Milyen állásokra számíthatunk Budapesten sofőrként?

(x) budapest sofőr álláSzámtalan olyan eset történhet, amikor úgy érezzük, itt az ideje váltani. Vagy azért, mert teljesen belefásultunk a régi munkánkba, vagy azért, mert nem vagyunk elégedettek a kínált feltételekkel. Sokszor okoz még problémát az elmaradt fizetésemelés, a rossz munkakörülmények, esetleg az egyre növekvő terhek.

Sajnos nem kivétel ezen problémák alól a sofőr szakma sem, így ott is meg kell birkózni a munkavállalóknak a hasonló gondokkal. Mivel azonban megoldani a legritkább esetben lehet őket, a legjobb, ha megpróbálunk váltani.

Hol keressünk új munkát?

Igen, tisztában vagyunk vele, hogy a váltás nem egyszerű, és sokszor félünk az újtól, hiszen a régit legalább ismerjük, még ha rossz is. Mindazonáltal minden sofőrnek vagy leendő sofőrnek azt tanácsoljuk, hogy nézzen körül a Budapestállás oldalán. Rengeteg sofőr állás elérhető Budapesten, biztosan minden érdeklődő talál a saját preferenciáinak megfelelő pozíciót. 

Éppen ezért érdemes a fentebb említett álláskereső portált a kezdőképernyőnkre tenni, hogy egy kattintással bármikor el tudjuk érni az aktuális hirdetéseket.

Sőt, ha ez még nem lenne elég, akkor akár beállíthatunk állásértesítőt is, amelynek során megadjuk, hogy milyen munkák érdekelnek minket. Amint a portálon megjelenik egy ilyen hirdetés, azonnal kapjuk is az értesítést e-mail formájában, onnantól pedig már csak egy kattintás, és jelentkezhetünk is a pozícióra, ha van az oldalon saját fiókunk.

Milyen munkákra számíthatunk?

Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy mégis milyen jellegű munkákat lehet találni a Budapestállás szállítási és fuvarozási aloldalán. A teljesség igénye nélkül szemlézünk néhányat, amolyan kedvcsinálóként:

  • Budapest-Göd útvonalra keresnek két műszakban sofőrt, ahol irodai és egyéb különjáratokat kellene vinni.
  • Budaörsi telephelyű italnagykereskedés keres “B” kategóriás jogosítvánnyal, érettségivel, és 1-3 év munkatapasztalattal sofőrt a 3,5 tonnás teherautójára.
  • GLS futárokat keresnek a 11. kerületben, vagyis akár kerületen belül is maradhatunk, ha valamiért az lenne az ideális számunkra.
  • Jég szállítására keresnek áruterítőt, aki akár magánszemélyek, akár vendéglátó egységek számára vállalja az áruk kiszállítását.
  • Nagyon népszerűek és keresettek az alkatrész-kiszállító munkatársak, valamint a Foodora is állandóan keres szállítókat!

Ahogy láthatjuk, bőséges a választék, így aki szeretne dolgozni, nem marad majd munka nélkül. A legszebb az egészben, hogy még csak CV írásával sem kell bajlódni, hiszen ha felvisszük az adatainkat a fent említett állásportál rendszerébe, akkor egy gombnyomással egy mindenkor vállalható önéletrajzot tudunk magunknak létrehozni!

Készüljünk fel a munkavállalásra!

Az egy dolog, hogy jelentkezünk különféle pozíciókra, de a következő lépésre sem árt felkészülni, ami nem más, mint az állásinterjú.

Szerencsére minden adott ahhoz, hogy az is flottul menjen, hiszen a Budapestállás számtalan tanáccsal, tudnivalóval és tippel lát el, így mindenképpen érdemes követni az oldalukat!

„Okos” világítású körforgalom épül Zalában

Több mint másfél milliárd forintos beruházással alakítják át „okos” világítással ellátott körforgalmú kereszteződéssé a Sümeg-Zalaegerszeg és Karmacs-Jánosháza közötti út csomópontját – tájékoztatta a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) hétfőn az MTI-t.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében a 7328-as és a 7331-es jelű közút csomópontjában megvalósuló beruházás bruttó 1,553 milliárd forint európai uniós vissza nem térítendő támogatásból készül el.

