Szallas.hu: 10 százalékkal bővült a belföldi turizmus a harmadik negyedévben

Idén a harmadik negyedévben 10 százalékkal bővült a belföldi vendégforgalom az előző év hasonló időszakához képest a Szallas.hu friss adatai szerint.

A portál által az MTI-hez kedden eljuttatott elemzés szerint az átlagos foglalási érték 40 710 forint volt, ami 2 százalékos növekedés 2013 azonos negyedévéhez képest.
A közlemény idézi Varga Zoltánt, a Szallas.hu ügyvezetőjét, aki elmondta: az augusztusi rossz idő nem éreztette hatását sem a foglalások számában, sem azok értékében, ugyanakkor új trendként jelentkezett, hogy sokan még szeptemberben is „nyaralni mentek”.
Mindezeknek köszönhetően a belföldi turizmus mintegy 10 százalékkal bővült az idén, de a Szallas.hu csoportszintű bevétele ennél is meredekebben, 73 százalékkel emelkedett – tette hozzá. Véleménye szerint ebben a belföldi piac mellett kiemelkedő szerepe volt annak, hogy komoly sikereket értek el Romániában és Horvátországban, valamint a beutaztatás területén a lengyel vendégforgalom is számottevően nőtt.
A felmérés szerint a magyarok inkább többször, de rövidebb időre utaztak el. Az elmúlt három hónapban leginkább a 2 éjszakás kiruccanások aránya bővült, ez adta a foglalások harmadát. A szálláshelytípusok tekintetében a legnagyobb bővülést a 4 és 5 csillagos szállodák könyvelhették el a Szallas.hu mérése szerint. A harmadik negyedévben ugyanakkor megtorpant az apartmanok népszerűségének növekedése, az utóbbi 3 hónapban az ilyen jellegű szálláshelyek aránya 6 százalékkal csökkent – tette hozzá Varga Zoltán.
A belföldi foglalások 93 százaléka 100 ezer forint alatti összegre vonatkozott. A fizetés során még mindig meghatározó a SZÉP-kártya, az elmúlt három hónapban nagyjából minden 7. magyar ezzel egyenlítette ki számláját a szálláshelyen.
A 10 legnépszerűbb település rangsorában az első öt helyen nem volt változás 2013-hoz képest: az élen az évek óta verhetetlen Siófok áll, majd Budapest, Hajdúszoboszló, Eger és Balatonfüred következik. Érdekesség, hogy míg tavaly Nyíregyháza és Hévíz is bekerült a legkedveltebb 10 nyaralóhely közé, az idén Miskolctapolca és Zalakaros is nagyobb turisztikai vonzerővel bírt, ezen kívül még Gyula és Szeged található meg a top 10-ben.
A portál az október 23-i hosszú hétvégére vonatkozó előrejelzése szerint a 10 legnépszerűbb település közül 8 termálfürdővel rendelkezik, a lista élén Eger áll. A négy nap során egyébként minden harmadik vendég fizet majd SZÉP-kártyával, az átlagos foglalási érték pedig meghaladja az 50 ezer forintot.
A Szallas.hu 8 országban több mint 14 300 hotel, panzió, apartman és vendégház kínálatát közvetíti az utazni vágyóknak. A honlapnak több mint 700 ezer regisztrált felhasználója van, és havonta mintegy 1,5 millió látogató keresi fel.

 

Hátba szúrta az apját

Hátba szúrta apját egy 22 éves férfi Zalaegerszegen – közölte hétfőn a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az 50 éves férfi két fiával együtt családi névnapozáson vett részt egyik rokonuknál, és éjszaka értek haza. Lefekvéshez készülődtek, amikor az idősebb fiútestvér hangos szóváltásba keveredett édesapjával.
A vitázókat a harmadik testvér, a férfi lánya próbálta csitítani, a fiatalabb, 22 éves fiú minden előzmény nélkül egy 12 centiméteres konyhakéssel vesetájékon szúrta az apát.
A férfihoz a gyermekei hívtak mentőt. A férfi nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
A 22 éves fiú a rendőröknek nem tett vallomást.
A rendőrök súlyos testi sértés kísérlete miatt indítottak eljárást ellene.

