Egyiptomi, kuvaiti művészeket is vendégül lát az idei Ludvig művésztelep

Vasárnaptól két hétre a Zala megyei Kisrécsére költözik több mint harminc magyar és külföldi képzőművész, akik a sorrendben 29. Ludvig Nemzetközi Művésztelep keretében alkothatnak, az érdeklődők pedig munka közben is találkozhatnak velük.

Az idei programot ismertető keddi sajtótájékoztatón a főszervező, Ludvig Klára elmondta: az 1999 óta hagyományosan Kendlimajorban tartandó alkotótelep munkájába 29-en kapcsolódnak be, a csaknem tucatnyi magyar alkotó mellett többségében európai uniós, illetve azon kívüli országokból. Rajtuk kívül Ludvig Zoltán és fia, Dániel is a résztvevők között szerepel, a teljes alkotógárda – köztük néhány szobrász- és keramikusművész mellett nagyobb részt festőművészek – egyetlen kivétellel mind visszatérő vendégek.

(Ludvig Zoltán)

A tavalyi korlátozottabb körülmények után ezúttal – nem kis nehézségek árán, de – Európán kívüli művészeket is vendégül látnak, egyebek mellett Kuvaitból, Egyiptomból és Oroszországból. A programsorozat részeként ők önálló kiállításon is bemutatkoznak Nagykanizsán, a Magyar Plakát Házban augusztus 31-én nyíló Vonzások című tárlaton – jelezte Ludvig Klára.

Hozzátette: a telep ezúttal is bepillantást enged az alkotói folyamatokba augusztus 28-án és 29-én nyílt napon, ennek második estéjén a ToneZone rockegyüttes koncertje is színesíti majd a programot. A kisrécsei telep zárókiállítását pedig szeptember 4-én tekinthetik meg az érdeklődők.

Ludvig Zoltán arról beszélt, hogy a múlt évben, a pandémia miatt csupán tíznaposra és szűkebb körre korlátozódott a művésztelep, de nagyon remélik, hogy idén, a vasárnapi megnyitóig minden külföldi meghívott eljut hozzájuk.

Az elmúlt több mint húsz évben olyan komoly értéket jelentő gyűjteményt sikerült már az alkotók révén megteremteni, amely bárhol a világon megállná a helyét, a jelenkor modern művészetének nagyon határozott lenyomataként – fogalmazott. MTI

Végső útjára kísérték Rétfalvi Sándort, Nagykanizsa díszpolgárát

Pénteken Nagykanizsán helyezték végső nyugalomra a június 27-én, 80 éves korában elhunyt Rétfalvi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművészt.

„A mai napon végső útjára kísértük Rétfalvi Sándort. Városunk díszpolgárától, a Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes szobrászművésztől megrendülten búcsúztam…„Ércnél is maradóbb művet emeltem én,fenséges piramis csúcsa nem ily magas;ezt sem kapzsi eső, sem szilaj Aquilonem rombolja le már, vagy sohasem fogyóévek lánca, s a gyors, elsuhanó idő.Jobb részem nem enyész, szellemem él tovább.”

„Tisztelt gyászoló család! Tisztelt búcsúzók!

Ércnél maradóbb alkotót, egy példaembert veszítettünk el mi, Nagykanizsa város és Magyarország polgárai, és a világ egésze. Közös gyászunk mély csendje, a szellem által megformált anyag, a bronz és a kő örök gyűrődéseinek üzenete és Horatius szavai képesek arra, hogy kifejezzék ezt az emberi művet, mely fenséges piramisnál magasabban ragyog tovább. Mert jobb része nem enyész, Rétfalvi Sándor szelleme él tovább tanítványai generációinak sokaságában, formáló kezük lendületében és formát adó mozdulataikban, akik magukba fogadták emberségét és tudását. És szelleme él tovább félszáz köztéri alkotásában, a művei fényeiben és árnyaiban, megkövült gondolataiban, a bronzba öntött feszületben, a megváltó szenvedés Stációiban, az Életfa gyökereiben, a kővé lett Eszmében és a Feltámadásban.

