Januártól drágulnak a Magyar Posta levélfeladásainak díjai

Ismét árat emel a Posta.

A Magyar Posta az elmúlt időszak változó környezete és nehéz gazdasági helyzete mellett is a már korábban megszokott, magas színvonalon látta és látja el feladatait. A Társaság célja, hogy a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően továbbra is hatékonyan, a 21. századi ügyfélelvárásoknak megfelelően végezze tevékenységét úgy, hogy az ország minden pontján a jogszabályoknak megfelelő, minőségi és ügyfélközpontú szolgáltatást biztosít.

  1. január elsejétől a Magyar Posta által alkalmazott levélfeladási díjak minimálisan, infláció alatti mértékben változnak.
(Fotó: archív. Az Ady Endre utcai 1-es számú postahivatal Nagykanizsán)

A lakosság által leggyakrabban használt 50 gramm alatti tömegkategóriákban a díjak a következők szerint alakulnak: a belföldi elsőbbségi levél díja 30 Ft-tal, 300 Ft-ról 330 Ft-ra, míg a szintén belföldi nem elsőbbségi levél díja 20 Ft-tal, 210 Ft-ról 230 Ft-ra változik. Ezzel a Magyar Posta levélfeladási díjai régiós viszonylatban továbbra is a legalacsonyabbak közé fognak tartozni.

A többletszolgáltatások tarifái esetében a papíralapú feladásoknál az ajánlott többletszolgáltatás díja 60 Ft-tal, a tértivevény többletszolgáltatás díja pedig 45 Ft-tal változik.

Továbbra is kedvező díjjal lesznek elérhetők az elektronikus adattal feladott ajánlott és tértivevényes levélküldemények: előbbi tarifája 55 Ft-tal, utóbbi díja 40 Ft-tal módosul.

A díjszabást érintő további részletekről, díjakról a Posta honlapján található Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételekből (PSZ ÁSZF) tájékozódhat.

A levélfeladási szokások tekintetében kiemelhető, hogy a Magyar Posta évente közel 450 millió levelet kezel, amelynek nagy részét, mintegy 90%-át továbbra is az üzleti partnerek adják fel. A lakosság által feladott levelek mennyisége alacsony, átlagosan évente mindössze 1-2 levelet ad fel egy magánszemély. (Forrás: MTI/OTS)

Decembertől 266.800 forint lesz a bruttó minimálbér

Így is nagyon kis alacsony lesz a magyar bruttó minimálbér.

A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást – tájékoztatta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium az MTI-t hétfőn.

A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500 forintot, a garantált bérminimum 89 500 forint tett ki.

A minimálbér és garantált bérminimum összegének jelentős, 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése jelentős mértékben hozzájárul a családok megvédéséhez, a reálkeresetek növeléséhez – közölték.

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által aláírt megállapodás ennek megfelelően is hangsúlyozza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelése szociális indíttatású, célja, hogy folytatódjon a legalacsonyabb keresetűek bérének felzárkózása.

A felek által aláírt dokumentum ajánlásként fogalmazza meg, hogy a vállalkozások az általános béremelés során – figyelembe véve a 2024-re prognosztizált inflációt – törekedjenek a bérek reálértékének növelésére.

A megállapodás mindezek mellett azt is rögzíti, hogy a felek tárgyalást kezdenek a minimális bérek rendszere megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a kötelező legkisebb bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket, valamint azt, hogy a felek elkötelezettek a kollektív szerződéskötés ösztönzésében – tudatta hétfőn az állami hírszolgálat.

Hadgyakorlat: Zala felett is dübörögnek a Gripenek

Kiképzési repüléseket hajtanak végre a Gripenek az Adaptive Hussars 23 többnemzeti országos hadgyakorlat keretében, emiatt Zalában és három északkeleti vármegyében is nagyobb zaj- és hanghatás várható – közölte a honvedelem.hu péntek délután.

Azt írták: a hadgyakorlat keretén belül november 13-17-én a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár kijelölt állománya JAS-39 Gripen típusú vadászgépekkel kiképzési repüléseket hajt végre Sármellék, Zalaapáti, Zalavár, Alsópáhok, Zalaszabar, Zalakomár, Hévíz, Zalakaros, Pacsa, Zalacsány, Kehidakustány és környékén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye térségében.

