Indul a nagykanizsai ipari park bővítése

A munkaterület hétfői átadásával megkezdődik a nagykanizsai ipari park bővítéséhez a közművek és utak kiépítése, amellyel két részben, mintegy 170 hektár új iparterület lesz elérhető közvetlenül az M7-es autópályáról.

A helyszínen tartott pénteki sajtótájékoztatón Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként beszélt arról, hogy még 2015-ben kezdődött meg a mára betelt ipari park bővítési lehetőségének felmérése.

Az akkor feltárt, mintegy 600 hektárnyi területből tavaly kezdődött el két részben összesen 170 hektárnyi iparterület feltárása, az ahhoz szükséges utak és közművek tervezése és kivitelezése.

A Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (Nipüf) a Modern Városok Program keretéből mintegy 70 hektáron folytatja az ipari park bővítését az M7-es autópálya keleti lehajtójánál, az ehhez kapcsolódó, mintegy 100 hektáros önkormányzati területen pedig egyelőre 20 hektáros bővítés valósulhat meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) segítségével az utak és a közművek kiépítésével – közölte.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) kifejtette: nettó 1,7 milliárd forintból épül meg az önkormányzati területen a mindkét iparterületet kiszolgáló, 2,2 kilométeres összekötő út, ezzel együtt a közvilágítás és a szükséges közművezetékek, továbbá 13 ezer növényt is telepítenek. A bővítés célja, hogy a befektetők számára még vonzóbbá tegye Nagykanizsát, ezzel pedig több új munkahely teremtődjön.

Komáromi Zsolt, a kivitelezést végző Reaszfalt Kft. fő-építésvezetője kifejtette: a 2250 méteres aszfaltút egy körforgalommal, egy kisebb híddal, valamint hat autóbuszöböllel egészül ki. A tervezéssel együtt 22 hónapja van a kivitelezőnek a beruházás megvalósítására, így a tavaly augusztusban kezdett munkálatokat a jövő év nyarára tervezik befejezni.

Az MTI kérdésére Cseresnyés Péter elmondta: már vannak komolyabb érdeklődök az új iparterületekre, köztük építőipari, gépipari, valamint elektronikai vállalatok.

Csaknem betelt, de már bővítik a nagykanizsai ipari parkot

Tíz év alatt csaknem kétezerrel nőtt a nagykanizsai ipari parkban a munkavállalók létszáma, a mára szinte betelt terület bővítése már a múlt évben megkezdődött – közölte a térség országgyűlési képviselője szombaton a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Cseresnyés Péter (Fidesz) – egyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára – azt mondta: a város által megszerzett egykori két laktanya területén kialakított ipari parkban éveken át koncepciótlanul értékesítették a területeket, amelyek tervszerű fejlesztése 2006 után kezdődött meg. Tíz évvel ezelőtt mintegy 300-400 munkavállalót foglalkoztattak az itt tevékenykedő cégek, mára ez a szám 2000 fölé emelkedett.

(Fotó: Google Maps)

A jelenlegi ipari park területe csaknem teljesen betelt, ezért már a múlt évben megkezdődött a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatásából, mintegy 600 hektárnyi terület feltárásával a bővítési terv készítése. A Modern Városok Program részeként a keleti irányú bővítés is megkezdődhetett az M7-es autópályához kapcsolódó körforgalmú csomópont megépítésével, így 80-90 hektárnyi – önkormányzati és állami területen – zajlik már a bővítés, letelepülni szándékozó érdeklődőkkel is tárgyalnak – jelezte Cseresnyés Péter.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) kifejtette: a meglévő ipari parkban jelenleg 139 vállalkozás található, ebből 9 cég 50-nél több munkavállalót foglalkoztat. Összesen mintegy 2200 ember dolgozik ezeknél a munkáltatóknál.