Indul a szociális célú rehabilitáció

Több mint 300 millió forint ráfordítással szociális célú rehabilitációs munkák kezdődnek Nagykanizsa ligetvárosi városrészében, a kivitelezőkkel a munkálatokról hétfőn írták alá a megállapodást.

Cseresnyés Péter polgármester (Fidesz-KDNP) a szerződéskötéshez kapcsolódó hétfői sajtótájékoztatón elmondta: némi csúszással kezdődik, de határidőre, január 31-ig megvalósul a városrészt érintő felújítási program. Ennek része a városi uszoda és a ligetvárosi óvoda energetikai korszerűsítése, 24 szociális bérlakás felújítása, továbbá kerékpárút és járdák építése.
Horváth István projektmenedzser a beruházásról elmondta: nettó 335 millió forintba kerül, és száz százalékban pályázati forrásból finanszírozzák. A közbeszerzésen konzorciumban a Z-Pannon Kft. és a Szabau Invest Kft. nyerte el a kivitelezésre a megbízást.
A munkálatok során a Csengery utcában 24 szociális bérlakásnál elvégzik a külső hőszigetelést, a nyílászárók cseréjét, az elektromos hálózat felújítását, a belső burkolatok cseréjét, a gázvezeték-hálózat korszerűsítését, egyes lakásokban pedig a komfortfokozat növelése érdekében fürdőszobát is kialakítanak.
A városi uszoda nagy felületű déli és északi ablakszerkezetét, továbbá a medence melletti burkolatot, illetve a padlófűtést cserélik le. A ligetvárosi óvoda épületét is szigetelik, új külső nyílászárókat szerelnek fel, illetve korszerűsítik az elektromos hálózatot, valamint a fűtési rendszert.
A beruházás részeként az Erdész utcában 127 méter hosszan új járda és közvilágítás épül, ami az utcában lévő felnőttképző intézmény megközelíthetőségét segíti. Szintén a közlekedést könnyíti meg majd, hogy a Csengery utcában az Erdész utcától a vasúti átjáróig 580 méter hosszú új kerékpárút is épül, és a területet tíz térfigyelő kamerával is felszerelik – jelezte a projektmenedzser.

 

„Zöld energia”

A Pannon Egyetem nemrégiben fórumot rendezett „Zöld Energia” – Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság fejlesztésére az energetika területén elnevezésű projekt keretein belül.

A fórum célja az volt, hogy helyszínt biztosítson a zöld energiát érintő legutóbbi fejlesztések megvitatására, valamint vezető szakemberek együttműködésére.

A projekt a zöld energia ágazatban érdekelt szervezetek összefogásával létrehoz egy olyan versenyképes szakmai hálózatot, amely akkumulálja a zöld energia területén létrejött tudást és azt a hazai és külföldi akadémiai szféra szereplőinek közreműködésével, valamint az ipari partnerek igényeire alapozva továbbfejleszti. A projekt célja az ágazati kutatás-fejlesztésben meglévő szinergiák hálózatban történő erősítése, a képzési portfóliók specifikálása, illetve a kapcsolódó hallgatói szolgáltatások fejlesztése.

 

Lángra kapott a napraforgó

Murakeresztúr külterületén egy szárítóban tizenöt tonna napraforgót szárítottak tegnap este, amely lángra kapott.

A helyszínre érkező nagykanizsai hivatásos tűzoltók és a murakeresztúri önkéntesek két gépjárműfecskendővel és két vízsugárral oltották el a napraforgó leeresztése utáni még izzó részeket. Személyi sérülés nem történt.

Vadveszély

A megváltozott közlekedési környezet váratlan helyzet elé állíthatja a járművezetőket, éppen ezért időben fel kell készülni arra, hogy egyik pillanatról a másikra olyan időjárási és útviszonyokkal találkozhatunk; az őszi körülmények a nyári vezetéstechnikától lényegesen eltérnek.