Szelleme otthonra talált a kapuzatok ölelte szent térben, a Profán köszöntésben, a Korpusz szikrázó keménységében. Mert Rétfalvi Sándor anyagtalan lényegét a bronzot olvasztó kemence alakította, megérintette a jelenségek mögött húzódó embert próbáló lét teremtő világa, és ő ezt az életpróbát kiállta. Rétfalvi Sándor teljes emberként megélte a Herman Hesse szavai által megidézett tapasztalatot, mely szerint: „Minden embernek egyszer életében itt vagy ott útjába akad a nyitott kapu, egyszer mindenkit megérint a gondolat, hogy minden, ami látható, csupán hasonlat, és a hasonlat mögött ott lakik a szellem és az örök élet.”Rétfalvi Sándor teremtő élete és teremtett művei megformált hasonlatok, melyek, akár a zömök, de nyitott kapuk, lehetőséget adnak a mindennapok emberének, nekünk, hogy rálássunk a szellem világára, az örök teremtő élet mozgatójára.

Művei jelek, szilárd létezővé váló elhívások, melyek lehetőségek a megérintettség életet nyitó világának meglátására. Mert a valódi mester az emberi társadalom, az emberi színtér peremén létezik és alkot. Onnan szemléli életünket, profán napjaink tetteit, a bennünk mocorgó cselekvés rugóit, látva, ahogy felemésztjük magunkat a hétköznapok romjain. De onnan, e peremvidékről szemléli Platón ideáit, a Teremtő akaratát, a Fiú áldozatát is, mely tisztán ragyogja vissza a kezdetek fényét, az ember lehetőségét.A művész, a mester valójában a kapuban álló alkotó ember.Rétfalvi Sándor a lét kapujának, az eltérő terek határterületének peregrinusa (vándora és utasa), kinek művei – akár a hierofániák: a szentség megnyilatkozásai – az anyagban látszódnak, bronzból és kőből gyűrődnek bele a létezésbe, de forrásvidékük oldalán a szellem világában gyökereznek. Lehet e bronzot csupán bronznak látni, lehet a követ egyszerű kőnek érzékelni, az anyagot puszta anyagnak, ám mégis esélyt ad arra, hogy a végtelen tér megnyílását tapasztaljuk meg, melyben ott a nagyság, a misztérium mindent ledöntő ereje.

Rétfalvi Sándor műveivel esélyt kapunk emberré lenni, amikor is táncra perdülnek a Sétakert balerinái, amikor megérezzük a föld mélyéből előtörő olaj keserű szagát és a bányász fájdalmát, amikor a lelkünket tépi szét a Holokauszt áldozatainak néma kiáltása. Vagy: amikor belépünk a szentség székesegyházának kapuzatai közti picinyke térbe, hogy esélyt nyerjünk a csodára, hogy – Rétfalvi Sándor szavaival: „létrejöhessen az a szellemi tér, mely az Isten és a földi lét találkozási pontja, a misztérium előkészítő helye, hogy a templomba lépés már ne hordozza mindennapunk kisstílű ragadványait. Az én kapum hívogat.”Rétfalvi Sándor alkotásai az elhívás kapui, hasonlatok, olykor ironikus erővel megszólaló felkiáltójelek, melyek két világban léteznek, két világra nyílnak rá: az anyag és a szellem világára. Ő maga is e két világ lakója volt, de az anyag világában immáron már a művei szólnak hozzánk. Ő végleg átlépett a szellem otthonába.

Mi nagykanizsaiak, büszkék vagyunk, hogy a kárpátaljai születésű szobrász, Rétfalvi Sándor e városból indult, kamaszként itt eszmélt és alkotóként is része volt az éltünknek. Kanizsai egzisztenciája és köteléke mindvégig megmaradt, e szál soha nem szakadt el. És végül ide tért megpihenni az öröklétnek, mert Madáchot idézve: Be van fejezve a nagy mű, igen.A gép forog, az alkotó pihen. Nyugodjon békében, Mester!” – írta Facebook oldalán pénteken Balogh László nagykanizsai polgármester.

