Egy hírportál Nagykanizsának és térségének, Dél-Zalának
Aaugusztus 9-én ismét termelői vásár lesz a nagykanizsai Vásárcsarnokban.
A kezdeményezés célja, hogy törekedjenek a nagykanizsaiak és környékbeliek arra, hogy a kiváló minőségben előállított helyi terméket vásárolják meg. A vásár keretén belül a Nagykanizsán és vonzáskörzetében tevékenykedő helyi termelők, őstermelők, biotermelők, kézműves élelmiszer-ipari terméket előállító mesterek is helyet kapnak.
Hatodik alkalommal rendezi meg sport- és falunapját szombaton a Palini Sport és Kulturális Egyesület.
A már hagyományos kispályás foci és főzőverseny, mellett gumicsizmadobó verseny, sodrófahajítás íjászat is várja az érdeklődőket. A rendezvény sztárvendégei Korda György és Balázs Klári lesznek.
Öt mentőállomást újítanak fel, és két újat is építenek Zala megyében.
Zalában évente mintegy 26 ezer feladatot látnak el a mentők. A gyorsabb vonulást, a betegellátás minőségének javítását is szolgálja, hogy a megyében lévő nyolc mentőállomás közül ötöt korszerűsítenek, ezek sorában elsőként a keszthelyi készült el. Zalalövőn és Söjtörön új állomást építenek, e településeken két-két új mentőautó áll majd szolgálatba – tette hozzá.
Lórántfy Mária, az OMSZ regionális orvos igazgatója felidézte, hogy a Balaton-parti városban 1934-ben állították üzembe az első mentőautót, s a kezdeti heti egy-kettővel szemben ma már évente csaknem ötezer esetet látnak el a térségében. Jelenleg Keszthelyen öt mentőtiszt, 13 mentőápoló és ugyanennyi sofőr dolgozik egy-egy, 24 órában készenlétben álló eset- és rohamkocsival, továbbá két nappali szolgálatos mentőjárművel.
Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a keszthelyi kórház és a mentőállomás korszerűsítése is mutatja azt a kormányzati szándékot, hogy szüksége van a térségnek egészségügyi fejlesztésekre. A számos turista is indokolja ezeket a lépéseket – jelentette ki.
Az OMSZ helyszínen kiosztott háttéranyaga szerint egyéb beruházások mellett országosan 22 új mentőállomás épül és 60 meglévőt korszerűsítenek, továbbá 178 eset- és rohamkocsit, illetve 22 mentőorvosi kocsit is üzembe állítanak. A projekt csaknem 11 milliárd forint értékű, ebből a keszthelyi beruházás 27,8 millió forint volt, amely főként műszaki korszerűsítéseket jelent, de ezen túlmenően egy új mentőautót is szolgálatba állítottak.
Az MTI kérdésére Lórántfy Mária beszámolt arról is, hogy több más megyéhez hasonlóan Zalában jelenleg nincs főállású mentőorvos, ezt a feladatot részmunkaidőben foglalkoztatott orvosok látják el. A megyében öt főállású mentőorvost tudnának alkalmazni, illetve mentőtisztekre is szükség lenne, de komoly problémát eddig nem okozott a szakemberhiány.
Beszélt arról is, hogy a Zalalövőn tervezett új mentőállomás helyén jelenleg régészeti feltárások zajlanak, ami némileg késlelteti az építkezés megkezdését, Söjtörön viszont napokon belül eredményt hirdethetnek a kivitelezői közbeszerzési pályázaton. A remények szerint a két új zalai mentőállomás a jövő tavaszra készülhet el – tette hozzá. (MTI)
Az eddigi játékoskeret megmaradt, de két új labdarúgó is érkezett – tudtuk meg Dervalics Györgytől.
Továbbra is a Megye I-ben focizhatnak fiaink! Nálunk játszik ezután Kósa Attila, aki Letenyéről érkezett, és Holló János is, őt Pogányszentpéterről igazolta az egyesület- és csapatvezetés — írja a kiskanizsa.hu.
