Csaknem 200 hektárral bővül az ipari park Nagykanizsán

Összesen mintegy 6 milliárd forintos beruházással, két program révén 200 hektárral bővül a jelenleg 135 hektáros ipari park Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a pénteken a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Terület- és Településfejlesztési Program (TOP), valamint a Modern városok program jóvoltából bővülhet a nagykanizsai ipari park. A fejlesztés első lépéseként a héten elkezdődött az M7-es autópálya nagykanizsai keleti lehajtója és a 7-es főút között egy új körforgalmú csomópont kiépítése, amely a zöldmezős beruházás területének feltárását teszi lehetővé.

A nagykanizsai ipari park

A politikus jelezte: közel négy év kellett az előkészületekhez, hogy megkezdődhessen az iparterület bővítése, amelynek 70 hektáros területét a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (Nipüf) a Modern városok programjának részeként, első ütemben pedig további 20 hektárt az önkormányzat a TOP program keretéből tesz befektetésre alkalmassá.

Cseresnyés Péter hozzátette: a jelentős összegű fejlesztés azért indulhatott el, mert a kormány 2010 után megváltozott gazdaságpolitikájának és önkormányzatokhoz való viszonyának köszönhetően az európai uniós források legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költi.

Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy Nagykanizsa több mint 8 milliárd forintot használhat fel a TOP program keretéből, s ebből az összegből közel 3 milliárd forintba kerül az új iparterület feltárása, közművesítése. A már készülő új körforgalom 370 millió forintos beruházást igényel.

Rodekné Hederics Erika, a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. ügyvezetője hozzátette, hogy a Nipüf részéről 70 hektáron megvalósuló fejlesztés szintén mintegy 3 milliárd forintba kerül.
Már folynak tárgyalások potenciális befektetőkkel arról, hogy a bővülő ipari parkban hozzanak létre új beruházásokat, az önkormányzat pedig félmilliárd forintos költséggel egy bérbeadásra szánt iparcsarnokot is épít a közeljövőben – közölte.

Szmodics Zoltán projektmenedzser arra is kitért, hogy az újonnan épülő körforgalom alépítménye még idén ősszel elkészül, tavasszal az útburkolat is rákerül, így várhatóan május végére fejeződik be az építése. A csomópont lehetővé teszi az újonnan kialakítandó iparterület és a meglévő ipari park közvetlen csatlakozását is az M7-es autópályához. MTI

Kiemelt fejlesztési területeket jelölt ki a kanizsai közgyűlés

Együttesen több milliárd forint értékű beruházások indításának megkönnyítésére nyolc helyszínt kiemelt fejlesztési területté nyilvánított csütörtökön Nagykanizsa közgyűlése.

A város önkormányzata által tárgyalt előterjesztés szerint több olyan nagyberuházás indítását tervezik, amely engedélyezési és kiviteli terveinek elkészülte után sürgőssé válhat a szabályozási terven történő átvezetés.
A kiemeltté nyilvánítás gyorsabb ügymenetben teszi lehetővé a beruházások, köztük a Modern városok program keretében megvalósuló építkezések elindítását.

A kiemelt fejlesztési területek közé került a nagykanizsai ipari park 400 hektáros bővítését szolgáló terület, valamint a belvárosi egykori ferences kolostor tömbje, ahol kulturális-idegenforgalmi központot kívánnak kialakítani. Az Erzsébet tér északkeleti oldalán konferencia- és rendezvényközpont megvalósítását tervezik, a mintegy két évtizede elbontott Thúry-laktanya helyén pedig multifunkcionális sportcsarnok építését.

A városi strand és a szomszédos Sétakert területén új, 50 méteres pályájú versenyuszoda épül, az Eötvös tér környezetében pedig a Zöld város program keretében folytatódik a belvárosi területek érintő városrehabilitáció.
Ugyancsak a kiemelt beruházások közé tartozik a Nagykanizsát majdan délről elkerülő út, továbbá a Csónakázó-tóhoz vezető és a tavat körbekerülő kerékpárút építése. MTI

Mintegy hatmilliárd forintból indulnak fejlesztések Nagykanizsán

A helyi operatív program mintegy 7,9 milliárd forintos keretösszegéből több mint 5,8 milliárdról született már támogatói döntés, így Nagykanizsán a közeljövőben megindulhatnak az ipari parkot, a belvárost, továbbá intézményfejlesztéseket is szolgáló beruházások – tájékoztatta a város önkormányzata az MTI-t.
Az elmúlt hetekben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként benyújtott nagykanizsai projektek 73 százalékáról született már támogatói döntés, vagyis 5,8 milliárd forintból tavasszal elindulhatnak a fejlesztések. A források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a város.