Bödőcs Tibor, Nádas Péter és Anima Sound System augusztusban a Margófeszten, Zalában!

Különleges születésnapi ünnepséggel készül az idén 10 éves Margó Irodalmi Fesztivál: augusztus 12-15. között a zalai Szentgyörgyváron négynapos kulturális kalandra vár a Mastercarddal: ez a Margófeszt! A Balatontól pár kilométerre fekvő településen megvalósuló rendezvény egy igazi összművészeti fesztiválnak ígérkezik irodalmi és színházi programokkal, rengeteg zenével, slam poetryvel, kertmozival és hozzá helyi borokkal, ételekkel, a környező tájat bebarangoló programokkal, a hosszú hétvége zárásaként pedig egy közös brunch-csal.

A fesztivál irodalmi színpadán több zalai kötődésű szerző is fontos szerepet kap: a Margófeszt vendége lesz Bödőcs Tibor és Szálinger Balázs, az évtizedek óta itt élő Nádas Péter, Bereményi Géza, de találkozhatunk Boldizsár Ildikóval, Halász Ritával, Háy Jánossal, Kiss Noémivel, Maros Andrással, Ugron Zsolnával vagy az idén is bográcsozással készülő Cserna-Szabó Andrással és a Hévíz folyóirattal. Délutánonként pedig bemutatkoznak a 2021-ben először meghirdetett Mastercard Alkotótárs ösztöndíj döntősei, akik egy alkotótábor keretében szintén Zalába költöznek erre a hétre. Sármelléken a Slam Poetry Magyarországgal együttműködésben egész napos workshopokat rendeznek, amiket esténként bemutatnak a fesztiválon.

(Bödőcs Tibor búcsúszentlászlászlói/budapesti humorista)

A négy nap folyamán több izgalmas zenei-irodalmi produkcióval is találkozhatunk: színpadra lép a Szűcsinger Szűcs Krisztiánnal és Szálinger Balázzsal,  Závada Péter és Ratkóczi Huba formációja, a Tranzkaphka, Simon Márton és Boros Levente közös spoken word projektje, illetve a Mészöly Miklós születésének századik évfordulója alkalmából készült Cserepek, félálomban című előadás Prieger Zsolttal és Törőcsik Franciskával.

A koncerteket illetően pedig olyan fellépők közül lehet válogatni, mint például a VAN Filmzenekar, Lázár tesók, BOEBECK, Egyedi Péter, Papaver, Diabolus in Musica vagy a fesztivál utolsó estjét záró Anima Sound System.

(Az AnimaSoundSystem)

A színházi repertoár részeként augusztus 12-én lesz látható a Bödőcs Tibor azonos című regényéből készült Meg se kínáltak című előadás Keresztes Tamás rendezésében Thuróczy Szabolccsal, augusztus 13-án a Capa Központ Pillanatképek Robert Capa életéből című zenés felolvasó-színházi estje érkezik a Margófesztre, a világhírű magyar származású fotóriporter szerepében Adorjáni Bálinttal, az utolsó nap pedig Dennis Kelly: 23 perc című mondrámájával Járó Zsuzsa lép színpadra.

Zalában lenni kell! – mondta Gönczi Ferenc, Zala néprajzkutatója, és a szervezők mindent meg is tesznek azért, hogy akár egy, akár több napra érkezik valaki, valóban Zalában érezze magát. Több olyan programmal is készülnek – túrák, workshopok -, melyek a környék alaposabb feltérképezését, kultúrájának megismerését szolgálják. Ilyen lesz például a fesztivál unikumának ígérkező Sántakutya-soroza is, ami az ott élők bevonásával izgalmas történeteket mesél a zalai dombok öleléséből, de nem stand up comedy stílusban.

A rendezvényt napijeggyel és bérlettel is lehet látogatni – a zalaiaknak kedvezményes áron. A programokra való eljutás zökkenőmentességét a Zalaegerszegről, illetve Hévíz érintésével Keszthelyről induló fesztiválbusz-járatok segítenek megoldani.