Eddigi edzőmeccsek:
Borsfa – Kiskanizsa 0-7
Kiskanizsa – Semjénháza 2-3
Semjénháza – Kiskanizsa 5-3
Kiskanizsa – Pogányszentpéter 5-3
Első tétmeccs:
Vasárnap, AUGUSZTUS 10-én Magyar Kupa Bajcsa – Kiskanizsa
Bajnoki első foduló:
Augusztus 17-én Teskánd – Kiskanizsa
Következő, ELSŐ HAZAI MECCS:
Kiskanizsa – Andráshida
Verte a feleségét, a nő lányát, a lány apját, majd a kórházban folytatta.
A 48 éves nagykanizsai férfi 2014. február 3-án délután Nagykanizsán lakásukban szóváltásba keveredett volt feleségével. A gyanú szerint a férj többször megütötte az asszonyt, akinek súlyos sérülései keletkeztek. A nő a férfi elől lánya szobájába menekült, aki édesanyja védelmére kelt. A férfi a rendelkezésre álló információk alapján a 17 éves lányt is bántalmazta. A nyomozás során kiderült, hogy a fiatalkorú édesapja is megérkezett, akire a 48 éves férfi már a lépcsőházban rátámadt. Az apának és lányának nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülései keletkeztek. Az „ámokfutás” még aznap este a nagykanizsai kórházban folytatódott, ahol a férfi szidta a dolgozókat és több alkalommal beleütött és belerúgott az ajtóba is. A nagykanizsai rendőrök a férfit elfogták és a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, aki a terhére rótt bűncselekmények elkövetését elismerte, elmondta, hogy megbánta tettét.
A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya súlyos testi sértés bűntett, könnyű testi sértés vétség és garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt az ügyben keletkezett iratokat F. Csaba ellen szóló vádemelési javaslattal megküldte a Nagykanizsai Járási Ügyészségnek.
Családi vitának indult.
A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya vádemelési javaslattal zárta le azt a nyomozást, amelyet lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt rendeltek el.
A gyanú szerint egy 46 éves nagykanizsai férfi 2014. január 4-én délután nagykanizsai otthonában veszekedett 68 éves édesanyjával, majd különböző lőszereket próbált a kandallóba bedobni. A rendőröket az asszony értesítette. Az intézkedés során a nagykanizsai járőrök megállapították, hogy a férfi különböző lövedékeket és lőszereket tartott magánál, amelyekhez sem fegyvertartási engedélyt, sem lőfegyvert nem tudott átadni az egyenruhásoknak. A fegyverszakértő szerint ezek a lőszerek 22-es kaliberű töltények. A rendőrök a férfit előállították a Nagykanizsai Rendőrkapitányságra, a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki. A gyanúsított a bűncselekmény elkövetését részben elismerte.
A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt az ügyben keletkezett iratokat B. Balázs ellen szóló vádemelési javaslattal megküldte a Nagykanizsai Járási Ügyészségnek.
A gyöngyök szépségégéből áradó varázslat örök marad.
Az ékszerkészítés egyidős az emberiséggel. Az első nyakláncok növényi magvakból, kagylókból készültek. A világ közben folyamatosan fejlődött, változott, de a szép iránti igény, és a gyöngyök szépségégéből áradó varázslat örök maradt. Mindig éltek köztünk olyanok, akik ezt a varázslatot közvetítették, a látszólag élettelen tárgyakat lélekkel töltötték meg.
