A horvát kormány tovább csökkentette az üzemanyagok kiskereskedelmi árát – közölte a kabinet hétfőn.
A rendelet – amely szerint keddtől a benzin kiskereskedelmi ára 0,70 lipával (1 kuna 100 lipa), 11,30 kunára (590,76 forint), a gázolajé 0,66 lipával, 12,14 kunára (634,68 forint) csökken – augusztus 16-ig lesz érvényben.
Az árszabás – amely a benzin és a gázolaj esetében egyaránt 0,65 kuna/liter kiskereskedelmi árrést határoz meg – az ország összes kiskereskedelmi töltőállomására vonatkozik – olvasható a közleményben, amely megjegyzi, hogy a kormány beavatkozása nélkül a benzin és a dízel ára is két kunával (104 forinttal) növekedne éjféltől. Kriják Krisztina/MTI
Ausztriában hadat üzennek a „közúti huliganizmusnak”. A kormánykoalíció múlt hét kedden egy intézkedéscsomagot fogadott el, mely alapján módosításra kerül a gépjárműtörvény (KFG). A csomagnak több eleme van, amelyeket ütemterv szerint terveznek fokozatosan bevezetni.
Az ismert információk alapján a jövőben súlyosabb szankciókra és magasabb összegű pénzbírságokra számíthatnak azok, akik megszegik a közúti közlekedés szabályait (már a bírságok minimális összegeit is magasabban állapítják meg). Emellett súlyos jogsértés elkövetése esetén a rendszám is hamarabb lekerülhet a gépkocsikról és a motorkerékpárokról.
(Fotó: P. Huber)
Szigorúbban kívánnak eljárni az illegális autótuning és az engedély nélküli átépítés esetében az úgynevezett „türkis-grün” (azaz türkiz zöld) program keretében. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a szabályok már az ezredforduló idején sem voltak túl engedékenyek. Akit például ilyen gépkocsival értek tetten, azt azonnal egy műszaki járművizsgáló állomásra kísérték, és amennyiben a jogsértés beigazolódott, a rendszámot levették, és az autó egyetlen métert sem mehetett tovább a saját kerekein. (A rendszámot a tulajdonos, ill. az üzemben tartó csak az eredeti gyári állapot visszaállítása után, műszaki vizsgát követően kaphatta vissza).
Aki a jövőben illegális utcai versenyen vesz részt, brutális zajszennyezést okoz, illetve szándékosan robbanási zajokat idéz elő, annak járművét – egyéb büntetés mellett – 72 órára elkobozzák.
Ausztriában a jármű végleges elkobzásának a lehetőségét is meg kívánják teremteni. Erre számíthat például az extrém gyorshajtás elkövetője, amennyiben nem első alkalommal lépi túl jelentős mértékben a sebességhatárt (pl. 130 km/h helyett 250 km/h-val, vagy annál gyorsabban halad). Az osztrák szakemberek jelenleg a részletek kidolgozásán dolgoznak, és a nyár végéig szeretnék az új előírásokat véglegesíteni – közölte Facebook oldalán a Baleset-megelőzés.
Az Európai Bizottságnak vaskos dossziéja van, hogy annak alapján lefolytassa a hivatalos jogállamisági eljárást Magyarországra vonatkozóan – nyilatkozta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos kedden, az európai ügyekért felelős tagállami miniszterek luxemburgi tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Reynders véleménye szerint, fontos hogy a jogállamisági párbeszédet még nemzetközileg feszült helyzetben is folytassák, annak érdekében, hogy az EU megmutassa: „a nemzetközi rendnek vannak szabályai, ezeket a szabályokat komolyan vesszük, védjük és előmozdítjuk a jogállamiságot”.
