Zalában főleg a megye északi részén okozott károkat a szombati zivatar és jégeső.
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján arról adott tájékoztatást, hogy főleg Zalaegerszegen kaptak sok riasztást a viharkárok miatt. Vízeltávolításhoz, vízben elakadt járművek mentéséhez kértek segítséget a tűzoltóktól.
Zalaistvándon szétverte a jégeső egy ház tetejét, Zalaszentgróton egy kitört fa dőlt az elektromos vezetékre, egy másik helyen 60-70 centiméteres víz állt egy ház udvarán.
A zaol.hu beszámolója szerint a jégverés miatt félbeszakadt a ZTE FC – al-Ittihad Kalba labdarúgó-mérkőzés. A megye több településén is pusztított a vihar, nem egy helyen dió nagyságú vagy még azt is meghaladó méretű jég hullott. MTI
(Villámok cikáznak az égbolton Nagykanizsa felett 2019. július 27-én éjjel. MTI/Varga György)
A dél-zalai térség és a horvátországi Muraköz megye kerékpáros turisztikai fejlesztését szolgálta az a magyar-horvát közös projekt, amelynek több mint 1,7 millió eurós fejlesztéseit szombaton zárták le Nagykanizsán. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, a térségi Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa a zárókonferencián arról beszélt, hogy a dél-zalai határ menti területet új turisztikai célpontként, Muraföldeként igyekeznek megismertetni.
A kettős célt, mezőgazdasági és turisztikai fejlesztéseket egyaránt szolgáló Mura programmal az aktív és kerékpáros turizmus iránt érdeklődő látogatókat célozták meg a korábban leginkább történelmi okokból feltáratlan természeti kincsekkel rendelkező térségben.
(A kanizsai Csótónál lévő eligazító táblán többek között ez áll: Murakersztúri N.3 kör 31 km)
A Cycle in a Network 2.0 elnevezésű magyar-horvát program a közeli Muraköz megye településeivel közösen végrehajtott fejlesztéseket szolgálta, a két ország területén több tíz kilométer hosszan építettek vagy jelöltek ki kerékpárutakat, és létrehoztak a bicikliseknek szánt szolgáltatásokat – jelezte az államtitkár.
Hozzátette, hogy a Mura program keretében a jövőben bővítik a Zalaerdő Zrt. kisvasútjának vonalát, a Mura mentén új túraútvonalakat alakítanak ki, amelyek a bakancsos, kerékpáros vagy vízitúrázók számára kínálnak akár több napra szóló kikapcsolódási lehetőséget. Cseresnyés Péter azt is hozzátette: reményei szerint a térség kerékpáros turizmusának leginkább a jövő májusi Giro d’Italia kerékpáros körverseny nagykanizsai befutója ad majd komoly hírverést.
Cseke Bence projektmenedzser a magyar-horvát fejlesztési program részleteiről elmondta: a nagykanizsai önkormányzat, a Muraközi Turisztikai Ügynökség, a Muraközi Közútkezelő és Stridóvár (Strigova) önkormányzata 1,7 millió eurós költségvetésből gazdálkodhatott.
A 85 százalékában infrastrukturális fejlesztésekre fordított keretből a nagykanizsai Csónakázó-tó körül 4,3 kilométeres körút épült pihenőhelyekkel, kerékpáros bázist, fitneszparkot alakítottak ki és megépítették a város legnagyobb alapterületű, 1400 négyzetméteres játszóterét. A miklósfai városrészben és Murakeresztúron biciklis pihenőhely hoztak létre, illetve 17,3 kilométer határ menti új bicikliutat tábláztak ki Nagykanizsától Murakeresztúrig.
Horvátországban két szakaszon együttesen 12 kilométernyi kerékpárút épült, Csáktornyán (Cakovec) elektromos kerékpárokat és dokkolókat vásároltak, továbbá okostelefonos applikációt fejlesztettek ki, illetve több, kerékpárosoknak szóló közös programot is rendeztek az elmúlt csaknem két évben – részletezte a projektmenedzser. MTI
Kétségtelen, hogy a kerékpározás
szuper móka, akkor is, ha a városon belül tekerünk, és akkor is,
ha a festői szépségű tájakat szeljük át. Az viszont nem
elhanyagolható szempont, hogy a vadiúj bringáknak sokszor olyan
borsos áruk van, hogy az embernek még a kedve is elmegy a
vásárlástól. Ez persze még nem jelenti azt, hogy le kellene
mondani az önfeledt bicajozás nyújtotta előnyökről, csupán
jobban oda kell figyelni, hogy hol, illetve mikor vásárolunk.