—Igazából a Romelise design úgy jött, hogy az egyik nagy szerelmem és hobbim a hastánc, és ahhoz hozzátartoznak az ékszerek, a csillogás, a pompa. Ráadásul elvárás, hogy minél egyedibb, különlegesebb legyen egy táncosnő kinézete, hogy minél autentikusabb legyen. Ebbe valahogy nem igazán férnek bele a tömegesen kapható, tucat ékszerek. Én is azt szerettem volna, hogy minél egyedibb legyen a megjelenésem, hogy minél jobban tükrözze az én stílusomat, és természetesen ne jöjjön velem szembe az utcán. Sokat kerestem a kész dolgok között, de valami mindig hiányzott, nem adta meg a teljességet. Így kezdődött az ékszerek iránti szenvedélyem — meséli a kezdetekről Bogdán Erzsébet.
Minden nő álma a csillogás
—A városnak voltak rendezvényei ahová a gyerekeket lehetett elvinni, és mi mindig úgy ültünk oda, hogy a gyerek majd csinálja. De hát, ahogy a többi, úgy az enyém is sokszor bizonyult türelmetlennek, és az lett a vége, hogy anyuka fejezte be az elkezdett munkát. Ez történt az elkezdett ékszerekkel is. Hála az égnek különböző technikákat sikerült megismernem az ilyen foglalkozások során, és egyre jobban érdekeltek ezek a dolgok. Az ékszerkészítés mindig elbűvölt: kézzel fogható hozadéka van, lehet változtatni, és az ékszerekben megtestesül minden nő álma, a csillogás, a különlegesség, az egyediség. Ezeket az ékszereket ráadásul mindig lehet változtatni, mindig lehet színesíteni.
—Úgy adódott, hogy több munkám során is előtérbe került az ékszerkészítés, egy évadot dolgoztam a Halis István Városi Könyvtárban, aztán négy évet a HSMK-ban, Ifjúsági Klub vezetőként, ahol az odalátogatóknak szerettem volna színesebb programot kínálni azáltal, hogy bevittem sokszor a gyöngyeimet is. Ezek után az intézmény több rendezvényein már gyöngyékszer foglalkozásokat tartottam.
Minden ékszerem egyedi
-Mindig egy alap után kutatok. Az alap közös, mert hát nincs új a nap alatt, a gyöngyök és a zsinórok ékszerré alakítása egyidős az emberiséggel. Az alapokat legfeljebb új elnevezésekkel látom el, mindig attól függ, kit tanítok a gyöngyfűzésre. A gyerekekkel például cicatechnikának hívjuk az egyik fűzési eljárást, de felnőtt körben nyilván más a név, a mozdulatsor azonos. Az, hogy stílusban, színben, technikában mi illik, mi nem, hogy mi a menő, a trend, én nem kutatom, inkább azt szeretném, ha az az ékszer, amelyet abban a pillanatban készítek, azt fejezné ki, amit érzek, amit gondolok, és arra az igényre „adna” választ, amelyet majdani viselője velem szemben megfogalmaz. Ezek az ékszerek az én gondolatvilágomban, ízlésvilágomban erednek, ott gyökereznek, de igazán akkor vagyok boldog, ha annak az embernek az érzéseivel, elképzeléseivel találkozik, akinek készül. Ettől lesz egy ékszer egyedi, különleges, ez a Romelise design titka. Minden darabban benne vagyok én, a származásom, az érzésvilágom, a múltam, és minden darab különleges, egyedi. Különböző méretben készülnek az ékszerek, mind más és más. Én azt szeretem, ha az ékszer és a gazdája egymásra talál, ha valami láthatatlan kapocs jön létre közöttük. 
