Kategória: Belföld

Szombat hajnalig tartott a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlésben

Belföld

Egész éjszaka és szombaton hajnalban is folytatódott az Országgyűlésben a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája, amely még pénteken délután kezdődött meg; a vitában az ellenzéki képviselők „bosszútörvényként” jellemezték a Belügyminisztérium indítványát, a kormányoldal viszont az ellenzéket azzal vádolta, hogy a 2010 előtti időket hozná vissza az oktatásba.

A vitában főként ellenzéki képviselők kértek szót, többen tanárok leveleit, közösségi oldalakon tett bejegyzéseit olvasták fel, felszólalásaikra Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, majd szombat hajnaltól Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált.

(Az új pedagóguséletpálya-törvény ellen tüntettek az Országház előtt. Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény elleni tüntetésen a Kossuth téren, a Parlament előtt 2023. június 16-án. MTI/Máthé Zoltán)

Komáromi Zoltán (DK) azt hangsúlyozta: a szolgálati jogviszony bevezetése „már az egészségügyben sem jött be”, az iskolák „államosítása” pedig úgy hozott egységes színvonalat, hogy esett a jobban teljesítő intézmények nívója.

Orosz Anna (Momentum) úgy értékelt: a státusztörvény „a maradék jó tanárt is el fogja üldözni”, így az iskola képtelen lesz betölteni alapfunkcióját.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a törvényjavaslat tudatosan szembe megy az Európai Unió és a magyar kormány közötti megállapodással és a rendszer tervezett átalakításának a gyerekek lesznek kárvallottjai.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szomorúnak nevezte, hogy ezen a napon nem léphetnek be a képviselők által meghívott vendégek a Parlamentbe, hogy a karzaton ülve követhessék a vitát.

A KDNP-s Hollik István azt mondta: az ellenzéki képviselők „azért jöttek, hogy hangulatot keltsenek”, nem a törvényről beszélnek. Szerinte az MSZP-s Hiller Istvánén kívül minden eddigi ellenzéki felszólalás tele volt gyűlölettel, ahelyett, hogy tartalmi kritikákat fogalmaztak volna meg, így azokra nem lehet érdemben reagálni.

Maruzsa Zoltán államtitkár elmondta: a pedagógusok ellenőrzése nem változik, a továbbiakban is a munka törvénykönyve vonatkozik rájuk. A bérsávok közötti mozgás lehetősége a korábbinál nagyobb szabadságot ad az iskolaigazgatóknak – tette hozzá. A szólásszabadságra vonatkozó kritikára reagálva jelezte, a korábbi törvénytervezetben szereplő, erre vonatkozó rész a benyújtott javaslatból kimaradt. Ugyancsak nem szerepel a javaslatban a sok képviselő által kifogásolt, az iskolapszichológusokra vonatkozó számbeli változtatás.

Varga Zoltán (DK) azt mondta, a kormánypárti politikusoknak igazuk van, valóban nem a törvényről szól a mai vita. Régen nem a törvényekről vitázunk ugyanis a parlamentben, hanem egy „pici, törvénytelen kleptokráciáról” – mondta.

Gy. Németh Erzsébet (DK) kifogásolta, hogy a javaslatról ugyanúgy nem folytatott érdemi egyeztetést a kormány, ahogy korábban az iskolák államosításáról sem. Szerinte nem hallgatta meg a kormány a pedagógusok véleményét az általuk leginkább kifogásolt közalkalmazotti jogviszonyuk elvételével kapcsolatban.

Lukács László (Jobbik) úgy értékelt: a kormányoldal az elmúlt 13 évben nem élt a kapott történelmi felhatalmazással és nem tudta sem az egészségügyet, sem az oktatást rendbe tenni.

Varga Zoltán (DK) bírálta, hogy a pedagógusok nem lesznek többé közalkalmazottak, ezzel elvesztve sok jogosultságot. Azt is felvetette: az, hogy a tanítás július 15-ig meghosszabbodhat, lehet az érzékelhető sztrájk megakadályozásának eszköze is.

