyelőt, pedagógiai asszisztenst alkalmaznak majd, továbbá konyhai, mosodai, rendészeti feladatokra és más tevékenységre vesznek fel közalkalmazottakat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal közösen már elindult a nagykanizsai javítóintézet szakmai előkészítése. Egy pályázat révén az országban működő négy további hasonló intézmény szakmai tapasztalatait is egybegyűjtve egyfajta módszertani központot is létrehoznak majd a zalai városban – mondta el egy kérdésre válaszolva a projekt vezetője.
Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) polgármester a korábbi lakossági tiltakozásokra utalva úgy fogalmazott: meglátása szerint a városban élők “elfogadták ennek az intézetnek a létét”. Ezt szerinte az is jelzi, hogy már most egyre nagyobb az érdeklődés a leendő álláshelyek iránt.
Miután többségében pedagógiai munkára keresnek majd alkalmazottakat, ez lehetőséget ad számos olyan munkavállalónak, aki az oktatás területén eddig nem tudott elhelyezkedni. Hozzátette, hogy ha decemberben meghirdetik az állásokat, még az év végén megtarthatják az első meghallgatásokat, s a felvettek a jövő év elején már munkába állhatnak.
György Zoltán, a kivitelező debreceni DH-Szerviz Kft. ügyvezetője elmondta: az intézmény négy épületrészből áll majd, már állnak az első szint falai, néhol pedig a födém betonozásán is túl vannak. Tartani tudták az ütemtervet, ennek megfelelően most mintegy 25 százalékos készültségen áll a beruházás, amely így várhatóan az év végére el is készülhet.
A nagykanizsai javítóintézetben 12 fős körleteket alakítanak ki, továbbá kézműves műhelyeket, oktatótermeket, tornatermet, konyhát és a szükséges szociális helyiségeket. A négy és fél hektáros területen belül háromszintes lesz az intézet, amely 5200 négyzetméter alapterületű, de kertészkedésre, állattartásra alkalmas területet is kialakítanak.
A javítóintézetet kívülről két és fél méter magas drótkerítéssel veszik körbe, az épület körül még egy négy és fél méter magas kerítést húznak fel, az épületnél pedig még egy öt és fél méteres, szögesdróttal ellátott fal is áll majd. A létesítményt és környékét 87 kamerával szerelik fel, hogy az épületbelsőt és a környezetet is ellenőrizni tudják – hangzott el a helyszínbejáráson. (MTI)

 

80 új traktor

Ismét jelentős technológiai fejlesztést hajt végre eszközparkján a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Összesen 80 John Deere traktor beszerzését hajtják végre év végéig a szükséges padka- és rézsűkasza adapterekkel együtt. A beruházás értéke bruttó 2,7 milliárd forint.  

 

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2012-ben indította el azt a fejlesztési programját, amelynek célja gép- és eszközparkjának megújítása. A program keretein belül a társaság most 80 John Deere 6125M típusú traktort szerez be padka- és rézsűkasza adapterekkel együtt a nádudvari székhelyű KITE Zrt.-től. A beruházás bruttó összértéke 2,7 milliárd forint, amelyre 5 éves futamidejű, zárt végű lízingszerződést köt a vállalat.

 

A Sárbogárdon bemutatott 4,5 literes, 4 hengeres, 125 lóerős, korszerű és környezetbarát motorral szerelt, John Deere gyártmányú traktorok, 66 mérnökségen végeznek majd munkát, az év minden szakaszában. Mindegyik eszközhöz tartozni fog egy 1,2 méteres vágási szélességgel bíró MULAG típusú padkakasza, valamint egy 1,3 méteres munkaszélességű kaszafejjel ellátott RASCO rézsűkasza. Az adatperek gémszerkezettel ellátottak, így a padkakasza akár 3 méterre is, míg a részű kasza akár 6 méterre is kinyújtható a hordozó jármű középvonalától, így tudja biztosítani a kezelendő útszakaszok mentén a hatékonyabb és gazdaságos gépesített munkavégzést.