A közbeszerzési eljárás során kiválasztott kivitelezőnek a beruházó MK a munkaterületet átadta, a munkálatok 180 napot vesznek igénybe.

A csomópontban egy 38 méter átmérőjű körforgalom épül, közepén egy oszlopon négy „okos” lámpát helyeznek el. Az energiatakarékosság érdekében ezek éjszaka csökkentett fényerővel világítanak, de ha a szenzorok közeledő járművet észlelnek, akkor teljes fényerőre váltanak.

A felújítás részeként a szakemberek felmarják a meglévő burkolatot, a szükséges helyeken a teljes pályaszerkezetet kicserélik, ezt követően kiegyenlítőréteg, majd a teljes felületen aszfalt kopóréteg és új padka készül.

Kicserélik a KRESZ-táblákat, átépítik a buszmegállókat és új tartós burkolati jeleket festenek fel a kereszteződésben. (Fotók: NIF)

Hasznos tippek egy informatikai állás megcsípéséhez

(x) Az informatikai munkák rendkívül keresettek manapság, mivel egy nagyon sokrétű területet fednek le a munka világában. Arról nem is beszélve, hogy kiemelkedő keresetet kínálnak. Egy junior programfejlesztő fizetése például bruttó 650 ezer forintnál kezdődik. A medior szintén lévő szakembereknek pedig már bruttó egymillió feletti fizetést (x) adnak.

A munkaerőhiány azonban ebben az iparágban is egyre nagyobb kihívást jelent. Elég csak megnézni a különböző állásportálokat, köztük a Gyöngyösállás https://gyongyosallas.hu/allasok/informatika-telekommunikacio aloldalát, ahol számos nyitott pozícióra bukkanhatunk, amelyekre az alábbi tippek segítségével sikeresen tudunk pályázni.

Térképezzük fel a terepet!

Ahhoz, hogy meg tudjuk találni a számunkra ideális pozíciót, fontos a megfelelő tájékozódás. Manapság már számos YouTube-csatorna, podcast, vitafórum és blog létezik, amelyek segítenek átlátni, hogy milyen is pontosan ez az iparág, és mire lehet számítani.

Emellett próbáljunk meg összeírni egy listát is azokról a pozíciókról, amelyek érdekelnek minket! Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy például egy szervezet számítógépes hálózatainak zökkenőmentes működésének biztosítása, vagy a webhelyek fejlesztése mozgatja meg inkább a fantáziánkat. 

Ennek köszönhetően lesz némi elképzelésünk, amelynek köszönhetően a keresés is könnyebben megy majd. Ráadásul megismerkedhetünk olyan gyakran használt kifejezésekkel is, amelyeket érdemes elhelyezni majd a CV-nkben, hogy a jelöltek listájának élére kerüljünk.

Tüntessük fel az önéletrajzban a releváns informatikai ismereteinket!

A különböző informatikai munkavállalók esetében keresett speciális készségek szerepenként eltérhetnek, így mindenképpen érdemes alaposan átolvasni a minket érdeklő álláshirdetéseket, hogy megtudjuk, milyen konkrét készségekkel kell rendelkeznünk.

Például elég gyakori kikötés szokott lenni, hogy az ideális jelöltnek ismernie kell a Mac, Linux és Microsoft operációs rendszereket, illetve képben kell lenni a számítógépes és internetes biztonság alapvető dolgaival.

Abban az esetben, ha mindezekkel a készségekkel rendelkezünk, akkor feltétlenül fel kell tüntetnünk őket az önéletrajzunkban. Amennyiben pedig akadnak olyan kvalitások, amelyeknek még nem vagyunk a birtokában, akkor érdemes részt vennünk különböző tanfolyamokon, amit szintén feltüntethetünk a CV-nkben. 

Végül fejlesszük a tudásunkat, és szerezzünk minél több tapasztalatot!