Az utolsó területek közül nemrég két kisebb vállalkozás szerzett érdekeltséget versenytárgyaláson keresztül, egy 11 ezer négyzetméteres földterület tulajdonát pedig hamarosan szintén hasonlóképpen értékesítik. A polgármester hozzátette azt is, hogy a keleti irányú területbővítésen felül Nagykanizsán egy másutt lévő, használaton kívüli üzemi területen a körforgásos gazdaság mintájául szolgáló science park építését is tervezik a közeljövőben. MTI

3 évig nem kell építményadót fizetni a nagykanizsai ipari parkba betelepülő nagyvállalkozásoknak

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdasági programjában kiemelt célként fogalmazódott meg, hogy a település tőkevonzó képessége erősödjön, a helyi gazdaság dinamikusan fejlődjön.

E célok eléréséhez szükséges olyan tőkeerős hazai és külföldi vállalkozások bevonása, letelepítése és ösztönzése, amelyek hozzájárulhatnak a város és térsége fejlődéséhez. További cél, hogy olyan innovatív vállalkozások települjenek le, amelyek húzó hatást gyakorolnak Nagykanizsára és térségére. A város szempontjából elsősorban a termelő munkahelyek körének a szélesítése és az innovációs kapacitásokkal rendelkező cégek bevonzása a cél.

(A nagykanizsai ipari park. Fotó: archív)

Ehhez fontos, hogy a város rendelkezzen nagy összefüggő, ipari beruházásokra alkalmas területekkel, amelyeket kedvező feltételek mellett fel tud kínálni a befektetők számára.
A téma fontosságára tekintettel a közgyűlés az októberi soros ülésén már tárgyalt az építményadó rendelet módosításáról, azonban szükségesnek látta a javaslat kibővítését a leendő ipari parkon kívüli területekre is.

A javaslat előnyben részesíti az ipari park fejlesztésére kijelölt területen megvalósítandó beruházásokat, azonban az e területen kívüli új termelési célra szolgáló építmények vonatkozásában is jelentős kedvezményeket biztosít.

A javaslat szerint a nagykanizsai ipari park fejlesztésére kijelölt területen létesített építmény után az adókötelezettség keletkezését követő 3 adóévben az adó mértéke 0 Ft/m²/év – ben kerülne megállapításra. Az ezt követő két évben 400 Ft/m² lenne az adómérték, a további években az általános adómérték kerülne meghatározásra.

A téma fontosságára tekintettel a közgyűlés az októberi soros ülésén már tárgyalt az építményadó rendelet módosításáról, ami akkor, abban a formában nem került elfogadásra, azonban a városvezetés most szükségesnek látta, hogy a korábbi közgyűlésen elhangzottakat is figyelembe véve döntés szülessen a városra vonatkozó építményadó kedvezmény bevezetéséről.

Nem az ipari parkban, hanem Nagykanizsa területén termelési célú építmények után az adókötelezettség keletkezését követő 2 adóévben az adó mértéke 200 Ft/m²/év – ben kerülne megállapításra. Az ezt követő évben 400 Ft/m² lenne az adómérték, a további években az általános adómérték kerülne meghatározásra.

A javasolt adómértékek a jelenleg hatályos rendeletünkben megállapított adómértékekhez viszonyítva számottevő csökkenést mutatnak, így jelentős segítséget nyújthatnak a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak a döntésük meghozatalában – tudatta honlapunkkal Bizzer András alpolgármester.

Az alpolgármester jelezte: a most meghatározott adómértéket azért csökkentették ilyen jelentős mértékben, hogy segítséget nyújtsanak a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak a döntésük meghozatalában. A világjárvány okozta negatív gazdasági környezetben még inkább szükség van a gazdasági növekedés ösztönzésére, melynek egyik eszköze a fent említett rendeletmódosítás, ami már a jövő évtől hatályba is lép.

Az ipari park fejlesztésével gazdasági “nagyvadakra” pályázik Nagykanizsa

Pénteken Nagykanizsa gazdaságfejlesztést elősegítő legnagyobb projektje ismét jelentős mérföldkőhöz érkezett.

