40 pályázó egy állásra

A Profession.hu jelentéséből kiderül, hogy nemcsak a hirdető cégek és a feladott álláshirdetések, hanem a regisztrált álláskeresők száma is nőtt a tavaly júniusi adatokhoz képest. Az oldal online rendszerébe 36%-kal több új pozíció került, az álláskeresők pedig 44%-kal több hirdető állásajánlatai között böngészhetnek. Vas és Veszprém megye mellett Zala megyében jelentkeztek a legtöbben területi képviselőnek.

A KSH júniusi adatai szerint hazánkban a munkanélküliek száma egy év alatt 104 ezer fővel csökkent, új munkahelyet mégis sokan keresnek online: a Profession.hu online rendszerébe 18%-kal több felhasználó regisztrált a második negyedévben. Az álláskeresők mellett a cégek is aktívak: 44%-kal több hirdető állásajánlatai közül válogathattunk.

A cégek az első negyedévhez hasonlóan az elmúlt három hónapban is leginkább könyvelőket, fejlesztőket, mérnököket és ügyfélszolgálati munkatársakat kerestek, míg az álláskeresők elsősorban eladói, területi képviselő pozíciókra, valamint diákmunkára küldték be önéletrajzukat. A legtöbb hirdetésnél továbbra is elvárás az egyetemi (36%) és főiskolai (36%) végzettség, valamint az angol nyelv ismerete – a legtöbb jelentkezés ugyanakkor azokra az állásokra érkezik, melyeknél nincs elvárt nyelvtudás.

A fejvadász cégek, a Bosch csoport és a CIB Bank mellett a Raiffeisen Bank és az Internet Mall Hungary Kft. ajánlataira jelentkeztek a legtöbben, utóbbi pozíciói az ügyfélszolgálati kategóriát erősítik. A legnehezebb továbbra is adminisztrátori vagy asszisztensi állást találni, ezekre a hirdetésekre ugyanis sok, átlagban 40 pályázó jelentkezik.

 

Még az internetező társadalom is inkább készpénzzel fizet

Az innovatív fizetési eszközök terjedése ellenére még a hetente internetező magyar felnőttek is készpénzzel fedezik havi kiadásaik 62 százalékát – derül ki az NRC piackutató vállalat kedden közölt tanulmányából.

 

A jelentés szerint az internetező társadalom nyitottabb a készpénzfizetést kiváltó rendszerekkel szemben, a megkérdezettek fele már pénzügyi tranzakciót is intézett az interneten keresztül, többségük mégis túl lassúnak, kockázatosnak és bonyolultnak tartja.
A felmérést alátámasztja, hogy a lakossági készpénzállomány tavaly 11 százalékkal, 2559,7 milliárd forintra nőtt.
A havi kiadások közel negyedét bankkártyával, 12 százalékát átutalással fizetik a háztartások. A bankok és kártyáik népszerűségét a megszokáson túl a tranzakciós illeték is visszavetette, amelynek következményeként a megkérdezettek 48 százaléka igyekszik visszaszorítani a készpénzfelvételek számát. Az év elejétől fennálló 150 ezer forintos határig havi két ingyenes készpénzfelvételi lehetőséggel pedig a lakosság 64 százaléka él.
Az internetezők 18 százaléka már legalább egyszer használt érintés nélküli fizetésre alkalmas eszközt és tavaly már minden negyedik POS terminál alkalmas volt az érintés nélküli tranzakcióra, a technikát mégis sokan nem ismerik, a tájékozatlanság miatt pedig nem terjed a módszer.
A lakosság közel fele elképzelhetőnek tartja, hogy rövid időn belül természetessé válik a készpénz nélküli vásárlás. (MTI)


Jelentős fejlesztéseket tervez a sármelléki repülőtér eszközeinek vásárlója

Jelentős nagyságrendű fejlesztéseket tervez a sármelléki repülőtéren az a brit érdekeltségű társaság, amely csütörtökön a felszámoló által tartott árversenyben megnyerte a jogot a reptér vagyonelemeinek megvásárlására – közölte az MTI megkeresésére hétfőn Hévízen a vevő képviselője.

