Újra járnak a vonatok Balatonmáriafürdő-Balatonszentgyörgy-Keszthely vonalon

A dél-balatoni vonalon a Balatonmáriafürdő-Balatonszentgyörgy-Keszthely vonalszakaszon ismét villanymozdonnyal közlekedhetnek a vonatok – tudatta a Mávinform szombaton az MTI-vel.

A korábbi közlés szerint felsővezeték-hiba miatt átmenetileg nem közlekedtek a vonatok a Keszthely-Balatonszentgyörgy és a Zalakomár-Balatonszentgyörgy szakaszon, az arra utazóknak jelentős késésekkel kellett számolniuk.

A legfrissebb információk szerint a Budapest-Keszthely közötti Balaton InterCity vonatok menetrendje fokozatosan állhat helyre.

Hozzátették, hogy továbbra is dízelmozdonyok továbbítják a Tópart InterCity vonatokat a Balatonszentgyörgy-Zalakomár vonalszakaszon, így a Budapest-Nagykanizsa között közlekedő Tópart InterCity vonatok menetideje még meghosszabbodik 30-50 perccel.

Az InterCity vonatok felár megfizetése nélkül igénybe vehetők a teljes vonalon – áll a közleményben.

Februárban 6526 gyermek született és 10 760-an haltak meg Magyarországon

Az előzetes adatok szerint 2023 februárjában 6526 gyermek született, és 10 760-an haltak meg. Az elmúlt 12 hónapban, 2022. január és 2023. február között a születések száma 7,2 százalékkal nőtt, a halálozásoké 14, a házasságkötéseké pedig 45 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.

Azt írták, februárban 6526 gyermek született, 7,2 százalékkal, 436 újszülöttel több az egy évvel korábbinál. 10 760-an haltak meg, 14 százalékkal, 1690 fővel kevesebben, mint 2022 februárjában. A természetes fogyás a 2022. februári 6360-nal szemben 4234 fő volt.

Közölték azt is, hogy februárban 1937 pár kötött házasságot, 45 százalékkal, 1584-gyel kevesebben, mint 2022 februárjában.

Tavaly március és 2023. február között 89 752 gyermek jött világra, 1,6 százalékkal, 1472-vel kevesebb a megelőző 12 havinál. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,55 volt a megelőző 12 hónapra számított 1,56-hoz képest. A KSH közlése szerint 132 590-en haltak meg, 15 százalékkal, 22 995-tel kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban.

A születések száma a halálozásokénál kisebb mértékben csökkent, ennek következtében a természetes fogyás 42 838 fő volt, ami 33 százalékkal alacsonyabb a megelőző 12 hónap 64 361 fős értékénél. Egy év alatt 61 519 pár kötött házasságot, 13 százalékkal, 9397-tel kevesebb a megelőző 12 havinál.

Ezer lakosra 9,3 élveszületés és 13,7 halálozás jutott. Az élveszületés 0,1, a halálozás 2,3 ezrelékponttal alacsonyabb volt a 2021. február-2022. januárinál, ennek következtében a természetes fogyás 2,2 ezrelékponttal, 4,4 ezrelékre mérséklődött.

Ezer élveszületésre 3,4 csecsemőhalálozás jutott, ami közel azonos a megelőző 12 hónap értékével. A házasságkötési arányszám 6,4 ezrelék volt, 1,0 ezrelékponttal kevesebb, mint az egy évvel korábbi időszakban – áll a KSH közleményében.

Súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben az éjszakai fagyok

Súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben az elmúlt napok mínusz 1, mínusz 7 Celsius-fokos éjszakái, és átmeneti melegedés után hétfőtől ismét visszatérnek az éjszakai fagyok, helyenként mínusz 5 Celsius-fok alatti értékek is előfordulhatnak – írta agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A honlapon közölt elemzésben azt írták: múlt héten pénteken többfelé 25 Celsius-fokot is mértek, majd több hullámban lehűlés érkezett, a sarkvidéki eredetű léghullám hétfőn zúdult be a Kárpát-medencébe, keddtől kezdve éjszakai fagyok alakultak ki, főleg szerdán, amikor a levegő nyugalomba jutott és leállt a szél. Az 5 centiméteres talajhőmérséklet jelenleg 5 és 8 fok között alakul.

