Murai Emil 49 éven át dolgozott kézbesítőként Nagykanizsán.
– Tizenöt évesen álltam munkába 1971. augusztus 16-án – mondja Emil, aki július végén vonult nyugdíjba.
– Először kerékpáros távirat-kézbesítőként dolgoztam, aztán voltam autós csomagkézbesítő, majd kézbesítőhelyettes is. Lett volna rá lehetőségem, hogy az irodában dolgozzak. De nem akartam a négy fal közé vonulni. Éppen a szabadság, az ügyfelekkel való kapcsolat az, ami az egész postában a legjobban tetszett nekem – teszi hozzá Emil.
Ennyi idő alatt majdnem kétszer körbejárta a Földet az Egyenlítőnél, megközelítőleg 76 ezer km-t tett meg a járásában. De hogyan?
– Vigyáztam magamra, a nyolcvanas években letettem a cigit, és felhagytam a kávézással is. Étrend-kiegészítőket szedek, vagyis elég jól bírom magam, sokan mondják, hogy kevesebbnek nézek ki a koromnál. De az a 49 év csak benne van a lábamban – mondja.
Kép és szöveg: Kovács Olivér (Forrás: Magyar Posta – Facebook)
A Mura Nemzeti Programban részt vevő 34 dél-zalai településről 4.-7. osztályos általános iskolás gyerekek pályázhattak tanulmányi ösztöndíjra. Az idén harmadik alkalommal meghirdetett Tehetség Ösztöndíjprogram 47 fiatal tanulmányait támogatja szeptembertől, ezúttal mintegy 3,8 millió forint értékben.
2018 óta minden évben meghirdetik azt az ösztöndíjprogramot, amelyre az EFOP-3.9.2-16-2017-00050 „Humán kapacitások fejlesztése a Mura Nemzeti Program nyugati térségében” című projektben részt vevő településeken élő fiatalok pályázhatnak. A bírálat során az ösztöndíjbizottság a tehetséges, de nehéz körülmények között élő fiatalokat kereste, így elsősorban a tanulmányi eredmények és az egészségügyi, szociális körülmények jelentették a döntés alapját.
(Cseresnyés Péter államtitkár köszöntője a tavalyi ösztöndíj átadó ünnepségen Bázakerettyén)
(Farkas Szilárd letenyei polgármester köszöntője a tavalyi bázakerettyei ösztöndíj átadón)
Az ösztöndíj minden diák esetében a teljes tanévre, szeptembertől júniusig szól, egyenként 80.000 Ft-tal támogatva tanulmányi előmenetelüket. Az eredeti tervektől eltérően a bizottsági tagok és Letenye Város polgármestere, Farkas Szilárd döntése alapján a COVID-19 járvány által okozott nehézségek enyhítésére idén 40 helyett 47 pályázó részesülhetett ösztöndíjban.
Nem csupán a bizonyítványok és a körülmények játszottak azonban szerepet a döntésben – e dokumentumok mellé minden pályázónak bemutatkozó levelet is kellett írnia a jövőt illető elképzeléseiről. Gépészmérnök, válogatott sportoló, grafikus, zenész vagy rendőr – csak néhány azokból a foglalkozásokból, amelyek a diákok vágyott céljai között szerepeltek.
Volt, aki a teljes összeget a későbbi továbbtanulására, vagy eszközeinek fejlesztésére szeretné fordítani, és volt, akinek a legnagyobb örömöt az jelentené, ha szülei büszkék lehetnének rá iskolai és sporteredményei miatt. Álmokból tehát nincs hiány. A Tehetség Ösztöndíjprogram célja pedig pont ezeknek a tehetséges fiataloknak a támogatása azzal, hogy esélyeiket, életkezdési lehetőségeiket javítja, bátorítva őket arra, hogy tanulmányaik végeztével is otthonuknak tekintsék a vidéket.
(A tavalyi letenyei ösztöndíjasok)
(A tavalyi muraszemenyei ösztöndíjasok)
A projektről:
A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló EFOP-3.9.2-16-2017-00050 azonosítószámú „Humán kapacitások fejlesztése a Mura Nemzeti Program nyugati térségében” című projekt keretében a Bázakerettye község vezette konzorcium 499,99 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a térség 34 településének humán kapacitásainak fejlesztésére, amely mintegy húszezer lakost érint közvetlenül.
