Már a parlagfű is okozhat tüneteket

Az Aerobiológiai Monitorozási Hálózat mérései szerint a parlagfű pollenjéből még csak néhány szem fordul elő a levegőben, de koncentrációja szombaton már elérheti a tüneteket okozó közepes szintet – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

A tájékoztatás szerint az Országos Környezet-egészségügyi Intézet előrejelzése alapján a pollenkoncentráció a hétvégén várhatóan emelkedni fog. A kültéri allergén gombák koncentrációja elérheti a magas szintet. Emellett a csalánfélék virágporának mennyisége a közepes-magas tartományban alakul. A pázsitfüvek és az útifű pollenkoncentrációja jellemzően alacsony marad, de helyenként elérheti a tüneteket okozó közepes szintet is.
Az üröm, a lórom, valamint a libatopfélék és a kenderfélék virágporából szintén előfordulhat egy-egy szem a levegőben – ismertette az ÁNTSZ. (MTI)

31 millió látogató

Tavaly mintegy 31 millió látogatót fogadott Magyarország mintegy 200 turisztikailag is jelentős fürdője.

Horváth Viktória,  a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára elmondta: a hazai turizmus egyik legfontosabb terméke az egészségturizmus, amiből 150 milliárd forintnyi költés kerül a gazdaságba jórészt a hazai gyógyfürdők, gyógyvízalapú szolgáltatások révén. Hozzátette: mióta mindhárom SZÉP-kártya zsebből lehet fürdőbelépőre költeni, 2013 után az idén is 20 százalékkal nőtt a fürdővendégek száma és a SZÉP-kártyás költések értéke.
A helyettes államtitkár kiemelte: a hazai fürdők évi 44 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak, azonban jelentőségük nem csak gazdasági, hozzájárulnak a lakosság egészségmegőrzéséhez is. Majdnem kétmillió vendég érkezik Magyarországra és mintegy 560 ezer magyar utazik belföldön egészségmegőrzési céllal – ismertette Horváth Viktória. Hozzátette: nagyon fontosnak tartják a fürdők minőségének és üzemeltetésének javítását, hiszen minél jobban üzemel egy fürdő, annál többet tud fordítani fejlesztésre, munkahelyteremtésre és minőségi szolgáltatásokra.
Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára a sajtótájékoztatón emlékeztetett: a szállodákhoz hasonlóan a fürdőket is minősíteni fogják a jövőben. A nemzeti tanúsító védjegyrendszer hozzájárul ahhoz, hogy a vendégek ki tudják választani a számukra legjobb ár-érték arányt nyújtó létesítményeket.
Az NGM és a Magyar Fürdőszövetség 1-5 csillaggal minősíti azokat az élményfürdőket, gyógy-, wellness, illetve orvosi wellness fürdőket, strandfürdőket és uszodákat, amelyek csatlakoznak a minősítési rendszerhez. Október-november folyamán várható az első hivatalos minősítés és remélik, hogy a közel 200 állandó és időszakosan üzemelő fürdő legalább harmada csatlakozik – tette hozzá a főtitkár.
A pénteki strandok éjszakájára 49 fürdő jelentkezett idén – közölte Juhász Szabolcs, hozzátéve: az idén ötödik alkalommal megrendezendő eseményen a legtöbb fürdő éjfélig tart nyitva, azonban több fürdő éjjel 2, vagy akár 4 óráig is fogadja a vendégeket.
Szőke László, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója kiemelte: mára a budapesti gyógyfürdők a turizmus meghatározó és tőkeerős szereplőjévé váltak. A Budapestre tavaly érkező 3,9 millió külföldi látogató közül közel másfél millió turista meglátogatta valamelyik budapesti fürdőt – tette hozzá.
A vezérigazgató ismertette: a Zrt bevétele a 2010-es 5,5 milliárd forintról 2013-ra 7,7 milliárd forintra nőtt. Kiemelte: fontos eredmény, hogy minden évben önerőből 2 milliárd forintja van a cégnek fejlesztésre, karbantartásra.
A látogatószámokat ismertetve a vezérigazgató közölte: a 2010-es 2,9 millió után 2013-ban már 3,3 millió látogatót regisztráltak. A növekedéshez nagyban hozzájárult a SZÉP-kártya használata, amelyből az idei évre 400 millió forint bevételt várnak. Szőke László kiemelte: 2010-ben a látogatók mintegy 20 százaléka volt külföldi, idén ez az arány az 50 százalékhoz közelít.
A fejlesztésekről szólva a vezérigazgató ismertette: két hónapon belül mind a hét budapesti termálfürdőnek lesz télen is működő nyitott medencéje. További cél, hogy a melegvizes strandokat átalakítsanak fürdővé, hogy egész évben üzemelhessenek. Hosszabb távú koncepció, hogy gyógyszállók épüljenek a fürdők mellé, amelyből jelenleg egy sincsen Budapesten.
Szőke László kitért arra is, hogy idén szeptember közepén várható az egymilliárd forintos beruházással felújított Rudas fürdő átadása. A fürdő tetején panorámás jakuzzi épül, továbbá új élményfürdő résszel bővül a Duna-parti fürdő – tette hozzá a  vezérigazgató.