 

Az újabb beruházással – a tavalyi első ütemben megvalósult 24 nagy teljesítményű traktor beszerzésével együtt – a Magyar Közút Nonprofit Zrt. traktorállományának közel fele megújul. Az új gépek kihasználhatóságát növeli majd, hogy téli-nyári adapterekkel egyaránt bevethetőek lesznek. Az elöregedett – 30-40 éves átlag életkorú – járműpark pótlása mintegy 5 gépberuházás nélküli évet követően indulhatott el az elmúlt években. Ez 190 új teherautó, 80 új univerzális eszközhordozó gép, 364 kistehergépjármű, 95 új hóeke, 39 vibrációs henger, 300 növényzetgondozási kisgép, valamint 5 ágaprító gép beszerzését jelenti. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatásainak köszönhetően pedig 8 ároktisztító gép, 38 sószóró adapter és 4 aszfaltmaró gép beszerzése valósult meg az elmúlt időszakban, a következő hónapokban pedig további 36 járműre szerelhető, mobil ütközési energiaelnyelő berendezés és 23 rakodógép átvételére kerül sor. A fejlesztéseknek köszönhetően hatékonyabban és nagyobb volumenben végezheti el a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az alap üzemeltetési és fenntartási feladatait.

 

 

40 pályázó egy állásra

A Profession.hu jelentéséből kiderül, hogy nemcsak a hirdető cégek és a feladott álláshirdetések, hanem a regisztrált álláskeresők száma is nőtt a tavaly júniusi adatokhoz képest. Az oldal online rendszerébe 36%-kal több új pozíció került, az álláskeresők pedig 44%-kal több hirdető állásajánlatai között böngészhetnek. Vas és Veszprém megye mellett Zala megyében jelentkeztek a legtöbben területi képviselőnek.

A KSH júniusi adatai szerint hazánkban a munkanélküliek száma egy év alatt 104 ezer fővel csökkent, új munkahelyet mégis sokan keresnek online: a Profession.hu online rendszerébe 18%-kal több felhasználó regisztrált a második negyedévben. Az álláskeresők mellett a cégek is aktívak: 44%-kal több hirdető állásajánlatai közül válogathattunk.

A cégek az első negyedévhez hasonlóan az elmúlt három hónapban is leginkább könyvelőket, fejlesztőket, mérnököket és ügyfélszolgálati munkatársakat kerestek, míg az álláskeresők elsősorban eladói, területi képviselő pozíciókra, valamint diákmunkára küldték be önéletrajzukat. A legtöbb hirdetésnél továbbra is elvárás az egyetemi (36%) és főiskolai (36%) végzettség, valamint az angol nyelv ismerete – a legtöbb jelentkezés ugyanakkor azokra az állásokra érkezik, melyeknél nincs elvárt nyelvtudás.

A fejvadász cégek, a Bosch csoport és a CIB Bank mellett a Raiffeisen Bank és az Internet Mall Hungary Kft. ajánlataira jelentkeztek a legtöbben, utóbbi pozíciói az ügyfélszolgálati kategóriát erősítik. A legnehezebb továbbra is adminisztrátori vagy asszisztensi állást találni, ezekre a hirdetésekre ugyanis sok, átlagban 40 pályázó jelentkezik.

 

A tűzoltó esküvője

A város lakossága a hétvégén szirénázó tűzoltóautóra figyelhetett fel. Azonban most nem sietett a piros autó.

Hilcz Tamást – tűzoltó hadnagyot, Zala megyei főügyeletest – és párját, Helgát vitte egy sormási rendezvényközponthoz, ahol a lánykérés után örök hűséget fogadtak egymásnak egy mesterségesen kialakított tó közepén. Őket követte a sok autóból álló esküvői menet, amelyben szép számmal helyet foglaltak a vőlegény tűzoltó kollégái is.

Még az internetező társadalom is inkább készpénzzel fizet

Az innovatív fizetési eszközök terjedése ellenére még a hetente internetező magyar felnőttek is készpénzzel fedezik havi kiadásaik 62 százalékát – derül ki az NRC piackutató vállalat kedden közölt tanulmányából.