A 2018-tól 2022-ig tartó program legfontosabb célja, hogy programok, képzések szervezésével, eszközök fejlesztésével jövőképet kínáljon az aprófalvak és kistelepülések hátrányos helyzetű lakosságának, a helyi közszolgáltatásokban dolgozóknak, valamint a fiatalkorú lakosságnak, javítva ezzel az érintett települések munkaerő-megtartó képességét, vállalkozói szellem fejlesztését és az elvándorlás csökkentését.
Résztvevő konzorciumi partnerek: Bázakerettye Község Önkormányzata, Dél-Zala Murahíd Letenye Térségi Társulás, Letenye Város Önkormányzata, Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás, Pusztaszentlászló Község Önkormányzata, Szécsisziget Község Önkormányzata, Tófej Község Önkormányzata, Tormafölde Község Önkormányzata, Tornyiszentmiklós Község Önkormányzata, Tótszerdahely Község Önkormányzata.
A Mura Program miniszteri biztosa és elindítója Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő.
A Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetencia központot, továbbá tudományos és innovációs parkot is létrehoznak Nagykanizsán – jelentette be pénteken a dél-zalai városban az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László a kompetencia központban is vezető szerepet vállaló, vízkezeléssel foglalkozó Hidrofilt Kft. telephelyén arról beszélt, hogy az állam, a felsőoktatás és az üzleti élet szereplőinek együttműködésére alakítják ki mintegy 5 milliárd forintos támogatással a nagykanizsai körforgásos gazdasági kompetencia központot. Az egyetemi-vállalati együttműködések következő szintjét jelenti a 38 milliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló tudományos és innovációs, vagy más néven science park, amely már a hasznosítható tudásra épülő munkahelyek megteremtésének terepe is egyben.
(A BOLD kreatív ügynökség által 2020. szeptember 11-én közreadott képen a nagykanizsai tudományos és innovációs park látványterve látható, amelyet a Rotary Fúrási Zrt. Vár utcai telephelyén építenek meg. Ezen a napon sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a városban a Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetencia központot, továbbá tudományos és innovációs parkot is létrehoznak. MTI/BOLD kreatív ügynökség)
A miniszter kifejtette: egy egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása a cél Magyarországon, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. Az elmúlt években a tudományos élet körül folyó viták is megmutatták, hogy az alapkutatásokra épül a magyar tudomány, de szükség van az alkalmazásra, hogy az ötletből valami konkrétum is szülessen.
A kormánynak az a szándéka, hogy a Budapesten kívüli kutatóközpontokat is erősítse, erre „eddig Magyarországon soha nem látott összeget”, 51 milliárd eurót biztosítanak a következő költségvetési ciklusban európai uniós forrásból – fogalmazott Palkovics László.
A nagykanizsai kompetencia központ létesítése kapcsán elmondta: a Pannon Egyetem vezetésével jön létre részben Nagykanizsán, részben Veszprémben, az együttműködésben részt vesz a Mol, a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Kft., továbbá a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. A központ megújuló energiákkal, hulladékgazdálkodással, víztechnológiával, valamint fenntartható turizmussal és fenntartható városfejlesztéssel foglalkozik mintegy 50 kutatási alprojektben.
Palkovics László egy következő lépésnek nevezte, hogy a Magyarországon létrehozandó 10 science park egyikét ugyancsak Nagykanizsán alakítják ki, amire 38 milliárd forint európai uniós támogatást vesznek igénybe. A nagykanizsai kutatóközpont és tudományos park adhat helyet a nagy jövő előtt álló hidrogénkutatás egyik magyar innovációs projektjének is – jegyezte meg.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a két nagykanizsai beruházás jelentőségét ahhoz a hatalmas lépéshez hasonlította, mint amikor Magyarországon elsőként éppen Zalában indult el az olajipar. Felidézte, hogy a hivatal célja a „tudás létrehozása és a felhasználás összekötése” az egyetemi hálózatra és a velük együttműködő vállalatokra építve, ennek megvalósítására idén már 148 milliárd forintos alapra pályázhattak a magyarországi szereplők. Az elmúlt években sikerült megtöbbszörözni a pályázók számát, csak ebben az évben 750 új vállalkozás nyújtott be támogatási igényt.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: a társaság csaknem öt éve megfogalmazott új stratégiája, hogy nyitnak az új iparágak, az innovatív technológiák irányába. Az egyik legnagyobb kihívás a hulladékkezelés, aminek jelenleg csak mintegy harmada hasznosul Magyarországon, de gyors ütemben fejlődik a feldolgozóipara. Az a „célunk, hogy kialakítsunk egy olyan alkalmazható tudásbázist, amivel Közép-Európa vezető újrahasznosítói lehetünk”, ebben pedig a Mol vezető szerepet vállalna – jelentette ki Hernádi Zsolt. Jelezte azt is, hogy Nagykanizsán szeretnék kidolgozni és innen elterjeszteni a hulladék-újrahasznosítás modelljét.
