Túlzottdeficit eljárás?

A legújabb coming-out, hogy Magyarország jóllehet: ismét túlzottdeficit eljárás alá kerül. Vagy nem? De lehet, hogy mégis. Legalábbis Varga Mihály gazdasági miniszter biztosítani próbálja a közvéleményt arról, hogy ez nem reális az elért eredmények tükrében. Részben igaz az állítás.

Van egy alapvető „probléma” a nemzetgazdasági közösségekkel, a szándékkal, és a férfias játékokkal: egyik sem zárja ki egymást. Mint az EU tagja, Magyarország is része a rendszernek az által, hogy kap is valamit a rendszerből, és ad is bele valamit (ennek aránya szubjektív, ha engem kérdeznek, ez kb. 7:1). Elvárások vannak, ugyanis az egyensúly és a játékszabályok betartása kéz a kézben járnak, és elemi érdeke a közösségnek ezt fenntartani. Amennyiben Varga Mihálynak igaza van – az MNB adatait és NGM statisztikákat figyelembe véve -, akkor Magyarország elvben stabil, de nem bizonyított a hosszútávú fenntarthatósága. Emlékezzünk a MANYUP megtakarítások integrálására: rövid ideig volt látható eredménye rendszer szinten. A túlzottdeficit eljárás pedig hosszú távú kilátásokat figyelembe véve, a korábbi gazdasági eseményeket alapul használva kerül elindításra.

A férfias játékok sem véletlenül kerültek megemlítésre. Nehéz belátni, de ahogy gazdaságokat tud egy gombnyomás tönkretenni, vagy kiemelni, úgy az ilyen jellegű döntések is gyakran szubjektív töltettel rendelkeznek. Jelenleg hazánknak nem éppen szerencsés az alkupozíciója: van egy vitatható, de legalábbis bizonytalan gazdasági fenntarthatósága, valamint egy külföldről sokat támadott diplomáciai oldala. A jelenlegi EU-elnökválasztás kimenetele sem mondható kedvezőnek, az árral szembemenve. Akárhogy is, a külpolitikai és belpolitikai döntéseknek és törekvéseknek közvetlen hatása van a gazdaságra. Nem kell túlkomplikálni ezt, egész egyszerűen be kell látni, hogy gyakran szimpátia és kapcsolatrendszer határoz meg egy-egy komoly döntést. (Példaként had említsem meg, hogy az igazán nagy üzletek golf pályán, yachton, és/vagy egy üveg bor mellett dőlnek el.) Ha egy közösség azt érzi, hogy egyik tagja renitens magatartásba kezd – erre többször kapott hazánk figyelmeztetést -, közvetetten igyekszik arra hatást gyakorolni. Ez persze csak konspiráció ezen a szinten, de nem szabad áltatni magunkat: szándék és vonzalom ide-oda, ha nincs meg a kölcsönös szimpátia, nem lesz randevú sem.

A túlzottdeficit eljárás ennek alapján valós veszély lehet, ami az elkövetkező hetekben dől el. Ez kiváltképp kellemetlen lehet egy fejlődését nagyban Uniós javak felhasználására alapozó stratégia esetében, tekintettel a jelenleg érvényes kohéziós alapok körüli botrányokra és a nyár közepén. Ennek egyenes következménye lehet a devizaárfolyamok emelkedése, ami meglehetősen kényesen érintené első sorban a turisztikai iparágat, ugyanakkor előnyös az export cégeknek.
Ha Varga Mihály állításai valóban megalapozottak, úgy az eljárás feltételezhetően nem fog életbe lépni.

166 projektjavaslatot nyújtottak be Brüsszelbe

A magyar innovatív kis- és középvállalkozások (kkv) európai élvonalban vannak a 2014-2020-as időszakra szóló Horizon 2020 program kkv-pályázatán: a 35 uniós és a keretprogramhoz társult országból a hatodik legtöbb, 166 projektjavaslatot nyújtották be Brüsszelbe – nyilatkozta Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke az MTI-nek. Magyarország – a kelet-közép európai és társult országokhoz viszonyítva – pedig első a beadott pályázatok számát illetően.

