Parfümöket lopott Nagykanizsán

A nagykanizsai rendőrök őrizetbe vettek egy 16 éves fiút.
Bejelentés érkezett a rendőrségre szeptember 27-én (hétfőn) délután, hogy egy nagykanizsai drogériában lopás történt, és az elkövető elszaladt.

A rendőrök adatgyűjtésbe kezdtek, megnézték a kamerafelvételeket is, amin látták, hogy előző nap is járt a fiú a drogériában; ezt követően azonosították őt. A 16 éves zalaegerszegi fiú a két nap alatt hét parfümöt vitt el, több, mint 80 ezer forint értékben.

(A fotó illusztráció)

Pár órával később az egyenruhások Nagykanizsán a Királyi Pál utcában igazoltatták a fiút, az ellenőrzés során pedig kiderült, hogy a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság körözését rendelte el eltűnése miatt. Ezt követően a helyi rendőrkapitányságra előállították és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták. Az elkövető a bűncselekményt elismerte.

A nyomozók a fiút őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására – tudatta szerdán a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

A micsodáját húzogatta a kanizsai könyvtár előtt

Egy 1970-ben született nagykanizsai férfi az idén március 29-én délelőtt a nagykanizsai Rozgonyi utcában leült a Halis István Városi Könyvtár főbejárata előtt egy iskolával szemben lévő köztéri padra, majd egy felnőtteknek készített +18-as újságot kezdett nézegetni, miközben húzogatta a micsodáját.

Ezt csak akkor hagyta abba, amikor a Nagykanizsai Rendőrkapitányság járőre rövid idő múlva megjelent a helyszínen.

Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség a többszörös visszaeső vádlott ellen szeméremsértés vétsége miatt emelt vádat a napokban – tájékoztatta honlapunkat dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.

Szijjártó Nagykanizsán: magasabb fokozatba kapcsol a magyar-horvát infrastruktúra fejlesztés

Fejleszteni kell a Magyarországot Horvátországgal összekötő infrastruktúrát, ugyanis a határ menti együttműködés dinamikusabbá tétele elősegíti a gazdaság gyors újraindítását – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, miután a horvát kormány két tagját fogadta Nagykanizsán.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy fontos, a határ menti közösségek élete szempontjából is kiemelt jelentőségű kérdésekről egyeztetett Horvátország külügyminiszterével, illetve a területfejlesztésért és európai uniós alapokért felelős miniszterével, Gordan Grlic-Radmannal és Natasa Tramisakkal.

(Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Gordan Grlic-Radman horvát külügyminiszter (j) és Natasa Tramisak horvát regionális fejlesztési és az uniós alapokért felelős miniszter a plenáris tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Nagykanizsán, a Medgyaszay Házban 2021. szeptember 28-án. MTI/Varga György)

Hangsúlyozta, hogy az együttműködési lehetőségeket akkor lehet igazán kihasználni, ha minél sűrűbb az összeköttetés a két ország, a határ két oldalán élő közösségek között. Ezért úgy döntöttek, hogy magasabb fokozatba kapcsolják az erre szolgáló infrastruktúra fejlesztését – közölte.

Mint rámutatott, jelenleg hét átkelő van a határon, s az átlagos távolságuk egymástól 50 kilométer, míg Nyugat-Európában ez mindössze 2-4 kilométer. Ilyen adottságok mentén pedig lehetetlen teljes mértékben kihasználni a szomszédságból fakadó előnyöket – húzta alá.

Szijjártó Péter közölte, hogy az M6-os autópályát meghosszabbítják a határig, miközben a horvátok is építkeznek, majd 2024-ig Ivándárdánál összekötik a két autópályát.

Folytatódik a Murakeresztúr és Kotoriba közötti híd építése is a Murán, s a tervezésre vonatkozó pénzügyi forrásra közösen pályázott és nyert a két ország az EU-nál. Továbbá új átkelőt nyitnak Sárok és Főherceglak (Knezevo), illetve Zákány és Gotalovo között, néhány kilométerre lerövidítve a kerülőket a helyiek számára.

„Hidakat építünk a szó szoros és átvitt értelmében is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a bejelentett intézkedések rendkívül előnyösek lesznek a helyi közösségek és a gazdaság számára is. Utóbbi kapcsán pedig kitért arra, hogy a magyar-horvát kereskedelem volumene az idei év első felében 13 százalékkal nőtt.