Az elnök-vezérigazgató arra is kitért, hogy a Mol és a Pannon Egyetem nemrég óta szintén közös projektben vizsgálja Nagykanizsán, hogy a szennyvízből milyen mértékben mutatható ki a koronavírus-fertőzöttség terjedése. Az eredmények pontosan előre jelzik, hogy miként növekszik a megbetegedések száma.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora egyebek mellett arról beszélt, ahhoz, hogy a lineáris gazdaságból körforgásos legyen, „rendszert kell váltani”. A mintaprogram kialakításához Nagykanizsa ideális helyszín, mert megvan mindaz a tudás és az évtizedes együttműködések, ami ehhez szükséges.
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselőjeként (Fidesz) arról beszélt, hogy Nagykanizsa a 19-20. század fordulóján jelentős iparváros volt, s megmaradt az a komoly tudás, amire ma is alapozni lehet, jelenleg pedig a vízkutatás egyik kiemelkedő terepe. Ovádi Péter, veszprémi országgyűlési képviselő (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy Veszprémnek szerves része az egyetem, a vállalkozások, a város fejlődése elképzelhetetlen lenne nélküle.
Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) kijelentette: Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosa kíván lenni. Jelentős nemzetközi szintű szereplőkkel tudja megtenni ehhez az első lépéseket, ezzel is növelve a város vonzerejét, megtartó képességét. MTI
Szeptember végétől ismét lesz közvetlen autóbuszjárat Nagykanizsa és Budapest között, ezzel együtt a vasúti közlekedés olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb lesz – közölte Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és Cseresnyés Péter, Nagykanizsa fideszes országgyűlési képviselője csütörtökön sajtótájékoztatón.
Cseresnyés Péter, aki egyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: augusztus elején a Nagykanizsa és a főváros közötti vasúti és a buszközlekedés menetrendjének átalakítása több település lakóit is előnytelenül érintette.
Hétfőn az érintett térségek polgármesterei és országgyűlési képviselői tárgyaltak az ITM-mel. Ennek eredményeként indulhat újra a közvetlen buszjárat Budapest és a dél-zalai város között is.
Felidézte, hogy 2006-2007 körül megszűntek az addig kedvelt Intercity-vonatok Nagykanizsáról, ezzel meghosszabbodott a vasút menetideje, sokan így inkább a gyorsabbá és gyakoribbá vált autóbuszjáratokat választották.
A kormányzat szándéka, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek, az utasok inkább a hatékonyabb, környezetkímélőbb vasúti közlekedést válasszák, ezért vonattal az eddiginél komfortosabb és olcsóbb eljutási lehetőséget biztosítanának a jövőben – jelezte Cseresnyés Péter.
Balogh László arról beszélt, hogy a járványhelyzet idején az addigi 60-70 százalékos helyett alig 30 százalékos kihasználtsággal közlekedtek a buszok Nagykanizsa és Budapest között. Az augusztus elsején megváltozott menetrend miatt – miután nem maradt közvetlen buszjárat – számtalan megkeresés érkezett a nagykanizsai városházára is.
A polgármester jelezte: a tárgyalások eredményeként összehangolják a buszok és a vonatok menetrendjét, Intercity-kocsikat állítanak forgalomba, csökken a vasúttal az utazási idő és a menetjegyek ára is. A város – a baloldali többséggel működő közgyűlésben ritka egyetértésben – arról döntött, hogy október 1-jétől az utazók kényelme érdekében a belváros és a vasútállomás között 20 percenként közlekedtet autóbuszokat, ami jelentősen megkönnyíti a vonattal utazók helyzetét. MTI
A Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt. nyilvános licitet hirdet a nagykanizsai piacokon és vásárokon helyhasználati szerződéssel le nem kötött helyeire a 2020. szeptember 27-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra.
