Kategória: Hírek

A belföldi turizmus négy és fél százaléka, ezen belül pedig a balatoni idegenforgalom 13 százaléka az Erzsébet-programból tevődik össze.

Három éve töretlen a sikere az Erzsébet-utalványnak és az Erzsébet-programnak, amelynek pénzügyi hátterét az utalványok forgalmazása biztosítja – jelentette ki a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Guller Zoltán elmondta: három év alatt mintegy 470 millió utalványt készített a Pénzjegynyomda, a felhasználók száma meghaladta a kétmilliót, az alapvető élelmiszerek kereskedelmében pedig nyolc és fél százalékos az utalványok részesedése.
Mint mondta, az üdülési alapítvány az utalványok forgalmazásából származó pénzügyi eredményből kizárólag szociális üdültetési feladatokat lát el, az ennek köszönhetően létrejött Erzsébet-program ez idáig négyszázezer embernek, nagycsaládosnak, nyugdíjasnak, gyermeknek, fogyatékkal élőnek biztosított üdülési lehetőséget.
Szólt arról is, hogy a belföldi turizmus négy és fél százaléka, ezen belül pedig a balatoni idegenforgalom 13 százaléka e programból tevődik össze.
A kuratórium elnöke emlékeztetett arra, hogy az Erzsébet-programért a kormány a napokban elnyerte az 51 millió tagot képviselő Európai Nagycsaládosok Szövetségének díját. Odaítélésében közrejátszhatott az is, hogy az elmúlt három évben százezer nagycsalád pihenhetett, üdülhetett a programnak köszönhetően, és 180 ezer gyermek jutott el valamelyik táborba.
A program segítségével az idén 55 ezer gyermek volt táborokban, a felmérések szerint szinte valamennyien nehéz körülmények között élnek. A nyugdíjasok közül 34 ezren jutottak kedvezményes pihenési lehetőséghez, és 43 ezer nagycsalád élt a program kínálta lehetőséggel.
 

Tizenhat megyére és a fővárosra figyelmeztetést adott ki a szerdára virradóra várható talaj menti fagy miatt a meteorológiai szolgálat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat kedd este az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megye kivételével az ország többi területén arra kell készülni, hogy a felszín közelében 0 Celsius-fok alá süllyedhet a hőmérséklet.
Az előrejelzés szerint szerdán gyengén felhős, napos, száraz idő várható, délután azonban nyugat felől megnövekszik a fátyolfelhőzet. Többnyire mérsékelt, északnyugaton élénk lesz a szél.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 2 és 7 fok között alakul. A többfelé várható talaj menti fagy mellett – elsősorban az Északi-középhegység völgyeiben – gyenge fagy is valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között várható.

Nem jelentett veszélyt az a robbanószerkezet, amelyet hétfőn találtak az M7-es autópálya mellett a Nagykanizsa felé vezető oldalon Fonyód térségében a 152-es kilométerszelvényben – közölte a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

A Készenléti Rendőrség tűzszerészei megállapították, hogy a szerkezet nem éles és nem jelent veszélyforrást, ezután intézkedtek az elszállításáról – írta közleményében a rendőrség.
A bejelentés után a rendőrség lezárta a külső és a leállósávot, de most már ismét zavartalan a forgalom az autópálya fonyódi szakaszán.

Jelenleg mintegy 395 kilométeren van árvízvédelmi készültség az országban. A legmagasabb, harmadfokú, továbbra is a Dráván, 51 kilométeren.

Elsőfokú árvízvédelmi készültség csaknem 268 kilométeren van érvényben (a Dunán, a Lajtán, a Rába, a Marcal és a Sió egyes gátőrjárásain, továbbá a Murán és a Zalán), másodfokú pedig mintegy 76 kilométeren, a Sió egyes gátőrjárásain – közölte az OMIT.
A legfrissebb számítások szerint a Rába középső és alsó szakaszán folytatódik a vízszint apadása, újabb árhullám kialakulása a következő napokban nem várható.
A Lajta elsőfokú készültség feletti vízállások mellett Mosonmagyaróvárnál is tovább apad, csakúgy, mint a Zala Zalaapátinál. A Dráván és a Murán még tartott egy korábbi árhullám levonulása, erre érkezett az újabb árhullám.
Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint a Mura vízállása Letenyénél hétfő reggelig tovább apad, majd a következő napokban az apadás üteme újabb csapadék hatására jelentősen lassulhat, a vízszint várhatóan napokig a 300 centiméteres szint körül alakul.
A Dráva Drávaszabolcsnál már tetőzött. A következő napokban a folyó hazai felső szakaszán lelassul az apadás üteme, de az alsóbb szakaszokon még folytatódik az intenzív apadás. Drávaszabolcsnál a vízszint hétfő délelőtt csökkenhet a harmadfokú készültség alá – közölte az OMIT.
A belvízi helyzetről a tájékoztatóban azt írták: jelenleg tíz vízügyi igazgatóság területén összesen 41 szakaszon van készültség, 23 szakaszon első-, 13 szakaszon másod-, 5 szakaszon pedig harmadfokú.
A belvízzel elöntött terület nagysága tovább csökkent, a legfrissebb adatok alapján csaknem 41 ezer hektár (ebből 19 700 hektár vetés-szántó) van víz alatt. A legnagyobb elöntések az Alföld középső vidékén, Szentes és Mezőtúr térségében alakultak ki.