 

Best Form életmód program – zsír utánam, izom előttem

A Best Form ötlete a fitpoint egyik vezetője, Csetneki Gábor fejéből pattant ki. A kezdeti kósza gondolatból viszont Pintér Andrea, a központ szakmai vezetője formált valóságot.

A cél ugyanis nem az, hogy a vendég agyonhajtsa magát, hanem a saját fizikumának megfelelő mozgással elérhesse célját.

Forrás: facebook.com/fitpointmozgaskozpont

Az első Best Form csoport kísérleti jelleggel ez év februárjában indult útjára olyan alanyokkal, akiket módszeresen Andrea választott ki. Az első csoporttagok különböző korú, élethelyzetű, más-más egzisztenciával rendelkező nőkből állt ugyancsak különböző célokkal: valaki fogyni, valaki erősödni, valaki pedig csak mozogni szerett volna. A program során hetente két fix alkalommal edzettek. A személyreszóló edzéstervet először egy állapotfelmérés előzte meg, amivel az edző képes volt feltérképezni az egyének képességeit. A cél ugyanis nem az, hogy a vendég agyonhajtsa magát, hanem a saját fizikumának megfelelő mozgással elérhesse célját. A testreszabás olyannyira komoly, hogy a csoportok közül egy-egy tagnak teljesen egyéni edzésterv kerül a kezébe, ha az állapota úgy kívánja. Az idő előrehaladtával meglepő módon a speciális foglalkozást igénylők is képesek becsatlakozni a többiekhez.

10245318_483992835059694_3776228836582754489_n

Forrás: facebbok.com/fitpointmozgaskozpont

A Best Form program résztvevői az edzésterven kívül mást is kapnak: 8 héten át hetente kapnak különböző étrendet, melyet az edző szab testre, így azt folyamarosan kontrollálni tudja. A csoport tagok olykor „meggyengülnek”, de ilyenkor jön az edző valódi szerepe, a motiválás. Az edzésterv összeállításában Gábor is segédkezett így biztosítva azt a hatást, amit valamennyien el szerettek volna érni a csoport tagjai. A siker 100%-os volt, mindenki képes volt lefaragni annyi súlyt, centit, vagy épp átalakítani saját testét olyanra, mint amit az első nap célként tűzött ki maga elé. Az első teszt-csoporttal tehát bebizonyosodott, hogy a program sikerre vihető a képlet betartásával továbbá azzal, hogy a Best Formosok szeme előtt folyamatosan lebegjen a saját céljuk.

Jellemzően a programok után majdnem mindenki igényli a további edzéseket.

A program azóta 4 sikeres ismétlésen is túl van különböző alanyokkal. Az eddig csaknem 60 résztvevőből csupán 3 tag hagyta abba idő előtt, a programban maradók viszont egytől egyig sikert értek el. Ami még fontosabb, akként is élték meg.
Jellemzően a programok után majdnem mindenki igényli a további edzéseket. Két hónap ugyanis elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy az egyének teljesen átalakítsák életmódjukat, így a végére szinte elképzelhetetlenné válik korábbi „rossz” berögződéseik újra megélése. A programnak tehát végsősoron része az úgynevezett coaching is, miszerint a végzős Best Formosok a karakterükhöz és céljukhoz megfelelő edzéstípusok felé orientálódnak, amit természetesen a későbbiekben is tanácsokkal támogatnak meg edzőik. A program a kezdetekben bizonyosan megterhelőnek érződik, főként lelkileg. Ám erősnek kell lenni a szabályok betartása érdekében, amivel a diadal is garantált!