Heti vásár és használtcikk vásár a Kalmár u. 6. sz. alatti Csarnok üzletház földszintjének C és D szektorában, valamint a parkoló kijelölt területén.
Licitálási alapdíj: • parkoló: 24.000 Ft/árusítóhely • üzletház: 9.600 Ft/félasztal Jelentkezési határidő: 2020. szeptember 27. 12:00 óra. Az árverés ideje: 2020. szeptember 27. 12:00-kor.
A licitálási hirdetmények, a licitálható helyek listája és térképe a Csarnok Üzletház földszintjén található hirdetőtáblákon, valamint a Piacfelügyelet irodájában megtekinthető. Jelentkezés helye: Nagykanizsa, Vásárcsarnok piacfelügyeletén. Az árverések helye: Nagykanizsa, Vásárcsarnok 1. em. Vagyongazdálkodási Zrt. irodája.
Szeptember 3-án a Budapesten megrendezett HR Festen került sor az Év Fiatal Vezetője díj eredményhirdetésére, ahol a nagykanizsai Humán-Társ Személyzeti Kft. Ügyvezetője, Gergina Szabolcs Gyula elnyerte a KKV kategória Különdíját.
A HR Fest Magyarország legnagyobb HR-es eseménysorozata, amely emberi erőforrással foglalkozó szakembereket és vállalati döntéshozókat köt össze egymással. A résztvevők megismerkedhettek a nemzetközi HR trendekkel, kapcsolatokat építhettek, magas színvonalú előadásokat hallgathattak. Az esemény csúcspontjaként kerültek átadásra az Év Fiatal Vezetője díjak, a Coaching Team szervezésében.
A rangos elismerés elnyerése érdekében három körös megmérettetésben kellett a pályázóknak bemutatniuk vezetői készségeiket, elért eredményeiket, jövőképüket és saját szervezetük működését. A szakmai zsűri tagjai között a HR területén nagy tapasztalattal rendelkező vezetők foglaltak helyet. Az elismeréseket a kiírás szerint állami; nonprofit; nagyvállalat; KKV, illetve női vezető kategóriákban ítélték oda.
A nagykanizsai székhelyű Humán-Társ büszke ügyvezetőjére, hogy Gergina Szabolcs Gyula a megmérettetésen a Magyarországon működő szervezetek számát tekintve, a legnagyobb szektor, a KKV mezőnyében vehette át díját.
„Nagyon büszke vagyok rá, hogy kiérdemeltem az Év Fiatal Vezetője Különdíját. Köszönöm a Munkatársaimnak az elkötelezettségét és magas minőségű munkáját, melynek köszönhetően közös sikereket értünk és érünk el. Úgy gondolom, hogy az ilyen eredmények bizonyítják, hogy a befektetett munka mindig megtérül!”- tette hozzá Gergina Szabolcs Gyula.
Gerócs Zoltán a pötrétei Aranykárász Horgászegyesület tagja a múlt héten szombaton délután a nagykanizsai Csónakázó-tónál horgászott, amikor 1 szem, borsos ízű bojlival felcsalizott horgára egy kapitális tükörponty kapott rá.
A horgász közel 40-45 perces fárasztás után emelte partra a 16,95 kg-os tükröst, amelyet fotózás után sportszerűen visszaengedtek éltető elemébe. (Fotók: Nagykanizsai Csónakázó-tó – Facebook)
A magyar diákok egy ezüst- és két bronzérmet szereztek a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián (CEOI), amelyen tizenhárom ország ötvenöt, húsz évesnél fiatalabb diákja vett részt Nagykanizsán.
A magyar csapat tagjai közül ezüstéremben részesült Tóth Gellért, az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója, bronzérmet kapott Szabó Kornél, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium és Szente Péter, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium diákja – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
A diákolimpia négy aranyérmét Tomasz Nowak (Lengyelország), Marcin Martowicz (Lengyelország), Jirí Kalvoda (Cseh Köztársaság) és Dorijan Lendvaj (Horvátország) érdemelte ki. Tíz versenyző ezüst-, 14 versenyző bronzérmet kapott. A magyar csapat érmeseit az OTP Bank különdíjjal jutalmazta.
