Szarvasbőgés a Nagykanizsai Erdészet területén

Gímszarvas (Cervus elaphus) bika a szarvasbőgés idején a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének területén Homokkomárom közelében 2017. szeptember 22-én, pénteken.
(Fotó: MTI/Varga György)

Nem árt tudni azt sem, hogy a Zalaerdő Zrt. szeptemberben (naponta, délután 16.00 óra és reggel 8.00 óra közötti időszakban) az üzemi vadászterületein intenzív szarvasvadászatot folytat.
Vadászatra jogosultként arra kér mindenkit, hogy mező- és erdőgazdasági munkája, valamint szabadidős tevékenysége során ezt szíveskedjen figyelembe venni!

Mind a két szint a helyén a nagykanizsai kilátónál

A napokban daru segítségével a helyére került mind a két szint a Csónakázó-tónál található nagykanizsai kilátónál.
A torony jelentős része új festékréteget is kapott.
Az impozáns kilátó felújítási munkálatainak elejéről még korábban készített egy videót a Zalaerdő Zrt.

A cég drón segítségével most elkészíttette a sorozat második részét is, melynek címe Épül-szépül VOL. II.

Mint láthatjuk, a szakemberek a helyére illesztették a 42 méter magas kilátószintet is.

A Csótó kilátótornya várhatóan szeptemberre újul meg teljesen. Az ünnepélyes avatást októberre tervezik.

Országosan is egyedi lesz a kanizsai Csótó kilátója

Megérkeztek a műhelyekben legyártott, beépítendő fémszerkezeti elemek a nagykanizsai Csónakázó tó kilátójához.
Ezzel párhuzamosan a mélyépítési munkák is zajlanak, melyek hamarosan befejeződnek, ott már csak az utolsó betonozási fázis van vissza.
Ez konkrétan a torony lábának zsaluba történő bebetonozását jelenti.
A bontási munkákkal is végeztek a szakemberek.

 

(Fotó: archív. Győrfy Éva)

 

A Kanizsa TV videójában Gál Károly, a projektet közjóléti forrásból, több mint 100 millióból lebonyolító Zalaerdő Zrt. vagyongazdálkodási osztályvezetője arra a kérdésre is válaszolt, hogy miért húzódott idáig a torony felújítása, hiszen a pályázatot 2015-ben írták ki először és a nyertes kivitelező 2017-ben írta alá azt.

Mint a szakember fogalmazott, gyakorlatilag azzal szembesülünk, hogy szakemberhiány kezd kialakulni az építőipar több területén, ráadásul ez egy speciális feladat, úgyhogy itt ez különösen igaz.

Ráadásul a Zalaerdő első körben egy saját hatáskörben kiírt, nyílt pályázaton próbált kivitelezőt találni, amely nem volt sikeres.
Ezt követően egy nyílt közbeszerzési eljárás indult, de erre egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett.
A harmadik nekifutásra sikerült érvényes pályázatot hirdetni és a fővárosi székhelyű Pesti Építő és Faipari Zrt. nyerte el a kivitelezés jogát.
Kanizsa olajos múltját tekintve nem tájidegen egy fúrótorony-jellegű szerkezet, amelyet most egy modern köntösbe öltöztetnek.

A korábbi tervekhez képest megnyitásra kerül egy 42 méter magas kilátószint, ami egyedi panorámát biztosít.
Magyarországon ilyen magas direkt kilátószintű építmény nincs, ezzel első lesz a kanizsai – hangzott el a videóban.

Készül a Csótó kilátójának új alapja

Az ünnepélyes sajtótájékoztató után a kivitelező azonnali hatállyal birtokba vette a munkaterületet és elindultak a munkálatok. Jelenleg a nem túl látványos mélyépítési munkák vannak folyamatban, mint az alap feltárása és annak megerősítése. Körbehatárolásra került a munkaterület, megkezdődtek a fémszerkezetek gyártásai, amik nem látványos műhelymunkák.

Rengeteg ember dolgozik most is a háttérben, amit még nem lehet látni – mondta ebben a videóban Gál Károly a Zalaerdő ZRT. vagyongazdálkodási osztályának vezetője.
A Csónakázó-tavi toronyhoz – a mélyépítési munkák végeztével – hamarosan toronydaru érkezik, ekkor lesznek majd látványosabbak a munkafolyamatok.
A Csótó kilátótornya várhatóan szeptemberre újul meg teljesen. Az ünnepélyes avatást októberre tervezik.
(Fotó: YouTube)
Az előzményekről itt olvashatnak további részleteket.

Ábel parkolópályán

A Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság Csömödéri kisvasútjának vonalán az „Ábel” nevű gőzmozdony átmeneti ideig nem közlekedik.

Ezzel kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki az erdészeti társaság.

„Sajnálattal közöljük, hogy „ÁBEL” gőzmozdonyunk 2017. évben műszaki okok miatt nem közlekedik.