A korábbi öt program sikere azonban nem áll meg itt. Szeptembertől új Best Form csoportok indulnak kezdő szinten is, maximum 10 fős csoportokban. Emellett az ezt megelőző programok résztvevői számára a FitPoint egy 2. szintű programot is indít, ahol már haladó jelleggel, valamivel intenzívebben mennek tovább. E második szint kulcsfogalma immáron a „testszobrászat”, és nemcsak az „életmódváltás” lesz.

Fusson rendszeresen!

A rendszeres futás időtartamától és tempójától függetlenül is csökkenti a szívproblémák miatti halálozás kockázatát.

A kutatók 55 137, 18-100 éves felnőtt adatait tanulmányozták 15 éven keresztül, hogy megnézzék, összefügg-e a futás és a hosszú élet. A részvevőket megkérték, töltsenek ki egy futási szokásaikról szóló kérdőívet. A vizsgált populáció 24 százaléka vallott úgy, hogy a futás része a szabadidős tevékenységeinek.
A vizsgált időszakban a résztvevők közül 3413-an haltak meg, közülük 1217-en szív- és érrendszeri betegségek miatt – idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of the American College of Cardiology című szívgyógyászati szaklap friss számában megjelent tanulmányt.
A nem futókkal összevetve a futók 30 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg bármilyen okból, illetve 45 százalékkal kisebb volt a kockázata a szívbetegség vagy agyvérzés miatt bekövetkező haláluknak. A futók átlagosan három évvel tovább éltek a nem futóknál.
A kutatók ugyanolyan előnyöket mértek – függetlenül attól, milyen hosszan, milyen messze, milyen gyakran vagy milyen gyorsan futott a résztvevő. Korra, nemre, testtömegindexre, egészségi állapotra, dohányzásra vagy alkoholfogyasztásra való tekintet nélkül is azonosak maradtak az előnyök.
Azoknál a résztvevőknél, akik 51 percnél, 10 kilométernél kevesebbet, vagy 10 kilométeres óránkénti sebességnél lassabban, illetve hetente csak egyszer vagy kétszer futottak, kisebb volt a halál kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem futottak.
D. C. (Duck-chul) Lee, a tanulmány vezető szerzője, az Iowai Állami Egyetem munkatársa szerint az derült ki, hogy akik heti egy óránál kevesebbet futottak, ugyanolyan esélyesek voltak a hosszabb életre, mint akik több mint heti három órát futottak.
Azt is kimutatták, hogy azok számolhattak a legjelentősebb előnyökkel, akik rendszeresen futottak hat éven keresztül. Náluk 29 százalékkal csökkent az elhalálozás, és 51 százalékkal a szívbetegség vagy agyvérzés okozta halál kockázata.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2014/07/140728162330.htm
)

Szabályozza a kormány a jogosulatlanul horgászókra és halászókra kiszabható bírságot

A halászati törvényben meghatározottnál  alacsonyabb bírság-tételeket tartalmaz az a rendelettervezet.

 

A halgazdálkodási és halvédelmi bírságról szóló rendelet megalkotására a parlament által tavaly elfogadott halászati törvény hatalmazza fel a kormányt.
A tervezet a jogosulatlanul horgászóra 10-30 ezer forint bírságot ír elő, amennyiben nincs állami- vagy pedig turista horgászjegye. A területi jegy hiánya esetén 20-40 ezer, míg a fogási napló hiányáért 10 ezer forint a bírság.
A halgazdálkodási hatóság előír egy határidőt, amelyen belül ha bemutatja a horgász az állami- illetve területi jegyét, akkor mellőzi a hatóság a bírság kiszabását. Ugyancsak megúszható a bírság, ha a fogási naplóba – az ellenőrzés időpontjáig – kötelezően rögzítendő halat nem tartotta meg a horgász.
A jogosulatlanul halászó személy magasabb bírságra számíthat: az állami halászjegy hiánya 50 ezer, a területi jegy hiánya 30 ezer forint bírságba kerül. A fogási napló hiányáért itt is 10 ezer forint a bírság.
Jóval nagyobb bírság-tételek is szerepelnek a tervezetben. Így például aki engedély nélkül, vagy pedig az engedélytől eltérően használ elektromos eszközt, annak a bírsága 500 ezer forint. Ugyanennyi jár a mérgező- vagy kábító hatású- illetve robbanóanyag alkalmazásáért. A sorhoroggal, csapóhoroggal vagy hurokvetéssel történő halfogás bírsága 100-500 ezer forint.
    A halgazdálkodási hatóság  több szempontot mérlegelve határozza meg a konkrét tarifát, ahol a bírságra keretet határoz meg a tervezet. Ilyen szempont például a kifogott hal mennyisége, a halállomány veszélyeztetésének a mértéke, valamint az a tény, hogy a bírságolandó személy hányszor vétett korábban a halgazdálkodás és a halvédelem ellen. (MTI)

Programok egy összetartóbb közösségért

„Idegenek” érkeztek a közösségbe, hogy új élményekkel gazdagítsák őket.