 

 Linusz Imre elmondta: fejlesztési szándékkal vásárolja meg az általa képviselt, de egyelőre névtelenséget kérő befektetői csoport a sármelléki repülőtér felszámolás alatt lévő korábbi üzemeltetőinek vagyonelemeit. Hozzátette, a vevők nem maradnak anonimek, de csak azt követően kívánnak a nyilvánosság elé állni, miután aláírják a felszámolóval a vételi szerződést.
Az MTI kérdésére annyit árult el: a vásárlók a légiközlekedési üzletben járatos brit állampolgárok, akik több befektetői csoportot is képviselnek. Sármelléki beruházásukhoz holdingot hoznak létre, és nemcsak üzemeltetni kívánják a szélesebb régió számára is fontos repteret, de olyan beruházásokat is terveznek, amelyek „egy repülőtér környékén előfordulnak”.
Linusz Imre azt mondta: a fejlesztés részleteit sajtótájékoztatón fogják majd a nyilvánossággal megismertetni, ezért azokról további információt a szerződés aláírásáig nem kívánnak közölni. Csupán annyit tett hozzá, hogy a vásárlók Hévíz városát és a Balaton térségét egyaránt szolgáló repülőtérként képzelik el az egykori szovjet katonai légibázis jövőjét.
Papp Gábor, a repülőteret két éve üzemeltető Hévíz polgármestere az MTI-nek hétfőn kifejtette: a felszámolótól pénteken kapott tájékoztatást arról, hogy ártárgyalás keretében csütörtökön értékesítette a repülőtéri vagyonelemeket. Az önkormányzattal fennálló bérleti szerződés azonban továbbra is érvényes, és majd a vételár megfizetése után száll át a leendő vevőre.
A repülőtér területe továbbra is Zalavár és Sármellék önkormányzatának birtokában van – emlékeztetett a polgármester.
Hévíz önkormányzata – amely 2012 óta 174 millió forintot biztosított a leszállóhely működtetésére – szívesen tárgyal a repülőtér jövőjéről a vásárlóval, az ajánlattól függ, hogy a jövőben milyen formában tudnának együttműködni. Az önkormányzat kezében lévő Hévíz-Balaton Airport Kft. rendelkezik most a légitársaságokkal megkötött szerződésekkel, de örömmel látnák, ha egy tőkeerős partner a repülőtér fejlesztése mellett foglalna állást az utasszám növelése és az áruszállítás fellendítése érdekében – tette hozzá Papp Gábor.
A felszámoló Vectigalis Zrt. képviselőjét hétfőn nem sikerült elérnie az MTI-nek.
Korábbi közlése szerint 2009 óta hirdette a repülőtér ingatlan- és eszközvagyonát, miután két egykori üzemeltető, a Cape Clear Aviation Kft. (CCA) és az FB Airport Kft. (FB) felszámolása 2009-ben, illetve 2010-ben megindult. A CCA birtokában az utasterminál, a rendőrségi épület és az üzemanyagtöltő, valamint repülőtéri eszközök álltak, az FB kezében pedig a cargoépület volt, amelyet 2012 tavaszán együttesen kétmilliárd forintért hirdetett meg.
A Napi.hu pénteken számolt be arról, hogy egy brit és egy magyar cég jelentkezett a korábban többször eredménytelenül meghirdetett sármelléki repülőtéri vagyonra és eszközökre. Az előbbi nevében Linusz Imre tett ajánlatot, míg az utóbbi cég, a SGH Aviation Kft. Széles Gábor érdekeltségébe tartozik.
Az első fordulóban Szélesék 600 milliót, míg Linusz 700 milliós ajánlatot tett, de a csütörtöki ártárgyaláson Széles Gábor nem kívánt árat emelni, míg a másik pályázó 800 millióra srófolta az eredetileg megajánlott összeget. A felszámolási eljárás akkor zárul le, ha a nyertes 30 napon belül szerződik a felszámoló céggel, majd ezt követően hatvan napon belül kiegyenlíti a vételárat.
Sikeres felszámolás esetén a Magyar Követeléskezelő Zrt.-n (MKK) keresztül az állami költségvetés jut pénzhez. Korábban ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nyújtott egymilliárd forintos hitelt a sármelléki repteret üzemeltető cégnek, s ezt a követelést érvényesítheti az MKK.