A hagyományteremtő céllal életre hívott Margófeszt kulturális fesztivál régiós együttműködési partnere a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program. A Margófeszt részletes programja ITT TALÁLHATÓ .

Munkatársaink kiállítása Kanizsán

A RockCats Stage Photo Crew képeiből nyílt kiállítás június 3-án a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó emeletén. A négy tagú fotós csapat már kétszer nekifutott a tárlatnak, azonban a pandémia mindannyiszor felülírta terveiket.
A javarészt kanizsai és Kanizsa környéki koncerteken készült fotókon kívül akadnak kakukktojások is, ezek egyenesen az ország másik végéből érkeztek az alkalomra.
A kiállítást Halmos Ildikó a Honvéd Kaszinó vezetője nyitotta meg, és beszédében méltatta a fotográfusok kitartását és lelkesedését.

Őt Lehota János esztéta követte, aki úgy vélekedett a kiállított képekről, hogy mindegyik több rétegű, több szempontból megközelíthető, mégis a legjobb az, hogy szemlélve őket, emlékeket idézhetünk fel.
S valóban, a 2018-ban indult fotóscsapat ezt a célt tűzte ki maga elé, visszaidézni a koncertek hangulatát azoknak akik részt vettek és némiképp pótolni azok számára, akik lemaradtak.

(Fotó: Szalai Szilveszter)
(Fotó: Szalainé Mercedes)

A RockCats Stage Photo Crew ötlete Szalainé Mónika Mercedesé volt aki közel 12 éve kisebb nagyobb megszakításokkal dolgozott országos fesztiválokon és más zenés rendezvényeken mint road, vagy éppen hangtechnikus. A fotózásra hobbiként tekintett később jött a felismerés hogy a két tevékenységet összekötve kalauzolja el a nézőt a backstage olykor zárt világába.

Párja Szalai Szilveszter szintén közel 25 éve az elektronikus zenei világban mozog, mint Dj és zeneszerző, szintén kipróbálta már magát korábban a fotózásban, így együtt indult a RockCats története.

(Fotó: Benkő Dániel)
(Fotó: Németh Botond)

A kezdetekben honlapunk, a Dél-Zala Press (KanizsaPress) és a Letenye Média számára készítettek tudósításokat, ezeket számos más rendezvény követte, míg 2019 nyarán, az Aspetta Il Giro eseményén találkoztak a csapat elengedhetetlen másik két tagjával Benkő Dániellel és Németh Botonddal. A szintén szenvedélyes két fotós titánnal előbb munkakapcsolat, ma már baráti szinte családias hangulatú viszony kerekedett, így alkotnak immár egészet.

Terveik szerint még több és nagyobb volumenű rendezvényre szeretnének eljutni fényképezni, számos felkérést kaptak már a nyárra, illetve az utóbbi időben a videó készítés, és például az esküvői fotózás is bekerült a portfólióba.

Aki e néhány sor után kedvet kapott, június 30-ig minden hétköznap 8 és 18 óra között ingyenesen látogathatja a kiállítást a Honvéd Kaszinóban, aki pedig szívesen csevegne az alkotókkal keresse a csapatot akár a közösségi média oldalukon, de egy-egy koncerten is nyakon csíphetik őket a színpadok könyékén.

A tavalyi 2,5 millió után, most 1,6 milliót kapott a kanizsai mozi

Nagykanizsa kulturális életének fontos része a mozi, mivel nagyban hozzájárul a város kulturális és szórakozási lehetőségeinek színesítéséhez, a közösségi szórakozás választékának bővítéséhez. A mozi további működése és fennmaradása ezért is rendkívül fontos, szinte jelkép a város és a térség lakói számára.

Mint arról már sokan értesülhettek, városunk mozija, a Cinema Nagykanizsa igencsak nehéz helyzetbe került a koronavírus-járvány miatt. A létesítménynek tavasszal, majd egy rövid fellélegzés után ősztől újra be kellett zárnia, aminek eredményeként Maresch Dániel ügyvezető tájékoztatása szerint a tavalyi látogatottság a 2019. évi nézőszám negyedét sem érte el.

