Zalai vasúti, közlekedési fejlesztésekről tájékozódtak

Hírek

Gyorsabbá és ezzel versenyképesebbé válhat a vasúti közlekedés és szállítás a nyugat-dunántúli térségben azzal, hogy Zalaszentiván határában deltavágány épül – közölte a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. vezérigazgatója csütörtökön Zalaegerszegen.
Kövesdi Szilárd a Zala Megyei Közgyűlés ülésén, a megyét érintő vasúti és autóbuszos közlekedésről szóló napirendek tárgyalásán beszélt arról, hogy megkezdődött a tervezése az új összekötő vágánynak.

(A nagykanizsai vasútállomás)

A magyar-szlovén vasútvonalon, illetve Szombathely és Zalaegerszeg között jelenleg ugyanis csak menetirányváltással tudnak a vonatok közlekedni, ami ma még lassítja a közlekedést, és ezzel rontja a vasút versenyképességét – indokolta a vezérigazgató a beruházás szükségességét.
Kitért arra is, hogy 2011 óta Zala megyében két szakaszon, összesen 17 kilométernyi vasútvonalat üzemeltet a társaság, továbbá a kezelésében van a Körmend és Zalalövő közötti 27 kilométernyi vonal, ahol azonban 2009 óta nincs vonatközlekedés.

Ez utóbbi állapota annyira leromlott, hogy érdemesebb lenne kerékpárutat építeni a nyomvonalán – jelezte a GYSEV vezérigazgatója.

A MÁV-START Zrt. Zala megyét érintő tevékenységéről Szabó Árpád technológiai vezető beszélt a megyei közgyűlés előtt, említést téve arról, hogy a 2014 és 2018 között a Balaton déli partján végzett vasútfelújításnak köszönhetően rövidült a menetidő például Nagykanizsa és Budapest között. Nyáron az ország számos nagyvárosából naponta közlekednek vonatok Keszthelyre, a térségből pedig szinte óránként elérhető a Balaton-parti város.

A képviselők által tárgyalt előterjesztésben szerepelt az is, hogy Zalaegerszeg és a szomszédos Szlovéniában lévő Lendva közötti vasúti forgalom újraindítására születtek már tervek. Az erre vonatkozó képviselői kérdésre a MÁV-Start szakembere azt mondta: egyelőre tanulmány készült a Rédics és Lendva közötti vonal újjáépítéséről.

Szöllősi József, az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ (ÉNYKK) Zrt. személyszállítási igazgatója egyebek mellett azt mondta: Magyarország legnagyobb közlekedési központja a több mint 1400 járműből álló flotta korszerűsítését tervezi. A Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében tevékenykedő társaságnál jövőre 360 buszt szeretnének beszerezni, reményeik szerint hazai gyártásból.

A fejlesztések közé tartozik, hogy Lentiben a jövő héten kezdődik és 2019 szeptemberére fejeződik be a buszpályaudvar teljes korszerűsítése, Hévízen pedig új helyszínen alakítanak ki autóbusz-pályaudvart – jelezte az ÉNYKK Zrt. igazgatója. MTI

Lopott, menekült, elfogták a kanizsai férfit

Rendőrség

A rendőrségre egy zamárdi üzletből lopásról tettek bejelentést november 12-én.
A szemtanúknak sikerült az elkövető gépkocsijának rendszámát feljegyezni, ami alapján az egyenruhások Szántódon intézkedés alá akarták vonni az autó sofőrjét.

(Az autópályán fogták el és bilincselték meg a nagykanizsai férfit)

A 42 éves férfi azonban a járőrök jelzése láttán továbbhajtott, őt az M7-es autópályán, Fonyód térségében sikerült elfogni, amint Nagykanizsa irányába tartott.
Az egyenruhások megállapították, hogy a nagykanizsai lakos nem rendelkezett vezetői engedéllyel, mivel a Zalaegerszegi Törvényszék, a Zalaegerszegi Járásbíróság, valamint a Nagykanizsai Rendőrkapitányság összesen 4 esetben eltiltotta a járművezetéstől.