A biztos elismeréssel szólt a magyarországi digitalizálás fejlődéséről, azonban hangsúlyozta: az EU-nak továbbra is aggályai vannak a magyar igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes fellépés, a médiaszabadság és a fékek és ellensúlyok rendszerének terén. A médiával kapcsolatban kiemelte: az állami hirdetések jelentős része továbbra is lehetővé teszi a magyar kormány számára a közvetett politikai befolyás gyakorlását. Továbbá – tette hozzá – „a médiahatóság egy független rádióállomás szolgáltatási jogosultságát is elvette”.
Mint mondta, Magyarországot illetően eszmecserét folytattak a bizottság legutóbbi jogállamisági jelentéséről. „A magyar kormány részéről azt a garanciát kaptuk, hogy folytatjuk a legújabb – júliusra várható – jelentésről a párbeszédet, miután Magyarország a választásokig felfüggesztette részvételét ebben a diskurzusban” – mondta. Hozzátette: ebben a jelentésben ajánlást fognak megfogalmazni minden tagállam számára, mert „ezek alapvető fontosságúak az előrelépéshez”.
Újságírói kérdésre a biztos így nyilatkozott: „a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen múlt heti plenáris ülésen tett bejelentése elindítja a Magyarországgal szembeni hivatalos eljárást, amely a következő hetekben veszi kezdetét egy, már tavaly novemberben megkezdődött közigazgatási eljárást követően, de az intézkedés pontos kereteiről az eljárás során döntenek majd”. Az uniós biztos hangsúlyozta: a rendelet tavaly január elsején lépett életbe, ezért a bizottság visszamenőleg is intézkedik majd.
Reynders arra is kitért, hogy a magyar választási eredmények, amelyek ismét kormánypárti többséget hoztak a parlamentben, nem jelentik azt, hogy ne szabadna vitát folytatni a jogállamiságról.
„A jogállamiság a többség számára is korlátokat jelent. Azt jelenti, hogy az uniós szerződésekben és a nemzeti alkotmányokban rögzített egyéb értékek teljes tiszteletben tartásával kell cselekednie” – hangsúlyozta. Aláhúzta: „a magyar gyermekvédelmi törvény diszkriminatív az LMBTI közösségre nézve, és e kisebbség érdekeit is védeni kell, tehát a parlamenti többség nem lehet magyarázat a diszkrimináció hiányára”. Andits Eszter/MTI
Varga Judit: a magyar és lengyel jogállamisági jelentéseket a kettős mérce jellemzi
Az Európai Bizottság országspecifikus jogállamisági jelentéseinek megállapításait Magyarország és Lengyelország estében a kettős mérce jellemzi – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Luxembourgban, az EU-tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően kedden.
Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a tanácskozás megerősítette Magyarország azon aggodalmát, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése nem előremutató, hiszen tovább mélyíti a tagállamok közötti árkokat.
A választók 54 százaléka az április 3-i választáson kinyilvánította, hogy nem osztja az Európai Bizottság Magyarországot érintő aggodalmait. A magyar választók továbbra is a megkezdett irányba szeretnének haladni, a nemzeti szuverenitás, az önazonosság védelmét, és minden olyan önrendelkezési lehetőség megtartását kívánják, amelyre az uniós szerződések felhatalmazták az országot – jelentette ki az igazságügyi miniszter – közölte kedden az állami hírszolgálat.
Embertelen kegyetlenségnek és az emberi élet szentsége elleni támadásnak nevezte a civil lakosság ukrajnai szenvedését Ferenc pápa beszédében, amelyet a Szent Péter téren mondott el vasárnap. Ferenc pápa az Úrangyala-imádság után mondott szavaiban hosszan beszélt az ukrajnai háborúról, mindenekelőtt fájdalmát fejezve ki az „erőszakos agresszió” folytatódása miatt.
A katolikus egyházfő „értelem nélküli öldöklésről, naponta ismétlődő rombolásról és atrocitásról” beszélt, amire „nincsen semmilyen igazolás”.
