Müller Cecília: influenza járvány van, kórházi látogatási tilalom jöhet

Járványos szintre emelkedtek az influenzaszerű megbetegedések Magyarországon, emellett zajlik a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta járvány is – mondta el az országos tisztifőorvos csütörtökön az MTI-nek. Müller Cecília a járványügyi adatokat ismertetve közölte, az év első hetében (január 2-8.) csaknem 162 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel, közülük 19 ezer embernél a klinikai tünetek alapján influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak.

A számok azt mutatják, hogy az akut légúti megbetegedések 20 százalékkal, az influenzaszerű megbetegedések pedig 50 százalékkal emelkedtek az év utolsó hetében mérthez képest, ami azt jelenti, hogy elkezdődött az influenza járványos terjedése – hívta fel a figyelmet.

2023 első hetében Komárom-Esztergom vármegye kivételével valamennyi területen emelkedett az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Győr-Moson-Sopron és Békés vármegyében volt, míg Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legkevesebb. Müller Cecília kiemelte, hogy szintén járványos szintet ért el az RSV okozta, alapvetően egy enyhe, náthához, meghűléshez hasonló megbetegedés.

Az első naptári héten 190 betegtől érkezett légúti minta a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumába. A sentinel orvosok által beküldött 83 minta közül 19 eseten az influenza valamelyik típusát, húsz betegnél az RSV és kilenc betegnél koronavírus-fertőzést igazoltak.

Az adatok azt mutatják – mondta Müller Cecília -, hogy az influenza-pozitivitási arány 10 százalékról 23 százalékra nőtt az elmúlt héten az azt megelőző két hét adatához képest, míg az RSV-pozitivitási arány január első hetében 24,1 százalék volt, szemben az 51. heti 9,2 százalékhoz képest. Ugyanakkor – tette hozzá – csökkent a koronavírus-pozitív minták száma 17,5 százalékról 10,8 százalékra. A szakember elmondta azt is, hogy az év első hetében 367-en kerültek kórházba súlyos, akut légúti fertőzéssel, 42 embernél volt szükség intenzív ellátásra.

Müller Cecília kiemelte: a kórházban ápolt 367 beteg 45,5 százaléka kétéves vagy annál fiatalabb, 41,7 százaléka pedig 60 évnél idősebb volt. A kórházba kerültek közül 105 betegnél az RSV-t, száznál koronavírust, míg 17 betegnél influenzát igazoltak. Az országos tisztifőorvos kiemelte, hogy még most is érdemes kérni az influenza elleni védőoltást, mert van még idő a védettség kialakulásához. Hozzátette: egy kibontakozó járvány alatt sem indokolatlan az oltás felvétele, azzal enyhébb tünetekkel átvészelhető a fertőzés.

Az oltást leginkább a legsérülékenyebb csoportoknak (idősek, krónikus betegek), az egészségügyi és szociális intézményben, valamint az állattartó telepen dolgozóknak ajánlják. Jelenleg nincs érvényben kórházi látogatási tilalom, de az esetszámok emelkedésével várhatók ilyen intézkedések – közölte.

Müller Cecília kitért az RSV okozta megbetegedésre. Mint elmondta, jellemzően kétéves korukra a gyerekek átesnek a fertőzésen, azonban ez nem nyújt tartós védettséget.
Az RSV-fertőzésnek leginkább kitettek a kétévesnél fiatalabb csecsemők és a koraszülöttek, a vírus náluk súlyos tüdőgyulladással járhat. Magyarországon RSV elleni védőoltást a hat hónapnál kisebb koraszülöttek és az olyan kétévesnél fiatalabb gyerekek kaphatnak, akik valamilyen szív- és tüdőfejlődési rendellenességben (bronhopulmonális diszplázia) szenvednek – ismertette Müller Cecília.