—Különféle alapanyagokkal dolgozom, előfordul, hogy drágább köveket használok, máskor meg a műanyaghoz van kedvem. Az ékszer értékébe nyilván belejátszik, hogy miből készülnek, de a gazdája számára a fő értékét nem ez adja. Sokszor nevet adok az ékszereimnek, egyediségüknek ez is a része. A kanizsai hobbiboltokból szereztem be korábban a gyöngyöket, most már az internet is a segítségemre van. Ami igazán különleges élmény, ahogy a gyöngyök –mint egy varázslat-megtalálnak engem. Gyöngyök kerülnek hozzám ismerősöktől és ismeretlenektől, olyan gyöngyök, amelyekből egészen különleges ékszereket készíthetek. Szütyőkben, bugyrokban elhozzák az emberek a rég elszakadt láncokat, karkötőket, és nem azt kérik, hogy javítsam meg, hanem, hogy alkossak, vagy a gyerekekkel készítsünk belőlük valami újat, valami mást, valami szépet. Jó érzés, amikor ezekkel a gyöngyökkel dolgozom. Közben el-elgondolkodik a gyöngyök múltján az ember.
—Nem mindig. A barátaim, az ismerőseim is olykor beszállnak az ékszerkészítésbe. Sokszor leülünk a gyöngyeinkkel, és együtt alkotunk. Sokan megcsodálják a munkáinkat, ha meglátják egyik vagy másik vendéglő teraszán.
—Természetesen, valahol ez is cél, és levédetni a márkanevet. De sokszor érzem az a gyöngyfűzés közben, hogy nem eladó tárgy, hanem éppen ajándék készül, és azt is tudom, kinek. Az ilyen ékszerek aztán oda kerülnek, ahová sorsuk szánta azokat.
Az ország egyik leghíresebb fagylaltkészítője eredetileg programozónak tanult.
Később mozdonyt vezetett. Pálfi Attila, a balatonmáriai Florida fagyizó tulajdonosa talán sosem lett volna fagylaltkészítő, ha a korai számítástechnikai vívmányok nem veszik el a kedvét az eredeti szakmájától. Így történt. A világ ugyan szegényebb lett egy informatikussal, de mi meg gazdagabbak lehetünk azokkal a páratlan ízélményekkel, amelyek nap mint nap fagylaltpultjából kikerülnek.
Amellett, hogy kanizsai vagyok, Balatonmárián, a vasút mellett nőttem fel, így nem volt ez idegen világ
—1984-ben Zalaegerszegen a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem, és hivatalosan számítástechnikai programozó és folyamatszervező az én végzettségem. Úgy emlékszem, személyi számítógépből még csak három volt a középiskolában akkor, ezeket vitrin mögött őrizték. Már láttuk ezeket, de nem tudtuk, hogyan kell bekapcsolni. Lyukszalaggal, lyukkártyával dolgoztunk, és olyan számítógépeken futtatunk programokat, amelyeken az 5X5 kiszámítása másfél oldal programozást jelentett. Ez volt a szakmám, de én nem csináltam mást, mint nyomtatópatronokat cserélgettem, meg javítgattam a nyomtatókat. Ettől aztán hamar el is ment a kedvem. Ha öt évvel később kezdem, lehet, hogy ma is ezzel foglalkozom. Nem így történt. 1984-bek hazakerültem, és rokonok révén a vasútra kerültem, mint mozdonyvezető. Amellett, hogy kanizsai vagyok, Balatonmárián, a vasút mellett nőttem fel, így nem volt ez idegen világ. 1992-ig tartott ez a korszak.
—1992-ben kerültem a vendéglátásba. Igaz, annyi kis trükkel, hogy mi már 1988-ban a Dél-Zalai Áruház földszintjén megnyitottuk a büfét. Nyáron fagyit árultunk, télen büféként működtünk. A feleségem (akkor még menyasszonyom) révén kerültem oda. Ott kezdtük tanulni a fagylaltkészítést. Nagyon egyszerű volt: vettél egy csomag port, hozzáöntöttél négy liter vizet, kifagyasztottad, és megcsináltad az akkori legmodernebb, legjobb fagylaltot. Hozzáteszem, nagyon jó volt akkoriban ez, mert voltak nagyon finom alapanyagok, és volt egy-két nagyon lelkes cég, akik tényleg jó termékeket készítettek. Emlékszem, Szabó Imrénél volt az első látványpult, és másodikra nálunk jelent meg a városban. Igaz, hogy ez még egy magyar termék volt, de nagyon szépen lehetett vele látványfagylaltozót működtetni. Ekkor kezdtük el tanulni a szakmát. Nem csak a fagylaltkészítést, hanem azt is, mit jelent a vállalkozás.