A pápa a nemzetközi közösség összes szereplőjének cselekvését kérte a „visszataszító” háború leállítása érdekében. Megjegyezte, „rakéták és bombák hullanak civilekre: idősekre, gyerekekre, várandós nőkre”. Megemlékezett a menekülésre kényszerülő több millió ukránról, valamint azokról, akiknek „lehetőségük sincsen a menekülésre (..) és a bombák alatt maradnak meghalni segítség és védelem nélkül még az óvóhelyeken is”.
Ferenc pápa embertelen és szentségtörő kegyetlenségről beszélt, amely az emberi élet szentségét sérti meg. Elmondta, hogy szombaton a Vatikánhoz közeli Gyermek Jézus római gyermekkórházba látogatott, ahol a háborúban megsebesült gyerekekkel találkozott. A pápa azt mondta, egyedül az nyújt számára vigaszt, hogy a bombák alatt szenvedő lakosság mellett maradtak pásztoraik, katolikus papok és szerzetesnők, akikkel telefonon tartja a kapcsolatot.
„Legyünk közel a mártír (ukrán) néphez konkrét elkötelezettséggel” – kérte Ferenc pápa, aki szerint el kell kerülni a veszélyt, hogy „hozzászokjunk a háborúhoz és az erőszakhoz”, amiként nem szabad „belefáradni” a befogadásba sem. Kiemelten a gyerekek és nők védelmét szorgalmazta, elkerülendő hogy társadalmainkban „keselyűk” karmaiba kerüljenek.
A pápa emlékeztetett, hogy március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Oroszországot és Ukrajnát felajánlja Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. A vatikáni Szent Péter bazilikában tartott pápai szertartással egy időben Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnás Fatimában ugyanezt a felajánlást végzi el a pápa küldötteként.
Ferenc pápa vasárnapi beszédét a vatikáni biztonsági szolgálat adatai szerint harmincezren hallgatták a Szent Péter téren és környékén, ami a legmagasabb számnak számít a koronavírus-járvány 2020 februári kezdete óta. Sárközy Júlia/MTI
Egyre több az Ukrajnát névleg támogató, hamis, valójában kiberbűnözők által szervezett adományozási mozgalom – hívta fel a figyelmet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NSZ NKI) szerdán honlapján. A közlemény szerint mostanáig több mint 37 millió dollár értékű kriptovalutát sikerült összegyűjteni a háború sújtotta Ukrajna megsegítésére, azonban ennek hatására a kiberbűnözők is akcióba lendültek.
A BleepingComputer számos „Segítse Ukrajnát!” témájú csaló e-mailt, adathalász oldalt és egyéb fórumot azonosított, amelyekkel a segítőkész felhasználók jóhiszeműségét kihasználva igyekeznek pénzt szerezni a csalók.
(Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők érkeznek a lónyai művelődési házban kialakított segítségpontra 2022. március 2-án. Fotó: MTI/Balázs Attila)
Mint írták: a hamis „Segítse Ukrajnát” mozgalom során a támadók olyan, jellemzően Bitcoin és Ethereum kriptovaluta-adománygyűjtést hirdetnek, amely semmilyen kapcsolatban nem áll az ukrán kormányzattal. Annak érdekében, hogy hihetőbbé tegyék a gyűjtés valódiságát, számos meggyőzésre alkalmas eszközt használnak, például az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) nevében küldenek ki e-maileket az áldozatoknak, és fórumbejegyzéseket tesznek közzé a hamis mozgalomról.
A MalwareHunterTeam szintén azonosított néhány adománygyűjtő .org domaint, amelyeket csalási szándékkal hoztak létre, továbbá felfedezték az UkraineGlobalAid[.]com weboldalt is, amely első ránézésre valódinak tűnhet, alaposabban megvizsgálva azonban jól észrevehetők a gyanús jelek és a hibás hivatkozások – emelték ki.