A kerékpár akció lehetővé teszi, hogy a kiszemelt termékeket jóval a piaci ár alatt tudjuk beszerezni, ami már elég csábítóan hangzik. Éppen ezért érdemes alaposan szemügyre venni a kínálatot, hogy amikor elérkezik a kerékpár akció ideje, akkor gyorsan le tudjunk csapni a visszautasíthatatlan ajánlatokra. Sokan persze inkább nem nézegetik az árukészletet azt gondolva, hogy minek sóvárogjanak olyan bicajok után, amik soha nem lesznek az övék?
A minden
szempontból megfelelő, minőségi alapanyagokból készülő,
dekoratív kerékpárok nem csak a kiváltságosok érdeme, főleg
nem a mai világban, amikor rendszeresen el lehet csípni a kerékpár
akciókat. Nem számít, hogy férfiaknak tervezett cross bicikli,
gyerek bicaj vagy női városi kerékpár az, amire szüksége van, a
kerékpár webáruházban mindegyik megtalálható, akár többféle
kivitelben is. Sokszor lehet hallani, hogy a női városi kerékpárok
valamiért drágábbak, mint az országúti tekerésre vagy túrázásra
szánt társaik, de ez valószínűleg csak abból adódik, hogy a
város bringák szinte teljes mértékben fel vannak szerelve a
szükséges kiegészítőkkel.
Ha az árba beleszámoljuk a sárvédőt,
a biciklis kosarat és a kitámasztó kart, akkor hamar világossá
válik, hogy azok növelik meg a női városi kerékpárért fizetett
összeget. Természetesen arra is lehetőség van, hogy a hölgyek
csak a járgányt vásárolják meg, a kiegészítőket pedig utólag
saját maguk válogassák össze. A biciklis webáruházban nem csak
kiváló minőségű kerékpárokra, hanem a megfelelő
felszerelésekre is le lehet adni a rendelést.
Hárommilliót követelt a zsaroló, de a zalaegerszegi rendőrök elfogták.
A 31 éves budapesti M. Roland egy fővárosi vendéglátóhelyen, a mellékhelyiségben tartózkodó fiatal hölgy vendégről, annak tudta és beleegyezése nélkül szeméremsértő képfelvételeket készített.
A férfi július 15-én e-mailben 3 millió forintot követelt a titokban készített képeken szereplő Zala megyei nőtől. A nő azonban feljelentést tett.
A zalai rendőrök a nyomozás eredményeként a férfit beazonosították, fővárosi otthonában elfogták, majd gyanúsítottként hallgatták ki zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
A temetői előírások betartására figyelmeztetnek a kanizsai központi temetőben Nem mindegy, milyen növényeket ültetünk a temetőbe szeretteink nyughelye fölé. A nagyra növő fák kellemetlenségek forrásai lehetnek.
Divat a sírokra tuját, ciprusokat, magasra növő vagy nagy területet bekúszó cserjéket ültetni. Ezzel azonban nemcsak a szomszédos síremlékekben okozhatunk kárt, hanem elhunyt szerettünkében is.
A kanizsai központi, Tripammer úti sírkertben az urnasírhelyekbe ültetett, közel másfél méteres örökzöldek közül többre is figyelmeztető papírokat függesztettek ki a temetőgondnokság munkatársai, azt kérve a hozzátartozóktól, hogy a nagyra nőtt fákat mihamarabb távolítsák el a sírhelyről – ellenkező esetben kénytelenek lesznek megtenni ezt a temetőket működtető Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt. dolgozói.
– Önkormányzati rendelet szabályozza, a hozzátartozók mit, milyen növényeket ültethetnek a temetőben – mondta Fitos István, a Via Kanizsa vezérigazgatója.
– Főszabály, hogy egy méternél magasabb növényeket nem szabad ültetni a város sírkertjeiben a normál sírhelyekre sem, a jóval kisebb méretű urnasírhelyekre meg főleg nem.
