„Körforgásos” képzések a kanizsai egyetemi központban

Sokszor és sok helyen halljuk, hogy a mai, úgynevezett lineáris gazdasági modell pár éven belül nem lesz működőképes és a jövőbeni jogszabályok is el fogják lehetetleníteni a szerepét.
Ezért a következő években a hagyományos, rengeteg hulladékot felhalmozó és pazarló gazdasági gyakorlat helyett nélkülözhetetlen lesz egy új szemléletű, úgynevezett körforgásos modell meghonosítása, melynek lényege, hogy minimális a hulladékkibocsátása és optimális az erőforrásfelhasználása: amelyben tulajdonképpen a ma termékei a holnap alapanyagai.

E gyakorlat meghonosításának kényszere előrevetíti, hogy egyre több, a folyamatot értő és a gyakorlatban is alkalmazni képes, KÖRFORGÁSOS szemléletben gondolkodó szakemberre lesz szükség a jövőben!

(Balogh László polgármester és dr. Kaszás Nikoletta)

Ezért kiemelt fontosságú a városunkban jelen lévő Pannon Egyetem Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központjának a szerepe, mely e terület hazai zászlóshajójává kíván válni. A kutatás mellett itt e szakemberek képzése is elkezdődik, hogy hosszú távon a körforgásos, fenntartható gazdaság fő magyarországi képzőhelyévé, a szakterület oktatási-kutatási központjává váljanak.

Az idei évben három szakon indul a körforgásos képzés: a Fenntartható- és körforgásos turizmus alapszakon, a Körforgásos gazdaság menedzsment mesterképzési szakon, valamint a Körforgásos gazdaság tervező-fejlesztő mérnök mesterképzési szakon.

Az egyetemi központ rendezvényén hallgattam meg a jövő e sikeres és alapvető fontosságú szakmáinak a tájékoztatóját, bízva abban, hogy ennek a nagyszerű célnak a megvalósulása egyre közelebb van hozzánk.

Polgármesteri programomnak is lényeges eleme volt, hogy elérjük, Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosává váljon, miközben az itt élő fiataloknak is biztosítani tudjuk az élhető, jó megélhetést és motivált környezetet ahhoz, hogy városukban maradjanak és Nagykanizsára tervezzék meg a jövőjüket.

Egy kicsi, de fontos lépéssel előrébb vagyunk! – közölte Facebook oldalán a közelmúltban Balogh László nagykanizsai polgármester. (Fotó: Balogh László – Facebook)

Együttműködési megállapodást kötött a nagykanizsai egyetem és a Kaposvári Szakképzési Centrum

A jól képzett munkaerő helyben maradásának és a szakképzésből felsőoktatásban továbbtanuló hallgatók létszámának növelése érdekében együttműködési megállapodást kötött Nagykanizsán a Pannon Egyetem és a Kaposvári Szakképzési Centrum.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a nagykanizsai egyetem hosszú évek óta szoros együttműködésben áll a kaposvári szakképző centrum tagintézményeivel. A mostani megállapodás értelmében a szakképzésben tanuló diákok továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében a két főintézmény a kiválasztott területeken összehangolja a futó képzések tartalmi elemeit, valamint az egyetem a szakképzésben megszerzett ismeretek egy részét beszámítja a felsőoktatási tanulmányokba.

A közösen kialakított képzési program kiterjed a szakképzésben választott szakma képzési és kimeneti követelményeit meghaladó, magasabb szintű szakmai ismeretek tananyagtartalmára, órakeretére, valamint a felsőoktatási intézmény által elismert többlet szakmai tartalom igazolására, az egyetemi tanulmányok során pedig azok beszámíthatóságára.

Idézik Gelencsér Andrást, a Pannon Egyetem rektorát, aki szerint a Pannon Egyetem hosszú évek óta egyike Magyarország legjobb egyetemeinek, többek között az egyetemen oktatók, kutatók szakmai minősítéseinek és kutatási potenciáljának köszönhetően. Ezt a tudást kívánják továbbadni nemcsak azoknak a fiataloknak, akik a középiskolai tanulmányaik elvégzése után egyenes úton jutnak be az egyetemre, hanem azoknak is, akik már megszerzett szakmai tudásuk bővítése céljából jelentkeznek oda.

Weimann Gáborné, a Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgatója a közleményben úgy fogalmazott: a szakképzés átalakításával megnőtt a továbbtanulási esélye az ott tanuló diákoknak. Azért is csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert nemcsak az a céljuk, hogy piacképes szakmát szerezzenek a diákok, hanem az is, hogy a megszerzett ismereteiket akár a felsőoktatásban is kamatoztathassák – írta az állami hírszolgálat.