Emlékkártyát kapnak a Nemzeti Választási Irodától (NVI) azok a választók, akik a májusi európai parlamenti (EP-) választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

41 ezer fiatal számára készül el a bankkártya méretű plasztiklap, amelyet október 12-én, a szavazás napján vehetnek át a szavazóhelyiségekben.
A plasztikkártya egyik oldalán „Emlékül az első választónak” és az „Önkormányzati választás 2014” felirat szerepel Magyarország térképével, a megyehatárokkal, valamint a megyék és a főváros címerével.
Az emlékkártya hátlapján két idézetet helyeztek el, az egyik a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből származik: „Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát”. A másik idézet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájából származik: „…a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik.”
A főosztályvezető utalt arra, hogy az április 6-ai országgyűlési választáson nem kaptak ajándékot az először választók, akik akkor sokkal többen, mintegy 400 ezren voltak. Az NVI akkor a Facebookon kvízjátékot hirdetett nekik, amelyen a fiatalok értékes műszaki eszközöket nyerhettek.
Az országgyűlési és EP-voksolás között 15 ezer fiatal vált nagykorúvá, ők a szavazóhelyiségekben egy kék plasztikkártyát kaptak emlékül. A kártya egyik oldalán az „Emlékül az első választóknak 2014” felirat szerepelt a magyar címerrel és uniós sárga csillagokkal, míg a hátlapján egy idézet volt Magyarország Alaptörvényéből, a Nemzeti hitvallásból.

A társas vállalkozások 2013-ban 2713 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint, 6,4 százalékkal – 184 milliárd forinttal – kevesebbet az előző évinél, az eredményt a pénzügyi műveletek veszteségének jelentős növekedése rontotta.

A nyereséges vállalkozások száma 3 százalékkal nőtt, az általuk kimutatott nyereség ugyanakkor 5,3 százalékkal csökkent. A veszteséges társaságok száma 9,4 százalékkal, veszteségük 3,9 százalékkal mérséklődött. A nulla eredményt elérő vállalkozások száma mérséklődött.
Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese keddi sajtótájékoztatóján az adatokat úgy értékelte, a tavalyi számok előrevetítik, hogy a magyar gazdaság 2014-ben jobban teljesít, az idei teljesítményt növelő folyamatok már tavaly elindultak.
A társasági adóalanyok száma 418 335-ről 400 540-re csökkent, ennek oka Varga Árpád szerint elsősorban az, hogy az új, a társasági adóval szemben alternatívát kínáló lehetőségek (kiva, kata) jelentős számú adózót átcsábítottak. Hozzátette, a két év augusztusi adatait hasonlítják össze, a számok a bevallások feldolgozásával még változhatnak.
A vállalkozások nettó árbevétele 72 297,6 milliárd forintot tett ki, a belföldi értékesítés 1,2, az export 4 százalékkal bővült, így utóbbi aránya az árbevételen belül 0,6 százalékponttal 31,3 százalékra emelkedett. Az exportértékesítés minden vállalati kategória esetében nőtt. A nettó árbevétel a kisvállalkozásoknál növekedett legjobban az export jelentős bővülésének köszönhetően.
Bár a vállalkozások 89,3 százaléka a mikrovállalkozások közé tartozik, a belföldi árbevételnek csak 18,8 százalékát adják, míg az adózók 3,8 százalékát kitevő nagyvállalkozások 43,7 százalékát. A vállalatméret növekedésével nő az exportbevételek aránya, melynek csaknem háromnegyede a nagyvállalkozásokhoz kötődik.
A társas vállalkozásoknál 2013-ban 5311,7 milliárd forint üzemi nyereség és 1755,3 milliárd forint üzemi veszteség keletkezett, ezek egyenlege 3556,4 milliárd forint üzemi eredmény, ami 9,1 százalékkal magasabb az előző évinél.
A vállalkozások eredményét a pénzügyi műveletek negatív eredménye rontotta, aminek tavalyi 911,4 milliárdos vesztesége 82,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A negatívum 57,6 százaléka, 524,6 milliárd forint a pénzügyi szektorhoz köthető. A rendkívüli eredmény 2013-ban 50,6 százalékkal, 66,5 milliárd forintra csökkent. Mindezek következtében az adózás előtti eredmény 6,4 százalékkal, 2712,9 milliárd forintra csökkent. Az adózás előtti eredmény valamennyi kis- és középvállalkozás (kkv) esetében növekedett, az egyéb vállalkozások eredménye ugyanakkor csaknem negyedével visszaesett.
Tavaly 57,6 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket (például alapítványok, társadalmi szervezetek), 208,8 ezer vállalkozás esetében pedig az adózás előtti eredmény vagy az adóalap elérte a jövedelem-(nyereség-) minimumot, így az adóalap meghatározása az általános szabályok szerint történt. Az adózók 32,6 százaléka (130,7 ezer társas vállalkozás) döntött úgy, hogy nem tesz nyilatkozatot, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját. Az így megállapított adó 6,2 milliárd forintot tett ki. A bevallást kiegészítő nyilatkozat kitöltését 3,4 ezer adózó vállalta, fizetendő adójuk 3,2 milliárd forint.
A társas vállalkozások 2013-ra 3206,7 milliárd forint pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, 4,7 százalékkal többet az előző évinél. A pozitív adóalap után számított adó 3,8 százalékos dinamika mellett 433,2 milliárd forintot tett ki. Ezt 109,1 milliárd forinttal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó.
Az igénybe vett adókedvezmények összege 13,8 százalékkal haladta meg a 2012. évit. Ennek oka elsősorban a különböző támogatások növekedése volt. A látvány-csapatsportok támogatása 39 milliárdról 48 milliárd forintra, az előadó-művészeti szervezetek támogatása 10 milliárdról 15 milliárdra, a filmalkotások támogatása 3 milliárdról 10 milliárdra nőtt. A fejlesztési kedvezmények összege ugyanakkor 33 milliárdról 27 milliárd forintra mérséklődött.
A kkv-k által felhasznált kedvezmények nagysága 10,1, az egyéb vállalkozásoké 15,3 százalékkal nőtt. A teljes összeg 70,8 százalékát az egyéb vállalkozások vették igénybe. Az igénybe vett kedvezmények alakulását befolyásolja a társas cégek eredményessége, mivel csak a számított adókötelezettségük terhére számolhatnak el kedvezményt.
Tavaly 294,9 ezer kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásnál összesen 324,2 milliárd forint társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Míg a pozitív adóalap a bázishoz képest 4,7 százalékkal nőtt, a tényleges adókötelezettség csupán 0,6 százalékkal bővült, aminek oka az adókedvezmények növekedése. A társas vállalkozások átlagos adóterhelése 10,5 százalékról 10,1 százalékra mérséklődött elsősorban az adókedvezmények 13,8 százalékos növekedésének köszönhetően. (MTI)