Az adott területen szerzett tapasztalat valószínűleg az egyik legnyomósabb szempont, amelyet a választás során a munkaadók figyelembe vesznek. Ha rendelkezünk vele, akkor ezt mindenképpen írjuk bele az önéletrajzunkba konkrét példákkal. 

Amennyiben viszont még viszonylag kezdők vagyunk, akkor többféle módszer is létezik a tapasztalatszerzésre, köztük egy gyakornoki állás betöltése, amely jó alkalom lehet arra, hogy professzionális környezetben kamatoztassuk a tudásunkat. 

Szombat hajnalig tartott a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlésben

Egész éjszaka és szombaton hajnalban is folytatódott az Országgyűlésben a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája, amely még pénteken délután kezdődött meg; a vitában az ellenzéki képviselők „bosszútörvényként” jellemezték a Belügyminisztérium indítványát, a kormányoldal viszont az ellenzéket azzal vádolta, hogy a 2010 előtti időket hozná vissza az oktatásba.

A vitában főként ellenzéki képviselők kértek szót, többen tanárok leveleit, közösségi oldalakon tett bejegyzéseit olvasták fel, felszólalásaikra Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, majd szombat hajnaltól Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált.

(Az új pedagóguséletpálya-törvény ellen tüntettek az Országház előtt. Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény elleni tüntetésen a Kossuth téren, a Parlament előtt 2023. június 16-án. MTI/Máthé Zoltán)

Komáromi Zoltán (DK) azt hangsúlyozta: a szolgálati jogviszony bevezetése „már az egészségügyben sem jött be”, az iskolák „államosítása” pedig úgy hozott egységes színvonalat, hogy esett a jobban teljesítő intézmények nívója.

Orosz Anna (Momentum) úgy értékelt: a státusztörvény „a maradék jó tanárt is el fogja üldözni”, így az iskola képtelen lesz betölteni alapfunkcióját.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a törvényjavaslat tudatosan szembe megy az Európai Unió és a magyar kormány közötti megállapodással és a rendszer tervezett átalakításának a gyerekek lesznek kárvallottjai.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szomorúnak nevezte, hogy ezen a napon nem léphetnek be a képviselők által meghívott vendégek a Parlamentbe, hogy a karzaton ülve követhessék a vitát.

A KDNP-s Hollik István azt mondta: az ellenzéki képviselők „azért jöttek, hogy hangulatot keltsenek”, nem a törvényről beszélnek. Szerinte az MSZP-s Hiller Istvánén kívül minden eddigi ellenzéki felszólalás tele volt gyűlölettel, ahelyett, hogy tartalmi kritikákat fogalmaztak volna meg, így azokra nem lehet érdemben reagálni.

Maruzsa Zoltán államtitkár elmondta: a pedagógusok ellenőrzése nem változik, a továbbiakban is a munka törvénykönyve vonatkozik rájuk. A bérsávok közötti mozgás lehetősége a korábbinál nagyobb szabadságot ad az iskolaigazgatóknak – tette hozzá. A szólásszabadságra vonatkozó kritikára reagálva jelezte, a korábbi törvénytervezetben szereplő, erre vonatkozó rész a benyújtott javaslatból kimaradt. Ugyancsak nem szerepel a javaslatban a sok képviselő által kifogásolt, az iskolapszichológusokra vonatkozó számbeli változtatás.

Varga Zoltán (DK) azt mondta, a kormánypárti politikusoknak igazuk van, valóban nem a törvényről szól a mai vita. Régen nem a törvényekről vitázunk ugyanis a parlamentben, hanem egy „pici, törvénytelen kleptokráciáról” – mondta.

Gy. Németh Erzsébet (DK) kifogásolta, hogy a javaslatról ugyanúgy nem folytatott érdemi egyeztetést a kormány, ahogy korábban az iskolák államosításáról sem. Szerinte nem hallgatta meg a kormány a pedagógusok véleményét az általuk leginkább kifogásolt közalkalmazotti jogviszonyuk elvételével kapcsolatban.

