Kategória: Környék

Ahogyan azt megfigyelhették és tapasztalhatták már, a DélZalaPress.hu alapvetően a helyi értékekre igyekszik felhívni a figyelmet annak érdekében, hogy tanuljunk meg egymásra értékes emberként tekinteni. Sajnos mára odáig jutottunk, hogy csak a rossz dolgok tapadnak meg tudatunkban, és gyakran nincs is tudomásunk nagyszerű dolgokról, amik létfontosságúak egy jó közösségi szellem eléréséhez. Ezt az irányt természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani, azonban néhány szerkesztői tapasztalatot muszáj megosztanunk az olvasóinkkal, hátha együtt könnyebben találunk ki még jobb dolgokat.

Viszonylag rövid időn belül sokfelé jártam az országban és határainkon túl is. Akaratlanul is folyton összehasonlítottam, elemeztem, és szüntelenül méregettem a látottakat a kanizsai/zalai/magyar valósághoz képest. Keserédes érzéseim voltak, hiszen tősgyökeres kanizsaiként ismerem a jelenünket, múltunkat, és lehetőségeinket is, ami egyszerre volt lohasztó és biztató is egyben. Már az elején summázhatom, hogy a nagy dolgok eléréséhez egy kicsi, de fontos döntéssel kezdődik az út.

Külföld – szándékot tett is követi

…Pedig idehaza olyan sokan mondják büszkének magukat a magyarságra, mégis mintha a zászló kirakáson túl már nem terjedne másra a figyelem és az igény…

Az első dolog, ami beugrik mikor a külföldiekhez próbáljuk mérni magunkat, a pénz. Vitathatatlan szerepe van a fejlettségben ugyan, de nagyrészt nem csak azon múlik. Ezt persze „magyarként” nehezen kezeljük a helyén. A környezetünk ugyanis javarészt úgy formálódik, ahogyan mi akarjuk. A portánk tisztaságát például egy 500 Ft-os seprűvel és némi rendszeres odafigyeléssel már igényesebbé tudjuk tenni. Ezzel nemcsak a lakókörnyezetünk kinézetét szépíthetjük, hanem a lakótársaink komfortérzetét is javíthatjuk. Számtalan kutatás mutat rá arra, ha közvetlen környezetünkben jól érezzük magunkat, akkor a stressz-szint is alacsonyabb. Gazdasági hatása ezen kívül még kézzelfoghatóbb: egyszerűen jobb értéket tudunk adni ingatlanunknak.
Ausztria irányába haladva azt vehetjük észre, hogy kis falutól, kis városon át, a nagy városig az emberek hozzáállása is megjelenik a területeken. Az egy dolog, hogy területrendezési szempontból miként van szervezve a karbantartás, mert azt is ugyanolyan szépérzékkel rendelkező, igényes embereknek kell tervezni, végrehajtani, mint a saját feljárójukat gondozóknak.

A rendezettség és tisztaság alapfeltétele a kulturáltság, és nem a pénz.

Az ingatlan értéket jelentősen befolyásolja ugyanis a rendszeres karbantartás formája. Ezzel kéz a kézben jár a befektetési lehetőség is, hiszen gyakorta látni kisebb, 10-50 fős üzemeket eldugott falvakban a hegyekben is. Ahol a közlekedés jól strukturált, és a környezet is igényes, beruházási szempontból is igényes lehet, mivel a vidéki ingatlanárak jóval kedvezőbbek a zsúfoltabb városokénál. Dániában olyan a tisztaság vidéken (nagy várostól kis faluig), hogy már én éreztem kényelmetlenül magam. Emellett persze tökéletes utak, és igényes házikók amerre csak jártam. (Az is beszédes, hogy egyesek azóta fontolgatják kertjük zárttá tételét – mert egyébként nyitottak a kertek Dániában -, mióta megszaporodtak a kelet-európai bevándorlók a környéken…)

De ne mindig csak Nyugatot méricskéljük, elég ha átkukkantunk horvát szomszédjainkhoz. Érdemes elkocsikázni a mellékutakon mondjuk Csáktornyáig. Javarészt kiváló útburkolat, rendezett porták a környékbeli falvakban, tiszta belváros, kikapcsolódási lehetőség. Kapronca – Nagykanizsa testvérvárosa Horvátországban – egy kellemes mediterrán városka hangulatát kelti, pedig alig 60 km-re fekszik tőlünk messze a tengertől. Szlovéniába átérve is mellbevágó a különbség.
Romániában meglepő módon rengeteg közút kiváló állapotú (a magyarhoz hasonlítva, bár kevesebb az autópálya még), az erdélyi városkák pedig tündökölnek a hazai kisvárosokhoz (pl. Nagykanizsa) képest. Mindemellett pezsgő kulturális élet és folklór amerre csak jártam. Pedig idehaza olyan sokan mondják büszkének magukat a magyarságra, mégis mintha a zászló kirakáson túl már nem terjedne a figyelem és az igény…

Amikor ezeket tapasztaltam – és ebben gyakran ismerőseim is megerősítenek – felmerült bennem a kérdés: mi a titkuk? Mit csinálnak jobban?

Amikor egy ilyen fajta lakossági összefogás kezd kirajzolódni, akkor az önkormányzat is belekényszerül annak támogatásába…

Nem volt módom mélyen kikérdezni a helyieket, de könnyű rájönni, hogy valószínűleg a lakók akarják így. Nemcsak a szájukkal, hanem a kezükkel is. Azért vagyok ebben biztos, mert a legtöbb országban nincs akkora állami jelenlét és segély, mint idehaza. Ezért amennyire lehet, igyekszik mindenki hozzátenni egyet a maga módján. Amikor egy ilyen fajta lakossági összefogás kezd kirajzolódni, akkor az önkormányzat is belekényszerül annak támogatásába, mert egyfelől olcsóbb egy „automatizált” folyamatot fenntartania, másfelől nincs az a településvezetés, aki egy sziklaszilárd és következetes lakossági kezdeményezésnek neki merne menni.

A DélZalaPress ilyenformán egy apró lépést javasol tekintetbe véve a kanizsai lakosság pro aktivitásának hiányát: a Netta Pannónia, mint lokális szemétszállító cég, a Via-Kanizsával és az önkormányzattal karöltve negyedévente programot szervezhetne területekre bontva (akár választókerületek szerint – így a képviselő lenne a felelőse), hogy a legrendezettebb területeken csökkenti a szemétdíjakat vagy a Via/önkormányzat odacsoportosít egy közösség által megálmodott beruházást (pl. utca aszfaltozást, szegély rendbetételt, parkosítást stb.)
A mérce a járdák tisztasága, a szemét mennyisége, az eltakarított hó, a felsöpört levél, a homlokzatok állaga, a gaz elszaporodása stb. lehetne. Először bizonyosan legyintenének rá, de amikor az első sikeres program lezárása után mondjuk leaszfaltoznának egy kritikus utcát, vagy egy játszóteret alakítanának ki, már a többi kerületet is érdekelni fogja. Úgy tudni az önkormányzatnak ennek leszervezésére bőven van kapacitása is, nem beszélve arról, hogy a lakókon kívül valamennyi szolgáltatónak is elemi érdeke lenne, hiszen takarékosabban és célzottan tudna javítani a lakóterületek komfortján. Hol jobban, hol kevésbé… A kapitalista, teljesítmény alapú sikerorientált társadalomnak ez lehet csak az ismertetője.