Milliárdos energetikai fejlesztést valósít meg a Pannon Egyetem Nagykanizsán

1,6 milliárd forintból valósít meg Nagykanizsán energetikai fejlesztést a Pannon Egyetem (PE) – tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.
Az egyetem komplex fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását támogató projekt kiemelt feladata a PE Nagykanizsa Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központhoz tartozó Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ épületkomplexumának teljes infrastrukturális fejlesztése.

A PEN által elnyert támogatás teljes keretösszege eléri a 4 milliárd forintot, amelyből a nagykanizsai fejlesztés – mintegy 4000 négyzetméteres területet érintően – 1,6 milliárd forintból valósul meg, 2026-ig.

A közlemény szerint Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke úgy fogalmazott: az évtized végéig szóló új Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégia a tudásvezérelt gazdasági növekedés érdekében összehangoltan fejleszti tovább a tudástermelés, a tudásáramlás és a tudáshasznosítás folyamatát. Ezen belül kiemelt hangsúlyt kapnak a Pannon Egyeteméhez hasonló projektek, amelyek az egyetemek és más kutatóintézmények kutatási-fejlesztési-innovációs kapacitásainak megerősítését célozzák, ehhez a magyar állam jelentős hazai és uniós forrással járul hozzá.

Abonyi János, a PE általános és tudományos rektorhelyettesének szavai szerint a nagy léptékű nagykanizsai beruházásra azért van szükség, mert a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ az elmúlt években óriási lépésekkel haladt előre szakmai területeit, illetve a kutatói létszám bővítését tekintve egyaránt.

Az intézmény jelenleg nyolc nagy, köztük nemzetközi partnerrel is együttműködő kutatási projektben vesz részt 26 tagú kutatói csapattal. A jelenlegi infrastruktúra már nem tudja kellően kiszolgálni a felmerülő igényeket, viszont az épület – a Mol hajdani laboratóriuma – a megvalósuló fejlesztések után tökéletes helyszínt biztosít a munkához – közölte a rektorhelyettes.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, hogy Nagykanizsa jövője nagyban függ attól, milyen tudásalapú technológiák telepednek meg a városban. A mostani fejlesztés megteremti annak a lehetőségét, hogy megfelelő infrastrukturális környezetben folyhassanak tudományos tevékenységek, ez pedig fontos lépés ahhoz, hogy Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosává váljon.

Megalakult a Körforgásos gazdaság technológiai platform a Pannon Egyetemen

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szervezésében megalapított platform elnökségében egyedüli önkormányzati szereplőként Nagykanizsa is jelen van. Ezzel az a fontos szerep került elismerésre, mellyel városunk részt vesz a körforgásos gazdaság kiépítésében.

A platform keretében létrejövő szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórum elsődleges célkitűzése, hogy a vonatkozó hazai és európai stratégiákkal összhangban felgyorsítsa a körforgásos gazdaságra történő átállást, ezáltal hazánkat az alkalmazott technológiák éllovasává tegye.

Szóba került az akkumulátorstratégia, a közlekedés zöldítése, a nukleáris energiákkal kapcsolatos feladatok, és hogy a kormány megépíti Paks 2-t. De a vasút villamosításáról, a mezőgazdaság átalakításának fontosságáról is szó esett.

Elhangzott, hogy 2030-ig 6 gigawatt telepített naperőművi kapacitást szeretne hazánk elérni, és komoly összeggel támogatják ismét a lakossági napelemes rendszerek telepítését.

A Pannon Egyetem kutató-fejlesztő intézményként szeretne szerepet vállalni azokban a kutatásokban, amelyek a körforgásos gazdasághoz kapcsolódnak – közölte Facebook oldalán szombaton Balogh László nagykanizsai polgármester.

Robotokkal fociztak Nagykanizsán

A pénteki Kutatók éjszakáján a Pannon Egyetem Nagykanizsa – Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központban interaktív csapatjátékot szerveztek.

A versenyzőknek tíz állomáson a turizmust, az informatikát és a kémiai kísérleteket érintő feladványokat kellett megoldaniuk, miközben megtekinthették a robotkarokkal végzett kémiai kísérleteket és robotokkal is focizhattak. A fényképeket Varga György, az MTI fotóriportere készítette.