A költségek azonban állandóak és tetemesek, így már több ízben is felmerült a végleges bezárás gondolata.
A Cinema Nagykanizsa már több mint 10 éve része az életünknek. A letöltések és a streaming szolgáltatók korában is képes volt talpon maradni, amely a vetített filmek mellett a létesítmény régi és jelenlegi dolgozóinak is az érdeme.

Elmondható: nemcsak a látványos szuperprodukciók, hanem az art film klubban vetített alkotások és a kanizsai mozinak országos viszonylatban is igazán egyedi színt kölcsönző olasz filmpremierek szintén szép számmal vonzották az érdeklődőket.
Úgy gondolom, a kanizsai mozi ügye a mi ügyünk is.

Emiatt döntöttem úgy, hogy az őszi támogatás után ezúttal is segíti önkormányzatunk a nagykanizsai filmszínházat üzemeltető Cinenuovo Kft.-t a felmerülő állandó költségek egy részének a biztosításával, 1,6 millió forinttal. Ami azonban csak átmeneti megoldást jelenthet, hiszen hosszú távon csak az segíthet, ha a látogatottság újra növekedésnek indul.
Ennek pedig a társadalom átoltottsága az egyetlen lehetséges útja.

A mozi támogatása mellett a világjárvány első, tavaszi időszakához hasonlóan a közeljövőben újra megnyílik az a vállalkozások támogatását lehetővé tevő önkormányzati keret is, amely a veszélyhelyzethez köthető munkahelymegtartást, illetve a megszűnt munkahelyek visszaállítását segíti – tájékoztatott Facebook oldalán hétfőn Balogh László nagykanizsai polgármester.

Tavaly ősszel a járvány miatt elmaradt – városi rendezvényekre szánt keretösszegből 2,5 millió forintot kapott a Cinema Nagykanizsa. Erről szóló írásunk az alábbi linkre kattintva olvasható.

A kultúrára, a gondolkodó emberre is áldoz Kanizsa

Mindig nagy öröm, amikor városunk egy alkotó, gondolkodó emberének egy új kötetét vehetem a kezembe. Mert akkor újra megerősödik bennem az a hit, hogy Nagykanizsa valóban a szellem és a kultúra városa, ahol egyedi művek születnek egyedi személyiségek kútfőjéből.

A mai napon magától a szerzőtől vehettem kézbe Babati Csaba tehetséges képzőművészünk és pedagógusunk, a Kőrösi- és a Péterfy-iskolák galériavezetőjének most megjelent, városunk által támogatott albumát, a Divergens című könyvét. A kötet kis gondolatfutamok, gondolattöredékek, emlékek, munka közben keletkezett elképzelések, kísérleti munkák és vázlatok, makettek és kész, érett művek ízléses és egyéni gyűjteménye.

Olyan személyes, olykor naplószerű alkotás ez, amely ötvözi az alkotó ember tehetségének lenyomatait, stációit, a munkálkodása közben keletkező érzések sokaságát, a tapasztalatai és tanulmányai révén elsajátított tudás multidiszciplináris összegzését.

Jó szívvel támogat Nagykanizsa városa ilyen tartalmas köteteket – írta Facebook oldalán pénteken Balogh László nagykanizsai polgármester.

Mi tartozik a modern ember kultúrájához?

A kultúrát az idők mindig befolyásolják, kiegészítik. Természetesen minden az adott kontinens és ország történelmével kezdődik, ám a modern kor folyamatosan változtat rajta. A következőkben röviden szeretnénk összefoglalni, hogy kicsiny hazánk jelenlegi modern kultúráját mivel egészítette ki a régi korok szelleme. Olvass tovább és gondolkodj velünk! Neked mi jut eszedbe, ha országunk kultúrájáról kell beszélned?

Minden kultúra alapja

Neked mi a legelső, ami eszedbe jut, ha megkérdezik, mi tartozik a magyar kultúrába? Természetesen először mindenkinek a népszokások, a népdalok, néptáncok és népmesék, a zászlónk, a hungarikummá nemesült építményeink jutnak eszébe. Aztán tovább gondolkodva általában mindenki a magyarok nevéhez kötődő találmányokra, magyar filmekre és sorozatokra, zenekarokra, énekesekre gondol. A mi kultúránk igencsak sokszínű, a modernség minden szikrája keveredik a régi idők nosztalgikus varázslatával. 