Könnyen belátható: a gyors ütemben nagyra növő növények nem csak a talajszint felett, az alatt is terjeszkednek, és az egyre gyarapodó gyökérzet szétnyomhatja a szomszédos urnasírhelyet is. A föld feletti rész letörve a környező síremlékekben okozhat kárt, a hulló levél pedig folyamatosan munkát ad. Ezért a nagyra nőtt növények eltávolítását kérjük az érintettektől, előbb kifüggesztéssel, később levélben. Ha ezek után sem történik érdemi intézkedés, mi távolítjuk el a gondot okozó növényt.
A vezérigazgató hozzátette: mindez igaz a temetők régi, nem a hozzátartozók, hanem a mindenkori üzemeltetők által ültetett fáira is. Az ezekkel kapcsolatos helyzetet a mostani működtető megörökölte, az ebből keletkező problémákat igyekszik orvosolni, s újabb nagyra növő növényzetet már nem telepít – írta a Zalai Hírlap.
Húsz hátrányos helyzetű fiatalt látott vendégül egy nagykanizsai fiatalember a fagyizójában. A jótékony megmozdulásnak a jövő hónapban is lesz folytatása, akkor újabb húsz gyermeket hívnak meg fagyizni.
Jólesik a nagy melegben a hűsítő fagylalt, de ezt nem mindenki élvezheti. Ezért született meg Csányi Attila jótékony ötlete.
– Mivel azt tapasztaltam, hogy nagyon sok család nem engedheti meg magának, illetve a gyerekeinek az egy gombóc fagyit, a boldogságot a nyári nagy melegben, ezért megkerestem a nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központot, hogy segítsenek nekem olyan családokat, rászoruló, hátrányos helyzetű embereket találni, akiket megvendégelhetek két gombóc fagyival – mondta.
A húsz fiatal nagy örömmel fogadta a meghívást. A család- és gyermekjóléti központ munkatársai pedig azt tapasztalják, a kanizsaiak rendkívül segítőkészek, hiszen gyakran érkezik hasonló felajánlás.
– Az intézmény mindig nagy örömmel fogadja az ehhez hasonló kezdeményezéseket és örömmel közvetítünk a családok és a gyerekek, illetve intézményünk és a felajánlók között. Hiszen ezek a gyerekek olyan szolgáltatásokhoz, termékekhez, adott esetben fagyizáshoz juthatnak hozzá, ami megterhelő lenne a családok számára – fogalmazott Zámbóné Soros Sarolta, a Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője.
A példaértékű kezdeményezésnek augusztusban lesz folytatása, akkor újabb húsz gyereket látnak vendégül. Az ötletgazda, Csányi Attila pedig azt szeretné, ha minden hónap utolsó péntekén közösségi fagyizást is rendezhetne. (Forrás: Kanizsa TV)
Nagyon jó kezdeményezésre figyeltünk fel Nagykanizsán. Aki szeretne segíteni, megteheti a Nagykanizsai evangélikus templom előtt (Csengery u. 37.) található élelmiszergyűjtő ládában elhelyezett adományával – írta Facebook oldalán a Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ.
(Fotók: Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ – Facebook)
Közel egymilliárd forintos, saját erőből megvalósított beruházás keretében újították fel a Zalakarosi Fürdő gyógycentrumát és gyógykertjét, amelyet kedden avattak fel.
Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott az átadáson azt mondta: Zalakaros egy élhető, fejlődő és komoly értékekkel rendelkező kisváros, ahol az önkormányzat, a gazdasági és turisztikai szereplők nem pusztán feladatnak, hanem küldetésüknek érzik, hogy a kivételes adottságokat kellő módon hasznosítsák.
(A Zalakarosi Fürdő megújult gyógycentrumának medencéje az átadás napján, 2019. július 23-án. Közel egymilliárd forintos, saját erőből megvalósított beruházás keretében újították fel a fürdő gyógycentrumát és gyógykertjét. Fotó: MTI/Varga György)
Emlékeztetett arra, hogy a múlt évben kiemelkedő eredményeket ért el a város, a vendégéjszakák számát tekintve az egyik legnépszerűbb település lett a Balaton régiójában. A magyar családok mellett a külföldi turisták körében is népszerű az 1978-ban gyógyvizessé minősített fürdőhely.