nagykanizsa advent(Fotó: archív. Belvárosi fotó – Nagykanizsa)

A közleményben utaltak a Nagykanizsán minap tartott sajtótájékoztatóra, ahol Cseresnyés Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: Nagykanizsán ezek a beruházások a térség gazdaságfejlesztését szolgáló Mura Programmal együtt munkahelyteremtésre és a munkahelyek megtartásra is alkalmasak.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármestert idézve azt írták: az elnyert összegek a fejlesztések 100 százalékos előlegeként december 31-ig megérkeznek az önkormányzat számlájára.
Az 5,8 milliárd forintot meghaladó összeg legjelentősebb beruházása a nagykanizsai ipari park fejlesztése, amely új iparterület kialakításával és az infrastrukturális háttér biztosításával csaknem 60 hektárral növekszik. Ugyancsak a nagyobb értékű projektek közé tartozik a Zöld Város – Zöld Nagykanizsa elnevezésű program, amelynek keretében a belváros több terén megújulnak a zöldfelületek, illetve fejlesztik a fizetőparkolókat.

A helyi TOP program már megvalósítható projektjeinek sorában szerepel két-két óvoda és bölcsőde korszerűsítése, a még hiányzó kerékpárútszakasz kiépítése a város legvonzóbb turisztikai célállomása, a Csónakázó-tó és a belváros között, továbbá a fogászati alapellátási rendelő, valamint egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő, illetve a védőnői szolgálat helyiségeinek korszerűsítése.

Fejlesztik a Nagykanizsai Egyesített Szociális Intézményhez tartozó idősek klubját és a házi segítségnyújtás rendszerét, továbbá a Ligetvárosban élő hátrányos helyzetű lakosok életlehetőségeit egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosításával, valamint foglalkoztatási programokat valósítanak meg a hátrányos helyzetű és inaktív álláskeresők számára. MTI

Holttestet találtak a kanizsai ipari parknál

Egy lemeztelenített férfi holttestét találták meg hétfőn a mentősök a nagykanizsai ipari parknál lévő étterem mögötti területen – számolt be a furcsa esetről a Zalai Hírlap.

nagykanizsa ipari park

(A nagykanizsai ipari park felülnézetből. Fotó: YouTube)

A lap azt írta:

“…az elhunyt ember a betonon, hason  feküdt, s nem volt rajta ruha…”

A ZH érdeklődésére Sznopek Veronika a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője úgy nyilatkozott, a régi laktanya területén megtalált férfi holttest esetében idegenkezűség gyanúja nem nem merült fel, ezért közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálják a 41 éves nagykanizsai férfi halálának körülményeit.

Korábban júniusban találtak egy holttestet Kanizsán egy víztározóban.

Holttestet találtak egy nagykanizsai víztározóban!

Horváth Jácint: Nagykanizsa sereghajtó lett

A Kormány október 13-án döntött arról, hogy megemeli egyes megyei jogú városok kereteit, amelyet dedikáltan csak azok költhetnek el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből. Országosan 11 megyei jogú város részesül így többlettámogatásban, míg 11 város nem. Nagykanizsa sajnos ez utóbbiak között van, nem kapott többlettámogatást, továbbra is 7,94 Mrd Ft-tal számolhat és tervezhet – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Horváth Jácint az önkormányzat DK-s képviselője.

nagykanizsa-horvath-jacint-dk
Így az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy nemcsak abszolút értékben, hanem – ami összehasonlíthatóan mutatja az egymáshoz viszonyított helyzetet – egy főre vetítve is az utolsó helyet foglalja el a város a jogosult megyei jogú városok közül.

Döbbenetes, hogy a Nagykanizsához képest jobb gazdasági adatokkal rendelkező városok is relatíve több forrást kapnak a felzárkózást segítő, versenyképességet növelő EU-s pénzekből. Így ez a forráselosztás nemhogy a felzárkózást, mindinkább a különbségek további növekedését vetíti előre – Nagykanizsa kárára.

Újfent jól látszik, hogy Cseresnyés Péter és Dénes Sándor nem képesek érvényesíteni Nagykanizsa érdekeit az Uniós források elosztása során. Ezzel mind a város, mind pedig térsége hátrányt szenved a többi városhoz képest. A kormány a be nem tartott ígéretei (ipari parki területek megvásárlása állami forrásból, déli elkerülő út megépítése 2018 márciusig) után már úgy tűnik, hogy szándékosan bünteti a várost. Most épp azzal hogy, a TOP forrásai esetében a legkevesebbet ítéli Nagykanizsának – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón.