A szakember általánosságban azt ajánlja, hogy ezekben a hetekben az egyévesnél fiatalabb csecsemőket ne vigyék közösségbe, plázákba, zárt közösségi terekbe, és lehetőleg kerüljék velük a tömegközlekedést. Müller Cecília felhívta továbbá a figyelmet az egyéni higiéné fontosságára, a kézfertőtlenítésre, a gyakori kézmosásra és a lakás gyakori átszellőztetésére.

Teherjárművek csak márciustól használhatják a letenyei autópálya-átkelőt

Horvátország schengeni övezethez való csatlakozása ellenére márciusig még nem használhatják a kamionok a letenyei autópálya-átkelőt; a párhuzamos közúti határátkelőt a múlt évben csaknem negyedmillió teherjármű vette igénybe – tájékoztatta a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerdán az MTI-t.

A rendőrség közölte: Horvátország schengeni övezethez való csatlakozását követően a határátkelőhelyek akadálymentesítését március 15-ig kell végrehajtani. Amíg az akadálymentesítés nem valósul meg, addig a teherjárművek – az eddigi szabályoknak megfelelően – a letenyei közúti határátkelőhelyen léphetik át az államhatárt.

(A teherforgalom magyar oldalon márciusi a régi letenyei határátkelőhelynél zajlik)

Adataik szerint 2022-ben csaknem 248 ezer teherjármű vette igénybe a letenyei közúti átkelőt, 4 százalékkal több, mint 2021-ben.
Jelentősen, mintegy 30 százalékkal nőtt ugyanakkor az összesített személyforgalom a két letenyei határátkelőn, amelyek a magyar turisták és a Kelet-Európából az Adriai-tenger irányába tartók legfontosabb határátlépési pontjai. Tavaly több mint 4,8 millió utas lépett át a két átkelő valamelyikén, szemben a 2021-ben regisztrált 3,7 millióval – írták.

Az utazók legnagyobb része 2022-ben magyar állampolgár volt, a több mint 1,2 milliós utasszám 40 százalékkal haladta meg a 2021-es 860 ezres adatot.
A külföldiek közül sorrendben a lengyel, a szlovák és a cseh állampolgárok vették igénybe legnagyobb számban a két letenyei átkelő valamelyikét. A mintegy 960 ezer lengyel, 907 ezer szlovák és 754 ezer cseh állampolgár adatai 19-24 százalékkal haladják meg a 2021-es számokat.

A zalai rendőrségi adatokból kiderül az is, hogy a két letenyei átkelőhelyen a személyautók száma tavaly meghaladta a 809 ezret, ami 27 százalékos bővülést mutat. Csaknem megduplázódott ugyanakkor az autóbuszok forgalma, a 2021-es 7 ezerrel szemben a múlt évben mintegy 14 ezer busz lépte át a magyar-horvát államhatárt Letenyénél – közölte az állami hírszolgálat.

Közel 20 ezer tárgyat hagytak a vonatokon és a buszokon a magyarok

Tavaly 18 770 – a vonatokon és a buszokon – elhagyott tárgyat adtak le a MÁV-Volán-csoportnál, ezek közül csaknem 11 ezer került vissza a tulajdonosához – közölte a közlekedési vállalat pénteken az MTI-vel.

Azt írták, a járműveken és állomásépületekben többnyire telefonokat, pénztárcát, bankkártyát, kistáskákat, hátizsákokat, tornazsákokat, bőröndöt, iratokat, okmányokat, könyveket, ruhaneműt, szemüveget, esernyőt, kulacsot és bizsukat felejtenek az utasok. A legértékesebb elhagyott tárgyak nagyságrendileg néhány százezer forintot értek – tették hozzá.
Az elmúlt évben 11 735 talált tárgyat adtak le a vasúttársaságnak, és 7035-öt a busztársaságnak.

Emlékeztettek arra, hogy a vasúttársaság 2012-ben vezette be a központosított találttárgy-nyilvántartást, amely bármely, hozzáférési joggal rendelkező szolgálati helyről könnyedén elérhető. Hozzátették: 2019 novemberében vezették be a MÁV szolgáltató központja által egyre több funkcióval bővített, egyedi mobilalkalmazás „Talált Tárgyak” funkcióját.