(Fotó: archív. Füstöléssel védekeznek a fagy ellen egy gyümölcsösben, a Zala megyei Nagyrécsénél 2017. április 21-én. A településen hajnalban -2 Celsius-fokot mértek. MTI Fotó: Varga György)

Hozzátették: az elmúlt napokban az ország délnyugat-északkeleti tengelye mentén nagy területen hullott 20 millimétert meghaladó csapadék, északnyugaton és délkeleten esett kevesebb. A talajok felszín közeli része a csapadékkal érintett tájakon ismét megtelt nedvességgel, északnyugaton azonban kritikusan száraz maradt. A közepes és mélyebb talajrétegek azonban szinte országszerte jó vízellátottságúak.

Az elemzés szerint az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. „Az őszi búza szépen meg van bokrosodva, kezd szárba indulni. A repcén megjelent a virágkezdemény is, ezekben a kultúrákban az elmúlt napok fagyos éjszakái nem tettek kárt, ha a repcét meg is csípi a hideg, könnyen regenerálódik” – írták.

Hozzátették: a kajszi már Miskolc térségében is elvirágzott, errefelé az őszibarack a virágzás elején jár, az alma, a körte, a szilva, a cseresznye és a meggy is többnyire bimbós, Szeged környékén pedig már az őszibarack is túl van a virágzáson. Közölték: a gyümölcsösökben a mínusz 1, mínusz 7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak.

Miskolc térségében fagyvédelem nélkül a kajsziban nagy a fagykár, az őszibarackban egyelőre még nem látszik a mértéke. A még bimbós kultúrákban nem látható károkozás. A Szeged környéki őszibarack termelők közül sokan sikeresen védekeztek a fagykár ellen – írták.

(Fotó: archív. Füstöléssel védekeznek a fagy ellen egy gyümölcsösben, a Zala megyei Nagyrécsénél 2017. április 21-én. A településen hajnalban -2 Celsius-fokot mértek. MTI Fotó: Varga György)

A folytatásban átmeneti felmelegedés után újabb lehűlés érkezik és a jövő hét közepéig már csak 5 és 10 fok között alakulnak a maximum értékek. Hétfőtől várhatók ismét éjszakai fagyok, helyenként mínusz 5 fok alatti értékek is előfordulhatnak.

Csütörtökön és pénteken várható még csapadék, majd már csak szórványosan valószínű eső, zápor, a jövő héten ismét hózápor. Vasárnaptól keddig nagy területen lesz erős, többfelé viharos az északias szél. MTI

Mávinform: délutánig késések várhatók a Déli pályaudvarról induló és oda érkező vonatoknál

Felsővezeték-szakadás miatt késések várhatók a Déli pályaudvarról induló és oda érkező vonatoknál – közölte a Mávinform szerda reggel az MTI-vel.

A vonatközlekedés átszervezése folyamatban van – tudatta a Mávinform.

Délutánig is eltart a Déli pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti felsővezeték helyreállítása, emiatt továbbra is késések várhatók a Déli pályaudvarról induló és oda érkező vonatoknál – közölték.

Azt írták, a felsővezeték leszakadása miatt a Budapest-Győr-Hegyeshalom, a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa és a Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs vonalakon 20-40, esetenként 40-80 perccel nőhet a menetidő. Vonatkimaradásokra és rövidebb útvonalon közlekedő vonatokra is számítani kell – tették hozzá.

A torlódások és késések enyhítése érdekében az elővárosi S10-es, S12-es, S40-es, S42-es, Z30-as vonatok egy része a Déli pályaudvar helyett Budapest-Kelenföldre érkezik és onnan is indul. A távolsági személy-, sebes- és InterCity vonatok a Déli pályaudvarig közlekednek és onnan indulnak – tájékoztattak.

A közleményben kitértek arra is, hogy a BKK a vasúti jegyeket és bérleteket elfogadja a 139-es buszon Kelenföld vasútállomás és a Déli pályaudvar között. A Tárnok-Érd-Budapest közötti Volánbusz helyközi járatokon elfogadják az érvényes vasúti menetjegyeket és bérleteket – tudatták.