Lukács László (Jobbik) úgy értékelt: a kormányoldal az elmúlt 13 évben nem élt a kapott történelmi felhatalmazással és nem tudta sem az egészségügyet, sem az oktatást rendbe tenni.

Varga Zoltán (DK) bírálta, hogy a pedagógusok nem lesznek többé közalkalmazottak, ezzel elvesztve sok jogosultságot. Azt is felvetette: az, hogy a tanítás július 15-ig meghosszabbodhat, lehet az érzékelhető sztrájk megakadályozásának eszköze is.

(Az új pedagóguséletpálya-törvény ellen tüntettek az Országház előtt. Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény elleni tüntetésen a Kossuth téren, a Parlament előtt 2023. június 16-án. MTI/Máthé Zoltán)

Rétvári Bence államtitkár a kritikákra reagálva azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy néha vegyék le az „osztályharcos szemüveget” és a gyerekek szemszögéből nézzék a javaslatot. A bevezetni kívánt teljesítmény alapú bérezés mellett érvelt a jelenlegi életkor alapú helyett, hangsúlyozva, hogy így a pályakezdők lehetnek a javaslat fő nyertesei. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy semmilyen újítást nem akar támogatni, a 2010 előtti időszakot akarja visszahozni. Felszólította az ellenzéket, ne akadályozza, hogy a pedagógusok béremelésére fordítható uniós források megérkezzenek Brüsszelből.
Ellenzék által kitalált rémhírnek nevezte, hogy a tanárokat a jövőben az ország egyik végéből a másikba lehetne vezényelni, hiszen erre csak járáson belül kerülhet sor. Hangsúlyozta: ebben a kérdésben is a gyerekek érdekét nézik, sokkal egyszerűbb, ha a tanár utazik a diákokhoz, mint fordítva.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) úgy értékelt: a kormány okozta azokat a problémákat, amelyeket most a javaslattal meg akar oldani. A tanárokat éppen azért kell átvezényelni, mert üresek az álláshelyek, ugyanis a kormány intézkedései miatt nincsenek tanárok – mutatott rá.

Varju László (DK) a törvényjavaslat visszavonására, és a tanárok véleményének figyelembe vételére szólította fel a kormányt. Arra is kitért: a tanárok fizetését alapvetően a magyar költségvetésnek kellene biztosítania.

Rétvári Bence visszautasította, hogy ne kérték volna ki a tanárok véleményét, mondván, a kormány több körben kiküldött kérdőívét több tízezer pedagógus és szülő töltötte ki a javaslat benyújtása előtt. Értetlenségének adott hangot, miért ellenzi a baloldal az uniós források bevonását a tanári béremelésbe.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) ezt visszautasította, hangsúlyozva, hogy pont a státusztörvény és a kormány EU-val szembeni „zsaroló politikája” akadályozza a források megérkezését. Szerinte az sem igaz, hogy az ellenzék a 2010 előtti időkbe térne vissza az oktatás terén, hanem inkább a kormányoldal akar az 1945 előtti időkbe visszamenni.

Rétvári Bence erre reagálva az oktatás modernizálására tett eddigi intézkedéseket sorolta. Hangsúlyozta: bár most arról beszélnek mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek, elfelejtik azt a világot, amikor az önkormányzati fenntartású iskolákban bizonytalan volt a bérek kifizetése. MTI

Országszerte kirajzanak az ellenőrök

Kezdődik a nyári élelmiszerlánc-ellenőrzés.

Pénteken kezdődik és augusztus 11-ig tart a hagyományos nyári élelmiszerlánc-ellenőrzés – mondta az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Nobilis Márton közölte, hogy a szokásos ellenőrzési időszakok közül a nyári a leginkább szerteágazó, hiszen kiterjed a termelőkre, a piacokra, strandbüfékre, táborokra, a „Szedd magad”-akciókra és minden szezonális rendezvényekre.

(A fotó illusztráció. A nagykanizsai Vásárcsarnok piaca)

A kormányhivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei többek között az ételeket és italokat, az élelmiszerek eredetét, a higiéniai előírások teljesítését nézik, a helyszíni akciók mellett laborvizsgálatok is lesznek.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ellenőrzést nem a minél több büntetés beszedése, hanem a szemléletformálás, a szabálykövetés érdekében szervezik. A tapasztalatok szerint ennek van is értelme, és a büntetések számában is látszik, hogy egyre kevesebb a szabálysértés.