„Mivel ezek a csalási módszerek a jelen körülményekre támaszkodva igyekeznek kihasználni az emberek jóhiszeműségét, a gyanútlan felhasználók könnyen áldozattá válhatnak” – fogalmaztak. A NKI felhívta a figyelmet: azáltal, hogy az ukrán kormány kriptovalutában is fogadja az adományokat, fennáll az esélye az ilyen jellegű csalásoknak.
Ukrajna számára mostanáig 37 millió dollár értékű kriptovaluta, valamint más formában 13 millió dollár értékű adományt gyűlt össze. Azok, akik adakozni szeretnének Ukrajnának, ügyeljenek arra, hogy csak az ukrán kormány által közzétett hivatalos címekre küldjék adományukat – írta közleményében a kibervédelmi intézet. MTI
Ruszin-Szendi: folyamatosan érkeznek a honvédségi alakulatok a keleti országrészbe
A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe – közölte a Magyar Honvédség parancsnoka csütörtökön Hajdúhadházon, miután a debreceni 5. számú Bocskai Lövészdandár Gyakorló- és Lőterén megtekintette a már megérkezett egységeket. Ruszin-Szendi Romulusz a helyszínen újságíróknak azt mondta, hogy az átcsoportosításnak kettős célja van. Abban az esetben, ha humanitárius segítségnyújtásra van szükség, tudják támogatni a belügyi erőket a migránshullám kezelésében. Másrészt fel kell készülni a legrosszabbra: fegyveres csoportok átsodródása esetén a Magyar Honvédségnek késznek és képesnek kell lennie, hogy a magyar emberek biztonságát szavatolja – mondta az altábornagy.
Gulyás: magyar katonáknak ebben a konfliktusban nem kell részt venniük!
Nagyon fontos, hogy Magyarország semmiképpen ne sodródjon bele ebbe a háborúba, magyar katonáknak ebben a konfliktusban nem kell részt venniük – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a közmédiának adott csütörtöki interjúban.
A tárcavezető hozzátette: Magyarország a szövetségesek – a NATO és az Európai Unió – pártján áll, kulcsfontosságú, hogy a két szervezet egységét ebben az időszakban fenn tudják tartani. A legfontosabb, hogy Magyarország és polgárai biztonságát szavatolni tudjuk – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely kiemelte: egy szomszédos országban tört ki háború, és az uniós, valamint NATO-tagállamokkal együtt ítéli el Magyarország az oroszok támadását. Kijelentette: nagyon fontos, hogy Magyarország semmiképpen ne sodródjon bele ebbe a háborúba. Ugyanakkor az is legalább ilyen fontos, hogy a saját érdekeinket továbbra is érvényesíteni tudjuk – hangsúlyozta.
Ukrán belügyi tanácsadó: benyomultak a csernobili zónába az orosz csapatok
Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette csütörtökön az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva. „A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.
Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal. A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.
(Fotó: YouTube. Orosz tüzérségi támadás ukrajnai célpontok ellen)
Külföldi vezetők távoznak orosz cégektől
Azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett csütörtökön, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is. A Sberbank felügyelőbizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelőbizottságból. Mindhármójuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy „személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő.” Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy „ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról.” Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja.
Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely
Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely – közölte a rendőrség csütörtök este a honlapján. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint már csütörtök este is 23 óráig biztosítják a folyamatos határátlépést a Lónya-Harangláb és Barabás-Kaszony települések közötti közúti határátkelőhelyeken. Előreláthatólag ezek a határátkelők február 28-áig mindennap reggel 7 órától este 23 óráig vehetők igénybe határátlépésre – tették hozzá. Felhívták a figyelmet továbbá, hogy a rendőrség weboldalán a határinfó menüpontban megtalálhatók az aktuális, folyamatosan frissülő információk. A rendőrség honlapja szerint csütörtökön kora este valamennyi ukrán-magyar határátkelőnél legalább egy órás várakozási idő alakult ki a Magyarország felé tartó gépjárműforgalomban. Az MTI tudósítója a magyar-ukrán határszakaszon Beregsuránynál azt tapasztalta: sokan gyalogosok lépik át a határt.
