Orosz – ukrán háború: vérontás, káosz, Magyarországra is menekülnek az ukránok

Ruszin-Szendi: folyamatosan érkeznek a honvédségi alakulatok a keleti országrészbe

A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe – közölte a Magyar Honvédség parancsnoka csütörtökön Hajdúhadházon, miután a debreceni 5. számú Bocskai Lövészdandár Gyakorló- és Lőterén megtekintette a már megérkezett egységeket.
Ruszin-Szendi Romulusz a helyszínen újságíróknak azt mondta, hogy az átcsoportosításnak kettős célja van.
Abban az esetben, ha humanitárius segítségnyújtásra van szükség, tudják támogatni a belügyi erőket a migránshullám kezelésében. Másrészt fel kell készülni a legrosszabbra: fegyveres csoportok átsodródása esetén a Magyar Honvédségnek késznek és képesnek kell lennie, hogy a magyar emberek biztonságát szavatolja – mondta az altábornagy.

Gulyás: magyar katonáknak ebben a konfliktusban nem kell részt venniük!

Nagyon fontos, hogy Magyarország semmiképpen ne sodródjon bele ebbe a háborúba, magyar katonáknak ebben a konfliktusban nem kell részt venniük – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a közmédiának adott csütörtöki interjúban.

A tárcavezető hozzátette: Magyarország a szövetségesek – a NATO és az Európai Unió – pártján áll, kulcsfontosságú, hogy a két szervezet egységét ebben az időszakban fenn tudják tartani. A legfontosabb, hogy Magyarország és polgárai biztonságát szavatolni tudjuk – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely kiemelte: egy szomszédos országban tört ki háború, és az uniós, valamint NATO-tagállamokkal együtt ítéli el Magyarország az oroszok támadását.
Kijelentette: nagyon fontos, hogy Magyarország semmiképpen ne sodródjon bele ebbe a háborúba. Ugyanakkor az is legalább ilyen fontos, hogy a saját érdekeinket továbbra is érvényesíteni tudjuk – hangsúlyozta.

Ukrán belügyi tanácsadó: benyomultak a csernobili zónába az orosz csapatok

Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette csütörtökön az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva.
“A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.

Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal.
A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.

(Fotó: YouTube. Orosz tüzérségi támadás ukrajnai célpontok ellen)

Külföldi vezetők távoznak orosz cégektől

Azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett csütörtökön, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is.
A Sberbank felügyelőbizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelőbizottságból. Mindhármójuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy “személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő.”
Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy “ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról.” Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja.

Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely

Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely – közölte a rendőrség csütörtök este a honlapján.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint már csütörtök este is 23 óráig biztosítják a folyamatos határátlépést a Lónya-Harangláb és Barabás-Kaszony települések közötti közúti határátkelőhelyeken.
Előreláthatólag ezek a határátkelők február 28-áig mindennap reggel 7 órától este 23 óráig vehetők igénybe határátlépésre – tették hozzá. Felhívták a figyelmet továbbá, hogy a rendőrség weboldalán a határinfó menüpontban megtalálhatók az aktuális, folyamatosan frissülő információk. A rendőrség honlapja szerint csütörtökön kora este valamennyi ukrán-magyar határátkelőnél legalább egy órás várakozási idő alakult ki a Magyarország felé tartó gépjárműforgalomban. Az MTI tudósítója a magyar-ukrán határszakaszon Beregsuránynál azt tapasztalta: sokan gyalogosok lépik át a határt.

Hetvennégy ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön, az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.
Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeket.
A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Külön utasítást adott az orosz “különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában. Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.