A város közel 3 milliárd forintos iparterület bővítést eredményező projektjének részeként ugyanis aláírtuk Erős Gáborral, a tervező és kivitelező Reaszfalt Kft. ügyvezetőjével azt a szerződést, amelynek révén elindul a jelenlegi ipari parkot és az autópálya felhajtót összekötő feltáró út tervezése és kivitelezése. Az új út mentén 20 ha új iparterület is kialakításra kerül a szükséges közműhálózat kiépítésével együtt.

Egyetértek Cseresnyés Péter államtitkárral, a térség országgyűlési képviselőjével, aki az aláírás alkalmából kiemelte, hogy hatalmas lépés előtt áll Nagykanizsa gazdaságfejlesztése, hiszen az elmúlt években ugyan nagyon sok vállalkozás érdeklődött iparterületek iránt, de ez a bővítés a kis- és közepes vállalkozások mellett a közeljövőben már a nagyvállalatok beruházásaira is lehetőséget ad.

A szerződés aláírását követően a tervezési-engedélyezési munkálatok kezdődnek el, mely a következő 5-6 hónap feladata lesz. Ősszel már a tényleges kivitelezéssel folytatódik a beruházás az új feltáró út kialakításával, a közművek megépítésével.

(Fotó: Balogh László – Facebook)

A több mint 2 milliárd forintos munka nagy része ugyanakkor 2021 évben fog elkészülni, a tervek szerint év végéig.

Megépül ezáltal 15 ezer négyzetméternyi útfelület és egy 4 kilométeres árok, továbbá 1,8 kilométer hosszan közvilágítás és 1,6 kilométeren ivóvíz- és szennyvízcsatorna-vezeték, illetve megtörténik több mint 13 ezer növény telepítése.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a most megkötendő szerződés a korábban tervezett projekt költségvetésének keretein belül, további városi önrész nélkül került aláírásra.

Ezzel egy időben jelenleg is zajlik a városi keleti autópálya felhajtóján a közel 300 millió forintból megvalósuló körforgalom építése, mely várhatóan június hónap közepére elkészül.
E körforgalom túlsó oldalán lévő állami beruházás révén pedig újabb 70 hektárral bővül az ipari park, melynek hasznosítása már idén elindulhat – tájékoztatott Facebook oldalán Balogh László nagykanizsai polgármester.

160-170 hektárral bővülhet a nagykanizsai ipari park

A nagykanizsai ipari park már betelt 135 hektárja mellett további 160-170 hektáros bővítést tesz lehetővé az a feltáró út és a hozzá tartozó közművek, amelynek tervezési és kivitelezési szerződését pénteken írták alá a dél-zalai városban.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként az aláírás alkalmából azt mondta: hatalmas lépés előtt áll Nagykanizsa gazdaságfejlesztése.

Az elmúlt években nagyon sok vállalkozás érdeklődött a lehetséges iparterületek iránt, így a bővítés a kis- és közepes vállalkozások mellett a nagyvállalatok beruházásaira is lehetőséget ad – közölte.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) kifejtette: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből mintegy 3 milliárd forintot fordítanak az önkormányzati iparterület bővítésére. Ennek részeként május végére elkészül az M7-es autópálya keleti lehajtójánál 300 millió forintból az a körforgalom, amely az új területek megközelítését szolgálja.

A körforgalom egyik oldalán állami beruházásban bővül 70 hektárral az ipari park – ennek hasznosítása már idén elindulhat -, a másik oldalon pedig 20 hektár önkormányzati terület feltárása kezdődik a most aláírt tervezési és kivitelezési szerződéssel – tette hozzá a polgármester.