Ezekben a régiókban a megszokottól eltérő, nagyobb zaj- és hanghatás várható – jegyezték meg.

Közölték azt is, a Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát. MTI

Aki nem teljesíti a CSOK feltételeit, súlyos milliókat kell fizetnie utólag

Jobban jár a mostani CSOK-konstrukcióval, aki nem vállal gyermeket.

Még nem jelent meg a jogszabály a CSOK Pluszról, de az eddigi hírek alapján a következőket biztosan tudni lehet már most is az új családtámogatási rendszerről és arról, mi vár azokra az adósokra, akik nem teljesítik a szerződésben foglaltakat.

Jobban jár a mostani CSOK-konstrukcióval, aki nem vállal gyermeket, viszont azoknak a hitelkérelmezőknek, akik 2-3 gyermeket szeretnének, a CSOK Plusz lesz az ideálisabb. Igazán nagy dilemma elé az egy gyerekes családokat állította a kormány, hiszen az ő helyzetük attól függ, mennyi hitelt szeretnének felvenni és mennyiért vásárolnak ingatlant. De mi történik, ha mégsem teljesíti egy pár a CSOK-kérelemben vállaltakat?

A büntetések változnak majd?

„A bankok egy képlet szerint határozzák meg a piaci kamatot az állampapír hozama alapján – ebből kalkulálják ki a büntetést, amennyiben valaki nem teljesíti a CSOK-feltételeit. 2023 végéig a régi CSOK-nál a büntetőkamat 12,7%, tehát, ha valaki felvesz 50 millió hitelt 3 vállalt gyerekre, de egy gyermek sem születik meg, akkor a tizedik év végén több mint 30 millió forint lesz a büntetése. A falusi CSOK-nál jövőre változik a büntetés mértéke: akik 2024-től veszik fel a CSOK-hitelt (a falusi CSOK mellé) 9,59% kamattal kell számolniuk. Ebben az esetben is több mint 20 millió forint lenne a büntetés, ha valaki 3 utódot vállal és 10 év után eggyel sem bővül a család.“ – részletezi Valkó András jelzáloghitel- és babaváróhitel specialista, a hitelesandras.hu hitelszakértő oldal alapítója.

Egyelőre a kormány nem hozta nyilvánosságra, hogy az új CSOK-nál milyen büntetési tételek lesznek, de nagyon valószínű, hogy a magas összegek miatt lesz egy büntetési plafon, mint a jelenlegi CSOK támogatásnál – ez jelenleg évi 5% –, ami maximalizálja a büntetési kamatot. Aki sok gyermeket tervez vagy nem biztos abban, mekkora családot szeretne, mindenképp számoljon ezzel a büntetési tétellel!

Újratervezés gyermek nélkül

Méltányossági kérelem beadására valószínűleg később is lesz lehetőség, ahogy eddig is. Orvosi papírral kell igazolni, hogy miért nem született a családban gyermek, illetve az államilag támogatott lombikprogramban való részvételéről szóló papírokkal lehet méltányosságot kérni a Magyar Állam Kincstártól. Tehát, ha biológiai, fizikai oka van annak, hogy a vállalt utódok nem születtek meg, akkor van lehetőségünk méltányosságot kérni, ha azonban a pár meggondolta magát, és mégsem szeretnék bővíteni a családot, akkor ki kell fizetniük a büntetést.

Válás esetén több megoldás is lehetséges

„Az a legtisztább és legpraktikusabb, ha a pár értékesíti az ingatlant, amelynek árából visszafizetik az adósságot, a fennmaradó pénzt pedig elosztják egymás között. Ha valamelyik fél szeretné megtartani az ingatlant, akkor kivásárolhatja a másikat, de csak akkor viheti tovább a hitelt egyedül, ha a bank engedélyezi. A bank felé jelezni kell, hogy szerződésmósodítás keretén belül az egyik fél maradna az adós, és a másik tagot engedjék ki az adóskörből, de a bank megakadályozhatja ezt a folyamatot, ha úgy látja, az adós részéről nem lenne biztosított a maradék hitel visszafizetése. Ilyen esetben lehet szó adóscseréről, vagyis a kilépő fél helyett egy másik adóstársat kell bevonni, aki hitelképes.“ – tanácsolja Valkó András.