Hetvennégy ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca
Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön, az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője. Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeket. A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Külön utasítást adott az orosz „különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában. Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.
A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az észak-krími csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni. Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban „abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A diplomata a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti:
OVD-Info tüntetővédelmi szervezet csütörtök esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban háborúellenes megmozdulások voltak. A hatóságok mintegy száz tüntetőt előállítottak. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.
Scholz: Putyin nem nyeri meg az Ukrajna elleni háborút
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja megnyerni az Ukrajna ellen indított háborút, amelyért nem az orosz nép, hanem egyedül ő viseli a felelősséget – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtöki televíziós beszédében. „Ez a háború Putyin háborúja” – húzta alá Olaf Scholz, kiemelve, hogy a nemzetközi közösség az utolsó pillanatig a párbeszédre törekedett Moszkvával, és remélte, hogy sikerül elkerülni a vérontást. „Reménykedtünk, de nem voltunk naivak” – mondta a német kancellár, kifejtve, hogy kormánya az orosz-ukrán konfliktus tárgyalásos rendezését szolgáló erőfeszítésekkel párhuzamosan partnereivel és szövetségeseivel a NATO, az Európai Unió és a G7 csoport keretében együttműködve kidolgozott egy büntetőintézkedésekből álló csomagot, amely megmutatja az orosz vezetésnek, hogy „nagy árat fizet az agresszióért”. A balti államokat, Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát említve arról is szólt, hogy a NATO megvédi tagállamait, és minden lehetséges eszközt felhasználva megakadályozzák, hogy a háború átterjedjen más országokra.
Sok kárpátaljai gyalogosan kel át a magyar-ukrán határon
Sok kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar-ukrán határszakaszt Beregsuránynál – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója csütörtök este. A reggeli órák óta legalább négyszázan-ötszázan léphették már át gyalogosan a határszakaszt, sokan a határállomástól néhány száz méterre lévő büfénél gyülekeznek arra várva, hogy a magyar oldalról értük jöjjenek a rokonaik vagy az ismerőseik.
Az emberek többségében két-három fős csoportokban, gurulós bőröndökkel a kezükben és hátizsákkal a hátukon várakoznak – már a határ magyar oldalán – a 41-es főút mellett, néhány száz méternyire a beregsurányi határállomástól. A folyamatosan érkezők között sok a fiatal, többen családostól jönnek, babakocsit tolnak vagy karon ülő kisgyerekekkel érkeznek, majd várakoznak a főút szélén. Az egyik fiatalember a határállomástól nem messze várakozó újságíróknak elmondta, a beregszászi járásból érkezett Magyarországra és a több éve itt élő testvérét szeretné meglátogatni. Eredetileg később, nyáron akart elutazni, de a háborús helyzet miatt úgy döntött, hogy előbbre hozza az utazását.
Tapasztalatai szerint a határ ukrán oldalán hosszú a járműsor, a feltorlódott autók többsége kárpátaljai rendszámú, de akad közöttük kijevi, vagy Ukrajna más megyéjébe regisztrált rendszámú autó. Hozzátette, tart attól is, hogy mivel korábban katonaként szolgált, sorkötelesként behívhatják az ukrán hadseregbe.
Mások az mondták az MTI tudósítójának, Beregsuránynál – részben a nem messze fekvő Beregszász közelsége miatt – sokan inkább gyalogosan lépnek át a határon, autóval kevesebben érkeznek, mivel az ukrán oldalon hosszú a gépjárműsor, sokat kell várakozni a határellenőrzésre is. A magyar oldalon egyébként folyamatosan érkeznek az autók, több autós az út szélére megállva veszi fel utasait. Az egyik beregdédai fiatalember a barátnőjével szeretne Hollandiába eljutni, de a háborús helyzet miatt ők is hamarabb szánták rá magukat az utazásra.