—Eleve úgy kezdődött, hogy nem adott a bank hitelt, kölcsönökből szedtük össze a szükséges pénzt. Nekünk mesterünk nem volt, minket mindenre az élet tanított meg. Azt szoktam mondani, nagyon sok rossz fagyit csináltunk azért, hogy aztán jó fagyit készíthessünk. Ha például akkoriban mogyorófagyit kellett készíteni, az soványtejporból, cukorból, aromából készült, meg olykor kakaóval színezték. Némi kevergetés, fagyasztás, és kész volt az, amit mogyorófagyinak adtunk el. Ma már 100 százalékos mogyoróval (krémekkel) dolgozunk. Sokat változott ilyen szempontból a világ.
Mester nélkül lett mester
—A középiskolákban a cukrásztanulók könyvében van öt oldal fagylaltkészítési ismeret. Ennyit tanulnak erről a diákok. A cukrászok többsége számára mostohagyermek a fagylaltkészítés. Többségük ezt legfeljebb melléküzemágként, muszájból, nem szeretetből csinálja. Ők nem fagylaltkészítők, én meg 22 éve foglalkozom a fagylaltkészítéssel, de nem vagyok cukrász. És mert nem tanultam, nem tanulhattam a szakma tradicionális fogásait, így sok dolgot a magam kárán kísérleteztem ki. Ez például arra is jó volt, hogy az ember nem ragaszkodhatott olyan betanult dolgokhoz, amelyek gátjai lehetnének a nyitottságnak, az új elvárásoknak való megfelelésnek.
Azt szoktam mondani, nagyon sok rossz fagyit csináltunk azért, hogy aztán jó fagyit készíthessünk.
—Az elmúlt egy évtizedben nem volt olyan év, hogy ne fejlesztettünk volna. Lehet, hogy ezt a vendég nem tapasztalja közvetlenül, mert a fagylaltkonyhát, az új gépeket nem látja. Az én fagylaltkonyhám az ország egyik legkorszerűbb fagylaltkonyhája, a legmodernebb gépekkel. Ezek fontos dolgok, főleg akkor, ha egy nyáron akad egy-két brutálerős nap, és nekem, nekünk azt is meg kell oldanunk. És ha lehet, a vendégeink által megszokottnál még magasabb színvonalon, mint egyébként. Mert akkor kell a legjobbat produkálnunk, amikor a legtöbben vannak, és ez korszerű technika nélkül kivitelezhetetlen. Előfordul olyan szombat és vasárnap, amikor ötezer vendég fordul meg nálunk, és azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfogyjon a citromfagyi, vagy, hogy kiürüljön a pult. Nekem előre kell gondolkodnom, itt rögtönzésnek nincs helye.
—A következő nap előkészítése az előző napon, zárás előtt kezdődik. Bemegyek a pultba, összeírom, ami van, aztán összeírom a fagyasztási sorrendet. A következő reggel 5.30-kor kelek — nap, mint nap így van —, mert nekem 10 órakor feldíszített fagyipulttal kell várnom a vendéget. És ez csak jól előkészített munka mellett sikerülhet. A nap folyamán is folyamatosan dolgozunk, meghatározott sorrend szerint jönnek a feladatok. Rajtam kívül egy ember dolgozik még a fagylaltkonyhában, egyébként hárman vagyunk. Én folyamatosan dolgozom, a fiam, aki végzett cukrász, és a vőm, aki remélhetőleg idén októberben szerzi meg a cukrászvégzettségét, napi váltásban vannak mellettem. Mindennek meg van a maga időtartama, ebbe beletartozik a gépek munkája, az előkészítés időigénye. Hogy ez mára flottul, szinte fennakadásmentesen megy, tíz év munkája van. Számunkra a legfontosabb, hogy nyitáskor egy szép, esztétikus pult várja a vendéget, és zárás előtt tíz perccel se a maradék fagylalt csúfkodjon a pultban, hanem 80-85 százalékos telítettségből választhasson a vendég. Mi azt tartjuk, hogy az a vendég, aki zárás előtt öt perccel érkezik, ugyanolyan fontos, mint, aki nyitáskor. Azonnali visszajelezést kapunk a munkánkról. és ez nagyon fontos. A dicséret és a kritika egyaránt. Mindkettőből tanulunk.
