Életutakat meghatározó hivatás
Iskolás éveinkben már sokunkkal előfordulhatott, hogy egy-egy hirtelen bejelentett dolgozat előtt alig néhány perc állt rendelkezésünkre az adott anyagból való felkészülésre, így padtársunknak villámsegítséggel adtuk át, az addig tanultak mintegy átfogó vázát. Elismerésével jelzést adva a megértésről még akár azon is eltűnődhettünk, vajon nem-e tudnánk ezt még érthetőbben, a többiekkel szintén megosztani. Minél több fiatalban éled fel tanítás iránti vágy, a szükséges kompetenciák kifejlesztésére annál kevesebben szánják rá maguk, pedig immár több indok szól e képesség szakmai kibontakoztatása mellett.
A pedagógus szakma hazai népszerűsége
Manapság sajnálatos módon visszaesett bizonyos oktatási intézményben a foglalkoztatott pedagógusok száma. A legszembetűnőbb csökkenés a szakközépiskolai tanárok arányaiban mutatkozott, ugyanis 2010-hez képest, mintegy 2 ezer fővel kevesebben adhatják át tudásukat, szemben az általános iskolai pedagógusoknak mintegy 4 ezres növekményével, tájékozódhatunk a KSH idősoros elemzéséből. A kedvezőtlen mutatók mérséklése érdekében a kormány több ciklusban emelte már a pedagógusok bérét, a kedvező tendenciát ugyanakkor mindinkább szorgalmazná a Nemzeti Pedagógiai Kar is, így hétpontos javaslattal állna elő, mely közül talán az egyik legfontosabbként a feladatokhoz illesztett, bérminimumon felüli kezdő fizetést emelhetjük ki, ami egyúttal arányaiban emelné a pedagógus pálya iránti hallgatói érdeklődést. Az egészséges, megfelelő művelődés alapjaként, az önmegvalósítás sikeres biztosításához pedig elengedhetetlen a naprakész szakmai ismeretekkel rendelkező tanár, vagy tanársegédek hozzájárulásai.
Milyen pozitív vonzatokkal jár e munkakör betöltése?
Bár az elsajátítandó alapkövetelmények az ország összes oktatási intézményében azonosak, ám figyelembe véve, hogy már a jelenlegi diákságra is már egy digitálisan felgyorsult, a korábbiaktól tanulásorientáltabb társadalomban kell helytállni, így a tanároknak még komplexebb nevelési módszereket kell elsajátítaniuk. Személyes beszámolókból hallhatjuk, miszerint jelen lenni a diákság mindennapjaiban kölcsönösen is előnyöket hordoz, ugyanis ha a pedagógus kellő motiváltságát tapasztalják, látva a leadott anyagon felüli gondos, segítő hozzáállást, szíve ügyének tartja növendékeinek további sorsát, úgy bízhatunk benne, hogy visszacsatolásuk is kedvező lesz, szívesebben végzik el a kiszabott feladatokat, vagy például első kézből adják le jelentkezésüket egy iskolai rendezvényre, tanulmányi versenyre. E tapasztalatok által egészséges önbizalmukat is ugyanúgy fejleszthetjük, mint helyes ítélőképességüket, aminek fontosságára már a hivatásválasztásukkor garantáltan hasznosíthatnak, vagyis tanárként a magabiztos fellépés önmagában is komoly hatást fejt ki a gyermekekre, ésszerűbb képet kapnak saját képességeikről.
Mire ösztönöz a munkaerőpiac?
Annak ellenére, hogy az elmúlt évekhez képest a családi modellek komoly átalakuláson mentek keresztül és bár nem jellemző, mégis több szülőnek munkaviszonyából kifolyólag nem jut elég ideje a gyermeknevelésre, így az alapvető magatartásformák hiánya miatt sokkal nehezebb feladat hárul a pedagógusokra, bizonyos értelemben egyszerre kell szülőként és tanárként hatni a gyermekre. Kedvező hír, hogy a felnövekvő generációnak mindenkor szükség lesz „kiokított” tanárokra, ezzel a rendszerbe kerültek hosszú távú munkalehetőségre számíthatnak, ami természetesen munkatapasztalatnak, olykor kutatómunkának köszönhetően mintegy két és félszeres többletet jelenthet a bérezésben, amellyel tanárjelöltjeink motiváltsága is tovább növekedhet. Az oktatás színvonala ugyan függ az adott település fejlettségétől, ám tény, hogy a fővárosban lényegesen több oktatási intézmény szolgálhat kedvező gyakorlati lehetőséggel, esetleg leendő pedagógus munkakörünk megtalálásával, amihez a friss, térségbeli álláshirdetések adhatnak kezdő támpontot, melyek között a linkre kattintva keresgélhet az igényeinek megfelelő pozíciót.