„Nem tudtuk, hogy meddig lesz a határ nyitva, ezért inkább elindultunk” – tette hozzá. Mint mondta, náluk volt elegendő készpénz, de sokan álltak sorban a bankautomatáknál, mivel korlátozták a készpénzfelvételt. Szólt arról, üzemanyagból is csak bizonyos mennyiséget lehet vásárolni a benzinkutakon, a határ közelében lévő töltőállomásokon tudomása szerint 700 hrivnyának (körülbelül 10 ezer forint) megfelelő mennyiségű üzemanyagot lehet egyszerre vásárolni. (Forrás: MTI)
Fegyveres csoportok sodróthatnak át Magyarországra, felkészült a Magyar Honvédség
A nők, különösen az édesanyák béketeremtő szerepét hangsúlyozta a pandémia, valamint társadalmi és politikai konfliktusok uralta világban Ferenc pápa az újévi misén, melyet Szűz Mária, Isten anyja ünnepnapján a Szent Péter-bazilikában mutatott be szombaton. Január elsejét az egyház a béke világnapjának szenteli.
Ferenc pápa az év első homíliájában arról a szegényes jászolról szólt, amelybe Szűz Mária helyezte gyermekét. Jézus „szegénysége jó hír mindenki számára, elsősorban azoknak, akik a peremen élnek, azoknak, akiket elutasítanak, akik a világ számára nem számítanak” – hangoztatta az egyházfő. Megjegyezte: vannak, akik nem „előzési sávban” jönnek világra és még bölcsőjük sincsen.
(Fotó: archív. Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én. A kongresszust lezáró úgynevezett statio orbis szentmise hagyományosan a katolikus rendezvénysorozat legünnepélyesebb eseménye. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Kifejtette: a szegényes születés „botrányát” Szűz Mária vállalta magára, aki másokkal ellentétben nem engedett az elkeseredésnek az élet váratlan, fájdalmas fordulataival szemben. Ferenc pápa úgy vélte, Mária befogadó, feszültségeket legyőző, szívben és lélekben kitartó magatartása a mindenkori édesanyákat példázza, akik gyermeküket felkarolják, támogatják nehézségben és betegségben, segítik az akadályok és konfliktusok megoldásában, és képesek békét sugározni.
„Az anyák képesek őrizni és egyben tartani az élet szálait. Szükség van olyan emberekre, akik közösségi szálakat tudnak szőni a megosztottság szögesdrótjaival szemben és erre az anyák képesek” – jelentette ki Ferenc pápa. Megjegyezte, a nőknek ezt a szerepét az egyházban is biztosítani kell. Az édesanyák és a nők tiszteletét és védelmét szorgalmazta, felszólított a nők elleni erőszak felszámolására.
Ferenc pápa az év első Úrangyala-imádságot (Angelus) kísérő beszédében – amelyet délben a Szent Péter térre néző ablakból mondott – kijelentette, bátorságra van szükség a pandémia miatt továbbra is bizonytalan és nehéz időkben. Sokakat félelemmel tölt el a jövő, amelyet a társadalmi, személyes problémák, valamint a környezeti válság nehezít a globális joghiány és gazdasági egyenlőtlenség terhével együtt – hangoztatta.
„A karjában gyermekét tartó Máriára tekintve azokra a fiatal anyákra és gyerekeikre gondolok, akik háborúk és éhínség elől menekülnek vagy menekülttáborokban várakoznak” – mondta a pápa.Hozzátette: „a világ változik és mindannyiunk élete csak akkor fordul jobbra, ha a többiek rendelkezésére állunk nem várva meg, hogy ők tegyék ugyanazt. Ha a testvériség mesterembereivé válunk, újraszőhetjük a világnak a háborúk és erőszak tépdeste szálait”. Ferenc pápa azt mondta: ahhoz, hogy békét teremtsünk, „fel kell tűrni az ingujjunkat” a munkához.