A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az észak-krími csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.
Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban “abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A diplomata a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti:

OVD-Info tüntetővédelmi szervezet csütörtök esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban háborúellenes megmozdulások voltak. A hatóságok mintegy száz tüntetőt előállítottak. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

Scholz: Putyin nem nyeri meg az Ukrajna elleni háborút

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja megnyerni az Ukrajna ellen indított háborút, amelyért nem az orosz nép, hanem egyedül ő viseli a felelősséget – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtöki televíziós beszédében.
“Ez a háború Putyin háborúja” – húzta alá Olaf Scholz, kiemelve, hogy a nemzetközi közösség az utolsó pillanatig a párbeszédre törekedett Moszkvával, és remélte, hogy sikerül elkerülni a vérontást.
“Reménykedtünk, de nem voltunk naivak” – mondta a német kancellár, kifejtve, hogy kormánya az orosz-ukrán konfliktus tárgyalásos rendezését szolgáló erőfeszítésekkel párhuzamosan partnereivel és szövetségeseivel a NATO, az Európai Unió és a G7 csoport keretében együttműködve kidolgozott egy büntetőintézkedésekből álló csomagot, amely megmutatja az orosz vezetésnek, hogy “nagy árat fizet az agresszióért”. A balti államokat, Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát említve arról is szólt, hogy a NATO megvédi tagállamait, és minden lehetséges eszközt felhasználva megakadályozzák, hogy a háború átterjedjen más országokra.

Sok kárpátaljai gyalogosan kel át a magyar-ukrán határon

Sok kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar-ukrán határszakaszt Beregsuránynál – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója csütörtök este.
A reggeli órák óta legalább négyszázan-ötszázan léphették már át gyalogosan a határszakaszt, sokan a határállomástól néhány száz méterre lévő büfénél gyülekeznek arra várva, hogy a magyar oldalról értük jöjjenek a rokonaik vagy az ismerőseik.

Az emberek többségében két-három fős csoportokban, gurulós bőröndökkel a kezükben és hátizsákkal a hátukon várakoznak – már a határ magyar oldalán – a 41-es főút mellett, néhány száz méternyire a beregsurányi határállomástól.
A folyamatosan érkezők között sok a fiatal, többen családostól jönnek, babakocsit tolnak vagy karon ülő kisgyerekekkel érkeznek, majd várakoznak a főút szélén. Az egyik fiatalember a határállomástól nem messze várakozó újságíróknak elmondta, a beregszászi járásból érkezett Magyarországra és a több éve itt élő testvérét szeretné meglátogatni. Eredetileg később, nyáron akart elutazni, de a háborús helyzet miatt úgy döntött, hogy előbbre hozza az utazását.

Tapasztalatai szerint a határ ukrán oldalán hosszú a járműsor, a feltorlódott autók többsége kárpátaljai rendszámú, de akad közöttük kijevi, vagy Ukrajna más megyéjébe regisztrált rendszámú autó. Hozzátette, tart attól is, hogy mivel korábban katonaként szolgált, sorkötelesként behívhatják az ukrán hadseregbe.

Mások az mondták az MTI tudósítójának, Beregsuránynál – részben a nem messze fekvő Beregszász közelsége miatt – sokan inkább gyalogosan lépnek át a határon, autóval kevesebben érkeznek, mivel az ukrán oldalon hosszú a gépjárműsor, sokat kell várakozni a határellenőrzésre is. A magyar oldalon egyébként folyamatosan érkeznek az autók, több autós az út szélére megállva veszi fel utasait. Az egyik beregdédai fiatalember a barátnőjével szeretne Hollandiába eljutni, de a háborús helyzet miatt ők is hamarabb szánták rá magukat az utazásra.

“Nem tudtuk, hogy meddig lesz a határ nyitva, ezért inkább elindultunk” – tette hozzá. Mint mondta, náluk volt elegendő készpénz, de sokan álltak sorban a bankautomatáknál, mivel korlátozták a készpénzfelvételt. Szólt arról, üzemanyagból is csak bizonyos mennyiséget lehet vásárolni a benzinkutakon, a határ közelében lévő töltőállomásokon tudomása szerint 700 hrivnyának (körülbelül 10 ezer forint) megfelelő mennyiségű üzemanyagot lehet egyszerre vásárolni. (Forrás: MTI)

Fegyveres csoportok sodróthatnak át Magyarországra, felkészült a Magyar Honvédség