Esőben, ködben a járművezető által belátott távolság csökken. A járművek körvonalai elmosódnak, a valóságosnál távolibbnak látszanak. A közlekedő járművek távolságát sokan túl-, sebességét viszont alulbecsülik. Egyes utakon számítani kell arra, hogy megjelenhetnek állati erővel vont járművek, mezőgazdasági gépek által felhordott sár, amely csúszóssá teheti az utakat!

Zala megye vadban gazdag, ezért ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van elhelyezve, ott nagyobb körültekintéssel és csökkentett sebességgel közlekedjenek!

Továbbá szükséges a járművek műszaki állapotának alapos átvizsgálása. A nyári gumiköpenyek tapadási tulajdonságai hideg időjárási viszonyok között jelentős mértékben csökkennek. Már +7° C külső környezeti hőmérséklet alatt a téli gumiabroncsok előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a nyáriak.

Kora ősszel még sokan közlekednek kerékpárral is. A biztonságos és szabályszerű biciklizéshez elengedhetetlen a kétkerekű megfelelő felszereltsége is: elöl fehér vagy kadmium sárga lámpa, hátul piros lámpa vagy villogó és piros fényvisszaverő prizma, az első keréken pedig sárga küllőprizma megléte szükséges.

Óvatosan és körültekintően közlekedjenek!

( ZMRFK)

Minden állami erdőgazdaság részt vesz a tűzifa-értékesítési akcióban

Mind a 22 állami erdőgazdaság részt vesz a pénteken megkezdődött tűzifa-értékesítési akcióban, amelynek keretében mintegy 170 ezer köbméter lakossági tűzifát árusítanak 10 százalék árkedvezménnyel országszerte – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI érdeklődésére.

A tájékoztatás szerint a 10 százalékos árcsökkentés egy háztartásnak átlagosan 20-30 ezer forint megtakarítást jelent a fűtési szezonban.
A földművelésügyi tárcához tartozó állami erdőgazdaságok 170 ezer köbméter lakossági tűzifa készlet erejéig alkalmazzák első körben a 10 százalékos rezsicsökkentést, a keret később akár bővíthető is. Ez a mennyiség nagyjából 20 ezer család, átlagosan számolva 60 ezer személy számára nyújt olcsóbb fűtési lehetőséget – közölte az FM.
Egy család maximum 10 köbméter fát vásárolhat, ez mintegy 100 mázsa tüzelőanyag, amit az erdőgazdaságok térítés ellenében szállítanak házhoz. Bármelyik erdőgazdaságban vásárolható kedvezményes tűzifa, ám célszerűbb a lakóhelyhez legközelebbitől venni, hiszen így olcsóbb a szállítási költség. A tűzifát sarangolt állapotban, azaz egységes méteres, erdei köbméterben mért állapotban szállítják – olvasható a közleményben.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy az agrártárca is csatlakozik a rezsicsökkentéshez. Hangsúlyozta: segíteni kell azokat az embereket is, akik fával tüzelnek.
A tűzifarezsi-csökkentés nem azonos a szociális tűzifaprogrammal – jelezte a miniszter, hozzátéve, hogy az idén a két programban összesen 300 ezer köbméter tűzifa kerül kedvezményesen a lakossághoz.

 

Felavatták a gyenesdiási Természet Háza látogatóközpontot

A Keszthelyi-hegység közel 400 millió forintos ökoturisztikai fejlesztésének központi elemeként avatták fel csütörtökön Gyenesdiáson a Természet Háza elnevezésű látogatóközpontot, amely kiindulópontjaként szolgálhat a gyalogos, kerékpáros vagy lovas turistáknak.