Az egyház az 55. béke világnapját ünnepli, amelynek szokás szerint korábban közölt üzenete a Párbeszéd a generációk, az oktatás és a munka között: a tartós béke építésének eszközei címet kapta. Ferenc pápa a tartós béke eszközei között a generációk közötti párbeszédet, a tanítás és a nevelés jelentőségét, valamint a munkahelyteremtést jelölte meg. Sárközy Júlia/MTI
Szlovéniában az elmúlt napban minden második vírusteszt pozitív eredmény hozott, a növekvő esetszámok miatt a lakosság több mint a fele támogatná a védettséggel nem rendelkezők korlátozását – közölte a helyi sajtó kedden.
A Dnevnik című szlovén napilap által végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 60 százaléka támogatná a kormány azon döntését, miszerint, akik nincsenek beoltva és nem estek át a fertőzésen, ne járhassanak munkába és ne végezhessenek egyéb aktivitást, negatív teszt felmutatása ellenében sem. A mindenkire vonatkozó, teljes lezárások lehetőségével ugyanakkor, mindössze 20 százalék értett egyet.
A szlovén kormány még a múlt hónapban tette kötelezővé az állami hivatalok alkalmazottai számára az oltást, amennyiben nem estek át a fertőzésen. Az alkotmánybíróság azonban nemrég ideiglenesen felfüggesztette a rendeletet.
(A fotó illusztráció. Fénykép: MTI/Varga György)
Keddre 3763 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, és a fertőzés következtében öt beteg halt meg. Kórházban 1074 beteget ápolnak, közülük 236-an vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 210 122-en kaptak védőoltást, közülük 1 132 229-en már a második adagot is. Ez a beoltható lakosság 57, illetve 54 százaléka.
A valamivel több mint négymilliós Horvátországban az elmúlt 24 órában 4443 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, s a vírus okozta Covid-19 betegségben 50-en haltak meg. Kórházban 2378 beteget ápolnak, közülük 289-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 060 023-an kaptak védőoltást – a teljes lakosság 50, a felnőtt lakosság 60 százaléka -, közülük 1 865 294-an már a második adagot is felvették.
Horvátországban keddtől kötelező a koronavírus elleni védettségi igazolást az állami szférában. Azoknak, akik nem kaptak oltást, vagy nem estek át a fertőzésen, hetente kétszer kell teszteltetniük magukat. Az új rendelet okozott némi fennakadást az országban. Sokan nem tudtak tesztet végeztetni, főleg a kisebb járásokban és városokban, mert a tesztelőhelyek nem voltak felkészülve a nagy érdeklődésre. Ugyanakkor voltak olyanok is, akik megtagadták a tesztelést, nekik távol kell maradniuk a munkahelyükről. Kriják Krisztina/MTI
Magyarországon itt van az infuenza is
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint november 1. és 7. között az országban 11 100-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ hétfőn a honlapján.
A 44. héten az orvoshoz forduló betegek 18,8 százaléka 14 év alatti gyerek, 35,5 százaléka 15-34 éves felnőtt volt, míg 32,6 százalékuk a 35-59 évesek, 13,1 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjából került ki. Közölték azt is, hogy a 40-44. hét között vizsgált 227 mintában influenzavírus okozta fertőzést nem igazoltak – írta az állami hírszolgálat.
Az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) terjedése miatt a járványügyileg fokozottan kockázatos területek közé sorolták pénteken Magyarországot a német hatóságok. A vasárnap nulla órától érvényes besorolás azzal jár, hogy Németországba utazás előtt ki kell tölteni a kormány online beutazási bejelentési űrlapját, amely az einreiseanmeldung.de című oldalon érhető el.
Az oltatlanok – a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) elleni teljes oltással nem rendelkezők – csak friss negatív vírusteszt lelettel utazhatnak be. A határ átlépése után rögtön házi karanténba kell vonulniuk tíz napra.
