Hogyan indítsunk új munkahelyünkön ?

Biztos mindenki volt már olyan társaságban, ahol mindenki ismert mindenkit kivéve minket. Ebben az esetben kissé kellemetlenül érezhetjük magunkat és sokan ilyenkor nem találják helyünket. De hogyan is viselkedjünk ilyenkor?

Ahány ház, annyi szokás. Ez a legfontosabb dolog, amit a fejébe kell vésnie minden új dolgozónak. Egy új munkahelyen mindig nekünk kell alkalmazkodnunk a közösséghez, és nem fordítva. Hogy milyen szokások vannak, azt rengeteg tényező befolyásolhatja: a szakterület, a cégkultúra, az alkalmazottak átlagéletkora, de még a nemi összetétel is. Első lépésként érdemes nyitottnak lennünk a meglévő szokásokra, bátran érdeklődhetünk, milyen szokások vannak a cégnél egy új munkatárs érkezésekor.

Kerüljük a szélsőséges viselkedést. Nem jó, ha nagyon szerények és visszahúzódóak vagyunk, de az sem előnyös, ha nagyon nyitottak és beszédesek vagyunk, mert ezt a már kialakult „erőviszonyokat” sértheti a munkatársainkban. Találjuk meg az ideális középutat. Ha kérdeznek, fejtsük ki véleményünket, érdeklődjünk kollégáink fel és a munkák felé egyaránt.

Érdemes az első napokban megfigyelni a kollégákat, kiismerni, hogy ki milyen típusú ember, hogy kivel hogyan lehet szót érteni és, hogy mi milyen téma felé érdeklődik jobban. Ezáltal a velük való kommunikáció is könnyebb lehet, valamint így könnyebben tudunk velük jó viszont vagy akár barátságot kialakítani.

A SzegedAllas.hu oldalon Szeged állásajánlatai között válogathatunk szaktudásunknak megfelelően. Önéletrajzunkat feltöltve pedig azonnal jelentkezhetünk rájuk, és ha szerencsénk van akár már másnap egy állásinterjún találhatjuk magunkat. Ha érdeklik a részletek, kattintson.

Új munkahelyünkön az első nap legjobb, ha egyszerre vagyunk szerények és nyitottak. Próbálunk ismerkedni és nem félünk kérdezni, de kellőképpen szerények is tudunk lenni, hogy ne harcoljuk ki magunk ellen mások rosszindulatát.

Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a “negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

Cseresnyés: kötelező lesz a képzés a közmunkásoknak

A közfoglalkoztatottaknak a jövőben el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket, a munkavállalóknak kötelező lesz bejelenteniük a munkahelyi baleseteket és megszűnnek a foglalkoztatási szövetkezetek – többek között ezek a javaslatok találhatóak az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló indítványban, amit pénteken tárgyalt a parlament.

cseresnyés péter államtitkár
A javaslatot a kormányzat részéről ismertető Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlament pénteki ülésén elöljáróban azt mondta, a kabinet sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért.
A most tárgyalt törvényjavaslat alapján a közfoglalkoztatottnak el kell fogadniuk a nekik felajánlott képzési lehetőségeket – közölte. Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy fellépjenek a kötelezettség megszegőivel szemben – tette hozzá.
A kormány fontosnak tartja a munkavédelmi helyzet javítását, ezért szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai. Amennyiben a sérült munkavállaló nem jelenti be a balesetet, akkor később neki kell bizonyítania, hogy balesete a munkavégzéssel összefüggésben történt – mondta. A bejelentést elektronikus úton is meg lehet tenni.
A javaslat a honvédségen belül is lehetőséget teremt a munkavédelmi tevékenység és a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére – mondta az államtitkár.
A bérgaranciáról szóló törvény módosításával egyértelműsítik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend – emelte ki.
Cseresnyés Péter elmondta, a szövetkezeti törvény módosításával megszűnik a foglalkoztatási szövetkezet, mert ez a szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A visszaélések megelőzését szolgálja, hogy a jövőben a szociális szövetkezeteknek tagjai között lennie kell legalább egy helyi önkormányzatnak vagy közhasznú jogállású szervezetnek – jelezte. MTI

Cseresnyés: jóváhagyták a munkavédelem nemzeti politikáját

A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten a napokban.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte:
a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.
Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.
Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.
A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges – tette hozzá. MTI

Cseresnyés: a közszféra béremeléseinek is köszönhető a bérek folyamatos növekedése

A bérek folyamatos, 35 hónapja tartó növekedése a magyar gazdaság bővülésének, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, és a kormány munkahelyvédelmi akciójának köszönhető – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter a KSH legfrissebb adataira reagálva kijelentette: a magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik.
Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon, a versenyszférában és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költségvetési szerveknél 4,5 százalékos volt a reálbérnövekedés – ismertette.

Hozzátette: a reálbérek emelkedésében a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvédelmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lépésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelkedett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos illetményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a pedagógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. Fontosnak nevezte, hogy a szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott kiegészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését kiterjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, valamint a fiatal szakorvosok juttatása is nő.
Külön kiemelte: a pedagógusok bére 2013 óta minden évben nő, összesen átlagosan 50 százalékkal, a pedagógus béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány.

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a reálbérek közel 3 éve tartó töretlen emelkedését a kiskereskedelmi forgalom növekedése is alátámasztja, 2015 első 11 hónapjában 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A háztartások sokkal pozitívabban látják jövedelmi kilátásaikat.

Kitért arra is, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen nőtt idén: az 1,6 százalékosra tervezett infláció mellett az szja 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimum esetében 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósul meg idén. Ilyen mértékű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002. óta nem volt. A keresetek a családi kedvezményeket is figyelembe véve reálértéken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben.

A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 57 ezerrel, 3,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly novemberben éves összevetésben. A versenyszférában is jelentős a létszámnövekedés, ezen belül a kereskedelemben és a járműgyártásban 9 ezerrel, a szállításban ötezerrel, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban pedig 4300-zal dolgoznak többen – sorolta.
A foglalkoztatottak létszámának hónapról-hónapra ismétlődő növekedése is azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek – húzta alá az államtitkár. MTI