A férfit a rendőrök előállították a Siófoki Rendőrkapitányságra, ahol üzletszerűen elkövetett lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki, mert a gyanú szerint korábban többször is lopott az üzletből.
Az eltiltás hatálya alatt történő járművezetés szabálysértés elkövetése miatt meghallgatták, majd őrizetbe vették.
A menekülése közben elkövetett közlekedési szabályszegések miatt pedig közigazgatási eljárást indítottak ellene.
(Forrás és fotó: Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság)

Erősíteni szeretnénk a magyar-horvát közlekedési kapcsolatokat

Hírek

A magyar kormány célja, hogy bővítse a határátlépési lehetőségeket és a közlekedési kapcsolatokat Magyarország és Horvátország között – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határ menti és regionális együttműködésekért felelős helyettes államtitkára szerdán Zalakaroson.

(A letenyei autópálya határátkelő)

Kiss-Parciu Péter a Magyarország és Horvátország közötti együttműködési program eddigi eredményeit taglaló konferencián emlékeztetett arra, hogy a 355 kilométernyi közös határszakaszon mindössze hét közúti határátkelő található. A magyar kormány célja, hogy a legális határátlépési lehetőségek, illetve a közösségi közlekedési kapcsolatok is bővüljenek, erről a két ország között magas szintű egyeztetések is folynak – mondta.

Hozzátette: a jelenleg átlagosan 50 kilométerenként működő átkelőhelyek sűrűsége alig tizede más nyugati irányú határátkelési lehetőségeinkhez képest, márpedig „fizikai kapcsolatok nélkül nehéz határon átnyúló együttműködésekről beszélni”. A célok között szerepel egyebek mellett az M6-os autópálya fejlesztése, továbbá a Pécs és Eszék közötti közösségi közlekedési lehetőségek bővítése – jelezte a helyettes államtitkár.

Kiss-Parciu Péter kitért arra is, hogy a Magyarország és Horvátország közötti közös programok egy-egy kiemelt projektje a baranyai határtérségben – hárommillió eurós támogatással – végzett aknamentesítés, valamint a határ két oldalán működő kis- és közepes vállalkozások 10 millió eurós támogatási lehetőséggel segített erősítése.

Szűcs Márton, a három magyar és nyolc horvát megyét érintő magyar-horvát együttműködési programok közös titkárságának vezetője felidézte, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban összesen 60,8 millió eurót használhatnak fel a két ország pályázói. A zalakarosi konferenciára az eddig nyertes 55 pályázati program képviselőit hívták meg, akik eddig mintegy 36 millió eurót nyertek el programjaikhoz.

Közölte: a tervek szerint januárban további mintegy 20 millió euró forrásra írnak ki pályázatokat, amelyeket – a külön kezelt gazdaságfejlesztési területen felül – például turisztikai, kulturális, környezetvédelmi és oktatási programokra használhatnak fel magyar és horvát partnerek. MTI

Eladta a ki sem fizetett gépeket a kanizsai exfőnök

Jog

Még tavaly október 25-én felszámolás alá került egy nagykanizsai székhelyű Kft., amelynek egy 45 éves nagykanizsai férfi volt az ügyvezetője.
A felszámolási eljárás során derült fény arra, hogy a férfi által vezetett gazdasági társaság 2013. május 13. napjától kezdve egy 20 tonnás 7.000.000 Ft értékű Reis stancoló gépet bérelt egy budapesti székhelyű Kft-től, melynek bérleti részleteit kisebb csúszásokkal ugyan, de fizette.

A fenti gépen kívül 2016. március 29-én kelt adásvételi szerződéssel a Kft-től, mint eladótól vásárolt egy 30 tonnás 9. 200.000 Ft értékű ugyancsak Reis típusú présgépet és egy Westofen kemencét a tartozékaival együtt, mely utóbbi vételára 500.000 Ft volt.
A fent említett adásvételi szerződésben foglaltak értelmében az eladó 90 napot biztosított a vevő részére a fenti eszközök vételárának kifizetésére, valamint azzal a kikötéssel élt, hogy az eszközök tulajdonjoga csak a teljes vételár megfizetése után száll át a vevőre.