Büszkék lehetünk, hiszen kicsiny hazánkban megannyi kulturális érték keveredik. Ráadásul egyik sem ütötte ki a másikat. Hiába jelennek meg újabb és újabb különlegességek, amelyek beleszövődnek hazánk kultúrájába, a nosztalgiát idéző, gyönyörű motívumok ugyanolyan élettelien csillognak körülöttünk. 

Kulturálódni mindig lehet

Másik kultúrája valahogy mindenki számára lenyűgöző, érdekes. Ahogy azt említettük feljebb is, egy ország kultúrájába beletartoznak azok az emberek, akiket akár világszerte ismernek, így amikor az amerikai celebekről olvasol, tulajdonképpen kulturálódsz. 

A kultúrához kapcsolódó híreket a legjobb a reggeli kávé mellett vagy a vacsi után olvasgatni. Ezek mind olyan bejegyzések, amelyek kikapcsolják az agyadat, szórakoztatják, időnként némi új és hasznos információval is bővülni fog tudásod. Ezekkel az információkkal aztán könnyű beszélgetést kezdeményezni, vagy épp kitölteni az üres csendet. 

Általában ezek a bejegyzések azok, amelyek a különböző pletykák mellett a legnépszerűbbek. Néha talán még az álhíreket is túlszárnyalják, hiszen ezek a bejegyzések alapvetően igaz hírekről számolnak be. Ez az a téma, amely újra és újra frissül, hiszen ha csak egy régi építményt kezdenek újjáépíteni, arról máris rövid, átfogó bejegyzést lehet írni, felfrissítve az emberek memóriáját az adott hellyel kapcsolatban. 

Miért olvass kultúrához kapcsolódó cikkeket?

Erre a válasz egyszerű! Egyszerűen azért, mert ezek a cikkek, bejegyzések az interneten pillanatok alatt megtalálhatóak, tartalmuk miatt pedig képesek egy kicsit kikapcsolni. Tökéletes beszédtéma, időnként lehet belőlük okulni, érdekes annyira, hogy ne unatkozz, ám könnyed annyira, hogy bármikor elengedve elindulj reggel, vagy épp bebújj a takaró alá és elaludj.

Kanizsai versíró pályázat: a gyermekversek

Mint már írtunk róla, nemrég versíró pályázatot hirdetett a Kanizsai Kulturális Központ. Tegnap a legjobbnak ítélt, felnőttek írta verseket adtuk közre.

Most következzenek az általános iskolások versei. Forrás: KKK – Facebook.

MUCZÁRT ANNA DORKA: VARÁZS ŐSZ

Hullik a fárol a mézes virágpor,
Fázik az erdő a jeges vitától.
Fázik a lelkem a felhő csapástól,
Dörög a szívem a villám zajától.
Futok az ősz után
Futok a lelkemért,
A felhő kincséért
És az ember szívéért.

MARTON ÁRON BENDEGÚZ: NINCS

Nincs csirke
Se csirkecomb
Nincs fegyver
Se ingre gomb
Nincs autóm
Se quadom
Nincs tintám
Se radírom
Nincs diplomám
Se szakmám
Nincs barátom
Se spanom
Nincs időm
Se csajom
De van ötletem
S jó napom

Versíró pályázat Kanizsán: a felnőttek legjobb versei

Utolsó „programunkként” pedig értékelnénk a január 13-án meghirdetett versírói pályázatunkat. Összesen 54 mű érkezett be hozzánk, melyből 34 felnőtt, 20 pedig gyermek pályázat volt. A könnyebb értékelhetőség miatt így külön vettük ezen két csoportot.

Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettetek pályázatunkon és ezúton is gratulálunk mindenkinek, ugyanis jobbnál jobb versek születtek. (Megsúgjuk, hogy a zsűrinek elég rendesen feladtátok a leckét.)
Akkor most lássuk, hogy kik és mely verssel lettek a felnőtt kategória legjobbjai – írta Facebook oldalán pénteken a Kanizsai Kulturális Központ.

