Kategória: Magazin

Az utóbbi időben gyakran találkozhatunk Hévíz sikereivel, fejlődésével, előremutató jövőjével kapcsolatban, azonban sokan nem tudják, hogy ebben egy kanizsai leányzónak is nagyon nagy szerepe van. Horváth Orsolya nevével már találkozhattunk több, Hévízt és Délnyugat Balatont érintő médium műsorában. Ugyanakkor keveset tudunk róla, mint szakemberről, mint kanizsairól, akinek a szakértelmére az ország egyik legfrekventáltabb települése is számít.

Szándékosan kezdem azzal a kérdéssel, hogy milyen iskolában és hol végeztél?

BLG-s diákként szinte kötelező volt a továbbtanulás, így az akkortájt itt újdonság erejével ható, a szárnyát bontogató Veszprémi Egyetem kanizsai kampuszát választottam. Mi voltunk az első évfolyam, nagyon személyes és diákközpontú volt a kanizsai kampusz, ami mindannyiunk előnyére vált. Ma már PEN-nek hívják, és régóta túlmutat a „szárnybontogatáson”. Úgy gondolom, hogy mind szakmailag, mind pedig oktatási kínálatban is felfejlődött a nagyobb intézmények közé. Egykori PEN-es diákként és mint a szakmában dolgozó ember utólag elmondhatom, hogy csak előnyei voltak a kanizsai képzésnek, a nagy többezres karokhoz képest. Azóta persze a szakmai fejlődésem érdekében tovább képeztem magam közgazdasági területen projektfejlesztési irányban és pályázatírói irányban is. Ezek kombinációját, mármint a közgáz alapú turizmust és projektfejlesztési ismeretemet jelenlegi pozíciómban kiválóan tudom használni is.

Jelenlegi pozíciód betöltése előtt kipróbáltad magad a turizmus más területein is. Mik voltak a tapasztalataid azokkal kapcsolatban?

Az idegenforgalmi szakon, amikor mi jártunk az volt az előírás, hogy 8 hónap gyakorlat kötelező az utolsó évben. Ezt már Keszthelyen töltöttem, 2 hónapot a Tourinform Irodában, 6 hónapot pedig a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színházban. Mivel programszervezés volt a mellék szakom, ezért kézenfekvő volt, hogy egy turisztikailag kiemelt városban, programszervezőként dolgozzak. Itt kezdtem el pályázat írással is foglalkozni, mivel a kiegészítő források mindig jól jöttek. Ezt a tudást később is fejlesztettem és jól tudtam hasznosítani, amikor 2007-ben az akkori Hévíz Turizmus Marketing Egyesület iroda vezetője és titkára lettem.
Mivel a korábbi munkám is sok egyeztetéssel és a résztvevők összehangolásával járt, ezért jól tudtam az ott szerzett tapasztalatokra támaszkodni a hévízi indulásnál is. Az Egyesületben a legjobban működő hévízi szolgáltatóktól és civil szervezetek vezetőitől leshettem el a szakma fortélyait és a szomszédos turisztikai települések kollégáival is rendszeres szakmai összejöveteleket tartottunk, ami szintén tágabb látókört adott. Mindezeket felhasználva írtuk meg az első TDM pályázatunkat, ami országosan is az elsők között nyert el támogatást.
Miután ezzel a nagy feladattal végeztem, 2010. februárjában új kihívások után néztem és a Hotel Karos Spa-ban ismerkedtem a szállodai értékesítés művészetével. Izgalmas volt belülről is megismerni Zalakaros és az egyik vezető hotelének a belső mechanizmusait, sok tapasztalattal gazdagodtam, azonban elég hamar visszacsábítottak a marketing területére. Májusban már Keszthelyen a Nyugat-Balatoni Turisztikai Irodában dolgoztam régiós marketing managerként. Mialatt folyt az első pályázat megvalósítása, már javában készültünk a következőre, amit teljes térségi szintre emeltünk Balatongyöröktől Zalakarosig, 6 település bevonásával. Ez volt az ország első térségi pályázata, ahol sok olyan kérdést vetettünk fel, ami akkor még a pályázat kiírójánál sem volt tisztázott, így úttörők lehettünk ezen a területen. Bár időközben Hévíz ismét visszacsábított, a térségi pályázat megvalósításában projekt managerként részt vettem és a marketinges témákat koordináltam.