KSH: 528 000 forint volt a januári bruttó átlagkereset

2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb (867 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (349 700 forint). A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 502 900 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 505 600, a költségvetésben 489 800, a nonprofit szektorban 513 600 forintot tett ki, ami 18,2, 15,3, illetve 14,0 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 363 900 forintot ért el, 16,1, illetve 16,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 543 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 361 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 300 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,3, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 16,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. MTI

Az önkormányzatok 4,4-esre értékelik a rendőrséget egy 5 fokú skálán

Az önkormányzatok egy 5 fokú skálán 4,4-esre értékelik a rendőrség tevékenységét – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. Rétvári Bence elmondta, ez annak a 16 pontos kérdőívnek a válaszaiból derül ki, amelyet 1338 önkormányzat juttatott vissza 2022-ben a rendőrséghez.

A rendőrség négyévente méri fel ily módon az önkormányzatok tevékenységükről alkotott véleményét – tette hozzá.

(A Nagykanizsai Rendőrkapitányság épülete)

A bűnmegelőzési munkát 4,5-re, a telefonos segélynyújtást 4,6-ra, a felderítést 4,3-ra, a közlekedés kezelését 4,36-ra, a civil szervezetekkel, polgárőrséggel való kapcsolattartást 4,7-re értékelték a települések – ismertette az államtitkár.

A politikus azt mondta: a jó eredmény annak is köszönhető, hogy az elmúlt 12 évben a jogalkotásnak és a rendőrség megerősítésének köszönhetően csaknem harmadára csökkent a bűncselekmények száma. Míg 2010-ben 447 ezer, addig az elmúlt évben csupán 154 ezer bűncselekmény vált ismertté – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a jövőben is javítani kívánja a kormány a rendőrök megélhetését, így szeptemberben 49 milliárd forint, jövő januárban pedig további 32 milliárd forint jut az állomány béremelésére.

Rétvári Bence közölte: az intézkedések nyomán a francia Ipsos felmérése szerint Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa. A felmérés szerint miközben a svédek 58 százaléka, a belgák és a hollandok 20 százaléka, a németek 15 százaléka tart attól, hogy bűncselekmény áldozatává válik, Magyarországon ez az arány 4 százalék. MTI

Feloszlatta magát Pacsa képviselő-testülete

Rendkívüli testületi ülésen, a képviselők többségének javaslata és szavazata alapján feloszlatta magát Pacsa képviselő-testülete – tájékoztatta a zalai város jegyzője csütörtökön az MTI-t.

Benedek Karolina a Zalai Hírlap információját megerősítve közölte: a független polgármesterrel együtt héttagú, szintén függetlenekből álló testületből öten szavaztak kedden az önfeloszlatás mellett.

Indoklás nem hangzott el, a kezdeményezők csupán arra hivatkoztak, hogy a városvezető nem fejleszti a települést és nem működik együtt a képviselőkkel.

A jegyző jelezte: a második ciklusban, vagyis kilenc éve együtt tevékenykedő képviselő-testületben minden döntést egyhangúlag fogadtak el.

Eddig nem merült fel, hogy ne tudnának együttműködni, és a fejlesztésekre is egyéb példák mellett a polgármester megemlítette a 75-ös főút városon átvezető szakaszán a közelmúltban végzett egymilliárd forintos felújítást.

Az 1700 lakosú zalai város helyi választási bizottsága várhatóan két héten belül ül össze, hogy az időközi választás időpontjáról határozzon – tette még hozzá Benedek Karolina.

Országos húsvét előtti élelmiszer-razzia indult

Az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Nobilis Márton március 14-től rendelte el az országos tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést – tudatta a tárca kedden az állami hírszolgálattal.

Az AM közleményében azt írták: az ellenőrök többek között fokozottan vizsgálják majd a tojás és az édesipari termékek forgalmazását, míg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumában sonkákat, hidegkonyhai készítményeket, valamint tojásfestékeket vizsgálnak majd.

A közlemény szerint Nobilis Márton kiemelte, több évtizedes hagyománya van már a szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzéseknek. A tavaszi akció célja, hogy mind a felkészülési időszak, mind a húsvéti ünnepek zavartalanul teljenek, kizárólag biztonságos termékek kerüljenek a családok asztalára.

Ennek érdekében idén is elrendelte az országos célellenőrzést, mely március 14-től egész húsvét hétfőig, azaz április 10-ig tart majd – tették hozzá.

Megjegyezték, hogy az akciót a Nébih koordinálja, a végrehajtásában a hivatal, valamint a vármegyei kormányhivatalok szakemberei vesznek részt. Az ellenőrök élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyeket egyaránt felkeresnek, és kiemelten vizsgálják majd olyan jellegzetes termékkörök forgalmazását, mint a sonka, az étkezési tojás, a hidegkonyhai készítmények, az édesipari termékek, a zöldségek, a gyümölcsök, a borok és az alkoholos italok.