(Fotó: CEOI 2020 – Facebook)
A péntek délután zárult CEOI 2020-on résztvevő középiskolások két, öt-öt órán át zajló versenynapon mérték össze versenyprogramozási ismereteiket három-három feladat önálló megoldásával. Ezek olyan emelt szintű algoritmusok kreatív alkalmazását igénylő feladatok, amelyek megoldása még egy végzős informatika szakos egyetemista számára is komoly kihívást jelentenének. A feladatok nem hétköznapi kódolási ismereteket, hanem komplex algoritmikus gondolkodást igényelnek a versenyzőktől.
A feladatokat a versenyek másnapján bármely országból meg lehetett oldani a Codeforces.com oldalon keresztül, idén összesen 10875-en vállalkoztak erre. A CEOI 2020 a Neumann Társaság, az ELTE Informatikai Kara és Nagykanizsa városa rendezésében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Tungsram cég támogatásával valósulhatott meg.
A járványhelyzet miatt a diákolimpia különleges körülmények között zajlott, a résztvevő tizenhárom ország közül hat ország (Ausztria, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Litvánia és Románia) diákjai az interneten keresztül kapcsolódtak be a megmérettetésbe. A magyar, cseh, szlovák, holland, német, lengyel és svájci csapatok – jelentős óvintézkedések mellett – személyesen vettek részt a nagykanizsai diákolimpián, így lehetőségük volt felkeresni például az önvezető járművek számára létesített ZalaZONE tesztpályát és a Tungsram gyárát is.
A magyar diákok hagyományosan jól szerepelnek a CEOI-n, az idei díjakkal együtt összesen ötvenkilenc érmet gyűjtöttek össze 1994 óta. Magyarország a CEOI egyik alapító tagja és többször adott már otthont a versenynek: 1995-ben Szegeden, 2001-ben Zalaegerszegen, 2005-ben Sárospatakon, 2012-ben Tatán. A jövő évi CEOI-t a tervek szerint Horvátországban rendezik.
Szombaton délután a Hevesi Sándor Művelődési Központban tartotta ünnepi közgyűlését Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. A díszközgyűlés keretén belül tüntették ki azokat akik munkásságukkal a legtöbbet tették a városért és annak polgáraiért. Összesen 14 címet adományozott a város vezetősége.
Az esemény megnyitójában Balogh László polgármester kiemelte a közelmúltban és jelenleg a városban és környékén zajló fejlesztéseket, valamint méltatta a megjelentek munkásságát és arra szólított fel, hogy mindennapjainkban álljunk meg, adjunk lehetőséget az ünneplésnek és cselekedeteinket számba véve emeljük azokat mind magasabb és magasabb szintre.
A megnyitó beszédet követően közgyűlés által megítélt díjak átadására került sor.
A díjazottak:
Kónya István a Magyar Autóklubban betöltött tevékenysége, az autós élet, az érdekvédelem , a közlekedésbiztonság terén végzett fejlesztő munkájáért „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere kitüntetésben részesült.
Balogh Krisztián tanuló a szakmák, a szakképzés csúcsát szimbolizáló World Skills és Euro Skills versenyeken elért teljesítményéért Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” kitüntetésben részesült.
A Fehér Kígyó Hagyományőrző Együttes a több éve tartó kiemelkedő hagyományőrző munka elismerésenként a „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” kitüntetésben részesült.
(A Fehér Kígyó hagyományőrző Együttes nevében Csontos Sándor vette át a díjat Balogh László polgármestertől)
A Kanizsa Csillagai az autentikus cigányzene országos népszerűsítéséért, ezáltal Nagykanizsa Város hírnevének öregbítéséért „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” kitüntetésben részesült.
A város közgyűlése a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, további három díj adományozásáról döntött.
Az „Év Vállalkozása” díjat 2020-ban elsőként a kis és középvállalkozások kategóriájában a Heni Cuki KFT – Siposné Gerencsér Henrietta kapta.
(A Heni Cuki is díjat kapott)
Szintén ebben a kategóriában az „Év vállalkozása” díjat kiemelkedő gazdasági teljesítményéért az Európa Bútor Manufaktúra Kft – Draskovics Szilárd vehette át.
(Balogh László polgármester és Draskovics Szilárd az ünnepségen)
Nagyvállalkozás kategóriában az „Év Vállalkozása” díjat a Tungsram Operations nagykanizsai gyára nyerte el.
A közgyűlés Pál Györgynek a nagykanizsai Vásárcsarnok megvalósításában, ügyvezetőként végzett tevékenységének elismerésenként „Nagykanizsa Városért” kitüntető címet adományozta.