(Az új pedagóguséletpálya-törvény ellen tüntettek az Országház előtt. Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény elleni tüntetésen a Kossuth téren, a Parlament előtt 2023. június 16-án. MTI/Máthé Zoltán)

Rétvári Bence államtitkár a kritikákra reagálva azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy néha vegyék le az „osztályharcos szemüveget” és a gyerekek szemszögéből nézzék a javaslatot. A bevezetni kívánt teljesítmény alapú bérezés mellett érvelt a jelenlegi életkor alapú helyett, hangsúlyozva, hogy így a pályakezdők lehetnek a javaslat fő nyertesei. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy semmilyen újítást nem akar támogatni, a 2010 előtti időszakot akarja visszahozni. Felszólította az ellenzéket, ne akadályozza, hogy a pedagógusok béremelésére fordítható uniós források megérkezzenek Brüsszelből.
Ellenzék által kitalált rémhírnek nevezte, hogy a tanárokat a jövőben az ország egyik végéből a másikba lehetne vezényelni, hiszen erre csak járáson belül kerülhet sor. Hangsúlyozta: ebben a kérdésben is a gyerekek érdekét nézik, sokkal egyszerűbb, ha a tanár utazik a diákokhoz, mint fordítva.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) úgy értékelt: a kormány okozta azokat a problémákat, amelyeket most a javaslattal meg akar oldani. A tanárokat éppen azért kell átvezényelni, mert üresek az álláshelyek, ugyanis a kormány intézkedései miatt nincsenek tanárok – mutatott rá.

Varju László (DK) a törvényjavaslat visszavonására, és a tanárok véleményének figyelembe vételére szólította fel a kormányt. Arra is kitért: a tanárok fizetését alapvetően a magyar költségvetésnek kellene biztosítania.

Rétvári Bence visszautasította, hogy ne kérték volna ki a tanárok véleményét, mondván, a kormány több körben kiküldött kérdőívét több tízezer pedagógus és szülő töltötte ki a javaslat benyújtása előtt. Értetlenségének adott hangot, miért ellenzi a baloldal az uniós források bevonását a tanári béremelésbe.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) ezt visszautasította, hangsúlyozva, hogy pont a státusztörvény és a kormány EU-val szembeni „zsaroló politikája” akadályozza a források megérkezését. Szerinte az sem igaz, hogy az ellenzék a 2010 előtti időkbe térne vissza az oktatás terén, hanem inkább a kormányoldal akar az 1945 előtti időkbe visszamenni.

Rétvári Bence erre reagálva az oktatás modernizálására tett eddigi intézkedéseket sorolta. Hangsúlyozta: bár most arról beszélnek mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek, elfelejtik azt a világot, amikor az önkormányzati fenntartású iskolákban bizonytalan volt a bérek kifizetése. MTI

Országszerte kirajzanak az ellenőrök

Belföld

Kezdődik a nyári élelmiszerlánc-ellenőrzés.

Pénteken kezdődik és augusztus 11-ig tart a hagyományos nyári élelmiszerlánc-ellenőrzés – mondta az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Nobilis Márton közölte, hogy a szokásos ellenőrzési időszakok közül a nyári a leginkább szerteágazó, hiszen kiterjed a termelőkre, a piacokra, strandbüfékre, táborokra, a „Szedd magad”-akciókra és minden szezonális rendezvényekre.

(A fotó illusztráció. A nagykanizsai Vásárcsarnok piaca)

A kormányhivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei többek között az ételeket és italokat, az élelmiszerek eredetét, a higiéniai előírások teljesítését nézik, a helyszíni akciók mellett laborvizsgálatok is lesznek.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ellenőrzést nem a minél több büntetés beszedése, hanem a szemléletformálás, a szabálykövetés érdekében szervezik. A tapasztalatok szerint ennek van is értelme, és a büntetések számában is látszik, hogy egyre kevesebb a szabálysértés.

A kereskedők, az eladók számítanak a vizsgálatokra, a magyar élelmiszerek a nyári rendezvényeken is megbízhatóak – tette hozzá Nobilis Márton. MTI

Ezek a nyári diákmunka szabályai

Belföld

A diákok munkavégzésére vonatkozó szabályozásra hívja fel a figyelmet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfői közleményében.