Az elzártságnak véget vethet egy újabb negatív koronavírus lelet, de a tesztet legkorábban a karantén ötödik napján szabad elkészíttetni. A fokozottan kockázatos besorolásról közösen dönt a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI), a szövetségi egészségügyi minisztérium, a külügyminisztérium és a belügyi tárca.
Magyarország mellett Ausztria és Csehország is fokozottan kockázatos területnek minősül vasárnaptól. Ebbe a kategóriába tartozik az Európai Unió tagországai közül a három balti ország, valamint Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia, és további mintegy hatvan EU-n kívüli ország, köztük Szerbia és Ukrajna. A pénteki frissítéssel egy országot vettek le a listáról, az Egyesült Államokat.
Németországban az utóbbi napokban majdnem minden járványügyi mutató rekordot döntött. Az újonnan kimutatott fertőződések napi száma például egy hét alatt háromszor emelkedett új csúcsra és átlépte az ötvenezres határt, az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság – az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra jutó száma – pedig sorban ötször döntött rekordot, és 260 fölé emelkedett.
Emelkedett a Covid-19 miatt intenzív kórházi ellátásra szoruló fertőzöttek száma is, de messze van a járvány második hullámának idején, tavaly év végén regirsztrált csúcstól. Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) pénteki adatai szerint 2863 embert ápolnak a Covid-19 miatt az intenzív osztályokon. Ez ugyan 443-mal több az egy héttel korábbi 2420-nál, de a második hullám legsúlyosabb szakaszában feljegyzett 5762-es csúcsnak csak nagyjából a fele. Bálint Marcell/MTI
A garázsban alapított cég szeptember 27-én ünnepelte 23. születésnapját, aminek alkalmából a kereső emblémája is ünnepibe öltözött egy napra.
A felhasználók minden egyes nap több milliárdnyi keresést indítanak a Google-ben, a világ minden tájáról, több mint 150 nyelven. Ez olvasható abban a közleményben, amit a keresőóriás tett közzé alapításuk 23. évfordulójának alkalmából.
A Sergey Brin és Larry Page által alapított cég kezdetben egyetlen házi készítésű szerverrel rendelkezett, azonban ma már több mint 20 gigantikus adatközpont szolgálja ki a keresőket.
Mit kaptunk az elmúlt 23 évben?
A Google mögött álló több mint két évtized alatt végig dominálni tudott a keresők piacán. Jelenleg a piaci részesedése 92% feletti, ami arra enged következtetni, hogy ez jó ideig nem is fog változni. A vállalat a keresőszolgáltatás mellett folyamatosan bővítette a szolgáltatásai körét. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: Gmail, Google Térkép, Google Chrome, Google Naptár, Google Névjegyek, Google Meet, Google Webhelyek, Google Chat, Google Drive, illetve Google Dokumentumok.
Persze a legnagyobb figyelmet továbbra is a keresőmotorra fordítja a cég, mert az minden újításnak az alapja. Például csak a nyár folyamán négy meghatározó frissítést adott ki a Google, amik a tökéletes keresési élmény jegyében születtek meg.
A mesterséges intelligenciában is élen jár
Az amerikai cég a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) használatának fejlesztésére pár évvel ezelőtt helyezte át fejlesztési fókuszát. Ma már a legtöbb termékük mögött mesterséges intelligencia, valamint gépi tanulás (machine learning, ML) áll. A folyamat pedig egy pillanatra sem torpant meg, hiszen a jövőt egyértelműen a gépek jelentik.
Az előremutató fejlesztések a hirdetők dolgát is megkönnyebbítik, ami azért is fontos, mert a cég elsődleges bevételi forrását a hirdetések biztosítják.
Afelől pedig semmit kétség, hogy a dollármilliárdokat érő cég más iparágakban is folyamatosan meg fog jelenni, ahogyan ezt eddig is tette.