Mindig arra törekedtem, hogy új feladatokat is vállaljak, ne csak a biztonságos, jól bevált dolgokat csináljam, hiszen fejlődni csak úgy lehet, ha a saját határainkat feszegetjük.

Hogyan kerültél végül a hévízi turizmus élére viszonylag fiatalon, eredendően kanizsaiként?

2010 végén, miután új városvezetés állt fel Hévízen, kerestek meg azzal, hogy szeretnének új lendületet adni a városmarketingnek és számítanának rám a csapatban. Örömmel jöttem vissza, bízva abban, hogy a térségi és zalakarosi tapasztalatokat is be tudom majd építeni a munkába. Mindig arra törekedtem, hogy új feladatokat is vállaljak, ne csak a biztonságos, jól bevált dolgokat csináljam, hiszen fejlődni csak úgy lehet, ha a saját határainkat feszegetjük.
Hévízre visszatérve a Turisztikai Nonprofit Kft. alapítása, a leendő tulajdonosok körének összeszervezése és a városi turisztikai és marketing feladatok újragondolása volt az új kihívás. 2011-ben ennek Kft-nek lettem az ügyvezetője. Az önkormányzat és a helyi szolgáltatók megadták azt a támogatást, ami a munkánkhoz szükséges, mind anyagilag, mind szakmailag, így nekiveselkedtünk egy a korábbinál aktívabb marketing munkának. A Hévíz Turizmus Marketing Egyesület ekkortájt alakult át Hévíz TDM Egyesületté. A Turisztikai Nonprofit Kft-nél a vendégek Hévízre csábításával foglalkozunk, de a kezdetektől szorosan együttműködve a TDM Egyesülettel. Gyakorlatilag egy munkaszervezetként erősítve egymást.
2013. februárjában a TDM Egyesület korábbi elnöke, Pusztai Erzsébet új munkahelyi kihívásai miatt lemondott a tisztségről, így új elnököt kellett választani. Ekkor ért a megtiszteltetés, hogy a tagság engem szavazott meg. Egy újabb feladat és nagy kihívás volt, aminek a mai napig igyekszem megfelelni.

…több olyan kiaknázatlan és még fejlődőben lévő turisztikai ág van, amiben sikeres lehet a térség, akár a kerékpáros turizmus vagy az ökoturizmus.

 

Mit látsz a környékünk fejlődését illetően?

Turizmus területén elsősorban a gyógy turizmusban látok potenciált (mivel én ebbe látok bele jobban), amiben Hévíz, Zalakaros és Lenti is komoly szerepet játszhat a jövőben is. Ahhoz, hogy nemzetközi színtéren is nagyobb ismertségre tegyünk szert, mindenképpen közösen kell gondolkodnunk és együtt megjelennünk. Karossal több együttműködésünk volt már és biztos vagyok benne, hogy lesz is még. A nemzetközi sikerekhez elengedhetetlen a Hévíz-Balaton Airport biztonságos üzemeltetése, mivel a megközelíthetőséghez az egész térségnek szüksége van rá. Bízom benne, hogy ez is rendeződik a közeljövőben.
Emellett több olyan kiaknázatlan és még fejlődőben lévő turisztikai ág van, amiben sikeres lehet a térség, akár a kerékpáros turizmus vagy az ökoturizmus.
Mindemellett be kell látni, hogy nem lehet minden településen a turizmusra alapozni a jövőt, sok helyen más lehetőségek sikeresebben fejleszthetők, a dél-zalai térségben például a logisztikai ipar is lehet egy fejlődési irány.

Mi a meglátásod a megyei turizmust illetően? milyen tanácsaid lennének a turizmusban elhelyezkedni, tevékenykedni vágyók számára?

Fontos a tudatos tervezés és az egyes turisztikai ágak egymásra építése úgy, hogy ezek ne konkurensei, hanem kiegészítői legyenek egymásnak. A megyei fejlesztési koncepcióban és turisztikai tervekben ez a szándék világosan látszik, ezért biztos vagyok benne, hogy a leendő pályázati kiírásokban is ez az akarat fog érvényesülni. Érdemes nyitott szemmel járni és figyelni az új lehetőségekre, hiszen hamarosan új források nyílnak meg.
A turizmus területén különösen igaz, hogy az emberi tényező kulcsfontosságú, legyünk együttműködőek és nyitottak a környezetünkre, vegyünk részt a helyi és térségi összefogásokban, mivel ezek a mi munkánkat is könnyebbé tehetik.