(Emberi utasításokat követő robotok fociznak a kutatók éjszakáján a Pannon Egyetem Nagykanizsa- Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központban 2021. szeptember 24-én. MTI/Varga György)
(Kémiai kísérletet végez egy robot a kutatók éjszakáján a Pannon Egyetem Nagykanizsa- Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központban 2021. szeptember 24-én. MTI/Varga György)
(VR-játékkal (virtuálisvalóság-játékkal) játszik egy érdeklődő a kutatók éjszakáján a Pannon Egyetem Nagykanizsa- Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központban 2021. szeptember 24-én. MTI/Varga György)

Szennyvíz elemzésével keresik a koronavírus nyomait Nagykanizsán is

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Mol együttműködésében kilenc városban indul kutatómunka a koronavírus kimutatására a kommunális szennyvizekből.
A külföldön már bevált módszer hasznos eszköz lehet a fertőzés megjelenésének, visszatérésének jelzésére a helyi terjedés korai szakaszában – mutatott rá keddi közleményében az ITM.

A koronavírus-fertőzések megjelenésével több kutatócsoport kezdte vizsgálni a kommunális szennyvizeket világszerte, hogy így becsüljék meg a koronavírus-fertőzések mértékét egy adott közösségen belül. Az Egyesült Államokban és Hollandiában már sikeresen kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban.

Egy városi szennyvíztisztító telephez több tízezer háztartásból kerül szennyvíz, így a fertőzöttek száma a hagyományos tesztekénél nagyobb mintában vizsgálható. A koronavírus jelenléte a tünetek jelentkezésénél sokkal rövidebb idő alatt, akár a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható ezzel a módszerrel.

A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhető a vírus megjelenése a közösségben. A megoldás a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is alkalmas, hasznos eszköz lehet – jelezte az ITM.

A közlemény idézi Schanda Tamást, a tárca parlamenti és stratégiai államtitkárát, aki hangsúlyozta: Magyarország időben döntött a megfelelő intézkedésekről, az emberek fegyelmezetten, felelősen be is tartották, tartják az előírásokat, ennek köszönhetően az élet szigorú menetrend mellett, fokozatosan újraindítható.

„Sajnos a helyzet bármikor megváltozhat, az Egészségügyi Világszervezet például arra figyelmeztet, hogy változatlanul magas a koronavírus kockázata. A továbbiakban is járványügyi készültségben kell tehát működnünk, figyelve a fertőzés felgyorsuló terjedésének legapróbb jelét is, ebben az egyetemeink, kutatóközpontjaink lehetnek a legfontosabb szövetségeseink” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az innovációs tárcától a Pannon Egyetem által elnyert támogatásból az első fázisban kilenc város szennyvizének változását monitorozzák öt hónapon keresztül, kéthetes gyakoriságú mintavételezéssel. A kutatás a Pannon Egyetemhez tartozó Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ és a Környezetmérnöki Intézet, a Pécsi Tudományegyetemen működő Szentágothai János Kutatóközpont, a Virológiai Kutatócsoport és a Mol együttműködésében valósul meg. A vizsgálatok Ajkán, Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsen, Szegeden és Veszprémben kezdődhetnek meg.

A Mol az MTI-hez eljuttatott közleményében jelezte, a munka egyik helyszíne Nagykanizsa, az ottani kutatómunkához a Mol ingyenesen bocsátja rendelkezésre laborépületét, a Pannon Egyetem a következő napokban veszi át az épületet. MTI

Fenntarthatósági kompetencia központot hoz létre a Pannon Egyetem és a Mol

Fenntarthatósági kompetencia központot hoz létre a Pannon Egyetem és a konzorciumi partnerei, közöttük a Mol, abból a 4,775 milliárd forintos támogatásból, amit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól nyertek – közölte a Mol az MTI-vel pénteken.

A támogatásból a következő három évben létrehozzák a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatóság” kompetencia központot Veszprémben és Nagykanizsán. Az erről szóló szerződést a napokban írták alá az együttműködő partnerek.

A létrejövő fenntarthatósági kompetencia központ legfőbb célja a magas szintű kutatás-fejlesztési infrastruktúra és tudásbázis kiépítése, valamint egy versenyképes K+F+I fejlesztőgárda felállítása. A fenntarthatósági kompetencia központ kiépítése idén márciusban indul és várhatóan 2023 februárjában fejeződik be Veszprémben és Nagykanizsán.

A pályázaton elnyert vissza nem térítendő támogatás a fenntarthatósági fejlesztéseket támogatja öt fő téma mentén: víztechnológiák, hulladék- és műanyag-újrahasznosítás, fenntartható energiatermelés, valamint a jövő városainak fejlesztése és a turizmus környezettel összhangban megvalósuló alakítása.