A luxus élménye
—Van egy alapséma, az, hogy az ember tanuljon, nyitott szemmel kell járni a világban. Mentem én nagyon sokfelé a világba fagyit enni, aztán hazajöttem, és nekiálltam megcsinálni. Az én fagylaltjaimnál magyar ember ízvilága a döntő szempont. Hiába hoznék én a világból olyan különlegességet, amely idegen a magyar ízektől, hagyományos alapanyagoktól, nem járnék sikerrel. Az alapanyagok egyébként részben Olaszországból származnak. A joghurtos fagylaltunkba egy olyan élőflórás poralapú készítményt használunk, amelyet Magyarországon mi alkalmazunk egyedül. A tej magyar, és nem a legolcsóbb. Sajnos a tejszín nem hazai termék, mert itt nem találtunk a mi elvárásainknak megfelelőt. A vaníliánk meg például madagaszkári. Igyekszünk mindenhonnan és mindenből a legjobbat beszerezni. Sokan nem értik, miért gondolkodunk így, de nekünk a vendég a legfontosabb, és a vendég a pénzéért minőséget kell kapjon. A fagylalt luxuscikk. Enélkül bárki élhet, ezt nem muszáj megvenni, de aki úgy dönt, hogy mégis megveszi, annak a pénzéért a lehető legjobbat kell kapnia. Luxusra költ a vendég és mi a pénzéért igyekszünk a luxus kategóriájába illő minőséget adni.
—Valóban, ez nem a fagylaltról szól csupán. Egy jó fagylalt — bár nagyon fontos— önmagában nem elég. Kell például egy szép pult, szépen tálalt, friss fagylalttal, amelyet nem túrnak össze. A tölcsér legyen friss, a lányok mosolyogva köszönjenek, és a vásárlóval töltött parányi időben úgy törődünk a vendégeinkkel, hogy érezzék, számunkra ők, az ő igényük a legfontosabb. Ha mindez együtt van, a vendég elégedetten távozik. Ha a pult koszos, ha a lányok mogorvák, vagy csúnya a fagyi, nem eladható a termék. Fontos a tálalás, és ez nemcsak a fagylaltra igaz. A másik nagy tapasztalat: minél nagyobb a pult annál több fagylaltot el tudunk adni. Ha nagy a választék, és az vonzza a szemet, a vendég is többet vásárol. Nálunk 32 fagylaltból választhatnak a vendégek. Ez befektetést igényelt, de beigazolódott a hozzá fűzött remény. Egy-egy forgalmas napon talán hosszabban kell sorban állni, de mi mindent megteszünk a gyors kiszolgálás érdekébe. Egy alkalommal egyik vendégünk a tempóra panaszkodott, tréfásan annyit mondtam, háromkezű lányokat akartam felvenni, de nem sikerült. Elmosolyodott…és láttam elillant a feszültség. Olykor egy humoros mondat, egy mosoly a feszült helyzetet is megoldja. Az emberek manapság gyakran túlreagálnak dolgokat, teli vannak negatív élményekkel, és nem egyszer ez nálunk csapódik le, s ezt is meg kell tanulnunk kezelni.
