Előre szóltak, mégis sok ittas vezetőt füleltek le a zalai zsaruk húsvétkor

A húsvéti ünnepek idején az ittas vagy bódult állapotban előidézett közúti közlekedési balesetek megelőzése érdekében folytattak fokozott ellenőrzést a rendőrök.

A zalai rendőrök a hosszú hétvégén megyeszerte végeztek baleset-megelőzési ellenőrzéseket a megnövekedett közúti forgalomra tekintettel. Ezzel párhuzamosan zajlik 2022. április 14-20. között az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) által meghirdetett „Alcohol and Drugs” elnevezésű fokozott ellenőrzés is.

Az egyenruhások a közúti ellenőrzések során nagy hangsúlyt fektettek az ittas vagy bódult állapotban közlekedő, szabályszegő gépjárművezetők forgalomból történő kiszűrésére. Emellett a rendőrök a passzív biztonsági eszközök használatának ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordítottak. A cél a közlekedési balesetek megelőzése, a közlekedésben résztvevők biztonságérzetének növelése, valamint a zavartalan közlekedés biztosítása.

Az ünnepi hétvége során a rendőrség munkatársai 9 ittas járművezetőt szűrtek ki a forgalomból, mielőtt még balesetet okozhattak volna, közülük 5 személlyel szemben büntetőeljárás indult járművezetés ittas állapotban vétség elkövetésének gyanúja miatt, további 3 sofőr részére közigazgatási bírságot szabtak ki a mért értéknek megfelelően.

Ne feledjék! Az alkoholfogyasztás már kis mennyiségben is olyan élettani hatásokat vált ki, amelyek nem teszik lehetővé a biztonságos járművezetést. A szeszesital fogyasztásának hatására csökken az észlelőképesség, tompulnak a reflexek, így jelentősen megnő a reakcióidő. A nagyobb mértékű alkoholfogyasztás következményei pedig egyenesen beláthatatlanok. Az ittas személy nem ura többé járművének.

A rendőrök felhívják a járművezetők figyelmét, hogy soha ne üljenek ittasan a volán mögé, valamint olyan járműbe sem, melyet ittas személy vezet! Ne engedjék meg családtagjaiknak, rokonaiknak, ismerőseiknek sem, hogy ittasan gépjárművet vezessenek!

 „… hogy mindenki hazaérjen!” – hívta fel a figyelmet kedden a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. (Forrás és fotó: ZMRFK)

Koronavírus – A hosszú hétvégén 106 beteg hunyt el

Magyarországon a beoltottak száma 6 405 123, közülük 6 190 793-an a második, 3 856 637-en a harmadik, 279 067-en már a negyedik oltást is megkapták. Az elmúlt négy napban 4978 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta 1 884 458-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Meghalt 106, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 45 971-re emelkedett – közölte a hosszú hétvége összesített adatait a koronavirus.gov.hu kedden.

A kormányzati portálon azt írták: a gyógyultak száma 1 760 777, az aktív fertőzötteké 77 710. Kórházban 1560 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 49-en vannak lélegeztetőgépen. A kormány továbbra is biztosítja az oltás lehetőségét – tették hozzá.

(Oltópont a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban. Fotó: MTI/Varga György)

Jelezték: az oltás továbbra is elérhető a kórházi oltópontokon, a háziorvosoknál és a házi gyermekorvosoknál. A kórházi oltópontokra keddenként és péntekenként lehet menni időpontfoglalással – tették hozzá.
Péntekenként oltási akciónapot is tartanak, amikor reggel 7 és este 19 óra között, akár időpontfoglalás nélkül is lehet menni az oltópontokra – hívták fel a figyelmet.

Kiemelték, hogy a vírus a beoltatlanokat veszélyezteti a legjobban, ezért őket továbbra is az oltás felvételére kérik.
A megerősítő oltás felvétele mindenkinek ajánlott, aki 4 hónapnál régebben kapta meg az első oltását – írták.

A koronavirus.gov.hu oldal térképe szerint eddig Budapesten (333 228) és Pest megyében (255 868) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (109 991), Szabolcs-Szatmár-Bereg (102 327), Győr-Moson-Sopron (101 365), Hajdú-Bihar (99 483) és Bács-Kiskun megye (94 825). A fertőzéssel legkevésbé érintett megye továbbra is Tolna (39 802).