A fogyasztói árak további csökkenésére számítanak az elemzők

A következő hónapokban is a fogyasztói árak csökkenésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, miután a júniusi fogyasztói árindex ismét alacsonyabb lett a piac által vártnál.

 

 Az idén júniusban 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak  az egy évvel korábbiakkal összevetve, az előző hónaphoz képest viszont 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a fogyasztói árindex várhatóan decemberig rendkívül alacsony lesz, akkor azonban akár 1,4 százalékra is ugorhat, hiszen kikerül a bázisból a tavaly novemberi jelentős, 11,1 százalékos hatósági energiaár csökkentés. Az idei alacsony bázis miatt jövőre már a jegybank 3 százalékos célja közelébe emelkedhet az infláció – mondta az elemző.
Balatoni András, az ING Bank vezető makroelemzője az MTI-nek elmondta, hogy most a piac elszámolta magát, csupán 0,1 százalékos árcsökkenésre számítottak júniusban. A jegybank előrejelzése azonban megegyezett a bekövetkezett 0,3 százalékos csökkenéssel, így nem várhatók komolyabb monetáris politikai következmények – mondta.
A következő időszakban az éves árszínvonal hullámzására számít az elemző: júliusban nulla, esetleg negatív, augusztusban pozitív, majd szeptemberben ismét negatív éves index várható a tavalyi magas bázis miatt, amit elsősorban a dohánytermékek árának tavaly szeptemberi emelkedése okozott.
Az év utolsó hónapjaiban ismét emelkedő, 1 százalék körüli árdinamika várható, ami éves átlagban 0,1 vagy 0 százalék körüli inflációt jelez. Az inflációs ráta alakulásában domináns hatása van a rezsicsökkentésnek, de a másodkörös hatások is jelentősek, a vállalatok és háztartások jelentősen mérsékelték inflációs várakozásaikat – fejtette ki Balatoni András.
Hozzátette: ugyan a korábbi 4-5 százalékos „trendinfláció” lecsúszott 2-3 százalékra, deflációs veszély továbbra sincs, mivel a szélsőséges áringadozású termékcsoportokat és a szabályozott árakat kiszűrő maginfláció 2,6 százalékos, ami konzisztens a jegybank inflációs céljával.

A szállodák nem használják ki a médiaszolgáltatások kínálta lehetőségeket

A hazai szállodák nem használják ki a médiaszolgáltatások kínálta előnyöket: a budapesti szállodák 47 százalékában, a vidéki szállodák 62 százalékában csak egyszerű, analóg TV- szolgáltatást nyújtanak —  derül ki a Bdonline.hu és a Turizmus.com idei átfogó, online szállodapiaci felméréséből.

 

Hegedűs Attila, a BDO Magyarország hotel- és ingatlanüzletágának vezetője az MTI-nek elmondta: kevés magyarországi szállodában alapszolgáltatás a wifi.
Rámutatott: a fiatalok – akik a következő fizetőképes utazóközönséget jelentik majd – okostelefon nélkül nem léteznek. Őket egyebek között a közösségi oldalakon megosztott rövid videókkal tudják megnyerni a szállodák.
Kitért arra, hogy a foglalások évről-évre egyre jelentősebb aránya érkezik online felületen keresztül a szállodákhoz: Budapesten a foglalások negyedét, vidéken közel 30 százalékát bonyolítják online, ez a tavalyihoz hasonló arányt jelent.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyaralásra készülőknek az online foglalásoknál arra kell figyelniük, hogy pontosan azt a szolgáltatáscsomagot kapják meg, amit kiválasztottak az interneten. A nyári szezon előtti kedvezmények közül kiemelte: a kuponos akciók népszerűsége évek óta töretlen, de a szállodák a főszezonban nem, inkább elő- és utószezonban igyekeznek ezzel a módszerrel növelni a foglaltságot.
Tavaly a felmérésben részt vevő szállodák 16 százaléka mondta, hogy nem vesz részt kuponos akciókban, míg jelenleg negyede. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ezek az akciók eltűnnének a jövőben, inkább tudatosabban használják majd a szállodák a holtidőszakok töltésére.
A Bdonline.hu és a Turizmus.com felmérésében 2014-ben rekordszámú budapesti szálloda vett részt, amelyek a szobakapacitásuk alapján a piac 61,3 százalékát fedik le, az ötcsillagosok körében 81 százalékát. (MTI)