A miniszter tájékoztatása szerint emellett fokozni kívánják az energetikai együttműködést is, ezért a kormány javaslatot tett a magyar és a horvát gázvezetékrendszer integrációjára, hogy ezáltal is erősödjön a régió versenyképessége.
Végezetül kiemelte, hogy Magyarország és Horvátország a migrációs nyomás jelentős növekedésére számít az afganisztáni helyzet miatt.

„A két kormány világos álláspontot foglal el ebben a kérdésben: nem kívánunk illegális bevándorlókat látni Európának ezen a részén, megvédjük a határainkat, s fenntartjuk a jogot arra, hogy magunk döntsük el, kiket engedünk be az országainkba és kikkel vagyunk hajlandók együtt élni” – szögezte le.

Szijjártó Péter elmondta, hogy két héten belül Eszéken folytatják a felek a mostani tanácskozást, akkor a határ menti együttműködésre szolgáló EU-s források még hatékonyabb felhasználásáról fognak tárgyalni. MTI

23 éves lett a Google

A garázsban alapított cég szeptember 27-én ünnepelte 23. születésnapját, aminek alkalmából a kereső emblémája is ünnepibe öltözött egy napra.

A felhasználók minden egyes nap több milliárdnyi keresést indítanak a Google-ben, a világ minden tájáról, több mint 150 nyelven. Ez olvasható abban a közleményben, amit a keresőóriás tett közzé alapításuk 23. évfordulójának alkalmából.

A Sergey Brin és Larry Page által alapított cég kezdetben egyetlen házi készítésű szerverrel rendelkezett, azonban ma már több mint 20 gigantikus adatközpont szolgálja ki a keresőket.

Mit kaptunk az elmúlt 23 évben?

A Google mögött álló több mint két évtized alatt végig dominálni tudott a keresők piacán. Jelenleg a piaci részesedése 92% feletti, ami arra enged következtetni, hogy ez jó ideig nem is fog változni. A vállalat a keresőszolgáltatás mellett folyamatosan bővítette a szolgáltatásai körét. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: Gmail, Google Térkép, Google Chrome, Google Naptár, Google Névjegyek, Google Meet, Google Webhelyek, Google Chat, Google Drive, illetve Google Dokumentumok.

Persze a legnagyobb figyelmet továbbra is a keresőmotorra fordítja a cég, mert az minden újításnak az alapja. Például csak a nyár folyamán négy meghatározó frissítést adott ki a Google, amik a tökéletes keresési élmény jegyében születtek meg.

A mesterséges intelligenciában is élen jár

Az amerikai cég a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) használatának fejlesztésére pár évvel ezelőtt helyezte át fejlesztési fókuszát. Ma már a legtöbb termékük mögött mesterséges intelligencia, valamint gépi tanulás (machine learning, ML) áll. A folyamat pedig egy pillanatra sem torpant meg, hiszen a jövőt egyértelműen a gépek jelentik.

Az előremutató fejlesztések a hirdetők dolgát is megkönnyebbítik, ami azért is fontos, mert a cég elsődleges bevételi forrását a hirdetések biztosítják.

Afelől pedig semmit kétség, hogy a dollármilliárdokat érő cég más iparágakban is folyamatosan meg fog jelenni, ahogyan ezt eddig is tette.

Hármas karambol Garabonc és Nagyrada között

Hétfőn késő délután 18.30 órakor közlekedett a 7522 számú úton Garabonc irányából Nagyrada irányába egy 35 éves garabonci lakos az általa vezetett Renault típusú autóval. Amikor a 9-es km szelvényben a Szelemen-hegyre vezető út kereszteződéséhez ért, hátulról nekiütközött az előtte vele azonos irányban haladó, és az útkereszteződés előtt fékező majd oda balra bekanyarodni szándékozó 72 éves garabonci hölgy által vezetett Toyota típusú személygépkocsinak.

Az ütközés következtében a balra kanyarodó 72 éves nő által vezetett személyautó a füves vízelvezető árokba sodródott.