A kereskedők, az eladók számítanak a vizsgálatokra, a magyar élelmiszerek a nyári rendezvényeken is megbízhatóak – tette hozzá Nobilis Márton. MTI

Ezek a nyári diákmunka szabályai

A diákok munkavégzésére vonatkozó szabályozásra hívja fel a figyelmet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfői közleményében.

A Munka törvénykönyve szerinti általános szabály, hogy az vállalhat munkát, aki már elmúlt 16 éves. Munkaviszonyt írásba foglalt munkaszerződéssel lehet létesíteni, amelynek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört is. 18 év alatt a szülő írásos hozzájárulása is szükséges a munkavégzéshez és a szerződéskötéshez. A munkaviszony létesítését legkésőbb a munkába lépésig kell jelenteni az adóhatóság felé.

(Betanulási folyamat a fővárosi Vergnano kávézóban, a hallgatókat a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet közvetítette. Fotó: MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet)

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, ugyanakkor egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra létesíthető jogviszony. A jogviszony a foglalkoztató részéről az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre.

Ebben az esetben nem kötelező a munkaszerződés megkötése, de a munkavállaló kérheti, hogy foglalják írásba a szerződést. A fiatalokra speciális szabályok érvényesek, éjszakai munkát nem végezhetnek, rendkívüli munkaidő sem rendelhető el, napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, 16 évesnél fiatalabb munkavállaló esetében 6 óra – hívta fel a figyelmet a GFM.

Amennyiben napi nyolc órát dolgozik egy diák, úgy havonta legalább bruttó 232 ezer forint illeti meg, ami középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetében legalább 296 400 forint (ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatást).

A munkavégzés nem veszélyeztetheti a diákok egészségét, testi épségét, illetve az egészséges fejlődését. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a diák munkába álláskor és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat.

A diákok munkavégzésére vonatkozó részletes tájékoztatók megtalálhatóak a Munkavédelem Foglalkoztatás-Felügyelet weboldalán – jelezte közleményében a tárca. MTI

11 ezer állatot lőttek ki Zala vármegyében a 2022/2023-as vadászati évben

Rekordszámú, 8700 gímszarvast és nagyjából 12 300 vaddisznót ejtettek el a 2022/2023-as vadászati évben Zala vármegyében. Erről tájékoztatta az MTI-t a vármegyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője, Lázár Attila. A hatóságnak bemutatott 2123 gímszarvasbika-trófea 40 százaléka érmes lett. A 904 érmes példányból 662-öt külföldi bérvadászok ejtettek el. A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki. Az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették.

A februárban zárult vadászati évben a külföldi vendégvadászok csaknem 3 ezer engedélyt váltottak ki – közölte az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) vármegyei szervezetének titkára. Győrvári Attila hozzátette, a vendégvadászok 80 százaléka német nyelvterületről érkezett. Több engedélyt adtak ki szlovákoknak, kisebb számban pedig belga, namíbiai és amerikai állampolgárok is megjelentek a vármegye vadászterületein.

(Gímszarvas Homokkomárom közelében. Fotó: MTI/Varga György)

A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki, az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették. A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki, az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették.

A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki. Az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették – hangsúlyozta a megyei fővadász. A vármegyei kormányhivatal szakügyintézője elmondta: a legnagyobb árbevételt, 1,1 milliárd forintot külföldi bérvadászatból érték el, míg a belföldi bérvadászatból kevesebb mint 400 millió forint volt a bevétel. A korábbi (2021/2022-es) szezonban – a járványhelyzet alatt bevezetett korlátozások miatt – a belföldi vadászatból 932 millió forint, külföldi bérvadászatból pedig 487 millió forint származott.