A GE Hungary Kft. világítási rendszereket fejlesztett

GE Hungary Kft. beltéri és kültéri LED-alapú világítási rendszereket fejlesztett ki, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatásával.

A GE Hungary Kft. az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: a június végén lezárult mintegy 1,63 milliárd értékű programhoz az innovációs alap 699 millió 474 ezer forint összegű támogatást biztosított.
A programban megvalósult fejlesztéseket a GE magyarországi üzemeiben fogják alkalmazni.
A kezdeményezésben kiemelt szerepet kapott továbbá a világítástechnikai üzletág budapesti székhelyű Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régiós központja is, mivel a Magyarországon gyártott új termékeket a cég globális értékesítési hálózatán keresztül exportálják világszerte.
A vállalat fényforrás üzletága öt magyarországi városban hat gyárral van jelen. Az EMEA régiós központja és Globális Technológiai Központja is Budapesten található. Az üzletág több mint 6000 embert foglalkoztat Magyarországon.
A társaság 2011-ben, Budapesten nyitotta meg európai világítástechnikai bemutatóközpontját, majd egy évre rá a nagykanizsai gyárában megnyitotta európai LED kiválósági központját is.
A GE Hungary Kft. 2012 decemberében stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormánnyal, amellyel megerősítette Magyarországgal való partneri kapcsolatát. A társaság 2013-ban 1400,4 milliárd forintra növelte nettó árbevételét az egy évvel korábbi 1375,9 milliárdról. Tavalyi évét a cég 24,378 milliárd forintos veszteséggel zárta, 2012-ben adózott eredménye 90,628 milliárd forintot tett ki. (MTI)

A lakosság 61 százaléka internetezik

Az idén nyáron már 5,15 millió magyar használja a világhálót, azaz a 15 évnél idősebb lakosság 60,68 százaléka internetezik – derül ki a Gemius üzleti tanácsadó cég szerdán közölt negyedéves jelentéséből.

 A felmérés szerint Magyarország kicsivel az európai internetes átlag fölött helyezkedik el.
A netezők közel fele a 18-39 év közötti korosztályból kerül ki, ám a 60 év feletti felhasználók aránya is folyamatosan emelkedik, idén megközelítette a 7 százalékot.
Végzettség alapján a vizsgálat szerint éles elkülönülés tapasztalható. A magyar internetezők 60 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, míg a netezők csupán 11 százaléka felsőfokú végzettségű.
A kutatásból az is kiderül, hogy az internetet használók 48,41 százaléka nő, 51,59 százaléka férfi.

A Magyar Iparszövetség támogatja az inkubátorházak létrehozását

 Az inkubátorház intézménye a tapasztalatok szerint alkalmas eszköz a kisvállalkozások fejlesztésére, ezért a Magyar Iparszövetség együttműködve más érdekképviseletekkel arra törekszik, hogy mind több régióban megteremtse a vállalkozás támogatásának ezt a formáját – mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke.