Ugyanekkor a 35 éves garabonci férfi mögött, vele azonos irányban haladva érkezett egy 20 éves zalaszabari lakos az általa vezetett Audi típusú kocsival, aki miután észlelte, hogy előtte haladó autó fékez ő is fékezett, és járművét balra kormányozta, de összeütköztek.

Az ütközés erejétől a Renault jobbra letért az úttest melletti füves területre, ahol jobb elejével egy ott lévő beton oszlopnak ütközött. A 35 éves garabonci sofőrnek volt kettő utasa, közülük egy 16 éves fiú megsérült. A Toyotát vezető 72 éves nő szintén sérülést szenvedett – értesült honlapunk a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságtól. (Helyszínelési fotók: ZMRFK)

Hőkamerás, hangtompítós puskát találtak a zalakomári rapsicnál

Egy 1966-ban született zalakomári férfi – az I.r. vádlott – 2015. évben baráti viszonyba került egy zalakomári német állampolgárral, aki megmutatta neki az engedély nélkül tartott, a háza mögötti istállóban elrejtett vadászpuskáját.

A német férfi egészségi állapota 2020-ban megromlott, ezért közölte a vádlottal, hogy halála esetére a fegyvert a vádlottnak ajándékozza. A férfi 2020. december 5-én Nagykanizsán elhunyt. A vádlott ezután elment a német férfi istállójába, a fegyvert magához vette, majd azt a saját házában elrejtette.

(A fotó illusztráció)

Az I. rendű vádlott az idén február 3-án este magához vette a vadászfegyvert és vadászat céljából a Zalakomár külterületén lévő erdőbe ment fiával, egy 1992-ben született fiatalemberrel – a II. r. vádlottal- együtt. A vádlottak hátizsákban vadászkéseket, fűrészeket és szemeteszsákokat is vittek magukkal az elejtendő vadak darabolása és csomagolása érdekében. A vádlottak vadászatra jogosultsággal nem rendelkeztek.

A vádlottak vad elejtése céljából hosszabb ideig az erdőben tartózkodtak, ám vadat nem ejtettek el, majd őket a bűncselekmény elkövetésén az ott lévő mezőőrök és hivatásos vadász február 4-én 2.30 órakor tetten érték.

A fegyver egy működőképes, 9 mm Luger kaliberjelű, spanyol Bergmann Destroyer fegyverből házilag átalakított hőkamerával és hangtompítóval felszerelt vadászpuska, amely lőfegyvernek minősül. A vádlottól a nyomozóhatóság 7 db 9 mm Luger kaliberjelű lőszernek minősülő töltényt is lefoglalt. A vádlott a tárgyak tartásához engedéllyel nem rendelkezett.

Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntette miatt emelt vádat a napokban – tájékoztatta honlapunkat hétfőn dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.

Miért lett a fogászati turizmus a befutó?

(X) Amikor egy ország gazdasági helyzetét elemezzük, megvizsgáljuk azt is, hogy melyik az a húzóágazat, ami a vártnál is jobb teljesítményeket ér el. Magyarországon már évek óta a fogászati turizmus a befutó, most már csak az a kérdés, hogy miért. 

Vezető szerepben Európában

A francia Le Monde cikke szerint hazánk vezető szerepre tett szert Európában a fogászati implantátum- és protéziskészítés területén. A franciaországi árakhoz képest lényegesen olcsóbban elérhető, kiváló minőségű fogászati szolgáltatások egyre vonzóbbá váltak a francia lakosság körében (is). A kezdetben még hezitálók az ár-érték arány mérlegelése után sorra döntenek úgy, hogy Magyarországra utaznak a szép mosolyért. 

A lap véleménye szerint sanszos, hogy a Budapestre tartó fapados repülőjáratok utasainak legalább a 20%-a fogturista, azaz összeköti a kellemeset a hasznossal. Egyrészt megismerkedik a magyar főváros pezsgő mindennapjaival, termálfürdőivel és nevezetességeivel, másrészt kedvező áron rendbe teteti a fogsorát. 

A koronák, hidak és implantátumok országává váltunk

A francia fogturisták száma évről évre emelkedik, ők azok, akik a legtöbb pénzt hagyják Magyarországon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy amíg 2011-ben 2,74 millió eurót hagytak itt, 2018-ban már 3,98 millió euróra rúgott ez az összeg.

