Vasárnap zárva?
Rendszerint minden ötlet, ami a megszokott életvitelét azonnal érintené a lakosságnak, heves ellenállást vált ki, igaz nem ok nélkül. Az elmúlt héten napvilágra került a kormányzat részéről a vasárnapi nyitvatartás eltörlése a kereskedelemben. Rosszabbnál rosszabb magyarázatok jöttek elő, ám a lehetőség maga megérdemel egy mélyebb elemzést.
Szokások rabsága
Először is a vásárlói szokásokat kell alapul venni. Magyarországon a hivatalos mérések szerint rendkívül sok pénzt költenek az emberek hétvégén, ami egyértelműen összefüggésben van a szabadidővel. (Magam is közel 20 ezer Ft-ot költötem összesen két boltban az elmúlt vasárnap) Budapesten valójában ez az arány nem annyira szembetűnő, mint vidéken, mivel a fővárosban a legtöbb üzlet és bevásárlóközpont a hétköznapokon is hosszabb ideig tart nyitva, és a választék is jóval nagyobb. Ha tehát valaki este hatkor végez a munkával, akkor este nyolcig bőven be tud vásárolni élelmiszerből, vagy egy klasszikus shoppingba is belevághat. A nagyobb láncok esetében persze vidéken is marad lehetőség a munka utáni bevásárlásra, elég csak a Tescora, Intersparra, LIDL-re, vagy akár az OBI-ra gondolni. Azonban azok az üzletek, amelyek belvárosban találhatóak, már 17.00-kor bezárnak, hétvégén pedig egyáltalán nincsenek nyitva, elterelve ezzel a vásárlókat a bevásárló központokba.
Nagykanizsán az üzleteknek csupán elenyésző része nincs plázákban; gyakorlatilag a Fő út nyújt csak lehetőséget erre. A többi bolt a Stop Shop, Park Center, Tesco, Kanizsa Centrum, Kanizsa Pláza épületeiben kap helyet azok kedvező bérleti díjai és infrastruktúrája miatt. Amennyiben vasárnap nem lennének elérhetőek, nyilvánvaló érvágást jelentene a vállalkozók számára, hiszen – visszatérve a szokásokhoz – bevételeik igen jelentős részét a hétvégeken tudják realizálni, amikor a nem helyben dolgozók is itthon vannak, és jobban megoldható a családi logisztika is.
Arról nem beszélve, hogy egy vasárnap kevesebb rohanással, kvázi stressz mentesen lehet vásárolgatni, szemben a hétköznapi őrülettel, amikor a bank, a posta, az orvos, a hivatalok, stb. viszi el az időnk és energiánk jó részét.
A GKI legújabb kutatásai alapján az elmúlt vasárnap is több milliárd forintnyi forgalom keletkezett a boltokban országszerte, pedig nincs ünnep, sőt hosszú hétvége sem volt. Az árucserén, illetve annak elérésén kívül nem szabad elfelejtkezni egy másik lényeges oldaláról sem: a kereskedelmi dolgozókról.
Boltosok csúcsideje
Idehaza családi program a hétvégi shopping
Ritkán gondolnak bele, de ettől még tény: a már említett hivatalok dolgozói is hétvégén tudnak jobban időt szakítani a bevásárlásra, hiszen hét közben ők szolgáltatnak. Hétvégén viszont a boltok dolgozói adnak lehetőséget arra, hogy valamennyi ember nyugodtan tudjon ruhát venni a gyereknek (aki másik városban tanul, és csak hétvégén van itthon), nagy bevásárlást csinálni a következő hétre (mert végre itthon van apa, és addig a gyerekek a nagyszülőknél lehetnek), és még millió más szituációban.
Ezek az eladók a hétvégi műszakért rendszerint magasabb órabérért is dolgoznak, vagyis egy vasárnap felér két hétfővel a napi béreket illetően.
Aki pedig havi 80-120 ezer forint körül keres (a pótlékokkal együtt), annak igenis számít néhány ezer forint plusz. Nem mellesleg munkáltatói is a hétvégi forgalomban tudják kitermelni a legtöbb költségüket. Ebből jól látható, hogy dolgozók százezreit és vállalkozók ezreit érintené hátrányosan, miközben igazából semmilyen hasznos gazdasági fejlődést nem eredményezne.
Bezzeg külföldön
Külföldi ismerőseim mindig meglepetéssel fogadják, hogy nálunk vasárnap is dömping van. Ausztriában ugyanis teljesen természetes, hogy vasárnap szinte leáll az élet. Ez ugyanúgy nekünk is furcsa, de a jelek szerint ragyogóan működik az ottani körülmények és életszínvonal mellett. Nem lehet összehasonlítani az almát a körtével…
Míg a munkavállalók jövedelme – és bizonyos országokban a munkaideje is – kedvezőbb a magyarnál, több lehetőség van annak elköltésére. Nem szabad elfelejteni, hogy nyugati szomszédunknál annyi elkölthető extra pénz marad a családoknál a költségeket követően, hogy van mit, és hogy elkölteni a programok szervezését tekintve. Ezzel szemben idehaza a legtöbb embernek az a kikapcsolódás, hogy hétvégén elmegy akciós termékeket venni a családtagjának, és nem fér bele tízezrek „elpihenése”. Ausztriában bevett szokás a 13., és 14. havi pénz (Urlaubsgeld, Weihnachtsgeld). Idehaza pedig épp a cafeteria adóját szándékoznak megemelni – érzékeltetve a különbséget.
Ezen kívül két minimálbéres kereset közel 700 ezer forintnak felel meg odakint, míg itthon ez 150 ezer. Az árak, mint például üzemanyag, közel azonos mértékű. Azért tartom fontosnak a benzinárat említeni, mert a szabadidős tevékenységet ez is jelentősen befolyásolja. Vagyis,
…ha nincs nyitva bolt vasárnap, attól még nem fognak többen sem templomba járni, sem egynapos barangolásokat szervezni.
A vasárnapi nyitvatartás beszüntetése tehát egy hazánkban nemcsak felesleges, semmit meg nem oldó ötlet, de még rosszabb helyzetet is teremt a kereskedelemben és a lakossági komforton belül. Ami végképp érthetetlen, hogy a kormány ezt a javaslatot 2011-ben egyszer elvetette, akkor miért kell előhozni újra?
Update:
Időközben kiderült, hogy a kis boltokat nem érintené a rendelet, ám továbbra is nyugtalanító a javaslat, tekintettel a vásárlói szokások és a rendelkezésre álló kis boltok számának viszonyára. Hétvégente, mintegy 1,5-2 millió vásárló van idehaza, és maga Varga Mihály NGM sem tartja maradéktalanul jó ötletnek. – a szerk.