 

A Magyar Iparszövetség három éve az Európai Unió 129 millió forint támogatásával, a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében maga is kialakított 184 millió forint beruházással egy inkubátorházat budapesti székházában, hogy segítse a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, illetve megfelelő környezetet teremtsen az ingyenes minőségi szolgáltatás nyújtásához.
Vadász György elmondta: a székházukban működő inkubátorház az elmúlt három évben a vállalkozók házává vált. A szövetség minden érdeklődő vállalkozásnak díjmentes számviteli, pénzügyi, jogi tanácsadást, naprakész információt biztosít pályázati lehetőségekről, aktuális témákról, például a fiatalok vállalkozóvá válásának segítéséről – ismertette.
Tavaly 285 vállalkozónak összesen 1245 alkalommal tudtak szakmai kérdésekben segítséget nyújtani, illetve a jogi tanácsadáson 84-en vettek részt. Zömében a cégváltozás bejegyzése, fizetési meghagyásos eljárás, végrehajtási eljárások témakörében tájékozódtak a vállalkozók.
Az iparszövetség elnöke megjegyezte: az inkubátorházban bérlőik között együttműködő partnerek, érdekképviseletek is helyet kaptak. Ilyen például a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ), amely „A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” elnevezésű program megvalósításában együttműködik a négy régióban a konzorciumi partner OKISZ-szal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint az európai uniós fejlesztési források felhasználása során a Regionális Operatív Programok keretében 2007 és 2013 között összesen 107 inkubátorház részesült támogatásban az ország hét régiójában. Ebből Dél-Alföldön 24, Dél-Dunántúlon 10, Észak-Alföldön 5, Észak-Magyarországon 14, Közép-Dunántúlon 20, Közép-Magyarországon 18, Nyugat-Dunántúlon 16 inkubátorházhoz kapcsolódó fejlesztés valósult meg.
A fejlesztések keretében új inkubátorházak építésére, a meglévők fejlesztésére, valamint nem inkubátorházak céljára használt épületek átalakítására nyílt lehetőség, emellett támogatható volt a telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése is.
(MTI)

Londoni elemzők: júniusban is negatív lehetett a magyar infláció

Valószínűleg júniusban is csökkent az éves összevetésű fogyasztói árindex Magyarországon, sőt nem kizárt, hogy az árcsökkenés üteme gyorsult is az előző két hónaphoz képest – jósolták a pénteki adatismertetések előtti előzetes prognózisaikban londoni pénzügyi elemzők. Áprilisban és májusban egyaránt 0,1 százalékos éves szintű árcsökkenést mértek Magyarországon.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőinek várakozása szerint a fogyasztói árak tizenkét havi összehasonlításban 0,2 százalékkal csökkenhettek a múlt hónapban.
A ház szerint a magyarországi inflációs pálya „már deflációs tartományban jár”. A cég közgazdászai ugyanakkor azzal számolnak, hogy a júniusi adat jelzi majd a mélypontot, és a harmadik negyedévtől ismét pozitív inflációs adatok várhatók.
A Barclays londoni elemzői szerint azonban egyelőre a közműdíj-csökkentések dezinflációs hatása érvényesül. A ház szakértőinek számításai szerint egyedül ez a tényező 1,5 százalékpont körüli mértékben csökkenti az éves inflációs ütemet.
Mindemellett az élelmiszerárak deflációja is lefelé hat, a tavalyi nagyon jó termés és a szintén jó idei betakarítási kilátások miatt.
Ebben a környezetben a Barclays elemzői azt várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2,00 százalékos alapkamat eléréséig folytatja monetáris enyhítési ciklusát.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is a fogyasztói árak 0,2 százalékos éves szintű csökkenését jósolták júniusra szóló előzetes prognózisukban.
A ház szerint az emelkedő üzemanyagárak várhatóan elejét veszik, hogy a fogyasztói árindex júliusban még mélyebben a negatív tartományba süllyedjen. A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy egészen októberig defláció körüli tizenkét havi inflációs adatok várhatók.
A ház mindezek alapján szintén azt várja, hogy az MNB a 2,00 százalékos alapkamat eléréséig folytatja a monetáris enyhítést. A JP Morgan szakértői szerint a magyar jegybank szeptemberre éri el ezt a kamatszintet, bár a cég lát esélyt arra is, hogy az MNB kamatmélypontja végül egy „árnyalatnyival” 2,00 százalék felett lesz.
A ház elemzői nem számítanak a monetáris enyhítés gyors visszafordítására, ugyanakkor 2015 negyedik negyedévére 0,50 százalékpontos MNB-kamatemelést állítottak be előrejelzésükbe. Véleményük szerint e szigorítás célja annak megakadályozása lesz, hogy a jegybanki reálkamat túl mélyen a negatív tartományba kerüljön.
A JP Morgan elemzői mindazonáltal valószínűtlennek tartják, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés – amelynek erőteljes dezinflációs hatása van – 2016 első fele előtt bezárulna, és ennek alapján a ház azt várja, hogy az éves összevetésben számolt infláció a jövő év egészében az MNB 3 százalékos középtávú célja alatt marad. A JP Morgan előrejelzése szerint 2015-ben 2,5 százalékos átlagos infláció várható Magyarországon.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni elemzői az áprilisival és a májusival azonos, 0,1 százalékos tizenkét havi árcsökkenést jósolnak júniusra is. A ház szerint a magyarországi inflációs dinamika a múlt hónapban valószínűleg nagyon hasonlított a májusihoz, amelyre az élelmiszerárak meredek csökkenése, a közműdíj-csökkentések folytatódó hatása és általánosságban stabil maginfláció volt jellemző.
A GS londoni elemzői szerint az éves összevetésű infláció várhatóan zéróhoz közeli, vagy kis mértékben negatív lesz az idei harmadik negyedév végéig.
A ház szerint ezután azonban a magyarországi infláció gyorsulni kezd, éppen a korábbi közműdíj-csökkentések jelentős belépő bázishatásai miatt. A Goldman Sachs elemzőinek számításai szerint a tizenkét havi infláció 2014 végén 1,3 százalék lesz, és 2015 közepére eléri az MNB 3 százalékos célszintjét. (MTI)