Az alkalmazáson keresztül rögzített talált tárgyak azonnal megjelennek a Mávdirekt rendszerben, így a diszpécserek könnyen segíteni tudnak az elveszett tárgyaik iránt érdeklődő utasoknak.

Koronavírus – 6,421 millió a beoltottak, 2921 az új fertőzöttek száma, a múlt héten elhunyt 51 beteg

A koronavírus ellen beoltottak száma 6 420 824, közülük 6 207 270-en a második, 3 903 721-en a harmadik, 413 792-en pedig már a negyedik oltásukat is megkapták – közölte a múlt heti összesített adatokat csütörtökön a Koronavírus Sajtóközpont az MTI-vel.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írták: az előző héten 2921 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta 2 188 737-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma.
Meghalt a múlt héten 51, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 48 546-ra emelkedett.

A gyógyultak száma 2 127 121, az aktív fertőzötteké 13 070-re csökkent. Jelenleg 368 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük kilencen vannak lélegeztetőgépen.

A közlemény szerint Magyarországon a járvány jelenleg „mérsékelten zajlik”, ami köszönhető a magas átoltottságnak is. Hangsúlyozták: a vírus továbbra is a beoltatlanokat veszélyezteti a leginkább, ezért őket továbbra is az oltás felvételére kérik.

 A megerősítő oltás mindenkinek ajánlott, aki négy hónapnál régebben kapta meg előző oltását – tették hozzá. (Fotó: archív. MTI)

Támogatást kapnak a megemelkedett energiaköltségekhez a 10 ezer lakos feletti városok

A háború és a brüsszeli szankciók következményeként az energiaárak sokszorosára emelkedtek. A kormány célja, hogy ebben a helyzetben is a legfontosabb közszolgáltatások működése fennmaradhasson, ezért a Kormány – a korábbi 10 ezer lakos alatti településeknek adott kormányzati támogatás után – most a 10 ezer lakos feletti városok és fővárosi kerületek energiaáremelkedés miatti támogatásáról döntött közel 44 milliárd forint értékben.

A települések anyagi helyzete, energiabeszerzési szerződéseik, alapvető intézményeik fűtési, világítási rendszere jelentősen eltérő. A támogatásért cserébe pedig mindenkitől takarékosságot kérünk, ezért az érintett önkormányzatok tervet készítettek a lehetséges energiamegtakarítási lehetőségekről.

Balla György miniszteri biztos és Láng Zsolt kormánybiztos tárgyalt a városi, illetve fővárosi helyhatóságokkal a megnövekedett rezsiköltségeikhez nyújtandó állami hozzájárulásról.

A biztosok mindenkivel tárgyaltak, aki elfogadta meghívásukat az egyeztetésre. Javaslatuk alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter 138 városi és 17 kerületi önkormányzat részére közel 44 milliárd forint támogatásról döntött, a települések listája elérhető a kormányportálon – közölte hétfőn este az MTI Országos Sajtószolgálatával a Miniszterelnökség.

45 posta újra kinyithatott hétfőn

A Magyar Posta Zrt. az önkormányzatokkal kötött megállapodások alapján 32 településen 45 posta szüneteltetését oldja fel, az érintett postahelyek január 2-án újra kinyithattak – közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.

A Magyar Posta Zrt. az MTI kérdésére közölte: a jogszabályi kötelezettségként előírt mintegy 1600 helyett országszerte 2233 posta áll az ügyfelek rendelkezésére.

A társaság még október végén jelentette be, hogy ideiglenesen szünetelteti 210 településen 366 postahivatal működését a háború és a szankciók okozta válság, az energiaárak radikális megemelkedése miatt.

A hétfői közleményben kiemelték, hogy a cég új vezetősége az elmúlt másfél hónapban intenzív és konstruktív egyeztetéseket folytatott a postahelyekről. Ahol a települések vállalták, hogy az adott posták üzemelésére vonatkozó szolgáltatásért előre meghatározott díjat fizetnek, ott megállapodás született a további működésről.