A nettó 1,7 milliárd forintról szóló szerződésről Erős Gábor, a tervező és kivitelező Reaszfalt Kft. ügyvezetője elmondta: elkezdték a tervezést, így várhatóan őszre meglesznek az engedélyes tervek, a földmunka ezután el is indulhat. A vállalás szerint 2021 végére fejeződik be a 15 ezer négyzetméternyi útfelület és a 4 kilométeres árok, továbbá 1,8 kilométer hosszan közvilágítás és 1,6 kilométeren ivóvíz- és szennyvízcsatorna-vezeték építése, illetve több mint 13 ezer növény telepítése. MTI

Csaknem 200 hektárral bővül az ipari park Nagykanizsán

Összesen mintegy 6 milliárd forintos beruházással, két program révén 200 hektárral bővül a jelenleg 135 hektáros ipari park Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a pénteken a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Terület- és Településfejlesztési Program (TOP), valamint a Modern városok program jóvoltából bővülhet a nagykanizsai ipari park. A fejlesztés első lépéseként a héten elkezdődött az M7-es autópálya nagykanizsai keleti lehajtója és a 7-es főút között egy új körforgalmú csomópont kiépítése, amely a zöldmezős beruházás területének feltárását teszi lehetővé.

A nagykanizsai ipari park

A politikus jelezte: közel négy év kellett az előkészületekhez, hogy megkezdődhessen az iparterület bővítése, amelynek 70 hektáros területét a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (Nipüf) a Modern városok programjának részeként, első ütemben pedig további 20 hektárt az önkormányzat a TOP program keretéből tesz befektetésre alkalmassá.

Cseresnyés Péter hozzátette: a jelentős összegű fejlesztés azért indulhatott el, mert a kormány 2010 után megváltozott gazdaságpolitikájának és önkormányzatokhoz való viszonyának köszönhetően az európai uniós források legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költi.

Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy Nagykanizsa több mint 8 milliárd forintot használhat fel a TOP program keretéből, s ebből az összegből közel 3 milliárd forintba kerül az új iparterület feltárása, közművesítése. A már készülő új körforgalom 370 millió forintos beruházást igényel.

Rodekné Hederics Erika, a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. ügyvezetője hozzátette, hogy a Nipüf részéről 70 hektáron megvalósuló fejlesztés szintén mintegy 3 milliárd forintba kerül.
Már folynak tárgyalások potenciális befektetőkkel arról, hogy a bővülő ipari parkban hozzanak létre új beruházásokat, az önkormányzat pedig félmilliárd forintos költséggel egy bérbeadásra szánt iparcsarnokot is épít a közeljövőben – közölte.

Szmodics Zoltán projektmenedzser arra is kitért, hogy az újonnan épülő körforgalom alépítménye még idén ősszel elkészül, tavasszal az útburkolat is rákerül, így várhatóan május végére fejeződik be az építése. A csomópont lehetővé teszi az újonnan kialakítandó iparterület és a meglévő ipari park közvetlen csatlakozását is az M7-es autópályához. MTI

Kiemelt fejlesztési területeket jelölt ki a kanizsai közgyűlés

Együttesen több milliárd forint értékű beruházások indításának megkönnyítésére nyolc helyszínt kiemelt fejlesztési területté nyilvánított csütörtökön Nagykanizsa közgyűlése.

A város önkormányzata által tárgyalt előterjesztés szerint több olyan nagyberuházás indítását tervezik, amely engedélyezési és kiviteli terveinek elkészülte után sürgőssé válhat a szabályozási terven történő átvezetés.
A kiemeltté nyilvánítás gyorsabb ügymenetben teszi lehetővé a beruházások, köztük a Modern városok program keretében megvalósuló építkezések elindítását.

A kiemelt fejlesztési területek közé került a nagykanizsai ipari park 400 hektáros bővítését szolgáló terület, valamint a belvárosi egykori ferences kolostor tömbje, ahol kulturális-idegenforgalmi központot kívánnak kialakítani. Az Erzsébet tér északkeleti oldalán konferencia- és rendezvényközpont megvalósítását tervezik, a mintegy két évtizede elbontott Thúry-laktanya helyén pedig multifunkcionális sportcsarnok építését.