A megvalósításban a Pannon Egyetem együttműködő partnerei a Mol Nyrt., a Hidrofilt Kft., a Netta Pannónia Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. – közölték.

(A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának bejárata)

Ipari informatikai labort avatott a Pannon Egyetem Nagykanizsán

Az iparban zajló, elsősorban informatikai folyamatok modellezésére képes labort adtak át kedden a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán, ahol egyebek mellett az adatbányászat vagy a gépi tanulási folyamat területével is foglalkoznak – tájékoztatta az egyetem kedden az MTI-t.

A közlemény arra emlékeztet, hogy a cégek piaci versenyképességének elengedhetetlen feltétele az ipar 4.0 elvárásainak követése, a digitalizáció és a robotika térnyerése. A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara a hazai ipar piacvezető vállalataival és vállalkozásaival hosszútávú és erős kapcsolatokat épített ki az elmúlt években, ennek következő lépéseként adták át az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapjából megvalósult, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza Alkalmazott Informatikai Tanszékének új laborját.

(Fotó: YouTube)

A laborban a modern ipari folyamatok oktatását segítő infrastruktúra segítségével a hallgatók megismerik az egyes, elsődlegesen informatikai egységek célját és működését, valamint ezek rendszerét. A labor az ipar szereplői számára is hasznos kutatások alapjául szolgál, a még bevezetés előtti új technológiák fejlesztésére és tesztelésére is alkalmas.

A modern, teljesen automatizált ipari folyamatok minden lényeges eleme megjelenik a rendszerben, azaz a termék vásárlásától a legyártásán át a vevő kiszolgálásáig modellezik azt a folyamatot, ami számos kutatási terület összehangolt munkáját követeli meg. Ilyen terület például az adaptív rendszerek, az adatbányászat, a gépi tanulás, az optimalizálás vagy a számítógép-hálózatok.

A közlemény idézi Gelencsér Andrást, a Pannon Egyetem rektorát, aki szerint a hazai gazdaság piaci szereplőivel való sikeres együttműködés is bizonyítja, hogy a Pannon Egyetem kiváló oktató-kutató gárdája komoly gazdasági potenciált képvisel a szektorban. Az egyetem három nagyobb céggel már hosszútávú megállapodást kötött a labor igénybevételére, de továbbra is nyitottak a regionális igények kiszolgálására. MTI

Angol nyelven indít vízügyi képzést a Pannon Egyetem Nagykanizsán

Vízügyi üzemeltetési mérnök alapszakot indít a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza, Magyarországon először angol nyelven – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.
Közleményükben kiemelték: globális vízhiány várható, ezért a víztechnológiák támogatása, innovatív fejlesztése minden ország számára nemzetstratégiai cél. Magyarország meghatározó szerepet tölt be ezen a területen, hiszen a Kárpát-medence geológiai és geográfiai adottságai, illetve az ezzel párosuló víztechnológiai tudás több mint százéves tradíciókkal rendelkezik.

(A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza)

Miután egyre fokozódik az igény a fejlett víztechnológiai megoldások iránt, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza 2019 szeptemberétől Magyarországon először indít angol nyelvű vízügyi üzemeltetési mérnök alapszakot.
Galambos Ildikó, az oktatási anyagot kidolgozó nagykanizsai Soós Ernő Víztechnológiai Kutató- és Fejlesztő Központ igazgatója arra számít, hogy a nagykanizsai képzésre a vízhiánnyal küzdő országokban – vagyis a dél-amerikai, ázsiai és afrikai térségben – is felfigyelnek – olvasható a közleményben.
A Pannon Egyetemen arra számítanak, hogy az angol nyelvű képzés erősítheti a nagykanizsai kampusz nemzetközibbé válását, a külföldi hallgatók mellett azonban magyar jelentkezőkre is számítanak, olyanokra, akik később nemzetközi szinten szeretnék hasznosítani a tudásukat.
A leendő hallgatók ugyanakkor a magyar nyelvű képzést is választhatják – derül ki a közleményből. MTI

Új igazgató a kanizsai PEN-en

Dr. Tóth-Kaszás Nikoletta 12 évvel ezelőtt kezdte tanulmányait a PEN-en.
A tehetséges fiatal szakember karrierje idén nyáron egy újabb, fontos lépcsőfokhoz érkezett.
A 2018/2019-es tanévben már ő tölti be a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának igazgatói posztját.
(Forrás: Kanizsa TV)

1 2 3 4