Az egy éve még kíváncsian és bizalmatlanul méregető helyiek egészen megszokták, hogy rendre „idegenek” érkeznek a közösségbe, hogy új élményekkel gazdagítsák őket. Tavaly augusztusban egy Kertbarát Klubbal indult az egy éven keresztül tartó program kavalkád Surdon, aminek a végére már szinte a közösség tagjává lettek a korábbi „idegenek” is.

Hol a gyógynövényeket gyűjtögető kertbarátok elmélyült tapasztalatcseréjétől, hol a kézügyességüket próbálgató gyerekek zsivajától, hol pedig a főző tudományukat gyarapító hölgyek jó ízű kacajától volt hangos a Surdi Kultúrház. Mindegyik program egy kicsit másról, más közönségnek szólt, de egy közös pont biztos, hogy volt bennük. Aki részt vett rajtuk, az olyan közösségi élménnyel lett gazdagabb, amit nem pótolhat semmi sem.

A Kertbarátok bejárták a falut, hogy szemügyre vegyék milyen gyógynövények teremnek meg a környéken. Az, hogy aztán ezekből zöldturmixot és salátákat is csináltak már csak hab volt a tortán.

Az iskolás gyerekek az olvasóklub interaktív játékaival zökkentek ki a „virtuális világ” csillogó villogó vonzásából, és tapasztalták meg a közös alkotás és játék felszabadító élményét.

Idősekből és fiatalokból álló lelkes kis csapat bontogatta a szárnyait az internetezés rejtelmeit feszegető csoportban, akik nem csak biztos tudással lettek gazdagabbak, de elnyerték az „internet mágusa” megtisztelő címet is a tanfolyam végére.

A legapróbbak a rendszeres kézműves foglalkozáson mutathatták be, hogy mit tudnak és éltek is a lehetőséggel, szép számmal.

…és ez még mindig nem minden! Tavasszal a felnőttek Badacsonyba utaztak, hogy egy igazán kellemes napot töltsenek el a Balaton parti városban. A gyerekekre pedig a Kis-Balaton világa és Keszthely szépséges kastélya várt júniusi utazásukon.

Az egy év ugyan a végére ért júliusban, de valami talán éppen most kezdődik el. A falu már tudja, hogy igenis szüksége van a tartalmasan és építően együtt eltöltött szabadidőre. A közös történetekből közös élmények, az élményekből közös tervek a tervekből pedig egy biztos alapokra épülő vidéki közösség lesz Surdon.

 

Házi rozskenyér

Hozzávalók:
30 dkg víz, 50 dkg rozsliszt, 2,5 dkg friss élesztő, kb. 1 evőkanál cukor és ugyanennyi só.

A friss élesztőt és a cukrot a langyos vízbe tesszük és kovászt készítünk.
Ehhez hozzáadjuk a lisztet, majd a sót ( lehetőleg ne érintkezzen az élesztővel), és megdagasztjuk.

Sütőpapirral kibélelt tepsibe kenyeret formázunk, és hagyjuk kelni meleg helyen kb. 15 percig.
Ezután picit formázzuk ha szükséges, a tetejét bevágjuk, és elő melegített sütőben 220 fokon 40-45 percet sütjük.

Tanács: a Sütő aljára lehet tenni egy kislábasban vizet.
Az utolsó 5 percben kenjük meg a kenyeret egy felvert tojás és kevés tej keverékével, hogy fényes és ropogós legyen a kérge.

-FitPoint-

10409017_537338973058413_6057113383126626394_n

Japánba készül a zalai ultramaratonista

A La Manche-csatorna tavalyi átúszása után Mányoki Attila Japánba készül.