Az aktuálisan működő postákról a posta.hu weboldal postakereső menüpontjában lehet tájékozódni.

A lápi póc lett az év hala

A fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter napján lezárult év hala közönségszavazáson – közölte a szervezet elnöke vasárnap az MTI-vel.

Harka Ákos elmondta: a szervezet honlapján rendezett közönségszavazásra december 31-én délig 5805 voks érkezett, ennek alapján alakult ki a végeredmény.
A hazánkban őshonos, a Duna vízrendszerében élő, aprócska, mindössze 8-10 centiméterre növő lápi póc 50 százalékos eredményével jelentős különbségű győzelmet aratott – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a három jelölt közül a nagyobb folyóink gyorsabb szakaszain megtalálható selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) a voksok 12 százalékával lett a harmadik, míg a képzeletbeli ezüstérmet 38 százalékos támogatottságával a lassú folyószakaszokat és állóvizeket kedvelő csapósügér (Perca fluviatilis) érdemelte ki.

Az idei év halát jellemezve a társaság elnöke kifejtette: a magyar Vörös könyvben is szereplő, fokozottan védett lápi póc, amelynek eszmei értéke 250 ezer forint példányonként, a Kárpát-medencén kívül csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él. Jellegzetessége a sötéten foltozott barna szín, az oldalán húzódó rézvörös csík, a hosszú hátúszó és a lekerekített farokúszó. Táplálékát többnyire kisebb gerinctelen állatok, férgek, rákok, puhatestűek alkotják, de apróbb halakat is bekebelez.

Amint neve is elárulja, növényekkel benőtt, álló vagy lassan áramló vizek jelentenek igazi otthont számára. A faj egykor tömegesen élt hazánkban, ám a lápok és mocsarak lecsapolását követően visszaszorult azok maradékaiba, a tőzegfejtők gödreibe, valamint csatornákba – mutatott rá Harka Ákos megjegyezve: mivel mára nagyon megritkult, fennmaradásáról egy fajvédelmi program keretében Magyarországon mesterséges szaporítással és a szaporulat kitelepítésével gondoskodnak a szakemberek.

Zalában született 2023 újévi babája

Zalaegerszegen éjfél után 35 másodperccel született kisfiú lett az első újszülött 2023-ban az országban, az állami intézményekben.
A gyermek a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban jött a világra – közölte az intézmény szülészete vasárnap az MTI-vel.

A Závennek elnevezett kisfiú 48 centiméterrel, 2840 grammal, császármetszéssel jött a világra. A 34 éves édesanyjának ő a második gyermeke.

(A Zala Megyei Szent Rafael Kórház főbejárata. Fotó: a kórház hivatalos Facebook oldala)

Egy kisfiú, Zente lett az év első fővárosi újszülöttje 2023-ban a budapesti állami intézményekben.

A Péterfy Sándor Utcai Kórház-rendelőintézet tájékoztatása szerint Zente nulla óra 8 perckor született 3440 grammal és 55 centivel, természetes úton.
A kisfiú a család első gyermeke, édesanyja 21 évesen szülte – közölte a kórház az MTI-vel.

Emelkednek a balatoni horgászjegyárak

A balatoni horgászjegyárakban 2023-ban 25-30 százalékos áremelkedés lenne indokolt, azonban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. egy közvélemény-kutatást is alapul véve úgy döntött, hogy differenciáltan emeli az árakat – közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel pénteken.

Szári Zsolt kifejtette: 2022-ben nem változtak a balatoni horgászjegy árak. A közismert gazdasági körülmények miatt vált szükségessé 2023-ra az áremelés, amit az engedélytulajdonos életkora és a fogási esélyek szerint differenciáltak.

A jobb fogási esélyt biztosító jegytípusok (behúzós, általános, csónakos) árai nagyobb mértékben növekednek. A parti jegyek árai mérsékeltebben, átlagosan 16 százalékkal nőnek. Szintén kisebb mértékben emelkednek a 65 év feletti és az ifjúsági jegyárak, a gyermekjegy ára pedig változatlan marad – ismertette Szári Zsolt.