Több millió forint értékben lőttek ki trófeás szarvasbikákat rapsicok Marcali környékén

A Marcali Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat öt férfival – köztük egy önkormányzati vezetővel és egy hivatásos vadásszal – szemben, akik gímszarvas bikák jogosulatlan elejtésével okoztak jelentős kárt Marcali környéki vadásztársaságoknak.

A vádlottak 2020 augusztusában és szeptemberében Marcali környékén, számukra idegen vadászterületnek minősülő helyszíneken vadásztak, melynek során három darab – egyenként 1 millió forint vadgazdálkodási értékű – gímszarvas bikát ejtettek el, ráadásul úgy, hogy az egyik állat kilövése vadászati tilalom idejére esett. Az elejtett gím bikák egyikére a vadak megfigyelését szolgáló GPS jeladó volt felhelyezve, amit az egyik férfi az állat kilövése után széttört és egy patakba dobott, ezáltal további 900.000 forint kárt okozott a vadásztársaságnak.

A férfiak a gímszarvas bikák trófeáit egyik társuk lakóhelyére vitték, aki a trófeákat kikészítette, majd később eljuttatta a vadat elejtő vádlottnak.

A hivatásos vadásznak amiatt is felelnie kell, hogy 2020 decemberében a saját vadásztársaságuk területén 2 darab trófeás gímszarvas bikát lőtt ki és vitt el jogtalanul. Mielőtt azonban a lopott vadakkal az otthonába ért volna, a Nagykanizsai Rendőrkapitányság járőrei intézkedtek, és a vadakat lefoglalták.

Az ügyészség a Marcali Járásbíróságra benyújtott vádiratában az önkormányzati vezetővel és hivatásos vadász társával szemben végrehajtandó, míg a másik három férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.

A gímszarvas trófeáról készített képet az egyik elkövető mobiltelefonjában találták meg. A másik fotón a nyomozó hatóság a helyszíni kihallgatás keretében a Kötél Speciális Mentőszolgálat bevonásával keresi a megrongált GPS jeladót. (Forrás és fotó: ügyészség.hu)

Izzott a kémény Szepetneken, tűz a Mura parton Molnárinál

Lerakódott kátrány és korom izzott és égett egy családi ház kéményében Szepetneken, a Kossuth utcában vasárnap az esti órákban. A nagykanizsai hivatásos és a helyi önkéntes tűzoltók tisztítókefével eltávolították az égő anyagot az égéstermék-elvezetőből. Gyors beavatkozásuknak köszönhetően a lángok nem terjedtek át a tetőszerkezetre.

Száz négyzetméteren égett az aljnövényzet a Mura folyó partján Molnáriban szintén vasárnap est. A murakeresztúri önkéntes tűzoltók puttonyfecskendőkkel fékezték meg a tüzet – közölte hétfőn a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

(Fotó archív. Száraz aljnövényzet lángolt március végén Murakeresztúr közelében, a Mura partjánál. Fénykép: Murakeresztúri Önkéntes Tűzoltó Egyesület – Facebook)

Az extrém gyorshajtóktól elkobozhatják a járművet Ausztriában

Ausztriában hadat üzennek a „közúti huliganizmusnak”. A kormánykoalíció múlt hét kedden egy intézkedéscsomagot fogadott el, mely alapján módosításra kerül a gépjárműtörvény (KFG). A csomagnak több eleme van, amelyeket ütemterv szerint terveznek fokozatosan bevezetni.

Az ismert információk alapján a jövőben súlyosabb szankciókra és magasabb összegű pénzbírságokra számíthatnak azok, akik megszegik a közúti közlekedés szabályait (már a bírságok minimális összegeit is magasabban állapítják meg). Emellett súlyos jogsértés elkövetése esetén a rendszám is hamarabb lekerülhet a gépkocsikról és a motorkerékpárokról.

(Fotó: P. Huber)

Szigorúbban kívánnak eljárni az illegális autótuning és az engedély nélküli átépítés esetében az úgynevezett „türkis-grün” (azaz türkiz zöld) program keretében. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a szabályok már az ezredforduló idején sem voltak túl engedékenyek. Akit például ilyen gépkocsival értek tetten, azt azonnal egy műszaki járművizsgáló állomásra kísérték, és amennyiben a jogsértés beigazolódott, a rendszámot levették, és az autó egyetlen métert sem mehetett tovább a saját kerekein. (A rendszámot a tulajdonos, ill. az üzemben tartó csak az eredeti gyári állapot visszaállítása után, műszaki vizsgát követően kaphatta vissza).