Hivatali visszaélés, sikkasztás, csalás, valamint közokirat-hamísítás miatt nem jogerősen három év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zalaegerszegi Törvényszék a keszthelyi gyámhivatal ügyintézőjét, aki a hivatásos gondnokkal összejátszva több millió forintot vett fel a gondozottak számlájáról.

 A hivatásos gondnokot két év, öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
A két nő 2009 márciusában megegyezett, hogy az ellenőrzés hiányosságait kihasználva a gondnokoltak bankszámláiról pénzt tulajdonít el, és azon fele-fele arányban osztozik. A hivatásos gondnok fiktív vagy a valós értéket meghaladó pénzfelvételi kérelmeket terjesztett elő, amelyek kifizetéséről az ügyintéző határozattal döntött. A felvett pénzösszegek egy részét nem számolták el szabályszerűen: volt, hogy egy határozatszámot több alkalommal is felhasználtak, más esetben elmaradtak vagy hiányosak voltak az elszámolások.
A vádirat szerint az ügyintéző és a gondok 2009 és 2011 között 17 ember bankszámlájáról alkalmanként kilencezer és egymillió forint közötti összeget vett fel. Több mint 6 millió forintot sikkasztottak el, az összeg felét a bűnügyi eljárás során a hivatásos gondnok megtérítette.
Az ügyintéző a gondnok segítségével a férjének egy alsópáhoki ingatlant is megszerzett az egyik súlyosan beteg, rokkant embertől. A tulajdonost – aki a bíróság előtt is azt hangsúlyozta, hogy soha nem akarta eladni az ingatlant – megtévesztéssel rábírták, hogy írjon alá egy havi 3 ezer forintról szóló életjáradéki szerződést. Az ingatlan így az ügyintéző férjének nevére került, viszont hosszú ideig még a csekély összegű járadékot sem fizették ki a beteg embernek.
Az ítélethirdetéskor a bíró azt mondta: súlyos, erkölcsileg is elítélendő cselekedete miatt az elsőrendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A másodrendű vádlott esetében a törvényszék enyhítő körülménynek tekintette beismerő vallomását, és azt, hogy a csalással megszerzett összeg egy részét még a büntetőeljárás elindítása előtt megtérítette a gondozottaknak.
Az ügyész méltányosnak nevezte az ítéletet. Az elsőrendű vádlott fellebbezett az ítélet ellen, a másodrendű vádlott nem kívánt fellebbezési jogával élni. (MTI)