Mint az avatón Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára megfogalmazta: a mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás a földművelésügyi tárca alappillérei közé tartoznak, amelyek „nemcsak a vidéki Magyarország jólétét, hanem az egész nemzet vagyonának gyarapodását szolgálják”. Természeti kincseinket közelebb kell hozni az emberekhez, „környezettudatos jövőt kell építeni, amelyben a természet otthont ad az embereknek”, s ezt szolgálja a gyenesdiási kiállítóhely is – közölte az államtitkár.
Kifejtette: a Bakonyerdő Zrt. pályázati támogatással megvalósított létesítménye is mutatja, hogy a társaság sokat tesz a közjóléti beruházások megvalósításáért és népszerűsítéséért. Ez a tevékenység egybeesik a magyar kormány elhatározásával, miszerint a korábban elzárt állami erdőket meg kell nyitni a közönség felé, hogy az emberek minél szélesebb körben vehessék igénybe a rekreációs lehetőségeket.
Ennek a nyitásnak segítője volt a 22 állami erdőgazdaság tulajdonosi jogait négy éven át gyakorló Magyar Fejlesztési Bank, de indokolt volt a változás. A nyár derekától az FM felügyelete alá tartozó erdőgazdaságok korábbi pénzügyi, szakmai szemléletű irányítása kiváló eredményeket hozott, de inkább „közjóléti, természetvédelmi, erdőgazdasági fejlesztési szempontokból” szükséges az átalakítás – jelezte Bitay Márton Örs.
Kijelentette: „a termőföld, az erdő, a mező, a vadállomány olyan biológiai, és a magyar tájat meghatározó értékeket rejtenek, amelyekkel felelősen lehet gazdálkodni, ezt pedig csak állami feladatellátás során tudjuk megnyugtatóan biztosítani”. De az állami erdőgazdálkodásnak a közösségek és a társadalom szolgálatában kell állnia, figyelembe véve a helyi érdekeket.
Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Keszthelyi-hegységet, illetve Gyenesdiást, Vonyarcvashegyet, Balatongyörököt és Vállust érintő közjóléti fejlesztésekre összesen 296 millió forintos támogatást nyertek az Új Széchenyi Terv pályázatán, s ezt az összeget még közel 80 millió forint önrésszel egészítették ki.
A gyenesdiási Természet Háza a beruházások központi eleme, ahol 600 négyzetméteren kiállítások, interaktív ismeretterjesztő lehetőségek formájában tárják a látogatók elé a hegység történetét, természeti értékeit, mintegy kiindulópontként a gyalogos, kerékpáros vagy lovas turistáknak. A létesítmény működtetése új munkahelyeket is jelent – közölte.
Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke felidézte, hogy a négy érintett település összefogásával kidolgozott fejlesztésekre közös pályázaton nyertek a nyugat-dunántúli regionális források keretéből. Hozzátette, hogy az elmúlt esztendőkben 2,4 milliárd forintot, illetve később még 800 millió forintot biztosítottak a régióban a balatoni turisztikai attrakciók fejlesztésére, s ezzel együtt a nyári szezon meghosszabbítását is szolgáló beruházásokra.
Gál Lajos, Gyenesdiás független polgármestere egyebek mellett arról beszélt, hogy 15 éve tervezték egy látogatóközpont megvalósítását, ami nemcsak kiindulópontja a természetjáróknak, de egyben programot is biztosít az ide látogatóknak. A térség turizmusának erősítését szolgáló létesítmény pedig újabb elem ahhoz, hogy a térséget komplex, családbarát turisztikai célpontként tudják bemutatni.

 

Négy és fél milliárdos nyomdaipari beruházás Zalaegerszegen

Mintegy 4,5 milliárd forint költséggel nyomdaipari beruházást indít Zalaegerszegen az északi ipari parkban a németországi Edelmann csoport – közölte Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármesterjelöltje (Fidesz-KDNP) csütörtökön, sajtótájékoztatón.