 

A jelentés szerint az internetező társadalom nyitottabb a készpénzfizetést kiváltó rendszerekkel szemben, a megkérdezettek fele már pénzügyi tranzakciót is intézett az interneten keresztül, többségük mégis túl lassúnak, kockázatosnak és bonyolultnak tartja.
A felmérést alátámasztja, hogy a lakossági készpénzállomány tavaly 11 százalékkal, 2559,7 milliárd forintra nőtt.
A havi kiadások közel negyedét bankkártyával, 12 százalékát átutalással fizetik a háztartások. A bankok és kártyáik népszerűségét a megszokáson túl a tranzakciós illeték is visszavetette, amelynek következményeként a megkérdezettek 48 százaléka igyekszik visszaszorítani a készpénzfelvételek számát. Az év elejétől fennálló 150 ezer forintos határig havi két ingyenes készpénzfelvételi lehetőséggel pedig a lakosság 64 százaléka él.
Az internetezők 18 százaléka már legalább egyszer használt érintés nélküli fizetésre alkalmas eszközt és tavaly már minden negyedik POS terminál alkalmas volt az érintés nélküli tranzakcióra, a technikát mégis sokan nem ismerik, a tájékozatlanság miatt pedig nem terjed a módszer.
A lakosság közel fele elképzelhetőnek tartja, hogy rövid időn belül természetessé válik a készpénz nélküli vásárlás. (MTI)


Podmaniczky-díjat nyert a keszthelyi Balatoni Múzeum

Elsősorban az elmúlt években elindított múzeumpedagógiai tevékenységét, valamint a római és középkori kőtár újbóli megnyitását értékelve Podmaniczky-díjjal tüntette ki a napokban Hungaria Nostra (Város- és Faluvédők Szövetsége) a Balatoni Múzeumot.

 Havasi Bálint elmondta: a Balatoni Múzeum az utóbbi években mutatott fejlődésével vívta ki a Hungaria Nostra figyelmét. A bírálókat leginkább az nyerte meg, hogy évek óta sikeres nevelési, pedagógiai programot folytatnak. Az is a díj odaítélése mellett szólt, hogy alig egy hónapja nyitotta meg a múzeum az intézmény felújítása miatt 2011-ben bezárt római és középkori kőtárat, a Balaton-felvidéken és a Kis-Balaton térségében talált régészeti emlékek bemutatóhelyét.
Az igazgató hozzátette: még 2009-ben indult el a múzeum fejlesztése, ami épületrekonstrukciós munkákat jelentett és az új Aranyhíd – Fejezetek a Balaton történetéből címet viselő állandó kiállítást is ennek keretében hozták létre. Felidézte, hogy a Balatoni Múzeum 2012-ben az Év múzeuma díjat is elnyerte.
Podmaniczky Frigyes író, szabadságharcos, politikus, színházi szakember, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő volt, a róla elnevezett díjat 1981-ben hívta életre a Hungaria Nostra. Minden évben olyan közösséget vagy magánszemélyt tüntetnek ki vele, aki vagy amely a saját szakmai keretein is túlmutató tevékenységével a legtöbbet nyújtja az épített és természeti környezet, a kulturális örökség értékeinek védelme érdekében – olvasható a Balatoni Múzeumnak a díjátadóhoz kapcsolódó közleményében. (MTI)

Jelentős fejlesztéseket tervez a sármelléki repülőtér eszközeinek vásárlója

Jelentős nagyságrendű fejlesztéseket tervez a sármelléki repülőtéren az a brit érdekeltségű társaság, amely csütörtökön a felszámoló által tartott árversenyben megnyerte a jogot a reptér vagyonelemeinek megvásárlására – közölte az MTI megkeresésére hétfőn Hévízen a vevő képviselője.