A Munka törvénykönyve szerinti általános szabály, hogy az vállalhat munkát, aki már elmúlt 16 éves. Munkaviszonyt írásba foglalt munkaszerződéssel lehet létesíteni, amelynek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört is. 18 év alatt a szülő írásos hozzájárulása is szükséges a munkavégzéshez és a szerződéskötéshez. A munkaviszony létesítését legkésőbb a munkába lépésig kell jelenteni az adóhatóság felé.

(Betanulási folyamat a fővárosi Vergnano kávézóban, a hallgatókat a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet közvetítette. Fotó: MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet)

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, ugyanakkor egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra létesíthető jogviszony. A jogviszony a foglalkoztató részéről az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre.

Ebben az esetben nem kötelező a munkaszerződés megkötése, de a munkavállaló kérheti, hogy foglalják írásba a szerződést. A fiatalokra speciális szabályok érvényesek, éjszakai munkát nem végezhetnek, rendkívüli munkaidő sem rendelhető el, napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, 16 évesnél fiatalabb munkavállaló esetében 6 óra – hívta fel a figyelmet a GFM.

Amennyiben napi nyolc órát dolgozik egy diák, úgy havonta legalább bruttó 232 ezer forint illeti meg, ami középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetében legalább 296 400 forint (ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatást).

A munkavégzés nem veszélyeztetheti a diákok egészségét, testi épségét, illetve az egészséges fejlődését. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a diák munkába álláskor és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat.

A diákok munkavégzésére vonatkozó részletes tájékoztatók megtalálhatóak a Munkavédelem Foglalkoztatás-Felügyelet weboldalán – jelezte közleményében a tárca. MTI

11 ezer állatot lőttek ki Zala vármegyében a 2022/2023-as vadászati évben

Belföld

Rekordszámú, 8700 gímszarvast és nagyjából 12 300 vaddisznót ejtettek el a 2022/2023-as vadászati évben Zala vármegyében. Erről tájékoztatta az MTI-t a vármegyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője, Lázár Attila. A hatóságnak bemutatott 2123 gímszarvasbika-trófea 40 százaléka érmes lett. A 904 érmes példányból 662-öt külföldi bérvadászok ejtettek el. A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki. Az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették.

A februárban zárult vadászati évben a külföldi vendégvadászok csaknem 3 ezer engedélyt váltottak ki – közölte az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) vármegyei szervezetének titkára. Győrvári Attila hozzátette, a vendégvadászok 80 százaléka német nyelvterületről érkezett. Több engedélyt adtak ki szlovákoknak, kisebb számban pedig belga, namíbiai és amerikai állampolgárok is megjelentek a vármegye vadászterületein.

(Gímszarvas Homokkomárom közelében. Fotó: MTI/Varga György)

A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki, az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették. A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki, az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették.

A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki. Az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették – hangsúlyozta a megyei fővadász. A vármegyei kormányhivatal szakügyintézője elmondta: a legnagyobb árbevételt, 1,1 milliárd forintot külföldi bérvadászatból érték el, míg a belföldi bérvadászatból kevesebb mint 400 millió forint volt a bevétel. A korábbi (2021/2022-es) szezonban – a járványhelyzet alatt bevezetett korlátozások miatt – a belföldi vadászatból 932 millió forint, külföldi bérvadászatból pedig 487 millió forint származott.

(Vaddisznó Zajk közelében. Fotó: Léránt János – Letenye)

A vadhús értékesítése csaknem 682 millió forinttal növelte a vadgazdálkodók tavalyi bevételét. Élőhelyfejlesztésre, azaz vadföld telepítésre, valamint vízforrások és dagonyák létesítésére közel 130 millió forint pályázati támogatást nyertek. Az 57 zalai vadászterület összárbevétele több mint 3,2 milliárd forint volt. A gazdálkodók a 2022/23-as évet 429 millió forint eredménnyel zárták február végén. A kiadások összege meghaladta a 2,78 milliárd forintot.

A vadászatra jogosultak 631 millió forintot fizettek ki mezőgazdasági vadkárra, 70 millió forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor továbbra is kiemelt cél a vadkár mérséklése, amit nagyrészt a nagyvad létszámának csökkentésével tudnak elérni. Ennek érdekében 2017-óta folyamatosan növelik a kilövési terveket. A 2023/24-as vadászati évben 9260 gímszarvas, valamint 5400 őz elejtését engedélyezték. Az állategészségügyi hatóság az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása miatt csaknem 19 ezer vaddisznó kilövését írta elő – ismertette a vadászati és halászati szakügyintéző.