CSERE ANDREA: MI A VERS?

Hogy mi a vers?
Én nem tudom.
Csak kóstolom, tapogatom.
Mélyből törő Gondolat,
érzés, szavak, indulat.
Néha Rím, és néha más.
Gyönyörteli kínlódás.
Összegyúrva születés,
álmodás és ébredés.
Vad vágyak és éjszakák.
Gyűrött papír: szóvirág.
Késztetés, mely egyre űz.
Belső béke, égi Tűz.

NAGY JÁNOS: AZ ÉJ UDVARÁN

Az éj udvarán, csillagok között,
csordul a holdfény háztetők fölött,
röppenő sugár ring le a falon,
elterül csendben, vár hallgatagon.
Szellő sem mozdul, alszik az árnyék,
elmúlt időknek emléke átég,
szívemben táncol, pörög a fényben,
kerget egy álmot, mozdulva ébren.
Sírok a holdnak ezüst könnyeket,
ígér majd nyugvást: éjjelt, könnyedet,
s lesz még számomra békés az álom,
elfut a kétség a holdsugáron.

SZIROVICZA MIKLÓS: MAGÁNY

Előjele nem volt, hirtelen jött minden,
Bármily hihetetlen, mégis el kell hinnem.
Gondolatom tárgya leginkább a vész lett,
És, hogy meddig tart az élelmiszerkészlet.
Jól megszokott létem távol került tőlem,
Remeteként élve mi lesz majd belőlem?
Amit összeszedtem, elég egy időre,
De fogságom hosszát ki tudja előre?
Nagynak tűnő gondok, sőt, kudarcélmények,
Mit nem adnék most, ha újra itt lennének!
Inkább venne körül néhány idióta,
Mint elzártan élni már egy idő óta.
Öröktermő kertünk által szerzett előnyt,.
Fújhatjuk, ha ripsz-ropsz, lehúzzák a redőnyt
Úgy járunk, mint puhány állatkerti zebra,
Ki nagy jólétében rá se néz a zabre(!)
Miután az idő elkezdett megállni,
Van módom leülni és filozofálni.
Valljuk, az anyagnál fontosabb a szellem,
Ám ezt felülírja, hogyha nincs mit ennem.
Irigykedve nézem, madarak mint szállnak,
Fittyet hányva minden kényszerű határnak.
Nekik a mámoros, végtelen szabadság,
S nekem, az embernek reménytelen rabság.
Nem is tudom, miért írom ezt a naplót,
Napjaim számlálom, mint koldus az aprót.
Imádkozom, Uram, épp eleget hozzád,
Ezt számítsd be, midőn döntésedet hoznád.
Remélem, hogy nem tart örökké e korlát,
Add, Uram, hogy lássak távolban vitorlát!
Hiszem, hogy e vágyam nem naivan túlzó,
Lakatlan szigetről
Üdv: Robinson Crusoe

Versírói pályázatot hirdet a Kanizsai Kulturális Központ

Versírásban jártas vagy? Esetleg még csak a szárnyaidat próbálgatod?

Itt a vissza nem térő lehetőség:

Küldjed el nekünk saját alkotásaidat a Magyar Kultúra Napja (január 22.) alkalmából a hsmk@kanizsaikultura.hu e-mail címre!

Beérkezési határidő: 2021. január 21.

Az általunk legjobbnak ítélt verset közzétesszük az online felületeinken, a helyi sajtóban és a későbbiekben megjelenő kanizsai programfüzetben.

Ezen kívül pedig még egy páros színházbelépővel is megajándékozunk – amint újra megnyithatunk a látogatók előtt és remek előadások közül lehet választani.

Talán most kerül rivaldafénybe Nagykanizsa legjobb karantén költője?

Kedves Költőjelöltek, alkotásra, versírásra fel! – olvasható a Kanizsai Kulturális Központ Facebook oldalán.

1 3 4 5 6 7 26