Aki a jövőben illegális utcai versenyen vesz részt, brutális zajszennyezést okoz, illetve szándékosan robbanási zajokat idéz elő, annak járművét – egyéb büntetés mellett – 72 órára elkobozzák.

Ausztriában a jármű végleges elkobzásának a lehetőségét is meg kívánják teremteni. Erre számíthat például az extrém gyorshajtás elkövetője, amennyiben nem első alkalommal lépi túl jelentős mértékben a sebességhatárt (pl. 130 km/h helyett 250 km/h-val, vagy annál gyorsabban halad). Az osztrák szakemberek jelenleg a részletek kidolgozásán dolgoznak, és a nyár végéig szeretnék az új előírásokat véglegesíteni – közölte Facebook oldalán a Baleset-megelőzés.

Drónkutató központot alakítanak ki Zalaegerszegen

Drónkutatási és -fejlesztési központot alakítanak ki Zalaegerszegen 20 milliárd forintos beruházással, mintegy 200 munkahelyet teremtve – közölte a város polgármestere sajtótájékoztatóján a közelmúltban.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a városi közgyűlés napirendjéről szóló tájékoztatóján azt mondta, Magyarország a drónok alkalmazása, kutatása és fejlesztése területén vezető szerepet kíván kivívni. A város jelentős gazdaságfejlesztési programjához kapcsolódva alakítják ki Zalaegerszegen a Dronemotive drónkutatási és -fejlesztési kompetenciaközpontot, valamint a Közép-Európai Kutatóbázis, Veszélyhelyzeti Reagálási Egység és Támogató Központot.

Andráshida és Hatháza városrészek mellett helyezkedik el az a 110 hektáros terület, ahol jelenleg is működik egy nem nyilvános repülőtér, ez lesz a helyszíne az összesen csaknem 20 milliárd forintból megvalósuló beruházásnak.

A központ polgári és állami pilóta nélküli légijárművek és csatlakozó rendszereik kutatás-fejlesztését, minősítését, tesztelését végzi majd, de képzési feladatokat is ellát. Ezzel újabb jelentős eleme lesz a zalai megyeszékhelyen zajló kutatásoknak, fejlesztéseknek, innovációs beruházásoknak – tette hozzá a polgármester.

Balaicz Zoltán elmondta azt is, hogy a beruházás biztosítja majd, hogy a repülőtér területén belföldi kisgépeket és helikoptereket tudjanak fogadni, ugyanakkor megmaradhat az eddigi légisport-tevékenység és továbbra is szervezhetnek repülőnapokat. Ezek mellett lehetőség nyílhat egy különleges, mentéshez és veszélyhelyzeti reagáláshoz kapcsolódó projekt megvalósítására is – tette hozzá a polgármester. MTI (Fotó: TJENA/Pixabay)

Kétszer- és háromszorhímes tojások a kanizsai múzeum néprajzi gyűjteményből

Vésén, Inkén, Csurgón, Letenyén és a környező településeken készültek a „kétszerhímes” és a „háromszorhímes” tojások. Festésük két-, illetve három fázisban történt, a végeredmény ezért két- vagy háromféle színű lett.

Először a tojás kerületén és közepén viasszal mintákat rajzoltak, majd zölddel színezték a leveleket. A zöld tintával megfestett motívumokat viasszal „lefedték”. A hím így zöld maradt alatta. Miután a minta zölden maradó részeit viasszal takarták, meleg piros festékbe mártották. A pirosra festett tojásnak azt a részét, amit pirosan kívántak hagyni száradás után forró viasszal lefedték.

A harmadik fázisban a tojást feketére festették. Ehhez felhasználták a kovácsműhely üllője alatt összesöpört vasszemetet. Festéklét készítettek belőle és ezzel főzték készre a tojást. Végül a fekete léből kivették, langyosra hűtötték, és puha ronggyal letörölték: a viasz lejött róla és szépen mutatott a fekete alapon a piros, zöld minta. (A jól sikerült kétszerhímzett tojást meghagyták szép pirosra – írta Facebook oldalán Nagyszombaton a nagykanizsai Thúry György Múzeum. Képek: kétszerhímzett pirostojás és háromszorhímzett tojások (Fotók: Hohl Zoltán). Bővebben a múzeum honlapján olvashatnak a fekete tojásokról: https://www.tgym.hu/…/a-honap-mutargya/241-2021/aprilis

Anyagi felelősség terheli a részeg bicikliseket is

A biztosítók az ittas vezetőket egyértelműen kizárják a kártérítésből, és ez nemcsak az autóvezetőket, de az ittasan kerékpározókat, elektromos rollerrel közlekedőket is érinti – figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég.