Újra lehet igényelni válás után a CSOK-ot?

Ha vállal a házaspár gyermeket, ám nem születik baba és kifizetik a CSOK-ot, valamint a hozzá tartozó a büntetést, akkor van lehetőség arra, hogy újra igényeljék a támogatást együtt, vagy később az új társukkal. Ezzel ellentétben a falusi CSOK-ra más vonatkozik: ezt a hiteltámogatást csak egyszer lehet igénybe venni, és ha visszafizette a család, akkor sem lehet újraigényelni. A CSOK Pluszról még nem tudjuk biztosan, hogyan szabályozzák majd az újrafelvételt, de várhatóan az új csalástámogatási rendszerben is lesz erre lehetőség.

„Arra számítunk, hogy a különbözetet is fel lehet majd venni, tehát aki eddig csak 15 millió támogatásra volt jogosult és az új CSOK-nál, már 30 milliót is kaphat, utólag igényelheti majd a nagyobb összeget a jóslatunk szerint, hiszen most is ad erre lehetőséget a jogszabály. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy ha az adós még nem fizette vissza a korábbi kamattámogatást, akkor a különbözetet felveheti új ingatlancélhoz, ha például nagyobb ingatlanba szeretne költözni vagy hozzáépítene a meglévő házhoz. Ez a hitelezési folyamat eddig is jól működödött, ezért gondolom, hogy nem fogják megváltoztatni a CSOK Plusznál.“ – teszi hozzá a hitelszakértő.

A speciális, egyedi eseteknél különösen fontos, hogy tapasztalt hitelszakértőtől kérjünk tanácsot, aki részletesen ismeri a friss jogszabályokat és átlátja az új lehetőségeket.

21 százalékkal kevesebb lakás épült idén, mint tavaly ilyenkor

Folytatódó visszaesés a lakásépítésben.

Az idei első három negyedévben 10 808 új lakás épült, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 29 százalékos visszaesés történt, 3234 lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma a múlt év január-szeptemberéhez képest.

építkezés

A vállalkozások által épített lakások száma 22, a természetes személyek által építtetetteké 16 százalékkal esett vissza 2022 első kilenc hónapjához mérten. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található.

A saját használatra épített lakások aránya 38, az értékesítési célra építetteké 60 százalék volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,0 négyzetméterrel, 97,8 négyzetméterre nőtt.

Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63 százalék), a legkevésbé Pest régióban (1,6 százalék). Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19, a Dunántúlon 13, Alföld és Észak nagyrégióban 36 százalékos volt.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 első három negyedévében. Az új lakások 34 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39, a többi városban 43, a községekben 49 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67 százalék). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50 százalékkal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is.

A nagyrégiók szintjén a tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 43, a Dunántúlon 47, Alföld és Észak nagyrégióban 31 százalékos volt. 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43 százalékkal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. MTI

Dobrev Nagykanizsán: a miniszterelnök „kisgömböcként” viselkedik, aki az „algömböceivel” együtt mindent bekebelezett

Nagykanizsán járt Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje.

Olyan szociáldemokrata államot szeretnénk, ahol a döntéseknek arcuk van, ehhez pedig erős önkormányzatokra van szükség, amelyek megfelelő forrásokkal és döntési jogkörökkel rendelkeznek – jelentette ki Dobrev Klára pénteken Nagykanizsán.

A Demokratikus Koalíció (DK) árnyék-miniszterelnöke a párt árnyékkormányának önkormányzati és fejlesztéspolitikai programját bemutató, a párt több politikusát is felsorakoztató fórumán azt mondta: amikor az önkormányzatokról van szó, „akkor a saját szabadságunkról, jövőnkről beszélünk”. Úgy fogalmazott: az egyik legfontosabb feladata, hogy elmondja, mire számíthat Magyarország tízmillió polgára a DK kormányra kerülése esetén a szociáldemokrata fordulattól. Ezért járják az országot és ismertetik a programjukat, „amire a Fidesznek sosem volt bátorsága”.