 

 Linusz Imre elmondta: fejlesztési szándékkal vásárolja meg az általa képviselt, de egyelőre névtelenséget kérő befektetői csoport a sármelléki repülőtér felszámolás alatt lévő korábbi üzemeltetőinek vagyonelemeit. Hozzátette, a vevők nem maradnak anonimek, de csak azt követően kívánnak a nyilvánosság elé állni, miután aláírják a felszámolóval a vételi szerződést.
Az MTI kérdésére annyit árult el: a vásárlók a légiközlekedési üzletben járatos brit állampolgárok, akik több befektetői csoportot is képviselnek. Sármelléki beruházásukhoz holdingot hoznak létre, és nemcsak üzemeltetni kívánják a szélesebb régió számára is fontos repteret, de olyan beruházásokat is terveznek, amelyek “egy repülőtér környékén előfordulnak”.
Linusz Imre azt mondta: a fejlesztés részleteit sajtótájékoztatón fogják majd a nyilvánossággal megismertetni, ezért azokról további információt a szerződés aláírásáig nem kívánnak közölni. Csupán annyit tett hozzá, hogy a vásárlók Hévíz városát és a Balaton térségét egyaránt szolgáló repülőtérként képzelik el az egykori szovjet katonai légibázis jövőjét.
Papp Gábor, a repülőteret két éve üzemeltető Hévíz polgármestere az MTI-nek hétfőn kifejtette: a felszámolótól pénteken kapott tájékoztatást arról, hogy ártárgyalás keretében csütörtökön értékesítette a repülőtéri vagyonelemeket. Az önkormányzattal fennálló bérleti szerződés azonban továbbra is érvényes, és majd a vételár megfizetése után száll át a leendő vevőre.
A repülőtér területe továbbra is Zalavár és Sármellék önkormányzatának birtokában van – emlékeztetett a polgármester.
Hévíz önkormányzata – amely 2012 óta 174 millió forintot biztosított a leszállóhely működtetésére – szívesen tárgyal a repülőtér jövőjéről a vásárlóval, az ajánlattól függ, hogy a jövőben milyen formában tudnának együttműködni. Az önkormányzat kezében lévő Hévíz-Balaton Airport Kft. rendelkezik most a légitársaságokkal megkötött szerződésekkel, de örömmel látnák, ha egy tőkeerős partner a repülőtér fejlesztése mellett foglalna állást az utasszám növelése és az áruszállítás fellendítése érdekében – tette hozzá Papp Gábor.
A felszámoló Vectigalis Zrt. képviselőjét hétfőn nem sikerült elérnie az MTI-nek.
Korábbi közlése szerint 2009 óta hirdette a repülőtér ingatlan- és eszközvagyonát, miután két egykori üzemeltető, a Cape Clear Aviation Kft. (CCA) és az FB Airport Kft. (FB) felszámolása 2009-ben, illetve 2010-ben megindult. A CCA birtokában az utasterminál, a rendőrségi épület és az üzemanyagtöltő, valamint repülőtéri eszközök álltak, az FB kezében pedig a cargoépület volt, amelyet 2012 tavaszán együttesen kétmilliárd forintért hirdetett meg.
A Napi.hu pénteken számolt be arról, hogy egy brit és egy magyar cég jelentkezett a korábban többször eredménytelenül meghirdetett sármelléki repülőtéri vagyonra és eszközökre. Az előbbi nevében Linusz Imre tett ajánlatot, míg az utóbbi cég, a SGH Aviation Kft. Széles Gábor érdekeltségébe tartozik.
Az első fordulóban Szélesék 600 milliót, míg Linusz 700 milliós ajánlatot tett, de a csütörtöki ártárgyaláson Széles Gábor nem kívánt árat emelni, míg a másik pályázó 800 millióra srófolta az eredetileg megajánlott összeget. A felszámolási eljárás akkor zárul le, ha a nyertes 30 napon belül szerződik a felszámoló céggel, majd ezt követően hatvan napon belül kiegyenlíti a vételárat.
Sikeres felszámolás esetén a Magyar Követeléskezelő Zrt.-n (MKK) keresztül az állami költségvetés jut pénzhez. Korábban ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nyújtott egymilliárd forintos hitelt a sármelléki repteret üzemeltető cégnek, s ezt a követelést érvényesítheti az MKK.

1 344 345 346 347 348 354