A kormánymegbízott jelezte: a kormány kiemelten kezeli a turizmust, ami „nemcsak pénzkereseti forrás, nem csupán egy jól kihasználható gazdasági ágazat, hanem a hazaszeretet egy megnyilvánulási formája” is. A 2017-ben indult új turisztikai stratégiával jó esélye van Magyarországnak arra, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető turisztikai régiójává váljon.
(A Zalakarosi Fürdő drónról. Fotó: MTI/Varga György)
Cziráki László, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója kifejtette: a közel egymilliárd forintos, saját forrásból, kilenc hónap alatt megvalósított felújítás révén ötcsillagos színvonalú fejlesztést hajtottak végre. A tavaly meghaladta a 650 ezret a Zalakarosi Fürdő látogatóinak száma, és ezzel együtt a második legnépszerűbb magyarországi fürdőhelynek is megválasztották. Nem lehet lemondani a további fejlesztésekről, mert belföldön és külföldön is magas színvonalú konkurensei vannak a zalai fürdőhelynek – jegyezte meg.
A mostani beruházás során kicserélték a teljes gépészeti és elektromos rendszert, a vízforgatót, ugyanakkor a kupolás, ragasztottfa-szerkezet stílusjegyeit meghagyva szigetelték is a teljes épületet. Padlófűtést építettek be, kicserélték a nyílászárókat, illetve újdonságként sósvizes medencét is létrehoztak a létesítményben – sorolta a vezérigazgató.
Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az évről évre megvalósuló új zalakarosi fejlesztések mind egy koncepciót mutatnak, a minőségi turizmust és a családosok kikapcsolódását szolgálják.
(Szabadics Attila, a Szabadics Zrt. alelnöke, Novák Ferenc polgármester, Bene Csaba, a Zala megyei közgyűlés alelnöke, Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott, Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Cziráki László, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója (b-j) átadja a Zalakarosi Fürdő megújult gyógycentrumát 2019. július 23-án. Közel egymilliárd forintos, saját erőből megvalósított beruházás keretében újították fel a fürdő gyógycentrumát és gyógykertjét. Fotó: MTI/Varga György)
Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: az önerőből megvalósított fejlesztés azért nagyon nagy jelentőségű, mert a hazai és uniós források igénybe vétele mellett még komolyabb fejlesztések valósulhatnak meg.
Novák Ferenc, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) említést tett arról, hogy az alig 50 éve indult fürdőhelyen néhány hónapja fogadták a 30 milliomodik látogatót. Ehhez az eredményhez folyamatos fejlesztések, új attrakciók és szolgáltatások kellettek.
A most felújított gyógykert 1992-ben nyílt meg, ami ellen akkoriban még sokan tüntettek is, amiért drágábban magasabb szintű szolgáltatást kínált. A polgármester ehhez hozzátette: azóta bebizonyosodott a döntés helyessége, hiszen az elmúlt évtizedekben százezrek vették igénybe az emeltebb szintű szolgáltatásokat.
Egy februári nap délutánján, kaptam egy telefonhívást.
– János vagyok. Azt szeretném kérdezni, egyik este eljönnél a hajléktalan szállóra előadást tartani a régi Nagykanizsáról. Olvastam a könyvedet, amit írtál, az adta az ötletet. Elég gyakran hívunk meg különböző előadókat, hogy egy kicsit felrázzuk ezeket a szerencsétlen sorsú embereket.
(A Citromsziget bejárata ma. Fotó: S. Varga György)
– Elvállalnád? – Természetesen János. – Mikor kellene mennem? – úgy gondoltam jövő hét szerdán, ha neked is megfelel, este hatkor várnánk. Rendben ott leszek.
A tervezett napon hideg, fagyos téli este volt. Csikorgott a hó az autó kerekei alatt, ahogy befordultam az udvarba. A cím Nagykanizsán a helyiek által Citromszigetnek nevezett, szükséglakásokból álló lakónegyed egykor József főherceg laktanya néven a Monarchia katonáinak épülete volt.
(A nagykanizsai József Főherceg laktanya 1890-ben)
Diadalíves, impozáns főkapujával, a zárt, négyszögletű udvar köré egységes koncepcióval kialakított kaszárnya az időszak legszebb katonai létesítményei közé tartozott. A másik feléből már kiköltöztették a lakókat üresen áll.