Megértésüket köszönjük!

A gőzös ismételt üzembe állításáról honlapunkon tájékoztatást adunk.”

(Forrás: Zalaerdő)

Húsvéti expressz a Csömödéri Kisvasúton

Időpont: 2017. április 15. (szombat)
Dieselmozdonyos járat
        Indulás            Érkezés
        14.00 Lenti            15.00 Csömödér
        15.45 Csömödér        16.45 Lenti

Lentiben és Csömödérben az állomás területén, a vonaton nyuszifészek-keresés!

A csömödéri telephelyen kézműves sarok várja a gyerekeket!

Kiállítóterem nyitva tartása (Lentiben): 11.00-17.00

Az utazásra a 30/474-2146-os mobilszámon lehet jelentkezni.

Minden érdeklődőt, utazni vágyót szeretettel vár, és kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Csömödéri Állami Erdei Vasút!

Kerékpárút épül a Mura térségében

Nagykanizsa és a Mura-parti települések között összesen 38 kilométernyi kerékpárutat jelölnek ki, illetve építenek a Mura program keretében, nagyobbrészt európai uniós forrásokból – közölte a program miniszteri biztosa pénteki, nagykanizsai sajtótájékoztatóján.

Cseresnyés Péter – egyben a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) – kifejtette: a kerékpárutak fejlesztéséről szóló, január 11-én megjelent kormányhatározat a már korábban elfogadott Mura programból két bicikliút építését támogatja. Együttesen több tízmillió forint jut a Nagykanizsától Szepetneken és Semjénházán át Murakeresztúrra vezető 22 kilométernyi, kerékpározható út kijelölésére, valamint a Murakeresztúrt Őrtilossal összekötő, részben a Mura töltésén kialakítandó 16 kilométeres kerékpárút építésére.

A 22 kilométeres kerékpárutat meglévő útvonalakon még az idén kijelölik, a 16 kilométeres új útvonal kiépítését pedig 2019-re kell befejezni. Az új szakaszok már meglévő hálózatokhoz csatlakoznak, így például a balatoni biciklikörútról a Kis-Balaton és Zalakaros érintésével Nagykanizsára már ma is el lehet jutni, de a dél-zalai városból majd a Mura partja is elérhetővé válik két keréken – emelte ki Cseresnyés Péter.

A mintegy 9 milliárd forintos Mura program miniszteri biztosa szólt arról is, hogy megkezdődött az előkészítése több más programelemnek is, így a Zalaerdő Zrt. kisvasúti fejlesztésének, Letenye közelében pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fejlesztésének tervezése, amelyek a kerékpárutakkal együtt a Mura régiójában lévő természeti kincsek megismerését szolgálják. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Nyomozás a Zalaerdőnél

„Hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. vonatkozásában – közölte a Magyar Idők megkeresésére az ORFK.
A Kehi a közelmúltban többek között lopás, csalás és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést az állami erdészeteknél történt visszaélések feltárása után.
A hivatal több hónapos vizsgálódása alapján hat erdészetnél csaknem másfél milliárd forintos kárt – felesleges kiadást és a rossz gazdálkodás miatt elmaradt bevételt – állapított meg.
A Kehi feljelentése alapján indultak az eljárások
A Kehi már tavaly készített egy gyorsjelentést az erdészetek 2010 és 2013 közötti működéséről.
Az ebben feltárt visszaélések után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elrendelte mind a huszonkét állami tulajdonban lévő erdőgazdaság átvilágítását.”

(Forrás: Magyar Idők)

zalaerdo-nyomozas

Fejőstehénnek használták a vállalkozók a Zalaerdőt?

zalaerdő vezérigazgatói fizetés

Meredek dolgok derülhetnek ki például a Zalaerdő Erdészeti Zrt-nél és nagy valószínűséggel a felelősségre vonás sem marad el, ugyanis a KEHI egy jelentéstervezete szerint több szabálytalanság miatt feljelentést kívánnak tenni a kanizsai székhelyű erdészetnél is feltárt visszásságok  miatt.

Fejőstehénnek használták az erdészeteket, a vezetők pedig hagyták – írta a Népszabadság.

Most a cikk egy-egy Zalaerdővel kapcsolatos részletét idézzük.

„A Zalaerdő például „elmulasztott” beszedni 5,9 milliónyi bérleti díjat, a SEFAG teherautóját pedig három éven keresztül térítés nélkül használhatta egy magáncég. Az is előfordult, hogy kiszuperált gépeket zárt körű árverésen adtak el. A jelentés megjegyzi: bezzeg amikor nyílt volt az árverés, a vételár 80 százalékkal is meghaladta az erdészet által meghatározott összeget. A kitermelt fát rendszerint a kitermelést végző cég vehette meg, olykor 30 százalékkal olcsóbban, mint a többi vevő.”