Családháló-díj: nagykanizsai lett 2022 óvónője

Belföld

Május 19-én a fővárosban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen átadták a 2022-es Családháló-díjakat, melyre az idei évben rekordszámú felterjesztés érkezett a honlap olvasóitól.

Raj-Czefernek Léna, a Családháló vezető szerkesztője a díjátadó során kiemelte, ez is azt mutatja, hogy napjainkban talán mindennél jobban szükségünk van arra, hogy legyenek saját, hétköznapi hőseink, akikre felnézhetünk, és akiknek szurkolhatunk, akár egy izgalmas filmben, ahol a jó elnyeri méltó jutalmát – számolt be az eseményről a Vasárnap.hu.

Díjakat intézményi és egyéni kategóriákban adtak át. 2022 óvónője a nagykanizsai Tóthné Garai Rita lett. Rita a Nagykanizsai Központi Óvoda Kertvárosi Tagóvodájának óvónője.

A neves, országos díjat kiemelkedő nevelői tevékenységéért, a gyermekekért és a családjaikért végzett kiváló és lelkiismeretes munkájának elismeréseként érdemelte ki. Az értékes díjhoz gratulálunk! (Fotók: Facebook)

Megújult a balatonmáriafürdői vasútállomás

Belföld

Az Építési és Közlekedési Minisztérium fő közlekedéspolitikai célkitűzése, hogy hozzájáruljon a lakosság mobilizációjának erősítéséhez és Magyarország gazdasági növekedéséhez – mondta a közlekedésért felelős államtitkár Balatonmáriafürdőn szerdán.

Nagy Bálint a balatonmáriafürdői vasútállomás mintegy 215 millió forintból felújított épületének átadóján kiemelte: tavaly májustól szeptemberig 2 millió vasúti utazás történt a Balaton déli partján, és tekintettel az eddig eladott mintegy 360 ezer vármegye- és országbérletre, idén nagyobb forgalomra számítanak. Nagy hangsúlyt kell fektetni az utazás minőségének javítására, a pályák, a vasúti kocsik, az állomásépületek állagmegóvására, rekonstrukciójára – tette hozzá.

(A Balatonmáriafürdő vasútállomás mintegy 215 millió forintból felújított épülete az átadás napján, 2023. május 24-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Az államtitkár a balatonmáriafürdői állomásról azt mondta: az ilyen és ehhez hasonló beruházások javítják a településképet, így különösen fontosak a turisztikailag frekventált területeken.

Galácz György a település független polgármestere arról szólt, hogy a MÁV és az önkormányzat együttműködésével nemcsak a vasútállomás, hanem annak környezete is szebb lett. Utakat újítottak fel, csapadékvíz-elvezető csatornát építettek, és egyebek mellett korszerűsítették a közvilágítást is.

Szilágyi Tibor, a MÁV fejlesztési és beruházási főigazgatója beszámolt arról, hogy a vasúttársaság saját forrásból felújított, akadálymentesített, 21. századi igényeket kielégítő máriafürdői állomásán hűtött-fűtött váróterem, modern pénztár, korszerű mosdók és zuhanyzó várja az utazóközönséget.

Felidézte, az elmúlt években a déli parton megújult a teljes pályaszakasz, az északi parton Balatonfüredig villamosították a vonalat, a fejlesztések, illetve a szolgáltatási színvonal növekedésének hatására mindkét vonalon nő az utasok száma.

Hozzátette, hogy tavaly a déli partra 1,6 millióan érkeztek vonattal, számításaik szerint többen, mint autóval. Szilágyi Tibor úgy vélte: az M7-es autópályán a nyaranta, hétvégenként tapasztalt torlódások miatt is személygépkocsi helyett érdemesebb a vasúti közlekedést igénybe venni. MTI

EP bizottság: addig nem jön uniós pénz, amíg az összes feltételt nem teljesíti Magyarország

Belföld

Jogállamisági problémák miatt nem érkeznek az EU-s pénzek.

Magyarországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az uniós források zárolásának feloldásához szükséges valamennyi feltételt, hogy azok eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz – közölték a költségvetési ellenőrző bizottság uniós törvényhozói, mivel a jogállamisággal kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak.

„Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy minden további késedelem nélkül hajtsa végre mind a 27 szupermérdföldkövet, hogy végre feloldhassuk a közel 28 milliárd euró zárolását” – mondta Monika Hohlmeier (néppárti) delegációvezető szerdán (május 17-én) a magyarországi tényfeltáró misszió végén újságíróknak.

(Monika Hohlmeier, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága delegációjának vezetője (b2), valamint Petri Sarvamaa (j2), Lara Wolters (b) és Daniel Freund (j), a delegáció tagjai a bizottság Budapesten tett látogatása zárásaként tartott sajtótájékoztatón az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájában 2023. május 17-én. Fotó: MTI/Soós Lajos)

Az Európai Bizottság tavaly decemberben úgy döntött, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben Magyarország számára előirányzott közel 22 milliárd eurónyi forrást befagyasztja mindaddig, amíg nem teljesül a jogállamiság és az alapvető jogok helyreállításának 27 feltétele. Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt további 5,8 milliárd eurónyi, az uniós gazdaságélénkítési programból származó támogatás továbbra is befagyasztva van.

„Azt szeretnénk, hogy a pénzeszközök átlátható módon jussanak el a magyarországi polgárokhoz és vállalkozásokhoz” – mondta Hohlmeier, hozzátéve, hogy a Parlament továbbra is figyelemmel fogja kísérni az ország helyzetét.

Fennmaradó aggályok

A küldöttség szerint továbbra is aggályok merülnek fel az állami számvevőszékkel és a pályázatok manipulálásával, a költségvetési elszámolások megbízhatóságával és a csalási ügyek ügyészségnek történő bejelentésével kapcsolatban.

„Konkrét kérdéseket tettünk fel, de nem kaptunk konkrét válaszokat, és ez aggasztó” – mondta Hohlmeier.

A képviselők aggodalmuknak adtak hangot a közbeszerzéssel, a helyi és regionális hatóságok bevonásának hiányával és a parlament döntéshozatali folyamatának hiányosságaival kapcsolatban is.

Az üzleti környezetet illetően az uniós törvényhozók arról számoltak be, hogy egyes ágazatokban torzító árplafonokat alkalmaznak, önkényesen módosítják a törvényeket, valamint megfélemlítő intézkedésekről számoltak be, amelyek veszélyeztetik a szabad egységes piacot.

Vannak biztató jelek is

A képviselők ugyanakkor elmondták, hogy történtek előrelépések.

Az új integritási hatóság kinevezése „nagyon pozitív” – mondta a küldöttség, és üdvözölte a többi „pozitív fejleményt”, például a nemzeti adó- és vámhatóság és az uniós csalásellenes ügynökség, az OLAF közötti együttműködést, valamint az igazságszolgáltatás megerősítését célzó, nemrégiben elfogadott módosításokat – írta az Euractiv.

Árhullám vonul le a Murán és a Dráván, de még nem lépnek ki medrükből a folyók

Belföld

Országos Vízügyi Főigazgatóság: árhullám vonul le több magyarországi folyón is.

A vízgyűjtő területekre az elmúlt héten lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében több magyarországi folyón is árhullám vonul le a napokban, az érkező vizet ahol lehet, a hullámtérbe vezetik – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel szerdán.

Azt írták, az elmúlt napokban a dunai és részben a tiszai vízgyűjtőkön területi átlagban is jelentős mennyiségű csapadék hullott, helyenként 60-80 milliméter, ami több magyarországi folyón is árhullámot indított el. Az előrejelzések szerint a következő 5-6 napban további jelentős esőzésre már nem kell számítani, a komoly csapadék mennyiség szerda hajnalig lehullott a Duna vízgyűjtőjén. Területi átlagban 10 millimétert meghaladó csapadék várható még a Sajó, a Hernád és a Zagyva vízgyűjtőjén.