Kijelentette, hogy a miniszterelnök „kisgömböcként” viselkedik, aki az „algömböceivel” együtt mindent bekebelezett, mindenre kiterjesztette a hatalmát, az egészségügytől az oktatáson, turizmuson, telekommunikáción át a közbeszerzésekig. Mindeközben nem érdekli, tízmillió magyar hogyan él az országban, és nem lett jobb, sőt rosszabb lett a központosítással az oktatás, az egészségügy vagy bármi, amit elvettek az önkormányzatoktól – vélekedett Dobrev Klára.

Hozzátette: „az önkormányzati rendszer szétverésének a drámája”, ha nem helyben, hanem Budapesten döntenek a helyi fejlesztésekről, de ha az emberek saját maguk dönthetnek a sorsukról, sokkal erősebbek lesznek, akárcsak az önkormányzatok.

„Ha valamitől retteg Orbán, az erős önkormányzatoktól, az erős emberektől”, mert ő addig erős, amíg az embereket gyengéknek tartja. Újbudát és a bíróság által felfüggesztett vasútfejlesztést példaként említette arra, hogy tisztességtelen az olyan kormány, amelyik nem veszi figyelembe az emberek érdekeit. Alapelv, hogy „erős önkormányzat teszi erőssé az országot”, ezért a DK árnyékkormánya vissza fogja adni a szükségtelenül elvett feladatokat és forrásokat, „hogy erős közhatalommal tudják képviselni az embereket”, akik számonkérhetik, hogy mi történik a településükön – jegyezte meg a DK miniszterelnök-jelöltje.

Arra is kitért, hogy a szociáldemokrata kormány hatalomra jutása esetén megemeli az állami, önkormányzati szférában dolgozók bérét, mert ma „az állam nem fizeti meg a saját alkalmazottait”, akik tízmillió ember igényét szolgálják. Bevezetik az európai minimálbért, mert az Európai Unió is rájött, hogy nem lehet gazdag országot építeni olcsó munkaerővel, továbbá megerősítik a szakszervezeteket, mert ahol ezek erősek, ott magasabbak a bérek is – hangoztatta.

Dobrev Klára azt is kijelentette: Magyarország az EU egyik legkorruptabb és egyben legszegényebb országa; ma már nem az a kérdés, hogy utoléri-e Ausztriát, hanem hogy Románia után Bulgária is mikor hagyja le gazdasági fejlettségben. Csatlakozni kell az európai ügyészséghez, hogy a közös kasszába senki ne nyúljon bele többé – vélekedett.

A tisztességes elszámolás az egyik alapja annak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, a szociáldemokrata kormány pedig pár hónap alatt hazahozná az eddig elmaradt európai forrásokat. Minden fejlesztéspolitikai döntést felül fognak vizsgálni, és csak az kaphat a jövőben pénzt, aki a közös célokat szolgálja, nem az egyéni gazdagodást – sorolta a DK politikusa. MTI (Fotók: DK – Facebook Live)

Országszerte több mint ezer diák vett részt haditorna versenyeken, az elsőt a zalaszabari Zobori Élményparkban rendezték

Kellenek a katonák a seregbe.

Csaknem 260 iskolából összesen 340 csapat, ezernél több diák vett részt az idei Országos Haditorna Verseny őszi vármegyei fordulóin. A legjobbak jövő tavasszal mérhetik össze rátermettségüket és tudásukat az országos döntőben – írta a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Facebook-oldalán kedden.

Azt írták: idén nyolcadik alkalommal hirdette meg a Honvédelmi Minisztérium a versenyt. A regionális fordulókat idén is a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága szervezte meg.

(A 16. Göcseji Harci Túrára szeptember közepén a zalaszabari Zobori Élményparkban került sor. Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook. Fotó: Gergely Szilárd)

Az idei első vármegyei fordulót szeptember 14-én Zalaszabaron Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke nyitotta meg. Azóta minden vármegyében és Budapesten is lezajlottak a regionális versenyek, több helyen is rekordszámú nevezéssel: számos vármegyében a húszat is meghaladta az induló csapatok száma.