 

az Európai Bizottság a napokban tette közzé a  Horizon 2020 kkv-pályázat első fordulójában benyújtott pályázatok statisztikai adatait.
Megjegyezte, hogy a közösségi kutatás-fejlesztési, innovációs programban első ízben írtak ki a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó tendert.
Spaller Endre hangsúlyozta: a kiírásra összesen 2666 pályázatot nyújtottak be, a Magyarországról pályázó kis és középvállalkozások a kelet-közép-európai régió országaival összevetve kétszer annyi pályaművet adtak be, európai szinten pedig csak a legnagyobb államok, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia előzte meg a hazai kkv-kat.
Emlékeztetett arra, hogy a pályázatra február és május között lehetett jelentkezni, és bár a bírálat nyár végére várható, de szerinte a most pályázók akár 150 millió forint támogatást is elhozhatnak a központi uniós alapból, a maximum 15 millió forint támogatással pedig a nyertesek megkezdhetik kidolgozni projektjüket, amellyel a második fázisban újra pályázhatnak további 150 millió és 750 millió forint közötti támogatásra.
A NIH elnöke elmondta, hogy a benyújtott pályázatok nagy részét Közép-Magyarországról nyújtották be, többségük egyedül, nem konzorciumban indult. Az eredményt biztatónak nevezte az ezer innovatív vállalkozás létrejöttét kitűző cél eléréséhez.
Spaller Endre szerint a benyújtott 166 pályázat mindegyike nem fog nyerni támogatást, viszont előnyt jelent a Magyarországon megjelenő innovációs pályázatoknál az európai erős megmérettetésben való szereplés.
Az elnök szerint a Nemzeti Innovációs Hivatal fontos szerepet játszott abban, hogy 166 magyar kkv be tudta nyújtani pályázatát a Horizon 2020 kkv-programban, a hivatal utóbbi hónapokban tartott felkészítő rendezvényein több mint 2000-en vettek részt, és a személyes tanácsadás keretében folyamatos és jelentős az érdeklődés az uniós támogatási lehetőség iránt. Nekik a Nemzeti Innovációs Hivatal 20 nemzeti kapcsolattartója segít, és igény esetén a pályázat beadásában is hasznos tanácsot nyújtanak.
    Spaller Endre felhívta a figyelmet arra, hogy a Horizon 2020 programban 7 év során rendelkezésre álló 79 milliárd euróból a kis- és középvállalkozásoknak 8,6 milliárd euró áll rendelkezésre, ebből 2,8 milliárd euró a kkv-eszköz támogatás. A pályázat továbbra is nyitott, legközelebb szeptemberben zárják a első fázis következő fordulóját, ezáltal további magyar kkv-k jelentkezhetnek uniós forrásra. (MTI)

Ismét változik az áfatörvény

A parlament 2014. június 23-ai rendkívüli ülésén egy újonnan benyújtott javaslatot fogadott el az esti órákban, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szavazásakor.

 

Ez alapján a jogalkotó nem kívánt változtatni a korábban már jól bejáratott gyakorlaton, így az áfatörvény 58. §-a 2014. július 1-jétől is a régi szabály szerint kezeli az időszakos elszámolás alá eső ügyleteket. A törvényjavaslat még a köztársasági elnök aláírására vár, aki várhatóan nem emel kifogást az elfogadott törvény ellen.
“Az elfogadott törvényjavaslat értelmében a jogalkotó visszaállítja a 2013. december 31. szerinti eredeti állapotot az elszámolási időszakos ügyletekhez fűzött teljesítési határidőre vonatkozóan, vagyis a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége lesz, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felek továbbra is szabadon megállapodhatnak a fizetési határidőben”— olvasható a kkvház oldalán.

1 6 7 8