A férfi a fenti határidő letelte után nem gondoskodott a vételár kifizetéséről, így a gépek nem kerültek a tulajdonába. Ennek ellenére a férfi ügyvéd által készített, 2017. július 05-n kelt adásvételi szerződéssel eladta egy harmadik személynek a tulajdonba nem került fentiekben említett présgépeket és kemencét, azokat sajátjaként, per és tehermentesnek megjelölve értékesítette, azokkal sajátjaként rendelkezett.

Az adásvételi szerződés készítésekor az ügyvédet hamisan arról tájékoztatta, hogy a fenti gépek tulajdonjogát megszerezte, így közreműködött abban, hogy jog létezésére vonatkozó valótlan tartalmú magánokirat készüljön, amit a gépek értékesítése érdekében felhasznált.
A sértett Kft a beszerzett szakértői vélemény szerint 16.700.000 Ft kárt szenvedett, mely a gépek lefoglalásával és kiadásával megtérült.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járásbíróságon – értesült honlapunk dr. Pirger Csabától, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivőjétől.

Cseresnyés a zalaegerszegi tesztpályáról

Hírek

Nacsa Lőrinc (KDNP) az országgyűlés hétfői plenáris ülésén azt tudakolta, hol tart az autonóm- és elektromos járművek fejlesztését támogató járműipari tesztpálya építése Zalaegerszegen.
A tervek szerint a beruházással Magyarország megőrizheti és javíthatja pozícióját a járműipari versenyben – tette hozzá.

(A zalaegerszegi járműipari tesztpálya egyik terve. Fotó: Facebook)

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a beruházás alapkövét tavaly májusban tették le és a következő hetekben adják át az első fázist.
Hozzátette: a tesztelők és a kutatóintézetek ebben az ütemben vehetik használatba a járműdinamikai felületet, a handling pálya két kilométer hosszú gyorssávját, a városi közlekedési helyzeteket szimuláló, parkolóasszisztens tesztelésére is alkalmas „smart city zóna” első részét.
Ismertetése szerint teljesen kész lesz a fékfelület a speciális fékező szakaszokkal és az országúti tesztelést lehetővé tevő másfél kilométeres útszakasz is.
Elkészült a tesztelő cégek járműveit fogadó műszaki épület a bérelhető műhelyekkel, irodákkal, továbbá a tesztpálya fogadóépülete és a konferenciaközpont is – részletezte, hozzátéve: 2019 végére, 2020 elejére fejeződik be a második ütem.
A választ a képviselő elfogadta. MTI

Fokozódik a szárazság, Kanizsa térségében volt az egyik legtöbb csapadék

Hírek

Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének – írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.

(A nagykanizsai Csónakázó-tó ősszel. Fotó: S. Varga György)

Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott, de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál – írták.

A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől. Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is.

Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást.

Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.

Azt írták: keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat, de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik – figyelmeztet a meteorológiai szolgálat. MTI

Kanizsai jótékonyság: 650 ezer forintot ajánlottak fel

Hírek

Daganatos gyerekeknek gyűjt a kanizsai desszertszakács – ezzel a címmel számoltunk be a minap nagykanizsai Jakabfi Dávid akciójáról, amely során egy kb. 37 kg-os dekorációs masszából készült, ehető csimpánz majmot ajánlott licitre.

A csimpánzért Nagy Zsolt 250 ezer forintot ajánlott fel, és Dávid hétfőn Facebook oldalán azt is közölte, hogy egyéb gyűjtésből további mintegy 400 ezer forint jött össze.

 

(A Bob névre hallgató ehető csimpánz a munka kezdése előtt és után)

A licit november 12-ig tartott, az összeget az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány kapja.

Gratulálunk!

Kanizsai, zalai sikerek a fekvenyomó országos bajnokságon

Hírek

Székesfehérvár adott otthont november 8-án a katasztrófavédelem országos fekvenyomó bajnokságának.
Az erős emberek versenyén idén rekordot döntött a résztvevők száma, több mint százharmincan indultak. A BM Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület és a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közös rendezvénye egyben az éves pontszerző versenysorozat záróeseménye volt.