Ebben az épületben lett kialakítva a hajléktalanok számára a szálló. Vegyes érzelmekkel közeledtem a bejárat felé. Még soha nem jártam ilyen helyen. Némi humorral mondhatnánk, szerencsére. Bár ha belegondolunk, úgy mint a börtönben mindenkinek van itt is egy téglája. Az emberi sorsot előre nem lehet tudni. Ma még jól élsz, mindened megvan, eszedbe sem jut, hogy kerülhetsz ilyen helyzetbe. Pedig van ilyen ,hallva az ottani emberek sorsát.
Kicsit előbb érkeztem, így volt időm beszélgetni az ottani portaszolgálatossal, gondnokkal.
(Zsákutca a Citromszigetnél. Fotó: S. Varga György)
Jó estét. Bemutatkoztam. Én vagyok az, aki ma előadást fogok tartani az itt lakóknak.
Igen tudok róla, János ideszólt. Hamarosan ő is itt lesz. A portás az, aki rendezgeti az ott lakókat, ha szükséges adományokból származó élelmiszereket ad, tisztálkodó szereket, ha valakinek igénye van rá.
Sokan vannak? Tettem fel első kérdésemet, hiszen el kell kezdeni a beszélgetést valamivel.
Jelenleg telt házzal „üzemelünk” majd meglátja, még a folyosókon leterített szivacsokon is alszanak. Nekik már nem tudtunk ágyat biztosítani. Van női körletünk is. Csak éjszakára tudunk menedéket adni, nappal el kell, hogy hagyják a szállót. Délben ebédet adunk arra visszajönnek, már aki igényli a meleg ételt.
Vannak, akik italos aludobozokat gyűjtenek, leadják, ebből vesznek némi ételt maguknak, de legtöbbször kannás bort, hogy a hideget jobban bírják. Van itt olyan is, akinek nyugdíja van, de nem elég arra, hogy drága albérletet tartson, fel ezért itt húzza meg magát. Nagyon vegyes a társaság.
(Fotó: S. Varga György)
Van itt egykori menő pincér, áruházvezető, diplomás művezető, aki a város nagyüzemében dolgozott. Majd meglátja ön is, ha beszélget velük. Kiszámíthatatlan az emberi sors. Mondjuk nagy százalékukat az alkoholizmusuk juttatta ide. Szétment a család a bíróság jóformán mindent a feleségnek ítélt, szép lassan ide jutott. Ittas állapotban ide nem jöhetnek be. Itt is vannak házi szabályok.
Hogyan viselkednek egymással? Tettem fel a következő kérdésemet.
Mint minden helyen ahol összezárva élnek emberek itt is vannak konfliktusok. Nem nagyon lehet előhagyniuk semmit, mert a többiek ellopják. Ebből sok nézeteltérés adódik. szerencsére súlyosabb est nem történt. Gyakori a rendőri jelenlét, keresnek valakit, vagy csak körülnéznek. Közben megérkezett János is.
Azt hiszem, indulhatunk, már ott vannak az ebédlőben. Kopogtak lépteink az egykori laktanya folyosóján, ahogy mentünk az ebédlő felé. Az egykoron szebb napokat látott épület meglehetősen rossz állapotban van. Hullik a vakolat, repedeznek a falak. Ráférne egy felújítás. A város vezetése nem sokat áldoz erre az intézményre. Belépve az ebédlőbe, már ott álltak a falak mellett, vagy széken ülve várták a kezdést.
(A Citromsziget udvara. Fotó: S. Varga György)
Körülnéztem, elég vegyes társaság gyűlt itt össze, viszont azt jó dolognak tartottam, hogy érdeklődők, nem süllyedtek bele a közönybe, még érdekli őket valami. János bemutatott az embereknek. Felém fordult.
Azt szeretném, ha a könyved agyagából merítve mutatnád be, milyen is volt az élet egykor ebben a városban. Gondolkodtam, mivel is kezdjem, aztán úgy döntöttem a régi vendéglátással kezdem, gondolván , hogy itt ez a téma fülekre lel. Nem tévedtem ebben. Érdekes volt, hogy nagy százalékuk nem kanizsai volt, hanem különböző városokból jöttek ide. Volt, amelyikük Győrből érkezett. Viszont azok, akik itt élték le életük nagy részét azokban emlékek jöttek elő, vissza visszakérdeztek. Egy öregember kiáltott felém, amikor a régi Halászcsárdát mutattam be.