A legtöbb Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében állt rajthoz, ahol a Sóstói Múzeumfaluban megrendezett versenyen 28 csapat vett részt – írták.

Hozzátették: a rendszeresen induló iskolák mellett idén számos újabb intézmény indított csapatot a versenyen.

Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság – amely a toborzásért felelős alakulat – a versenyeken nemcsak a lebonyolításért felelt, katonáik tájékoztatták a fiatalokat arról is, milyen lehetőségeket kínál nekik a Magyar Honvédség, legyen szó akár továbbtanulásról, akár szolgálatvállalásról. MTI

Agrárminisztérium: lesz elég tűzifa

Megfelelő mennyiségben és minőségben is rendelkezésre áll a tűzifa.

Megfelelő mennyiségben és minőségben is rendelkezésre áll a tűzifa; az állami erdészeti társaságok továbbra is prioritásként kezelik a lakosság tűzifa igényét és folyamatosan szolgálják ki a vevőket – közölte Nagy István agrárminiszter közleményében, amelyet az Agrárminisztérium vasárnap juttatott el az MTI-hez.

A miniszter kiemelte, a tavalyi évet megelőző időszakra jellemző átlagos nagyságú a tűzifa iránti kereslet. Az állami erdészeti társaságok felkészültek és megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre áll náluk a lakosság, illetve a szociális tüzelőanyag-program részére a tűzifa – tette hozzá.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy a tavalyi évben a hatósági áras tűzifa program rendkívüli és átmeneti veszélyhelyzeti intézkedés volt, amelyet a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválság indokolt. Idén a kormány nem indította el a programot, de a maximált áras lehetőség feltételeihez hasonló feldolgozottsági fokú tűzifa továbbra is közvetlenül az állami erdészeti társaságoktól szerezhető be a legkedvezőbb kondíciókkal, bizonyos helyeken akciók mellett.

Hangsúlyozta, nincs tűzifahiány, nincs sorban állás, minden állami társaságnál nagyobb készletek állnak rendelkezésre, amelyek árairól a társaságok honlapjain lehet tájékozódni. Az árakat jelenleg a piac határozza meg.

Nagy István elmondta, az erdőgazdálkodók és a tűzifa kereskedők árképzésének összehasonlításánál fontos látni az eltéréseket is. Az állami erdészeti társaságoktól döntően alacsonyabb feldolgozottságú tűzifát alapvetően alacsonyabb egységáron lehet beszerezni. Ezzel szemben pedig a tűzifa-kereskedők által kínált magasabb feldolgozottságú, kuglizott, vagy éppen hasított fa magasabb egységárakon vásárolható – húzta alá a miniszter.

Nagy István felhívta a figyelmet a Szociális Tűzifaprogramra, amely az 5000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A kezdeményezés keretében idén 2300-2400 településen mintegy 200 ezer háztartáshoz jut el a tűzifa 2024. február közepéig, amihez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít. Jó hír, hogy szeptember végén a szociális tűzifa kiszállításának mértéke már meghaladta a 60 százalékot.

A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt 12 év időszaka alatt az állami erdészeti társaságok több mint másfél millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára. MTI

Egy nagykanizsai cég megoldást ajánl a debreceni akkumulátorgyár vízfelhasználási problémáira

A Planet expón is bemutatta termékét a nagykanizsai székhelyű Hidrofilt Kft.

Ha megépül az összes magyarországi akkumulátorgyár, akkor azok az európai akkumulátorigények húsz százalékát fogják kielégíteni – jelentette ki a korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnöke szombaton Debrecenben.

Áder János a Mathias Corvinus Collegium helyi képzési központjában középiskolásoknak tartott fenntarthatósági témájú előadásában emlékeztetett: a közlekedés az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó és magas klímalábnyomú ágazat, ennek zöldítésére indított európai kezdeményezés értelmében 2035-től csak elektromos autókat lehet majd forgalomba helyezni az Európai Unióban.