A TOP megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlása az egy főre jutó támogatás alapján

 Megyei Jogú Város ,   Eredeti keret (Mrd Ft),    Plusz forrás (Mrd Ft),   Új keret (Mrd Ft),    Lakosság (KSH, 2016) (fő),    Támogatás egy főre (Ft).     
1.    Szekszárd    6,86    5    11,86    32 844    361 101
2.    Zalaegerszeg    11,2    5,6    16,8    58 829    285 573
3.    Tatabánya    13,17    4,43    17,6    66 362    265 212
4.    Salgótarján    9,2    0    9,2    35 188    261 453
5.    Nyíregyháza    24,63    5    29,63    118 058    250 978
6.    Békéscsaba    13,23    1,7    14,93    60 126    248 312
7.    Eger    11,08    2,37    13,45    54 480    246 880
8.    Sopron    10,81    4,26    15,07    61 887    243 508
9.    Kaposvár    14,75    0    14,75    63 186    233 438
10.    Pécs    31,4    1,34    32,74    145 347    225 254
11.    Miskolc    35,26    0    35,26    158 101    223 022
12.    Hódmezővásárhely    9,84    0    9,84    44 401    221 617
13.    Szombathely    14,53    2,7    17,23    77 973    220 974
14.    Veszprém    11,54    1,74    13,28    60 392    219 897
15.    Debrecen    43,32    0    43,32    203 059    213 337
16.    Dunaújváros    7,43    2,15    9,58    45 354    211 227
17.    Szolnok    15,19    0    15,19    72 333    210 001
18.    Szeged    33,87    0    33,87    162 621    208 276
19.    Kecskemét    23,11    0    23,11    111 724    206 849
20.    Székesfehérvár    17,06    1,5    18,56    98 207    188 989
21.    Győr    21,6    0    21,6    129 568    166 708
22.    Nagykanizsa    7,94    0    7,94    47 683    166 516  
Forrás: 1562/2016. (X. 13.) Korm. határozat, KSH

Milliárdok a nagykanizsai ipari parkra

Mintegy két és fél milliárd forintos pályázati összeget biztosít a kormány a nagykanizsai ipari park bővítésére – mondta el szerdai sajtótájékoztatóján az ipari park részeként üzemelő Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ vezetője.

nagykanizsa ipari park

Mihovics Zoltán hozzátette: ennek révén a mostani 135 hektáros ipari park jelentősen bővülhet. A területen jelenleg mintegy 120 nagy vagy közepes vállalkozás működik, az inkubátorházban pedig több mint 30 mikrovállalkozásnak biztosítanak helyet, folyamatos az igény újabb területek eladására, de már csak 15-16 hektárnyi szabad földterülettel rendelkezik az ipari park – jelezte.

Kitért arra, hogy az elmúlt hónapok üzletkötéseinek köszönhetően új telephelyet létesít idén az árufuvarozó Kanizsa Trans, illetve megkezdte munkáját a 60-70 embert foglalkoztató varrodai Minerva Team. A bútorgyártó Extra Leder Line 500 négyzetméterrel bővítette néhány éve épült telephelyét, és kéthektáros területvásárlás jóvoltából az olasz szivattyúgyártó DAB logisztikai központtal bővíti tevékenységét.

Mihovics Zoltán kifejtette: 10-15, már az ipari parkban működő cég számít a telephelyfejlesztési pályázatokra. A saját tulajdonú területek csökkenése miatt arra is törekszenek, hogy a már magántulajdonú, de kihasználatlan területekre segítsenek vevőt találni.
Az ipari park működését pedig azzal is támogatják, hogy a közelmúltban kerékpárút épülhetett, de egy új járdaszakasz kialakítását is tervezik, illetve a hamarosan üzembe állítandó kerékpárkölcsönző hálózat két dokkolóállomását is itt alakították ki, mindezt a terület jobb megközelíthetősége érdekében.

Bilicz Csaba, a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az ipari park működtetése mellett az önkormányzati tulajdonú társaság másik fő feladata az ingatlanok bérbeadása és kezelése. Mintegy 1400 lakóingatlant, garázst, üzlet- vagy irodahelyiséget gondoz a cég, és közel 80 társasház ügyeinek kezelését is náluk végzik.

Utalt rá, hogy az elmúlt években a nagykanizsai belváros rekonstrukcióját kísérve az Erzsébet tér és a Fő utca több épületének homlokzatfelújítását is elvégezték, s az idei további beruházásokkal így már a belváros szinte valamennyi épülete megújul. Hozzátette: ennek is köszönhető, hogy az évek óta üresen álló belvárosi üzlethelyiségekre is megnőtt az érdeklődés, várható, hogy az idei első félévben mindegyiket bérbe is tudják adni. MTI (Fotó: nkvg.hu)