Hogy miért éppen hazánkra esik az egészségturisták választása? Ennek több oka is van, amelyek közül a talán legfontosabb, hogy alacsonyabb árakon juthatnak részleges vagy teljes helyreállító kezelésekhez, mint a saját hazájukban. Egy komplex kezelés nálunk csak a felébe vagy harmadába kerül, arról nem is beszélve, hogy az ellátás színvonala megegyezik vagy még meg is haladja a saját országuk fogászati ellátásának színvonalát.

A Le Monde cikkében utal arra az el nem hanyagolható tényre is, hogy Franciaországban az állam nem mindig finanszírozza a fogászati beavatkozásokat, így minél bonyolultabb egy kezelés, az annál többe fog kerülni a páciensnek. Gyakori problémát jelent még a fogorvoshiány és a hosszú várakozási idő is – mindezek együttvéve pedig arra motiválják a franciákat, hogy máshol – például Magyarországon – keressenek megoldást.

Magánklinikák főként külföldi betegekre specializálódva

A fogászati turizmus a 80-as években indult, amikor az osztrákok és németek sorra vették igénybe a határ közeli városokban működő fogászati szolgáltatásokat. A folyamat a rendszerváltással, majd az uniós csatlakozással még több lendületet kapott, amit a fapados repülőjáratok és az internetes információáramlás hatékonysága még tovább fokozott. Ennek köszönhetően napjainkra számtalan magyar klinika – így a Jildent Clinique is – jött létre, ahol kifejezetten a külföldről érkező ügyfelek igényeinek maradéktalan kielégítésére törekszenek.

Miért lett a fogászati turizmus a gazdaság egyik húzóágazata?

Nem. Nemcsak azért, mert nálunk minden beavatkozás olcsóbb… A sikerhez az is hozzájárult, hogy Európában hazánk állt át legelőször a fogászati turizmusra, és szakmailag is az élvonalba tartozunk.

Pisztolyt és hozzávaló töltényeket rejtegetett egy nagykanizsai férfi

Egy 1973-ban született nagykanizsai férfi az idén márciusban a nagykanizsai Szentgyörgyvári-hegyre vezető gyalogút melletti füves területen talált egy nylontáskában elhelyezett forgótáras pisztolyt, valamint 495 db töltényt.

A férfi a fenti tárgyakat a hatóságnak nem adta át, hanem azokat a Nagykanizsa, Király utcai bérelt lakásába vitte és ott elrejtette. A pisztolyt és a töltényeket a nyomozóhatóság 2021. május 29-én a vádlottól lefoglalta.

A fegyver egy működőképes Keserű V10F6 típusú, 6 mm Flobert kaliberjelű, tízlövetű forgópisztoly, amely lőfegyvernek minősül. A 495 db 5,6 mm Long Rifle kaliberjelzésű céllövő töltény lőszernek minősül. A vádlott a fenti tárgyak tartásához engedéllyel nem rendelkezett.

Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt emelt vádat a napokban – tudatta honlapunkkal hétfőn dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.

Elhunyt 20 beteg, 1183 új fertőzöttet találtak Magyarországon a hétvégén

Húsz beteg meghalt és újabb 1183 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte hétvégi összesítőjében a koronavirus.gov.hu hétfőn, kiemelve: eddig 5 879 178 embert oltottak be Magyarországon, közülük 5 630 587-en a második, 714 ezren pedig már a harmadik adag vakcinát is megkapták.

A kormányzati portálon azt írták: 821 261-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 30 171-re, a gyógyultaké 783 167-re emelkedett.
Az aktív fertőzöttek száma 7923. Kórházban 478 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 71-en vannak lélegeztetőgépen.
Hatósági házi karanténban 4125-en vannak, a mintavételek száma 6 893 91
5.

(Lélegeztetőgépen egy koronavírusos beteg. Fotó: archív. MTI)

Kiemelték: az új megbetegedéseket a delta vírusmutáns okozza. A legnagyobb veszélyben a beoltatlanok vannak, ezért arra kérik őket, hogy regisztráljanak és oltassák be magukat mielőbb.

Hangsúlyozták, hogy a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb. A magyar lakosság többsége regisztrált védőoltásra és már meg is kapta azt, aki még nem, továbbra is regisztrálhat a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon. A regisztráció után a háziorvosnál és az interneten is lehetőség van oltásra időpontot foglalni a www.eeszt.gov.hu oldalon.