(A zalai csapat a versenyen)

A bajnokságot női és férfi kategóriában, több kor- és súlycsoportban rendezték meg a Magyar Professzionális Erőemelő Liga szabályzata szerint. Ennek alapján a versenyző a vezető bíró indítása után engedte le a mellkasára a rudat, majd annak mozdulatlanságát egy újabb vezényszóval jelezték.
A súlyokkal megrakott rudat ezután a karok kiegyenesítésével kellett kinyomni, és ugyancsak mozdulatlanul tartani a záró vezényszóig. A feladat végrehajtását, vagyis a résztvevők által választott súly szabályos emelését három bíró értékelte.

Az egyéni versenyszámoknál a súlycsoportonkénti első három helyezettet minden kategóriában éremmel és oklevéllel díjazták. Az abszolút női és abszolút férfi kategóriák korcsoportonkénti dobogósait, valamint a csapatverseny első három helyezettjét serleggel jutalmazták.

(Szabó Kornél a dobogó legfelső fokán)

A Zala megyei csapat is méltó mód képviselte megyénket és számos dobogós helyezéssel tértek haza versenyzőink.
Szabó Kornél nagykanizsai tűzoltó 190 kilogrammos teljesítménnyel első helyezést Horváth János zalaegerszegi tűzoltó súlycsoportjában második helyezést, dr. Kocsis K. Dorottya harmadik helyezést ért el.

A megyék közötti hatodik helyezést elért Zala megyei csapat tagjai voltak még: Kránitz Antal Nagykanizsa HTP, Balázs Attila, Zalaegerszeg HTP, Szemán Gergely Keszthelyi KvK ,Váradi Ferenc, Hegedűs Péter, Takács Attila, Szigeti Balázs Lenti HTP.

Külön dicsőség, hogy Szabó Kornél egy speciális – életkor, a testsúly és a kinyomott súly számításával készített – összesítés szerint abszolút 3. helyet is megszerzett a megmérettetésen.
(Forrás és fotók: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

Ismét elindul az Egy doboznyi szeretet jótékonysági akció

Hírek

A szervezők idén is mindenkit arra buzdítanak, hogy támogassa a rászoruló családok karácsonyát. A Csodapontok listáját hamarosan közzéteszik.
Három évvel ezelőtt Hella Ferenc református lelkipásztor kezdeményezésére hozták létre az Egy doboznyi szeretet elnevezésű jótékonysági akciót.
A kanizsai és környékbeli emberek segítőkészsége olyan nagy volt, hogy tavaly csaknem négyezer cipősdoboznyi ajándék gyűlt össze karácsonyra.

(Fotó: egydoboznyiszeretet.hu)

– Nem biztos, hogy nekünk mindenképpen arra kellene törekedni, hogy négy-, öt- vagy hatezer csomag jöjjön össze. Arra kell törekedni, hogy minél több jöjjön össze, és legalább annyi ajándékcsomag legyen, amennyi embernek, amennyi gyereknek örömet tudunk ezzel okozni – mondta Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő.

A Thúry Vitézlő Oskola idén is Csodapont lesz, vagyis ott is le lehet majd adni a cipősdobozokba csomagolt adományokat. – Mi egy hagyománytisztelő közösség vagyunk, és ami ebbe a tevékenységi körbe belefér, annak mi örömmel szolgálunk.
A szeretet és az egymással való törődés áthagyományozása az utánunk jövő nemzedékre alapvető kutyakötelességünk, ha azt szeretnénk, hogy a csemetéinkből egyszer majd jó magyar emberek legyenek – fogalmazott Vörös András, a Thúry Vitézlő Oskola vezetője.

A szervezők az akcióhoz ezúttal is játékokat, könyveket, apró meglepetéseket várnak. A segíteni szándékozók a cipősdobozokat idén is a Csodapontokon adhatják le, ezeknek a listája hamarosan elérhető lesz a kanizsafest.hu oldalon.
(Forrás:Kanizsa TV)

1 … 637 638 639 640 641 … 934