Ízek, élmények
—Ennél több is. Vannak az úgynevezett divatfagylaltok, nagyon-nagyon sokfélék, és vannak a klasszikus ízek. Az előbbiek folyamatos kísérletezés, fejlesztés eredményei. Ennél többfajta fagylalttal dolgozunk a szezon folyamán, csak 32 féle van egyszerre a pultban. Ezzel a választékkal minden igényt igyekszünk kiszolgálni.
A Balaton fagylaltja 2014
—Tényleg sokan tudják, hogy így történt. Sokan olvasták, hallották, látták a tévében, és ezért is jöttek el hozzánk. Egy nyolcvan éves néni direkt ezért vonatozott el hozzánk az északi partról, hogy
megkóstolja a fagyinkat. Sokan örültek a sikerünknek, és velünk együtt nagyon boldogok voltak. Megvallom, nem gondoltuk, hogy sikerünk lesz.
Hogyan született a siker?—Szakmai tapasztalatainkból, az alapanyagokból, és abból a belső igényből, hogy valami mást csináljunk ,mint eddig. Ebből a hármasból született a Balaton Fagylaltja. Belenyúltunk a díszítésbe, az ízvilágba, szokatlant alkottunk, és ez számunkra meglepő módon találkozott a zsűri elvárásaival. Valami újat tettünk a fagylaltpultba, és letaglóztuk a zsűrit. Erre jött aztán az ország összes médiuma, mert mindenki kíváncsi volt erre a pirinyó termékre.
—Október elsején zárunk, de nem lesz vége a munkának. Reggel nem kell ugyan jönni a gépeket indítani, de én ugyanúgy felkelek majd, mint más reggeleken, megiszom a kávémat és nekiállunk azoknak a munkáknak, amelyek a következő szezon előkészítését szolgálják. Felújítások, festések, gépjavítások. Aztán jön a családi pihenés más fagyis családokkal. Aztán meglátogatom az anyukámat, anyósomat, elbeszélgetünk. Elmegyünk orvoshoz, megoldjuk azokat a feladatokat, amire nincs a nyári szezonban időnk. Még októberben fejben vannak a dolgok, akkor átbeszéljük, mit, hogyan fejlesztünk. Átbeszéljük, kikkel dolgozunk a következő szezonban.
—Hatvan emberből választottunk ki az idén is hármat. Nehéz olyan lányokat találni, akik megállás nélkül 6-7 órát képesek dolgozni, akik nem akarnak minden éjjel mulatni, és képesek reggel negyed tízre bejönni. Volt olyan lányunk, aki öt éven át dolgozott itt. Aki elfogadja, hogy itt szigor van, rend van.
—A citrom a kedvenc fagylaltom, ha evésről van szó, de elkészíteni mindet szeretem.
Nagykanizsa városvezetése évek óta komoly energiát fektet abba, hogy az ország egyik kerékpáros nagyhatalma legyen. Mi sem bizonyítja jobban kitartó munkájukat, mint az, hogy augusztus első felében várhatóan elkészül az ország első épített olimpiai krossz pályája, amelynek a város szélén található szabadidő központ és az azt övező erdős terület ad teret. A város a Magyarország – Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósítja meg a projektet.
„Évek óta nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy a városban fokozzuk a szabadidősportok, ezen belül is a kerékpározás iránti érdeklődést. Egy sikeresen megpályázott EU-s projekt kapcsán merült fel bennünk az ötlet, hogy szeretnénk uniós forrásából egy olyan hegyikerékpáros pályát létrehozni, amely minőségi, tehát versenyek rendezésére is alkalmas, ugyanakkor időtálló és bárki által saját felelősségre használható az egész szezonban. A Waberer’s Areus Cube csapatot is üzemeltető Sport Vision & Solutions Kft. szakértelmének köszönhetően egy professzionális koncepció került kidolgozásra. Jelenleg is folyik a kivitelezés, hamarosan elkészül a pálya. Bízunk benne, hogy a kanizsai mountainbike park elnyeri majd a helyiek és természetesen minden kerékpáros tetszését és ez által sokszor ellátogatnak majd hozzánk.” – mondta el Holczinger Melinda.