A közgyűlés Silló Zsolt nyugalmazott intézményvezetőnek pedagógusnak, a nagykanizsai férfi kosárlabdasportágért végzett kiemelkedő munkájáért „Nagykanizsa Városért” kitüntető címet adományozta.
(Silló Zsolt is díjat vehetett át munkájáért)
A közgyűlés dr. Kurta János nyugalmazott bírónak, bíróként illetve a bíróság elnökeként végzett kimagasló tevékenységéért „Nagykanizsa Városért kitüntető címet adományozta.
(Dr. Kurta János nyugalmazott bíró is kitüntetést vehetett át)
A közgyűlés Fliszár Károly nyugalmazott plébánosnak, Nagykanizsa keresztény élete érdekében végzett egyházi tevékenysége elismeréseként „Nagykanizsa Városért” kitüntető címet adományozta.
Bicsák Miklós könyvkötő mester a szakma iránti szeretete, elhivatottsága , a városért való tenni akarása, és közéleti aktivitása elismeréseként „Nagykanizsa Városért” kitüntető címet vehette át.
(A városszerte népszerű Bicsák Miklós könyvkötő munkáját is elismerték)
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése báró Vlassics Gyula európai hírű jogtudósnak a Nagykanizsához való kötődéséért, tudományos munkásságáért, postumus „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” díjat adományozták. A díjat ükunokája vette át.
A 73 éves Balázsovits Lajos színésznek, színházi rendezőnek, színigazgatónak, mint a város szülöttjének a szakmában elért országos elismertségéért a „A Nagykanizsa Megyei jogú Város Díszpolgára” díjat adományozta a város közgyűlése.
(Balázsovits Lajos 1946. december 4-én született Nagykanizsán)
A színművész beszédében elmondta, nem könnyű meghatódottság nélkül beszélni erről az elismerésről és a többi kitüntetett nevében úgy gondolja, a díjakat nem csak a város közgyűlése, vezetése ítélte számukra hanem a város polgárai is.
A kitüntetetteknek gratulálunk!
Az estét a Quattro Archi Vonósnégyes előadása zárta, a program során színpadra lépett az Eraklin Táncklub Egyesület, Jakobovics Árpád, a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusa, aki a város néhai polgármesterének, Dr. Krátky Istvánnak a hegedűjét szólaltatta meg. Az eseményen jelen volt Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, államtitkár is.
(Kép és szöveg: Dani Mónika Mercedes és Szalai Szilveszter/RockCats Stage Photo Crew)
A Nagykanizsai Rendőrkapitányság körzeti megbízottai augusztus 17-én délután Nagykanizsán, az Erdész utca végében található Bakónaki-patakban egy haltartó hálóban nagyobb mennyiségű pontyot találtak. A rendőrök a közelben intézkedés alá vontak egy 47 éves helyi férfit, aki elismerte, hogy a halakat ő halászta ki a patakból és azokat értékesíteni kívánta.
Az egyenruhások a férfit elfogták, majd előállították a Nagykanizsai Rendőrkapitányságra és gyanúsítottként hallgatták ki lopás elkövetése miatt.
(A fotó illusztráció)
Két nap múlva, a déli órákban a nagykanizsai mezőőrök tetten értek egy férfit, aki merítőszákkal a Csónakázó-tó kifolyójánál, szintén a Bakónaki-patakból tükörpontyokat és tőpontyot halászott ki. A kiérkező rendőrök igazoltatták a férfit, és megállapították, hogy a lopást ugyanaz a személy követte el, akit pár nappal korábban tetten értek.
Harmadik alkalommal 2020. augusztus 26-án délelőtt is lebukott a férfi, amikor a mezőőrök nagy mennyiségű halat találtak nála, amit szintén a Csónakázó-tó kifolyójának közelében, a Bakónaki-patakból halászott ki. A helyszínre érkező rendőrök a férfit elfogták, majd előállítását követően gyanúsítottként hallgatták ki lopás miatt. A notórius tolvajt a nagykanizsai rendőrök őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt nagy mennyiségben kerültek ki halak a Csónakázó-tóból a Bakónaki-patakba, ami könnyű pénzszerzés lehetőségét sugallja. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság felhívja a figyelmet, hogy az ellopott hal mennyiségétől függően a tolvaj akár letöltendő szabadságvesztéssel is büntethető! – tájékoztatott csütörtökön a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.