Új jegytípus a csónakos horgászjegy, ami valamivel drágább, mint a parti jegyek. Kedvezmény a 65 év felettieknek, az ifjúsági, valamint a 14 év alatti gyermekek számára, hogy nekik nem kell megvenniük a csónakos jegyet ahhoz, hogy 1500 méteren belül tudjanak nem lajstromozott vízi járműből horgászni. (Arról, hogy melyik engedély mire jogosít, a társaság honlapja, a www.balatonihal.hu közöl további információkat.)

A vezérigazgató közlése szerint még nem történt meg az éves elszámolás, de annyi tudható, hogy eredményes lesz a cég gazdálkodása. Szeptember végéig 78 ezer horgászjegyet értékesítettek, és hogy éves összesítésben a tavalyi évhez hasonló, illetve pár százalékkal magasabb lesz ez a szám. Mivel nonprofit cégről van szó, a tulajdonos állam nem vesz ki semmiféle osztalékot az eredmény után, a horgászjegyek eladásából fakadó bevételből állják egyebek közt a bér-, a haltelepítés vagy a halőrzés költségeit – tette hozzá.

Szári Zsolt nagy eredménynek nevezte, hogy több év után ismét ezer hektár fölötti tógazdasági háttérrel tudják biztosítani a balatoni haltelepítéseket. A nehézségek között említette a horgászhelyek fogyását, szűkösségét, és a csónakkikötők létesítésének nehézségeit. Említést tett arról, hogy Balatonudvariban sikerült vagyongazdálkodásba venni a helyi horgászok 70 férőhelyes csónakkikötőjét, megmentve ezzel attól, hogy magán vitorláskikötő váljon belőle.

A legnagyobb kihívások, amivel 2023-ban is szembe kell néznie a társaságnak, a klímaváltozás miatti időnkénti vízhiány a tógazdaságokban, a vízhőmérséklet emelkedése és a behurcolt fajok miatti halegészségügyi problémák, a térségben megforduló, napi 2,5 tonna halat fogyasztó kárókatonák visszaszorítása, valamint a törpeharcsa terjedése – összegezte a vezérigazgató.

Két évvel meghosszabbítják a falusi csokot

Két évvel meghosszabbítja a kormány a falusi csokot, így 2024 végéig igényelhető lesz az akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás a gyermeket nevelő családok részére – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Facebook-oldalán pénteken megjelent videóban.

Gyopáros Alpár elmondta: 2024. december 31-éig 2600 településen érhető el a meglévő ingatlanra vonatkozó felújítási és a bővítési lehetőség, és ugyanígy igényelhető az ingatlanvásárlást és a vásárolt ingatlan korszerűsítését segítő konstrukció.

A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra, hogy módosult az érintett települések listája. Vannak községek, amelyek a jelentős mértékű lakosságszám-növekedés miatt lekerültek a listáról, de vannak új falusi csokos települések is – közölte, hangsúlyozva: érdemes az új lista alapján tájékozódni.

Elmondása szerint az állami segítség már egy gyermekkel is számottevő, három gyermekkel pedig akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást jelent, amelyhez az eddigi kamattámogatott hitel szintén elérhető a jövőben is. Emellett továbbra is igényelhető az áfavisszatérítés lehetősége, amely akár ötmillió forinttal is segítheti a családokat – közölte.
Hozzátette: az áfa-visszaigénylés független a gyermekvállalástól, azaz minden falusi csokos településen házfelújításon gondolkozó családnak segítséget jelent.

Gyopáros Alpár tájékoztatása szerint a falusi csokon keresztül eddig több mint 36 600 család vidéki otthonteremtéséhez járult hozzá a kormány, csaknem 200 milliárd forint értékben.
Határozott szándék, hogy azon 1200 település jelenlegi köre, ahol az elmúlt három év alatt megállt a népességcsökkenés, tovább bővüljön – mondta a kormánybiztos. MTI

1 10 11 12 13 14 28