Jelenleg negyven akkumulátorgyár épül Európában, a várható akkumulátorigények nagyobb részét, húsz százalékát Magyarországról, nyolcvan százalékát például a Lengyelországban, Svédországban, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Németországban épülő üzemekből fogják kielégíteni – közölte a korábbi államfő, megjegyezve: szinte nincs olyan autógyártással foglalkozó európai ország, ahol ne építenének ilyen akkumulátorgyárakat.

Emlékeztetett, Magyarország 1990-ben még egyetlen személyautót sem gyártott, ma pedig az iparág húzóágazat, 150 ezer embernek ad munkalehetőséget. A versenyképesség, a munkahelyek megőrzése és a technológiai verseny szempontjából nem kérdés, milyen fontos az autógyártás, ha ebben versenyben akar maradni az ország, akkor vagy máshonnan vásárol akkumulátort, vagy helyben gyártja le a szükséges mennyiséget – mondta.

Áder János a kínai CATL akkumulátorgyár építését kísérő helyi aggodalmakra kitérve azt mondta, a vegyipartól az atomenergiáig minden üzemnek kötelező a szigorú környezetvédelmi szabályok és az uniós előírások betartása. Aki megsérti ezeket, meg kell büntetni, ismételt szabályszegésnél a gyárat be kell zárni, „ez kormányzati és hatósági feladat” – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök. Arra a kérdésre, hogy a kínai cég biztonságos-e, Áder János emlékeztetett: a CATL nemrégiben a németországi Türingiában felépített, kisebb kibocsátású üzemének átadásakor a tartományi miniszterelnök és a zöldpárti környezetvédelmi miniszter a gyárat az évtized legfontosabb és legígéretesebb beruházásának minősítette.

„Ha a németeknek jó ez technológia, ha a környezetvédelmi szabályok betartatását nem látják problémának, és ráadásul egy zöld környezetvédelmi miniszter üdvözli az építést, akkor érdemes elgondolkodni, hogy nekünk miért kellene egy ilyen technológiáról lemondani” – fogalmazott Áder János.

A KBKA kuratóriumi elnöke a döntéshozók figyelmébe ajánlott egy olyan magyar cég által fejlesztett technológiát, amely megoldást nyújt a debreceniek vízzel összefüggő kétségeire az épülő akkumulátorgyárral összefüggésben. Áder János közölte: a múlt heti Planet expón is bemutatta termékét a nagykanizsai székhelyű Hidrofilt Kft. A cég az akkumulátorgyár vízellátását meg tudná védeni úgy, hogy nem szükséges igénybe venni a debreceni ivóvíz bázist. Ezzel a módszerrel meg lehet tisztítani a szennyvizet, ami biztosítja a gyár vízigényét.

A volt köztársasági elnök hangsúlyozta: a csapvíz csak az ott dolgozók ellátását biztosítaná. A volt államfő utalt arra, ha Magyarország nem építi meg az akkumulátorgyárait, akkor 2035-től az itt gyártandó autókba máshonnan kell majd megvenni az akkumulátort, másképp nem gördülhet le ilyen jármű a gyártósorról. MTI

Áder Nagykanizsán: az emberi tevékenység a klímaválság okozója

Nagykanizsán járt a volt köztársasági elnök.

A klímaválság összefügg az emberi tevékenységgel, az elmúlt 150 évben tapasztalt fosszilisenergia-felhasználással, mindezek következményeit pedig a bőrünkön érezzük – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök kedden Nagykanizsán.

A korábbi államfő a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a nagykanizsai, vajdasági és erdélyi óvodák részvételével zajlott, Erasmus+ program KULCS – Kompetenciák, utak, lehetőségek nemzetközi csapatmunkában elnevezésű projektjének zárókonferenciáján beszélt fenntarthatósági kérdésekről.

Kifejtette: az elmúlt ezer évben csökkenő hőmérséklet jellemezte a világot, de az ipari forradalom kezdete óta – a fosszilis energiafajták nagyarányú használata miatt – megfordult ez a tendencia. A szén, az olaj, a gáz felhasználása okán az utóbbi 150 évben folyamatosan növekszik a légkör szén-dioxid-szintje, ezzel párhuzamosan pedig a földfelszíni átlaghőmérséklet is emelkedik.