Az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben idézik Németh Pétert, a CLB biztosítási kommunikációs és online értékesítési igazgatóját, aki elmondta: egy esetleg ittas állapotban előidézett baleset kártérítésének elbírálásakor a biztosítók sem tolerálják az alkoholos állapotot, aminek az általuk meghatározott mértéke a vérben kimutatható 0,8 ezrelék. Ez a szint már 1-2 pohár bor vagy sör, netán egy kupica pálinka elfogyasztása után beállhat.

Hozzátette: a biztosítók a kártérítés elbírálásakor nem tesznek különbséget az ittas járművezető, a részeg kerékpáros vagy az illuminált állapotban elektromos rollerren közlekedő által okozott esetek között. Amennyiben egy részegen kacsázó kerékpáros vagy rollerező miatt kell egy autósnak elrántania a kormányt, és esetleg összeütközni egy másik járművel, akkor az esetet előidézőnek vállalnia kell az anyagi következményeket. A vétlen károsultnak fizet a biztosító, ám ezt utólag behajtja a vétkesen. A szakértő szerint húsvétkor különösen fontos figyelmeztetni az embereket arra, hogy sokba kerülhet pár pohár alkohol.

A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy „mágnesként vonzzák a betörőket az olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosai kiposztolták a közösségi médiákban az utazásukat”, ugyanis a profiknak rutinmunka feltérképezni a biztos célpontot, az üres lakást – tudatta szombaton az állami hírszolgálat.

57 százalékkal drágultak a telkek egy év alatt

Országos szinten a telkek átlagos négyzetméterára majdnem 19 ezer forint volt április közepén, szemben az egy évvel korábbi 12 ezer forinttal, ami több mint 57 százalékos drágulás – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
A cégnek az MTI-hez szombaton eljuttatott elemzése a legfeljebb 1500 négyzetméteres hobbitelkek, valamint a nyaraló- és családiház-építésre alkalmas üdülő- és lakóövezeti telkek piacát vizsgálta.

Adatai szerint Budapesten az eladásra kínált lakóövezeti telkek átlagos négyzetméterára közel 128 ezer forint volt április közepén, ami éves összevetésben 26 százalékos árnövekedés. Valamennyi (lakó- és üdülőövezeti, illetve külterületi) telektípust összesítve elmondható, hogy a fővároson kívül a balatoni régióban és Pest megyében ugrottak meg az árak.

Somogy megyében a telkek négyzetméterára közel 115 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, és április közepén már közel 22 ezer forint volt. Veszprém megyében 82 százalékos volt a drágulás, jelenleg 28 ezer forintért kínálják eladásra a telkek négyzetméterét a tulajdonosok. A balatoni megyék mellett Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Fejér is az élbolyba sorolható, a szóban forgó megyékben 71-94 százalékkal 3,9-11,9 ezer forintra nőtt az átlagár. A fővárosi agglomerációt magában foglaló Pest megyében egy év alatt 49 százalékkal 31 ezer forintra nőtt a telkek átlagos négyzetméterára, ami Budapest után a legmagasabb megyei érték.

Az ingatlan-com elemzése kitér arra, hogy a telekvásárlók nem csak a lakásépítést tervezők köréből kerülnek ki, sokan hobbitelek vagy kertészkedés céljából keresik az eladó telkeket. Számukra a települések külterületi telkei jöhetnek leginkább számításba, ezek közül a legolcsóbbak Kelet-Magyarországon találhatók.

A maximum 1500 négyzetméteres telkek átlagos kínálati ára Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 1,1 millió, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2 millió, Nógrádban pedig 2,5 millió forint. A Dunántúl legolcsóbb megyéi Somogy és Zala, ahol az eladó telkek átlagára 2,9-3,5 millió forint a vizsgált kategóriában.

1 297 298 299 300 301 906