Dél-kelet-ázsiai exportélénkítő program magyar vállalkozásoknak

A dél-kelet-ázsiai piacra jutást segítő exportélénkítő programra július 11-éig jelentkezhetnek azok a magyar cégek, amelyek a környezetkímélő technológia iparágban tevékenykednek – közölte a programot koordináló Deloitte Zrt. az MTI-vel.

 Az Európai Bizottság által támogatott EU Business Avenues gazdaságélénkítő program során a résztvevők egy-egy meghatározott iparágban új üzleti és befektetői kapcsolatokat létesíthetnek, termékeikkel és szolgáltatásaikkal betörhetnek a dél-kelet-ázsiai piacra. A környezetkímélő technológia kategórián belül a most záruló határidőig a megújuló energiában, illetve energiahatékonyságban fő tevékenységi fókusszal rendelkező magyarországi vállalkozásokat várják.
A program során a 40 kiválasztott vállalat 2014-2015-ben három üzleti héten vehet részt Szingapúrban, kétnapos opcionális látogatással Malajziába vagy Vietnámba – idézi a közlemény Márkus Csabát, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatóját.
A programban résztvevők költségeinek jelentős részét az Európai Bizottság finanszírozza és segíti a felkészülésüket is.
A pályázó vállalkozásokra általános részvételi feltételek vonatkoznak, többek között az, hogy tulajdonosi struktúrájuk nagyobb részben valamely uniós tagországhoz kötődjön, rendelkezzenek legalább ötéves múlttal, illetve pénzügyi adatokkal 3 évre visszamenőleg. Elvárás továbbá, hogy a pályázó tevékenysége megfeleljen a kijelölt iparág feltételeinek, gyártóként, alvállalkozóként, kutatás-fejlesztést (K+F) végző vagy mérnöki cégként.
2014. októberében a kortárs belsőépítészet, decemberben pedig a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén működő vállalkozások jelentkezhetnek majd a programba. (MTI)

1 5 6 7 8