A városi strand és a szomszédos Sétakert területén új, 50 méteres pályájú versenyuszoda épül, az Eötvös tér környezetében pedig a Zöld város program keretében folytatódik a belvárosi területek érintő városrehabilitáció.
Ugyancsak a kiemelt beruházások közé tartozik a Nagykanizsát majdan délről elkerülő út, továbbá a Csónakázó-tóhoz vezető és a tavat körbekerülő kerékpárút építése. MTI

Mintegy hatmilliárd forintból indulnak fejlesztések Nagykanizsán

A helyi operatív program mintegy 7,9 milliárd forintos keretösszegéből több mint 5,8 milliárdról született már támogatói döntés, így Nagykanizsán a közeljövőben megindulhatnak az ipari parkot, a belvárost, továbbá intézményfejlesztéseket is szolgáló beruházások – tájékoztatta a város önkormányzata az MTI-t.
Az elmúlt hetekben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként benyújtott nagykanizsai projektek 73 százalékáról született már támogatói döntés, vagyis 5,8 milliárd forintból tavasszal elindulhatnak a fejlesztések. A források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a város.

nagykanizsa advent(Fotó: archív. Belvárosi fotó – Nagykanizsa)

A közleményben utaltak a Nagykanizsán minap tartott sajtótájékoztatóra, ahol Cseresnyés Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: Nagykanizsán ezek a beruházások a térség gazdaságfejlesztését szolgáló Mura Programmal együtt munkahelyteremtésre és a munkahelyek megtartásra is alkalmasak.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármestert idézve azt írták: az elnyert összegek a fejlesztések 100 százalékos előlegeként december 31-ig megérkeznek az önkormányzat számlájára.
Az 5,8 milliárd forintot meghaladó összeg legjelentősebb beruházása a nagykanizsai ipari park fejlesztése, amely új iparterület kialakításával és az infrastrukturális háttér biztosításával csaknem 60 hektárral növekszik. Ugyancsak a nagyobb értékű projektek közé tartozik a Zöld Város – Zöld Nagykanizsa elnevezésű program, amelynek keretében a belváros több terén megújulnak a zöldfelületek, illetve fejlesztik a fizetőparkolókat.

A helyi TOP program már megvalósítható projektjeinek sorában szerepel két-két óvoda és bölcsőde korszerűsítése, a még hiányzó kerékpárútszakasz kiépítése a város legvonzóbb turisztikai célállomása, a Csónakázó-tó és a belváros között, továbbá a fogászati alapellátási rendelő, valamint egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő, illetve a védőnői szolgálat helyiségeinek korszerűsítése.

Fejlesztik a Nagykanizsai Egyesített Szociális Intézményhez tartozó idősek klubját és a házi segítségnyújtás rendszerét, továbbá a Ligetvárosban élő hátrányos helyzetű lakosok életlehetőségeit egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosításával, valamint foglalkoztatási programokat valósítanak meg a hátrányos helyzetű és inaktív álláskeresők számára. MTI

Holttestet találtak a kanizsai ipari parknál

Egy lemeztelenített férfi holttestét találták meg hétfőn a mentősök a nagykanizsai ipari parknál lévő étterem mögötti területen – számolt be a furcsa esetről a Zalai Hírlap.

nagykanizsa ipari park

(A nagykanizsai ipari park felülnézetből. Fotó: YouTube)

A lap azt írta:

“…az elhunyt ember a betonon, hason  feküdt, s nem volt rajta ruha…”

A ZH érdeklődésére Sznopek Veronika a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője úgy nyilatkozott, a régi laktanya területén megtalált férfi holttest esetében idegenkezűség gyanúja nem nem merült fel, ezért közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálják a 41 éves nagykanizsai férfi halálának körülményeit.