Természetesen laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül. A Nébih laboratóriumaiba pácolt, füstölt, nyers sonkákat, hidegkonyhai készítményeket (például majonézt, tojást tartalmazó salátákat, sonkatekercseket), valamint tojásfestékeket ellenőriznek majd – hangsúlyozta Nobilis Márton.

A magyar családok számára fontosak az ünnepek, a hagyományok, melyek szerves része a vendéglátás, a terített asztal – emlékeztetett az államtitkár. Ezzel összhangban a szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés egészen a húsvéti időszak végéig tart, hogy a megnövekedett forgalom mellett is kizárólag biztonságos termékek kerüljenek a fogyasztókhoz – áll az AM közleményében. MTI

Egyre több az influenzás, Zalában van a legkevesebb beteg

A múlt héten több mint 65 ezer embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) heti jelentésében, csütörtökön.

Azt írták: az év nyolcadik hetében 295 600-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 65 300 embernél influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak.

Utóbbiak közül a betegek 43,7 százaléka gyerek, 29,2 százaléka 15-34 éves felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 20,1 százaléka, 7 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki.

A múlt héten 16 közigazgatási területen nőtt, egy területen csökkent (Nógrád) és három területen (Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom) nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Békés, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, a legkevesebb Pest, Nógrád és Vas vármegyében.

Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról tizenhat jelentés érkezett kilenc területről; a fertőzés jellemzően óvodákat, iskolákat érintett.

Az NNK laboratóriumába a múlt héten 295 betegtől érkezett légúti minta. Az orvosok által beküldött 153 légúti mintából 92-nél az influenza valamelyik típusát, nyolc esetben koronavírust, 11 betegnél a légúti óriássejets vírust (RSV) mutattak ki.

Kórházba 315 embert vettek fel a múlt héten súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 43-nál volt szükség intenzív ellátásra. A 315 beteg 29,8 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb, 41,9 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt. A kórházi ápolást igénylő betegek közül 70 embernél az influenzavírus, 59-nél a SARS-CoV-2 és 43-nál az RSV állt a megbetegedések hátterében.

Az RSV-pozitív betegek 65,1 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb, a koronavírus-fertőzöttek 76,3 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt. Influenza okozta megbetegedést valamennyi korosztályban diagnosztizáltak – tudatták. MTI

Az NKK jelentéséből kiderült, hogy országosan Zala Vármegyében fordultak a legkevesebben influenza-jellegű tünetekkel orvoshoz.

1200 embert bocsát el a Magyar Posta

A Magyar Posta elbocsátja 1200 munkavállalóját – közölte a csoportos létszámleépítésről szóló döntést a cég az MTI-vel kedden.

Azt írták, a létszámcsökkentés a szolgáltatási színvonalat nem érinti, a társaság célja továbbra is az, hogy az ország minden pontján magas minőségű szolgáltatásokat nyújtson lakossági és üzleti partnerei számára egyaránt.

Hozzátették, a Magyar Posta által korábban meghirdetett új posta partneri program lehetőséget biztosíthat arra, hogy az érintett dolgozókat a szerződött partnereknél foglalkoztassák tovább, de a vállalat együttműködik a kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős szervezeteivel is annak érdekében, hogy segítse a minél gyorsabb elhelyezkedést.

Ismertették, a vállalat tavaly novemberben kinevezett új vezetésének kiemelt feladata a szervezet hatékonyságának növelése, a modern és 21. század követelményeinek megfelelő üzletmenet és szolgáltatási színvonal kialakítása.

„Az Európát sújtó és elhúzódó szankciós energiaválság azonban egyre nehezebb gazdasági környezetet teremt, amely hasonlóan a bel- és külföldi nagyvállalatokhoz, a Magyar Posta tevékenységére is egyre inkább kihat” – áll a közleményben.

Hangsúlyozták, annak érdekében hozta az újabb kényszerű döntést a cég vezetése – mint az ország legnagyobb postai és pénzügyi szolgáltatója, valamint csomaglogisztikai vállalata -, hogy a jelenlegi szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is meg tudja őrizni működésének stabilitását. MTI

1 8 9 10 11 12 28