(A fotó illusztráció. Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Czepek Gáborral, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával beszélget a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón a Hungexpo Budapesti Kongresszusi és Kiállítási Központban 2023. szeptember 29-én. MTI/Illyés Tibor)

Áder János arról is beszélt, hogy a népességrobbanás döntően meghatározza azt a világot, amelyben élünk, és meglehetősen súlyos következményekkel jár, hogy „elképesztő mértékű a népességrobbanás”. Míg Európában – Ferenc pápa szavaival – demográfiai tél van, addig főként Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában 60 év alatt hat-nyolcszorosára nőtt a lakosság száma.

A föld mintegy 8 milliárd lakójának jelenleg már több mint a fele városokban él, az urbanizáció következményeként 2050-re pedig már három emberből kettő városlakó lesz. Mindez együtt jár a – 80 százalékban szén-, olaj- és gázalapú – energia, valamint a víz felhasználásának növekedésével. Nagyjából 10 milliárd lesz 2050-re a föld népessége, ez plusz kétmilliárd a jelenlegihez képest. De akkorra az emberiség fele vízhiányos régiókban fog élni – ismertette a korábbi államfő.

Felidézte, hogy a 2015-ben kötött párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a hőmérsékletemelkedés, ennek ellenére minden esztendőben tovább nőtt a földfelszíni hőmérséklet. Magyarországon már a két fokot is meghaladta ez a változás, Európa egyik legérzékenyebb régiójaként pedig sokkal drámaibban érezhetőek itt az éghajlatváltozás következményei.

Áder János nemzetközi példákkal is érzékeltette, hogy az Alpokban a hóhatár csökkenése, az óceánokon és tengereken a felszíni vízhőmérséklet emelkedése, vagy akár a kiterjedt erdőtüzek milyen súlyos következményekkel járnak. Hozzátette, hogy a kutatók megállapítása szerint a víz körforgásának felgyorsulása is okozza az időjárási szélsőségek kialakulását. Ez például idén Kínában, Indiában, Líbiában, Szlovéniában, Görögországban és Kanadában is jelentős károkat okozott.

(Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke fenntarthatósági témájú előadást tart a nagykanizsai, vajdasági és erdélyi óvodák részvételével zajlott, Erasmus+ program KULCS – Kompetenciák, utak, lehetőségek nemzetközi csapatmunkában elnevezésű projekt zárókonferenciáján a nagykanizsai a Medgyaszay-házban 2023. október 3-án. MTI/Katona Tibor)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt bemutatva a korábbi köztársasági elnök elmondta: több mint öt évvel ezelőtt indult a tevékenységük, amelynek részeként óvodásoknak, általános iskolásoknak és középiskolásoknak szóló könyveket jelentettek és jelentetnek meg, egyetemistáknak gyakornoki és ösztöndíjprogramokat indítottak. Az alapítvány támogatja az évente megrendezett fenntarthatósági témahetet, amelynek programjain idén már 1300 iskola 420 ezer diákja vett részt.

Szólt az általa vezetett podcastról, a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválról, illetve a Greendex elnevezésű internetes oldalról is. Ugyancsak beszélt a fiatal vállalkozókat támogató .wave programról, továbbá a kockázati tőkealapjáról is. Az országban több helyen telepítettek ivókutakat, hogy PET-palack-mentessé tegyék az iskolákat, jelenleg is zajlik egy ilyen pályázatuk. Ezen kívül, többek között, külső szakértőkkel készíttettek egy tanulmányát a Velencei-tó vízpótlásának lehetőségeiről.

Áder János felidézte a vasárnap zárult Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expo programjait is, és bemutatott több olyan kiállítót a száznegyven magyar résztvevő cég közül, amely a környezetvédelmi és fenntarthatósági célokat tűzte ki maga elé. Újratölthető dezodorospalackokat készítő céget, több házi vagy ipari méretű komposztálással foglalkozó céget, de sörtörkölyt élelmiszerként hasznosító vállalkozást is bemutatott Áder János a már piacon lévő cégek közül. MTI

1 9 10 11 12 13 36