(Vaddisznó Zajk közelében. Fotó: Léránt János – Letenye)

A vadhús értékesítése csaknem 682 millió forinttal növelte a vadgazdálkodók tavalyi bevételét. Élőhelyfejlesztésre, azaz vadföld telepítésre, valamint vízforrások és dagonyák létesítésére közel 130 millió forint pályázati támogatást nyertek. Az 57 zalai vadászterület összárbevétele több mint 3,2 milliárd forint volt. A gazdálkodók a 2022/23-as évet 429 millió forint eredménnyel zárták február végén. A kiadások összege meghaladta a 2,78 milliárd forintot.

A vadászatra jogosultak 631 millió forintot fizettek ki mezőgazdasági vadkárra, 70 millió forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor továbbra is kiemelt cél a vadkár mérséklése, amit nagyrészt a nagyvad létszámának csökkentésével tudnak elérni. Ennek érdekében 2017-óta folyamatosan növelik a kilövési terveket. A 2023/24-as vadászati évben 9260 gímszarvas, valamint 5400 őz elejtését engedélyezték. Az állategészségügyi hatóság az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása miatt csaknem 19 ezer vaddisznó kilövését írta elő – ismertette a vadászati és halászati szakügyintéző.

Családháló-díj: nagykanizsai lett 2022 óvónője

Május 19-én a fővárosban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen átadták a 2022-es Családháló-díjakat, melyre az idei évben rekordszámú felterjesztés érkezett a honlap olvasóitól.

Raj-Czefernek Léna, a Családháló vezető szerkesztője a díjátadó során kiemelte, ez is azt mutatja, hogy napjainkban talán mindennél jobban szükségünk van arra, hogy legyenek saját, hétköznapi hőseink, akikre felnézhetünk, és akiknek szurkolhatunk, akár egy izgalmas filmben, ahol a jó elnyeri méltó jutalmát – számolt be az eseményről a Vasárnap.hu.

Díjakat intézményi és egyéni kategóriákban adtak át. 2022 óvónője a nagykanizsai Tóthné Garai Rita lett. Rita a Nagykanizsai Központi Óvoda Kertvárosi Tagóvodájának óvónője.

A neves, országos díjat kiemelkedő nevelői tevékenységéért, a gyermekekért és a családjaikért végzett kiváló és lelkiismeretes munkájának elismeréseként érdemelte ki. Az értékes díjhoz gratulálunk! (Fotók: Facebook)

Megújult a balatonmáriafürdői vasútállomás

Az Építési és Közlekedési Minisztérium fő közlekedéspolitikai célkitűzése, hogy hozzájáruljon a lakosság mobilizációjának erősítéséhez és Magyarország gazdasági növekedéséhez – mondta a közlekedésért felelős államtitkár Balatonmáriafürdőn szerdán.

Nagy Bálint a balatonmáriafürdői vasútállomás mintegy 215 millió forintból felújított épületének átadóján kiemelte: tavaly májustól szeptemberig 2 millió vasúti utazás történt a Balaton déli partján, és tekintettel az eddig eladott mintegy 360 ezer vármegye- és országbérletre, idén nagyobb forgalomra számítanak. Nagy hangsúlyt kell fektetni az utazás minőségének javítására, a pályák, a vasúti kocsik, az állomásépületek állagmegóvására, rekonstrukciójára – tette hozzá.

(A Balatonmáriafürdő vasútállomás mintegy 215 millió forintból felújított épülete az átadás napján, 2023. május 24-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Az államtitkár a balatonmáriafürdői állomásról azt mondta: az ilyen és ehhez hasonló beruházások javítják a településképet, így különösen fontosak a turisztikailag frekventált területeken.

Galácz György a település független polgármestere arról szólt, hogy a MÁV és az önkormányzat együttműködésével nemcsak a vasútállomás, hanem annak környezete is szebb lett. Utakat újítottak fel, csapadékvíz-elvezető csatornát építettek, és egyebek mellett korszerűsítették a közvilágítást is.

Szilágyi Tibor, a MÁV fejlesztési és beruházási főigazgatója beszámolt arról, hogy a vasúttársaság saját forrásból felújított, akadálymentesített, 21. századi igényeket kielégítő máriafürdői állomásán hűtött-fűtött váróterem, modern pénztár, korszerű mosdók és zuhanyzó várja az utazóközönséget.