Az internetes időpontfoglalóban a határidőn túli, valamilyen oknál fogva elmaradt második oltásokra is lehet már időpontot foglalni. Így tehát az is könnyen be tudja pótolni a második oltását, akinek már korábban meg kellett volna kapnia azt, de elmulasztotta. Az időpontfoglaló nekik ugyanazt a vakcinát ajánlja fel, amellyel az első oltás is történt.

Kitértek arra is, hogy az Országgyűlés várhatóan hétfőn fogadhatja el a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet 2022. január 1-jéig történő meghosszabbításáról szóló javaslatot. Erre azért van szükség, mert a járvány továbbra is jelen van, a delta vírusmutáns Magyarországon is terjed, a sikeres védekezésért a gyors cselekvőképességet továbbra is fenn kell tartani – hangsúlyozták.

Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (148 058) és Pest megyében (114 133) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (47 493), Győr-Moson-Sopron (45 014) és Hajdú-Bihar megye (43 142). A fertőzésben legkevésbé érintett megye továbbra is Tolna, 17 916 fertőzöttel.

Zivatarokkal, sok esővel indul a jövő hét

Zivatarokkal, sok esővel indul a jövő hét, ezzel együtt a meleg is mérséklődik. A hét második felében a maximumok már többfelé 20, a minimumok pedig 5 Celsius-fok alatt alakulnak – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.

Hétfőn a legalacsonyabb hőmérséklet 7 és 15 fok között alakul. A legmagasabb hőmérséklet 19 és 28 fok között várható, délkeleten, keleten lesz a legmelegebb. Napsütés már csak az északkeleti tájakon várható, máshol sok lesz a felhő. Délelőtt főként az északi és középső tájakon, később már délebbre is várhatók záporok, zivatarok. A Dunántúlon kisebb körzetekben jelentős mennyiségű eső is hullhat – írta a meteorológiai szolgálat, hozzátéve: a csapadék pontos térbeli eloszlása azonban még bizonytalan.

(Fotó: archív. Autók a vizes úton zivatar után Nagykanizsán. MTI Fotó: Varga György)

Veszélyjelzésükben hétfőre a zivatar és a felhőszakadás veszélye miatt is – Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye kivételével – az egész országra kiadták az elsőfokú figyelmeztetést.

Kedd hajnalban pára-, illetve ködfoltok képződhetnek. Napközben hosszabb-rövidebb napos időszakok is várhatók. A nap első felében szórványosan, második felében már csak helyenként valószínű eső, zápor, néhol zivatar. A Nyugat-Dunántúlon megélénkül, helyenként, illetve zivatar térségében megerősödik a szél is. Hajnalban 7-16, délután 21-26 fokot mérhetnek.

Szerdán hajnalban is lehetnek pára-, illetve ködfoltok. Napközben a több, kevesebb napsütés mellett szórványosan fordul elő eső, zápor, néhol zivatar. A késő délutáni, esti óráktól a Dunántúlon már többfelé hullhat csapadék. A minimumértékek 5 és 14, a maximumok 19 és 24 fok között alakulnak.

Csütörtökön a Dunántúlon már délelőtt határozottabban csökkenhet a felhőzet, másutt, főleg a Tiszántúlon estig még közepesen, vagy erősen felhős maradhat az ég. A szakadozottabbá váló csapadékzóna napközben egyre keletebbre helyeződik. Sokfelé megélénkül, a Dunántúlon helyenként megerősödik a szél. A leghidegebb órákban 4-14 fok lesz, míg napközben 14-21 fokig melegszik a levegő.

Pénteken, október elsején hajnalban is kialakulhatnak pára-, ködfoltok, napközben helyenként előfordulhat záporeső. Hajnalban 2-13, a délutáni órákban 17-22 fok várható.

Szombaton és vasárnap hajnalban is lehetnek pára-, ködfoltok. Száraz, napos idő várható, csapadék nélkül. Az Észak-Dunántúlon ugyanakkor időnként megerősödhet a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet szombaton 3-12, vasárnap 2-10 fok között valószínű. A csúcsértékek mindkét nap 17 és 22 fok között alakulnak – olvasható az előrejelzésben.

1 252 253 254 255 256 802