Az Edelmann zalaegerszegi gyárában jelenleg 200 embert foglalkoztatnak, a fejlesztés eredményeként összesen 300 dolgozónak tudnak majd munkát biztosítani – mondta Balaicz Zoltán, jelenlegi alpolgármester.
Emlékeztetett, hogy az Edelmann csoport a kezdetektől folyamatos fejlesztéseket hajtott végre a zalai megyeszékhelyen, majd miután 2012-ben a zalai nyomda 100 százalékos tulajdonosává vált, még nagyobb ütemben folytatódtak a fejlesztések.
Elmondta, az elmúlt évben már nyilvánvalóvá vált, hogy a konszernek létre kell hoznia egy közép- és dél-európai gyártóbázist. Hosszas tárgyalások eredménye, hogy az új gyárat itt építik fel – hangsúlyozta.
Háry András, az ipari parkok fejlesztési igazgatója megköszönte a bizalmat és biztosította az Edelmann Csoportot, hogy a gyárépítés ideje alatt, majd a működés során is maximálisan kiszolgálják a nyomda igényeit.
Dierk Schöder, az Edelmann Csoport igazgatója elmondta: a zöldmezős beruházás keretében mintegy 12 ezer négyzetméteres gyártóüzemet építenek, így a zalaegerszegi lesz a második legnagyobb – az első a cég németországi székhelyén, Heidenheimban működik – hajtogatott dobozokat gyártó üzem Európában. Az új gyártócsarnokban gyógyszer- és élelmiszeripari, édesség-, valamint háztartási termékeket gyártó cégek számára készítenek csomagolóanyagokat.
Az üzemet várhatóan a jövő év nyarán adják át, számításaik szerint a következő évben a forgalom eléri az 5,6 milliárd forintot – mondta az MTI-nek Dierk Schöder.
Az Edelmann Csoport 2010 decemberében vette át a zalai nyomdát és még abban az évben megszerezte a többségi tulajdont, 2013-óta pedig 100 százalékos tulajdonosa az üzemnek. A jelenlegi 5 ezer négyzetméteres csarnokban évente közel 15 ezer tonna kartont dolgoznak fel.
A családi tulajdonban levő Edelmann Csoport a legjelentősebb gyártónak számít a prémium, illetve a gyógyszeripari innovációs kartondoboz csomagolási megoldások területén. A legnagyobb megrendelőik a gyógyszer- valamint kozmetikai cégek.
A 2200 dolgozót foglalkoztató Edelmann Csoport forgalma az elmúlt évben elérte a 233 millió eurót, idén előreláthatólag 240 millió euró bevételük lesz, a következő évben pedig 250 millió eurót terveznek.
A cég évente átlagosan 15 millió eurót fordít fejlesztésekre. A zalaegerszegi beruházással párhuzamosan Brazíliában is szeretnének nyitni egy üzemet. Németország több városában, Mexikóban, Észak-Indiában, Kínában, Lengyelországban, valamint Franciaországban is működnek gyártóüzemei.

 

Két román embercsempészt és tizenhét ázsiai utast fogtak el Zalában

Két román embercsempészt és az ülések nélküli kisteherautójukba bezsúfolt 17 ázsiai migránst fogtak el a zalai rendőrök az M70-es autóúton – közölte szerdán a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrök kedden állítottak meg ellenőrzésre az M70-es autóúton egy Szlovénia felé haladó, román rendszámú Fiat Ducatót. A járművet egy 43 éves román férfi vezette, mellette egy szintén román állampolgárságú 36 éves férfi ült, és – mint kiderült – a kocsi rakterében 17 külföldit bújtattak el.
A 14 afgán és 3 bangladesi utast embertelen körülmények között, ülőhely nélkül összezsúfolva szállították. A migránsok közül tizenegynek magyar tartózkodási engedélye volt, hatnak pedig csak fényképpel és vonalkóddal ellátott beléptető kártyája „igazolványként”.
A két román férfi azt állította, hogy őket csak a furgon szállításával bízták meg, arról nem tudtak semmit, hogy emberek is vannak benne. Az utasok ugyanakkor elmondták, hogy Magyarországról Olaszországba akartak eljutni, és ezért több száz eurót fizettek egy pakisztáni embernek.
A két román férfit a nyomozók őrizetbe vették, embercsempészés megalapozott gyanúja miatt indítottak ellenük eljárást, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.

 

1 241 242 243 244 245 267