Felidézte, az elmúlt években a déli parton megújult a teljes pályaszakasz, az északi parton Balatonfüredig villamosították a vonalat, a fejlesztések, illetve a szolgáltatási színvonal növekedésének hatására mindkét vonalon nő az utasok száma.

Hozzátette, hogy tavaly a déli partra 1,6 millióan érkeztek vonattal, számításaik szerint többen, mint autóval. Szilágyi Tibor úgy vélte: az M7-es autópályán a nyaranta, hétvégenként tapasztalt torlódások miatt is személygépkocsi helyett érdemesebb a vasúti közlekedést igénybe venni. MTI

EP bizottság: addig nem jön uniós pénz, amíg az összes feltételt nem teljesíti Magyarország

Jogállamisági problémák miatt nem érkeznek az EU-s pénzek.

Magyarországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az uniós források zárolásának feloldásához szükséges valamennyi feltételt, hogy azok eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz – közölték a költségvetési ellenőrző bizottság uniós törvényhozói, mivel a jogállamisággal kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak.

„Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy minden további késedelem nélkül hajtsa végre mind a 27 szupermérdföldkövet, hogy végre feloldhassuk a közel 28 milliárd euró zárolását” – mondta Monika Hohlmeier (néppárti) delegációvezető szerdán (május 17-én) a magyarországi tényfeltáró misszió végén újságíróknak.

(Monika Hohlmeier, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága delegációjának vezetője (b2), valamint Petri Sarvamaa (j2), Lara Wolters (b) és Daniel Freund (j), a delegáció tagjai a bizottság Budapesten tett látogatása zárásaként tartott sajtótájékoztatón az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájában 2023. május 17-én. Fotó: MTI/Soós Lajos)

Az Európai Bizottság tavaly decemberben úgy döntött, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben Magyarország számára előirányzott közel 22 milliárd eurónyi forrást befagyasztja mindaddig, amíg nem teljesül a jogállamiság és az alapvető jogok helyreállításának 27 feltétele. Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt további 5,8 milliárd eurónyi, az uniós gazdaságélénkítési programból származó támogatás továbbra is befagyasztva van.

„Azt szeretnénk, hogy a pénzeszközök átlátható módon jussanak el a magyarországi polgárokhoz és vállalkozásokhoz” – mondta Hohlmeier, hozzátéve, hogy a Parlament továbbra is figyelemmel fogja kísérni az ország helyzetét.

Fennmaradó aggályok

A küldöttség szerint továbbra is aggályok merülnek fel az állami számvevőszékkel és a pályázatok manipulálásával, a költségvetési elszámolások megbízhatóságával és a csalási ügyek ügyészségnek történő bejelentésével kapcsolatban.

„Konkrét kérdéseket tettünk fel, de nem kaptunk konkrét válaszokat, és ez aggasztó” – mondta Hohlmeier.

A képviselők aggodalmuknak adtak hangot a közbeszerzéssel, a helyi és regionális hatóságok bevonásának hiányával és a parlament döntéshozatali folyamatának hiányosságaival kapcsolatban is.

Az üzleti környezetet illetően az uniós törvényhozók arról számoltak be, hogy egyes ágazatokban torzító árplafonokat alkalmaznak, önkényesen módosítják a törvényeket, valamint megfélemlítő intézkedésekről számoltak be, amelyek veszélyeztetik a szabad egységes piacot.

Vannak biztató jelek is

A képviselők ugyanakkor elmondták, hogy történtek előrelépések.

Az új integritási hatóság kinevezése „nagyon pozitív” – mondta a küldöttség, és üdvözölte a többi „pozitív fejleményt”, például a nemzeti adó- és vámhatóság és az uniós csalásellenes ügynökség, az OLAF közötti együttműködést, valamint az igazságszolgáltatás megerősítését célzó, nemrégiben elfogadott módosításokat – írta az Euractiv.

1 13 14 15 16 17 36