 

„A jelentés abból indul ki, hogy a hat erdészet – a Bakonyerdő, az Eger­erdő, a Mecsekerdő, a SEFAG Zrt., a VERGA Zrt. és a Zalaerdő – a vizsgált időszakban mintegy 202 milliárd forint bevételhez jutott, miközben feltűnően kevés, mindösszesen 7,7 milliárdos eredményt ért el. A jelentésből kiderül, hogy még ebből a nyereségből sem folyattak át semmit a tulajdonosnak, azaz nem fizettek osztalékot az államnak. A kevés kigazdálkodott nyereséget inkább maguknál tartották, az eredménytartalékba helyezték.”

 

„A Zalaerdő esetében érdekes, hogy a fakitermelési díjon felül 2012-ig nettó 406 millió díjprémiumot is fizettek egy vállalkozásnak azért, mert az adott munkát határidőre, megfelelő minőségben elvégezték, noha ez egyébként is a vállalkozó szerződéses kötelezettsége lett volna.”

Az MTI mai híre:

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) azonnali egyeztetést kezdeményez a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetésével a KEHI erdészetekre vonatkozó jelentéstervezetével kapcsolatosan – közölte a tárca kedden az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a jövő hét folyamán „mindenképpen személyesen”  kíván egyeztetni az ügyben. Az FM a KEHI erdészeteket érintő vizsgálatairól nem kapott a hivataltól tájékoztatást sem a hivatali vizsgálat alapján készülő megállapításokról, sem pedig a sajtóban olvasható KEHI feljelentésről. Ezért fordul az FM közvetlenül a KEHI-hez – közölték.
A jelentéstervezetről a Népszabadság ír keddi számában. A napilap szerint a hivatal hat erdészeti társaságnál visszásságokat tárt fel, például azt, hogy a társaságok versenyeztetés nélkül választottak ki vállalkozókat egy-egy feladatra, és a munkákat több esetben a kerületvezető erdészek magánvállalkozásai kapták meg.
A tárca közleményében rámutat: a megjelenő híreket megalapozó KEHI-vizsgálat jelentésének még csupán egy tervezete készült el, amely múltbéli eseményeket vizsgál.
Az FM hangsúlyozza: amennyiben a KEHI erdészeteket érintő jelentés tervezetében megfogalmazott problémák ügyében bebizonyosodik, hogy az érintett erdészeteknél valóban  jogszabálysértések történtek, az FM a tulajdonosi jogok  gyakorlójaként megteszi a szükséges jogi lépéseket.
A szaktárca hozzá kíván járulni ahhoz is, hogy felszínre hozza azokat a körülményeket, amelyek – akár csak kis részben is – hozzájárulhattak a jogsértések elkövetéséhez 2010 és 2014 között, amikor az erdészetek felett a tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. gyakorolta.
A közlemény kiemeli: az erdészetekben dolgozó szakemberek  értékes munkát végeznek, elkötelezetten tevékenykednek az erdők megóvásáért. Az erdészetek bevételeiket közjóléti szolgáltatásokra (kilátók és turistaházak építésére, erdei kisvasutak fejlesztésre, az emberek hasznos, erdőkhöz köthető szabadidő eltöltését támogató fejlesztésekre) fordítják.

Másodszor lett az Év Erdésze a Zalaerdős Gál Sándor

Gál Sándor, a  Zalaerdő Zrt.  kerületvezető erdésze 2010 után idén újra megnyerte az Év Erdésze Verseny döntőjét, és nyerte el 2016-ban az Év Erdésze címet. Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett megmérettetés országos döntőjében a helyi válogató versenyek 19 győztese vett részt, akik mellett 3 erdélyi versenyző is kipróbálta tudását.

zalaerdő gál sándor erdész

Az erdésztechnikus szakemberek számára meghirdetett verseny döntőjét május 25-26-án Somogyszobon bonyolították, melyhez a Mocz és Társa Magánerdészet biztosította a helyszínt és a kiváló szervezést.
A kétnapos megmérettetés során az ország legjobb erdészei többek között szakmai írásbeli feladatsorokat oldottak meg, illetve a famagasság és fatérfogat becsléstől, az erdőfelújítás és állományleírásig széleskörű gyakorlati ismereteket kívánó terepi feladatokban álltak helyt.
Idén új versenyszámként közjóléti feladatot is teljesítettek a versenyzők, amely során gyermekcsoportokat kalauzoltak a helyi erdészeti erdei iskola tanösvényén, értékelésüket pedig maguk a gyerekek végezték.
A zalai győztes mellett második helyezettként Scherer Norbert a somogyi állami erdőgazdaság, a SEFAG Zrt. erdésze, míg a harmadik helyen Gergácz Péter a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) erdésze állhatott fel a dobogóra.
(MTI – OS – Országos Erdészeti Egyesület)
(Fotó: Erdő Mező)

1 2 3