Kevesebben válnak, többen házasodnak, több gyereket vállalnak

Csökken a válások, növekszik a házasságkötések száma, és a párok egyre több gyereket vállalnak – közölte Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb demográfiai adatait ismertetve.

Az államtitkár elmondta: az év első négy hónapjában 8,1 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, ötszázzal több házasságot kötöttek idén január és április között, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Hozzátette: 2,9 százalékkal, nyolcszázzal több gyermek is született, mint tavaly ugyanekkor.
Arról is beszélt, hogy a válások száma 1990 és 2007 között drasztikusan nőtt, ám ez a negatív tendencia már megfordult. 2011-ben 2,3 százalékkal volt kevesebb válás, mint egy évvel korábban, 2012-ban további 6,4 százalékkal, 2013-ban pedig még 8 százalékkal csökkent a válások száma.
A fiatalok meghallották a kormány üzenetét, azt hogy „érdemes házasságot kötni, érdemes családot alapítani, családban élni” – fogalmazott. A házasság érték, olyan lelki és gazdasági közösség, amely stabil alapot jelent a gyermekvállaláshoz, a családalapításhoz – fűzte hozzá.
Novák Katalin a Deák Ferenc téri evangélikus templom előtt, egy esküvő kezdetével egy időben tartotta a sajtótájékoztatót, és a házasulandó párnak gyerekcipőt ajándékozott.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy ma Magyarországon a párok 81 százaléka él házasságban, és 2011 óta folyamatosan növekszik a házasságkötések száma. Jelezte: ez 2011-ben 0,9, 2012-ben 1, 2013-ban pedig 2 százalékos növekedést jelentett az előző évi adatokhoz képest.
Kitért arra is, hogy a KSH adatai szerint a terhességmegszakítások száma 10 százalékkal csökkent, ami 1300 kisbaba megszületését jelenti.
Az államtitkár felidézte az Orbán-kormány elmúlt négy évben a családok megerősítéséért tett több lépését, ezek között az anyasági támogatások rendszerének reformját, a diplomás gyed és a családi adókedvezmények bevezetését; ez utóbbi 1,1 millió család helyzetén javított. Hozzáfűzte: ez átlagosan, éves szinten 200 ezer forint pluszjövedelmet jelentett a családoknak.
    A családügyi államtitkár azt hangoztatta, hogy a családok továbbra is nagyon fontosak a kormánynak, ezért a következő négy évben mindent meg fognak tenni a megsegítésükért. (MTI)

11 évet kapott a nylonharisnyás rabló

Nem jogerősen tizenegy év fegyházbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Járásbíróság azt a férfit, aki több – Veszprém, Somogy és Vas megyei – pénzváltó és takarékszövetkezeti fiók kirablásában vett részt.

 

Beznicza Árpád, a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője a hétfői ítéletről az MTI-nek kedden elmondta: a rablás bűntette miatt 2009-ben feltételesen szabadult vádlott 2010 októberében két társával érkezett a búcsúszentlászlói takarékszövetkezet elé. Leparkoltak, majd a férfi baseballsapkában, arcán egy testszínű nylonharisnyával, kezében egy fegyvernek látszó tárggyal bement a pénzintézetbe. A fegyvert az alkalmazottakra fogta, majd a pénztárost felszólította a pénz átadására. Miután átvette a 250 ezer forintot, a széf kinyitását követelte. Amikor közölték vele, hogy a széf időzárral működik, felszólította a dolgozókat, hogy menjenek a mellékhelyiségbe, majd a pénzzel együtt a rá váró gépkocsival elmenekült.
A vádlott a búcsúszentlászlói rablást következő napon harisnyával a fején egy balatonlellei utazási irodába ment be, de elállt a rablási szándékától, mert a közelben meglátott egy rendőrautót. Néhány nappal később azonban visszatért, de az alkalmazottak felismerték és erőteljes fellépésüknek köszönhetően távozni kényszerült. Innen egy révfülöpi pénzváltóba ment, ahol egy fegyverrel vagy annak utánzatával megfenyegette az alkalmazottat és a mintegy 250 ezer forint átadására kényszerítette.
Pár nap múlva „Police” feliratú sapkát és kabátot viselve ment be a csörötneki takarékba, ahol egy „Nemzetőrség” feliratú jelvényt is felmutatott az alkalmazottnak, akire ráfogott egy pisztolyt és pénzt követelt. Miután a pénztáros átadta a 184 ezer forintot, gyalogosan elmenekült a helyszínről. A pénzintézet vezetője nem sokkal később leintett egy autót, amellyel üldözni kezdték a fél falun keresztül menekülő rablót, aki beszaladt az erdőbe, majd nyoma veszett. A helyszínen megtalálták néhány rabláskor viselt eldobott ruhadarabját, valamint a fegyvert is.
A férfit a járásbíróság négyrendbeli rablás bűntettében, valamint egy rendbeli rablás előkészülete (a balatonlellei „próbálkozás”) vétségében mondta ki bűnösnek, és mint különös visszaesőt halmazati büntetésül tizenegy év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítéletet nem jogerős, a védő a csörötneki eset kapcsán enyhítésért, a többi vádpont tekintetében felmentésért fellebbezett, valamint kérte a vádlott szabadlábra helyezését. A bíróság – mivel szerintük fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye – ezt elutasította.
A férfit két évvel ezelőtt a Zalaegerszegi Törvényszék a csörötneki takarék kifosztásáért kilenc év fegyházbüntetésre ítélte, míg a további három rablás vádja alól felmentette. A Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárás lefolytatásra kötelezte a bíróságot. Az ügy 2013-ban indult újra, melynek során a járásbíróság hétfőn hozta meg az ítéletet. (MTI)

1 18 19 20