(Tavaszi árhullám vonul le a Murán Letenyénél. Fotó: Letenye Média)

Hozzátették: az érkező vizet, ahol az lehetséges, a visszatartás érdekében a hullámtérbe kormányozzák, a Szigetközben például másodpercenként több mint 200 köbméter vizet engednek a tájba, ami segíti a hullámtéri mellékágak feltöltődését, a vízi élővilág szaporodási feltételeit.

Azt írták, a hét elején már voltak alacsonyabb tetőzések a folyókon, azonban a vízgyűjtőkön leesett hétfői és keddi csapadék hatására e hét közepén és végén úgynevezett másodtetőzésekre számítanak a vízügyes szakemberek. A Dunán Nagybajcsnál az elsőfokú készültségi szintet megközelítő vagy azt elérő vízszint valószínű a hét második felében, míg Budapestnél várhatóan szombaton tetőzik, az alsó rakpart szintje alatt bő 1 méterrel, 550 centiméteres vízállással.

A Rába Szentgotthárdnál már tetőzött szerda reggel, lejjebb, Körmendnél a másodfokot, a Murán pedig akár a harmadfokot is elérheti az árhullám. A Dráván is érkezik egy árhullám, a magyarországi szakaszon a most következő napokban valószínűleg első- vagy másodfokú készültséget kell majd elrendelni, de ez nagyban függ a horvátországi erőművek működési rendjétől is.

A Sajón is várható vízszint emelkedés, a Zagyván és a Tarnán pedig akár a másodfokot meghaladó vízállás is előfordulhat, de ezekre a vízgyűjtőkre előreláthatóan még érkezik csapadék a következő 24 órában.

Közölték: a területi vízügyi igazgatóságok munkatársai folyamatosan követik a hidrológiai előrejelzéseket, és ahol szükséges, fokozott figyelőszolgálatot is ellátnak. Ellenőrzik a zsilipek vízzáróságát, a kisvízfolyásokon levő erőművek kezelőivel felveszik a kapcsolatot, és tájékoztatást adnak a várható csapadék mennyiségéről – írták.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményében hangsúlyozta: az érkező árhullámok a most következő 5-6 napban az állami védvonalak között maradnak. Az önkormányzati védekezést végző településeknek pedig kérés esetén műszaki segítséget nyújtanak a vízügyes szakemberek.

Megtarthatom-e a telefonszámomat, ha szolgáltatót váltok?

Belföld

(x) Megmutatjuk, milyen esetekben és hogyan működik a számhordozás.

Magyarországon mobilszolgáltató váltása esetén alapesetben mindenki megtarthatja a számát, vannak azonban kivételek. Cikkünkben azt is bemutatjuk, pontosan milyen lépésekből áll a számhordozás.

Kizáró okok

Ha nem akarjuk, hogy elutasítsák számhordozási kérelmünket, mindenekelőtt érdemes megnéznünk, nem áll-e fent valamilyen kizáró ok.

  • Fennálló hűségidőszak: ha hűségidőszakot vállaltunk, annak lejártáig csak kötbér megfizetése után tudjuk elindítani a számhordozást. A fizetendő kötbérrel kapcsolatban a meglévő szolgáltató ügyfélszolgálatát érdemes megkeresni – általában az összeg elég magas ahhoz, hogy ne legyen érdemes az időszak lejárta előtt váltani.
  • 30 napnál régebbi, lejárt számlatartozás: ha ilyen tartozásunk van, a választott új szolgáltató el fogja utasítani számhordozási igényünket. A kizáró ok azonnal megszűnik, amint a tartozást rendeztük.
  • Nem megfelelő személyi adatok: a váltás során ellenőrzik személyi adatainkat, és ha az okmányban más szerepel, mint régi szolgáltatónk adatbázisában (vagy a szám tulajdonosa nem beazonosítható), akkor nem vihetjük át a számunkat új szolgáltatóhoz. Ilyenkor először a régi szolgáltató ügyfélszolgálatát kell felkeresnünk, hogy módosítsuk az adatokat.


Ugye kártyafüggetlen a készülék?


Nem kizáró ok, ha a mobilunk SIM-lockolt, azaz csak a korábbi szolgáltató kártyájával használható, de a régi szolgáltatónknál fel kell oldanunk a korlátozást a váltás előtt. Ehhez általában személyesen meg kell jelennünk valamelyik ügyfélszolgálati irodában – ugyanakkor fizetnünk nem kell érte, ha a hűségidőnk már lejárt.