 A zalaegerszegi ultramaratonista – amint azt kedden az MTI-nek elmondta – a jövő hónap elején vág neki a Cugaru-csatornának, s igyekszik leküzdeni két sziget, a Honsu és Hokkaido közötti 19,5 kilométeres távot.
Az Ocean’s Seven elnevezésű sorozat részeként meghirdetett feladat nehézségét nem a táv hossza, hanem a természeti körülmények – így például az erős áramlatok, a kiszámíthatatlan örvények, továbbá medúzák, óriás tintahalak, cápák, emellett az errefelé gyakorta felbukkanó nagy olajszállító tartályhajók és teherhajók – adják.
„Célom, hogy első magyarként teljesítsem a távot. A kísérőhajóm kapitánya a legnagyobb tapasztalattal rendelkező hajós a csatornán. A kíséretet a japán parti őrség adja az átúszás nagy kockázata miatt” – mondta el Mányoki Attila, aki augusztus 8-án vagy 9-én indul neki a várhatóan 16 fokos vizű Cugaru-csatorna átúszásának, ami eddig összesen csupán 12 embernek sikerült.
Felkészülésképpen július 19-én, a görögországi Halkidiki-félszigetnél vett részt a magyar sportember a 44. nemzetközi Toroneosz-marathon elnevezésű hosszútávúszó versenyen, amely hivatalosan 26 kilométer hosszú, de az időjárás alakulása miatt 30 kilométer lett a megtett táv. A viadalt 7 óra 50 perc alatt teljesítette Mányoki Attila, aki harmadikként ért célba. (MTI)

Kevesebbet utaznak belföldön a magyarok, de többet költenek

Többet költöttek a magyarok belföldi utazásaik során 2013-ban, mint egy évvel korábban.

 Az egy utazóra jutó napi kiadás tavaly a 2012. évihez képest 16 százalékkal, 4315 forintra nőtt; a többnapos belföldi turisztikai utakra 2013-ban a magyar lakosság 258 milliárd forintot fordított, ez folyó áron hasonló, mint az egy évvel korábbi érték – írja a KSH.
Tavaly tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és időtartama – a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesés  az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés főleg a rövidebb hétvégi jellegű utaknál jelentkezett.
Az utazók a teljes fogyasztás legnagyobb részét, mintegy 38 százalékát szálláshely-szolgáltatásokra, 23 százalékát vendéglátásra és élelmiszerek vásárlására, 21 százalékát pedig közlekedésre,  üzemanyag-vásárlásra fordították.
A jelentés szerint a legtöbbet, napi 8778 forintot, egy főre számítva az egészségmegőrzési (wellness) célú utazások esetében költötték, a pihenési célú utazásoknál a napi átlagkiadás 5929 forint volt.
A teljes magyar lakosság mintegy harmada utazott belföldön 2013-ban; minden negyedik ember rövidebb időre, 1-3 napra jutott el kikapcsolódni, csaknem ötödük pedig ennél hosszabb időtartamra. A fővárosban élőknek majdnem a fele, 43 százaléka utazott legalább egy alkalommal belföldre a tavalyi év során, az Alföldön lakók részvétele ennél jelentősen alacsonyabb, 27-28 százalékos volt.
A legtöbben, az utazók 74 százaléka személygépkocsit használt belföldi utazásához tavaly, míg autóbuszt 13, vonatot 12 százalékuk vett igénybe – ismerteti a KSH jelentése.
A magyar lakosság külföldi utazásainak  száma tavaly enyhén, 0,9 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Jelentősen, 18 százalékkal esett a tanulási célú külföldi utak száma, de csökkent az üzleti turizmus és a vásárlási motivációval külföldre utazó magyarok száma is. Ugyanakkor a 2012-ben mértnél 6,9 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly szabadidő eltöltése céljából, és 3,5 százalékkal többen  munkavégzés miatt – írja a KSH.
A turisztikai – szabadidős vagy üzleti – motivációval több napra külföldre indulók túlnyomó többsége, 80 százaléka az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául: a szomszédos országok mellett nagy számban keresték fel Németországot, Csehországot, Olaszországot és Franciaországot. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország az első 15 legkedveltebb célország között. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a Horvátországba és Romániába tett utak száma, míg Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot többen választották úti célul – olvasható a KSH jelentésében.
A külföldön eltöltött idő 2013-ban 44,6 millió napot tett ki, ami 1,6 százalékos növekedés 2012-höz képest. Míg 2012-ben egy többnapos utazás átlagos hossza 6,7 nap volt, addig 2013-ban már 6,9 napra emelkedett.
A KSH összefoglalója szerint tavaly a magyar lakosság összesen 506 milliárd forintot (1704 millió eurót) költött el külföldön, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az összeg háromnegyedét (387 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon költötték. Fejenként és naponta  átlagosan 11 341 forintot költöttek a külföldi utazás során, ami 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben – írja a KSH.
A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya volt. (MTI)

1 55 56 57 58 59 60