Ott volt az esküvői vacsoránk, még hetvenben. Ha jól láttam egy könnycsepp csillogott a szemében. Amikor a Park étteremnél tartottam felállt egy magas szakállas fickó.
Tudja mennyi nótát elhúzott ott nekem a Bucska – Ott lehetett a legjobb tatár bifszteket enni- Ez így igaz erősítettem meg. – Magam is sokat jártam oda a barátaimmal.
Nagy kár, hogy megszűnt, tette hozzá a fickó aztán leült. Egy jó órát beszéltem nekik a régi élhető városról , megemlítve a számtalan munkalehetőséget, kiemelve az akkori rendszer pozitív dolgait. Mert volt olyan. Befejeztem mondókámat megköszöntem azt, hogy eljöttek meghallgatni, kis előadásomat. Rumcájszra emlékeztető figura lépett oda hozzám.
(A Citromsziget bejárata esti fényben. Fotó: S. Varga György)
Ajándékot nem hoztál? Tegezett, bár jóval fiatalabb volt nálam. Mielőtt válaszolhattam volna egy másik sorstársa leintette.
Örülj annak, hogy eljött ide. Megint beszívtál? Nem volt válasz elsompolygott az illető. Ahogy Jánossal mentünk kifelé, a falak mentén, a folyosón több ember aludt leterített szivacson kabátjukkal betakarózva. Egyikük felmordult. – Mi a fa… t hangoskodtok aludni, akarok! János leintette.
Ne törődj vele, ilyenek. Bizonyos fokig megértem az agresszivitásukat. Kemény „élet” ez. Azon gondolkoztam kifelé menet, van-e megoldás a hajléktalanságra. A világon mindenhol létezik, egyik ország sem tudta megoldani ezt a problémát. Az állam milyen mértékben tudja felvállalni őket?
Vegyes érzelmekkel tértem haza. Tapasztalásnak jó volt, elgondolkodtató…
A Nagykanizsai Rendőrkapitányság eljárást folytat a 20030/483/2019. bűnügyi számon rablás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 2019. április 25-én 5 óra körül Nagykanizsán, a Zárda utcában egy nő gyalogolt a Szemere utca irányába, amikor a játszótér mellett elhaladva odalépett hozzá három, számára ismeretlen férfi. Egyikük pénzt követelt tőle, majd fellökte és a földön fekvő nőt több alkalommal megütötte, társa pedig elvette a bántalmazott nőtől a készpénzét, majd mindhárman futva elmenekültek a vasútállomás irányába.
A nőt bántalmazó férfi körülbelül 40-45 éves, erős testalkatú, de nem kisportolt, körülbelül 165 centiméter magas, haja rövid, oldalt és hátul rövidre felnyírt. Az elkövetéskor fehér színű sportcipőt, fekete színű melegítő nadrágot és fekete színű kopott, néhol szakadt bőrkabátot viselt. Nyakában egy kulcscsomó lógott, melyen több kulcs mellett egy pisztoly alakú kulcstartó, vagy kisebb méretű öngyújtó is látható volt.
A Nagykanizsai Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a képen látható grafikai rajzon szereplő személyt felismeri vagy a bűncselekménnyel, illetve az elkövetőkkel kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen bármely rendőri szervnél, vagy hívja a Nagykanizsai Rendőrkapitányság központi 06-93-311-050-es telefonszámát, vagy a 112-es, 107-es segélyhívó számok valamelyikét, illetve tárcsázza az ingyenesen hívható 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámát.
A nagykanizsai rendőrök az állampolgárok segítségét kérik az ismeretlen férfiak azonosításához. A Nagykanizsai Rendőrkapitányság 20030/483/2019. bűnügyi számon rablás bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettesek ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint három ismeretlen férfi 2019. április 25-én (csütörtökön) hajnali 4 óra 50 perc és 5 óra közötti időben Nagykanizsán, a Zárda utcában támadt rá egy fiatal nőre.