Mindig az új szolgáltatónál kell kezdeményezni a hordozást


A számhordozást mindig annál a szolgáltatónál kell kérni, ahová át szeretnénk vinni a telefonszámunkat. Ezt a legtöbben akkor szokták megtenni, amikor az előfizetésük még aktív – ennek ellenére jó, ha tudjuk, hogy előfizetői szerződésünk felmondását követően még 31 napig kérhetjük régi számunkat az új szolgáltatónktól.

Egyetlen kivétel van: ha a szerződésben szerepel, hogy a számhordozás jogáról lemondtunk. Ezt az apróságot érdemes ellenőrizni a megszüntetés előtt, ha mindenképpen meg szeretnénk tartani a számunkat.

Amikor az új szolgáltatónál megrendeljük új előfizetésünket, pár perc alatt ellenőrzik okmányainkat – ez ma már általában online is megoldható, így nem kell személyesen megjelennünk. Ha semmilyen kizáró ok nem áll fenn, néhány nap alatt lezajlik a váltás – mindenféle plusz költség nélkül, ingyen.

Így zajlik a tényleges váltás

Ha az új szolgáltató mindent rendben talált, az ügyféllel egyeztet egy 4 órás időszakot, amelyen belül a tényleges átállás megtörténhet. Ezt szaknyelven számátadási időablaknak nevezik: ebben a pár órában megeshet, hogy egy ideig nem leszünk elérhetőek és nem tudunk telefonálni sem.

Általában néhány napon belül választhatunk számátadási időablakot, tehát pár napig még a régi előfizetésünket fogjuk használni, s csak utána az újat. A legtöbb szolgáltató ezért ideiglenes SIM-kártyát kínál számhordozott új ügyfeleinek. Ezt azonnal elkezdhetjük használni, de egy másik, ideiglenes számot kapunk hozzá – a régi számunk ez alatt a régi szolgáltatónál elérhető.

Ha Dual SIM-es készülékünk van, akkor a legpraktikusabb egyszerre használni az új, ideiglenes SIM-et és a régi kártyát – az időablak lejárta után akár ki is dobhatjuk őket, hiszen ezután már csak az állandó, régi számunkkal összekapcsolt új kártyát használjuk majd.

Neked csak egy kattintás, másnak azonban sokat jelent

Belföld

Gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják a legtöbben adójuk 1+1 százalékát. A támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétette azon civil szervezetek adószámát, valamint a vallási közösségek és a Nemzeti Tehetség Program technikai számát, amelyekre érvényes felajánlás tehető.

Idén is mindenki szabadon rendelkezhet befizetett adója 1+1 százalékáról. Az egyik 1 százalék felajánlható egy civilszervezetnek, további 1 százalék pedig valamely vallási közösségnek vagy a Nemzeti Tehetség Programnak.

A rendelkezőnyilatkozat akár a bevallás részeként, akár önálló nyilatkozatként is benyújtható a NAV-hoz a „22EGYSZA” lapon május 22-éig. Az szja 1+1 százalékáról rendelkezni legegyszerűbben KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás), az eSZJA-portálon lehet.

A vallási közösség, illetve a Nemzeti Tehetség Program technikai számára szóló, korábban tett formailag érvényes nyilatkozatot a NAV mindaddig automatikusan figyelembe veszi, amíg a felajánló újabb nyilatkozattal nem jelöl meg másik technikai számos kedvezményezettet vagy a korábbi nyilatkozatát nem vonja vissza. A civil kedvezményezett számára viszont – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is évente kell megtenni a felajánlást.

Az adózók az 1+1 százalékról rendelkező nyilatkozaton jelezhetik, hogy a nevüket és elérhetőségüket a megjelölt civil kedvezményezettel közölheti a NAV. Az adatkezelési hozzájárulás és az adatok feltüntetése a rendelkező nyilatkozaton önkéntes, nem feltétele az érvényes rendelkezésnek – közölte honlapunkkal Joó Hilda, a NAV Zala vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense.

1 … 13 14 15 16 17 … 36