Korábban júniusban találtak egy holttestet Kanizsán egy víztározóban.

Holttestet találtak egy nagykanizsai víztározóban!

Horváth Jácint: Nagykanizsa sereghajtó lett

A Kormány október 13-án döntött arról, hogy megemeli egyes megyei jogú városok kereteit, amelyet dedikáltan csak azok költhetnek el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből. Országosan 11 megyei jogú város részesül így többlettámogatásban, míg 11 város nem. Nagykanizsa sajnos ez utóbbiak között van, nem kapott többlettámogatást, továbbra is 7,94 Mrd Ft-tal számolhat és tervezhet – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Horváth Jácint az önkormányzat DK-s képviselője.

nagykanizsa-horvath-jacint-dk
Így az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy nemcsak abszolút értékben, hanem – ami összehasonlíthatóan mutatja az egymáshoz viszonyított helyzetet – egy főre vetítve is az utolsó helyet foglalja el a város a jogosult megyei jogú városok közül.

Döbbenetes, hogy a Nagykanizsához képest jobb gazdasági adatokkal rendelkező városok is relatíve több forrást kapnak a felzárkózást segítő, versenyképességet növelő EU-s pénzekből. Így ez a forráselosztás nemhogy a felzárkózást, mindinkább a különbségek további növekedését vetíti előre – Nagykanizsa kárára.

Újfent jól látszik, hogy Cseresnyés Péter és Dénes Sándor nem képesek érvényesíteni Nagykanizsa érdekeit az Uniós források elosztása során. Ezzel mind a város, mind pedig térsége hátrányt szenved a többi városhoz képest. A kormány a be nem tartott ígéretei (ipari parki területek megvásárlása állami forrásból, déli elkerülő út megépítése 2018 márciusig) után már úgy tűnik, hogy szándékosan bünteti a várost. Most épp azzal hogy, a TOP forrásai esetében a legkevesebbet ítéli Nagykanizsának – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón.

A TOP megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlása az egy főre jutó támogatás alapján

 Megyei Jogú Város ,   Eredeti keret (Mrd Ft),    Plusz forrás (Mrd Ft),   Új keret (Mrd Ft),    Lakosság (KSH, 2016) (fő),    Támogatás egy főre (Ft).     
1.    Szekszárd    6,86    5    11,86    32 844    361 101
2.    Zalaegerszeg    11,2    5,6    16,8    58 829    285 573
3.    Tatabánya    13,17    4,43    17,6    66 362    265 212
4.    Salgótarján    9,2    0    9,2    35 188    261 453
5.    Nyíregyháza    24,63    5    29,63    118 058    250 978
6.    Békéscsaba    13,23    1,7    14,93    60 126    248 312
7.    Eger    11,08    2,37    13,45    54 480    246 880
8.    Sopron    10,81    4,26    15,07    61 887    243 508
9.    Kaposvár    14,75    0    14,75    63 186    233 438
10.    Pécs    31,4    1,34    32,74    145 347    225 254
11.    Miskolc    35,26    0    35,26    158 101    223 022
12.    Hódmezővásárhely    9,84    0    9,84    44 401    221 617
13.    Szombathely    14,53    2,7    17,23    77 973    220 974
14.    Veszprém    11,54    1,74    13,28    60 392    219 897
15.    Debrecen    43,32    0    43,32    203 059    213 337
16.    Dunaújváros    7,43    2,15    9,58    45 354    211 227
17.    Szolnok    15,19    0    15,19    72 333    210 001
18.    Szeged    33,87    0    33,87    162 621    208 276
19.    Kecskemét    23,11    0    23,11    111 724    206 849
20.    Székesfehérvár    17,06    1,5    18,56    98 207    188 989
21.    Győr    21,6    0    21,6    129 568    166 708
22.    Nagykanizsa    7,94    0    7,94    47 683    166 516  
Forrás: 1562/2016. (X. 13.) Korm. határozat, KSH

1 2