A kép forrása: bikemag.hu
A pálya elkészültével néhány próbafutamot terveznek az üzemeltetők, de nem kell sokat várni az első hivatalos versenyre sem, ugyanis az idei Elimina Tour szeptember 13.-i eliminátor futamát követően, szeptember 14-én az UCI által minősített C2-es minősítésű olimpiai krossz futamot rendeznek majd itt. Ezáltal az átadás után nem sokkal máris egy igen rangos eseménynek adhat otthont a versenypálya.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy egy ilyen kivételes kezdeményezés mellé állhattunk. Immáron négy esztendeje menedzseljük az ország egyetlen profi MTB csapatát. Versenyzőink folyamatosan járják a világot, hogy versenyeken vegyenek részt, így számos világkupán, világbajnokságon, valamint Parti András lévén olimpián is részt vettünk már. Kellő tapasztalat birtokában – versenyzőink javaslatait is figyelembe véve – büszkén mondhatom el, hogy olyan világszínvonalú pályát alkottunk meg, amely reményeink szerint nem csak a hazai, de a külföldi versenyzők elismerését is kiváltja majd. Nagykanizsa hozzáállása a kerékpársport népszerűsítéséért példaértékű, bízom benne, hogy pár éven belül elérik céljukat és valóban a kerékpározás fellegváraként említik majd ezt a kivételes várost.” – mondta Tóth Árpád az SVS Pro Team-et (Waberer’s Areus Cube) menedzselő Sport Vision & Solutions Kft. ügyvezetője.
Magyarország első nemzetközi színvonalú épített mountainbike pályája – a kanizsai XCO versenypálya – 4200 m hosszú, 160 m szintemelkedéssel. A pálya lüktetően változatos. Hat meredek emelkedőt és rendkívül technikás lejtmeneteket tartalmaz. A pályát 5 fő részre lehet osztani, amelyben a nehezebb részeket mindig egy könnyebb követi. A pálya három ugratót, három döntött kanyart, egy sziklakertet, egy pumpapályát és egy gyökeres lejtmenet részt tartalmaz. A felsorolt elemek teszik a pályát igazán technikássá. A két frissítő és technikai zóna közel található egymáshoz, valamint a nézői útvonalakat is úgy alakították ki, hogy mindössze 5 perc sétányi távolságra legyen több látványos pályaszakasz egymástól. – olvasható a Bikemag.hu-oldalon. További képek ugyanitt.
Dorogon rendezték meg a strandbirkózó országos bajnokságot.
Az összes korosztályban 90 versenyző küzdött a homokban, köztük a Kanizsai Birkózó Egyesület tagjaival, akik számos érmet szereztek.
Tavaly az ifjúsági korcsoport országos bajnokságát Zalakarosban tartották, ám a szövetség most úgy határozott a diákoktól egészen a felnőttekig egy helyszínen tartja meg a strandbirkózók csatáit. A kanizsaiak közül 70 kilogrammban remekelt Egyed Dániel, aki a junioroknál és a felnőtteknél egyaránt négy győzelemmel szerzett bajnoki címeket. A kadett korosztályban a világbajnokságról visszatérve 60 kilogrammban Egyed Balázs és Németh Márton is pályára lépett. Egyed tökéletesen menetelt, legyőzte klubtársát, így állhatott fel a dobogó csúcsára, míg Németh a második lett. Ugyanebben a korcsoportban 70 kilogrammban Polai Kristóf ezüstérmet, míg Faludi Máté ötödik helyet szerzett. A nőknél pedig +50 kilogrammban Szabó Jázmin végig kiváló birkózással az előkelő második helynek örülhetett.